Szakítás

[bunnybabygirl]

Sziasztok!

 

Nagyon sok érdekes dolgot olvastam itt, szeretnék veletek megosztani valamit, amin a mai napig "nem tudok elsülni". Nem szokásom nyilvánosság elé hozni ilyen dolgokat, de kíváncsi vagyok a véleményetekre ezek után.

 

A történet úgy kezdődött, hogy egy srác meglátott és elkérte a számom az egyik ismerősömtől, majd írt egy sms-t, hogy szeretne megismerni. Nem szeretem az ilyesfajta dolgokat, ezért nem is válaszoltam rá rögtön, hiszen nem is ismertem az illetőt akkor még... Aztán az ismerősöm unszolására válaszoltam neki, mert hát őt nagyon szeretem és nem akartam, hogy bunkónak tituláljon emiatt, de azért arra felhívtam a figyelmét, hogy csakis miatta válaszoltam. Nah ebből az egészből az lett, hogy sms-t követett sms és kezdett egyre jobban tetszeni a dolog. Majd egy hét után találkoztam is személyesen az illetővel, aki tulajdonképpen egy elég helyes, jókiállású srác volt és akkor úgy meg is tetszett és nagyon sok hasonlóságot fedeztem fel kettőnk között, az együtt töltött idő csak úgy repült és piszok jól éreztem magam vele. Ki merem jelenteni, hogy soha egy sráccal sem éreztem magam ennyire jól, főleg nem az első randin, ahol akkor semmi nem történt! Nah ezt a randit egy olyan randi követte, ahol nem csak ketten voltunk, ez nem is randi volt, igazándiból csak elhívtak engem is egy közös találkozóra. Itt szavakból összeraktam egy képet, hogy valójában ez a srác egy depressziós fazon, aki ráadásul magának ásta meg a vermet, amibe bele is esett. Nagyon féltem, hogy pofára esek miatta, ezért megpróbáltam eltolni magamtól. Ő erre azt mondta, hogy ne legyek ilyen, mert ő soha nem játszik érzelmekkel!!! és persze, hogy ezt komolyan gondolja, hogy velem akar lenni és ne higgyem, hogy játszadozni akar velem.

Hát nem sokáig volt jófiú azt hozzá kell tenni, mert én marha adtam neki egy esélyt. A szakítás felé több lépcső vezetett, de az akadályokat Ő maga állította fel. Tudom, hogy mindenki hibázik és senki nem tökéletes, de mikor valaki azt mutatja feléd, hogy mindennek Te vagy az oka... nah az sztem megterheli mindenkinek a lelkivilágát valamilyen szinten.

Szóval tűrtem pár hétig, aztán mikor betelt a pohár, neki szegeztem a kérdést, hogy Most akkor mi a helyzet velünk? Mi van ezzel a kapcsolattal? erre ő azt válaszolta, hogy Nem tudom. Kérdezz könnyebbet, de nem tartalak vissza, ha menni akarsz menj! Mondtam neki, hogy ez másról szól és ne térjen ki a válaszadás alól. Azt pedig csak ő tudhatja, hogy miért csinálja, amit csinál. Erre megint a nem tudom következett és 3,5 órán keresztül ezt csinálta velem. Hozzá kell tenni, hogy előtte bocsánatot kért , majd 2 héten keresztül azt játszotta velem, hogy viselkedése alapján egyik kezével magához húzott, mutatván, hogy legyek vele, a másik kezével, pedig eltolt magától. Szóval ebben a bizonyos 3,5 órában is ezt tette, majd mikor már nagyon kiakadtam rá, mondtam neki, hogy elkezdtél egy játékot, mert már mást nem tudok rá mondani, erre ő, ez nem játék! Mert igenis komolyan gondoltam. Majd közölte a sablon szöveget, hogy ez nem a te hibád! Aztán a kedvenc szövegeim következtek: Nem jött aminek jönnie kellett volna. Jah és védem a lelkem.

 

Erre az egészre csak annyi az én saját véleményem, hogy ha valakinek "nem jön az, aminek jönnie kell, akkor sztem az már a legelején kiderül egy 2-3 hét után és nem hónapok múlva. Ezt szerintem érzi az ember. A másik, minek erőltetett egy kapcsolatot, ha védi a lelkét? Ami ugye röhejes egy huszonéves szájából.

