PrinceCherry Posted Március 17, 2008 Share Posted Március 17, 2008 A Gottingen University tudósai a különféle alkoholfajták hatását vizsgálták az agyra, és arra az eredményre jutottak, hogy a bor és a tömény sokkal károsabb, mint a sör. A német kutatók tanulmányáról a news.com ausztrál kiadása számolt be, az Alcohol and Alcoholics szakfolyóiratra hivatkozva. A kísérletekben az agy hippokampusz nevű részét vizsgálták, ami a halántéklebeny csúcsában helyezkedik el, és nagy szerepe van az emlékezet működősében, illetve a térbeli tájákozódásban. Azt találták, hogy az alkoholt nem fogyasztóknál a szerv átlagos mérete 3,85 ml, a sörivóknál 3,4 ml, míg a bort, illetve töményet fogyasztóknál csupán 2,8 ml. Hogy mindez hogyan befolyásolja az ősi „sörre bor mindenkor, borra sör minden kör” népi bölcsességet, egyelőre nem tudni. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
dbelam Posted Március 17, 2008 Share Posted Március 17, 2008 Ha nem 30 liter sört iszok meg hanem egy vagy két pohár bort, akkor sem lesz sztem kisebb ez a cucc... Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
s4ki Posted Március 18, 2008 Share Posted Március 18, 2008 de a mennyiséget hogy számolták. azért 1 liter sör meg 1 liter bor között van némi különbség nemde? Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Niet Posted Március 18, 2008 Share Posted Március 18, 2008 Az, hogy német kutatók jutottak addig, az már eleve feltételezi az elfogultságot Ellenvélemény Az egészséges vörösbor A bor az egyik legősibb alkohol, amit iszunk. Hogy miért? Talán mert a hideg téli estéken is a nyarat, a napfényt és az érett gyümölcsöt juttatja eszünkbe. Emellett azért is, mert mértékletes fogyasztása egészségesebb, mint a teljes absztinencia. Francia paradoxon... Senkit sem szeretnénk alkoholfogyasztásra ösztönözni, hiszen mindannyian ismerjük a káros hatásait. Azonban van néhány elgondolkodtató adat és tény, melyek a bort - elsősorban a vöröset - kiemelik a többi ital közül. Hallottál már a francia paradoxonról? Igazán meglepő, de kutatási eredmények bizonyítják a bor jótékony hatását. Összehasonlították a francia és az amerikai férfiak életmódját, étkezési és italfogyasztási szokásaikat. Az eredmény: a franciák jóval többet dohányoznak, kevesebbet sportolnak, 30%-kal több zsírt esznek, és tízszer annyi bort isznak, mint amerikai társaik. Ennek ellenére a 100 főre jutó szívinfarktusok aránya mintegy 30-50%-kal kisebb. Ez azért lehetséges, mert a bor tannint - csersavat - tartalmaz, mely védi a szív koszorúereit. Minél több tannin van a borban, annál több benne bizonyos jótékony fenolok aránya (quercetin, catechin, rezferatrol). Hogy hogyan hat mindez a szívre? A vérben kétféle koleszterin található: HDL (magas sűrűségű lipoprotein) és LDL (alacsony sűrűségű lipoprotein). Az előbbi hasznos, az utóbbi káros hatású koleszterin. A csersav pedig egyrészt csökkenti az LDL szintjét a vérben, másrészt növeli a HDL-szintet. Egyébként a vörösborban 10-szer annyi fenol található, mit a fehérborban, így ezt egészségesebbnek tartják. De nem csak a fenolok miatt. A bor segíti az emésztést... Biztos Te is hallottad már, hogy a bor jót tesz az emésztésnek. Nos, itt ugyancsak a vörösről van szó elsősorban. A vörösbor és a gyomorsav pH-értéke ugyanis közel azonos. Ezért van az, hogy egy kiadós vasárnapi ebéd után, olyan jól esik egy pohár bor. Tulajdonképpen besegít a gyomornak, mintha az több savat termelt volna, pedig mégsem. A fehérbornak azonban magasabb a savtartalma, ezért nem szokott olyan jól esni. Azonban nem szabad átesni a ló túloldalára. Ha ugyanis túl sok bort iszunk, a gyomormirigyek abbahagyják a munkát, azt hiszik már nem is kell dolgozniuk. Így leáll az emésztés. Nem jó hír, ugye? Vonjuk le a konzekvenciákat: a bor egészséges, de csak mértékkel. 