Szakítás

[tomirad]

Sziasztok!

 

Minden hol csak olyanról írnak hogy hogyan kell összejönni a "NAGY" Ő-vel de arról sehol ha kihűlt a szerelem akkor, hogyan mondjuk meg a személynek hogy vége, Úgy hogy a legkevésbé legyen bántó a számára.

 

Mindenki megoszthatja a véleményét erről a témáról.

[The Mad Hatter]

húúúh hát szerény véleményem szerint elég nehéz, közel lehetetlen a jó szakítás...

 

fontos hogy őszinte legyél...

megmond mit érzel...

 

innentől kezdve te mindent megtettél.

 

de az ilyenektől kíméljük szegény partnerünket:

"azért lehetünk barátok"

"nem a te hibád"

"sose felejtelek el"

 

és hasonló nagyon gyér szövegek.

 

sztem úgy a legtisztább ha eléállsz és kész.

 

 

[Belami18]

ezzel egyetértek, milyen dolog már azt mondani, hogy legyünk azért barátok, mivel ha már vannak érzelmek , akkor a másikkal csak kiszúrás azt, hogy ott van együtt vele 2esben, és csak "barátok" és nem ölelheti meg és hasonlók. Mondjuk én nem szoktam találkozni az exekkel, mindenki új életet kezdett , és különben is én megfogadtam, hogy semmilyen exxel nem fogom utánna tartani a kapcsolatot, bár a mostanit picit sajnálni fogom, ha végetér , de az elvek akkor is elvek. Szóval a legjobb szerintem ha hátat fordítanak egymásnak , öszinteségről meg annyit, hogy állt már elém könnyező szemmel csaj, hogy igy vagyok fontos neki, meg ugy és nem akar elveszteni, és közbe meg milyen volt, szoval talán a legjobb ilyen esetben elmondani, a tényállásokat , aztán az egyik fél jobbra a másik balra aztán a sohaviszontnemlátásra

[benito989]

jótéma ez érdekel. irjatok sokan xD

[The Mad Hatter]

hmm nem feltétlen értek egyet Belami-vel.

 

sztem ez emberfüggő, de hozzá kell tenni, hogy nagyon kevesen "képesek" arra, hogy felfogják hogy vminek vége és ezzel együtt / ennek ellenére megmaradjon a jó viszony.

 

én speciel az összes exemmel jó / beszélő viszonyban vagyok. jópárral még találkozni is szoktam.

 

nincs para egyikünknél se.

 

persze a mondás igaz "fiú és lány barátság azért nem létezik, mert az egyik fél számára mindig többet jelent a másik"

 

ez már csak így van... de ha pl veled szakítottak és te tudod kezelni úgy a helyzetet, hogy oké vége a kapcsolatnak, de attól még nem véletlenül jártunk x ideig akkor most miért kellene rosszba lenni.

 

de soha nem mondtam egyik exemnek se, hogy " de ugye barátokmaradunk"

így alakult és én úgy gondolom jól van így.

 

ha volt egy kis harag, akkor idővel elmúlt és utána lehet újra beszélgetni... nem kell a legjobb barátnak lenni, de azért ne legyen már az, hogy átmegyek az utca másik oldalára mert szembejön velem.

( mert számomra ez a "te jobbra én balra" kb ezt jelenti )

 

 

[Szipi]

a szakítás nagyon bonyolult dolog.

van úgy, hogy komolyan együtt volt egy pár, nagy szerelem stb...... ilyen szakítás után szerintem csak úgy lehet feledni, hogy nem látja a másikat, nem tud róla semmit sem, és nem tartja vele a kapcsolatot utána, mert minden egyes alkalommal csak felszakadoznak a régi emlékek, és ha szerették egymást, akkor mindkét félnek fájni fog, vagypedig beleesnek a visszatáncolás sémájába a se veled se nélküled kapcsolatba annak értelme nincs.

