hankock Posted Október 19, 2009 Share Posted Október 19, 2009 (edited) A jövőből szabotálják a Nagy Hadronütköztetőt? A világ legdrágább tudományos kísérlete kapcsán már számos hajmeresztő elmélet látott napvilágot, most azonban két elméleti fizikus minden eddiginél bizarrabb ötlettel állt elő: szerintük a kísérlet indítása azért csúszik állandóan, mert a jövőből szabotálják. Holger Bech Nielsen, a koppenhágai Niels Bohr Intézet, és Maszao Ninomija, a kiotói Jukava Intézet elméleti fizikusa állt elő a sci-fibe illő elmélettel. Úgy vélik, a jövőben nem akarják, hogy mi megtaláljuk a Higgs-bozon nevű elemi részecskét. Azt mondják, csak a jövőből érkező szabotázs adhat elfogadható magyarázatot azoknak az eseményeknek a láncolatára, amelyek régóta akadályozzák a Higgs-bozon kimutatását. Ez a sorozat 1993-ban kezdődött, amikor az Egyesült Államok leállította egy szupravezető óriási részecskegyorsító építését, amire pedig már dollár milliárdokat költöttek. Az is a Higgs-bozont mutatta volna ki. Végül a részecskefizikai kutatások európai szervezete, a CERN épített fel Genf közelében egy minden eddiginél nagyobb részecskegyorsítót, a Nagy hadronütköztető gyűrűt (Large Hadron Collider, LHC). Ez azonban különböző technikai zavarok miatt több mint egy éve nem tudta elkezdeni a kísérleteket. Nielsen és Ninomija elismerik, hogy az időutazásnak kemény korlátot szab a közismert időparadoxon: senki nem mehet vissza a múltba, hogy megölje saját nagyapját, mert akkor nem született volna meg és nem mehetne vissza a múltba. Azt mondják azonban, hogy az nem okoz időparadoxont, ha valaki azért megy vissza a múltba, hogy megmentse a nagyapját, akit egyébként elgázolna egy busz. Ha ezt a képes beszédet lefordítjuk a Higgs-bozon és az LHC "nyelvére", akkor ezzel nem kevesebbet állítanak, mint azt, hogy a részecske kimutatása univerzális katasztrófát okozna, amit a jövőből próbálnak megakadályozni. Az egyáltalán nem világos miért lenne a Higgs-bozon a "világegyetemet elgázoló busz", de ez nem csoda, elvégre még soha senki nem tanulmányozhatta... Dr. Nielsen a The New York Timesnak elismerte, hogy elméletük "elég őrült". A kérdés szerinte az, elég őrült-e ahhoz, hogy igaz legyen. Mások úgy vélik, a két tudós beleesett abba a csapdába, amibe a közönséges földi halandók elég gyakran: okozati összefüggést keres ott, ahol nincs más, csak véletlenek láncolata. Az LHC miatt más sok különös elmélet látott napvilágot, néhányról már mi is írtunk. Volt aki pert is indított a leállítása érdekében, attól tartva, hogy a hadronütköztető fekete lyukat hoz létre, amely elnyeli az egész Földet. Esetleg az egész világegyetemet. Orosz matematikusok pedig azt fejtegették, hogy az LHC megnyitja a kaput a jövőből érkező időturisták előtt. A Nagy hadronütköztetővel a kutatók azt akarják vizsgálni, milyen volt az univerzum a Nagy Bummot követő első tört másodpercben. És meg akarják találni a Higgs-bozont. A Higgs-bozon vagy Higgs-részecske a Wikipédia szerint egy olyan feltételezett részecske, amelyet a részecskefizika standard modellje jósolt meg. Ez a részecske a közvetítője a Higgs-térnek és ez felelős a többi részecske tömegéért. A Higgs-bozont, amelyet gyakran isteni részecskének is neveznek, először Peter Higgs angol fizikus jósolta meg 1960-ban, de eddig még nem figyelték meg. Az LHC egyik feladata éppen a megtalálása lenne. aqui.la Módosította Május 20, 2010 hankock Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Chryss Voller Posted Október 21, 2009 Share Posted Október 21, 2009 Dehát ha elfogadjuk, hogy lehetséges az elmélet, akkor nem váltana ki ilyen szabotázs idöparadoxont? Tegyük fel, hogy valaki a jövöben tényleg szabotálni akarja az LHC-t! Ez azt jelenti, hogy tudja, mi történik ha megtaláljuk a Higgs-bozont, ergo megtaláltuk. Ha már olyan fontos ezt megakadályozni, akkor valószínüleg nagy hatással lesz a világra. Idejön ez a valaki a jövöböl, és megakadályozza. Ezek után nem változna meg radikálisan a világ? Szerintem ezek a tudósok nem gondolták végig az elméletüket. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Zeaber Posted Október 22, 2009 Share Posted Október 22, 2009 Pontosan. Ráadásul minden apró cselekedet befolyásolja a jövőt. Vegyük alapul a nagyapát. Ha mégsem gázolja el a busz, akkor a busz sofőr tételezzük fel, nem lesz később öngyilkos, mert nem tudta feldolgozni a történteket. És így születik egy gyereke, ami már önmagában rengeteg változást hozhat. Vagy a tragédia hírére másképp döntenek az emberek, lehet hogy így nem találkozik egy pár akiknek lenne egy családja és egy fiuk aki a jövőben mondjuk elnök lesz. Vagy akár nem mentenek így meg egy embert, akinek x dolgot kellet volna létrehoznia, ami ismét befolyásolja a jövőt. Magyarán a legkisebb változásnak is komoly hatása volna. Ezt hívják "Pillangó hatás"-nak. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Girolamo Posted Október 24, 2009 Share Posted Október 24, 2009 Azt ne feledjük,hogy több idősík is létezhet.Az egyikben akár sikerűlhetett is a kísérlet. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Marky18 Posted Október 25, 2009 Share Posted Október 25, 2009 Szerintem lehetséges, de nem tudom kitalálni. Én ebbe belezavarodok, ha ezen gondolkodok. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Brendon13 Posted Október 26, 2009 Share Posted Október 26, 2009 Nem is tudom kinek higgyek, a két ''őrült'' elméleti fizikusnak, vagy azoknak akik a kísérletet próbálgatják. Am miért olyan fontos hogy mi volt az első percekben a nagy bumm után? Gondolom semmi. Vagy nemtom. Egy csomó hélium Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Girolamo Posted Október 28, 2009 Share Posted Október 28, 2009 Erre gondoltam.. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
hankock Posted Október 31, 2009 Author Share Posted Október 31, 2009 Újra részecskesugarak az LHC-ben A Nagy Hadronütköztető (LHC) év végi újraindításán dolgozó mérnököknek sikerült két szekcióba részecskesugarakat injektálniuk. A több mint egy éve bekövetkezett kényszerű leállás óta ez volt az első alkalom, hogy protonokat küldtek a hatalmas részecskegyorsítóba. A tudósok jelentős "mérföldkőként" értékelték a sikert, terveik szerint novemberben már a gyűrű teljes 27 kilométeres hosszán körbe küldhetnek egy sugarat. Az LHC-t 2008 szeptemberének a végén, nem sokkal az üzembehelyezését követően állították le az egyik mágnes-rendszer meghibásodása miatt, mivel közel egy tonna folyékony hélium szivárgott be az alagútba. A mérnökök azóta dolgoznak a sérülések kijavításán és a részecskegyorsító üzemkész állapotba hozásán, aminek eredményeként jelenleg már mind a nyolc szektor üzemi hőmérsékletre, azaz 1,9 Kelvin (-271 Celsius) fokra le van hűtve. A világűr hőmérsékleténél is hidegebb közeg lehetővé teszi az LHC mágneseinek a szupravezetést, így egészen minimális a rendszer energiavesztesége. A sugarakat október 23-án és 25-én lövellték be az LHC gyűrűjébe, melyekkel mind az óramutató járásával megegyező, mind ellentétes irányba sikeresen bejártak a nyolc szektorból kettőt. Egy-egy szektor megközelítőleg 3,5 kilométer hosszú. "Ez a szinkronizációs munkafázis" - nyilatkozott Gianluigi Arduini az LHC egyik vezetője a BBC-nek. "A mágneseket szinkronizálni kell a sugár gyorsításához és átjuttatásához az egyik gyorsítóból a következőbe, majd végül az LHC-be, amit szintén szinkronizálnunk kell a fogadásához, miközben ez az egész folyamat 100 pikoszekundumon belül zajlik le. Egy pikoszekundum egy másodperc milliomodának a milliomod része." A sugarakat 450 milliárd elektronvolton injektálták be, ami csupán töredéke annak az energiának, amivel majdan két részecskesugarat ütköztetni fognak egymással. "A cél a sugár 3,5 trillió elektronvoltra (TeV) való felgyorsítása" - tette hozzá Arduini, aki elmondta, hogy ez egy fokozatos folyamat lesz, először csak 1 TeV-re, utána 3,5-re gyorsítják a sugarakat, majd 2011-től megpróbálják elérni a 7 TeV-et. (SG) Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