1994-ben még az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is elismerte, hogy a bor a szervezetre nézve kedvező hatású ital. De a mértékletesség nem csak a savak miatt fontos. A benne lévő alkohol ugyanis éppen olyan káros, mint a többi italban lévő. Az alkohol 90%-át a májban termelődő ADH (aldehid-dehidrogenáz) bontja le. Óránként 8-10 grammot. Ez a mennyiség körülbelül egy pohár bor alkoholtartalmának felel meg. Vagyis ha az esti összejövetelen a barátokkal körülbelül óránként egy-egy pohárral iszol meg, nagy valószínűséggel nem kell attól tartanod, hogy rosszul leszel, vagy másnap rád tör a macskajaj. Ha még vizet is iszol hozzá, az felgyorsítja a felszívódást. A dohányzás azonban felerősíti az alkohol hatását, bár ezt egyébként sem ajánlanánk semmilyen körülmények között. Tölts egy pohárral, és relaxálj! A bor azonban nem csupán élettani hatásai miatt ilyen közkedvelt ital. Nyugtat, oldja a stresszt. Egy zaklatott, fárasztó nap után, amikor az ember nem tud elaludni a sok fejében kavargó gondolattól, bizony nem érdemes altató után nyúlni. Elég elkortyolgatni egy pohárral, miközben gondolatainkat tudatosan kellemes dolgokra tereljük, például a családunkra, vagy egy hétvégére tervezett kirándulásra. A mediterrán vidékek szülöttei el sem tudják képzelni az életüket bor nélkül úgy, mint mi sajnálatos módon az internet, vagy a mobiltelefonunk nélkül. A francia paradoxon természetesen nem csak a franciákra igaz, hanem minden hasonszőrű nemzet (olaszok, görögök, spanyolok, stb.) fiaira és lányaira, akik az egészséges életmódot sok más tekintetben is betartják: 1. Igyon bort mértékkel, de rendszeresen! 2. Csak olyasmit fogyasszon, amin látni, hogy a kertből, a szántóföldről, a szőlőből, az erdőből, vagy a tengerből származik! 3. Hetente legalább kétszer egyen tengeri halat, de naponta ötször fogyasszon gyümölcsöt, zöldséget, vagy salátát - ez legyen a főétel, a hús csak kiegészítés legyen! 4. Ne bánjon rosszul magával - az étele legyen mindig ízletes! 5. Használjon olíva- és repceolajat! 6. Egyen és igyon barátai és családja körében! 7. A munka legyen szórakoztató! 8. Aludja ki magát és sportoljon! 9. Maradjon mindig optimista: bízzon ebben a tízparancsolatban! 10. Igyon bort rendszeresen, de mértékkel! (A cikkben olvasható adatok, illetve a tízparancsolat forrása Jens Priewe: A bor, praktikus ismeretek, illetve Günther Theis: Borban az egészség című könyve.) A bor egészségesebb Növeli a tüdőrák kockázatát a sör? Kanadai kutatók szerint a sör növeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát, míg a bor és a gyümölcs csökkenti e kór veszélyét. A montreali McGill University kutatói két korábbi, a 80-as és a 90-es években Quebec-tartományban elvégzett vizsgálatra támaszkodtak, amikor 1793 tüdőrákos nő és férfi életmódját, étkezési szokásait elemezték. A kutatást irányító Andrea Benedetti, a McGill University biostatisztikusa szerint az alkohol és a tüdőrák közötti kapcsolat vizsgálatakor általában a fő nehézséget az okozza, hogy azok, akik isznak, nagyon gyakran dohányoznak is. Ily módon az egészségkárosító életmód negatív következményei az alkohollal és a dohányfüsttel egyaránt összefüggésbe hozhatók. Az adott esetben viszont a tudósok olyan részletes adatokkal rendelkeztek az érintettek életmódjáról, hogy teljes bizonyossággal kizárhatták a dohányosokat. Az elemzés ennek