A vulkánkitöréseknek köszönhetően váltak a dinoszauruszok a világ uraivá

[bikas]

A vulkánkitöréseknek köszönhetően váltak 200 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok a világ uraivá - állítják amerikai kutatók, akik tanulmányukat az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Science) legújabb számában közölték.

 

Több mint kétszáz millió évvel ezelőtt kezdett széttöredezni a szuperkontinens, a Pangea, amelyből lemeztektonikai mozgások következtében váltak ki a mai földrészek. Amint elvált egymástól Észak-Afrika és Észak-Amerika, forró láva tört a felszínre, mégpedig olyan mennyiségben, amely elegendő lett volna az Egyesült Államok egész területének a beterítésére - olvasható a LiveScience (http.//livescience.com) című tudományos hírportálon.

 

A lávakitörések nyomán élhetetlenné vált a környezet, a Földet benépesítő fajok fele elpusztult. Ez volt a triászvégi kihalási esemény, amellyel egyben beköszöntött a dinoszauruszok aranykora.

 

Az amerikai Brown Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy miként kedveztek a vulkánkitörések a dinoszauruszoknak. Jessica Whiteside paleontológus, az egyetem docense kollégáival őskori állatok csontjai helyett a vegyi elemeket vette górcső alá. Két szénizotóp, a C12 és a C13 arányát vizsgálták bazalttal keveredett őskori faanyag és levelekben Észak-Amerika és Anglia vulkanikus eredetű tavainak üledékében. Mint kiderült, a könnyebb, a C12-es szénizotóp volt viszonylag túlsúlyban, ami vulkánkitörés nyomát jelzi.

 

A lávakitöréssel együtt óriási mennyiségű szén-dioxid került a légkörbe, amelyben a C12 mennyisége magasabb, mint a súlyosabb szénizotópé. A növények a fotószintézis során használják fel a szén-dioxidot.

 

Az olyan növényi anyagok megtalálása, amelyek nagy mennyiségben tartalmazták a könnyebb szénizotópot, azt jelenti, hogy a vulkánkitörések időszakában éltek.

 

A vulkánkitörés következtében eltűntek a dinoszauruszok legfőbb vetélytársai, a Crurotarsi (kereszt-bokájúak) csoportjába tartozó gyíkok. "A lávafolyamok után már nem találjuk a gyíkok lábnyomait" - emelte ki Jessica Whiteside, hozzátéve, hogy a vulkánkitörés valószínűleg pusztító változásokat okozott a környezetben. Módosulhatott az óceánok pH-ja is, ami megölte a tengeri élőlények jelentős részét. Az üvegházhatású gázok okozta globális felmelegedés megtizedelte a hüllőket.

 

Vetélytárs nélkül maradva a korai húsevő dinoszauruszok a korábbinál lényegesen több élelemhez jutottak. A theropodák lábnyomai a triászvégi kihalási esemény után lényegesen nagyobbak lettek, ami nagyobb testméretre utal.

 

Az még mindig rejtély, hogy a korai dinoszauruszok számára, ha túl is élték a vulkánkitöréseket, miért volt oly kedvező a környezet. "Valószínűleg a szerencsés körülmények véletlenszerű egybeeséséről van szó " - vélekedett Whiteside.

 

MRA vulkánkitöréseknek köszönhetően váltak 200 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok a világ uraivá - állítják amerikai kutatók, akik tanulmányukat az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Science) legújabb számában közölték.

 

Több mint kétszáz millió évvel ezelőtt kezdett széttöredezni a szuperkontinens, a Pangea, amelyből lemeztektonikai mozgások következtében váltak ki a mai földrészek. Amint elvált egymástól Észak-Afrika és Észak-Amerika, forró láva tört a felszínre, mégpedig olyan mennyiségben, amely elegendő lett volna az Egyesült Államok egész területének a beterítésére - olvasható a LiveScience (http.//livescience.com) című tudományos hírportálon.

 

A lávakitörések nyomán élhetetlenné vált a környezet, a Földet benépesítő fajok fele elpusztult. Ez volt a triászvégi kihalási esemény, amellyel egyben beköszöntött a dinoszauruszok aranykora.

 

Az amerikai Brown Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy miként kedveztek a vulkánkitörések a dinoszauruszoknak. Jessica Whiteside paleontológus, az egyetem docense kollégáival őskori állatok csontjai helyett a vegyi elemeket vette górcső alá. Két szénizotóp, a C12 és a C13 arányát vizsgálták bazalttal keveredett őskori faanyag és levelekben Észak-Amerika és Anglia vulkanikus eredetű tavainak üledékében. Mint kiderült, a könnyebb, a C12-es szénizotóp volt viszonylag túlsúlyban, ami vulkánkitörés nyomát jelzi.

 

A lávakitöréssel együtt óriási mennyiségű szén-dioxid került a légkörbe, amelyben a C12 mennyisége magasabb, mint a súlyosabb szénizotópé. A növények a fotószintézis során használják fel a szén-dioxidot.

 

Az olyan növényi anyagok megtalálása, amelyek nagy mennyiségben tartalmazták a könnyebb szénizotópot, azt jelenti, hogy a vulkánkitörések időszakában éltek.

 

A vulkánkitörés következtében eltűntek a dinoszauruszok legfőbb vetélytársai, a Crurotarsi (kereszt-bokájúak) csoportjába tartozó gyíkok. "A lávafolyamok után már nem találjuk a gyíkok lábnyomait" - emelte ki Jessica Whiteside, hozzátéve, hogy a vulkánkitörés valószínűleg pusztító változásokat okozott a környezetben. Módosulhatott az óceánok pH-ja is, ami megölte a tengeri élőlények jelentős részét. Az üvegházhatású gázok okozta globális felmelegedés megtizedelte a hüllőket.

 

Vetélytárs nélkül maradva a korai húsevő dinoszauruszok a korábbinál lényegesen több élelemhez jutottak. A theropodák lábnyomai a triászvégi kihalási esemény után lényegesen nagyobbak lettek, ami nagyobb testméretre utal.

 

Az még mindig rejtély, hogy a korai dinoszauruszok számára, ha túl is élték a vulkánkitöréseket, miért volt oly kedvező a környezet. "Valószínűleg a szerencsés körülmények véletlenszerű egybeeséséről van szó " - vélekedett Whiteside.

 

MTI