A történethez hozzátartozik, hogy sokat látom a srácot, mert elkerülhetetlen, de ő mindig bámul és figyeli, hogy épp kivel megyek és hova. Ez miért érdekelheti és miért foglalkozik azzal, hogy mi van velem? Ha nem kellettem neki, akkor miért figyel azóta is, már több, mint fél éve.... ezt soha nem fogom megérteni, de biztos vannak nálam okosabbak is.

[djparas]

Sokan esküsznek arra, hogy ha elkerülöd a másikat, vagy nem is állsz vele szóba egyáltalán, az a legjobb módja a felejtésnek. Hát nem tudom. Én általában jóban vagyok az exeimmel, igaz elég furcsa és nagyon rossz az első egy-két hónapban felvenni a jópofit és azt mutatni, hogy nem fáj neked, ami történt, de annak sincs értelme, hogy köpködjetek egymásra. Szerintem, ha egyszer valaki az életed része volt, bármivel is bántott meg, nem érdemli azt, hogy még köszönni se tudj neki az utcán.

Ami pedig még elég érdekes tud lenni, mikor úgymond a semmiért szakítasz valakivel és utána egyikőtök sem tudja, hogy mit akar és senki nem mer konkrétan lépni, csak burkoltan a tudtára adja a másiknak, hogy ott még nincs minden veszve. És a legdurvább, mikor a másik visszajelez, hogy igen, vettem a lapot és várom, hogy megnyikkanj és akkor a nagy csend és a semmi. Meg amikor szinte felfal a tekintetével és nem esik ki a száján semmi, csak áll és néz, te meg azt sem tudod, hogy most mit látott már megint. Nagyon kínos helyzet...

[enzo89]

Sokan esküsznek arra, hogy ha elkerülöd a másikat, vagy nem is állsz vele szóba egyáltalán, az a legjobb módja a felejtésnek.

 

ha egyszer valaki az életed része volt, bármivel is bántott meg, nem érdemli azt, hogy még köszönni se tudj neki az utcán.

 

a semmiért szakítasz valakivel és utána egyikőtök sem tudja, hogy mit akar és senki nem mer konkrétan lépni, csak burkoltan a tudtára adja a másiknak, hogy ott még nincs minden veszve.

Szerintem is ez a legjobb felejtési mód.

A második dolog is szerintem normális, mivel ismered őt attól, hogy ő hülyén viselkedett vagy megbántott esetleg bunkó volt attól még neked nem kell annak lenni. De ha te bántottál meg valakit, akkor nem tudom, mit kell(ene) tenni. A te fejedben az jár, amikor meglátod, hogy "úú...milyen hülye voltam..most köszönjek vagy ne? vagy mit csináljak...". A másik meg rögtön megállapítja, hogy mekkora bunkó nem is köszön stb.

 

A semmiért szakításnál egy rosszabb van. Ha a semmin vesztek össze, haragudtok meg egymásra...

 

bunnybabygirl: érdekes helyzet. Sok srác van aki bizonytalan, nem csak kapcsolatokban hanem magában az életben is...pl, hogy ő hová tartozik. stb. Ezért játszott oda-vissza játékot. Az ilyen srácok nem igazán tudják, hogy mit is akarnak..bizonytalanok. Ez téged is megrémített. A nők is általában az olyan pasikat szeretik akik tudják, hogy mit akarnak. Az ilyen srácoknak azt hiszem tanácsolhatom, hogy először magukban rakják helyre a dolgokat, gondolatokat aztán kezdjenek bele egy kapcsolatba. Ha már láttad, hogy ilyen a srác akkor miért jártál vele?

A kérdésedre válaszolva: ha jársz valakivel akkor az életed része lesz. Aztán valamiért szakítottuk. Az emberek nagyrészét szakítás után is érdekli, hogy mi lett a másikkal. Mivel valamilyen szinten még mindig kötődik hozzá. Egyes embere nem is tudom, hogy írjam le....Nos a másikat kicsit tulajdonuknak is érzik.

[Venheidem]

Valamilyen szép közös programot találjki!

