Megfejtették a koncentrálás titkát

[bikas]

A norvég NTNU tudományegyetem Kavli agykutatói központjában fontos agyi mechanizmusra derített fényt egy kutatócsoport. Megtalálták azt a mechanizmust, amivel az agy ki tudja szűrni a zavaró információkat, hogy csak a számára lényegi dolgokra fókuszálhasson, olvasható mindez a Nature szaklapban.

 

Agyunk hasonlít egy rádióhoz, állítja Laura Colgin, a Nature-ben megjelent tanulmány szerzője. A rádióadók között zajt, nem pedig fontos vagy egyáltalán értelmezhető információt kapunk - ha belegondolunk, roppantul zavaró úgy figyelni valakire, ha közben zene szól a háttérben. Az idegsejtek is hasonlóan működnek, ráhangolódnak a megfelelő "csatornára", mondja Colgin, aki azt állítja: ahogy a rádióadók egymástól eltérő frekvenciákon adják a híreket és a zenéket, az agy is különféle frekvenciájú hullámokkal küldi az információkat egyes területei között.

 

Colgin és kollégái patkányok agyhullámait vizsgálták az agy fő memóriaközpontjaként ismert hippokampusz bárom különböző részében és arra döbbentek rá, hogy az agyhullámok egy különleges csoportja, a gammahullámok szállítják az információkat az agy különböző részei között. Korábban ezekről a hullámokról gondolták úgy, hogy a tudatosság kialakításában vesznek részt, de korábban senki sem tudta megmondani, hogy frekvenciájuk miért különbözik annyira drasztikusan mind az idő, mind pedig a különböző agyi területek függvényében.

 

Amikor azt mondjuk, hogy valakivel összhangban vagy egy hullámhosszon vagyunk, folytatja a kutató, az szó szerint is pontos kifejezés lehet, hiszen idegsejtjeink szó szerint egymás hullámhosszára hangolódnak. A további vizsgálatok még érdekesebb eredményeket szültek, olvasható a tanulmányban: az agyban rádiószerű szisztéma működik: az alacsonyabb frekvenciákat arra használja, hogy múltbeli emlékeinket szállítsa, a magasabbakat pedig a jelennel kapcsolatos információkat kezeli. A sejtek másodperceként akár többször is képesek hullámhosszot vátani és meg is tudják különböztetni így az adott információkat, hogy például milyen múltbeli eseményre gondolunk, eközben hol vagyunk és mit iszunk éppen. A különféle hullámhosszokat azonban nem tudják egyszerre hallgatni.

 

Agyunk ugyanis megkülönbözteti az emlékeket és az aktuális, általunk éppen megélt tapasztalatokat. Ha az ezekről szóló üzenetek ugyanazon frekvencián lennének továbbítva, érzékelésünk és világfelfogásunk is teljesen megkavarodna. Előfordulhat, hogy a skizofréneknél éppen ez lehet a probléma, ők ugyanis nem tudják például megmondani, hogy az általuk hallott beszéd a mellettük levő embertől származik vagy egy filmből, amit korábban néztek meg. Colgin szerint ezt még jelenleg nem képesek megállapítani, de az biztos, hogy a skizofrén pácienseknél az eddigi vizsgálatok igen abnormális gammahullám-viselkedést mutattak ki.

(hvg)

[Megadethfan]

Az emberi agyról már nagyon sokat tud az orvostudomány, és annak a kutatásokat végző csoportja is.

Nagyon sok biológiatanár aki tanít különböző oktatási intézményekben azt mondja,

hogy "az agyról tudunk legkevesebbet". Csak azon kellene nekik elgondolkodni, hogy hol szerezték a tanári

diplomáikat, meg a tanítási engedélyeiket és mélyen magukba kellene hogy nézzenek.

Persze én most a magyarországon tanító tanárok többségéről beszélek.

 

Tulajdonképpen olyat is hallottam hogy 100-150 év múlva lehetséges lesz az agyátültetés.

Ezért ezt az elméletet maximálisan elfogadom, végre egy hír, aminek van értelme, és igazsága is.

