Édes álom?

[Szipi]

Édes álom?

 

Ősidők óta próbál az ember magyarázatot találni az álmokra. A különböző kultúrákban, az ókori Egyip­tomban, a görögöknél, Rómában sokat foglalkoztak velük, nagy jelentőséget tulajdonítottak nekik, akár­csak a Biblia történetei. A jelenség megfejtése senkit sem hagy hidegen. Hiszen sokunkra tett már egy-egy álom mély hatást.

 

Nehezen megmagyarázható élmény, amikor a visszatérő álom befolyásolja az ember közérzetét, eset­leg még döntéseit is. Éjjelenként az alvás során mint­egy másfél óra jut az álmokra, ez az időtartam is több szakaszra oszlik.

A legtöbb álomra nem emlék­szünk, azok képeznek kivételt, melyek után felébre­dünk, valamiért a témájuk mélyen érint, és a felébre­déskor érzett erős érzelmek miatt bevésődnek. A leg­többször azonban az ébredéskor még élénken élő ké­pek gyorsan elmosódnak az emlékezetben.

A külön­féle vallásos és babonás magyarázatok mellett a tu­domány is keresi a megfejtést. A 19. század tudósai arra a következtetésre jutottak, hogy az álom a külső hatások által kiváltott élettani reakció, részben a me­móriát tartja karban, részben a fantáziával áll kap­csolatban.

Sigmund Freud elmélete szerint viszont az álom egyfajta út a tudattalanhoz. A tudati kont­roll részben felenged ilyenkor, „az álomnak valóban van értelme, és korántsem a szétmorzsolódott agyi tevékenység kifejeződése".

A híres pszichiáter tanít­ványa, Jung szerint az álmok a komplexusok, vala­mint a személyes illetve a kollektív tudattalan kifeje­ződései szimbolikus formában. A szerepük a lelki egyensúly helyreállítása.

A szakemberek minden felhalmozódott ismeret és kutatási eredmény dacára is elismerik, hogy egyértel­mű válasz ma sem létezik arra, mi is az álmok szere­pe. Ugyanakkor tény, hogy a pszichoszomatikus fo­lyamatokkal szoros az összefüggésük: ilyen eredetű testi-lelki bajoknál az álmok értelmezéséből követ­keztetni lehet a megbetegedés alapvető okára.

[strategos]

Hali!

Régen én ha valami furát álmodtam, akkor egyből utánanéztem egy álomfejtős könyveben! Anya még ma is ezt teszi! mondjuk ma már nem hiszem, hogy meg tudják mondani, hogyha én pl. vámpírral álmodtam, akkor pénzveszteség fog érni inkább elfelejtem az illen álmokat és a jövőre koncentrálok

 

Ui:Köszi az infot Szipi !!!

[Jay-no]

Pár éve anyám azt álmodta, hogy a tanyánkon van, és nincs ott a tv, a szekrények. Másnap apámmal elmentek körülnézni, és hát persze hogy betörtek.

[Dj Crash]

Párszor elgondolkodtam,hogy mi van ha az amit álmodunk,az igazából a valóság-->tehát amit most valóságnak gondolunk,az igaából az álom(az h most irok ide :blink: )

Hogy is van ez? :) Érdekesen hangzik nemde?

[Fiero]

Te Crash, nem volt sok a Matrix gyerekkorodban?

[Amcsi92]

Egyálomfejtéssel foglalkozó ember azt mondta, hogy hiába vannak különféle álmoskönyvek, minden ember álmában mást és mást jelenthetnek bizonyos dolgok.

Valami olyasmit hallottam, hogy ha egy hozzád közel álló személlyel rosszat álmodsz, általában nem azt jelenti, hogy elveszíted vagy valami bántódása esik, esetleg összevesztek, hanem inkább az ellenkezőjét... Hát igen, ez is csak egy feltevés, amit valaki vagy elhisz vagy nem

[biohazard]

Érdekesen hangzik nemde?

 

érdekes meg valljuk be kicsit beteges is

 

Az álmos könyvben is össszeszedett tapasztalatok vannak.

 

Azt meg lehet magyarázni miért, milyen folyamatok révén álmodnak a föemlösök, de azt nem hogy miért nem küszöbölte még ki az evolució ezt az (d)effektet?

[Me$$iáS]

nah én már nem tom mikor emlékeztem az álmomra utoljára

 

de érdekes a cikk

[pro230]

Az álmaimra én sem szoktam annyira emlékezni, viszont úgy félévente vannak visszatérő álmaim.

