gobo Posted Június 11, 2007 Share Posted Június 11, 2007 (edited) Ezúton szeretném felhívni a figyelmet egy eddig nem túl sok hírverést kapott Linux disztróra. E cikk eredeti helye: http://linux.birodalom.net/gobowiki/index.php/A_legjobban_testreszabhat%C3%B3_disztrib%C3%BAci%C3%B3 A legjobban testreszabható Linux disztribúció Hogy melyik disztró a leginkább testreszabható? A témában kicsit járatosabbak többnyire az LFS-t említik meg elsőként. S annyi való igaz, hogy annál személyesebb disztró nehezen képzelhető el, mint amit te magad építesz fel a semmiből, az alapokból! Igen ám, csakhogy az mégsem disztró, hanem a te magad személyes rendszere. Az nem egy kész disztró amit aztán személyre szabsz, hanem tényleg az alapoktól kell felépítened, s ez, valljuk be, sok idő, s nem is mindenkinek van kedve annyit tanulni, amennyi kell ehhez! Most tehát nem az LFS-ről lesz szó. Mindenekelőtt azonban pár szót arról, miért írom e cikket. Nos egyszerűen amiatt, hogy felhívjam a Linux világába most bemerészkedő, s még egyik disztró iránt sem különösebben elkötelezett felhasználók figyelmét egy egészen különleges disztribúcióra, mely azonban nem sok hírverést kapott eddig. A GoboLinuxról van szó. Én is véletlenül találtam rá. Mintegy 3 éve használok Linuxot, s elsőként az UhuLinux-szal ismerkedtem meg. Máig nagyon szeretem. Tényleg remekül összeválogatott rendszer, s csakis ajánlani tudom minden magyar embernek. Mindazonáltal én egy telhetetlen valaki vagyok, s hamarosan olyasmiket akartam művelni szerencsétlennel, amire nem igazán tervezték! Konkrétan: addig minden remekül működött benne, amíg csak a disztróval együtt szállított programokat használtam, vagy esetleg a direkt hozzá készített UHU-csomagokat telepítgettem. Minél több időt töltöttem azonban vele, - márpedig állandóan őt használtam, nincs is idehaza Windowsom – annál több mindent kellett felraknom alá forrásból, mert nem volt hozzá csomag. No és ekkor szembesültem egy olyan problémával, mely tulajdonképpen nem az UHU hibája, mert jellemző minden más bináris alapú disztribúcióra is! Sőt, ez 2 hiba mindjárt. Előszöris, a csomagkezelő egyszerűen semmi progiról nem vesz tudomást, amit nem rajta keresztül telepítenek, hanem például forrásból fordítunk le, vagy mint például a Firefoxot, elég csak kicsomagolni valahová. Ha meggondolatlanul kézzel letörlök valami csomagkezelővel felrakott progit netán, arról sem értesül a csomagkezelő, azt hiszi még fenn van. Azaz, mindezek összezavarják a függőségkezelését. Nem tudom ugyanannak a proginak több verzióját is a gépemen tartani. Továbbá, engem mint kezdő felhasználót rémségesen zavart a Linux „misztikus” könyvtárszerkezete: sosem tudhattam, hogy a telepíteni kívánt progi épp melyik könyvtárba kerül: /; /bin; /sbin; /opt; /usr/bin; /usr/sbin; /usr/local/bin; /usr/local/sbin; vagy épp a saját home könyvtáramba... a zűrzavart fokozta számomra, hogy ezeknek a progiknak vannak mindenféle olyan állományai is amik az etc-be kerülnek, de ilyen nevű könyvtárat az /usr/local-ban is találtam... Mondhatja valaki, hogy ez a kezdők baja. És igen, azóta már én is találtam leírást róla, minek alapján szelektálódnak a programok telepítési helyei. De egyrészt egy kezdőnek ezt senki nem magyarázza meg rögvest az elején, másrészt ez nem is olyan egyértelmű, mert disztribúció-specifikus sok program esetében, hogy mi hová kerül! Számomra messze logikusabb lett volna, hogy legyen valami „Programok” könyvtár mint a – különben hőn utált – Windows esetében, s ott minden proginak legyen egy saját altartalomjegyzéke! Ezt az egyet jónak tartottam a Windowsban, persze, ez még nem volt elegendő ok ahhoz, hogy visszaszokjam rá... Az is bosszantott, hogy nem tudtam csomagokat készíteni az UHU-hoz. Persze, több tudással biztos sikerült volna, de manapság mindenki mindent hamar akar – bevallom, én is! Mindenesetre, a fenti okok arra késztettek, hogy más