kolop Posted November 1, 2009 Share Posted November 1, 2009 Talán csak a két tudós agyára ment a sok Terminátor film. Mindenesetre érdekes teória. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
hankock Posted November 6, 2009 Author Share Posted November 6, 2009 Madárlátta bagett miatt melegedett az LHC egyik szektora Egy madár beleejtett egy kenyérdarabkát a világ legnagyobb részecskegyorsítója, az LHC egyik felszíni elemébe, aminek következtében melegedni kezdett a szerkezet egyik szektora. A szakemberek szerint ilyen malőrök bármikor előfordulhatnak, tudják kezelni a helyzetet. A Register című techportálnak szerdán jelezték olvasói, hogy kezd melegedni az LHC 81-es szektora. Az európai részecskefizikai kutatóintézet, a CERN svájci-francia határon levő részecskegyorsítójának ugyanis több jellemzőjét lehet követni a neten, többek között azt, hogy mennyi a gyorsító 27 kilométer kerületű gyűrűjét alkotó szupravezető mágnesek hőmérséklete. Ezeknek a mágneseknek az üzemi hőmérséklete 1,9 kelvin, azaz mínusz 271,2 Celsius-fok, mert ilyen pokoli hideg szükséges ahhoz, hogy fellépjen a szupravezetés (az a fizikai jelenség, amikor az elektromos ellenállás szinte nullára csökken). Márpedig csak szupravezető mágnesekkel lehet fénysebesség közeli sebességre gyorsítani protonokat és azokat ütköztetve megtalálni a Higgs-bozon nevű részecskét, ami nagyon hiányzik a kvantumfizika jelenlegi modelljeiből. Az üzemzavart az LHC illetékesei is megerősítették, a szerkezet egyik koordinátora, Mike Lamont pedig nyilatkozott is a Registernek. Mint elmondta, az egyébként domborzattól függően 80-150 méter mélyen a föld alatt levő LHC egyik felszíni elemébe bekerült egy bagettdarabka, ez okozta a problémát. A végzetes kenyérmorzsát valószínűleg egy madár ejtette bele a gépezetbe. Az üzemzavar következtében a 81-es szektor majdnem 8 kelvinig melegedett, 9,6 kelvin felett pedig már bármikor bekövetkezhet az, hogy a mágnes elveszíti szupravezető képességét. Szerencsére az ilyen esetekre fel van készülve az LHC: a gyorsító az utóbbi évben továbbfejlesztett biztonsági rendszere: ha a rendszer észleli, hogy veszélyesen nő a hőmérséklet, az LHC-ban száguldó protonnyalábokat egy pillanat alatt egy e célra előkészített, acéllal és 750 tonnás betonpajzzsal megerősített, hűtött, hét méter vastag gránittömbbe irányítja – így elkerülhető magának az LHC-nek a károsodása és fontos alkatrészek felaktiválódása. Erre azonban most nem volt szükség, mert a gyorsító csak november közepén indul be. Az LHC 2008. szeptember közepe óta tart kényszerszünetet, mert elindulását követően alig egyhetes üzem után kritikus rendszerhiba lépett fel. A több tízmillió eurós kárt okozó hiba okát azóta elhárították, és sokkal óvatosabban indítják be a berendezést, mint tavaly. Lamont szerint a mostanihoz hasonló kisebb üzemzavarok bármikor előfordulhatnak a későbbiekben is, mert roppant bonyolult és érzékeny berendezésről van szó. (index) Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Brendon13 Posted November 7, 2009 Share Posted November 7, 2009 Az a madár lehet hogy a szentlélek volt, és isten küldte Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
hankock Posted November 18, 2009 Author Share Posted November 18, 2009 Újra bekapcsolják a nagy hadronütköztetőt Egyéves kényszerszünet után ismét bekapcsolják a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, a CERN nagy hadronütköztetőjét. Szerdán este lezárják a hatalmas föld alatti csarnokokat, és minden mozgás megszűnik a 27 kilométeres alagútban. Mindenki lélegzet-visszafojtva várja majd a bezúduló protoncsomagokat és azt, hogy ezek megtegyék az első teljes köröket a rendszerben - 2008 szeptembere óta először. A kísérletektől az anyag és az Univerzum minden eddiginél mélyebb megértését várják a kutatók. A nagy hadronütköztető (Large Hadron Collider, LHC) persze nem egy kávéfőző, amit egy gomb megnyomásával lehet működésre bírni. Hónapok óta zajlanak az üzembe helyezés lépései az európai részecskefizikai kutatóközpontban, a CERN-ben. Az LHC az október 23-ai hétvégén kapott először részecskenyalábokat a tavalyi nagy meghibásodás után, ekkor léptek be idén először protonok - és ólomionok is - a 27 kilométer kerületű gyorsítócsövekbe. Ezt november 6-8-án újabb sikeres nyalábpróbák követték: ekkor már féltávot tettek meg a beinjektált protonnyalábok, mindkét csőben, mindkét irányban. A nyalábok hatását több nagy detektor is érzékelte. A bekapcsolás Az üzembe helyezés következő nagy lépését november 19-ére tervezik: a tervek szerint ekkor már teljesen körbemennének a nyalábok. Jelenleg mindenki erre készül a CERN-ben. "November 18-án, szerdán este lezárják a föld alatti detektorcsarnokokat, és minden tevékenységet felfüggesztenek. Várhatóan november 19-én, csütörtökön megérkeznek a protoncsomagok az előgyorsítóból, és megkezdik körbefutásukat az LHC nyalábcsatornáiban" - mondja Lévai Péter fizikus, aki az ALICE detektornál dolgozó magyar kutatókat vezeti. Az ALICE a Világegyetem eredetéről és "ősanyagáról", a kvark-gluon plazmáról szolgál majd adatokkal. Komoly a magyar hozzájárulás egy másik detektornál, a CMS-nél is, amelynek fő feladata az "isteni részecske", a Higgs-bozon felfedezése. "Az egész magyar CMS-csoport rendkívül izgatott az LHC közelgő indulása miatt. Előkészítettünk egy tucat analízist, ezek csak a valódi adatra várnak, hogy azonnal publikálni lehessen őket. Mivel az észlelőrendszer tavaly óta készen áll, egy éven keresztül ketyegtettük a detektort, és kozmikus sugarakat vizsgáltunk vele. A kozmikus sugarak észlelésének nagyon sok előnye volt: segített ellenőrizni és összehangolni a detektorelemeket, valamint kidolgozni az adatgyűjtés, adattovábbítás és gyors adatelemzés technikáját" - mondja Horváth Dezső fizikus, a magyar CMS-csoport vezető kutatója. A teljes köröket akár "bekapcsolásnak" is nevezhetjük, mert a CERN ugyanezen tavalyi eseményre, 2008. szeptember 10-ére szervezte az első, a nagyközönség számára is nyilvános eseményt, amelyről mi is tudósítottunk. Ha ez ismét sikerül, következik a nyalábok "tornáztatása" és a fókuszálási tesztek. A fő cél, hogy a protoncsomagok 450 GeV/részecske energiával (lásd keretes írásunkban), megbízhatóan keringjenek mindkét nyalábcsatornában. Az eseményekkel kapcsolatos friss információkat a magyar nyelvű CERN-blogban követheti. Ismerkedés az energiaegységekkel A részecskegyorsítókkal való "barátkozáshoz" elengedhetetlen a magfizikában és részecskefizikában használatos energiaegységek megismerése. 1 elektronvolt (eV) az a mozgási energia, amelyre egy elektron 1 Volt feszültségkülönbséget befutva szert tesz. Többszörösei: ezerszerese a kiloelektronvolt (keV); milliószorosa, vagyis a keV ezerszerese a megaelektronvolt (MeV); a MeV ezerszerese a gigalelektronvolt (GeV). Újabban már a TeV egységre is szükség van a gyorsítók leírásánál, ez a teraelektronvolt, az eV billiószorosa, a GeV ezerszerese. (1 TeV=10 a 3-on GeV=10 a 6-on MeV=10 a 9-ken keV=10 a 12-en eV) Az első ütköztetések Mint arra Jéki László cikksorozatából sokan emlékezhetnek, az LHC egy úgynevezett ütközőnyalábos gyorsító, azaz a két gyorsítócsőben egymással ellentétes irányban és közel fénysebességgel száguldó részecskecsomagokat bizonyos pontokon - a négy nagy kísérlet, a négy hatalmas detektorkomplexum területén - összevezetik, így a nyalábok szembetalálkoznak. A részecskék egy része összeütközik, ami rövid időre óriási energiát szabadít fel, olyan állapotokat teremtve kísérleti körülmények között, amelyek vizsgálatával az anyag legmélyebb szerkezetének megértéséhez kerülhetünk közelebb. Ha november 19-én, illetve a következő napokban minden rendben menne, akkor elképzelhető, hogy a szembefutó protonnyalábokat már a hétvégén ütköztetik (az előgyorsító rendszer energiájával, ami 900 GeV-es proton-proton ütközéseket jelent). "Nagy izgalommal várják a kutatók, hogy a tavalyi balszerencsés kezdés után most már