Szomjasak-e a halak?

[Szipi]

Szomjasak-e a halak?

 

Aki azt hiszi, hogy ez egy képtelen kér­dés, alaposan téved. A válasz attól függ, hogy a hal tengervízben vagy édesvízben él-e.

 

Erről sokat tudnának mesélni az angolnák és a la­zacok, amelyek szívós vándorként egyaránt megta­pasztalják az édesvíz és a sós tengervíz hatását. Persze azt nem tudjuk megmondani, hogy ugyan­úgy érzik-e a szomjúságot, mint az emberek, de va­lamilyen módon egy hal szervezete is jelzi; ha vízre van szüksége.

Az ún. csontos halak testében a sókoncentráció nem tér el lényegesen a szárazföl­dön élő gerinces állatokétól. Ennek következtében a tengerben élő csontoshalakat sokkal sósabb kör­nyezet veszi körül, mint amennyi só van a szerveze­tükben. Ilyenkor az a fizikai folyamat érvényesül, hogy ahol több az oldott anyag, vagyis a só, oda a víz igyekszik bejutni azokon a félig áteresztő bioló­giai hártyákon keresztül. Tehát a tengeri halak, amelyekben kisebb a sókoncentráció a tengervíz­hez képest, annak a fizikai jelenségnek az áldoza­tai, hogy testükből állandóan szivárog a víz. Ez kü­lönösen érvényes a vékony és vízáteresztő kopoltyúhám sejtjeire.

Az óceán tehát valósággal kiszív­ja a vizet a halból, sőt súlyos esetben még az is elő­fordulhat, hogy a hal valósággal „kiszárad". A ten­geri halnak ezért pótolnia kell szervezete számára a vizet, vagyis fizikai értelemben valóban szomjas

lesz. Ezzel csak az a baj, hogy amikor a hal tenger­vizet iszik, egyúttal sót vesz fel. Ettől a többlettől azután úgy tud megszabadulni, hogy a kopoltyújában elhelyezkedő különleges sejtek kiválasztják a sót a véréből, és a tengervízbe eresztik.

 

Az édesvízi halakkal éppen ellenkező a helyzet. Testnedveikben több a só, mint a környező édesvíz­ben. Mivel a töményebb oldat vizet kíván, ezért a hal teste szinte szívja magába a vizet. Az a nyomás, amely a félig áteresztő hártyákon átpréseli a folya­dékot, akár 6-10 atmoszféra is lehet. De a halnak meg kell akadályoznia, hogy hígabb legyen a vére, ennélfogva meg kell szabadulnia a fölösleges víztől. Ezért az édesvízi halak sokat „pipilnek", mert a vi­zeletükkel távozik szervezetükből a víz.

De itt vannak még a cápák, a ráják és az egyéb porcoshalak. Ezek is a tengerben élnek (kivéve né­hány halfajt Közép- és Dél-Amerika édesvizeiben). Vérükben a szervetlen sók sűrűsége nem túlságosan különbözik a tengeri csontoshalakétól, szervezetük­ben mégsem jelentkezik olyan drámaian az ún. oz­motikus nyomás a vér és a tengervíz között. Ennek az az oka, hogy a cápák szervezete érdekes élettani trükköt alkalmaz. Testükben visszatartják a szerves molekulákat (karbamidot és más vegyületeket) vi­zelet formájában. Ilyen módon a ravasz ragadozók elraktározzák a vizet, és elkerülik azt a kényszerítő fizikai jelenséget, hogy testükből víz szivárogjon a tengervízbe. így tehát nem mondhatjuk, hogy szomjaznak. Legfeljebb vérre...