Ijesztő: 10 millió tonna szén-dioxidot pumpálnának a városka alá

[bikas]

Mintegy 800 ezer tonna szén-dioxidot pumpálna egy olajtársaság egy dél-hollandiai kisváros alatti megüresedett földgázlelőhelyre. A holland kormány áldását adta a projektre, a helyiek azonban bírósághoz fordulnak.

 

A holland környezetvédelmi és a gazdasági minisztérium szerdán jelentette be: hozzájárul ahhoz, hogy a 43 ezres Barendrecht alatt mintegy két kilométer mélyen elterülő egykori földgázlelőhelyre a Royal Dutch Shell nagy mennyiségű szén-dioxidot pumpáljon. Az eljárás lényege, hogy az üvegházhatású gáz így nem kerül a légkörbe, következésképpen nem járul hozzá a globális felmelegedéshez sem.

 

A kormány becslései szerint 10 millió tonna szén-dioxid férne el a város alatti két üregben. A projekt első lépésében csak az egyik gázmezőt használnák, s szigorúan ellenőriznék a folyamatot. A másikat csak akkor vennék igénybe, ha minden rendben zajlik.

 

A Rotterdamtól 18 kilométerre fekvő város lakói azonban hevesen tiltakoznak a terv ellen, a települési önkormányzat pedig azonnal jogi lépéseket helyezett kilátásba, hogy megakadályozza a "zöldberuházást".

 

 

"A kormány teljesen vak a barendrechtiek aggályaira" - fogalmaz Simon Zuurbier városi elöljáró egy közleményben, amelyben azt veti a kabinet szemére, hogy "engedi, hogy a Shell túszként bánjon vele".

 

Az úgynevezett szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (Carbon Capture and Storage, CCS) technológiáját most alkalmaznák először Hollandiában. Európában tucatnyi hasonló projekt fut, többnyire szénerőművek karbonkibocsátásának semlegesítésére.

 

Környezetvédők szerint a technológia számos veszélyt rejt. Az esetlegesen kiszivárgó szén-dioxid például beszennyezheti a vízkészletet, ami pusztító hatással lenne a növényekre és a talajban élő állatokra, sőt a környéken élő emberekre is. Egy általánosabb kitekintésű bírálat arra mutat rá, hogy a CCS-technológia bevezetése csak elodázza a fosszilis energiahordozóktól való függőség leépítését, a megújuló energiaforrások térnyerését.

 

A környezetvédelmi és gazdaságossági aggályok ellenére úgy tűnik, hogy a döntéshozók felkarolták a CCS-t, és már a decemberi koppenhágai klímacsúcson kötendő megállapodás egyik pillérének tekintik.

 

(168ora)