[The Killer]

thx szipi

am én viszonylag soxor emlékszek az álamaimra amik mostanába naon yok és szépek

[Szipi]

ez az álom dolog nagyon érdekes. egyszer azt álmodtam, hogy éjjel egy szórakozóhelyről hazajövet a keletinél jártam és néztem a metróbejáratot, hogy zárva volt és ki volt ragasztva egy narancssárga felhívós szöveg, ami ráutalt arra, hogy honnan és hogyan lehet hazajutni, hol van a buszmegálló. majd elfeljtettem ezt az álmot. és az az álom megtörtént valóságban is. kétségbeesetten bóklásztam az éjjel kellős közepén, és egyszer csak dejavu érzésem lett, éreztem, hogy meglesz a megoldás a hazajutásra. és mindent ugyanúgy csináltam végig mint az álomban és a legnagyobb meglepetésemre ott volt az üvegen a matrica és a buszmegálló is ahol álmomban láttam és így tudtam sikeresen hazajutni. szipi

[Matt24]

Amire az ember nem figyel fel azt valamikor az álomban közli az agy? Ez picit fura, de lehetséges.

[Kovax]

nekem van egy elég rossz visszatérő álmom: elhunyt rokonom magával akar vinni

ez miért van?

tulképpen bizom benne, hogy ez csak álom...

[Amcsi92]

Kovax! Hát nem vagyok álomfejtő, de szerintem több oka is lehet... Gondolom hiányzik neked ezért álmodsz vele sokszor, és szeretnél vele együtt lenni, vagy csak látni, tudni, hogy még él. Hiszem, hogy csak egy álom, nem pedig egyfajta jel a jövőt illetően!

[benito89]

hm érdekes cikk nemis láttam eddig.

 

[atlasz]

Amm régi görög könyvekbe iesmiket irtak hogy 3 létfajta létezik : fizikai , asztrális mentális , mi a fizikai létünket érezzük de ezek elhanyagolhatoak am az asztrális lényünk képes idöt és teret megszakitani .... és ezért lehet "jövöbe látó" érzetünk ...... azt is irtak ha lefekvés elött meditálunk ki kapcsolunk mindent és elfejetünk mindent sokal több álomra emlékszünk és vann igazság alapja ..... ! am jo kis téma engem érdekel az iesmi

[Szipi]

 

Álmaink szerepe

 

Õsidõktõl kezdve foglalkoztatja az emberiséget, hogy vajon mi lehet az alvás értelme, célja. Az alvás után tapasztalt kipihentségérzet alapján erre azt a választ adhatjuk, hogy a szervezet egészének regenerálódása történik meg az alvás órái alatt. Kevésbé egyértelmû azonban az álmodás biológiai funkciója. Ébrenlét alatt a külvilág ingerei tudatunk kognitív szférájára hatnak. Az új információk feldolgozása, rendszerezése csak úgy válik lehetségessé, ha agyunk ismét befogadóképes lesz.

 

Az álomlátásos alvás szerepe a kognitív szféra visszarendezõdésében keresendõ. Valószínûleg ilyenkor dolgozzuk fel a miket ért érzelmi hatások és értelemmel bíró információk jelentõs részét. A regenerálódás után agyunk kognitív szférája ismét felvevõképes lesz.

 

 

Ingerek, reakció nélkül

 

Alvás és álmodás alatt sem vagyunk elvágva a külvilágtól, bár érzékszerveink ingerküszöbe megnõhet. Nem veszünk figyelembe olyan apróbb fény, hangés egyéb ingereket, melyekre ébrenlét alatt esetleg reagálnánk. Ennek biológiai magyarázata abban rejlik, hogy a szervezet regenerálódása érdekében a nem fontos ingerek elhanyagolhatóak. Az álom a külvilág korábbi és aktuális történéseivel egyaránt kapcsolatot tart, a környezeti ingerekkel befolyásolni lehet az álmot. Katonákkal végzett vizsgálatok során az alvó kísérleti alanyok mellkasára néhány kgos súlyt helyeztek. Ébredés után többségük arról számolt be, hogy álmukban valamiféle teher nehezedett rájuk.

 

Sokan állítják azt, hogy õk nem szoktak álmodni. Ez nem igaz, csak egyesek kevésbé, vagy egyáltalán nem emlékeznek álmaikra. Õk éber állapotban is kevesebbet fantáziálnak, hallucinálnak.

