Az élet számára ideális bolygót találtak

[SVHSolyom]

Az élet számára ideális bolygót találtak

 

Csillagászok beazonosították az első olyan Föld-szerű exobolygót, ami rendelkezhet az élethez szükséges feltételekkel.

 

Az égitest a tőlünk körülbelül 20 fényév távolságban fekvő Gliese 581g csillag a "lakható zónájában" helyezkedik el, abban az övezetben, ahol a felszíni hőmérséklet lehetővé teszi a folyékony víz jelenlétét. Tudósok szerint a hawaii-i Keck távcsővel újonnan felfedezett bolygónak jó eséllyel légköre is van. A Santa Cruzi Kalifornia Egyetem (UCSC) és a washingtoni Carnegie Intézet kutatói 11 éve tanulmányozzák a bolygó szülőcsillaga, a Gliese 581 mozgását. Megfigyeléseik több exobolygót is azonosítottak a csillag körül, legutóbb 2007-ben számoltunk be egy lakhatónak tűnő bolygóról a nem túl távoli naprendszerben.

 

A mostani felfedezéssel már hat bolygóról tudunk a Gliese 581 rendszerében, azonban összességében az 581g hasonlít leginkább az eddig felfedezettek közül a Földre. "Észleléseink egy jó eséllyel lakható bolygót tártak elénk" - nyilatkozott Steven Vogt, a UCSC egyik csillagásza. "A tény, hogy képesek voltunk ilyen gyorsan és ilyen közelben észlelni ezt a bolygót, arról árulkodik, hogy egészen gyakoriak lehetnek az ehhez hasonló bolygók."

 

A Gliese 581g tömege három-négyszerese a Földének, 37 nap alatt kerüli meg csillagát, ami egy vörös törpe. Fényessége mindössze 1%-a a Napénak, ezáltal hője is jóval alacsonyabb. A bolygó az eddigi elemzések szerint egy sziklás világ és elegendő gravitációval rendelkezik légkör fenntartásához. Ahogy a bevezetőben is írtuk, a bolygó egy olyan zónában helyezkedik el, ahol a hőmérséklet ideális a folyékony víz jelenlétéhez. "A lakható zóna mindkét oldalán találtunk bolygókat, most végre a túl hideg és túl meleg területek közötti régióban is sikerült észlelni egyet" - magyarázta dr. Vogt.

 

A bolygó átlagos felszíni hőmérséklete a becslések szerint -12 és -31 Celsius fok között lehet, azonban a Földdel ellentétben az idegen bolygó egyik oldala folyamatosan a csillag felé néz, míg a másik oldalon állandó sötétség uralkodik. Az éjszakai oldal hőmérséklete -34 fok, míg a nappali oldalé +71 fok körül mozoghat, a szelek azonban enyhíthetik a két szélsőséget, elosztva a hőt a bolygó felszínén. A két oldal között elvileg lennie kell egy olyan övnek, ami alkalmas az élet számára. "Bármilyen szóba jöhető életforma rendelkezésére áll egy igen széles éghajlati skála, amiből kiválaszthatják, a fejlődésükhöz legalkalmasabbat" - tette hozzá dr. Vogt, akinek számításai szerint csupán galaxisunkban 20-40 milliárd lakható bolygó lehet.

 

 

A Gliese 581g és a SETI találkozása

 

Máris idegen élettől érkező jelzést vélt felfedezni egy ausztrál csillagász a nemrég azonosított Gliese 581g exobolygóról, ami egy csillag lakható zónájában helyezkedik el és lehet, hogy nem is létezik.

 

A bolygó felfedezéséről közzétett szeptember 29-i bejelentést követően Ragbir Bhathal, a Nyugat Sydney Egyetem csillagásza azt állította, hogy két évvel ezelőtt gyanús fény impulzusokat észlelt a galaxis azon területéről, ahol a Gliese 581g elhelyezkedik. Bhatal az idegen intelligencia után kutató SETI ausztrál csoportjának tagja. "Mindig, amikor tiszta az ég felmegyek a csillagvizsgálóba és szemügyre veszem valamelyik égi objektumot" - nyilatkozott Bhatal a brit Daily Mailnek. "Amikor az egyik objektumot vizsgáltuk felfedeztük ezt a jelet, egy nagyon éles jelet, egy lézerhez hasonló dolgot"

 

"Ismerem a tudóst, és amikor először bejelentette felfedezését részleteket kértem tőle, amit nem küldött el" - mondta Frank Drake a SETI egyik úttörője a SPACE.com-nak, hozzátéve, hogy ezzel elég kétségessé vált számára az állítás, amivel nincs egyedül. Bhatal elmondása szerint 2008 decemberében észlelte a különös jelet, közel két évvel a bolygó megtalálása előtt. "Nem ismerem a Bhathal által említett fényforrás elhelyezkedését, ő pedig nem szolgált részletekkel. Úgy vélem nagyon valószínűtlen, hogy a Gliese 581 irányából érkezett volna" - összegezte álláspontját Drake, aki 50 évvel ezelőtt az Ozma projekttel elindította a földönkívüli intelligencia jelei utáni kutatást.