szerencsés és gyors indulás történjen, és az első fizikai adatok is napvilágra kerülhessenek az LHC-ból" - mondja Lévai. Tavaly ugyanis eddig már nem jutottak el. Kilenc nappal a "bekapcsolás" után megtörtént a baj: egyetlen hibás forrasztás miatt óriási károk keletkeztek a rendszerben, és a javítás közel egy évig tartott (galériánkban láthat a javításról készült fotókat). A meghibásodott mágnesek és egyéb berendezések cseréje mellett új biztonsági berendezéseket telepítettek, például 6500 új érzékelőt építettek be a teljes rendszerbe azzal a céllal, hogy jelezzék, ha a normálistól eltérő elektromos ellenállást észlelnek az összeköttetéseknél. Új fizika A fejlesztéseknek köszönhetően az LHC sokkal üzembiztosabb, mint egy évvel ezelőtt - mondják a CERN mérnökei, de mégis óvatosan folytatódnak majd az események. A nyalábenergiát karácsonyig csak 1,1 TeV-ra "tekerik fel", és december közepére ezekkel tervezik a következő ütközéseket. Ez 2,2 TeV-es ütközési energiát jelent. Ha ez sikerül, akkor a karácsonyi ajándék az, hogy az LHC immár a világ legnagyobb energiájú gyorsítója lesz, igaz, csak körülbelül 0,2 TeV-vel előzve meg az amerikai Fermilabot. A fizikusok abban egyetértenek, hogy ez még nem igazi felfedező potenciál. Az 2010 februárjától várható, amikor a nyalábenergiát 3,5 TeV-re növelik, és jöhetnek a 7 TeV-es ütközések. Az első tudományos eredmények a detektorokban rögzített adatok több hónapon át tartó elemzése után, 2010 második felében várhatók. Az LHC maximális energiája 7+7 TeV, de a tervek szerint 2010 végéig csak ennek felén üzemelne a rendszer. A fizikusok szerint mindenképen el kell indulni így is, méghozzá a régóta keresett Higgs-bozon miatt. Ennek megtalálása az LHC legfontosabb feladata. Újabb adatok alapján egyébként a Higgs könnyebb lehet, mint azt korábban gondolták, azaz kisebb ütközési energiákon is a nyomára lehetne bukkanni. Lent már nagy a csend... ...fent már nő a feszültség Válaszokat várnak a világ nagy kérdéseire Az LHC-vel végzett megfigyelésekből az Univerzum kialakulásának és az anyag szerkezetének soha nem látott titkaira derülhet fény. Rovatunk cikksorozatot indított a témában, amelynek bevezetőjében a kísérletekkel kapcsolatos biztonsági szempontokat tekintettük át, majd az első részben vizsgáltuk, miért van szükségünk egyáltalán részecskegyorsítókra, ezekre a gigantikus és drága szerkezetekre. A második részben a CERN eddigi részecskegyorsítóit és a korábban elért legfontosabb tudományos eredményeket ismertettük, a harmadik részben az LHC lenyűgöző technikai jellemzőit mutattuk be. A negyedik részben a kvark-gluon-plazmával, az Univerzum ősanyagával foglalkoztunk, amelyet a várakozások szerint "elkészítenek" majd végre a CERN-ben. Az ötödik részben arra kerestük a választ, hogy miért csak anyag van a Világegyetem eddig általunk megismert részében, hová lett az antianyag, illetve miért létezhet egyáltalán az anyag - az LHC ezek megválaszolásához is közelebb vihet bennünket. A hatodik részben egy kulcsfontosságú részecskével, a Higgs-bozonnal ismerkedhettek meg - amelynek megtalálása az LHC legfontosabb feladata -, majd a Standard Modellen túli részecskefizikai elméletekről olvashattak, amelyek első kísérleti alátámasztása is most először várható. (origo) Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
hankock Posted November 21, 2009 Author Share Posted November 21, 2009 Újraindították a CERN nagy hadronütköztetőjét Tizennégy havi szünet után péntek este újraindították a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, a genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Központ (CERN) nagy hadronütköztetőjét (LHC) - közölte a CERN. "Az első kísérleti protonbelövések 16 óra tájban kezdődtek el " - mondta el James Gillies, a CERN szóvivője, aki hozzátette, hogy a részecskék belövése egyelőre csak töredékmásodpercekig tart. "Ha minden rendben megy péntek éjjel, szombat reggel 7 óra tájban néhány percre elkezdjük egy protonnyaláb körbevezetését" - mondta a szóvivő. A nagy hadronütköztető, amely a világ eddigi legkomplexebb berendezése, a 13,7 milliárd évvel ezelőtt, az ősrobbanás után röviddel uralkodó állapotokat hivatott újraalkotni. Az LHC Genf közelében, a francia-svájci határon egy 27 kilométeres alagútban található. A berendezés segítségével protonnyalábokat a fényhez közeli sebességre gyorsítanak fel, majd ütköztetnek egymással. Ennek során új elemi részecskék jönnek létre, általában igen rövid élettartammal, amelyek tanulmányozásával az anyag tulajdonságait és a világegyetem keletkezésének titkait remélik megfejteni a fizikusok. Az első protonnyalábokat 2008. szeptember 10-én vezették körbe a húszéves munkával, 3,9 milliárd eurós (csaknem 1054 milliárd forintos) költséggel megépült létesítményben. Az első, kisebb incidens az indítás után 48 órával történt. Az indítás után kilenc nappal később rövidzárlat keletkezett, s elszivárgott 1 tonnányi a hűtőrendszerben lévő héliumból, amellyel biztosítják az LHC működéséhez szükséges 1,9 kelvines (mínusz 271 Celsius fokos) hőmérsékletet. A nagy hadronütköztetőt le kellett állítani. A helyreállítás 40 millió svájci frankba (7,14 milliárd forintba) került. Mint kiderült, a protonnyalábok irányítására szolgáló 1200 szupravezető mágnesből 53-at ki kellett cserélni, s körülbelül 200 meghibásodott elektromos csatlakozást megjavítani. A létesítmény mérnökei most egy olyan megfigyelőrendszert hoztak létre, amely idejekorán jelez, ha valamilyen meghibásodást észlel a mágnesek közötti kapcslatokban. Ez lehetővé teszi a mágnesek leállítását még azelőtt, hogy kár keletkezne bennük. A kutatók remélik, hogy ezúttal hosszabb ideig sikerül üzemben tartani a berendezést. December végén-január elején a két protonnyalábot 3,5 teraelektronvolt (TeV) energiával ütköztetik majd. A szakértők olyan elméleti elemi részecskék, mint a részecskefizika standard modellje által megjósolt, az elméleti fizika tömegfogalmának alapjául szolgáló Higgs-bozon vagy Higgs-részecske létezésére is bizonyítékot keresnek, valamint azt szeretnék megtudni, miből áll a sötét anyag. A CERN-t azonban nemcsak az LHC műszaki problémai aggasztják. A hadronütköztetőt ellenző ConCERNed International nevű civil szervezet pénteken az ENSZ-hez fordult, beadványában azzal vádolva meg Svájcot, Franciaországot és Németországot, hogy nem tettek eleget az állampolgárok biztonságának szavatolására vonatkozó, törvény megszabta felelősségüknek. (index) *.-most volt időm frissíteni Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
spdeluxe Posted November 21, 2009 Share Posted November 21, 2009 A CERN-t azonban nemcsak az LHC műszaki problémai aggasztják. A hadronütköztetőt ellenző ConCERNed International nevű civil szervezet pénteken az ENSZ-hez fordult, beadványában azzal vádolva meg Svájcot, Franciaországot és Németországot, hogy nem tettek eleget az állampolgárok biztonságának szavatolására vonatkozó, törvény megszabta felelősségüknek. Mivel úgy tűnik hogy ők maguk se tudják mi lesz a kísérletek eredménye, így alap hogy nem vállaltak felelősséget se a jövőben történtekre. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