 

 

Érzelmes álmok

 

Álmaink emóciókban gazdagok, kellemesnek vagy kellemetlennek éljük meg õket – az érzelmileg közömbös álomélmény ritka. Jellemzõ álmainkra az irrealitás, az, hogy átlépnek idõés térbeli határokat; de minden álom felfûzhetõ egy logikai fonalra. Az álom fontos tulajdonsága még az egészséges éntudat megmaradása. Az álomlátásos alvás során az élmények lapvetõen vizuális formában jelentkeznek, de zenészek beszámoltak mát arról, hogy hangokkal álmodta, kifinomul gasztronómiai érzékû embereknél pedig ízekkel álmodás is elõfordulhat.

 

[bLur]

köszi a cikkeket szipi!ezek tök érdekes dolgok szerintem.az ingeres rész az tényleg igaz. még régebben álmodtam valamit amiben benne volt apa is aztán hirtelem elkezdte azt mondani amit johny bravo az introban amikor felébredtem akkor éppen az a rajzfilm ment. egyébként gyakran vannak ilyenek velem (de gondolom nemcsak velem).van még egy álom azt már többször álmodtam csak mindig máshogyan.a lényege az hogy el akarnak rabolni (bár hogy valóságban mi hasznuk lenne ebből azt nemtudom ). más is szokott ilyesmit álmodni?utána olyan rossz érzésem van sokáig..

[Szipi]

Az álom mint tudatállapot

 

A hétköznapi életben az álmokat általában nem tartják nagy jelentőségű jelenségeknek, sőt homályosnak, kaotikusnak, valótlannak, butaságnak vélik. Ez tévedés. Mind az álmodás folyamatának, mind a konkrét álmoknak jelentősége van. Különösen a tanítvány életében. Az emberek az álmokat leginkább azért tartják homályosnak, mert belefeledkeznek a nappali élet benyomásaiba, saját álláspontjaik töltik ki lelküket, és a megszokotthoz képest más dolgokat felmutató álmokra nappal nem emlékeznek vissza tisztán. Pedig az álom - és ezt a tudatos álmodó ismeri fel - olyan tiszta és világos, mint a nappali élet. Az álmok nem is kaotikusak, csak éppen olyan erők rendezik, amelyeket a hétköznapi ember nem ismer. A meg nem értett álom olyan, mint egy felbontatlan levél, a megértett álom viszont világos üzenet. Az álom világa éppoly valós, mint az ébrenlété, csak a világnak egy másik szeletét mutatja. Félreérti a világot az, aki ezt kérdi: „Ez álom vagy valóság?” Ugyanakkor az ébrenlét és az álom világa egyaránt álomnak mutatkozik a megvilágosodott tudat felismeréseiben.

Mondják azt is: „Olyan butaságot álmodtam.” Az ilyenek csak a racionális dolgokat ismerik el igaznak. Az álmokban, ahol a tudatos gondolkodás eleme és az általa teremtett világ hiányzik, nehéz meglátni a magasabb értelmet.

Érdekes tény az is, hogy bizonyos embereknek egyáltalán nincsenek álmaik. Természetesen vannak, csak nem tudnak róla - de vajon miért? Egy átlagos éjszaka az ember öt-hatszor is álmodik. Ahogy közeledik a reggel, úgy lesz egyre magasabb a tudatossági szint, egyben az álmok jelentősége is így növekszik.

A tudatosság adja, hogy az ember könnyebben emlékszik az utolsó álomra. Aki nem emlékszik álmaira, az Jung szerint:

1. vagy közömbös a lelki élet jelenségeire,

2. vagy elfojtott tartamok miatt nem emlékszik azokra vissza, nem tud azokkal szembesülni,

3. vagy más álmodja meg álmait,

4. vagy olyan, akinek lelki konfliktusai teljesen feloldódtak már, önmegvalósított ember, akinek már nincsenek álmai.

