PrinceCherry Posted Június 24, 2008 Share Posted Június 24, 2008 Amennyiben Magyarországon a következő 15-20 évben új atomerőművet kezdenek építeni, biztos, hogy az úgynevezett harmadik generációs blokk lesz, mivel a következő - negyedik generációs - blokkok ekkorra még nem lesznek sorozatgyártásra készek - tudtuk meg Csom Gyulától, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzorától. Az első közüzemi villamosenergia-termelésre készült blokkot 1954-ben helyezték üzembe. Ezek az első generációs erőművek lényegében a katonai alkalmazásra készült reaktorok áramtermelésre átalakított változatai voltak. Ilyenek az 1970-es évek közepéig épültek, az ezt követő második generációs reaktorok - amelyek az 1990-es évek közepéig készültek - már lényegesen biztonságosabbak és korszerűbbek voltak. Ilyen a paksi atomerőmű is, s a jelenleg működő reaktorok 90 százaléka ebbe a generációba tartozik. A következő, harmadik generáció első blokkját 1998-ban Japánban helyezték üzembe, és a következő 15-20 évben is ezt a típust fogják gyártani, ám már készülnek úgynevezett harmadik+ generációs erőművek is, amelyek tulajdonképpen egy továbbfejlesztett változatot képviselnek, de működésüket tekintve alapvetően nem különböznek a jelenlegi, harmadik generációs társaiktól - mondta Csom Gyula. Az atomerőművek fejlesztése természetesen nem állt le, a tudósok már dolgoznak a következő, negyedik generációs reaktorok különféle változatain, amelyeknek számos területen teljesen új vagy megváltozott alapelveket, biztonsági követelményeket kell kielégíteniük. Egyik ilyen követelmény a teljes üzemanyagciklus átalakítása, hogy biztosítani lehessen a nukleáris üzemanyagkészletek hatékony energetikai hasznosítását. A reaktoroknak alkalmasaknak kell lenniük a hosszú életű izotópokat tartalmazó nagy aktivitású radioaktív hulladékok új elvek szerinti kezelésére (transzmutálás), valamint hidrogén előállítására is. Mindezt úgy kell megvalósítani, hogy a villamos energia egységköltsége továbbra is alacsony maradjon, és sikerüljön a fajlagos beruházási, valamint az üzemanyagköltséget megfelelő határok korlátok között tartani. És legalább ennyire fontos az élettartam megnövelése is. Az Egyesült Államok kormányzata 2000-ben kezdeményezte olyan új típusú, negyedik generációs atomerőművek kifejlesztését, amelyek 2025-2030 körül állhatnak üzembe. Ezt jelentős nemzetközi összefogással kívánják megoldani. A Generation-IV. projektben szinte kezdettől fogva részt vesznek a nukleáris fejlesztésekben jelentős szerepet játszó országok (az Egyesült Államokon kívül Kanada, Franciaország, Nagy-Britannia, Svájc, a Dél-afrikai Köztársaság, Argentína, Brazília, Japán és a Koreai Köztársaság). Az Európai Unió (az Euratom) 2003-ban lett a nemzetközi projekt tagja. (Az Euratom valamennyi uniós tagországot képviseli, 2006-tól Oroszország és Kína is tagja, jelenleg napirenden van India csatlakozása is.) A Generation-IV. projekt által perspektivikusnak tekintett új reaktortípusok egyike sem előzmények nélküli, de a jelenlegi atomerőműpark ilyen típusokat gyakorlatilag nem használ. A szükséges fejlesztések csak jelentős volumenű kutatási programok megvalósításával érhetők el - hangsúlyozta Csom Gyula. Fontos követelmény a negyedik generációs atomerőművek fejlesztésében az üzemanyagciklus átgondolása, az új típusú üzemanyagciklus kifejlesztése. A jelenlegi kutatások szerint hatféle reaktor jöhet számításba. A nátriumhűtéses gyorsreaktor (SFR - Sodium-Cooled Fast Reactor System) gyorsneutron-spektrumú, nátriumhűtéses zárt üzemanyagciklussal, az aktinidák hatékony kezelésére és a fertilis uránium hasadóanyaggá alakítására. A nagyon magas hőmérsékletű gázhűtéses termikus reaktor (VHTR - Very-High-Temperature Reactor System) pedig grafitmoderátoros, héliumhűtéses, nyitott üzemanyagciklussal. A