disztrókkal is megismerkedjem többé-kevésbé, keresve magamnak egy jobban megfelelőt. Miért is ne, amikor azt hallottam, hogy több száz disztribúció létezik! Ám most forrásalapú disztribúcióval próbálkoztam, mert már annyit tudtam, hogy a bináris disztrók nem kifejezetten barkácsolásra és utólagos módosítgatásokra készültek. Nekiestem a Gentoo-nak. Sajnos ráment az egész karácsonyom, de végül valamiért becsődölt a GCC lefordításakor, s nem volt egy újabb hetem rá... Következett az LFS. A probléma nagyjából itt is hasonló volt. S így megérlelődött bennem egy elképzelés arról, mi a számomra ideális Linux disztribúció követelményrendszere: 1. Rögvest az elején, installálás után legyen egy komplett, működőképes rendszerem (ellentétben tehát az LFS-sel és Gentoo-val, ahol az alapoktól kell építkeznem). 2. E rendszer rendelkezzék grafikus felülettel (is). 3. Meglegyen benne minden szükséges program a parancssori (terminál) használathoz is, például az MC. Utóbbit számomra érthetetlen okokból sok kisebb disztribúcióból egyszerűen kihagyják. 4. A rendszer az első pillanattól kezdve rendelkezzék a forrásból telepítés eszközeivel, például GCC. 5. Legyenek azért hozzá bináris csomagok is a legfontosabb dolgokhoz. 6. Legyen hozzá a függőségeket jól kezelő csomagkezelő, 7. ami a forrásból feltelepített programokat is nyilvántartja. 8. Jól át lehessen tekinteni, mi van a rendszeremben. 9. A csomagkezelő képes legyen csomagokat maradéktalanul eltávolítani, beleértve forrásból fordított programokat is. 10. Ha kézzel letörlök valamit, ez ne zavarja össze a csomagkezelőt (hogy pld azt hiszi, megvan a csomag, holott nincs meg). 11. Ha mégis inkonzisztenssé válik a csomagkezelő nyilvántartása, képes legyen önmagát egyetlen parancsra aktualizálni. 12. Ugyanannak a csomagnak/programnak több verzióját is megtarthassam egyszerre a rendszerben (ez libraryknél fontos lehet), és a csomagkezelő azokat is tisztességesen kezelje le. Több változat esetén természetesen mindig legyen egy „alapértelmezett”, azaz aktuális, default, current... 13. Könnyen lehessen benne kernelt fordítani, azaz a kernele ne legyen „agyonpecselt”. 14. Grub legyen a betöltésvezérlője. (Mert én azt szeretem). 15. Legyen LiveCD változata is. 16. Könnyedén készíthessek én is bináris csomagokat alá, méghozzá a már felrakott, jól működő programjaimból. 17. Fel lehessen rakni alá valami bináris csomagból a MAGYAR OpenOffice-ot is. Ez számomra abszolút nélkülözhetetlen program ugyanis. Ezokból eleve kiesett a szórásból sok külföldi fejlesztésű disztró. 18. Általában UHU csomagokat azért fel lehessen rakni alá, mert miért mondjak le róluk?! 19. Full UTF-8 kódolású legyen, hogy lehessen ékezetes állomány- és könyvtárneveket használni. 20. Magyar nyelvű legyen a telepítője. 21. A honlap elérhető legyen magyarul. Mindez jó sok igény egyszerre! Nos, anélkül hogy belemennék mélyebb történelmi részletekbe, a lényeg az, hogy végül rátaláltam a GoboLinuxra, ami kapásból kielégítette a fent felsorolt 21 pont közül az első 16-ot! Továbbá, hamarosan kiderült – hála Udvari Zsolt barátomnak – hogy csekély trükközéssel fel lehet bűvészkedni alá lényegében bármi RPM csomagot is, s ezokból a magyar OpenOffice is felrakható alá, az RPM csomagból. Továbbá, minthogy az UHU-csomagok felépítése is nagyon hasonló az RPM-hez, ez azokra is érvényes. Tehát most már teljesült az első 18 pont. Azóta újabb két pont teljesült: „Magad uram ha szolgád nincsen” - e jelmondat szellemében lefordítottam én magam a disztró honlapját, az tehát immár elérhető a magyar linuxosoknak is az anyanyelvünkön. A minap végeztem a telepítő magyarra fordításával, a következő kiadásban tehát már az is szólhat magyarul hozzánk. Az UTF-8 komolyabb dolog, de nem olyan vészes hiány: a legtöbben úgysem használnak ékezetes neveket a filerendszerben. Mindazonáltal a fejlesztőktől kapott hírek alapján nem lehetetlen, hogy ez