köszönhetően megbízható eredményekkel szolgál az alkohol és a tüdőrák közötti összefüggésről. Mint kiderült, a folyékony kenyér azon kedvelői körében, akik hetente legfeljebb hat üveg sört isznak meg, 20 százalékkal emelkedik a tüdőrák kialakulásának kockázata. Ám ha az ivászatban nem iktatják be a "heti szünnapot", vagyis hét nap leforgása alatt hét sört gurítanak le, a rosszindulatú tüdődaganat kockázata 50 százalékkal növekszik. A vizsgálat tanúságai szerint a rendszeres borfogyasztás viszont a férfiak esetében 40, míg a hölgyeknél 70 százalékkal csökkenti a tüdőrák kialakulásának kockázatát. Ez utóbbi összefüggés a kanadai tudósok szerint nem annyira a bor jótékony hatásával magyarázható, mint azzal, hogy egészen más fogyasztói réteg preferálja a sört és megint más a bort. A borfogyasztók általában a műveltebb, magasabb jövedelműek köréből verbuválódnak, akiknek egészen más az életmódja, mások az étkezési szokásaik. A bor mellett a rendszeres zöldség- és gyümölcsfogyasztás is lényegesen csökkenti a rosszindulatú tüdődaganat kialakulásának kockázatát - magyarázta a kutatást irányító biostatisztikus. Bor és Egészség A bor egészségre kifejtett jótékony hatását már az ókorban ismerték, Mezopotámiában az asszírok és a babilóniaiak orvosságként is használták. A régi Egyiptomban a bor értékes gyógyszer volt, mint fertőtlenítő, fájdalomcsillapító és férfierőt fokozó szer. E népek a borba, ha gyógyszerként használták, mézet, gyógyfüveket, fűszereket vegyítettek. Az ókori Görögországban Asklepios a gyógyítás istene és Dionysos a bor és a mámor istene rokonok voltak, ami azért is érdekes, mert így a mitológia, a vallás szintjén is összekapcsolták a gyógyítás és a bor fogalmát. Erre a párosításra több dolog is utal, például az athéni Asklepion Dionysos szent területe mellé épült és a szertartások rendszeres kelléke volt a bor. A kórus ?Dicsőítem a szép gyermeket, halandók világosságát, Asklepiost!? felkiáltása után mindenki kortyolt a boroskehelyből. Hagyományosan Asclepiadesnek (szül.: K. e. 128-ban), híre ókori orvosnak tulajdonítják a bor gyógyászati értékeinek felfedezését. Hippokratesz (K. e. 460-370) is helyes mértékben fogyasztva betegségek gyógyítására alkalmasnak találta. Platon leginkább fiatalító hatását dicséri. Készítettek menta bort, tengeri hagyma bort, mirtuszbort stb.. Az ókori görögök ánizzsal, korianderrel, írisszel fűszereztek. A régi zsidó gyógyszerkészítők is előállítottak gyógyborokat. A Talmudban található egy javaslat erős vérzés ellen: ??végy három pint vöröshagymát, főzzed meg borban, itasd meg az asszonnyal és szólj így hozzá: ?Állj fel a te folyódból!?. E gyógyszer hatására a vérzésnek meg kell szünnie!? A bor antiszeptikus hatása már az ókorban is ismeretes volt. Neves hadvezérek, mint például Julius Caesar felcserei a hadjáratok alkalmával a különböző ragályos betegségek (tífusz, kolera) elkerülése végett bort itattak a katonákkal, és így a bort fogyasztó katonák ellenállónak bizonyultak a járványokkal szemben. Vizsgálatokkal bizonyították, hogy például a tífusz bacillusok a borban néhány perc alatt elpusztulnak. A bor tehát fertőtlenítő hatása miatt kedvező a különböző bélfertőzésekkel szemben. Az ősi kultúrákban különösen fontos volt, hogy az emberek ne poshadt vizet igyanak, mert a járványok megtizedelték a lakosságot. A bor és a sör gyakorlatilag az ivóvizet pótolta. Baktericid hatását az antocianidin tartalmának köszönheti. Az ókori Cajus Plinius (i. e. 23-79), ?Gyógyszerek készítése borról és termesztett fákról? írt könyvében, több mint 60 gyógybor leírását adja meg. Az