data free Robert Merle – Francia história sorozat

[michonne75]

Robert Merle – Francia história sorozat

***

Robert Merle: Francia história (Francia história sorozat 1.)

Eredeti cím: Fortune de France
Eredeti kiadó: Plon
Eredeti kiadás éve: 1977

Magyar cím: Francia história
Magyar kiadó:
Európa, Budapest
Helikon, Budapest
Magyar kiadás éve: 1982, 1992, 1993, 2000, 2002, 2005, 2006, 2010, 2011, 2018
Fordította: Görög Lívia

A szenvedélyes és merész Pierre de Siorac lovag lépten-nyomon veszedelmes vagy gáláns kalandokba keveredik, mindig ott van, ahol „libben a szoknya”, és ahol a korabeli történelmet alakítják.

Márpedig a történelem viharosan alakul Siorac kapitány korában, hiszen a XVI. század második, illetve a XVII. század első fele Franciaország egyik legmozgalmasabb időszaka: ez a vallásháborúk évszázada, az utolsó Valois-k és az első Bourbonok, Medici Mária, Ausztriai Anna, XIII. Lajos és Richelieu kora.

A sorozat első könyve ebbe a világba varázsol bennünket, hogy aztán még tizenkét köteten keresztül éljünk az írói fantáziával káprázatosan föltámasztott középkori Franciaországban.

Merle nagy sikerű regényciklusának új – javított – kiadása felejthetetlen élmény lehet a történelem iránt érdeklődő minden olvasónak.

 

Robert Merle: Csikóéveink (Francia história sorozat 2.)

Eredeti cím: En nos vertes années
Eredeti kiadó: Plon
Eredeti kiadás éve: 1979

Magyar cím: Csikóéveink
Magyar kiadó:
Európa, Budapest
Helikon, Budapest
Magyar kiadás éve: 1984, 1993, 2000, 2002, 2005, 2010, 2018
Fordította: Görög Lívia

Robert Merle történelmi regényfolyamának második kötetében az ifjú főhős, Pierre de Siorac – féltestvérével, Samsonnal együtt – elhagyja périgord-i szőlőföldjét, és megkezdi tanulmányait a híres montpellier-i orvosiskolában.

A két fiatalembernek és a kísérőül melléjük adott Miroulnak számtalan veszéllyel kell szembenéznie: hol bérgyilkosok, hol vérszomjas útonállók, hol a nem kevésbé vérszomjas pápisták akarnak végezni velük. Végül még saját hittársaikkal is meggyűlik a bajuk, amikor újra fellángol a polgárháború, és a közeli Nîmes városát megkaparintó hugenották árulónak és kémnek hiszik őket, mert nem akarnak részt venni a pápista foglyok lemészárlásában.

Ám nemcsak véres küzdelmekről olvashatunk a könyvben, hiszen hőseink a gáláns kalandokat sem vetik meg, így aztán ezek a csikóéveiket élő fiatalemberek előzékenyen magukra vállalják néhány montpellier-i cselédlány, fogadósnő, nemes kisasszony, sőt olykor még egy-egy férjes asszony „szórakoztatását” is.

 

Robert Merle: Jó városunk, Párizs (Francia história sorozat 3.)

Eredeti cím: Paris ma bonne ville
Eredeti kiadó: Plon
Eredeti kiadás éve: 1980

Magyar cím: Jó városunk, Párizs
Magyar kiadó:
Európa, Budapest
Helikon, Budapest
Magyar kiadás éve: 1987, 1993, 2000, 2005, 2010, 2019
Fordította: Görög Lívia

Robert Merle Francia históriájának harmadik kötetében folytatódik az orvosi, illetve gyógyszerészi tanulmányaikat befejező Siorac fivérek veszélyes és pikáns kalandokkal teli története.

Egy szerencsésen megvívott párbajt követően Pierre-nek Párizsba kell utaznia, ahol a francia király éppen arra készül,hogy húgát – a megbékélés jegyében – hozzáadja a hugenotta Navarrai Henrikhez. Ám keserű csalódás vár azokra, akik azt remélik, hogy ez a házasság megalapozhatja a francia katolikusok és protestánsok közötti békét, mivel az esküvő után néhány nappal eljön az 1572. augusztus 23-i gyászos éjszaka, amelynek eseményei a Szent Bertalan-éji mészárlás néven vonulnak be a történelembe.

