Az E-számokról

[wappl]

Az E-számokról

 

Az élelmiszereknél felhasznált adalékanyagok megjelölésénél itthon eddig - ha egyáltalán megadták - általában azok technológiai rendeltetésére utaltak (készült: mesterségesen "színezék", "állományjavító", "ízesítőanyag", "emulzióképző" stb. felhasználásával).

 

A felhasznált adalékanyagok pontos (kémiai) elnevezésével illetve az ahhoz kapcsolt ún. E-számokkal eddig elsősorban az Európai Únió (EU) országaiból érkezett élelmiszerek csomagolásain találkozhattak az arra kíváncsiak.

 

Az EU az 1960-as években dolgozta ki a tagállamaiban engedélyezett adalékanyagok azonosító rendszerét. Tehát minden adalék kapott egy E-számot. Ennek elsődleges oka ugyan a kémiai elnevezések különféle értelmezési nehézségeinek elkerülése volt, de elterjedésükben nagy szerepet kaptak az erősődő fogyasztóvédelmi követelések is. Eredetileg négy adalékcsoportra szabályoztak:

 

E-100-tól kezdődő számokkal jelölték a természetes és mseterséges színezékeket

 

E-200-tól sorolták be a különféle tartósítószereket

 

E-300-tól jelölték az antidoxidánsokat, az emulégeátorokat és a savanyítószereket

 

E.-400-tól kezdődtek a sűrítőanyagok, zselésítőszerek stb.

Az élelmiszeripari technológiák fejlődése(?) az évek során hihetetlen mértékben felduzzasztotta az új adalékanyagok számát. Az adalékcsoport elnevezések főszabályként ugyan most is érvényesek, az adalékanyagok azonban hamarosan túllépték a számukra szabott kereteket (jelenleg több, mint 700 engedélyezett adalékanyagot használnak fel). A besorolást (beazonosítást) bonyolítja az is, hogy jócskán vannak adalékanyagok, melyek többféle technológiai célból is felhasználhatóak.

 

Az új magyar élelmiszertörvény, annak végrehajtási rendelete (és a kapcsolódó jogszabályok) - az EU-hoz igazodóan - ma már nálunk is kötelőzően írja elő az élelmiszereknél felhasznált anyagok, aromák és adalékanyagok pontos feltüntetését. A felhasznált anyagokat a "receptúra szerinti csökkenő sorrendben" kell felsorolni. A termékismertetőn tehát a legnagyobb súlyarányban szereplő anyag van a lista elején, a legkisebb arányban felhasznált pedig a végén.

 

Az adalékanyagok megjelölésének a felhasználás elsődleges céljához és a Magyar Élelmiszerkönyv előírásaihoz kell igazodnia. Ez utóbbiak visszautalnak a EU jogi normáira, ami azt jelenti, hogy mi is elfogadtuk és 1996. január 1-vel bevezettük az adalékanyagok jelölésére és gyors azonosítására alkalmas E-számrendszert. Egyelőre még csak a jelölési rendszert vettük át - ami nem jelenti azt, hogy az EU-ban engedélyezett adalékok szabad utat kaptak volna nálunk. A helyzet ugyanis az, hogy a (még) hatályos magyar szabvány a hazai gyártóknak az EU-nál jóval kevesebb adalékanyag felhasználását enged. Ez sajnos csak az EU-csatlakozásunkig marad így, hiszen belépésünk feltétele az ottani előírások (adalékfajták + határértékek) azonnali átvétele...

 

A gyakorlatban egyébként a "nyugati" import-élelmiszerekkel már most is sok "úniós adalékanyagot" is nyelhetünk. A fentiek miatt ezért láttuk jónak, ha füzetkénkben a teljes listát közöljük.

 

dr. Kalas György

 

 

[kopco]

A teljes listát hol lehet megtalálni?

[wappl]

E számok a teljesség igénye nélkül :

 

E100 Kurkumin (sárgára színez, az indiai konyha évezredek óta használja)

E101 Riboflavin (B2 vitamin, sárgára színez)

E101a Riboflavin-5'-foszfát (a fenti vízben könnyebben oldódó formája)

E102 Tartrazin (szintetikus sárga festék, allergén lehet)

E103 Krizoin

E104 Kinolin ( szintetikus sárga színezék, allergén, egyes országokban nem használható)

E106 Riboflavin-5-nátriumfoszfát (az E101 módosított formája)

E107 Yellow 2G (sárga színezék, szintetikus, egyes országokban tiltott, allergiás reakciót válthat ki)

E110 Sunset Yellow FCF (szintetikus sárga színezék, mely jól bírja a hőkezelést, allergiás reakciót válthat ki, főleg aszpirin érzékenyekben)

E111 Orange GGN (narancssárga színezék)

