Sonic79 Posted December 20, 2007 Share Posted December 20, 2007 Tíz érdekes tény a fenyőkről Melyik fenyőnek a legnagyobb a toboza? Melyiknek a magja ehető, melyik a magassági rekorder? Csak fenyőillatú lehet a fenyő? Karácsony közeledtével összegyűjtöttünk néhány érdekességet a fenyőkről. Míg karácsonykor a fenyőárusoknál legfeljebb 2-3 faj közül választhatunk, a természetben a fenyőknek több száz faja ismert. Az alábbiakban ezekről gyűjtöttünk csokorba néhány érdekességet. A fenyők osztályának közel ezer faja ismert szerte a világon: ide tartoznak többek között a fenyőfélék, ciprusfélék, mocsárciprusfélék és a tiszafafélék. Habár a köznyelv az örökzöld jelzővel illeti őket, a fenyők 25 faja lombhullató. Ősszel vörösre változik, és lehullajtja tűit többek között a szecsuáni mamutfenyő, a mocsárciprus vagy - mint neve is mutatja - az Alpokban és a Kárpátokban őshonos vörösfenyő. Ez utóbbi télen könnyen felismerhető a kopasz fán éveken keresztül megmaradó apró tobozokról. Életveszélyes fák A nálunk előforduló „ártalmatlan” fenyőkhöz képest akár életveszélyesek is lehetnek a Kalifornia délnyugati és Mexikó északnyugati részén, mintegy háromezer méter magasságig előforduló óriástobozú fenyők (Pinus coulteri). Tobozainak hossza elérheti a 40 centimétert, tömege pedig a 3,5 kilogrammot. Így nem csoda, hogy a helyiektől a „widowmakers”, vagyis az „özveggyé tevő” nevet kapta, hiszen ha a több mint 25 méter magas fa tetejéről lepottyan egy ekkora toboz bizony komoly sérüléseket okozhat. A tobozpikkelyek ráadásul 2 centiméter hosszú, karomszerű nyúlványokban végződnek. A tobozméretet tekintve az európai rekorder a tengerparti fenyő (Pinus pinaster), amely a Földközi-tenger vidékén és az Atlanti-óceán franciaországi és portugáliai partvidékén él. A fa toboza akár a 20 centimétert is elérheti. Famatuzsálemek A fák matuzsálemei a hegyi mamutfenyők (Sequoiadendron giganteum), amelyek akár 2-3000 évig is elélnek. A legnagyobb példány a fajról elnevezett amerikai Sequoia Nemzeti Parkban található. Érdekesség, hogy a jelenleg ismert legidősebb fa mindezek ellenére mégsem mamutfenyő, hanem egy szálkástobozú fenyő (Pinus aristata). A rekordidős fa a kaliforniai White-hegységben található, korát 4700 évre becsülik. Az európai fenyőfélék közül az Alpokban és a Kárpátokban honos cirbolyafenyő (Pinus cembra) él legtovább: megélheti akár az ezer évet is. Magassági rekorder A magassági rekordot a tengerparti mamutfenyő (Sequoia sempervirens) tartja több mint száz méterrel. Az eddig ismert – már kivágott – legmagasabb mamutfenyő 120 méter volt. A ma élő legmagasabb fa a kaliforniai Redwood Nemzeti Parkban élő, 115,5 méter magas Hyperion. Kulináris élvezetek A mediterrán vidék tájképének elmaradhatatlan eleme a mandulafenyő (Pinus pinea), amely könnyen felismerhető, ernyő alakú lombkoronájáról. Mint neve is mutatja, a tobozában lévő mag ízletes csemege, már az ókorban is népszerű eledel volt. A tobozok begyűjtése október és április között zajlik, ami tekintve a fák 25-30 méteres magasságát nem kockázatmentes vállalkozás. A maggal salátákat, sült húsokat ízesítenek, de az arab konyha egyik rizsestál specialitása is ezzel készül. A már üres tobozt olcsó tüzelőanyagként hasznosítják. A nagy kereslet miatt ma már Kínából és Dél-Koreából is kerül a boltok polcaira mandulafenyő mag. Szintén ehető, és a mandulafenyőéhez külsőre nagyon hasonló a cirbolyafenyő (Pinus cembra) magja, bár ez utóbbi kevésbé gyantás, íze inkább a mogyoróhoz hasonlít. Mivel amikor a toboz lehull, még nem nyílt fel, a magokhoz úgy juthatunk hozzá, ha meleg sütőben kipattogtatjuk őket. „Európai kaucsukfa” A tengerparti fenyőnek Franciaországban jelentős gazdasági haszna van. A magas gyantatartalma miatt többek között a gyógyászatban és a vegyiparban is használják. A fát – a délkelet ázsiai kaucsukfához hasonlóan - megcsapolják, begyűjtik a kifolyt gyantát, majd desztillálással terpentint és kolofóniumot (hegedűgyantát) nyernek belőle. Fenyő helyett narancs illat A toboza miatt más fenyővel nem össze téveszthető közönséges duglászfenyő (Pseudotsuga menziesii) tűleveleit ha összedörzsöljük, meglepve tapasztalhatjuk, hogy kellemes narancsillatot áraszt. A faj Észak-Amerika nyugati partvidékén őshonos, de ma már szinte mindenütt megtalálható parkokban, arborétumokban, kertekben. Ősi jegyek Az araukáriafélék rendszertanilag ősi elszigetelt családnak számítanak. Erre utal, és ezáltal könnyen felismerhetővé teszi a növényt a széles levele, valamint vastag, pikkelyszerű törzse. Az araukáriafélék mind a 36 faja a déli kontinenseken őshonos, kivéve Afrikát. A chilei araukária (Araucaria araucana) a chilei és az argentin Andokban honos, és kiterjedt zárt állományt alkot. Európában főleg a nyugati, enyhébb klímájú területeken található meg parkokban, arborétumokban. Ennek a fának is ehető a magja. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
TR@KI Posted December 20, 2007 Share Posted December 20, 2007 tök jó Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
erickoston Posted December 20, 2007 Share Posted December 20, 2007 érdekes, engem pont az ehetőség érdekel Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
bagi Posted December 20, 2007 Share Posted December 20, 2007 Csak óvatosan az evéssel, mert nem biztos, hogy ehető mindegyik! A fenyőhöz hasonló tuja magja pl. kifejezetten mérgező!!! Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
somaster Posted December 26, 2007 Share Posted December 26, 2007 Érdekes kis adalék! Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Recommended Posts
Join the conversation
You can post now and register later. If you have an account, sign in now to post with your account.
Note: Your post will require moderator approval before it will be visible.