[sbxslade]

Topikot olvasgatva megfogalmazódott bennem egy monológ....

 

ismerős érzés... 2-3 hete szakítottam a volt barátnőmmel, mert már nem szerettem. nagyon kész volt szegény, de úgy érzem így volt korrekt, hogy nem áltattam őt tovább. így is teljesen elhidegültünk egymástól az utóbbi 1-2 hónapra (kb. 1 évig voltunk együtt).

csak gondoltam megosztom ezt veletek

[jooker]

Hát talán,olvassátok el a következő történetet és gondoljátok át mielőtt a szakitást választanátok.Át kell gondolni hogy mért is szeretitek és bele kell látni a jövőbe,hogy milyen lenne nélküle.

 

Egy esős nyári este

 

Egyszer volt egy lány és egy fiú, mind a kettő még nagyon ifjú. Már hosszú ideje együtt voltak, az évek csak teltek múltak. Boldogok voltak mind ketten, de a fiú azt gondolta, lassan elmúlik a szerelem. Egy esős nyári este, elindultak sétálni, a felhők érezték, e a nap nem a lány álma. Hosszú időn keresztül beszélgettek, szomorkodtak, de közben mind ketten, hamisan nevettek. Későre járt az idő, egyre jobban zuhogott az eső, a fiú elmondta hogy szerelmük már nem olyan mint rég, talán jobb lenne ha kimondanánk, hogy itt a vég. A lánynak elkezdet patakban folyni a könnye, és a könnycsepp az arcán a helyét meglelte. Az idő még rosszabb lett, a sötét felhőkből szinte fekete eső esett. A lány a tócsába meglátta magát és szerelmét, nem bírta elviselni a fiú hideg közeledtét. A lány becsukta a szemét, hirtelen eszébe jutott minden emlék. Az arcán végig gördült egy fájó könnycsepp, ránézett a fiúra és hirtelen futásnak eredt. A fiú utána kiabált de ezt már nem halotta, a fülébe csak egy dolog csengett, a halál halk szava. Futott, futott és meg sem állt egy patakig, ott leült és gyorsan keresett valamit.

Valamit, ami éles és mély sebet ejt, egy üveg szilánkot gyorsan meg is lelt. Csak ült és erősen szorította a szilánkot, felkészült rá hogy elhagyja ezt a világot. Könnyes szemével nem látott szinte semmit, fogta és pár mozdulattal felvágta ereit. A vére folyt bele a patakba,

tudta, ez már visszafordíthatatlan. A fiú érezte hogy baj van, és arra is rá jött hogy, szerelme iránta halhatatlan. Megbánta ezt az egészet, utána rohant, már félholt szerelmének. Mivel ismerte a lány gondolatait, tudta hogy valahol magányosan szomorkodik. Hamar megtalálta szerelmét, a lány ölébe hajtotta fejét. A fiú elmondta mekkorát tévedett, hiszen a szeretet iránta soha nem érhet véget. Kivette a lány kezébe maradt szilánkot, és ő is felvágta az ereit, hogy szerelmével hagyja el a világot. A lány már alig élt, és a fiú is haldoklott, utoljára még adtak egymásnak egy szerelmes csókot.

A lány a fiú ölébe feküdt, és halkan súgták egymásnak SZERETLEK, ezentúl a szerelmes szívek örökre együtt lehetnek."

 

[sbxslade]

tipikus az a fajta történet, ami 100000000000ból egyszer ha megtörténik. de akkor sem rímbe szedve, pláne nem ilyen Grimm-mesei körítéssel

szerintem ha valakivel szakítotok, akkor annyit gondoljatok át, hogy szeretitek-e egyáltalán az illetőt, érdemes még tovább húzni a dolgot és mennyivel lesz nektek jobb ill. rosszabb

 

sziasztok! új meglátásból látom a dolgokat.tegnap beszélgettünk egész este , néha ő is így érzi h nem kellek neki néha meg nagyon kellek neki. szeretni szeretjük egymást ezt be sikerült bizonyitani magamnak is és neki is ,szóval egymásnak..Megvan attól ijedve h leköti magát több hónapra akár évre és ő még fiatal , élni akar néha rátör ez az érzés hogy basszus még csak 16 múltam és levagyok korlátozva, a másik pillanatban meg azt mondja ,hogy én vagyok a legjobb dolog az életében..vélemények?

ilyen fiatalon (bocsánat, de az) ilyesmin ne aggódjon. talán durván hangzik, de úgysem lesztek örökké együtt, az ilyen kapcsolatok többnyire 2-3 évig ha húzzák. utána még mindig lesz jó 10 éve kipróbálni mindent.

majd ha már nem érez úgy irántad mint most, akkor gáz van...