ha vki viszont divatból jár vkivel, mert éppen nincs más, vagy csak szexre használja a másikat érzelem nélkül, akkor ott az egyik fél szeret a másik nem, és akkor aki nem szeret, annak nem okoz gondot a másiknak a jelenléte, de aki viszont érzelmileg kötődött az viszont belehal abba, hogy ott van mellette a szeretett személy, és nem érti, hogy miért ilyen közömbös iránta a másik.

mindig az mondja ki a szakítást, aki vmi újat akar, vagy más céljai vannak és szabadulni akar bizonyos okokból a másiktól, akinek van bátorsága.

a legundorítóbb az, amikor egy férfi oltárian beszari, és a szakítás érdekében olyasmiket csinál amivel padlóra küldi a partnerét, és az szakítson vele. ez a legaljasabb dolog a világon. gyáva féregnek tartom az ilyeneket. szipi

[Piero]

van úgy, hogy komolyan együtt volt egy pár, nagy szerelem stb...... ilyen szakítás után szerintem csak úgy lehet feledni, hogy nem látja a másikat, nem tud róla semmit sem, és nem tartja vele a kapcsolatot utána, mert minden egyes alkalommal csak felszakadoznak a régi emlékek, és ha szerették egymást, akkor mindkét félnek fájni fog, vagypedig beleesnek a visszatáncolás sémájába a se veled se nélküled kapcsolatba annak értelme nincs.

 

Sajnos ez nagyon igaz. Ezt az érzést senkinek nem kívánom, bár jól esik közösen visszaemlékezni, meg beszélgetni róla, de utána elfog egy hülye érzés hogy úristen, már ez a csoda is csak a múlté.

[Belami18]

hmm nem feltétlen értek egyet Belami-vel.

ha volt egy kis harag, akkor idővel elmúlt és utána lehet újra beszélgetni... nem kell a legjobb barátnak lenni, de azért ne legyen már az, hogy átmegyek az utca másik oldalára mert szembejön velem.

( mert számomra ez a "te jobbra én balra" kb ezt jelenti )

Jó persze, mondom hogy egyedi a gondolkodásmodom, de sajnos én ezt 1-2 incidens után döntöttem el, hogy nem tartom velük a kapcsolatot, ezt nem kell elfogadni törvényszerüen, hogy ez igy van , ez csak az én álláspontom, mostani bnőm szupi, szoval rossz lesz ha egyszer vége lesz.

 

Szipi[/b]' timestamp='' post='1342818332']

a legundorítóbb az, amikor egy férfi oltárian beszari, és a szakítás érdekében olyasmiket csinál amivel padlóra küldi a partnerét, és az szakítson vele. ez a legaljasabb dolog a világon. gyáva féregnek tartom az ilyeneket

Kedves Szipi! Nos nem a férfiakat akarom védeni, de nem 1 csajtól hallottam már a szakítási szokásaikat, azt csinálják , hogy annyira ellehetetlenítik a kapcsolatot, hogy a végén közös megegyezéses szakítás legyen, avagy belássák, hogy nem igazán illenek egymáshoz, de azért még jó viszony lehet. Nos én ezekből kiindulva már rájöttem, hogy aki szemét volt a kapcsolat során, azzal én utánna nem fogok jóban lenni, sajnos tul sokat edződtem az elmúlt években.

[Chipi]

a legundorítóbb az, amikor egy férfi oltárian beszari, és a szakítás érdekében olyasmiket csinál amivel padlóra küldi a partnerét, és az szakítson vele. ez a legaljasabb dolog a világon. gyáva féregnek tartom az ilyeneket. szipi

 

Sajna jártam már igy én is (csak engem a csaj amortizált le)!

És a hab a tortán, hogy a szakitás estélyén még lefeküdt velem (már előtte közölte velem a hírt, hogy inkább külön folytassuk), na szoval megvolt az este, és tök jó volt minden, mondom, akkor hátha együtt maradunk, erre reggel lelépett, és azóta eltelt 5 év, max 1-2 szer beszéltünk, de én próbálom elkerülni a társaságát. És nem érti hogy "miért nem maradtunk barátok"!