szuperkritikus nyomású vízzel hűtött reaktor (SCWR - Supercritical-Water-Cooled Reactor System) magas nyomású és magas hőmérsékletű, vízhűtéses reaktor, amely a víz termodinamikai kritikus pontja felett üzemel. A sorban a negyedik az ólom/bizmuthűtéses gyorsreaktor (LFR - Lead-Cooled Fast Reactor System), amely gyorsneutron-spektrumú, ólom vagy ólom/bizmut eutektikus folyékonyfém-hűtéses, zárt üzemanyagciklussal, a fertilis uránium hasadóanyaggá történő hatékony átalakítására és az aktinidák kezelésére. A gázhűtéses gyorsreaktor (GFR - Gas-Cooled Fast Reactor System) pedig héliumhűtéses gyorsreaktor, zárt üzemanyagciklussal. A hatodik a sóolvadékos reaktor (MSR - Molten Salt Reactor System), amely fissziós energiát termel cirkuláló olvadt só, plusz üzemanyag-keverékben, egy epitermikus neutronspektrumú teljes aktinida-recirkulációs üzemanyagciklus segítségével. A nátriumhűtéses gyorsreaktornak a villamosenergia-termelésen túl elsődleges feladata a nagy aktivitású aktinidák - elsősorban a plutónium - hasznosítása, illetve kezelése. E reaktorok segítségével energetikailag hasznosíthatóvá válik a természetes urán teljes mennyisége, szemben a termikus reaktorok maximum egyszázalékos hasznosítási hatásfokával. Az SFR-rel épített atomerőművek különböző teljesítményű opciói állnak rendelkezésre, néhány száz megawattól 1500-1700 megawattig. Mivel a technológia alapvetően ismert, a tökéletesített, új generációs nátriumhűtéses reaktorok bevezetése már 2015-2020 között megkezdődhet. A nagyon magas hőmérsékletű gázhűtéses termikus reaktor termikusneutron-spektrumú, nyitott üzemanyag-ciklusú VHTR rendszert a villamosenergia-termelésen kívül elsősorban magas hőmérsékletű folyamathő előállítására szánják, például szénelgázosítás és termokémiai hidrogéntermelés céljából. Fejlesztése a grafitmoderátoros, héliumhűtésű reaktorok széles körű tapasztalatain alapul, ezért van esély a viszonylag gyors kifejlesztésére és rendszerbe állítására. A magas hőmérséklet eredményeként a villamos energiát legalább 50 százalékos hatásfokkal termeli. A VHTR projektben Japán és Dél-Korea mellett az Európai Unió (Framatome) is fontos szereplő, a projektet a 6. keretprogram is befogadta. Rendszerbe állítása 2020 körül várható. A szuperkritikus nyomású, vízzel hűtött reaktornak (SCWR) két üzemanyagciklus-opciója van: termikusneutron-spektrumú reaktor nyitott üzemanyagciklussal és gyorsneutron-spektrumú reaktor zárt üzemanyagciklussal, teljes aktinida-recirkulációval. Mindkét opció olyan vízhűtésű reaktort használ, amelyben a nyomás és a hőmérséklet a víz termodinamikai kritikus pontja (22,1 MPa, 374 Celsius-fok) felett van, ezáltal igen magas (körülbelül 44 százalék) átalakítási hatásfok elérését teszi lehetővé. Előnye a viszonylag alacsony fajlagos beruházási költség (kilowattonként kevesebb mint 1000 dollár), valamint nagy mérettartományban (400-1600 megawatt) életképes, ezáltal rugalmasan alkalmazkodik a piaci igényekhez. A rendelkezésre álló ismeretek alapján viszonylag gyorsan kifejleszthető. Az SCWR rendszerbe állítására - jó esetben - 2020-2025-ben kerülhet sor. Az ólom/bizmuthűtéses gyorsreaktor legfontosabb jellemzői a gyorsneutron-spektrum, a zárt üzemanyagciklus, a fertilis urán hatékony átalakítása plutóniummá és az aktinidák kezelésére (transzmutációjára) való képesség. Az LFR rendszer kiváló minősítésű a fenntarthatóságban (mivel zárt üzemanyagciklust alkalmaz hasadóanyag-újratermeléssel), a proliferáció-állóságban és a fizikai védelemben (mivel hosszú kiégési ciklussal rendelkezik). Jónak minősül a biztonság és a gazdaságosság tekintetében is (elsősorban a többfajta termék előállíthatóságának köszönhetően). Ennek ellenére - legalábbis egyelőre - Európában zsákutcának tartják ennek a reaktortípusnak a fejlesztését. Rendszerbe állítása legkorábban 