 

A Gliese 581g egyike a Gliese 581 vörös törpe csillag körül keringő, a Földtől körülbelül 20,5 fényévnyire elhelyezkedő két új világnak. Összesen hat bolygót találtak a csillag körül, ezek közül csak az 581g esik a csillag lakható zónájába, ahol folyékony víz is létezhet. Időközben kétségessé vált a bolygó létezése, ugyanis Francesco Pepe, a Genovai Obszervatórium HARPS adatain dolgozó csillagásznak nem sikerült megerősíteni a Gliese 581g létezését, sőt az f jelű exobolygóét sem, míg a 2009-ben felfedezett b, c, d és e jelűeket igazolta a HARPS. A g jelű bolygóval kapcsolatban a jelerősséget annyira alacsonynak ítélte meg, hogy az gyakorlatilag a mérési zaj szintjén mozog.

 

Tehát elképzelhető, hogy nincs is bolygó az általunk lakhatónak minősített régióban, azonban ez az eshetőség semmit nem változtat azon a tényen, hogy egy jel nem jel. Ezt a SETI kutatói már jól tudják az elmúlt évtizedek tapasztalataiból, nem ez lenne az első jel, ami izgalomban tartja a szervezet tagjait, majd miután többé nem ismétlődik meg, újabb csalódásként könyvelődik el. Ha mégsem létezik a Gliese 581g, akkor is elmondhatnánk, hogy abból az égitest mennyiségből, amivel galaxisunk rendelkezik, számos lakható bolygónak kell léteznie, és máris felmerül a nagy kérdés: Hol vannak a többiek?

 

1950-ben Enrico Fermi is feltette ezt a kérdést, amit ma Fermi paradoxonnak nevezünk. Egy galaxis, melynek nem kevesebb, mint 10 milliárd éve léteznek bolygói, köztük bizonyára nem a Föld az egyetlen, ami lakható, akkor hol vannak azok a civilizációk, amiknek 5 milliárd év előnyük volt velünk szemben. A Homo Sapiens csupán 150.000 éve barangol a Földön.

 

 

Aki nem UFO hívő, annak nagyjából három lehetőség marad. Az egyik, hogy itt vannak, azonban gondosan ügyelnek rá, hogy ne tudjunk róluk, míg a másik, hogy valóban kifejlődött máshol is az intelligens élet, azonban valamilyen okból nem kutatják a galaxist, ami lehet technikai vagy bármi egyéb is. Végül az sem zárható ki, hogy mi vagyunk az egyetlenek, vagy egyike az elsőknek, akiknél kifejlődött az intelligencia a galaxisban. Amikor Nicole Gugliucci, az amerikai Virginia Egyetem csillagász tanára feltette a kérdést hallgatóinak, vajon melyik a legvalószínűbb a három eshetőség közül, a legtöbben a másodikat választották, mely szerint valami meggátolta a korábbi civilizációkat a galaxis kolonizálásától, ugyanakkor sokan remélték, hogy az első eshetőség a valóság. A paradoxon megoldására Gugliuccinak sincs válasza, azonban úgy véli az igazság még annál is különösebb lehet, mint amit egyáltalán feltételezni tudunk.

 

Forrás:sg.hu

[DD2008]

Már hallottam erről a bolygóról a hírekben. Kíváncsi vagyok,hogy mit találnak majd rajta.

[mesterszd]

Na arra énis kíváncsi leszek, remélem valami jó érdekességet.

[Nagy_K]

És már csak azt kellene kitalálni hogy hogyan jussunk el oda

[Don_Giamatti]

Azt tegyük hozzá, hogy nem csak szén-alapú élet létezhet. Ezen kiindulva más körülmények között is feltételezhető másfajta életforma.

[BlackLunar]

Ez mind szép és jó, csak nehogy aztán lerohanjanak minket :D. Amúgy télleg érdekes, hátha találunk már végre valamit...