Ma átlagosan négy tudatszint jelenhet meg az ember életében. Az ős-Szaturnusz maradványa a mélytransz állapota, ekkor az Én és az asztráltest is elhagyja a fizikai síkot, és az étertest is kicsúszik kissé a fizikai testből. Az alvás állapota, mely két álom közt jelenik meg, a Nap-állapotunkra emlékeztet, hiszen az Én és az asztráltest is kint van, az éter- és a fizikai test pedig együtt. Az álom állapota a Hold képtudatára utal. Ekkor az asztráltest az ágyban marad, és csak az Én nincs a három alsóbb testtel szorosan együtt. Éber, nappali tudatunk lényege pedig az, hogy mind a négy testünk együtt van a fizikai síkon. Ez a tárgyi tudatosság. Az előbbi három sem puszta ismétlődése az ősi állapotoknak, mert a Földön megjelent Én sosem szakad el teljesen a többi testtől, így jelenléte belejátszik azok folyamataiba.

A fejlődés következő lépcsőfokain egy magasabb szinten megismétlődnek a régi állapotok. Újra végighaladunk a többi szinten, de az éber tudat megtartásával.

Ha az ember eléri az álombéli tapasztalás szintjét, de úgy, hogy Énje nem hagyja el az alsóbb testeket, akkor beszélünk imaginációról, vagyis szellemi látásról. Ébrenlét és alvás összekapcsolása adja az inspirációt (szellemi hallás), a nappali tudat megtartása a mélytranszban pedig az intuíciót (szellemi lényélményt)

 

Álom és tudatos álmodás

 

A tudatos álmodás olyan állapot, amikor éber tudattal vagyunk jelen az álmodásban, viszont Énünk nem kapcsolódik szorosan az alsóbb testekkel. Bár az asztrállal megmarad az összeköttetése, illetve hat rá, és ez adja az öntudat erejét. Ezek alapján mondható, hogy az imagináció az, amikor a tudatos álmodás szintjét elérjük a nappali életben is. Éppen ezért a tudatos álom jó előkészítője lehet a magasabb látásnak.

Az álom kezdetben híradás a nem-tudatos területeken történő eseményekről, de nem maga az esemény. Olyan, mint a szélfújta levelek, ahol magát a szelet nem látjuk, s ez a tudattalan folyamat, a falevél pedig a lélekben lévő benyomások. Az álom során az asztráltest átadja az étertestnek mindazon élményeket, melyeket az asztrálsíkon szerzett. E folyamatban lévő öntudatra ébredés a tudatos álom. Magát az álmot több erő építi fel. Alapja az, amit a szellem él át az asztrális síkon, de ezt elhomályosítják a külső ingerek, az elfojtott vágyak, nem tudatos asztrális tartalmak, az előző napi, gyermekkori és előző életbeli emlékek. Mindezek miatt az asztrális világ tényleges tapasztalása csorbát szenved. Hogy mennyire tiszta a tapasztalás, az a tanítvány előrehaladását jellemezheti. Ugyanígy az is mondható, hogy mindebből mennyit tud áthozni nappali éltébe is. Nagy eltérések lehetségesek. A gyakorlottabb ember képes megkülönböztetni, hogy például egy adott álomalakja személyes elemekből épült-e fel, vagy tényleges találkozás történt egy másik lélekkel. Ugyanígy érezhető nagyjából, hogy egy álomeseményben mennyi az előző napi emlék, illetve mennyi a magasabb világok üzenete. Ez különösen a tudatos álomban tűnik elő, mikor szemtől szemben állunk az álommal. Azonban, hogy mi maga az üzenet, nem biztos, hogy átlátható e szinten. A cél, hogy az álmodó tudatosan kiszűrje álma közben mindazt, ami nem a magasabb világból származik, hogy lerántsa róla az álmok fátylát.

Az álmok közönségesen valóban kaotikusabbak, mint ahogy az átlagos ember lelki élete sem a rendet tükrözi. A tanítvány álmai egyre inkább logikusabbá, világossá válnak, és álombeli viselkedése is a nappali életéhez kezd hasonlóvá válni. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a tudatos álomban - a hagyomány szerint - az ember kilencszer magasabb szinten áll, és tudatosabb önmagához képest. Ez igaz is: tudatos álomban elég egyszer felismerni például egy repülési technikát, a következőkben az bármikor újra használható.

Lévén, hogy az étertest elhasználja energiáit a nappali élet folyamán, az álom egyik feladata az, hogy az asztráltest a magasabb világból felvett energiával újra feltöltse. Ahogy a test a fizikai síkhoz tartozik, és belőle kapja táplálékát, úgy az asztráltest hazája a lélekvilág, melyből minden ébredés kiszakítja. Az érzéki világba süllyedést csak úgy bírja ki, ha időnként visszatér saját világába. Az erre való késztetés jelentkezik fáradtságként, melyet alvásnak kell követnie. A fizikai testet az étertest építi fel, de ehhez az asztráltól kapja a mintaképeket. A tudatos álmodó tehát, ha beleszól az álom természetes folyamatába, megváltoztatja az átadás természetes menetét. Az igazi tudatos álmodó csak szemlél és kutat, nem megváltoztat!