hankock Posted November 23, 2009 Author Share Posted November 23, 2009 Eddig minden rendben az LHC-ben Hétvégén sikeresen beüzemelték a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, a Large Hadron Collidert. A berendezést építő és működtető európai részecskefizikai kutatóintézet, a CERN már az LHC detektorai által rögzített képeket is közölt. Hétfő délután két órakor a CERN vezetői sajtótájékoztatón jelentették be, hogy az LHC újraindítása eddig maradéktalanul sikeres volt. A CERN twitteroldala nagyjából ezzel egy időben adott hírt arról, hogy már két protonnyaláb kering a berendezés föld alatti, 27 kilométer kerületű körgyűrűjében. Az LHC-t pénteken indították újra, több mint egyéves kényszerszünet után. A gyorsító ugyanis tavaly szeptemberben indult el először, de egy üzemzavar miatt bő egyhetes működés után le kellett állítani. A javítás és a biztonsági rendszer továbbfejlesztése csak mostanra fejeződött be. Már az első képek is megjöttek az LHC-ból, a berendezés mind a négy nagy kísérleti detektoránál voltak úgynevezett splash események: ez akkor következik be, amikor a nem megfelelően fókuszált nyaláb a gyorsítócső falának ütközik. Ekkor nagy tömegben keletkeznek másodlagos részecskék, és ha éppen a detektornál történik splash, azt a műszerek érzékelik. Fent a CMS detektor egyik splash eseménye, lent egy videó az ALICE detektor egyik splashéről ">" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent" width="425" height="355"> Jelenleg két, 450 GeV-s (gigaelektronvolt, a részecskéket jellemző energiamértékegység) protonnyaláb cirkulál az LHC alagútjaiban. A következő izgalmas esemény az lesz, ha ezeket összeengedik, és a berendezés nagy műszeregyütteseinél, detektorainál ütközéseket hoznak létre. Hogy ez pontosan mikor lesz, nem tudni. Voltak olyan tervek, amelyek már múlt hétvégére ígérték az első ütközéseket, de a CERN korábban december 4-ét jelölte meg. De könnyen lehet, hogy ha minden rendben megy, a fizikusok nem fognak decemberig várni. A sajtótájékoztatón Steve Myers, az LHC technikai igazgatója elmondta, hogy a gyorsító remek kondícióban van, így semmi akadálya annak, hogy még idén 1,2 teraelektronvoltra növeljék a nyalábok energiáját. Az két, egyenként 1,2 TeV-s nyalábbal 2,4 TeV-s ütközéseket lehet majd produkálni, ami már több lesz, mint a korábbi legerősebb gyorsító, a Fermilab Chicago melletti Tevatronjának teljesítménye. Ha minden jól meg, 2010 első felében 3,5 TeV-re, második felében pedig 5 TeV-re növelik az energiát (ez 7, illetve 10 TeV-s ütközéseket jelent), 2011-ben pedig elérheti a gyorsító a maximális, 14 TeV-s csúcsteljesítményét (7 TeV-s nyalábokkal). Az ütközésekben elsősorban a feltételezett, Higgs-bozon nevű részecskét keresik majd, de szerencsés esetben is több év lesz, amíg rábukkannak a nyomára. index-MTI Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
hankock Posted November 24, 2009 Author Share Posted November 24, 2009 Megvoltak az első ütközések az LHC-ben Hétfő délután megtörténtek az első ütközések a világ legnagyobb részecskegyorsítójában, a Large Hadron Colliderben. Az LHC-t működtető európai részecskefizikai kutatóintézet, a CERN szerint minden rendben ment. A CERN hétfő délután magyar idő szerint két órakor tartott sajtótájékoztatót arról, hogy tervszerűen történt az LHC hétvégi újraindítása. Rolf-Dieter Heuer, a CERN főigazgatója akkor még úgy nyilatkozott, hogy nem publikus, mikor lesznek az első részecskeütközések a svájci-francia határon a föld alatt levő gyorsító 27 kilométer kerületű körgyűrűjében. A korábbi tervek december 4-re ütemezték az első ütközéseket, de a napokban már lehetett sejteni, hogy a fizikusok nem várnak addig. A hétfő sajtótájékoztatón Steve Meyers, az LHC technikai igazgatója el is szólta magát: „lehet, hogy kapunk egy rendkívüli hírt, amíg itt vagyunk”. A CERN hétfő esti sajtóközleménye szerint a szakemberek valóban már a sajtótájékoztató alatt dolgoztak azon, hogy összehozzák az első ütközéseket. Ez 14 óra 22 perckor meg is történt az ATLAS detektornál, a részecskekarambolt további ütközések követték, a nap végére az LHC mind a négy nagy műszeregyüttese észlelt ütközést. Először az ATLAS detektronál észleltek ütközést 14:22-kor Ütközés az ALICE detektornál A CMS detektor így látott egy ütközést Heuer nagy eredménynek nevezte, hogy ilyen gyorsan – négy nap alatt – sikerült eljutni az újraindítástól az első ütközésekig. Az LHC-t több mint egyéves kényszerszünet után üzemelték be újra, miután tavaly szeptemberben bő egyhetes működést követően komoly rendszerhiba lépett fel. Azóta a CERN mérnökei a hiba javításán, a tönkrement alkatrészek cseréjén és a biztonsági rendszer megerősítésén dolgoztak – egyelőre úgy tűnik, sikeresen. A hiba javítása negyvenmillió svájci frankba került. Az LHC-ben keringő, nyalábokba rendezett protonok energiája jelenleg 450 gigaelektronvolt (GeV), ami az előgyorsító teljesítményének felel meg. Ha minden rendben megy, a következő hetekben növelik a nyaláb energiáját 1,2 teraelektronvoltra (TeV), és ezen az energiaszinten is produkálnak ütközéseket (mivel a két nyaláb energiája összeadódik, 2,4 TeV-s ütközések lesznek). Ez az energia már több lesz, mint a korábbi legerősebb gyorsító, a Fermilab Chicago melletti Tevatronjának 1,96 TeV-s csúcsteljesítménye. Mindez a tervek szerint még karácsony előtt lezajlik Ha ezután sem történik váratlan hiba, 2010 első felében 3,5 TeV-re, második felében 5 TeV-re növelik a nyalábok energiáját, 2011-ben pedig a gyorsító elérheti maximális, 14 TeV-s teljesítményét (7 TeV-s nyalábokkal). A nagy energiájú ütközések elsődleges célja a feltételezett, Higgs-bozon megtalálása – ez a részecske nagyon hiányzik a kvantumfizika modelljeiből, létezésének igazolása új lendületet adhat a tudományágnak. Minél nagyobb az LHC nyalábjainak energiája, annál nagyobb az esély arra, hogy a fizikusok több éves megfeszített munka után rátalálnak a bozonra. A későbbiekben nemcsak protonokat, hanem nehézionokat is ütköztetnek majd az LHC-ben, ezekben az ütközésekben a kvark-gluon plazmát remélik megpillantani: az univerzum keletkezésekor nagyon rövid ideig létező forró ősanyagot, amiből a világegyetem lehűlésével „kifagytak” az ismert részecskék. Mivel Magyarország is a CERN tagja, magyar kutatók is dolgoznak a detektoroknál, váltott műszakokban, minden bizonnyal ezekben a percekben is. Index Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
hankock Posted December 1, 2009 Author Share Posted December 1, 2009 Csúcson az LHC Vasárnap 21 óra 28 perctől a Nagy Hadronütköztető (LHC) a világ legerősebb részecskegyorsítója. A CERN 27 kilométeres köralakú alagútjában 1,05 TeV energiaszintre gyorsítottak egy proton sugarat, ami túlszárnyalta a 2001 óta fennálló korábbi rekordot, a Fermilab Tevatronjának 0,98 TeV-ját, majd éjfél után 44 perccel újabb csúcsot, 1,18 TeV-t jelenthettek be. "Kiváló" - összegzett Steve Myers, a CERN kutatási és műszaki igazgatója. "Fáradtak vagyunk, ugyanakkor rendkívül boldogok, mert minden sokkal gyorsabban zajlik, mint azt a legoptimistább álmainkban gondoltuk volna" Az LHC a részecskegyorsítóban keringetett mindkét sugarat az óramutató irányával megegyezően, és az ellentétesen haladót is 1,18 TeV-ra gyorsította. A sugarakat ütköztetni fogják, megkezdve a detektorok kalibrálását, hogy biztosítsák a detektorok pontos működését. "Azon fáradozunk, hogy detektoraink ténylegesen lássák az adatokat" - nyilatkozott a Discovery-nek Jonathan Butterworth professzor az ATLAS detektoron dolgozó fizikus. "Rendkívül szégyenteljes lenne ha elszalasztanánk az LHC ütköztetéseit." A CERN tervei szerint december 18-ig ezen az energiaszinten üzemeltetik az LHC-t , majd az ünnepek alatt két hétre leállítják a rendszert. "Azt tervezzük hogy a detektorokat ellátjuk némi fizikai adatokkal" - mondta Myers. Az eddigi alacsony energiaszinteken végbement ütközések csak kis mennyiségű adatot produkáltak, azonban a rendszer pontos kalibrálása nélkül nem lehet ennél magasabb energiaszinteken is felmérni az LHC teljesítőképességét. Amint az összes rendszer rendeltetésszerűen működik, megkezdődhet a sugarak energiájának felpumpálása egészen 7 TeV-ig. Ezen a szinten már újraalkothatók az ősrobbanás utáni állapotok, olyan szabad részecskéket állítva elő, amiket a világegyetem 13,73 milliárd éve nem látott. Közben a mérnökök letesztelik az úgynevezett "sugárlerakó" mechanizmust, ami abban az esetben lép működésbe, ha egy sugarat már nem tudnak megfelelően kezelni a szupravezető mágnesekkel. Ilyen esetben minden egyes sugarat eltérítenek körpályájáról egy 600 méteres hosszú alagútba, ahol egy erős, 7 méter hosszú, rozsdamentes acéllal és betonnal megerősített kompozit grafit tömbbe ütköznek. Minden "lerakóhely" 7 TeV energia elnyelésére képes, ezek hiányában az irányíthatatlanná vált sugarak a körgyűrűbe csapódva megsérthetnék a sugárcsövet körülvevő kényes elektronikát. SG Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Brendon13 Posted December 1, 2009 Share Posted December 1, 2009 Hülye vok a fizikához de szerintem kúva veszélyes amit ott len csinálnak. :S Nem akarok egy hülye kísérlet miatt meghalni. Egyáltalán mit érnek el vele? -..