Jump to content
PirateClub.hu

Húsz évünk van hátra - rohamosan pusztul a bolygónk!


bikas
 Share

Recommended Posts

Elkeserítő tény, de a katasztrófafilmek nagy része kevésbé irreális, mint hinnénk. A Föld lakossága drasztikus változások előtt áll: az afrikai kontinensről mintegy százmillió ember menekül majd Európába, a természeti csapások mindennapossá válnak, a bolygó átalakulása pedig megállíthatatlan lesz. Húsz évünk maradt, hogy tegyünk ellene valamit. Juhász Árpád geológus professzorral beszélgettünk.

STOP: Min dolgozik éppen?

 

Juhász Árpád: Most kimondottan a klímaváltozással kapcsolatos geológiai kérdésekkel foglalkozom. Jártam és járom a mai napig a világ gleccsereit, mert azok számomra a legjobb hőmérők, amelyek mutatják az éghajlat változását. Azt figyelem, hogy ezek milyen tempóban rövidülnek, hogy van-e különbség a különböző kontinensek gleccsereinek rövidülései között, vagy hogy más-e ez a felmelegedés a sarkvidéken és a trópusokon. A másik, amivel éppen foglalkozom, hogy a vulkánkitörések befolyásolhatják-e az éghajlatot. Most volt ugye az izlandi vulkánkitörés, és azt kutatom, hogy ez befolyásolhatta-e Európa bizonyos részeinek tavaszi időjárását.

 

- Mire a legbüszkébb a karrierjében?

 

- Sokféle különböző szakmai változás volt az életemben, talán a legsikeresebbnek azt az időszakot éltem meg, amikor a Magyar Televízió egyik természettudományi vezetőjeként rengeteg szabadidős műsort tudtam csinálni fiataloknak. Természetvédelmi műsorokat, kirándulós műsorokat, ilyesmi. Akkoriban egyetlen televízió volt Magyarországon, így mindenki ugyanazt a műsort nézte.

 

- Melyik az a hely a Földön, ahova a legszívesebben visszajár?

 

- Az Egyesült Államokban van néhány nemzeti park, amiket nagyon szeretek, és ahova mindig szívesen visszamegyek. Ilyenek például Sierra Nevadában az óriás hegyi mamutfenyők ligetei, melyek három nagy nemzeti parkban találhatók. Ezek a föld legnagyobb tömegű élőlényei. Hatalmas, 90 méter magas fák.

- Mekkora a tömegük?

 

- Ezt nem tudom pontosan megmondani, de abból kell kiindulni, hogy 90 méter magas fákról beszélünk, melyeket a törzsnél három-négy ember tud csak körbefogni. A koruk különösen érdekes, mert ezek bizony 2300-2700 éves fák, nagyon jó állapotban. Főleg olyan időszakban szeretek ide visszajárni, amikor nincs sok turista. Nyáron nagyon sokan ülnek ezeknél a fáknál, november végén viszont egy lélek nincs. Nagyon nagy élmény egyedül sétálni köztük, leülni egy ilyen nagy fa tövébe, és elgondolkodni, hogy ezek mi mindent láttak már.

- Az izlandi vulkánkitörés tényleg annyira veszélyes volt, mint ahogy a média tálalta?

 

- Úgy gondolom, a légi hatóságoknak kellett eldönteniük, hogy vállalják-e a repülés kockázatát, avagy sem. Egy biztos: a motorokat károsítja a hamu. Korábban, más vulkánkitörésekkor kétszer is előfordult, hogy a vulkáni hamufelhőbe behatoló gépnek leállt a motorja és zuhanni kezdett, és csak alacsonyabb magasságban sikerült ismét beindítani a motort. Ez megtörtént Alaszkában és a Fülöp-szigeteknél is. Tehát a hamufelhő reális veszély, ugyanakkor lehet, hogy a légitársaságok részéről egy picit túlzott volt az óvatosság.

 

- Azzal, hogy néhány napra leállt a légi forgalom, így kevesebb káros anyag került a levegőbe, nyert valamit a bolygó?

 

- Erről vannak pontos számítások, hogy a légkör szennyezettségét milyen arányban és mi terheli. Elsősorban a fosszilis energiahordozókkal dolgozó nagyipari erőművek, utána a különböző nagyipari létesítmények, majd a szárazföldi közlekedés, elsősorban az autóforgalom. Ehhez képest elhanyagolható a repülőgépek légköri hatása, hiszen nincs még annyi repülőgép, amely akkora környezetkárosító hatást produkálna, mint az autók. De jelentős egyébként a beavatkozásuk. Hiszen ritka légrétegekben olyan kémiai változásokat indukálnak, amelyek nem szerencsések.

 

- Tudományos oldalakon felmerült a mesterséges vulkánok létesítésének ötlete, melyek hamufelhőivel árnyékba borítanák a földfelszínt, ezáltal lassítanák a globális felmelegedést...