[HiPPoNaX]

Ez a "maradjunk baratok" szoveg tenyleg elegge gaz. Nyilvan nem kell az orok haragra es egymas kerulesere torekedni, de abszolut hiu remeny, hogy masnap mar jobaratkent tudjanak egymasra nezni a felek. Valamelyikukben (talan mindkettojukben) akkor meg ugyis ott a tuske vagy eppen a remeny, hogy talan megsem ez a vegleges helyzet. Ilyenkor talan az a legjobb gyogyir, ha nem kommunikalnak, talan ugy konnyebb felejteni. Persze kesobb, ha az elet ugy hozza, lehetnek akar meg joban is, talan ra is mondhato egy ilyen viszonyra a baratsag elnevezes, de az biztos magatol alakul igy es nem pedig attol, hogy valaki kijelenti: "azert legyunk baratok".

 

A "nem a te hibad" a masik klasszikus, ami igy, ebben a formaban nem igaz. Valamilyen szinten a masik fel hibaja is egy ilyen helyzet, meg akkor is, ha nem is szandekosan alakitotta a helyzetet ilyenre. Na meg aztan, ha nagyon szerelmes, akivel szakitottak, akkor ezt ugysem hiszi el, akarmit mondhat a masik, ugyis magaban fogja keresni a hibat.

 

Az altalam leirtak persze nagyon szubjektivek es nagyreszt szemelyes tapasztalatbol epulnek fel. Erdekes, hogy a szakitas modja es mikentje mennyire meghatarozza azt, hogy milyen lesz a ket fel egymashoz valo viszonya a jovoben. Akadt, akirol nem elsosorban a szakitas indoka miatt derult ki, hogy a szememben egy emberi nulla, hanem abbol, ahogyan emiatt szakitott (telefonban). Vele azota sem beszeltem. Ugyanakkor tobb exem van, akivel tulajdonkeppen normalisan valtunk el. Ugyan nem vagyunk nagyon nagy baratok, de ha veletlenul osszefutunk valahol, akkor tudunk ertelmesen valtani par mondatot, talan meg orulunk is, hogy lattuk a masikat annyi ev utan.

[The Mad Hatter]

teljesen egyetértek HiPPoNaX -val

 

persze van mikor kibújik a szög a zsákból és kiderül, akivel eddig jártunk az nem is az igazi "arca" a másiknak.

 

de hát egy szerelem vége sokmindent ki tud hozni az emberekből...

[Szipi]

na igen, mind fiúkban mind lányokban egyaránt vannak bunkók, tahók, és olyanok, akik egy szikrányi intelligenciaszinttel sem rendelkeznek, vagy annyira tehetetlenek, hogy nem tudnak kezelni egy ilyen helyzetet, és ami a halálom, amikor párok sms-ben szakítanak. annyi ilyenről hallani.

ilyenkor azért elgondolkozik az ember, hogy mennyire volt fontos a másiknak, hogy ennyit ért neki, hogy küldjön egy 20 ft-os sms-t?

 

arról már nem is beszélek, hogy vki úgy szakít, hogy nem találkozik az illetővel, nem hívja fel, nem ír neki egy e-mailt sem, sőt nem válaszol a párja vagy barátja sms-re, és abban bízik, hogy egyszer majd abba hagyja. velem ez esett meg, de nem párkapcsolatban, hanem sima barátságban. a pasi akkora nagy paraszt volt, hogy kiállt a kapanyél a szájából. ezek az igazi gyáva férgek, az utolsó senkik, - akikbe a cipőmet törölném, de annyira sem tartom méltónak, hogy megtegyem-, akik kibújnak a felelősség alól, akik még annyira sem tartják az embert, hogy eléálljon és megbeszélje a másikkal, és ezt legfőképpen akkor teszik amikor a másik nagy bajban van, és magára hagyja. megvetem, lenézem, szánom, és sajnálom ezeket. szipi

[Lurvig01]

Hát tessék megirom az én bajomat.