ókor tudományát az egyiptomi papirusz tekercsek, a védák és egyéb nyelvi emlékek a középkorban is átmentették a bor gyógyszerként való alkalmazását, a borral készült orvosságok leírásával együtt. Ezeken kívül a nép száján forogva, apáról fiúra szálltak a receptek és a hozzájuk kapcsolódó hitvilág. A tudomány fejlődésével egyes receptek, hiedelmek lemorzsolódtak, viszont jónéhányuk napjainkig megmaradt. Az ókorhoz hasonlóan a középkorban is az egészségtelen víz helyett a bort ajánlották, és fogyasztották a járványok megakadályozására. A XVI. század nagynevű orvosa Ambroise Paré (1517-1590) antiszeptikumként használta a bort. Pasteur a mikrobiológia megalapozója a leghigiénikusabb és legegészségesebb szernek tartotta. Bort a kolostorokban és kórházakban is tartottak mindig fertőtlenítés céljából. A szerzetesek a mai napig híres gyógylikőr készítők. A római Fusone orvos az 1600-as években továbbment és az összes betegség gyógyítására alkalmasnak találta a bort és a borpárlatot. A magyar patikák polcain sokáig megtalálhatóak voltak a gyógyítás céljára használt borok. Sőt, volt olyan járási székhely például Zirc, ahol az újkor közepéig (1742-ig) a patika egyetlen gyógyszerfajtát árult, a bort. A vasbor még pár évtizede is kapható volt vérszegénység ellen. Nemcsak a bort használták és használják gyógyításra, hanem a konyakot is például rozmaring főzettel, főleg Franciaországban ?ean de vie? az élet vize néven forgalmazták, vagy Olaszországban ?aqua vitae? néven, mely név tovább él az akvavit mai elnevezésben. Miután azonban a bor mértéktelen fogyasztásának negatív hatásai a gyógyászatban bizonyítást nyertek a 19. századtól kezdett eltűnni a gyógyszerkönyvekből. A 19. század végétől majd a 20. században pedig megkezdődnek azok az antialkoholista mozgalmak, amelyek az USA-ban és a skandináv államokban a prohibícióhoz (alkoholtilalom) vezettek. Az utóbbi években ismét változni látszik a bor szerepének a megítélése. A fejlett országokban az emberek igyekeznek tudatosan egészségesek maradni és sokáig élni. Mind több tudományos intézet foglalkozik a mértékletes borfogyasztás egészségre gyakorolt hatásának kutatásával. Részben az orvosok által végzett vizsgálatok, részben statisztikai adatfeldolgozások és értékelések eredményeként számos országban arra a következtetésre jutottak, hogy egy egészséges felnőtt ember esetében a mérsékelt borfogyasztás jó hatással van bizonyos betegségek kialakulásának csökkenésére, a testi-lelki roborálásra, karbantartásra. Kimutatták azt is, hogy a leghosszabb életre nem azok az emberek számíthatnak, akik egyáltalán nem fogyasztanak szeszes italokat, tehát absztinensek. Tovább élnek nagy valószínűséggel azok, akik mértékletes, azaz kulturált borfogyasztók. Legrosszabb életkilátásai a mérték nélkül ivóknak, az alkoholistáknak vannak. Az általánosságok után nézzük a részleteket, tudományos vizsgálatok alapján. A bor jelentős energiaforrás. Egy liter 9-10% alkoholtartalmú bor 2500-3000 kJ-t (600-700 kcal-t) termel az emberi szervezetben, ami a napi energiaszükségletet mintegy 25%-át teszi ki. Energia szempontból egy liter bor 0,9 l tejjel 300-500g kenyérrel, 585g hússal, 5 tojással vagy 1kg burgonyával egyenértékű. Az energiamennyiség legnagyobb része az alkohol. A bor azonban elsősorban nem mint táplálék, nem mint energiaforrás szerepel az ember életében. Sokkal fontosabb az étkezéshez fogyasztott bor kedvező étrendi hatása. A termogén hatású anyagokon (alkohol, cukor) kívül a bor értékes biogén anyagokat, szerves savakat, cserzőanyagokat, vitaminokat, enzimeket, aminosavakat és a