Nagy vulkán téma

[hankock]

Kitört egy vulkán Izlandon

 

">" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent" width="425" height="355">

 

">" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent" width="425" height="355">

 

Kitört egy vulkán Izland déli részén. Több mint ötszáz embert kitelepítettek a tuzhányó környékérol. Hella községben a Vöröskereszt három központot állított fel a kitelepítettek számára - írja az amerikai AP hírügynökség. A térség fo közlekedési útvonalát is le kellett zárni, a hatóságok rendkívüli állapotot hirdettek ki a mintegy 250 négyzetkilométer kiterjedésu gleccser közelében fekvo településeken.

 

A vulkánkitörés az Eyjafjallajökull gleccser közelében van, a fovárostól, Reykjavíktól 160 kilométerre délkeletre. A tuzhányó 160 kilométeres körzetében rendkívüli állapotot vezettek be. Ez a tuzhányó utoljára 1821 és 1823 között tört ki. A hatóságok attól tartanak, hogy a közeli gleccser jegét megolvaszthatja a vulkánkitörés, és emiatt áradások alakulhatnak ki.

 

Az RUV közszolgálati rádió szerint Izland nagy részén repülési tilalom van érvényben, és három Amerikából Izlandra tartó légijáratot már vissza is fordítottak Bostonba. Emellett egy oslói járatot töröltek, négy másik európai légijárat pedig késéssel, délelott 11 órakor indulhatott útnak. Izland teljes belso légiforgalmát leállították.

 

Új, éles muholdfelvétel az izlandi vulkán füstoszlopáról

 

Még mindig nagyon füstöl a legutóbbi, szombaton rögzített muholdkép alapján az izlandi Eyjafjöll vulkán, és nem tudni, mikor lesz vége a kitöréseknek.

 

Az Európa légiforgalmát megbénító izlandi Eyjafjall vulkán kitörésének füstoszlopa az eddigi muholdképeken az alacsony és középmagas felhozet alól érkezett a légkör felso régióiba és vált láthatóvá a muholdképeken. Szombat délután azonban felhotlen volt az ég szinte egész Izland felett, így a füstoszlopot az Aqua muhold 250 méteres felbontásban már a vulkán csúcsától fényképezte.

 

Az elso felvételen jól látszik, hogy a szigetország nagy részét még hó borítja. Az aktív vulkán a sziget legdélebbi részén látható, a füst pedig déli irányban sodródik az óceán fölé. A felvétel kiterjedése: 600 x 600 kilométer.

 

Második kép a kitörés környékét, a füst- és hamufelhot kinagyítva, teljes felbontásban mutatjuk meg. A felvétel kitejedése: 200 x 200 kilométer

 

A második képen az árnyékok inkább kelet felé esnek a felhokrol és a füstoszlopról is - a felvétel kora délután, helyi ido szerint valamivel egy óra után készült. A Nap helyzetébol és az árnyékok hosszából lehet valamilyen kezdetleges becslést adni a füst magasságára is: a szélesen elterülo barna füstlepel teteje 2-3 kilométer alatt marad, a lepel közepén délre távozó füstzászló magassága pedig - a helyszíni mérések és beszámolók szerint is - 5-6 kilométer, jelentosen elmarad tehát a hét közepi 11 kilométeres csúcsértéktol. Amíg a vulkáni hamu csak az alacsonyabb és közepes légrétegekbe jut, addig nem is tud olyan messzire eljutni, mint pár napja, így a képen látható szennyezés már kisebb gondot okoz a repülés számára. A tuzhányók muködése mindazonáltal eléggé kiszámíthatatlan - az, hogy szombaton alacsonyabban eregette a vulkán a füstöt és a hamut, az nem jelenti azt, hogy a kitörésnek vége, vagy hogy a légitársaságok fellélegezhetnek.

Nem tudni, meddig muködik

 

Sally Kuhn Sennert (Smithsonian Intézet) vulkanológus szerint az elso, március 21-i erupció óta változó aktivitással történtek további kitörések, és a tevékenység fokozatosan északra vándorol. A kitöréssorozat elején még vízgozben gazdag, fehéres volt a kitörési felho, ez késobb porban gazdagabb sötétes színre váltott.

 

Az Eyjafjöll aktivitása azért nagyon veszélyes, mert egy gleccsernél található. A forró láva és a visszahulló por pedig megolvasztja a jeget, és hatalmas áradásokat, az izlandiak által jökulhlaups nevu eseményeket okozhat.

