Mesterséges szigetek oldanák meg az energia- és vízhiányt

[naposcsibe]

Mesterséges szigetek oldanák meg az energia- és vízhiányt

 

Brit mérnökök mesterséges úszó szigetekkel akarják megoldani a Föld lakosságának növekvő energiaigényét. A szél, a nap és a tengervíz energiájának kihasználása mellett ivóvíz-előállítás és élelmiszernövény-termesztés is folyna a trópusi tengereken lévő platformokon.

 

Az ötlet Alex és Dominic Michaelis építészek nevéhez fűződik, akik a nagy-britanniai Southampton Egyetem kutatóival közösen dolgozták ki az Energia-sziget tervét. Alex Michaelis neve a zöldépítészet iránt érdeklődők számára itthon sem ismeretlen: 2006-ban ő „zöldítette be” szélkerékkel, napkollektorral és vízvisszaforgató rendszerrel David Cameronnak, a brit Konzervatív Párt vezetőjének londoni házát.

 

Az elképzelések szerint a mesterséges trópusi szigeteken nemcsak energiát lehetne termelni, de vízsótlanítással ivóvíz-előállítás és élelmiszernövény-termesztés is folyna.

 

Mindegyik sziget gyakorlatilag egy úszó platform. A vízbe nyúló turbinák segítségével a tengeráramlatból, valamint a felszíni hullámokból nyernének energiát. Ezen kívül a tengerfelszín és a mélyebb – mintegy ezer méter mélyen lévő - rétegek közötti - akár 20 Celsius fokos – hőmérsékletkülönbséget is kihasználnák.

 

Az ötlet egyébként nem új, ugyanis már 1881-ben Jacques Arsene d’Arsonval fizikus felfigyelt ebben a hőmérsékletkülönbségben rejlő lehetőségre. Az Energia-szigeten a felszíni melegebb vizet gőzzé alakítanák, amely meghajtaná a turbinákat, majd a gőzt a mélyebb részekből nyert hideg vízzel lehűtenék. Az így kicsapódó, immár sótlan vízből nyernének öntözővizet a növénytermesztéshez és ivóvizet a szigeten dolgozóknak.

Mivel a tervek szerint egy-egy ilyen szigeten naponta 300 ezer liter édesvizet lehetne előállítani, így nem csak a sziget ellátására, hanem értékesítésre nyílna lehetőséget. A berendezések működtetéséhez szükséges energiát szél- és napenergiából nyernék. A megtermelt energiát a legközelebbi lakott területre továbbítanák. Emellett a mesterséges szigeteken mezőgazdasági „földek” is lennének.

 

A jelenlegi tervek szerint egy-egy szigeten mintegy 25 ember dolgozna: ők végeznék az üzemeltetést, a karbantartást és a földművelést. A csoportok hathetente váltanák egymást. A szigeteket úgy építenék, hogy összekapcsolhatók legyenek, így hatalmas úszó komplexumok is kialakíthatók lennének, amelyeken lehetőség nyílna turisták fogadására is.

 

A tervezők szerint egy-egy sziget 250 MW teljesítményű lenne. Szerintük összesen mintegy ötvenezer ilyen úszó erőmű szükséges ahhoz, hogy enyhítsék a Föld energiaszükségletét. A tervezőcsoport jövőre a Karib-tengeren lévő Brit Virgin-szigeteken vagy az Indiai-óceánon szeretné elkezdeni az első Energia-sziget kialakítását.

 

Emellett tervezik, hogy beneveznek a Virgin Earth Challenge nevű versenyre is. Richard Branson amerikai milliárdos 2007 elején 25 millió dollár értékű díjat ajánlott fel annak, aki hosszú távon működő, hatékony módszert fejleszt ki az emberi tevékenység hatására növekvő légköri szén-dioxid és metánkoncentráció csökkentésére. A verseny nyílt, 2010 februárjáig bárki jelentkezhet. A találmányokat egy neves szakemberekből álló bizottság értékeli. A bizottság tagjai között van többek között a NASA klímakutatója, James Hansen; a Gaia-elmélet „atyja”, James Lovelock, a brit környezetkutató és egykori diplomata Crispin Tickell és az ausztrál környezetvédő, író Tim Flannery.

 

[polip14]

nem rossz elképzelés ....sok sikert !