szövetek regenerálódásában jelentős ásványi sókat tartalmaz. A húsos ételek fogyasztásánál különösen nagy szerepük van a szerves savaknak. Az alkoholos italok közül a bor pH-értéke áll a legközelebb a fehérjék lebontását végző gyomornedv pH-jához. A savasabb fehérboroknak és a fanyar vörösboroknak az aperitif, étvágyfokozó hatása is jelentős. Gyomorsavhiány és étvágytalanság esetén a savas fehérborok, valamint a fanyar vörösborok a felnőtt ember számára valóban gyógyszernek tekinthetők. A francia paradoxon A francia paradoxon fogalma az 1990-es évek elején született. Először Franciaország egyes borvidékein végzett felmérések, orvosföldrajzi kutatások során tapasztalták, hogy meglepően alacsony volt a szív- és keringésrendszeri megbetegedések aránya. Több tanulmány szerint e jelenség a mérsékelt és rendszeres borfogyasztásnak köszönhető. Kimutatták, hogy a mozgásszegény életmód, a telített zsírsavakban gazdag táplálkozás ellenére az étkezések közben 2-3 pohár bort fogyasztók körében jóval alacsonyabb az érrendszeri megbetegedések száma. Ez a felfedezés azért is jelentős, mivel az Egyesült Államokban a halálozási okok közül az érrendszeri megbetegedések szerepelnek az első helyen, de sok európai országban is a főbb kockázati tényezők között szerepelnek. A bor alkotókat megvizsgálva megállapították, hogy pusztán az etilalkohol jelenlétével nem magyarázható ez a jótékony hatás. A kutatók figyelme hamarosan egy jelentős vegyületcsoport, a polifenolok felé fordult. A gyümölcsben többfajta polifenol vegyület található, melyek gyulladásgátló hatásúak és fokozzák a szervezet ellenálló erejét. Ezek közül a kémiai vegyületek közül több, az addig ismert legerősebb antimutagén hatást fejtette ki állatkísérletekben, emellett antioxidáns aktivitással is rendelkeznek, így kedvez a rák megelőzésének. A polifenolok segítenek még a vérnyomás és vércukorszint szabályozásában, valamint rugalmasan tartják a véredényeket. Ismeretes, hogy a szívinfarktus oka a szív saját ereinek, az ún. koronáriáknak érfal-megvastagodással járó elfajulása (arterioszklerózis) és a vérrögkeletkezés (trombózis) következtében történő elzáródása, mely a szívizom vérellátását, ezzel oxigén- és tápanyagellátását rontva szívizomelhaláshoz vezet. Az érfal betegségében szerepet játszik az emelkedett vérkoleszterin-szint és az ún. érfalvédő hatású HDL-koleszterin szint csökkenése és az LDL-koleszterin oxidációja. A mértékletes alkoholfogyasztás úgy gátolja a szívinfarktus előfordulását, hogy csökkenti az össz-koleszterinszintet, növeli az érfalvédő HDL-koleszterin szintjét, és emeli a szöveti típusú plazminogén aktivitást (t-PA), mely a fibrinolízis fokozásával megakadályozza a vérrögképződést. A rendszeres, mértékletes borfogyasztás előnye, hogy a bor olyan, alkoholtól független antioxidáns hatású anyagokat is tartalmaz, amelyek gátolják az LDL-koleszterin oxidációját (feltehetően a szabad gyökök befogásával, az oxidatív hatású enzimek aktivitásának és a plazma lipid-peroxidáz koncentrációjának csökkentésével), és ezzel tovább fokozzák az érfalvédő hatást. Az antioxidáns tulajdonságú anyagok főleg a szőlő héjában, kisebb mennyiségben a kocsányban, a magban és a bogyóhúsban fellelhetők. Ezek különféle fenolvegyületek, közülük leggyakrabban a katechint, epikatechint, resveratrolt és kvercetrint vizsgálták. Előnyös továbbá, hogy a bor fenolvegyületei fokozzák az érfal belső rétegének az endotélium értágító hatású komponensének, a nitrogén-oxidnak a termelését. Az egyik polifenol-komponens , a resveratrol, gyógyászati jelentősége már régóta ismert. A kínai