-"m Engem például teljesen hidegen hagy mi volt a világegyetem kezdetén -..- Meg ez a Higgs Bozon vagy mi a fene. Kit érdekel? Komolyan most jobb lesz nekünk ha kísérletezünk vele? Egyáltalán mit érünk el ezzel a hülyeséggel? Valaki pls mondja már el. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Neogan Posted December 4, 2009 Share Posted December 4, 2009 Nem kell bedőlni a rémhíreknek Brendon13 És nem csak az ősrobbanás utáni körülményekre kaphatunk választ ha sikerül a kísérlet: " * Sérül-e a népszerű Higgs-bozon elmélet, amely magyarázattal szolgálhat az elemi részecskék tömegére? Ha nem, hányféle Higgs-bozon van, és mekkorák a tömegeik? * Továbbra is összhangban lesz a barionok még pontosabban mért tömege a részecskefizika standard modelljével? * Léteznek-e a jelenleg ismert részecskéknek szuperszimmetrikus („SUSY”) partnerei? * Miért van több anyag, mint antianyag? * Léteznek-e extra dimenziók, ahogy a húrelmélet ihlette modellek jósolják, és „látjuk”-e őket? * Milyen természetű az az anyag, amely a világegyetem tömegének 96%‑át alkotja, és a jelenlegi csillagászati megfigyelések számára elérhetetlenek (sötét anyag, sötét energia)? * A gravitáció miért gyengébb nagyságrendekkel, mint a másik három alapvető kölcsönhatás? " (forrás: Wikipedia) Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
david1519 Posted December 20, 2009 Share Posted December 20, 2009 Időutazásos dolgokhoz tessék rákeresni itt Lukács Béla névre... nem írnám le mégegyszer mert túl hosszú. Van ott szó ilyenekről, s a bizonyításról is, hogy lehetséges. Amúgy meg a gravitáció azért nagyobb mint a másik három, mert önmagát erősítő folyamat! Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
hankock Posted December 21, 2009 Author Share Posted December 21, 2009 Újabb rekordot értek el a nagy hadronütköztetővel Újabb rekordot értek el a genfi nagy hadronütköztetővel, amelyben az atomi részecskék nyalábját minden eddiginél nagyobb sebességgel sikerült ütköztetni - jelentette be pénteken az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN. "A nagy hadronütköztető (LHC) újraindítása utáni első szakaszra tervezett kísérleteket, a rendszer tesztelését és a műszerek kalibrálását sikerült elvégezni. Láthatóvá vált, mi mindent kell előkészíteni ahhoz, hogy a rendszert hosszabb ideig és nagyobb energiaszinten lehessen működtetni" - mondta Rolf Heuer, a CERN főigazgatója. A legfrissebb rekord szerint a CERN részecskegyorsítójában két protonnyalábot 2,36 TeV-ra (teraelektronvoltra, ezer milliárd elektronvoltra) sikerült felgyorsítani, az előző rekordot 1,96 TeV-al november 30-án állították fel. A CERN végső soron ennél is nagyobb, 7,0 teraelektronvoltos energiaszintet akar elérni. Az újabb kísérleteket jövő februárban kezdik el az évvégi szünet után. A hadronütköztető november 20-i újraindítása óta több mint egymillió részecskeütköztetést végeztek, ezeket most értékelik ki a tudósok szerte a világban. MTI Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
hankock Posted Február 11, 2010 Author Share Posted Február 11, 2010 Világelső magyar eredmény a CERN-ből A tavaly látványos sikerrel újraindított nagy hadronütköztető a világ legnagyobb részecskegyorsítója. Ennek működésére épül a világ egyik legnagyobb tudományos együttműködése, a CMS-kísérlet. Már csak ezért is büszkék lehetünk arra, hogy az első, a CMS-hez és a "világrekord energiához" kapcsolódó tudományos cikk döntően magyar kutatók eredményei alapján jelenik meg a szaksajtóban. 2009. november-decemberében "nagy menetelés" zajlott az európai részecskefizikai kutatóközpontban, a Genf mellett lévő CERN-ben. A nagy hadronütköztetőt (Large Hadron Collider, LHC) zökkenőmentesen és a vártnál jóval gyorsabban sikerült üzembe helyezni, és a szokásos karácsonyi szünet előtt több világrekord is született a gyorsítóban. Ezek egyike volt az, amikor Európa elhódította az Egyesült Államoktól a legnagyobb energiájú részecskeütközéseket, elérve a 2,36 teraelektronvoltos értéket (a mértékegységet lásd lenti keretes írásunkban). Demokratikus detektor Sokan mondták, hogy ez a teljesítmény csak a nagyközönségnek és a sajtónak szólt, hiszen az új világcsúcs alig haladta meg az amerikai teljesítményt. Mindenki, maga a CERN is hangsúlyozta, hogy a komolyabb ütközések és ezáltal az új fizikai eredmények csak 2010-től várhatók. Ez jobbára így is van, de néhány magyar kutató számára éppen a korai tesztkörülmények voltak ideálisak méréseik elvégzéséhez. Az eredmény: az első cikk a világrekord 2,36 TeV-es energián, és egy meglepő felismerés. "A CMS egy demokratikus együttműködés. Miután a saját kísérleti csoportunk ellenőrző bizottsága jóváhagyta a cikket, a CMS-nél dolgozó összes kollégának el kellett küldenünk, hogy kommentálhassák. Ez körülbelül 2500 embert jelent. Majd miután elfogadták válaszainkat, újra megkapta az összes szakember" - mondja Siklér Ferenc, a KFKI RMKI kísérleti részecskefizikusa, a cikk egyik vezető szerzője. Ezek után nem csoda, hogy bár a cikk már december 12-én elkészült, csak a napokban kerül fel végleges formájában a világhálóra (csütörtöktől a http://arxiv.org/abs/1002.0621 címen lesz látható), és amelyet Journal of High Energy Physics című rangos fizikai szaklap fog közölni. Több részecske keletkezik, mint ahogy a modellek jósolták A magyar nyelvű CERN-blogon Lévai Péter fizikus (KFKI RMKI) már korábban írt arról, hogy az ALICE kísérlet (egy másik az LHC négy nagy detektorrendszere közül) jelentette meg az első LHC-cikket. Ebben arról számolnak be, hogy a gyorsító tesztelési fázisában zajlott ütközésekből becsléseket végeztek az ütközésekben keletkezett részecskék számára. Az LHC egy ütközőnyalábos gyorsító, amelyben a szemben haladó, felgyorsított részecskék egy része összeütközik, és az ekkor létrejövő részecskék jellemzőinek elemzéséből következtetnek arra, milyen állapotok álltak fenn az ütközés pillanatában - ebből pedig új fizikai eredmények sokaságát remélik az anyag szerkezetéről, az Univerzum korai fejlődéséről. A mostani, CMS-cikk eredményei sokkal több ütközési eseményen alapulnak (körülbelül 40 ezer a korábbi néhány százzal szemben), és nemcsak a korábbi 0,9 TeV-en, hanem a már említett 2,36 TeV-en is vannak adatok. Ez azért lényeges előrelépés, mert viszonylag pontosan, mindössze 1-2 százaléknyi hibahatárral megmérhető, hogy a nagyobb ütközési energián mennyivel nő az ütközésben keletkező részecskék száma (a kisebb energián jellemző értékhez képest). A mérést három független módon végezték, ezek közül kettőt magyarok javasoltak és dolgoztak ki. Az egymást megerősítő adatok meglepték a szakembereket. "A két energiaszint között 28%-kal több részecske keletkezett, ehhez képest az elméleti modellek 18-, illetve 15%-ot jósoltak. Vagyis a keltett részecskék száma az energia függvényében meredekebb, mint azt eddig gondoltuk. Ez egy nagyon fontos, alapvető mérés, amely megalapozza a későbbi méréseket is. Valószínű, hogy nagyobb energiákon is több részecske fog keletkezni, mint ahogy a modellek alapján várjuk" - mondja Siklér Ferenc, az egyik mérési módszer kidolgozója. Nehezebb lesz szétválogatni az eseményeket "Ha több részecske keletkezik, nehezebb lesz szétválasztani az egyes ütközési eseményeket. Ha az LHC teljes kapacitással megy majd, akkor másodpercenként 20-25 proton-proton ütközés is történik, és ezek lesznek egymásra fényképezve. Az új eredmények alapján a háttér sokkal több részecskét tartalmaz majd, így nehezebb dolgunk lesz a kiértékelésnél. Át kell gondolni a szoftveres szimulációkat is. A hardvert nem kell és nem is lehet már