 

A vulkáni muködést nem lehet elore jelezni, de ha a továbbiakban is lesznek hasonló kitörések, megismétlodhet a légizár. Az utolsó hasonló kitörés alkalmával 1821 decemberétol 1823 januárjáig zajlott a vulkáni tevékenység - most sem kizárt, hogy hosszú aktív periódussal van dolgunk. Az OzoneNetwork cikke szerint a hét közepén újra vulkáni hamu érkezhet Magyarország fölé.

 

Az új-mexikói egyetem munkatársai az izlandi vulkán tevékenységét követve a kitörési felhoben április 16-án villámokat figyeltek meg, amelyek feltehetoleg a porszemek közötti súrlódás révén léptek fel (Harald Edens)

 

Az alábbi link pedig egy webkamera képe, amely a távolból mutatja a vulkánt. Utóbbi lapos kúpja képezi a látóhatárt a kép legnagyobb részén. Amikor nem látszik a képen kitörési felho (egy általában jobbra felfelé emelkedo sötét és gomolygó füstoszlop), akkor a tuzhányó éppen nem aktív.

 

Vulkánkitörés: Izland "halálra ítélt" sziget

 

Délnyugat-északkeleti irányban elobb darabokra szakad, majd eltunik a tengerben Izland a sziget alatti vulkáni tevékenység következtében, ennek jele a mostani kitörés is. Szerencsére ez csak geológiai léptékkel mérheto ido

 

Izland már félig Amerika - legalábbis geológiai értelemben, ennek köszönhetik a sziget lakói, hogy Európa leg-"mozgalmasabb" országában élhetnek - szigorúan földtani (esetleg az utóbbi idoben gazdasági) értelemben. A sziget ugyanis az európai és az észak-amerikai kontinentális lemez határán fekszik, az atlanti hátság fölött, amely éppen átlósan, délnyugat-északkelet irányban húzódik Izland alatt.

 

Errol azt kell tudni, hogy a földkéreg egyik olyan hosszan húzódó "sebhelye", amelyen keresztül folyamatosan megolvadt kozet áramlik a felszínre, egyre távolabb nyomva ezzel egymástól a két lemezt. (Ennek gyorsasága évi néhány centiméter.)

 

Ha ez nem lenne elég, a sziget alatt egy úgynevezett "forró pont" is található - magyarázta a Hírszerzonek a fél Európa közlekedését megbénító vulkánkitörés okait Konrád Gyula, a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetének geológusa. Ezek szintén olyan helyek, ahol rés van a földköpenyen, és magma tör a felszínre, csak kisebb kiterjedésuek. Izlandnak viszont mindkettobol kijutott.

 

Amikor Hawaii lesz Izlandból

A sziget lakói ennek egyelore - az idonkénti vulkánkitöréseket leszámítva - inkább az áldásait érzik a boven "termo" geotermikus energia formájában. Hosszú távon azonban a sziget menthetetlenül pusztulásra van ítélve - mondta Konrád Gyula.

 

A Földrajzi Intézet tanszékvezetoje a Hawaii-szigeteket hozta példának: a szigetcsoport darabjai szintén úgy jöttek létre, hogy a feltöro magma megszilárdult: a jelenség azonban egy percre sem áll meg, így minél idosebb egy sziget, a folyamatosan felszínre áramló anyag annál messzebb tolja, majd végül a képzodmény lassan a tengerbe süllyed: így a Hawaii-szigetek folytatódnak geológiai értelemben az óceán felszíne alatt.

 

Galéria:

 

http://www.hirszerzo.hu/cikk.vulkankitores_izland_halalra_itelt_sziget_galeria.147320.html

 

Vulkánkitörés élőben:

http://eldgos.mila.is/eyjafjallajokull-fra-thorolfsfelli/

 

hirszerzo/origo/youtube/google

[raiderv8]

Szerintem a 20 évet (max 50) nem fogjuk megélni. Most csak melegednek be a föld pattanásai, de azt hallottam, hogy valamelyik vulkán allján van még1szer akkora vulkán, és azalatt még1szer akkora. Tehát, ha az kitör, akkor ellepi az egész földet. Amit összeszennyeztünk, azt visszakapjuk a természettől. Hamár el akarjuk nyomni a gyárainkal, meg a füstölgő autóinkal a természetet, akkor most ő is akcióba lép, és ő fog minket elnyomni. Szerintem meg is érdelemjük.