[kaloz007]

Ez egyébként igaz, számtalan területe funkciója van az agynak. És csak a töredékét ismerték meg. Hihetetlenül sok a megválaszolatlan kérdés.

Nem beszélve arról hogy agyunk csak igen kis részét vagyunk képesek használni (legfeljebb 15-20% -ot) Persze vannak akik a teljes agy kapacitásukhoz hozzá férnek (és hihetetlen dolgokra képesek) DE ez valamilyen baleset következménye, és sajnos azzal jár hogy a többi képességük teljesen lekorlátozódik. (vagyis fogyatékosok lesznek) persze van kivétel, aki "normális" már mint lehet vele beszélni, és megérti mit mondasz neki és válaszól is rá. a Spektrumban volt 1-2 éve ilyen sorozat, műsor. A srác 1 hét !!! alatt megtanulta az izlandi nyelvet, és folyékonyan beszélt. Miközben állítólag az a legnehezebb nyelvek egyike.

[Megadethfan]

Kb. az agyunk 40-50 %-ának tulajdonságait ismerjük. Nemtudom hogy te mit, milyen értéket tartasz reálisnak,

de én ezesetben, ezeket a tényleges adatokat tudván eléggé tág látókörű vagyok.

Másik kérdés, ha te mondjuk biológiából keveset tudsz, akkor bizonyára nemis érdekel az, hogy mondjukrá

elolvass néhány tanulmányokat ezzel kapcsolatban. Napról napra egyre több információval szolgálnak a tudósok.

Egy kis statisztika:

4-5 évvel ezelőtt szó sem volt olyan elméletről hogy az agyunk képes különböztetni fontos, és kevésbé lényeges dolgokat, adatokat. Tulajdonképpen azt is kimutatták, hogy miközben alszunk, alvás közben is gondolkodunk,

csak csekélyebb mértékben, mint amikor ébren vagyunk.

Az agyunk képes vizuálisan gondolkodni,képeket rögzíteni lásd festők, rajztanárok,

és sorolhatnám a hétköznapi dolgokat is, pl. azt hogy megjegyzünk kép alapján egy filmcímet, filmtartalmat.

Szerinted, ha mondjukrá 100-150 év múlva

szinte minden kétséget kizárólag lehetségessé válik majd az agyátültetés,

akkor jelenleg, 2010-ben pont az agyról "tudunk" a legkevesebbet ?

[a_grave_man]

A figyelem készség, képesség. Fejleszthető. Tulajdonképpen az ingerek közti szelektálás. A II. vh után kezdték el vizsgálni. Leginkább egy reflektor lámpával lehetne jellemezni. Egyik sajátossága a tartósság, ami azt mutatja meg, hogy mennyi ideig vagyunk képesek figyelni (koncentrálni). Kb 25-30 perc, míg ovisoknál 10 perc környékén van. Persze ez fejleszthető. Másik sajátosság a megosztottság, tehát egyszerre hány beérkező inger között tudjuk megosztani a figyelmünket. (Nem létezik, csak abban az esetben, ha az egyik tevékenység automatikussá vált.) A többi sajátosságait nem sorolnám fel. Még annyit, hogy a túl sok inger fáraszthatja az egyént.

[b.frenk]

"Amikor rád nézek, mindig eszembe jutsz!"

[[P]laci]

Annyira szeretem ezeket a "tudományos" cikkeket. Semmi tudományos alap nincs megemlítve, pusztán egy nagy adag feltételezés. :D

 

Megadethfan, azért erős túlzás ez a nagyon sokat tudnánk róla kijelentés. A biokémia oké, hogy majdnem teljesen kipipálva. Meg rengeteg mechanizmust ismerünk már (neuroszekrétumok működése, stb.). Csak ez mind eltörpül az "érdekesebb" dolgok mellett. Nincs konkrét válaszunk még arra, hogy pontosan hogy zajlik le a gondolkozás és az emlékezés mechanizmusa, etc. Van pár tanulmány erről, de azokat úgyis megcáfolják idővel... És mivel ez igen fontos terület, jól felfogható dolgokból kifolyólag, ezért mondjuk, hogy keveset tudunk.