Remélem mindenki megfogja érteni. Na az egész ott kezdödött hogy nekem volt egy 5 honapos és elég rossz kapcsolatom. Az eggyik hét után 3 héten keresztül a barátnöm nem is keresett és nem vette fel a telefont és ha tudtam is beszélni vele mindig azt mondta hogy bocsy nem érek rá hát én meg a 3 hét után elmentem partyzni eggyet.

Össze jöttem eggy lánnyal de csak aegy csok erejéig aztán haza kisértem. Lényegében ennyivolt . a barátnöm ezt nem értette meg és szakítottunk rá pár napra pedig már egy másik sráccal össze jött . nah ezek után a lényeg hogy a szakitást ne halogassuk mert mindennek vége lessz egyszer és jobb ha te jössz ki belöle jobban és te mondod meg hogy vége.

[hunzepp]

hát nemrég történt:

szakítottunk, két hétig nem beszéltünk, felhívott, találkoztunk, kérdezte mi lesz, mondtam gondolkodjunk, aztán egy hét után felhívtam, és megmondtam neki, hogy nem jó ötlet

nagyon-nagyon-nagyon röviden ennyi

[kaloz007]

ezzel egyetértek, milyen dolog már azt mondani, hogy legyünk azért barátok, mivel ha már vannak érzelmek , akkor a másikkal csak kiszúrás azt, hogy ott van együtt vele 2esben, és csak "barátok" és nem ölelheti meg és hasonlók. Mondjuk én nem szoktam találkozni az exekkel, mindenki új életet kezdett , és különben is én megfogadtam, hogy semmilyen exxel nem fogom utánna tartani a kapcsolatot, bár a mostanit picit sajnálni fogom, ha végetér , de az elvek akkor is elvek. Szóval a legjobb szerintem ha hátat fordítanak egymásnak , öszinteségről meg annyit, hogy állt már elém könnyező szemmel csaj, hogy igy vagyok fontos neki, meg ugy és nem akar elveszteni, és közbe meg milyen volt, szoval talán a legjobb ilyen esetben elmondani, a tényállásokat , aztán az egyik fél jobbra a másik balra aztán a sohaviszontnemlátásra

ha már itt tartunk meg bocsátani is tudni kell, mert van hogy apró jelentéktelen dolgokon múlik a "szakítás" vagy épp nem szakítás. szeritnem.

 

egyébként nem tudom mért azon kell filozofálni hogy "majd sajnálni fogom ha vége lesz" 1 lehet hogy egyáltalán nem fogod sajnálni. 2 mért kéne hogy vége legyen? szeritnem nem ez a végcél, nem erre kéne törekedni.

[SWCsaba]

A szakítás az egy eléggé kényes dolog :S

Nekem volt egy 5 hónapos kapcsolatom és vége lett azért mert másba szeretett bele elhiheted akkor eléggé rosszul esett hogy más miatt hagyott el és sajna azt mondta nekem h legyünk barátok! Mivel én nagyon szerettem őt ezért rosszul esett nekem ez az egész hogy ezt mondta nekem! Sajnos a társaságát nem nagyon tudtam kerülni mivel osztálytársam volt (és még az is)! Én azt mondom hogy "jó szakítás" az nem biztos hogy rajtad fog múlni hanem a partnereden hogy mennyire szeret még téged és hogy mennyire veszi a szívére a dolgokat!

 

Bár mostanában már jóba vagyunk valamennyire az exbnőmmel és hogy őszinte legyek h már röhögök az egész dolgon mert pont egy kertész volt akibe beleszeretett egy kicsit született feleségek feling legalább megéltem ezt is a lényeg h te is jól tudd felfogni a dolgokat meg ő is!

 

Remélem segítettem ezzel

[sbxslade]

a legnagyobb pecch az, hogyha úgy szakítotok, hogy ő még mindig baromi szerelmes...neki emiatt kész gyötrelem, te meg ha van egy kevés lelkiismereted, akkor baromira fogod sajnálni őt, tehát mindkettőtöknek írtó rossz :\

[sOnt]

Sajna jártam már igy én is (csak engem a csaj amortizált le)!