A két ébrenlét közti állapotban való tudatosságnak több szintje is van. Először a tanítvány azt éri el, hogy álmaiban rájön, hogy álmodik. Ezt követi annak az állapotnak a tudatosítása, amely két álom között van, és alvásnak nevezzük. A harmadik szint a tudatos elalvás. A legnehezebb a tudatos ébredés. A tudatosság így folytonossá válhat, és kiterjedhet az elalváskor a kis küszöb őrével való találkozásra, amikor az ember visszafelé átnézi és átértékeli az eltelt napot, illetve az ébredéskor a nagy küszöb őrével való találkozás, melynek során az elkövetkezendő nap eseményeit az ember nagy vonalakban átnézi, s kap segítséget az egyes karmikus csomópontok megoldásához.

Az álmok terén felmerülnek olyan dolgok, melyeket csak a szellemi megismerés tesz világossá. Ha bizonyos tények - melyeket két álom közt tapasztal az ember -, nem tudnak az álmokban megjelenni, azok akkor is felszínre kerülnek, de a nappali életben. Ezek a víziók. Az ember nappali elszenderedéséből táplálkoznak a sejtések. A holdkórosság pedig egy olyan állapot, melyben állandósul az ébrenlét és az álom küszöbén való létállapot. Az egyik legérdekesebb pedig a lelkiismeret ténye, ami létét a magasabb világokból áthozott morális elveknek köszönheti, melyekkel hétköznapi életünk beállítottságai sokszor ellentétben állnak. Ez összefüggésben áll azzal is, hogy az embernek leginkább azért tompul le a tudatossága elalváskor, mert tudata nem áll harmóniában a magasabb világokkal, azok morális elveit nem tudja magáénak.

A tudatos álmodásnak az imagináció előkészítésén kívül számos más előnye is van. Ez olyan állapot, ahol a fizikai világ törvényei többnyire áthághatóak, ezért kezdetben az álom világával való ismerkedés is óriási hatással lehet a tanítványra. Itt tapasztalhatja először igazán egy másik világ létét.

Rádöbbenhet arra, hogy a fizikai világtól függetlenül is lehetséges tapasztalás, s hogy hiedelmeiben mennyire kötődik a megszokott világhoz. Nem tudatos lelki tartamokkal szembesülhet, és azokkal mint álomalakokkal beszédbe elegyedhet. Felsejlik előtte, hogy - lévén az elalvás egyfajta kisebb halál - az emberi lélek és szellem túléli a halált, és utána is jelentős események zajlanak. Sőt az igazi élet ott kezdődik, mert az a világ hatalmasabb, mint a fizikai, amiből táplálkozik.

A tudatos álmodásban az a különös, hogy míg a nappali észleléshez, az éntudat létrejöttéhez a fizikai világ adja a támaszt az azzal való ütközés által, addig itt meg kell tanulnunk enélkül is fenntartani az öntudatot. Az átlagember elveszíti tudatosságát, amint az asztráltest és az Én a lelki-szellemi világba távozik. A tanítvány fejlődésében az álmokban való tudatosság egyrészt természetesen jelentkezik egy idő után mint eredmény. Másrészt érdemes különböző gyakorlatokat végeznie és lelki tulajdonságokat elsajátítania, hogy ezt elősegítse.

[curly]

elolvastam , köszi!

[wabaky]

én valamék éjjel nem aludtam és másnap estére már eléggé elfáradtam és olyan 10 körül már lefeküdtem aludni és azt álmodtam hogy alszok (azért álmodtam azt mert annyira fáradt voltam !? ) :D

[ToMmY_hun]

Hmm érdekes dolgok. Amúgy én nem nagyon hiszek abban hogy az álmok jővőképek, szerintem szimplán pihentetik az agyat és persze kellemes vagy rosszérzéseket keltenek az álmodóban, ha felébred és emlékszik rájuk. Én egyszer egy álmom után egész nap az álom hatása altt voltam, észre is vették a környezetemben, állítólag teljesen máshogy viselkedtem