 

- Nem lehet mesterségesen vulkánt működtetni. Ezek olyan belső energiák, amelyeket nem tud sem megakadályozni, sem befolyásolni az ember.

- Mennyire lehet felkészülni egy-egy ilyen vulkánkitörésre?

 

- Számos műszerrel lehet fogni ennek az előjeleit, de ezek egyike sem elegendő ahhoz, hogy percre pontosan meg lehessen mondani a kitörés idejét. Bolygónkon durván 450 olyan vulkán van, amelyik elvben bármikor kitörhet.

- Az izlandinál is lehetnek veszélyesebbek?

 

- Ennél sokkal nagyobb vulkáni hamufelhőket is produkáltak már más vulkánok. Például a Fülöp-szigeteken, 1991-ben, amikor körülbelül tízszer annyi hamu került a levegőbe, mint most. Ezen kívül volt olyan izlandi vulkánkitörés 1763-ban, amelyik majdnem százszor annyi kirobbanási anyagot produkált, mint most az Eyjafjallajokull.

 

- Mennyire festenek valós képet a hollywoodi katasztrófafilmek? Mikor fogy ki a bolygó készlete?

 

- A készlet szempontjából külön végig kell gondolni például a vizet, a levegőt, az energiaforrásokat, hogy mikor, melyik, meddig és hogyan elég. Itt az általános kérdés az, hogy ha az emberiség ezt a légszennyezést nem lassítja le és nem akadályozza meg, akkor ez a felmelegedési folyamat visszafordíthatatlanná válik. Lesz egy olyan pont, nem is olyan sokára, várhatóan tíz-húsz éven belül, amikor hiába állítanak le minden erőművet, autót vagy bármit, a légkörnek ez a változása már nem tud leállni. Ez olyan, mint amikor a holtponton egy lendkerék átlendül. Onnan már nem lehet megfogni.

 

- Ez esetben mi vár ránk tíz-húsz év múlva, ha minden így marad?

 

- A világon eddig minden jövőkép csődöt mondott. Soha, fél évszázaddal vagy évszázadokkal előre megjósolt dolgok nem következtek be egyszer sem. Viszont a tudomány jelenlegi tudása szerint egyértelműnek tűnik, hogy a felmelegedés és az ezzel együtt járó negatívum tíz-húsz éven belül megfordíthatatlanná válik. A bolygó nem lesz ugyan lakhatatlan, de sokkal nehezebb életfeltételek lesznek. Kevesebb lesz a víz, kevesebb lesz a termőföld, elsivatagosodik a táj, kevesebb élelmiszert lehet termelni. A felmelegedéssel az édesvízkészletek is csökkennek. Csak Afrikából százmillióra becsülik a klímamenekültek számát, akiket tíz-tizenöt éven belül Európának be kell fogadnia. Hasonló tűnik fel Ázsia esetében is. Minden katasztrófafilmben vannak túlzások, és inkább közelebb vannak a sci-fihez, mint a valósághoz, de arra nagyon jók, hogy az embereket elgondolkodtassák. Ilyen szempontból a katasztrófafilmeket pozitív dolognak tartom.

 

Forrás: STOP

Link to comment
Share on other sites

A Föld nem bír el ennyi embert. Nem azzal van a baj, hogy erdőt kell vágni, vagy füst jön ki az autómból. A túlnépesedéssel kéne valamit kezdeni. Mert mindenki erdőt vág és mindenki autója füstöl. Ha ez kell, hogy feleződjünk, én támogatom a természet védekezését... Viszont ha kevesebb lesz az élelem, és főleg az ivóvíz, óriási harcok lesznek majd értük. Vagy a természet pusztít minket, vagy mi magunkat, vagy mindkettő, de ennyi ember... és jól mondod. ide nem fognak bejönni és a drága Magyarország levegőjét elszívni.. vizeinket meg meginni.

Link to comment
Share on other sites

"vizeinket meg meginni." Had kössek bele. Magyarország többségi víz készletét külföldről szerzi be, ami a csapból folyik. Már nem is tudna önellátóan működni. Másrészt a Föld még bírna el embert, bőven, csak mi szólunk túlságosan bele a természet dolgaiba. A legnagyobb lehetőséget még mindig más bolygók kolonizálásában látom, ami szerencsére 20 éven belül elkezdődhet, tekintve, hogy elkezdődött már rég a 2. Hold verseny de most bázis telepítése cél. Innen már kevés lépés választ el attól, hogy először a holdat, majd később más bolygókat is megszerezzünk. Ezzel megoldódna az energia szükséglet gond is. (hélium-3 a Holdon, többek között) és a "túlnépesedési" probléma is.