2020-2025-ben várható. A gázhűtéses gyorsreaktor (GFR) gyorsneutron-spektrumú, héliumhűtéses, zárt üzemanyag-ciklusú reaktor, magas kilépési hűtőközeg-hőmérséklettel (850 Celsius-fok). A magas hőmérséklet lehetővé teszi, hogy a GFR-hez közvetlen ciklusú gázturbinás rendszer kapcsolódjék (Brayton-ciklus), ami magas energiaátalakítási hatásfokú (48 százalék körüli) villamosenergia-termelést tesz lehetővé. A projektet az unió 6. keretprogramja befogadta, üzembe állására legkorábban 2020-2025-ben kerülhet sor. A sóolvadékos reaktorban az urán- és/vagy plutónium-fluoridot tartalmazó olvadt sókeverék szolgál üzemanyagként és hűtőközegként egyaránt, a rendszer fejlesztése az 1940-es, 1950-es évekre nyúlik vissza. Az MSR rendszer a zárt üzemanyagciklus és a radioaktív hulladék kiégetésében mutatott kitűnő képessége miatt a fenntarthatóság szempontjából kiválónak minősül. Jónak számít a biztonság, a proliferáció-állóság és a fizikai védelem tekintetében is. A projektet már az 5. keretprogram óta befogadta az Európai Unió, kifejlesztése várhatóan csak 2030 körül fejeződhet be. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
cerh2 Posted Június 24, 2008 Share Posted Június 24, 2008 Jaj ne! Már megint a sz** Atomerőművek? Ezek el akarják pusztítani a földet? Gőzük sincs róla hogy milyen veszélyes... Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
HalekM Posted Június 24, 2008 Share Posted Június 24, 2008 hát pedig szerintem pontosan tudják milyen veszélyes... a csernobili katasztrófa is hibák halmozásával következett be. valamivel viszont el kell látni árammal a földet. ráadásul az atomerőművek nem is szennyezik a levegőt. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
kgabor91 Posted Július 25, 2008 Share Posted Július 25, 2008 Az a baj,hogy sok a felvilágosulatlan ember. Aki utána nézz a dolgoknak az tudja,hogy az atomerőművek mérföldekkel biztonságosabb mint például egy hő-erőmű.Illetve sokkal kevesebb áldozata volt a Csernobili incidensnek mint mondjuk ha 8-9 évre vissza vezetik a szén-erőmű baleset következtében meghalt vagy az ezt követő légszennyezésbe meghalt emberek számát.Csak hát ugye egy atom erőmű nem hétköznapi,ezért felkapottabb ha történik valami. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Kurta Posted Július 25, 2008 Share Posted Július 25, 2008 Jaj ne! Már megint a sz** Atomerőművek? Ezek el akarják pusztítani a földet? Gőzük sincs róla hogy milyen veszélyes... Szerintem jobban tudják hogy milyen veszélyes.De amúgy azért mert egy 1erömű felrobbant még nem kéne ellenezni.Repülő is zuhant már le és mégsem ellenzik. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Bálibee Posted Július 25, 2008 Share Posted Július 25, 2008 Csernobil is azért volt mehökkentő mert 1. Ez volt az első Reaktor robanás (ha jól tudom) 2. Mindig aza "legjobb anyag a sajtónak" ami a legbiztonságosabb egy csoporton belül. A repülőgép a legbiztonságosabb közlekedés mód (nem vicc, biztonságosabb mint autozni), és pont ezért van benne a hírekben is. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
dean23 Posted Július 25, 2008 Share Posted Július 25, 2008 A németek is lehet újra nyitnak az atomerőművek felé, mert ők is sokallják az orosz gáz árát! Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
cerh2 Posted Július 25, 2008 Share Posted Július 25, 2008 hát pedig szerintem pontosan tudják milyen veszélyes... a csernobili katasztrófa is hibák halmozásával következett be. valamivel viszont el kell látni árammal a földet. ráadásul az atomerőművek nem is szennyezik a levegőt. Nem szennyezik? Akkor nézd meg a legelső képet! Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Kurta Posted Július 25, 2008 Share Posted Július 25, 2008 De nem biztos hogy annyi mérgező gáz van abba a füstbe.Ami nagyon szennyező lehet az asszem az elhasznált fütő elem vagy micsoda.de azt meg biztonságosan tudják torolni Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