[malaguti91]

megvan a hiba : Azt mondja Én jobban szeretem Őt, mint Ő engem és ezen rágja magát.De minden oké

[fifi13]

Na most én kérném a segítségeteket.Össze jönni egy csajjal nincs gond.De most kicsit besokalltam barátnőkel.De egyszerűen nem tudok dobni egyet max kettőt.Hogyan álljak hozzá?Mikor mondjam azt hogy vége?Tanácstalan vagyok.

[malaguti91]

kidobott.egynőbesebizz!!

[sbxslade]

irány haverokkal sörözni, kösd le magad, egy idő után túl leszel rajta

[Hudi]

Kedves malaguti91:ha ezt mondja hogy élni akar meg ilyesmi,szerintem nem igazán tudja hogy mit is akar.De ha látja hogy küzdesz érte akkor hátha ráébred hogy mégis csak jó hogy vagy neki.Mond el neki hogy mit is szeretnél és ha szeret akkor minden simán fog menni.Illetve ha te lekötöd magad mellette akkor ő miért ne tehetné pláne szeret.Bocs de ez is sablonos szöveg hogy élni akarok meg nem akarom magam lekötni.

 

A legfontosabb:KITARTÁS

[malaguti91]

Köszi Hudi! Én ostromolni fogom szíve várát, nálam jobban senki nem szereti, és ezzel Ő is tisztában van!Irtam neki nem egy számot imádja őket.Elvan tőlem olvadva.Pici időt hagyok neki,hogy rádöbbenjen arra,hogy pappnorbertmalaguti nem csak egy a sok közül..

[sbxslade]

nem azt mondtam, hogy felejtsd el őt egy életre. de felteszem egy szakítás utáni pár napot nem fogtok együtt tölteni és ilyenkor valamivel le kell kösse magát az ember.

természetesen lehet, hogy ez csak nálam működik így. nekem jól esik ilyenkor, ha megbeszélhetem ezt néhány barátommal, haverommal. sörözés alatt nyilván nem azt értettem, hogy nyomás berúgni, hanem hogy ne otthon búslakodj egyedül, mert annak nincs értelme...

[malaguti91]

holnaptól újra melózok petiéknél (motorok amihez értek) , próbálom lekötni amgam idén érettségi miden.visszafogom kapni.

[Hudi]

Idővel kiderül hogy mi lesz,hogy döntött a csaj.

[fifi13]

Hát igen sajnos ezt túl kell élni.Nekem sem volt könnyű.Főleg hogy 12 órán keresztül szó szerint egymás mellett dolgozunk és csak egymásra számíthatunk ha baj van.Én viszont nem kezdtem el ostromolni.A haverromal van most együtt és én folyamatosan azt mondom hogy mennyire össze illenek meg milyen jó járt.Aztán jön az hogy én ne úgy képzeljem el és elkezdi mondani a rossz dolgokat róla és engem hoz fel példának hogy velem milyen jó volt:)Ha közeledik nem érdekel inkább elkezdek flörtölni más nőkkel.Majd kivárom hogy eljöjjön az én időm.De nem fogok megalázkodni hogy "éljen újra együtt" könyörögjön csak ő nekem.

[malaguti91]

újra összejöttünk

[flakeless]

Hi All!

 

Én tegnapelőtt nagyon összevesztem barátnőmmel.Elviharzott mellőlem az ágybol és jó hangosan becsapta maga után az ajtót...Ezután törölte magát myvipről,iwiwről és kikapcsolta a telefonját.Gondoltam veszem a lapot és nem mutatom magam gyengének.Nem kerestem.Barátnője viszont igen.Engem.Cinkes volt mert kiderült h barátnőjét is sokszor hülyére vette.Igy barátnője is mellém állt pedig esküszöm nem akartam magam mellé állítani.