is megoldódik a következő kiadásban, nagy valószínűséggel az UhuLinux UTF-8-as kernelpecseit használva, vagy valami azokhoz nagyon hasonlót. No és most hogy miért olyan jó a GoboLinux? Itt maga a filerendszer a csomagkezelő! Igen, a GoboLinux egy alternatív Linux disztribúció, amely újradefiniálja a fájlrendszer-hierarchiát. A GoboLinuxban nincs szükség külön csomagkezelőre, minthogy maga a fájlrendszer a csomagkezelő: minden program a maga saját, külön mappájában van elhelyezve, mint például /Programs/Xorg/7.1/ és /Programs/KDE-Libs/3.5.3. Mindezt természetesen különböző szkriptek hajtják végre nekünk, melyek kezelése azonban nem nehéz. És természetesen van grafikus csomagkezelő is, ha nem akarunk parancssorral bajmolódni, de ez a csomagkezelő végeredményben mégsem „igazi” csomagkezelő, mert mint látható maga a filerendszer az adatbázisunk tulajdonképpen – e „csomagkezelő” pusztán egy a parancssori szkripthívogatást elfedő grafikus előtétprogram! Csomagokat itt a legkönnyebb csinálni: az egész egyetlen parancs kiadásából áll. Például ha a rendszerünkbe telepített XXX programból csomagot akarunk készíteni, elég e parancsot kiadnunk: CreatePackage XXX Ennél egyszerűbben tényleg nem lehet... E cikknek nem célja mélységeiben bemutatni a GoboLinux kezelését, akit ez érdekel, az olvassa el ezt a szakmaibb jellegű cikket: http://linux.birodalom.net/gobowiki/index.php/GoboLinux A GoboLinuxszal kapcsolatos számos félreértést pedig ez a cikk oszlat el, melyet maga Hisham Hashem Muhammad, a project elindítója írt: Természetesen mindegyik cikk magyar nyelvű... További hasznos linkek: A GoboLinux immár magyarul is elérhető honlapja: http://gobolinux.org/index.php?lang=hu_HU Befejezésként még arra térek ki, kiknek ajánlható a GoboLinux! Mindenekelőtt SENKINEK SEM, aki egy „full-extra-de-Luxe” rendszert akar, amely a gondolatait is kitalálja. Ez nem „fapados” rendszer, rögtön használható, van grafikus felület is, de nem arra hegyezték ki, hogy már előre kitalálja a felhasználó szándékait. Ez arra van, hogy majd te magad hozzáigazítod a saját elképzeléseidhez! Épp emiatt azoknak ajánlható, akik nem kezdenek el sikoltozni, ha valamit csak úgy lehet beállítani, hogy kimennek parancssorba, és ott az MC editorával átírnak valamit egy config fileban. Itt te lényegében kapsz egy natúr Linux-rendszert, amit egészen a grafikus felületig felépítettek neked, mondhatni egy LFS-t, amit aztán a saját elképzeléseid szerint átgyúrhatsz, de úgy, hogy nem kell mindig elölről kezdened a változtatgatást, rögvest „harcra kész” az egész, mindig annyit módosítasz rajta amennyire időd és kedved van, a rendszered eképp végig használható marad, nem kell egy hetet eltotojáznod a legelején mint a Gentoo-nál... Ez tehát azoknak való, akik használni akarják a rendszert, azonnal, de kísérletezni is akarnak vele, hekkelni is szeretnék azt. Nem mindent – ha mindent, akkor marad az LFS nekik – de sok mindent! A GoboLinux remek választás azoknak, akik úgy érzik, nem képesek még az alapjaitól összeállítani egy LFS-t, esetleg nem is óhajtanak ennyire mély tudásra szert tenni, talán nem akarnak saját szkripteket irogatni, de mindenképp igényt tartanak rá, hogy végső hatalmuk legyen afölött, milyen progikat tartalmazzon a rendszer, mik legyenek forrásból fordítva és mik binárisból telepítve, mi hová legyen installálva, könnyen lehessen mindent frissíteni... És egyáltalán, egyetlen könyvtár átnézésével rögtön tudják, mi van és mi nincs a rendszerükben! Ha ilyen igényeid vannak, akkor most már csak annyi van hátra, hogy töltsd le, és próbáld ki! Módosította Szeptember 17, 2009 Gabi89 halott linkek. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Recommended Posts
Join the conversation
You can post now and register later. If you have an account, sign in now to post with your account.
Note: Your post will require moderator approval before it will be visible.