Szipi Posted Augusztus 8, 2007 Share Posted Augusztus 8, 2007 A só esete a jéggel A meleg nyári napok után bizonyára hűsítőén hat, ha eltöprengünk: mit teszünk, amikor egy hideg téli napon a ház előtt a járdára fagy a jég. Hát elővesszük a sót, rászórjuk, és a jég felolvad (a járda meg tönkremegy). De hogyan olvaszthatja fel bármi is a jeget, ha közben nem melegít? A jelenséget azzal magyarázzák, hogy a só csökkenti a víz fagyáspontját. De ez mit jelent a jég számára? Hiszen az már meg van fagyva! Ennek azonban éppen az ellenkezője történik: a jég a járdán nem olvad fel oly módon, ahogyan a cukor olvad el a kávéban vagy a teában. Az emberek gyakran összekeverik az olvadást és az oldódást. Az olvadáshoz ugyanis hőre van szükség. Fel lehet olvasztani a jeget vagy a cukrot, ha melegítjük, de a só nem ezt teszi a jéggel. A só feloldja a jeget! Általában azért használjuk a felolvadás szót a sózott jég jelenségére, mert azt látjuk, hogy a jég eltűnik, és folyadék - sós víz - marad utána. A tankönyvek és a tudományos kutatók azonban nem esnek bele ebbe a nyelvi csapdába, és pontosan tudják, hogy itt másról van szó. Bizonyára már az iskolában megtanultuk, hogy a ,',só csökkenti a víz fagyáspontját". De szó szerint véve ez nem igaz. Ha sóval szórjuk be a járdánkat, ezzel nem változik meg a víz fagyáspontja. Ez a hőmérséklet ugyanis - amely egyformán érvényes az olvadásra és fagyásra - 0 Celsius-fok. Mindig ennyi volt, és ennyi is marad. A tankönyvek és a tanárok ezért azt magyarázzák, hogy a sós víz fagy meg alacsonyabb hőmérsékleten a tiszta vízhez képest. Ez egészen más állítás. De hogyan varázsol a só a jégből sós vizet? Itt arról van szó, hogy a nátrium- és klóratomok (pontosabban nátrium- és klórionok) együtt alkotják a nátrium-kloridot (vagyis a konyhasót), amely erősen vonzódik a vízmolekulákhoz. Amikor a sókristály kiköt a jég felszínén, a nátrium és a klór atomjai kicibálnak néhány vízmolekulát a felszínből. Ezek az atomok azután feloldódnak a vízben, így apró, sós vizes pocsolya keletkezik a kristály körül. Ez a csöppnyi sós víz nem fagy meg, mert a fagyáspontja alacsonyabb a környező levegőénél. A feloldódott nátrium- és klóratomok most már a sós vízben „felbátorodva" kalandozásra indulnak a jég felszínén, és parányi piranha halak módjára egyre több vízmolekulát harapnak ki a jégből. Ahogy a folyamat zajlik, mind több jég oldódik fel a sós vízben, ezért egyre több sós víz keletkezik. Végül vagy a jég fogy el, vagy a sós vizes pocsolya válik annyira híggá, hogy a fagyáspontja többé nem marad a levegő hőmérséklete alatt, és újból megfagy. De ekkor már a sós víz csak latyakká fagy, nem pedig kemény jéggé. Akármelyik eset következik be, ez már győzelem a jéggel szemben. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
nimtom Posted Augusztus 20, 2007 Share Posted Augusztus 20, 2007 Szipi köszi ezt a kis rövidített tanórát igaztöbben tudják már a leírtakat, de sokan nem és az utóbbi csoportba tartozók vagy füllentenek egyet ha írnak hsz-t, h. ezt ők is tudják vagy inkább nem írnak semmit. Én inkább azt mondanám, h. a köztes állapotban vok, vagyis mindennek egy részét már tudtam, de volt olyan információ is, ami az újdonság erejével hatott, mivel sosem érdekelt a kémia annak ellenére, h. fizikából jó voltam. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Szipi Posted Augusztus 21, 2007 Author Share Posted Augusztus 21, 2007 egyszerű történéseket élünk meg nap mint nap, és sokszor tényleg nem tudjuk rá a választ, de így most legalább megértjük. szipi Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
nimtom Posted Augusztus 21, 2007 Share Posted Augusztus 21, 2007 Na ja, azért van némi haszna a kémiának, főleg ha legalább egy kicsit kíváncsi az ember. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Recommended Posts
Join the conversation
You can post now and register later. If you have an account, sign in now to post with your account.
Note: Your post will require moderator approval before it will be visible.