Mindazonáltal engem elég durván érintett a dolog mert teljesen és reménytelenül szerelmes vagyok a kis hazugba.Tegnap este bedobtam hát 2 szem altatót h tudjak aludni majd el is aludtam.Éjfélkörül ébreszt nővérem h Rita(barátnőm) keres...Kifejtette h nekem nincs jogom szakítani vele(persze nem így mondta) és h én miért teszem tönkre az életét...

Ha valaki eddig elolvasta gondolom érdekli miért is "szakítottunk".Van egy nagyon rossz szokásom...a múltban vájkálok és a régi pasi ügyeit(2 volt előttem, az egyik az egyik legjobb haverom, a másik egy bebaszott éjszaka elkúrt befejezése) úgy élem meg mintha mellettem történtek volna.Gondolom nem vagyok ezzel egyedül.Elképzelni h mien pasik mit műveltek vele előttem.Szörnyű.És nem találom a kiutat.

Azért is írok most ide h ha esetleg vki járt már így vagy jelenleg is van ilyen helyzetben pls adjon tanácsot h mit tegyek mert nem bírok magammal és ő is szenved és én is.Közhelyektől azért kíméljetek,végignyomtam mindent hasztalan.Elég fontos lenne ezen túllépni.Egy éve mult h együtt vagyunk és am minden tökéletes lenne.De a féltékenység megöli a kapcsolatot lassan.

Ma megyek hozzá és akk persze megint kibékülünk(hopp,ezt lekopogtam) de a folytatása ugyanez lesz.Érzem.

 

[Hudi]

Hát beszéld meg vele ezt a féltékenység témát.És azt hogy miért vagy féltékeny.Illetve tisztázd le magadban hogy voltak előtted pasik de nem akkor amikor veled elkezdte a kapcsolatot.

[sbxslade]

Már bocs, de eleve mit érdekelnek az előző barátai? Az régen volt. Most itt vagytok ketten egymásnak, azért vagytok együtt, mert szeretitek egymást, nem? Na ugye. Ezt kell tudatosítanod magadban és megbeszélni vele (vagy akár mással), mert ha nem megy, akkor legfeljebb egy pszichológus segíthet legyűrni ezt a komplexust (mert hogy ez az).

[flakeless]

Hát a pszichologus akihez járok problémás, mert az anyja unokahuga.Szóval nem tudom úgy megélni amit mond mintha pártatlan lenne.Miért érdekelnek?Nem tudom.Bekattanok és jön a vizualizáció h mi történhetett...az meg kínos.Egyik haveromnak is volt ilyen jellegű problémája és nála idővel elmultak a dolgok.Remélem nálam is így lesz.

[Koko_89]

Hát flakelles 100%-osan ugyan abban a szituban voltam/vagyok amiben te h én is belegondolva sokszor egy eléggé rossz érzés kap el h a barátnőm előttem más pasikkal volt és ki tudja h miket csinált és teljesen úgy érzem mintha az alatt az idő alatt tette volna meg mikor már velem volt. De ez nálam is elmúlt egy idő után

[a_grave_man]

Hát a pszichologus akihez járok problémás, mert az anyja unokahuga

Ha viszont pszichológus, akkor orvos (vagy a pszichiáter az orvos, már keverem ), mindegy, ha orvos ha nem, akkor is titoktartás kötelezi a pácienseivel kapcsolatban, tehát bátran beszélj vele meg mindent.

[Belami18]

pszichiáter az orvos, és ugyanugy a pszichologust is kötelezi a titoktartás. De Flakeless , ha nem tudsz pártatlanul beszélgetni vele, akkor keress más , csomo pszichologus van 1 városban is akár.

[flakeless]

Na igen de ő ingyen elvállal.És nem szivesen adok ki 3-7000HUF-t egy, egy órás beszélgetésért...

[a_grave_man]

Ha az olcsóra hajtasz, akkor nem tudom miért habozol még. Az ingyentől nincs olcsóbb!

[gettos]

na énis megszolalok nekem szivás volt az utobi szakitásom sokáig együt voltunk 10 évig és utána a csaj dobot :(