és japán orvosok jó ideje használják az érelmeszesedés megelőzésére, ill. a gyulladásos és allergiás betegségek kezelésére. Régi hiedelem az is, hogy a kulturált borfogyasztás megvédheti az embert a szájon át bekövetkező fertőzésektől. Kanadai kutatók megállapították, hogy mind a szőlő bogyók belsejéből, mind a héjából készült kivonat többféle vírust ? köztük a gyermekbénulást okozó vírust és a herpeszvírust is ? erélyesen inaktiválta. Ez a tulajdonsága a polifenolok családjába tartozó tannin-nak köszönhető, ami a vírus felszínéhez kötődve megakadályozza annak a sejtreceptorhoz való kapcsolódását, ezáltal a fertőzés kialakulását. A vörös szőlőben található polifenolok és taninok azonban az arra érzékenyeknél migrént válthatnak ki. A vörös szőlő apró magjaiból készült (bio)flavonoidtartalmú kivonat Európában az egyik leggyakoribb gyógyhatású készítmény. Számos vizsgálat bizonyítja, hogy a bor viszonylag csekély alkoholtartalma (12%) előnyösen hathat az idegekre, a szívre és az érrendszerre, csökkenti a lelki feszültségeket, amelyek érszűkítő hatásúak. A bor tágítja az ereket és hozzájárul ahhoz, hogy a szívizom több vérhez jusson. Feszültségeket old, csökkenti a stresszhatások káros következményeit, javítja a hangulatot. Mindezt azonban csak kis mennyiségben, mértékletesen fogyasztva. Túlzott, mértéktelen borivás esetén a bor inkább méreg, fogyasztójának ártalmára válik. A bor ez utóbbi hatásait is figyelembe véve, amikor a bor és az egészség kapcsolatáról beszélünk, nem szabad szem elöl téveszteni, hogy a bor elsődlegesen élvezeti cikk. Tehát általában nem energiaforrásként és nem gyógyszerként fogyasztjuk, hanem a kávéhoz, a teához vagy más alkoholos italokhoz (pálinka, sör, likőr) hasonlóan kellemes érzést kiváltó hatásáért. S hogy végképp ne méregként fogyasszuk, a jelenlegi kutatások szerint az egészséges ember mája napi 80 gramm alkoholt képes lebontani károsodás nélkül. Tehát ennyi alkohol a májra nézve még ártalmatlan. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
01Petya Posted Március 18, 2008 Share Posted Március 18, 2008 Nem kell ezen vitatkozni... én iszom mind a kettőt Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
dbelam Posted Március 20, 2008 Share Posted Március 20, 2008 Kedves, ez a hosszú cikksor azért elgondolkodtató, bár a "tudósok" sokmindent kimutattak már Bor rulz (nem a tokaji 3tablettás ám ) Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
DriftKing Posted Március 20, 2008 Share Posted Március 20, 2008 hát, én is a borra szavaznék, főleg a vörösre német tudósoktól meg tényleg nem nagy szám ha a sört hozzák ki nyertesnek... Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Creoque Posted Március 20, 2008 Share Posted Március 20, 2008 Azt azért ne tévesszük szem elől hogy nem azt mondják, hogy egészséges, hanem hogy egészségesEBB! Nagy különbség Én iszom mindkettőt, viszont! A sör jó egy meccsnézésre, haverokkal ellenni... bulizáshoz, szomjoltónak! DE A bor, az a meghitt pillanatokban kerül elő, a pároddal ágybabújás előtt nem sört iszogattok, hanem bort... egy vacsoránál nem sört teszel az asztalra, hanem bort. Sokkalta előkelőbb, elegánsabb ital a bor. Persze meg kell válogatni mit is küldünk le. Én soha nem innék olyat, ami tabis, rosszul készül stb... tönkretenné bennem a borról kialakult képemet. Igaz sörből sem iszok akármit, fradisör meg anyámkínnya blő... gösser, heineken... ezek jönnek be a kommersz sörök közül Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