És a hab a tortán, hogy a szakitás estélyén még lefeküdt velem (már előtte közölte velem a hírt, hogy inkább külön folytassuk), na szoval megvolt az este, és tök jó volt minden, mondom, akkor hátha együtt maradunk, erre reggel lelépett, és azóta eltelt 5 év, max 1-2 szer beszéltünk, de én próbálom elkerülni a társaságát. És nem érti hogy "miért nem maradtunk barátok"!

 

Eh. Szakítás után miért feküdtetek le? Nem értem. Leginkább az ő részéről nem. Ez eszméletlen.

[a_grave_man]

Te még nem hallottál a viszlátszex-ről? Elég rossz lehetett Chipi, én nem mentem volna bele.

 

szerk.: 08.09.30 18:14 pl én még azokat a csajokat nem bírom, akik tegyük fel nem egy városban élnek velem, s mihelyst valamilyen oknál fogva nem tudom keresni (pl nincs a telómon pénz, vagy sz@r a gépem s nincs netem, stb), az egyből azt gondolja, hogy én már nem akarok tőle semmit, és befordul, majd elküld a rákba...az helyett, hogy egy nyamvadt sms-t küldene, vagy pl felhívna, hogy héj, te, minden rendbe? És fordítva...ha nem tudom elérni semmilyen módon se telón se neten keresztül napokig...mert ki van kapcsolva vagy nincs netközelben és úgy viselkedik mint egy vadidegennel... és ezt még órákon keresztül ragozhatnám...

[sbxslade]

sajnos én beleestem abba a hibába, hogy tudtam hogy nem szeretem, és szakítani kellene, de mégis vártam a szakítással 1 hónapot, ő pedig még mindig szeret, szóval borzasztóan szenved...emiatt én is szörnyen érzem magam, mert tudom, hogy szemét voltam vele...remélem ez idővel tényleg elmúlik

[sOnt]

Emiatt ne bánkódj, hogy ő rosszul érzi magát. Gondolj bele, ha ő tenné ezt veled, szerinted lenne lelkiismeret furdalása? Meg egyébként is, minek lennél vele ha nem szereted csak azért, hogy neki jobb legyen. Hazugságban élni. Szemébe tudnád azt mondani, hogy "Szeretlek!" mert ő ezt akarja hallani, és ettől boldog?

 

Ez lehet kicsit 'erős' volt, de így gondolom

 

sOnt

[a_grave_man]

sbxslade! Téged is az a jó szíved fog a sírba tenni, ha így haladsz!

[sbxslade]

Emiatt ne bánkódj, hogy ő rosszul érzi magát. Gondolj bele, ha ő tenné ezt veled, szerinted lenne lelkiismeret furdalása?

Neki lenne bizony! A világ legrendesebb lányát vesztettem el kizárólag a saját hibámból...és ma egész délután beszélgettünk. Úgy váltunk el egymástól estefelé, hogy nagyon örültünk, hogy ennyit beszéltünk (féléve nem volt már rá példa), még kell pár hét, amíg elfelejtjük egymást, de nagyon köszönjük egymásnak azt az 1 évet, amíg annyira szerettük egymást. Mostmár valamivel jobban érzem magam, és egy picit az ő lelkén is könnyítettem, habár neki még így is fáj

Ami engem illet, egy hétvégi berúgás plussz 1-2 hét után asszem 90%-ig rendbe fogok jönni

 

Meg egyébként is, minek lennél vele ha nem szereted csak azért, hogy neki jobb legyen. Hazugságban élni. Szemébe tudnád azt mondani, hogy "Szeretlek!" mert ő ezt akarja hallani, és ettől boldog?

1-2 hónapig ez ment, gyakorlatilag hazudtam neki, de ő látta, hogy romlik a kapcsolatunk, és ő heteket sírt át miattam. Emiatt érzi magát a legszarabbul. Mondta, hogy a következő barátnőmet ha már nem szeretem, akkor minél hamarabb mondjam neki a szemébe, úgy nem okozok neki annyi szenvedést, mint Neki.

