Jump to content
PirateClub.hu

Kedvenc Vers, Idézet


E.Draven
 Share

Recommended Posts

  • Replies 1k
  • Created
  • Last Reply

Top Posters In This Topic

xyzzs kérésére:

 

 

Petőfi Sándor

Szeptember végén

 

Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,

Még zöldel a nyárfa az ablak előtt,

De látod amottan a téli világot?

Már hó takará el a bérci tetőt.

Még ifjú szívemben a lángsugarú nyár

S még benne virít az egész kikelet,

De íme, sötét hajam őszbe vegyül már,

A tél dere már megüté fejemet.

 

Elhull a virág, eliramlik az élet...

Ülj, hitvesem, ülj az ölembe ide!

Ki most fejedet kebelemre tevéd le,

Holnap nem omolsz-e sírom fölibe?

Ó mondd: ha előbb halok el, tetemimre

Könnyezve borítasz-e szemfödelet?

S rábírhat-e majdan egy ifjú szerelme,

Hogy elhagyod érte az én nevemet?

 

Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt,

Fejfámra sötét lobogóul akaszd,

Én feljövök érte a síri világból

Az éj közepén, s oda leviszem azt,

Letörölni véle könnyűimet érted,

Ki könnyedén elfeledéd hívedet,

S e szív sebeit bekötözni, ki téged

Még akkor is, ott is, örökre szeret!

Link to comment
Share on other sites

Nekem megvan egy 1956-os olcsó könyvek kiadásban a trilógia, 4 azaz négy forint volt az ára! Remek olvasmány, ajánlom mindenkinek. :)

 

"Az igazság szeretete a legtöbb emberben nem egyéb, mint félelem az igazságtalanság elszenvedésétől."

 

La Rochefoucauld

Link to comment
Share on other sites

Gyere Úristen,nézd meg itt vagyok!

Tudom előtted el nem sápadok

Azt amit adtál-megvan épen-vedd el!

Csak hitegettem magam a neveddel

Ne haragudj hát Isten,nem hiszek,

De nyakamban száz kétséget viszek.

Szeress nagyon,hogyan Tudod Te jól azt

Mint nap a havat,amit magába olvaszt.

Vagy üss agyon hát,csak törődj velem

S én nem kérdem,hogy nincs e kegyelem

Tudom előtted el nem sápadok

Gyere Úristen,nézz meg -itt vagyok

Link to comment
Share on other sites

"Az idő nem fontos, ne sajnáld a napokat. Az ünnepi ebédhez a szakácsnő sok-sok mindent belevág egy nagy fazékba, ezért fogadj be te is mindent. Hordozd saját magad és mások fájdalmát, a titkokat, melyek körülvesznek. Ne siess! Az eszmélés lassan, de biztosan, végtelen csendben, derűsen történik. Környezeted megzavarhatja, de meg nem szakíthatja mindezt. Lassan lehiggadsz, megnyugszol. Kitisztulnak gondolataid, vágyaid, hatalmas béke önt el. Megvilágosodsz. Felsejlik Isten végtelen nyugodt keze vonása a világon. Mint felhővé szelídült tajték, onnan fentről mindent sokkal tisztábban fogsz látni. Források fakadnak fel benned. Érezni fogod magadban az erőt, amely most már nem magadért: értük, a világért fakad. Már nem harcolni akarsz, hanem teremteni. Nem gyűlölsz senkit és semmit, nem pusztítani akarsz, hanem segíteni, alkotni, életet adni, a beléd áramló fényt továbbengedni, -árasztani. Hiszed, hogy nemcsak része vagy a világnak, hanem partnere a mindenséget szeretetből szakadatlanul tovább teremtő Istennek…. Érzed a hegyeket mozgató erőt magadban, tudod, hogy emberek fognak születni, talpra állni, gyógyulni szavadra. De még ez sem fontos. Semmi sem fontos, csak az a KAPCSOLAT, mely nap mint nap, lassan felkel, és beragyogja világodat. Istennek társa vagy…"

 

Böjte Csaba - ferences szerzetes

Link to comment
Share on other sites

Egyik kedvencem:

 

Francois Villon: Akasztófavirágok balladája

 

Embertestvér, ki erre jársz a nyáron,

a dombtetőn, barát vagy idegen,

ne gúnyolódj e három jómadáron,

kik itt lengünk a sárga zsinegen:

bőrünket, nézd, a víz lemosta régen,

nyelvünk megzöldült, mint a rézgaras,

és így forgunk a korhadó kötélen,

pökhendi táncban, mint a szélkakas;

hasunk, amelybe bort tömtünk s kalácsot,

mint vén ribancmell, ráncos, sárga folt,

s szívünk, amely a názáreti ácsot

sohsem dicsérte, már a sárba folyt.

Ne röhögd ki gyalázatunkat, vándor,

s ne csak mibennünk lelj bűnt és hibát,

s ha majd a meggymagot kiköpted szádból,

rebegj értünk egy Áve Máriát:

- hogy a gonosz Hold szarván el ne essen,

s az égig jusson e három zsivány,

s ruháik foltján többé ne nevessen

a grófkisasszony és az úrilány -

de kérd reánk az Úr kegyelmét,

hogy a bitóról hófehéren

megoldja Villon árva lelkét

Krisztus nevében.