Bár Pierre de Siorac hűsége barátainak és alkalmi segítőinek köszönhetően megmenekül a halálos csapdából, a kiújuló polgárháború miatt egyre reménytelenebbnek tűnik számára, hogy elnyerhesse szerelme, egy fiatal katolikus úrhölgy kezét.

 

Robert Merle: Íme, a király! (Francia história sorozat 4.)

Eredeti cím: Le prince que voilà
Eredeti kiadó: Plon
Eredeti kiadás éve: 1982

Magyar cím: Íme, a király!
Magyar kiadó:
Európa, Budapest
Helikon, Budapest
Magyar kiadás éve: 1990, 1993, 2001, 2005, 2011, 2019
Fordította: Görög Lívia

 

A két évvel a véres Szent Bertalan-éj után trónra lépő új francia király, III. Henrik a katolikusok és hugenották összebékítésén fáradozik. A korszak eseményeinek krónikása, a házassága után Párizsba költöző Pierre de Siorac hamarosan a királyi udvar fontos személyiségévé válik, mivel azon túl, hogy az uralkodó orvosaként tanúja, olykor pedig cselekvő részese lesz az udvarbeli intrikáknak, titkos küldetéseket, fontos diplomáciai megbízásokat is teljesítenie kell – melyek során gyakran veszedelmes szerelmi cselszövényekbe is keveredik.

Angliai küldetésekor találkozik Erzsébet királynővel, akit ekkoriban a pápasággal és a spanyolokkal szövetkező katolikus liga orgyilkosokkal próbál megöletni. A liga vezetője, a hataloméhes Guise herceg végül még Párizst is fellázítja, és a király ellen fordítja – kész akár fegyveres erővel megakadályozni a kijelölt utód, a hugenotta Navarrai Henrik trónra kerülését…

 

Robert Merle: Szenvedélyes szeretet (Francia história sorozat 5.)

Eredeti cím: La violente amour
Eredeti kiadó: Plon
Eredeti kiadás éve: 1983

Magyar cím: Szenvedélyes szeretet
Magyar kiadó:
Európa, Budapest
Helikon, Budapest
Magyar kiadás éve: 1991, 1993, 1994, 1998, 2001, 2005, 2011, 2021
Fordította: Görög Lívia

A Francia história ötödik kötetében az 1588 és 1594 közötti – ugyancsak mozgalmas – hat év eseményeit ismerhetjük meg. A történések krónikása továbbra is a király orvosa és bizalmasa, Pierre de Siorac, aki még veszélyes, titkos küldetései közben is szakít magának időt egy-két gáláns kalandra.

Guise herceg meggyilkolása után, amikor III. Henrik a bosszúért lihegő katolikus liga ellen Navarrai Henrikkel és a protestánsokkal szövetkezik, Franciaország ismét polgárháború felé sodródik.

A katolikus összeesküvők egy fanatikus szerzetes személyében megtalálják a bosszú eszközét, és bár halála előtt a király megesketi bizalmas embereit arra, hogy híven fogják szolgálni utódjául kijelölt sógorát, a főurak nagy része végül a Párizst is hatalmában tartó ligához csatlakozik. IV. Henrik, a kiváló és bátor hadvezér a csatatéren többször is legyőzi a spanyolok által támogatott ellenfeleit, de mivel a fővárost nem tudja elfoglalni…

 

Robert Merle: A pirkadat (Francia história sorozat 6.)

Eredeti cím: La Pique du jour
Eredeti kiadó: Plon
Eredeti kiadás éve: 1985

Magyar cím: A pirkadat
Magyar kiadó: Európa, Budapest
Magyar kiadás éve: 1993, 1994, 1998, 2001, 2005, 2011
Fordította: Görög Lívia

A XVI. századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát felelevenítő, nagyszabású tizenhárom kötetes regényfolyam hatodik kötetében Pierre de Siorac márki, aki hűségével, bátorságával, leleményességével többször kitüntette magát a király szolgálatában, IV Henrik egyik legfőbb bizalmasává válik és kényesebbnél kényesebb megbízatásokat kap tőle.

