Anya<->Barátnő

[oldjawa25]

Bizonyára már többen jártatok úgy, hogy anyukátok, esetleg szüleitek nem szívlelték a barátnőtöket vagy éppen fordítva.

Örülnék neki ha megosztanátok tapasztalataitokat, és segítenétek az én problémámba is.

 

A sztori:

Anyukámmal élek, apukám nem él velünk, kiskorom óta.

Anyukámmal nagyon jó viszonyba vagyok, vagyis hát voltam. A kapcsolatunk most kezdett megszakadni. Régivágúsú jó fiúnak nevelt, és nagyon nehezen találtam barátnőt. Most megismertem, egy tőlem 4 évvel idősebbet... Én érettségizek és 18 vagyok, ő meg dolgozik és 22 éves. Anyukám pedig ahogy a randikról hazajöttem, egyre hidegebbé vált. Nem lehetett vele beszélgetni. És mostmár jégheggyé vált. Ez szörnyű érzés. Én igyekszek tanulni az érettségire, de katasztrófa ennyi felé szakadni. Anyukám aztmondta a legelső randi után, hogy vigyázzak mert ba akar csapni, ki akar használni a csaj. De én csak annyit látok a szemében, hogy ragyog amikor rám néz. Kedves, őszinte, nem érzem, hogy becsap. Illedelmes, régimódi jófiúnak, helyesnek hív. És mitagadás, nagyon jól érzem magam, egy komolyabb nem gyerekes, és kicsit sem szűklátókörű hölggyel. Lehet én vagyok bamba, de mostmár inkább kikészült lettem. Segítsetek mit tegyek?

Előre is köszönöm a segítségeteket., további szép estét mindenkinek, és kívánom hogy legyen sikeretek a kapcsolataitokban Üdvözlettel: oldjawa25

[Dawide Heavens]

.

[Bandee25]

Ha jól értem te vagy anyucika szeme fénye, az egyetlen "dolog" ami még számít neki valamit az életben, akit még nem vesztett el - és most jön a lényeg- ,de lehet elfog ha hagyja hogy tovább etye-petyéz azzal a szívtelen "cédával" aki elakarja ragadni tőle a kicsi fiát.Tipikus eset egyébként, minden fiú gyermekes anyánál előjön ez a nyugtalanító érzés ilyenkor hogy el akarják venni tőle az egyetlen fiát,a kicsikéjét, a szerelmét.Tudom, az utolsó szó kicsit morbidnak tűnhet de nem ritka hogy egyes anyák betegesen szeretik a fiúkat.A ti esetetekben ez még jobban felerősödhet, hisz nincs már apa azaz férfi a házban és ilyenkor hajlamosak az anyák ezt a szerepet -mármint a férfi szerepet- a saját fiukra szabni. Szóval csak beijedt hogy elveszít és ez természetes az anyáknál úgyhogy nyugi van csak valaki ezt könnyebben kezeli és hamarabb túl teszi magát ezen, kvázi elfogadja hogy kezd felnőni a gyereke, valaki meg kevésbé.

Bevallom azért nem irigyellek, tulajdonképpen minden olyan tényező adott a ti esetetekben ami megnehezíti a te és édesanyád dolgát abban hogy ő elengedje a kezed te pedig végre élj.

 

Csatlakozom az előttem szólóhoz, hogy ülj le édesanyáddal beszélni erről. Mond meg neki hogy komoly dologról szeretnél vele beszélgetni és szeretnéd ha segítene neked és támogatna úgy mint régen, mert az neked sokat számít.Mond el hogy úgy érzed hogy az utóbbi időben nagyon eltávolodtatok egymástól és hogy nagyon kellemetlenül érzed magad ebben az állapotban amit már nem bírsz sokáig elviselni és rajta is látod hogy valami nem okés, hogy szomorú. Mond el hogy te úgy érzed hogy a lánnyal való kapcsolatod az oka ennek az állapotnak.

Itt két dolog lehet vagy bevallja az igaszságot azaz hogy megijedt hogy elveszít vagy azt mondja nem bízik a lányban és hogy csak ártana neked.

Ha az utóbbi akkor kérdezd meg hogy mitől tart? Valószínű erre zavarában nem fog semmi értelmeset mondani, hogy is mondhatna hisz nem is ismeri a lányt, hacsak nem azt amit eddig is hogy egy kilométerről kiszagolja a rosz lányokat.A lényeg hogy ne vitatkozz itt össze vele ha valami hülyeséget mond a lányról.Inkább mond azt hogy megérted hogy miért mondja ezt neked , tudod hogy csak óvni akar a csalódásoktól , de azzal nem segít ha továbbra is burokban akar tartani és nem tapasztalsz meg semmit a nagyvilágban és ha ahhoz az kell hogy csalódj akkor csalódsz, nem dől össze a világ, mert fiatal vagy. Különben sem akartok holnap megházasodni vagy igen?

Nyugtasd meg hogy téged nem érdekel a csalódás, szeretnél egy kicsit élni és tisztában vagy vele hogy benne van a pakliban, de jó nevelést kaptál és ha megtörténik tiszta fejjel fogsz tovább lépni rajta.

Mesélj neki a lányról egy kicsit hogy mennyire fontos neked Ő most és hogy mit gondolsz te a lányról.Az tökéletes amit nekünk is leírtál.Szeretnéd ha ö is megismerné közelebbről mondjuk egy vacsora közben és milyen jó lenne látni őket együtt mosolyogni mint egy család.

Zárásként mond meg neki hogy nagyon szereted és nem szeretnéd ha ez miatt nagyon vagy ennél is jobban megromlana a kapcsolatotok és inkább szeretnéd hogy támogasson téged ebben hogy érezd hogy mindig számíthatsz rá, mert te most 18 évesen szerelmes akarsz lenni és jelenleg téged a legkevésbé sem érdekel ha csalódni fogsz, ha meg igen akkor tudni fogod ,hogy kihez kell majd menj.

 

Ha elmondja az igazat, hogy fél hogy elveszít akkor könnyű dolgod van.Csak meg kell nyugtatnod hogy azt nem fogod engedni, rád mindig számíthat.

Mindkét esetben elmondhatod hogy a te barátnőd is szeretné megismerni a kedves anyukát és hogy kicsit fél a találkozástól hogy mit gondol róla a kedves anyuka, ha tényleg így van.

 

Remélem túl jutsz ezen a válságon egyszer, sok sikert.

[oldjawa25]

Köszönöm a válaszaitokat. Egy lélekmelegítő beszélgetés után mind a hárman túljutottunk ezen. És úgy néz ki, hogy mostmár minden rendben fog menni. Legalábbis őszintén remélem. Emiatt a "kis gond" miatt tudtam csak ilyen későn írni. Mindenkinek további szép napot kívánok. És ami fontosabb kellemes karácsonyt és boldog új évet. Üdvözlettel: oldjawa25