módosítani, talán a következő gyorsítónál" - mondja Veres Gábor, az ELTE Atomfizikai Tanszékének kutatója, a CERN kutatói ösztöndíjasa, a cikk másik vezető szerzője, a másik mérési módszer kidolgozója. "Ha szükséges, a CMS-nél fel tudják pörgetni az adatgyűjtő rendszert. Van még egy szint, a hardver és szoftver között: a detektoron lévő adatgyűjtő chipeket külön kell programozni, ezeket lehet finomítani" - mondja Krajczár Krisztián, az ELTE Atomfizikai Tanszékének doktorandusza, aki a két magyar mérési módszer számításaiban vállalt oroszlánrészt. Mire költ többet a természet? Miért érdekes, hogy hány részecske keletkezik? A keletkező részecskék száma nem egyenesen arányos az energiával. Nagy kérdés, hogy "mire használja" a természet az ütközésbe táplált energiát? Arra, hogy a vákuumból sok részecske keletkezzen, vagy arra, hogy kevesebb, de nagy sebességű részecske szülessen? A mostani kísérlet alapján a természet a vártnál több energiát használ a részecskék számának növelésére, de egyelőre nem tudjuk, mi határozza meg a két dolog egyensúlyát. Pedig ennek megválaszolása is alapvető fontosságú lenne ahhoz, hogy megismerjük a protonokat és neutronokat felépítő elemi részecskék, a kvarkok közötti kölcsönhatásokat. Ezzel a területtel az úgynevezett kvantumszín-dinamika (QCD, quantum chromodynamics) foglalkozik. A három magyar kutató a QCD-csoport tagja a CMS-kísérletnél. Ez a 10 fizikai csoport egyike, a csoportot 2009 decembere óta Siklér Ferenc vezeti, míg Veres Gábor az egyik alcsoport munkáját irányítja. Ezen a kutatási területen (is) masszív magyar részvétel van tehát a CERN-ben, amely valóban a világ egyik vezető szellemi műhelye: azon kevés helyek egyike, ahol valóban csak a tudás számít. "Mi hárman négy-öt éve jöttünk ide, és semmi mást nem tudtunk hozni, csak a munkánk során szerzett tapasztalatokat. Persze, gyertek, csináljátok: ez volt a CERN, illetve a CMS együttműködés hozzáállása" - mondja Siklér Ferenc. Siklérnek és kollégáinak azóta sikerült leraknia azoknak a módszereknek az alapjait, amelyek most ehhez az eredményhez vezettek, és a munka természetesen folytatódik. A segítségre valóban nem panaszkodhatnak: az egyik legjobb Egyesült Államokbeli kutatóintézet, az MIT (Massachusetts Institute of Technology) egy tízfős kutatócsoporttal és egy harmadik, független módszer kidolgozásával segített a magyaroknak. A mérési módszerekről, az adatok feldolgozásáról és a kvantumszín-dinamikai összefüggésekről a CERN-blogon olvashatnak majd részletesebben. Illusztráció az LHC-ben haladó nyalábokról. Egy dipólmágnesbe "bepillantva" látható mindkét nyalábvezető cső, benne a protoncsomagokkal Válaszokat várnak a világ nagy kérdéseire Az LHC-vel végzett megfigyelésekből az Univerzum kialakulásának és az anyag szerkezetének soha nem látott titkaira derülhet fény. Rovatunk cikksorozatot indított a témában, amelynek bevezetőjében a kísérletekkel kapcsolatos biztonsági szempontokat tekintettük át, majd az első részben vizsgáltuk, miért van szükségünk egyáltalán részecskegyorsítókra, ezekre a gigantikus és drága szerkezetekre. A második részben a CERN eddigi részecskegyorsítóit és a korábban elért legfontosabb tudományos eredményeket ismertettük, a harmadik részben az LHC lenyűgöző technikai jellemzőit mutattuk be. A negyedik részben a kvark-gluon-plazmával, az Univerzum ősanyagával foglalkoztunk, amelyet a várakozások szerint "elkészítenek" majd végre a CERN-ben. Az ötödik részben arra kerestük a választ, hogy miért csak anyag van a Világegyetem eddig általunk megismert részében, hová lett az antianyag, illetve miért létezhet egyáltalán az anyag - az LHC ezek megválaszolásához is közelebb vihet bennünket. A hatodik részben egy kulcsfontosságú részecskével, a Higgs-bozonnal ismerkedhettek meg - amelynek megtalálása az LHC legfontosabb feladata -, majd a Standard Modellen túli részecskefizikai elméletekről olvashattak, amelyek első kísérleti alátámasztása is most először várható. origo Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Brendon13 Posted Február 12, 2010 Share Posted Február 12, 2010 Szép volt magyarok Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
hankock Posted Február 25, 2010 Author Share Posted Február 25, 2010 Leállíthatná-e a jog az LHC-t? Több országban is a bíróságokhoz fordultak a CERN Nagy Hadronütköztetőjének (LHC) leállítása érdekében, mondván a kísérlet fekete lyukat hozhat létre, ami bekebelezi a Földet. Ennek a részecskefizikusok szerint semmi esélye, mégis sokan - alappal, vagy anélkül - hangot adnak kétségeiknek. Eric E. Johnson az Észak-Dakotai Egyetem jogtudományi professzora, aki maga sem hisz a világvége forgatókönyvben, jogi oldalról közelítette meg a kérdést és megvizsgálta hogyan reagálna egy törvényszék az LHC vagy bármely más hasonló, kimenetelét tekintve szinte megjósolhatatlan kísérletek esetében. Eddig egyetlen per sem járt sikerrel az LHC ellen. A két közvetlenül érintett országgal, Franciaországgal és Svájccal eleve megállapodása van a CERN-nek a jogi procedúrák elkerülésére, azonban ha a megfelelő indítványt sikerül beadni a megfelelő helyre, a bíráknak el kell majd gondolkodniuk azon, hogy milyen végzést hozzanak a világ megmentése érdekében. Egy végzés végrehajtása viszonylag egyszerű, amikor például egy történelmi épület sorsáról van szó, de amikor a részecskefizika világába kell belemászni, az LHC leállítása félelmetes feladat bármelyik bírónak. A leállítása vonatkozó végzés kiadásához a bíróságnak egy úgynevezett "mérlegelési tesztet" kell elvégeznie. Ennek az a lényege, hogy a bíróság felméri azokat a károkat, amit a két fél elszenvedne, ha meghoznák, illetve ha nem hoznák meg a végzést, figyelembe véve az állítólagos következmények valószínűségét és a súlyosságát. Lássunk egy gyors mérlegelést az LHC ügyében. A CERN-t érő veszteségek óriásiak lennének. Több ezer munkás elbocsátása mellett egy sok millió eurós rendszer elvesztését írhatjuk fel az ő oldalukra, nem is szólva a nagy tudományos kalandról. Ez komoly súly a mérleg egyik serpenyőjében. A másik oldalon azonban egy Föld-tömegű fekete lyuk áll, ami nem csupán lenyomja a másik serpenyőt, de fel is falja azt. Most már csak azt kell megállapítani, melyik oldal rendelkezik megfelelő megalapozottsággal. Ehhez a bíróságnak alaposan körbe kell járni a témát, ami tudományos szempontból is éppen elég sok vitát eredményez, az LHC-ben zajló fizika ugyanis még a fizikusok számára is ingoványos terület. Egy bírónak lehet, hogy csak néhány napja van a mérlegelésre, így kevés az esély, hogy eléggé bele tudja ásni magát a tudományba egy megalapozott döntés meghozatalához. Általában amikor egy komplex tudományról van szó, a bíróság szakértőkhöz fordul. Itt azonban a szakértők egyike sem nevezhető elfogulatlannak. A CERN alkalmazza a világ részecskefizikusainak a felét, a másik fele pedig az első fél barátja vagy ismerőse, és mondhatni, hogy mindegyikük kivétel nélkül tűkön ülve várja az LHC adatait, hogy végre valamilyen előrelépést érjen el. Az LHC nem pusztán egy részecskefizikai kísérlet, hanem maga "A részecske fizikai kísérlet". Mit tegyen hát a bíróság? Jó eséllyel marad a tudományos vitát körül vevő emberi környezet vizsgálata. Míg a fizika nagymértékben átláthatatlan a bíróság számára, az emberi tényezőkben jelentős tapasztalatuk van. Az egyik kérdés, amit a bíróság megvizsgálhat, hogy mennyire valószínű a tudományos munka elméleti alátámasztásának a hibátlansága. Akik a leállító végzést szeretnék elérni például kérhetik a bíróságot, hogy vegyék figyelembe az LCH biztonságosságáról közzétett nyilatkozatok igen váltakozó, időnként ellentmondó állításait. 1999-ben a fizikusok azt mondták, hogy belátató időn belül nem lesz olyan részecskegyorsító, ami egy fekete lyuk létrehozásához szükséges energiával rendelkezne. A 2001-ben publikált elméleti munkák azonban bizonyították, hogy ha a tér-időben léteznek rejtett extra dimenziók, akkor az LHC mégis képes lehet fekete lyukak létrehozására. Ezután a biztonsággal kapcsolatos bizonyítások megváltoztak. 