 

a_grave_man, nekem már pár kedves lány ismerősöm megmondta, hogy arany szívem van, és ha annak kell a sírba vinnie, akkor örülök neki

[a_grave_man]

sbxslade! Magamból indultam ki, nekem mindig azt mondják, hogy az aranyszívem fog a sírba tenni!

[lazlo]

Hamár az exxeknél tartunk:

 

Ideális esetben, ha a lehető legmegértőbben tisztázni tudja viszonyát az egyén az exxével és eltelik bizonyos idő, akkor talán még a leginkább együttérző, közeli ismerősökké is válhatnak egymás szemében. Na persze ez a később kialakuló új kapcsolatok szempontjából a harmadik "újonnan érkezett egyén" szemszögéből ez igen sértően, illetve megbántóan hathat, úgyhogy emiatt is odafigyelően kell kezelni az ilyen kapcsolatot.

 

Nekem igazából még nem volt ilyen tapasztalatom a kapcsolataim terén, mivel én még az első ilyen jelentős, bizalmi kapcsolatomban élek - az ovis, ált. iskolás és közép sulis kapcsolatok ilyen módon szerintem még nem számítanak jelentősen, viszont ezen kaplcsolatoknál is figyelmesnek kell lenni!

 

Szakítani nehéz dolog, ám, ha az ember észreveszi, hogy kapcsolatából már kihaltak az érzések és már csak "megszokás" alapon működik, mindenki jobban jár, ha tisztázza lelki hozzáállását ismerőséhez.

[Lexy]

Ebben az évebn elég sokszor voltam a padlón. Mikor a kártyavár amit építek a nulláig összedől.DE! mindig rendes voltam és normális:

Az én szövegem amit akkor is rohadtul nehéz kimondani: Örültem hogy megismertelek...

nem szeretek küszködni másért nem vagyok mazoista de elég sokat megteszek egy kapcsolatért.

Hiába 22évesen még hiszek a mesékben és naív vagyok. Ezek olyan dolgok hogy az ember nem tud kinőni, ilyen a természetem...

 

"fiú és lány barátság azért nem létezik, mert az egyik fél számára mindig többet jelent a másik"

 

Megtanultam ezt is akivel egyre többet vagy együtt beszélgettek találkoztok nagy eséllyel biztos találsz benne egy csomó olyan tulajdonságot amire azt mondod: Igen ez kell nekem!

jön a szeretet és befészkeli magát. Majd észre sem veszed a rossz tulajdonságát a partnerednek, majd SZERELMES LESZEL BELÉ!

Nagyon "csúnya" dolog a Szerelem képletesen öl, butít, nyomorba dönt... ha nem Ő-t találod meg, amit persze nem tudsz az elején csak ha talán vége lesz

Nagyon tisztelem és felnézek azokra akik kitartanak egymás mellett és tényleg szeretik egymást. Amolyan tűzbe teszik egymásért a kezüket.

Most erre vágyom...

[apache007]

Hát szerintem mindenképpen őszintén mondd neki, és kerüld az olyan szövegeket hogy azért lehetünk még barátok, meg stb. Ezeket előttem is mondták.

Valamint már megfigyeltem, és több csaj ismerősöm is mondta már, hogy náluk ez ugy megy hogy szakitanak, és akkor pár hónapig (max) nagyon haragszik, mert azért mégis csak csalódott hogy nem jön be neked annyira. De utána általában egyik napról a másikra hirtelen eléd állnak, ha addig is tartod valamilyen szinten a kapcsolatot(pl van közös barát, egy suliba jártok, stb.), és elkezdenek beszélni.

Én pl. májusban szakítottam egy barátnőmmel, aki hozzám sem szólt, nem is köszönt, és szeptemberben odajött hozzám mintha semmi nem lett volna, és megkérdezte hogy vagyok, stb.

