Sonic79 Posted December 15, 2007 Share Posted December 15, 2007 Bizarr sárkányok, extrém dinoszauruszok Egyre-másra újabb dinoszauruszok maradványai bukkannak elő a földből. Régmúlt idők panoptikuma, fura meselények – gondolhatjuk. De azután eltűnődünk: ugyan mivégre kísérletezett effajta meghökkentő jószágokkal a természet? A 19. század előtt föllelt dinoszauruszcsontokban hol sárkányok vagy emberevő óriások, hol a bibliai özönvízbe veszett gigászok egykori létezésének bizonyítékát látta az ember. Ám az utóbbi kétszáz esztendő leleteiből olyan történet körvonalazódik, amely még a legendákon is túltesz – s mindeközben egye különösebb tényekre derül fény. Évente többtucatnyi, eddig ismeretlen fajokhoz tartozó ősmaradvány kerül elő, újabban főként Kínában és Argentínában. Szokatlan jellemzőik láttán az ember eltűnődik: vajon mi volt ezekkel a lényekkel az anyatermészet szándéka? Milyen előnye származott a Deinocheirusnak ormótlan, kétméteres mellső lábából és hatalmas, hármas karmaiból? Vagy – a testfüggelékeknél maradva – a Mononykusnak abból, hogy rövid mellső lábán egyetlen, vaskos karomban végződő ujj meredezett? Csak találgatni tudunk: előbbi elképesztő tömegű levelet vagy fakérget volt képes összegereblyézni, míg utóbbi tömpe karma remek eszköz lehetett a rovarok kikaparásához. Húsevő rokonuk, az ember nagyságú Deinonychus rávetette magát a zsákmányára, majd hosszú mellső lábaival és háromujjú mancsával körülfonta, és sarló alakú lábkarmaival agyontépte-rugdalta. Az apró Epidendrosaurus elképesztően megnyúlt harmadik ujját bizonyára csimpaszkodásra használta, minthogy fák ágain élt. Ez a különös vonás egy mai félmajomnál, a véznaujjú makinál (aje-aje) is megfigyelhető. A denevérek és a repülőhüllők az erősen megnyúlt ujjaik között kifeszülő hártya segítségével vitorláznak a levegőben. Végeredményben elképzelhető, hogy az Epidendrosaurus is ugyanezzel a megoldással kísérletezett. De mit gondoljunk a látszólag haszontalan, minden rendeltetés nélkül való, különleges szabású testfüggelékek, mondjuk a Ceratopsia csoportba tartozó szarvas (helyesebben tülkös) Styrakosaurus sallangos csontgallérja vagy a Masiakasaurus knopfleri csaknem vízszintesen kilógó elülső fogai láttán? Ezt a késő krétakorban élt, Madagaszkáron nemrég felfedezett jószágot a paleontológusok Mark Knopflerről, a Dire Straits frontemberéről nevezték el, mivel ásatás közben gyakran hallgatták az együttes számait. A Masiakasaurus valóban különös szerzet lehetett. Szája tele volt horgas, előreálló fogakkal, elefántszerű törzsén ráadásul agyarat, jávorszarvasagancsot és pávafarkat viselt. A dinoszauruszokkal az a legfőbb gond, hogy maradványaik alapján nehéz elképzelni, pontosan miként festhettek és hogyan viselkedhettek hajdanán. Persze ha úgy nézzük, mi, emberek is elég furcsán festünk: a bőrünk siralmasan vékony, tollakkal sem büszkélkedhetünk, a testünk vézna, végtagjaink végén öt-öt erőtlen, karom nélküli ujj szerénykedik. „Brrr, minek él az ilyen?!” – kérdezhetné egy jól felfegyverzett, faja minden félelmetes jellegzetességét viselő dinó. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
nimbusz Posted December 16, 2007 Share Posted December 16, 2007 Ugyan azt a dinoszauruszt tíz évvel ezelőtt teljesen másképp jelenítették meg, mint ma. A mai - és a tíz évvel ezelőtti - dinoszaurusz festmények 90%-a a képzelet szüleménye: néhány sok millió éves csontmaradványból megpróbálják elképzelni, milyen is volt az állat. Sokszor a fogáról hitték, hogy a karma, vagy a lábszárcsontról, hogy a bordája. Szerintem a képek legnagyobb része köszönő viszonyban sincs a valósággal, sokkal jobban el lehet adni egy kicsit nagyobb foggal, kicsit nagyobb karommal rendelkező raptort, többen jönnek a múzeumba, többen veszik a könyvet, stb. Nem azt mondom, hogy egyáltalán nem ilyenek voltak, de a kapott eredményt legtöbb esetben osztani kell hárommal. Amúgy a dinoszauruszok az evolúció egyik legjobban sikerült próbálkozása, 150 millió évnyi eredményes fennmaradással, amit nem a természet, hanem egy külső ok söpört el. Mi ezt nem mondhatjuk el magunkról, az tuti. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Iiingyeenn Posted December 16, 2007 Share Posted December 16, 2007 A dinoszauruszok nem puszították el a környezetüket, az ember viszont igen. Különben is ha az embet a dinoszauruszok korában élt volna tuti kiirtotta volna mindet, Biztos, lehet, T-rex elkapott volna egynéhány emberkét, mimeg jól bosszútállnánk és összetörnénk a fészkében a tojásait. Az ősember is barlangimedvékkel, oroszlánokkal, gyapjasorszarvúkkal, mamutokkal élt együtt, sikeresen ki is irtotta mindet. Megtanultunk volna velük együtt élni. Ha az ember kora akkor kezdődött volna el, a mi korunkra csak pár szigeten lennének vadasparkokban (vagy nem). Az embet a legokosabb állat, és az erő az agyban van. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
somaster Posted December 27, 2007 Share Posted December 27, 2007 Nagyon hasznos dolog lesz megismerni a dinoszauruszokat, mert így következtetni fogunk tudni majd az ember és különbüző állatfajok történetére, kialakulására... Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Recommended Posts
Join the conversation
You can post now and register later. If you have an account, sign in now to post with your account.
Note: Your post will require moderator approval before it will be visible.