A királynak szüksége is van talpraesett és rettenthetetlen hősünk segítségére, hiszen hiába ismerte el III. Henrik még halála előtt törvényes örökösének, erőszakkal kell elfogadtatnia magát országában.

IV Henrik ádáz ellenségei, a vakbuzgó, dölyfös Guise-ek, a pártütő nagyurak, az ármánykodó jezsuiták, az országra törő spanyolok ellen – hol nyílt sisakkal, hol összeesküvő módjára – harcolva a márkinak ismét izgalmas kalandokban van része, míg végre megszületik a békét megszilárdító nantes-i ediktum.

Közben lovagiasságával elnyeri a kis Guise hercegné kegyeit, s persze több más főrangú hölgyet és tűzrőlpattant szolgálólányt is sikerrel ostromol.

 

Robert Merle: Libben a szoknya (Francia história sorozat 7.)

Eredeti cím: La Volte des vertugadins
Eredeti kiadó: Plon
Eredeti kiadás éve: 1991

Magyar cím: Libben a szoknya
Magyar kiadó: Európa, Budapest
Magyar kiadás éve: 1995, 1996, 2001, 2005, 2011
Fordította: Mihancsik Zsófia

A XVI. századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát felelevenítő, nagyszabású, tizenhárom kötetes regényfolyam hetedik kötetében, amelyben immár Siorac márki fia játssza a főszerepet, egyre csak libben, röpül a szoknya. Nem csoda, hiszen az ifjú Sioracról elmondhatjuk, hogy nem esett messze alma a fájától, éppoly szenvedélyes és gáláns, kalandvágyó és bátor, eszes és nemes lelkű, mint édesapja.

A kor pedig IV. Henrik uralkodásának utolsó három esztendeje, az 1607-től 1610-ig terjedő időszak is mintha a léhaságnak kedvezne. Egymást érik a lakomák, táncjátékok, lépten-nyomon szerelmi kalandokat hajszoló donjuanokkal, ledér főrangú hölgyekkel, felszarvazott, mégis elnéző férjekkel találkozik az ember a bálok forgatagában. De a csillogó felszín kegyetlen, véres valóságot takar: cselszövések, összeesküvések közepette a király két fronton harcol.

Az országon belül a fanatikusokkal küzd, akik tűzzel-vassal pusztítják a protestánsokat, az országon kívül a Habsburgok egyeduralmi törekvéseivel kell szembeszegülnie.

 

Robert Merle: A gyermekkirály (Francia história sorozat 8.)

Eredeti cím: L’Enfant-Roi
Eredeti kiadó: Plon
Eredeti kiadás éve: 1993

Magyar cím: A gyermekkirály
Magyar kiadó: Európa, Budapest
Magyar kiadás éve: 1995, 2000, 2001, 2005, 2011
Fordította: Pór Judit

IV. Henrik meggyilkolása megrázza az egész országot, gyilkosa kivégzésére szinte egész Párizs kíváncsi. A király halálával Medici Mária (Henrik felesége) lesz az uralkodó, mint régens, akinek első dolga a király által létrehozott kormányzótanács (benne királyi hercegek, főrendek, marsallok) mellett egy titkos tanács létrehozása.

Ennek tagjai név szerint: Dolé főügyész (aki a kormányzó királyné ügyvédje), Cotton atya (a jezsuita szerzetes), a pápai nuncius, a spanyol nagykövet, Leonora Galigai (a királyné dajkájának lánya), és Concino Concini (Leonora férje, olasz nemes, akit otthon felhúznának az első fára a viselt dolgai miatt).

Ez az állapot persze minden igaz franciát feldühít, nincsenek ezzel másként Siorac-ék sem. Egy ebédnél, amire l’Estoile (Siorac márki barátja) is hivatalos kiderül, hogy még ez a tanács sem az igazi, mivel a királyné minden ülés után tanácskozik Doléval, Leonorával és Concinival, és az ő véleményükhöz igazodva gyakran megváltoztatja a tanács döntését, de a háromból csak Leonora számít, mert ő az igazi kegyenc, akinek korlátlan hatalma van az ostoba királyné felett.