Tehát egy idő után megbékélnek veled, és vagy odajönnek hozzád, vagy ha nem te keresd fel. Mindenképp tarts jó viszonyt az exeddel, ugyanis ettől függ a jó szakítás. Ha a szakítás után pár hónnappal felveszed és utána tartod vele a kapcsolatot, akkor úgy mradsz meg benne mint egy jó fej srác, akivel volt valami, ami jó volt, és nem csak kihasználtad, hisz utána is tartod a kapcsolatot. Viszont ha csak dobod mint a banánhéjat akkor nem lesz rólad véleménnyel.

 

Persze lehet vitatkozni hogy mennyire számít egy pár ex véleménye rólad, de nekem pl. jó érzés tartani velük a kapcsolatot, elején fura volt beszélni velük, de hozzászoksz jó érzés lesz.

 

Az a pár hónap csak a kritikus.

[bambácska]

Lányként mondom nem mindig igaz ez a pár hónap...

Van olyan exem akivel nagyon jó már-már mondhatni baráti kapcsolatom lett, miután mindketten rátaláltunk a következő párunkra, de pl. a legutóbbi exemmel már eltelt egy jó idő mégsem akarom soha többet látni... az is bőven sok, ha a közös ismerősök beszélnek róla (pedig már eltelt jópár hónap). Ezek a dolgok leginkább attól függnek, hogyan is történt a szakítás, és milyen is volt a kapcsolat, hiszen ha valaki nagyon megbántja a másikat, akkor várhatja a hónapok múlását nem lesz semmi... sőőőt ha a másik erőlteti a dolgot, akkor bekövetkezhet, a tel.szám csere, msn, és hasonlók törlése, kedvelt szórakozóhelyek látogatásának elhagyása...

Szóval ezzel is igen óvatosnak kell lenni

[b4m]

arról már nem is beszélek, hogy vki úgy szakít, hogy nem találkozik az illetővel, nem hívja fel, nem ír neki egy e-mailt sem, sőt nem válaszol a párja vagy barátja sms-re, és abban bízik, hogy egyszer majd abba hagyja.

áh túl ismerős... a legutóbbinak így lett vége.De nem is bántam, nem voltam szerelmes, sztem a csaj sem.Kb pár nappal később véletlenül összefutottunk, azt mondta hogy bocsi, és dumálgattunk tovább életem leglazább szakítása volt.Örülök, hogy így volt, tudtam hogy hiba belemenni ebbe a kapcsolatba, azt hittem ő szerelmes... inkább testi kapcsolat volt, mint lelki.

Olyan kapcsolat kéne már amiből a lelki rész sem hiányzik De kb ez lehetetlennek tűnik

 

[apache007]

Lányként mondom nem mindig igaz ez a pár hónap...

Van olyan exem akivel nagyon jó már-már mondhatni baráti kapcsolatom lett, miután mindketten rátaláltunk a következő párunkra, de pl. a legutóbbi exemmel már eltelt egy jó idő mégsem akarom soha többet látni... az is bőven sok, ha a közös ismerősök beszélnek róla (pedig már eltelt jópár hónap). Ezek a dolgok leginkább attól függnek, hogyan is történt a szakítás, és milyen is volt a kapcsolat, hiszen ha valaki nagyon megbántja a másikat, akkor várhatja a hónapok múlását nem lesz semmi... sőőőt ha a másik erőlteti a dolgot, akkor bekövetkezhet, a tel.szám csere, msn, és hasonlók törlése, kedvelt szórakozóhelyek látogatásának elhagyása...

Szóval ezzel is igen óvatosnak kell lenni

 

Ja, hát igen én olyanra gondoltam ahol minden viszonylag normális volt, és nem bántották meg egymást.

Aki veri a barátnőjét, szidja meg egyéb ocsmányságokat művel, az 100 évet is várhat.

De ha csak olyan lájtos kapcsolat, ahol jól megvoltak együtt, és szakítottak, ott érvényes ez a pár hónap.

De megint más téma hogy nagyon komoly kapcsolatból hogy másszunk ki..... hisz akkor megbízik bennünk a másik, és tuti nem veszi jó néven ha azt mondjuk vége..

 

Ez a szakítás helyzettől függő, nem lehet rá általánosítani, szinte mindegyiket máshogy kell kezelni...