b4m Posted Március 20, 2008 Share Posted Március 20, 2008 Amúgy magasabb alkoholtartalom mellett még jó hogy azt állapítják meg hogy károsabb A sörök általában 4% körül vannak, a boro 10% körül a röviditalok meg 30 fölött Én amúgy szeretem a sört is és a bort is.Sört fontos inni mert tisztítja a vesét, a bor meg ... hát ahogy elnézem Nietzsche hszében van jónéhány dolog nem ragozom, mind a kettő fontos. A borral az a gond hogy a jó bor drága A jó söröknek meg még egész jó áruk van.Én pl az Amstelt és a Heinekent szeretem, és egy Amstel Pulse 200Ft körül van. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
dbelam Posted Március 21, 2008 Share Posted Március 21, 2008 Jó, de azért vedd hozzá: nem mindegy hogy MekkDönciben eszel vagy egy elegáns étteremben. Ez kb olyasmi összehasonlítás volt Mindkettő lehet jó, csak összehasonlítani nem érdemes. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
gery11111 Posted Március 30, 2008 Share Posted Március 30, 2008 Szerintem tény hogy a bor károsabb ha az ember részegségig issza magát, mert ha ugyanannyi sört iszik fele annyi alkohol jut a szervezetbe Viszont: Az is bizonyított tény hogy a bor kis mennyiségben valóban egészsékes Nem szabadazonban megfeletkezni a sör egy kevésbé ismert mellékhatásáról sem, amit a komlóban található növényi hormon vált ki. Ez a hormon amely nagyban hasonlít egy emberi női hormonra. Ez azt eredményezi, hogy még a nök termékenyebbek szebbek lesznek a sörtől, A férfiaknak melle nő és csökken a nemi aktivitása. De ez csak nagy mennyiségnél jelentős és hosszú évek alatt váltja ki hatását. Amúgy meg az ember nem azért jár sörözni, borozni hogy egészségesebb legyen Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
WuuWuu Posted Március 30, 2008 Share Posted Március 30, 2008 Ja, hát vegyétek figyelembe hogy a bör és a rövid azért erössebb mint a sör. A bor is minimum a duplája. kis mennyiségben a sör is jótékony hatásu mint a bor vesemosás Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Szergej77 Posted Április 1, 2008 Share Posted Április 1, 2008 köszi az infókat...megolvasom őket... én inkább sör párti vagyok....... Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Sige Posted Október 2 Share Posted Október 2 Már cim hazugság: EGYIK SEM EGÉSZSÉGES. Sőt, kifejezetten kerülendők, ha számít egészség. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
SpGhu Posted Október 3 Share Posted Október 3 Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Sige Posted Október 23 Share Posted Október 23 Attól, hogy valamiben van valami jó dolog is, nem semlegesíti rossz dolgot belőle, rossz dolog attól még árt nekünk. Persze, jó dolog megtalálható másban is, amivel történetesen nem pusztítjuk agysejteket... 7 tévhit az alkoholról https://bhc.hu/magunkrol/cikkek/2021/20211220-7-tevhit-az-alkoholrol 7. Az alkohol kis mennyiségben egészséges Sokan azt tartják, hogy a kis mennyiségű alkoholnak egészségmegőrző hatása van. De megdőlt a „francia paradoxon”, hogy naponta egy pohár vörösbor jót tesz a szívnek. Minden alkohol káros. Ennek a tévhitnek az alapja az volt, hogy a vörösborban lévő antioxidáns vegyület, a rezveratrol jó hatással lehet a szívre és az érrendszerre. Az nem bizonyított, hogy a rendszeres ivás jót tenne a vérnyomásnak vagy a koleszterinszintnek, az viszont igen, hogy az alkohol káros hatásai messze felülmúlják vélt vagy valós előnyeit. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Recommended Posts
Join the conversation
You can post now and register later. If you have an account, sign in now to post with your account.
Note: Your post will require moderator approval before it will be visible.