cerh2 Posted Július 25, 2008 Share Posted Július 25, 2008 Szerintem le kellene ásni a föld legmélyébe, a Magmába. És ott sok hőenergiát lehetne szerezni. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Petiboy007 Posted Július 25, 2008 Share Posted Július 25, 2008 Ugye ezt a Föld mélyéig ásunk dolgot te se gondoltad komolyan?! Jelenlegi tudásunkkal ez amúgyis kivitelezhetetlen lenne, nincs az az anyag ami elbírná azt a nyomást, azt a hőmérsékletet, hát még az emberek... Amúgy ha lenne is, akkorsincs olyan fúrófej -jelenleg- ami át tudná magát fúrni azon a tömörségű kőzeteken. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Kurta Posted Július 25, 2008 Share Posted Július 25, 2008 Szerintem le kellene ásni a föld legmélyébe, a Magmába. És ott sok hőenergiát lehetne szerezni. Ember!Ha magmát megpiszkálják és el rontanak valamit akkor az nem akkorát fog durranni mint Csernobil.Szóval. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
cerh2 Posted Július 25, 2008 Share Posted Július 25, 2008 A franba. Akkor is van egy másik megoldás. Nem hiszem hogy muszály a veszélyes atomenergiához nyúlni. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Kurta Posted Július 25, 2008 Share Posted Július 25, 2008 Lehet hogy van!De az vagy nagyon drága és nem éri meg vagy még nem lett fel fedezve szerintem Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
unleash Posted Július 26, 2008 Share Posted Július 26, 2008 Az atomerőműből nem füst,hanem vízgőz jön ki.Szerintem mi előtt valaki hülyeséget írkál tudja már meg mi az. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Bálibee Posted Július 30, 2008 Share Posted Július 30, 2008 Hidorgén a megoldás, csak még drága elöállítani (illetve ninsc annyi energia belőle mint amennyi energiába kerül), viszont ha elég akkor H2O lesz belőle. Nem tudom hol olvastam, talán ezen a fórumon, hogy pl amikor a szélerőműveknek nem kell maxon teljesíteniűk a kisebb fogyasztás miatt (vagy víz erőmű vag bármi megújuló), akkor a "felesleges" energiát használhatnánk arra hogy felhasználható hidrogént állítsunk elő. Az energia raktározására szerintem elég jó módszer. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
HalekM Posted Július 30, 2008 Share Posted Július 30, 2008 a hidrogént nem az elégetésére kell használni hogy energia legyen belőle hanem a vizet elektromosan bontva a hidrogént állítanak elő majd azt fúzióval héliummá egyesítik és így sokkal több energiát lehet előállítani mint az atomerőművekben ráadásul kevés radioaktív anyagot termel amik 100 év alatt elbomlanak. ilyen fúziós erőművet kezdenek most építeni franciaországban.és ez teljesen környezetbarát ráadásul itt nem láncreakcióval történik az energiatermelés ezért nem következhet be a folyamat megszaladása, így a folyamat eredendően biztonságos. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Zoltán777 Posted Július 30, 2008 Share Posted Július 30, 2008 Becses nevük: magfúziós erőmű és még csak kisérleteznek rajta!! Cerh: Az atomerőmüvek nem veszélyesek, igen bármennyire hihetetlen a vízgőz nem káros a természetre!! A csernobilban elszúrták azzal hogy nagyon alacsony teljesítményre rakták aztán nehogy leáljon az erőmü kivették belőle a szénrudakat!! Ebből következően megfutott és láncreakció indult be éss mire feleszméltek megvolt a bumm. DE az 1 kör9s reaktor volt (paksi 2) és légyszíves mielőtt vélemyényt nyílvánítasz olvass utána! Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Recommended Posts
Join the conversation
You can post now and register later. If you have an account, sign in now to post with your account.
Note: Your post will require moderator approval before it will be visible.