2003-ban már azt állították, hogy bármely létrejövő fekete lyuk azonnal elpárolog a Hawking-sugárzásnak köszönhetően. Azonban amikor egy újabb elméleti munka ennek az ellenkezőjét állította, a CERN egy újabb fordulatot tett és 2008-ban kiadott egy jelentést, ami asztrofizikai bizonyításokon és nyolc fehér törpe csillag megfigyelésén alapult, miszerint nem kell félni, nem lesz itt semmi probléma. Ezek a csavarok elmozdíthatják a bíróságot annak irányába, hogy a jelenlegi biztosítékokat ne találják annyira meggyőzőnek, mint amilyenek valójában lennének. Ezen felül a bíróság vizsgálhatja a szociológiai és pszichológiai környezetet is, amiben a vitatott tudományos munka született. A társadalom tudósok számos jelenséget azonosítottak, amikkel egy objektív kockázati értékítéletet jöhet létre. Például a Leon Festinger által 1957-ben megfogalmazott kognitív disszonancia leírja az emberek hajlamát olyan információk kutatása után, ami megegyezik a hitükkel, miközben figyelmen kívül hagyják az azzal ellentéteseket, mivel ha egy új információ ellentmond a korábbi elképzeléseinknek, vagy ismereteinknek, akkor disszonanciát, azaz belső feszültséget élünk át, amit igyekszünk csökkenteni. Számolhatnak ugyanakkor a "csoportgondolkozással" is, ami által az intelligens egyének, akik egy csoportban dolgoznak, alárendelik magukat a csoport által elfogadott normáknak. Ilyenkor megjelenik a sebezhetetlenség illúziója és a csoportba vetett megkérdőjelezhetetlen bizalom, miközben egy olyan felfogást alakíthatnak ki, amit nem igazolnak tények. A megerősítési torzítás is egy újabb emberi hajlam, amivel kiszűrjük az információkat az elméleteink megerősítése érdekében. Utóbbiakat a Columbia Baleset Vizsgáló Bizottság is idézte, annak indoklásához, hogy miért hunytak szemet az űrsikló program vezetői az egyértelmű vészjelzések felett. Egy döntés elé állított törvényszék ítéletét nagyban befolyásolhatják a fenti társadalmi hatások, melyek alááshatják az LHC biztonságosságáról alkotott konklúziót. Egy ilyen végzést természetesen igazságtalannak nevezhetik a fizikusok. Sokan azt bizonygatnák, hogy egy tudományos munkát kizárólag a tudományos érdemei alapján szabad elbírálni. Ez az érv egy akadémiai vitában kiváló lenne, tette hozzá Johnson, az LHC biztonságosságának kérdése azonban nem akadémiai, hanem a valós világ kérdése, igen nagy tétekkel. A tudomány a valós világ szemszögéből történő kiértékelése, és annak megértése, hogy a tudományos munka is csupán egy esendő emberi vállalkozás, nem pusztán igazságos, de elengedhetetlen is. SG Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Brendon13 Posted Február 26, 2010 Share Posted Február 26, 2010 ''sok millió eurós rendszer elvesztését írhatjuk fel az ő oldalukra, nem is szólva a nagy tudományos kalandról'' Ennyi a baj ezzel az LHC-val. Az egész csak egy hülye kaland....Csak tegyük fel hogy ténylg megnyílhat egy fekete lyuk. Nos azért ha a KALAND = Fekete lyuk között és a Fekete lyuk nélküli világ között kellene választani, akkor eléggé elvetemült aki a fekete lyukat választja... De ez csak egy feltevés, ugyanis az egészet úgy kezdtem hogy tegyük fel.... Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
hankock Posted Február 28, 2010 Author Share Posted Február 28, 2010 Újraindították a nagy hadronütköztetőt Újraindították vasárnap a világ leghatalmasabb részecskegyorsítóját, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjét (LHC). A világ eddigi legkomplexebb berendezése a 13,7 milliárd évvel ezelőtt, az ősrobbanás után röviddel uralkodó állapotokat hivatott újraalkotni. Christine Sutton szóvivő közölte, hogy a két és fél napos téli leállás után először alacsony energiájú protonnyalábokat kezdtek el indítani mindkét irányba a 27 kilométeres alagútban, a magas energiájú ütközéseket március második felére tervezik. Az LHC Genf közelében, a francia-svájci határon található. A berendezés segítségével a fényhez közeli sebességre gyorsítanak fel protonnyalábokat, majd ütköztetnek egymással. Ennek során új elemi részecskék jönnek létre, általában igen rövid élettartammal, amelyek tanulmányozásával az anyag tulajdonságait és a világegyetem keletkezésének titkait remélik megfejteni a fizikusok. A kutatók az univerzum 96 százalékát kitöltő sötét anyag és sötét energia természetét szeretnék megismerni, ám a legfőbb céljuk megtalálni az úgynevezett Higgs-bozont, amelyet gyakran "isten-részecskének" is neveznek. Peter Higgs skót fizikus 1964-ben jósolta meg a létét egy olyan részecskének, amely képes tömeget adni más részecskéknek, és feltételezése szerint végső soron lehetővé tette az univerzum létrejöttét. Az első protonnyalábokat 2008. szeptember 10-én vezették körbe a húszéves munkával, 3,9 milliárd eurós (1055,5 milliárd forintos) költséggel megépült létesítményben. Kilenc nappal később rövidzárlat keletkezett, és elszivárgott 1 tonnányi a hűtőrendszerben lévő héliumból, amellyel biztosítják az LHC működéséhez szükséges 1,9 kelvines (mínusz 271 Celsius fokos) hőmérsékletet. A nagy hadronütköztetőt le kellett állítani. Tizennégy hónapos szünet után tavaly november 20-án indították újra a berendezést, és a közel négyhetes üzemidő alatt egymilliónál több ütköztetést végeztek el. A protonnyalábokat rekordnak számító, 2,36 tetraelektrovoltos (1 TeV ezermilliárd elektronvolt) energiaszinten ütköztették; ez lehetővé tette a kutatóknak az adatgyűjtést, majd a berendezést tervszerű karbantartásra állították le. A téli leállást arra használták fel, hogy kisebb javításokkal, ellenőrzésekkel és fejlesztésekkel felkészítsék a nagy hadronütköztetőt a magasabb energiaszinten való működésre. A márciusi "bemelegítés" után, a következő 18-24 hónapban 7 TeV összenergiával (mindkét irányból 3,5-3,5 TeV-vel) tervezik ütköztetni a protonnyalábokat, hogy az ősrobbanás utáni állapothoz közeli feltételeket hozzanak részre. Az eredetileg tervezett 14 TeV energiaszint eléréséhez újabb hosszabb technikai leállás lesz szükséges valamikor a jövő év második felében. Addig a most elérni szándékozott 7 TeV energiaszinten fog üzemelni az LHC. MTI Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Konrad_90 Posted Március 9, 2010 Share Posted Március 9, 2010 No, elkezdem ezt elolvasni, egy ideig bírtam elég sok (köcce a gyűjtésésért).Amit az elejéhez hozzáfűznék: Szerintem alapból értelmetlen ez az időutázassal megbolondított elmélet.Mivel Einstein megalkotta az ún. relativitáselméletét, az időutazás letetlensége emiatt szerintem bizonyított.Lecsupaszítva a dolgot,a lényeg az, hogy ahhoz végtelen mennyiségű energiára lenne szűkség (energia, mint fizikai fogalom).Szóval sajna, nekünk embereknek nem hinném, hogy sikerülni fog.A nagyapás történet pedig ennek csak egyik logikailag is belátható bizonyítéka.A baj ezzel csak az, hgy sokszor a fejtegetés kapcsán már filozófiai kérdésekre térnek át, nem fizikaira.Mindenesetre a filmekben szerencsére állandó téma marad, kárpótolva ezzel minket Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
