HTC One X+

[hankock]

 

Az év egyik legjobb androidos mobilja a HTC One X volt, melynek most a frissített változata is megérkezett.

 

Még az év első felében jelent meg a HTC 2012-es zászlóshajója, a One X, mely több szempontból is a legjobb androidos mobil volt idén. Ilyen tényező volt például az anyagminőség, az összeszerelés, vagy a kijelző. A Sense felület, melyet az Androidra hagyományosan ráhúz a vállalat, viszont elmarad a legtöbb konkurens megoldástól, és bár sokat fejlődött, nagyon alapvető funkciókat továbbra sem tartalmaz. Ilyen például az értesítési területen el(nem)helyezett vezérlőelemek, vagy az igen félresikerülten összerakott híváskezelés, és kontaktlista.

 

 

A One X+ ezen termék frissített változata, mely pont azokon a területeken lett frissítve, ahol probléma nem igazán volt. Ahogy a címben is említettük, ez egy gyorsteszt, így javasoljuk az eredeti One X-ről készült cikkünk elolvasását először, mivel itt csak a változtatásokat tárgyaljuk ki.

 

 

Kinézetét tekintve nanométerre pontosan megegyezik a két eszköz (súlyra is csak 5 grammal nehezebb a +), ami egyáltalán nem baj, sőt. A One X+ továbbra is az egyik legszebb telefon, amit valaha piacra dobtak, a nagyon precíz összeszerelésről, és a kiváló anyagminőségről nem is beszélve. Az előlapon történt egy kis változás, de ez sem észrevehető, mivel csupán az üvegről van szó. Az előző megoldást a legfrissebb Gorilla Glass váltotta, mely még ellenállóbb, mint elődje.

 

 

A burkolat alatt megbújó akkumulátort is nagyobbra cserélték - 1800 mAh helyett egy 2100-as egység szolgáltatja a kellő energiafröccsöket. Erre az újabb Tegra 3 miatt volt szükség, mely magasabb órajelen üzemel. Ezzel el is érkeztünk a telefon legfontosabb újdonságához. Az eredeti One X-ben a Tegra 3 első verziója teljesített szolgáltatót, mely egy négymagos, 1,5 GHz-es lapkát jelentett. Az új One X a Tegra 3 frissített kiadását tartalmazza, mely amellett, hogy 1,7 GHz-en ketyeg, már LTE modemmel is rendelkezik. Ez számunkra nem jelent semmit, mivel ezzel az USA piacot kívánja az Nvidia megtámadni. Az eddigi Tegra lapkák ugyanis nem támogatták az LTE hálózatokat, így a nemzetközi telefonok, melyek ezzel voltak felszerelve, nem jutottak el a tengerentúlra - kénytelenek voltak a gyártók a kétmagos, de hasonlóan erős Qualcomm Snapdragon S4 processzorra hagyatkozni, az USA variánsokban. A friss Tegra 3 plusz sebességét a legtöbb felhasználó soha nem fogja érzékelni, mivel az extra erő maximum a benchmarkokban jelentkezik.

 

 

Minimális változás, de érdemes azt is megemlíteni, hogy a nem túl meggyőző 1,3 megapixeles előlapi kamerát egy továbbra is elég közepesen teljesítő, de legalább nagyobb felbontású, 1,6 megapixeles szenzorra cserélték. A belső tárhely méretét is megnövelték, 32 GB-ról 64 GB-ra. Ez azért volt szükséges, mert ahogy az alap modell, úgy ez sem bővíthető, sajálatos módon.

 

A felsoroltakon kívül még egyetlen fontos változás van - a One X+ már gyárilag Android 4.1-el (Jelly Bean) érkezik, ami a felület sebességén is érzékelhető, hisz jóval simább az egész működés.

 

A Sense felület viszont továbbra sem meggyőző, és ahogy sejtettük, nincs változás a One X-hez képest, kivéve persze a Jelly Bean funkciókat. A telefon továbbra is gyors, továbbra is szép, de semmi értelme nincs váltani azoknak, akik már befizettek a One X-re. Egyedül azok számára lehet érdekes ez a telefon, akik az Egyesült Államokban élnek, és nem tudják a Tegra 3-at, illetve az LTE-t nélkülözni. Hazánkban viszont csak az gondolkodjon ebben a készülékben, akik most készülnek új telefon vásárlására, és a HTC sorozata tetszik nekik - nyilván ez esetben nincs értelme a sima One X-et megvenni.

 

 

technet