E120 Kárminvörös (vörös színezék, esetlegesen allergén, a Dactylopius coccus nevű rovarból állítják elő)

E121 Orcein (vöröses barna színezék, melyet zúzmóból állítanak elő, az EU-ban nem használható)

E122 Karmoizin (szintetikus vörös színezék, jól bírja a hőkezelést, allergén lehet, egyes országokban tiltott)

E123 Amaranth (szintetikus bordó festék, csalánkiütést okozhat)

E124 Brilliant Scarlet 4R (szintetikus vörös színezék, mely jól bírja a hőkezelést, allergiás reakciót válthat ki, főleg aszpirin érzékenyekben)

E125 Scarlet GN (színezék)

E126 Ponceau 6R (színezék)

E127 Eritrozin (piros színezék, magas hőmérsékleten jódtartalmú melléktermékek keletkeznek belőle)

E128 Red 2G (szintetikus vörös színezék, zavarhatja a hemoglobin működését, Európa nagy részében tiltott a használata)

E129 FD&C Red 40 (szintetikus vörös színezék az E123 helyettesítésére dolgozták ki, de ugyanúgy okozhat allergiát)

E130 Indantrén kék (színezék)

E131 Patent Blue V (szintetikus kék színezék, allergén)

E132 Indigó-kármin (eredetileg az indigóból, ma már szintetikusan állítják elő, esetleg csalánkiütést okozhat)

E133 Brilliant Blue FCF (szintetikus kék színezék, az E102-vel együtt zöld szíenzésre használják, több országban tiltott)

E140 Klorofill (növényekből nyert zöld színezék)

E141 Klorofill-réz komplex (zöld színezék, az E140 származéka)

E142 Greens S (szintetikus zöld színezék, egyes országokban tiltott)

E150a Karamell (barna színezék, cukrok hevítésével állítják elő)

E150b Karamell szulfid (barna színezék, az E150a származéka)

E150c Ammónia karamell (barna színezék, az E150a származéka)

E150d Ammónia karamell-szulfid (barna színezék, az E150a származéka)

E151 Black PN (fekete-lila szintetikus színezék)

E152 Black 7984 (szintetikus fekete színezék)

E153 Szén (fekete színezékként használják, esetlegesen rákkeltő lehet)

E154 Brown FK (öt szintetikus színezék keveréke, barna színű, több ország tiltja használatát)

E155 Csokoládébarna HT (szintetikus színezék, aszpirin érzékenyekben allergiát okozhat, több ország betiltotta)

E160a Karotin (színezék, az A-vitamin előanyaga, sárgarépából állítják elő)

E160b Annatto, bixin, norbixin (Sárga, vörös színezék, melyet a Bixa orellana nevű fa terméséből állítanak elő, az erősen allergén E102 helyettesítésére használják)

E160c Kapszantin (vörös színezék, melyet vöröspaprikából nyernek, húsok, tojás színezésére használják)

E160d Likopin (vörös színezék, paradicsomból nyerik, rákmegelőző hatása van)

E160e Béta-apo-8'-karoténsav (narancsvörös színezék, természetesen a narancsban található, de többnyire szintetikusan állítják elő)

E160f Béta-apo-8'-karoténsav-etil észter (narancsvörös színezék, az E160e származéka)

E161a Flavoxantin (sárga színezék, szinte minden növényben megtalálható színanyag)

E161b Lutein (sárga színezék, növényekből nyerik, tojások színezésére használják)

E161g Kantaxantin (narancssárga színezék, szinte minden növényben megtalálható anyag, húsok színezésére gyakran használják)

E162 Betanin (vörös színezék, céklából nyerik, csecsemőkre veszélyes lehet nitráttartalma miatt)

E163 Antocián (természetes növényi színayag, a kémhatástól függően kéktől a vörösig terjedhet a színe, szőlőből vagy vöröskáposztából nyerik)

E170 Kálcium-karbonát (mész, fehér színezékként használják)

E171 Titán-dioxid (az ilmanit nevű ásványból állítják elő, a szervezet szinte egyáltalán nem szívja fel)

E172 Vasoxidok és -hidroxidok (magyar nevén rozsda, sárga, vörös, barna színezékként használják)

E173 Alumínium (sütemények ezüst díszítésére használják, nagy mennyiségben idegrendszeri zavarokat okozhat)

E174 Ezüst (sütemények ezüst díszítésére használják)

E175 Arany (sütemények, cukrok díszítésére használják)

E180 Rubin pigment (szintetikus színezék)

E181 Tannin (természetes eredetű, sárgás-barna színezék)

 

 

A teljesség igényével (angolul) :

törölve

[kripak]

hát, valamibe bele kell pusztulnunk.

van egyáltalán olyan kaja, amiben nincs ilyen E-s szarság, és még ehető is?

[wappl]

A "folyékony kenyér"-en nem láttam még soha E számot feltüntetve