hankock Posted Március 10, 2010 Author Share Posted Március 10, 2010 Egy évre leállítják az LHC-t 2011 végén egy évre leállítják a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, az LHC-t. A hosszú szünetre azért van szükség, hogy kijavítsanak olyan konstrukciós hibákat, amik most kockázatossá teszik azt, hogy a gyorsító a tervezett csúcsenergián működjön. Még bő másfél évig működni fog az európai részecskefizikai kutatások intézete, a CERN által épített működtetett részecskegyorsító, a Large Hadron Collider (LHC), aztán egy évre leállítják az óriási szerkezetet. Erről az LHC technikai igazgatója, Steve Myers beszélt a BBC-nek, az igazgató konstrukciós hibákat is említett. Önmaga prototípusa A svájci-francia határon a föld alatt megépített LHC-t 2008 szeptemberében indították be, de néhány napos működés után le kellett állítani egy súlyos üzemzavar miatt: amikor növelni kezdték a gyorsítóban az energiaszintet, két mágneselem forrasztásánál szivárogni kezdett a szupravezetés előidézéséhez szükséges, mínusz 271 Celsium-fokos hélium. Ez olyan láncreakciót eredményezett, ami több tucat mágneselemet megrongált, és hat tonna szuperfolyékony – és igen drága – hélium is elfolyt. A sérült elemek javítása és a biztonsági rendszer kibővítése 14 hónapig tartott és körülbelül negyvenmillió svájci frankba (nagyjából 7,5 milliárd forint) került. Mint Myers elmondta, talán még több emberrel és szigorúbb minőségi kontrollal elkerülhető lett volna a 2008-as üzemzavar, de utólag már úgy látják, akkor is konstrukciós hiba okozott galibát. „Az LHC önmaga prototípusa, technológiánk korlátait toljuk ki” – fogalmazott Myers, utalva arra, hogy a részecskegyorsító olyan energiaszinten működik, amire korábban még soha nem volt példa. 14 TeV az álomhatár A korábbi leállás után 2009 novemberében indították újra az LHC-t, és az első kísérletekben két hónapig gyűjtötték az adatokat. A részecskegyorsító 27 kilométer kerületű gyűrűjében decemberben protonokat ütköztettek, és elérték a 2,36 teraelektronvoltos (TeV, a Joule-lal ekvivalens energiamértékegység) szintet – ezzel megdőlt a korábbi rekord, amit a Fermilab Chicago melletti gyorsítója, a Tevatron tartott 1,96 TeV-vel. A 2,36 TeV-en produkált ütközések első eredményét magyar fizikusok vezetésével publikálták. Ezután rövid karbantartásra megint leállt az LHC, és néhány hete, február végén indult újra. A terv 2010-re a 7 TeV-es energiaszint elérése, és 2011-ben is ezt az értéket szeretnék tartani. Az LHC tervezett csúcsenergiája azonban ennek éppen a duplája, 14 TeV, és a CERN szakemberei úgy látják, hogy ez csak akkor érhető el biztonságosan, ha egy évre leállítják, és kijavítják azokat a megoldásokat, amik előre nem látható tervezési hibának bizonyultak. 2012-ben tehát nem fog működni az LHC, és 2013-nál előbb biztosan nem fogja elérni a csúcsenergiáját. Bozonhajsza, plazmavadászat Az LHC kísérleteinek fő célja a titokzatos Higgs-bozon megtalálása, a kutatók szerint a nagy energiakoncentrációjú ütközésekben felfedezhetők lesznek e részecske létezését igazoló jelek. Az isteni részecskének is nevezett Higgs-bozon létezését névadója, a skót Peter Higgs jósolta meg 1964-ben. A tudós azt akarta megmagyarázni, hová tűnik el a tömeg, amikor az anyag egyre kisebb atomon belüli részecskékké törik szét. Feltételezése szerint az ősrobbanás pillanatában tömeg nélküli volt az anyag, majd hirtelen tömeget nyert egy mezőnek köszönhetően. Ezt az azóta Higgs-mezőnek nevezett jelenséget a feltételezett Higgs-bozon közvetíti, ez az elemi részecske ad tömeget a többi részecskének. A részecskefizika standard modelljéből, vagyis a négy alapvető fizikai kölcsönhatásból hármat – az elektromágneses, az erős és a gyenge kölcsönhatást – egyesítő modellből nagyon hiányzik a Higgs-bozon, ha megismernénk a pontos jellemzőit, új lendületet kapna a kvantumfizika. A protonok mellett ólomionokat is fognak ütköztetni a gyorsítóban (a tervek szerint először idén év végén egy hónapig). A fizikusok azt remélik, hogy így néhány pillanatig előállíthatják a kvark-gluon plazmát, vagyis az univerzum keletkezésekor nagyon rövid ideig létező forró ősanyagot, amiből a világegyetem lehűlésével „kifagytak” az ismert részecskék. index Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
hankock Posted Március 22, 2010 Author Share Posted Március 22, 2010 Újabb rekord a gyorshajtó protonoktól 3,5 teraelektronvoltos energiaszinten vezettek körbe két protonnyalábot a világ legnagyobb részecskegyorsítójában, az Európai Nukleáris Kutatási szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjében (LHC). A CERN közleménye szerint az operátoroknak mindkét irányban sikerült cirkuláltatni a protonnyalábokat a 27 kilométeres alagútban. A 3,5 TeV a háromszorosa a korábban elért 1,18 TeV-es energiaszintnek. (1 TeV ezermilliárd elektronvoltot jelent). A kísérlet következő jelentős lépése néhány napon belül várható, amikor ütköztetni kezdik a protonnyalábokat. A világ eddigi legkomplexebb berendezése Genf közelében, a francia-svájci határon működik, és a 13,7 milliárd évvel ezelőtt, az ősrobbanás után röviddel uralkodó állapotokat akarják vele újraalkotni. A berendezés segítségével a fényhez közeli sebességre gyorsítanak fel protonnyalábokat, majd ütköztetnek egymással. Ennek során új elemi részecskék jönnek létre, általában igen rövid élettartammal, amelyek tanulmányozásával az anyag tulajdonságait és a világegyetem keletkezésének titkait remélik megfejteni a fizikusok. A kutatók az univerzum 96 százalékát kitöltő sötét anyag és sötét energia természetét szeretnék megismerni, ám a legfőbb céljuk megtalálni az úgynevezett Higgs-bozont. Peter Higgs skót fizikus 1964-ben jósolta meg a létét egy olyan részecskének, amely képes tömeget adni más részecskéknek, és feltételezése szerint végső soron lehetővé tette az univerzum létrejöttét. Forrás: Cern blog Az első protonnyalábokat 2008. szeptember 10-én vezették körbe a húszéves munkával, 3,9 milliárd eurós (1055,5 milliárd forintos) költséggel megépült létesítményben. Kilenc nappal később rövidzárlat keletkezett, és elszivárgott több tonnányi a hűtőrendszerben lévő héliumból, amellyel biztosítják az LHC működéséhez szükséges 1,9 kelvines (mínusz 271 Celsius-fokos) hőmérsékletet. A nagy hadronütköztetőt le kellett állítani. Tizennégy hónapos szünet után tavaly november 20-án indították újra a berendezést, és a közel négyhetes üzemidő alatt egymilliónál több ütköztetést végeztek el. A protonnyalábokat rekordnak számító, 1,18 teraelektrovoltos energiaszinten ütköztették (így az ütközés energiája kétszer 1,18, azaz 2,36 TeV volt); ez lehetővé tette a kutatóknak az adatgyűjtést, majd a berendezést tervszerű karbantartásra állították le. A leállást arra használták fel, hogy felkészítsék a nagy hadronütköztetőt a magasabb energiaszinten való működésre. Az eljövendő hónapokban 7 TeV energiával (mindkét irányból 3,5 TeV-vel) tervezik ütköztetni a protonnyalábokat. Az eredetileg tervezett 14 TeV energiaszint eléréséhez egy újabb technikai leállás lesz szükséges. index Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
bikas Posted Március 23, 2010 Share Posted Március 23, 2010 Jönnek az első brutális ütközések a CERN-ben A CERN keddi bejelentése szerint az első igazán nagy részecskeütközések létrehozását március 30-án fogják először megkísérelni a nagy hadronütköztetőben. Az egy hét múlva tervezett első nagy ütközések energiája a legnagyobb lesz a részecskefizikai kutatások történetében, körülbelül háromszor akkora energiával, mint az eddigi rekord. Ez egyben a nagy hadronütköztető (LHC) fizikai programjának nyitánya, mert ez a tartomány új felfedezések előtt nyitja meg az utat. A fizikusok várakozása szerint minden korábbinál mélyebben érthetjük meg az anyag tulajdonságait és az Univerzum születésének körülményeit. A tervek szerint 18-24 hónapig működik majd az LHC ezen az energián, aztán ezt is megduplázzák. Március 19-én sikerült az ütköztetni kívánt két, ellenkező irányban száguldó részecskenyalábnál rekordenergiát elérni (3,5 teraelektronvolt nyalábonként). A feladat most ezek "tornáztatása" oly módon, hogy a két nyaláb éppen szembetalálkozzon. A feladat nehézsége körülbelül ahhoz fogható, mintha az Atlanti-óceán két partján úgy kellene kilőnünk egy-egy puskagolyót, hogy azok középen éppen találkozzanak. Részletesebben a CERN-ben zajló eseményekről a magyar nyelvű CERN-blogban olvashatnak. Nagyméretű fekete lyukaktól, világvégétől nem kell tartani: a légkörben ennél sokszor nagyobb ütközések is lejátszódnak, csak azokat nem tudjuk megfigyelni, részletesen elemezni.origo Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Recommended Posts
Join the conversation
You can post now and register later. If you have an account, sign in now to post with your account.
Note: Your post will require moderator approval before it will be visible.