Link to comment
Share on other sites

Kétlem hogy elértük azt a szintet hogy a megoldást más bolygón kéne keresni :) ha ez bekövetkezik (mármint ivóvíz hiány,levegő szennyezettség megnő) akkor kb ugy fog kinézni hogy mi szokás szerint elkezdjük öldölkölni egymást,majd a túlélők miután a föld regenerálta magát(ebbe elég jó) újra benépesitjük :)

Link to comment
Share on other sites

Nem mellesleg megjegyezném, hogy milyen jogon akarunk mi más bolygókra is odaköltötözni, hogy azt is tönkretegyük?.... egyszer majd biztos eljutunk oda is, hogy másik bolygót kell keresnünk, de egyenlőre nem új hely után kéne nézni, hanem ezt megtartani épen. Sztem ez a sorrend: klímaváltozás, háborúk a földért, kajáért, (atombombával hamar megoldják) és majd ha a fél népesség éhenhalt meg kipusztult, majd jöhet az életmódváltás. Az embereknél ez így megy, csak ha rá vannak kényszerítve akkor változtatnak.

 

az emberek túl kényelmesek...

Link to comment
Share on other sites

  • 1 month later...

Ha ezek a nagyméretű katasztrófák 15-20 év múlva tényleg bekövetkeznek akkor ez az afrakiai,ázsiai népekre nagyon nagy hatással lesz. Nem elég ,hogy a katasztrófákban sokan meghalnak majd,de az európába betelepülést is korlátozni fogják.Tehát egy kisebb-nagyobb háború is bekövetkezhet. De ezek az események megoldhatnának a túlnépesedés problémáját.

Link to comment
Share on other sites

  • 1 month later...
  • 2 weeks later...
  • 2 weeks later...

Elgondolkodtató. Szerintem a társadalmat közvetetten terheli a felelősség ebben a kérdésben.

Szeretnék benzines autót? Igen. Szeretnék hófehér papírt? Igen. Szeretnék hagyományos 100 Wattos izzót? Igen. Nos, az utóbbit kivonták a forgalomból. A többivel mi a helyzet?

Link to comment
Share on other sites

A 100-as égőt egy sokkal jobb, hatékonyabb takarékos égő helyettesítette, azért tűnt el. A hátszél is nagy volt. Ráadásul nem lett anyagi veszteség, mert ugyanúgy jól keresnek a gyártok, csak a gyártósorokat kellet kicserélni. A papír esetében is van alternatíva, de ki szeretne egy hivatali "sötétebb" papírt kapni, illetve használni? Személy szerint én még füzetbe sem szeretem az újrahasználtat. A benzines autó? Nos az hatalmas pénz. Sok befolyásos embernek nem érné meg abba hagyni a gyártását, hiába lenne alternatíva. Ennyi a történet.

Link to comment
Share on other sites

Attól még pazarlás!!

Ismét egy hozzáállás "Csak meg súgom Magyarországnak rengeteg vize van"

Akkor ne is foglalkozzunk a többiekkel!!??

Ezzel van a baj... mert amíg nem érezzük a nélkülözést a saját bőrünkön addig nem lényeg mi van másokkal...

 

Igen, ne foglalkozzunk a többiekkel. Afrikaiaknak se kéne tonnaszám hordani a segélykaját meg gyógyszert, meg nem kéne 20 millió orvost odaküldeni, mert egy családban születik 20 gyerek, és mind éhenhal, mert nincs kaja.

 

Vannak körülmények, okos ember felismeri, alkalmazkodik, vagy továbbáll, vagy változtat. Buta ember belehal. Ha Te buta emberekkel akarsz együtt élni, és dolgozni, segíts mindenkin, én inkább okosokkal veszem magam körbe.

 

kicsit off, de erről jut eszembe a hajléktalanok kérdése. A neten mindenki veri a száját, hogy ki kell állni értük, ugyanúgy emberek, nem baj, hogy büdösek, stb... de senki nem fogadja be, sőt, a legtöbb butus azt hiszi, hogy azért, mert ad neki egy százast naponta, annyira nagy arc lesz.. más kérdés, hogy abból piát, meg cigit vesznek (van egy igen kedves kisbolt a városban, nyitás óta oda járok, ismerek mindenkit, és néha mesélnek a napi forgalomról...)

Link to comment
Share on other sites

Join the conversation

You can post now and register later. If you have an account, sign in now to post with your account.
Note: Your post will require moderator approval before it will be visible.

Guest
Unfortunately, your content contains terms that we do not allow. Please edit your content to remove the highlighted words below.
Hozzászólás a témához...

×   Pasted as rich text.   Paste as plain text instead

  Only 75 emoji are allowed.

×   Your link has been automatically embedded.   Display as a link instead

×   Your previous content has been restored.   Clear editor

×   You cannot paste images directly. Upload or insert images from URL.

 Share

  • Jelenleg olvassa   0 members

    • No registered users viewing this page.
×
×
  • Create New...