Mindezeknek köszönhetően az anyakirályné és Lajos között a viszony nem túl jó, mondhatni utálják egymást, mivel a királyné félti korlátlan hatalmát. Ráadásul a királyné elég népszerűtlen saját alattvalói szemében, ezért Lajos népszerűsége mögé szeretne bújni, miközben nem győzi hangoztatni, hogy Lajos alkalmatlan az uralkodásra.

 

Robert Merle: Az élet rózsái (Francia história sorozat 9.)

Eredeti cím: Les Roses de la vie
Eredeti kiadó: Plon
Eredeti kiadás éve: 1995

Magyar cím: Az élet rózsái
Magyar kiadó: Európa, Budapest
Magyar kiadás éve: 1996, 1999, 2001, 2005, 2011
Fordította: Pór Judit, Kamocsay Ildikó

Miután Lajos visszaszerzi trónját a száműzött miniszterek helyére visszahívja a „szakállasokat” és hű embereit is kitünteti, így Siorac lovagot is, akiből szavazati jog nélküli tanácsost csinál az államtanácsban.

Valamint érdemei elismeréséül neki adományozza az Orbieu grófja címet, de hogy ne csak az „üres” címet viselje, ráadásként még 200 000 frankot is ad, hogy a birtokot is megvegye és rendbe hozassa.

Amit Siorac – miután apja és La Suire lovag szemrevételez és jó vételnek tart –, meg is vesz , bár az apja visszaélésre utaló nyomokra bukkan, amivel a birtok intézőjét gyanúsítják (s akivel később lesz még gondja).

Hősünk ezek után felfogadja az özvegy Orbieu grófné titkárát, aki rajong a vidéki életért, és teljesen megbízható. Majd egy hetet tölt uradalmában. Ez idő alatt bejárja a birtokot és megmutatja magát embereinek (akik szemmel láthatóan alultápláltak, és sokan nyomorékok a nehéz munka miatt).

 

Robert Merle: Liliom és bíbor (Francia história sorozat 10.)

Eredeti cím: Le Lys et la Pourpre
Eredeti kiadó: Plon
Eredeti kiadás éve: 1997

Magyar cím: Liliom és bíbor
Magyar kiadó: Európa, Budapest
Magyar kiadás éve: 1998, 2000, 2001, 2005, 2011
Fordította: Kamocsay Ildikó

A Magyarországon hallatlanul népszerű francia író, Robert Merle immáron tízkötetesre terebélyesedett regényfolyama, a Francia história a viharos XVI-XVII. században játszódik. Főhőse, Pierre de Siorac, a szenvedélyes és gáláns lovag, a reneszánsz típusú, okos és nemes lelkű katona- polgár- értelmiségi- arisztokrata figura, aki lépten-nyomon veszedelmes és izgalmas kalandokba és nem kevésbé érdekfeszítő szerelmi cselszövésekbe keveredik. Mindig ott van, ahol a korabeli történelmet alakítják, és ahol „libben a szoknya”.

Ezúttal XIII. Lajos udvarában, az 1624 és 1627 közötti években. Villanásnyi idő egy ország, egy nemzet történelmében, ám ezt a kurta három évet fontosabbnál fontosabb események fémjelzik: Richelieu bíboros kinevezése a Királyi Tanács élére, a Valellina megmentésére indított itáliai hadjárat, a hugenották elleni ádáz harc folytatása, a király húgának, Henriette Máriának házassága Anglia uralkodójával, I. Károllyal, és a botrányok botránya, Buckingham hercegének széptevése a királynőnek, Ausztriai Annának.

Az események egyre gyorsabban peregnek, az udvari intrikák cselszövéssé, a cselszövések összeesküvéssé nőnek-bonyolódnak. A királyné és a király fivére szövetkezik Lajos ellen. Féltestvérei, a Vendome-ok sorra állítják a halálos csapdákat Richelieu-nek. A király is csak hajszál híján menekül meg egy bérgyilkos késétől.

A válasz sem késik. Száműzetés, tömlöc, nyaktiló sújt le a bűnösökre. Buckingham hercegét, aki a hugenották segélykérő hívására partra száll Franciaországban, véres harcok árán kiűzik az országból.

 

Robert Merle: Veszedelem és dicsőség (Francia história sorozat 11.)

Eredeti cím: La Gloire et les Périls
Eredeti kiadó: Plon
Eredeti kiadás éve: 1999

Magyar cím: Veszedelem és dicsőség
Magyar kiadó: Európa, Budapest
Magyar kiadás éve: 2000, 2001, 2005, 2011
Fordította: Kamocsay Ildikó

A XVI. és XVII. századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát és az azt követő éppoly zaklatott időket felelevenítő, nagyszabású regényfolyam főhőse, a gáláns és szenvedélyes Pierre de Siorac lovag mindig ott van, ahol a korabeli történelmet alakítják, és ahol „libben a szoknya”.

Ezúttal, a tizenegyedik kötetben La Rochelle ostrománál, ennél a nagyszabású történelemformáló eseménynél, Franciaország és Anglia erőpróbájánál, amely nemcsak a francia királyság sorsát befolyásolta, hanem valamennyi, a katolicizmus és a megreformált vallás között választani kényszerülő európai országét.

La Rochelle hugenotta erődítmény volt, a vallási üldözöttek bevehetetlennek hitt és kikiáltott mentsvára, hiszen a tenger felé nyitott volt, így onnan az ostromlottak bármikor segítséget remélhettek. És reméltek is 1627-ben. Ám hiába: La Rochelle-t kerek egy évig tartó ostrom után végül bevették XIII. Lajos és Richelieu seregei.

A La Rochelle-i, inkább kisebb-nagyobb csetepaték, mintsem véres, kegyetlen ütközetek jellemezte ostrom kimenetelét végül egy, a hadviselésben addig még nem alkalmazott újdonság döntötte el: a roppant kőgát, amely eltorlaszolta az öböl bejáratát, s így lehetetlenné tette, hogy az angolok élelmet juttassanak el az éhező városba és katonai segítséget nyújtsanak a védőknek.

Ebben a nem mindennapi ostromban vesz részt a történet narrátor-főhőse, Orbieu grófja – illetve a regény végére hercege és Franciaország pairje –, akit ismét számos dicsőséges, ám veszedelmes küldetéssel bíznak meg a hatalmasok. Közben persze arra is jut ideje, hogy a szívének oly kedves gentil sesso körül forgolódjék, és láss csodát, most először a házasság, a családalapítás gondolata is felmerül a csapodár, ám lovagias széptevőben.

Merle a tőle megszokott mesterségbeli tudással rajzolja fel a sokszínű, árnyalt történelmi tablót, jellemzi hőseit, királyokat, hadvezéreket, főpapokat, nagyurakat s persze szépasszonyokat, festi a csatajeleneteket, az udvari intrikákat, szerelmi cselszövéseket.

 

Robert Merle: Ármány és cselszövés (Francia história sorozat 12.)

Eredeti cím: Complots et Cabales
Eredeti kiadó: Plon
Eredeti kiadás éve: 2001

Magyar cím: Ármány és cselszövés
Magyar kiadó: Európa, Budapest
Magyar kiadás éve: 2002, 2005, 2011
Fordította: Kamocsay Ildikó

A XVI. és XVII. századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát és az azt követő éppoly zaklatott időket felelevenítő nagyszabású regényfolyam legújabb kötete 1628-ban kezdődik, amikor a szebbik nemet felettébb kedvelő, gáláns Orbieu herceg révbe érve feleségül veszi gyermeke anyját, Brézolles márkinét. Az ifjú pár azonban nem sokáig élvezheti a szerelmes együttlét és családi fészek örömeit, mert a francia királyságban egyszerre két háború is kirobban.

Az egyiket a terjeszkedő, európai egyeduralomra törő spanyolokkal és osztrákokkal vívja XIII. Lajos Itáliában, a másikat pedig az udvari ármánykodókkal, az „ördögi szoknyákkal” és az ájtatosokkal. A cselszövők a király anyjának, az öntelt, korlátolt, gyűlölködő Medici Máriának és öccsének, a trón várományosának, a léha, csélcsap Gastonnak a vezetésével szövetkeznek a király és legfőbb támasza, a zseniális politikus, államférfi és hadvezér, Richelieu bíboros ellen.

Mindkét háború a király győzelmével ér véget, és mint a mesében, a jók elnyerik méltó jutalmukat, a gonoszak pedig méltó büntetésüket. Richelieu dicsősége teljében tér meg az itáliai hadjáratból, s Lajos hálából hercegi-pairi címet adományoz neki, az anyakirálynét viszont végleg száműzik Franciaországból: 1642-ben szegényen és elhagyatottan hal meg Kölnben, abban a házban, amelyet a híres festő, Rubens irgalmasságból bocsátott a rendelkezésére.

Ám Robert Merle regénye nem mese, hanem maga az élő-eleven, nagybetűs Történelem, igazi tudóshoz illő pontossággal-hitelességgel és vérbeli íróhoz méltó lenyűgöző mesterségbeli tudással megrajzolva…

 

Robert Merle: Pallos és szerelem (Francia história sorozat 13.)

Eredeti cím: Le glaive et les amours
Eredeti kiadó: Plon
Eredeti kiadás éve: 2003

Magyar cím: Pallos és szerelem
Magyar kiadó: Európa, Budapest
Magyar kiadás éve: 2005, 2011
Fordította: Szántó Judit

A Francia história e tizenharmadik s egyben utolsó kötete – hiszen Robert Merle immár nincs köztünk – a francia történelem 1635 és 1661 közötti évtizedeit öleli fel: viharos és dicsőséges korszakot, hiszen ez idő alatt, 1638-ban jön a világra a rég várt trónörökös, a nép által „Istenadtának” nevezett majdani XIV. Lajos, a Napkirály, s a könyv azzal ér véget, hogy legfőbb tanácsosa, Mazarin bíboros halála után a fiatal uralkodó bejelenti: ezentúl nem tart igényt főminiszterre, s országa dolgait egyeduralkodóként maga kívánja irányítani.

Addig azonban atyja, XIII. Lajos s a maga útját részben a spanyolok s az osztrákok elleni állandó háborúskodás – megannyi fényes győzelem és csüggesztő vereség – s az összeesküvések végeláthatatlan sora bonyolítja. Az utóbbiak élén hol a király örökkön intrikáló, hatalomvágyó öccse, Gaston, hol maga a királyné, a szépséges, de spanyol atyafiságához a kelleténél hűségesebb Ausztriai Anna áll, de fellázad királya ellen a fő kegyenc, Cinq-Mars is; az ő árulása és kivégzése a regény egyik látványos csúcspontja.

A királyi hatalom legfőbb támasza az egymást követő két bíboros-főminiszter, Richelieu és Mazarin; tevékenységük bepillantást enged a politika ma sem tanulságok nélküli boszorkánykonyhájába. Szimbolikus jelentőségű, hogy a két nagy államépítő, Richelieu és XIII. Lajos egyazon évben hunyja le szemét.

A narrátor és a kalandos cselekmény egyik fő mozgatója most is kedves hősünk, Orbieu hercege, aki szenvedélyes királyhűségének, valamint nyelvtudásának és diplomáciai érzékének hála számos kényes küldetésben áll helyt, de azért gáláns kalandokra is jut ideje.

Igaz, hogy közben furdalja a lelkiismeret, hiszen minden vágya, hogy szerelmes és féltékeny Catherine-ja oldalán hűséges férj és példás családapa legyen. A viharos és drámai eseményekben gazdag történet megannyi jellegzetes, színes figurát vonultat fel, és érzékletesen varázsolja elénk a világtörténelem egy páratlanul izgalmas fejezetét.

***

Formátum: epub – mobi – pdf

Méret: 44,6 MB

https://data.hu/get/13933671/Robert_Merle_-_Francia_historia_sorozat.zip