Ámen, ámen.

 

A barna rongyok hulltak már a fáról,

s át harminchárom sáros vármegyén

hárman jöttünk koldulva Flandriából:

Ythier Méchant, Colin Cayeux meg én.

És egy nap térdig hóban állt a róna,

s a házakból követ dobtak ki ránk,

s a réten nem nőtt, csak csipkerózsa

s deres kökénytől felkopott a szánk,

s ott röpködött a varjú is, mely újra

fülünkbe károg, itt a dombtetőn,

s mi ültünk hárman tar bozótba bújva

s árván a ködtől megfakult mezőn.

Kislány, ki erre jársz egy jóbaráttal,

ki majd letép, te liliomvirág,

ne nézz reánk szemedben durva váddal

de mondj értünk egy Áve Máriát:

- hogy a Tejút vizében meg ne ázzon,

s az égig jusson e három betyár,

s ott lovagoljon fenn a szivárványon,

ahol nincsen se úr, se szolga már -

és kérd reánk az Úr kegyelmét,

hogy a bitóról hófehéren megoldja

Villon árva lelkét

Krisztus nevében.

Ámen, ámen.

 

Ott ültünk a mezőn híg őszi ködben,

s fáztunk a hűlt tűz szürke kormain,

míg a hold rőt lámpáját felkötötte

Rouen várának lila tornyain.

S hogy lassan egyre mélyebb lett az alkony,

"nézzétek" - mondtam - "mily veres a hó",

Ythier Méchant a kését nézte akkor,

és arra jött egy batyuzó zsidó.

Ott jött görnyedten, vénen és mi szépen

felálltunk s taplót kértünk és tüzet,

de ő a kést bámulta s zöld szemében

sötét toronyként állt a rémület.

És így végeztünk véle mind a hárman,

mondj értünk még egy Áve Máriát,

s az Úr az örök élet aranyával

fizesse meg irgalmad aranyát:

- hogy a Göncöl kocsisa fel a bakra

vegye magához e három gonoszt,

s vad vágtában vihesse a magasba

Hozzá, ki már csupán kegyelmet oszt,

és kérd reánk az Ő szerelmét,

hogy a bitóról hófehéren

megoldja Villon árva lelkét

Krisztus nevében. Ámen, ámen.

 

A vén zsidót a búzaföldre dobtuk,

s a vén zsidó vagy száz tallért nyomott.

Aztán kocsmába mentünk és kimostuk

a rongyainkból mind a vérnyomot.

De a zsaruk elfogtak a határban,

s rozsdába verve vittek Párizsig,

bűnbánat nélkül haltunk mind a hárman,

s hasunkon, nézd, a lódarázs hízik,

szemünkkel varjak szállnak fenn az égen,

és forgunk-lengünk, mint a szélkakas,

és mellbimbóink megrohadva régen,

leestek tegnap, mint a rézgaras

- vállunk a naptól már barnára égett:

testvér, ne vess meg, mint a nagyvilág,

és mondj, ha a Montmartre-i dombra tévedsz,

értünk egy végső Áve Máriát:

- hogy Colin Cayeux lókötő pofáját

s Ythier Méchant-t a zsebmetszők közül

bírák, pandúrok ott fenn már ne várják,

rútul pislogva egy felhő mögül

- de kérd reánk az Ő kegyelmét,

hogy a bitóról hófehéren

megoldja Villon árva lelkét

Krisztus nevében.

Ámen, ámen.

/fordította: Faludy György/

Link to comment
Share on other sites

Egy Yeats idézet az Equilibrium című filmből:

 

"Mivel szegény vagyok,

álmom van csupán.

Álmaim lábad elé terítem;

Finoman lépj,

mert álmaimon gázolsz."

 

De ez a vers Szabó Lőrinc fordításában így hangzik:

 

Volna csak enyém az ég köntöse,

arannyal hímzett ezüstszínű fény,

az ég kék, sötét s szürke köntöse,

melyben az éj jár s a hajnal s a fény,

azt teríteném lábaid elé;

de minden kincsem csak az álmaim;

álmaim terültek lábaid elé;

lépj lágyan: amin jársz: az álmaim.

 

William Butler Yeats - Az ég köntösére vágyik

 

Ki-ki döntse el melyik kedvesebb számára. :)

Link to comment
Share on other sites

Kösz mile az Equilibrium-os verset...már éppen írni akartam én is...így legalább nem kell, de a Szabó Lőrinc változatot nem ismertem. ;) Meg úgy az előadóját sem...ahogy ennek se:

 

"Ébredj úgy minden reggel, mintha ez lenne életed utolsó napja. Egyszer úgy is igazad lesz." ismeretlen (számomra)

Link to comment
Share on other sites

ÜDv. Nekem most a KalapácS tól a Fájjon még c. számból!:)

"Én nem játszom tovább gonosz játékaid

Őrizze más zsírpapírba csomagolt álmaid

Semmit nem remélsz, csak úgy érzed, hogy élsz

Ha egy halálraítélt a villamosszékből szemeidbe néz"

 

"Ha ő az ördög, a pokolban férjen el

Ha isten, akkor tegyen végre csodát

Ha boszorkány, a máglyán égjen el

Ha áruló, ne itt éljen tovább"

 

De a kedvencem midig is Wass Albertől A bujdosó imája:

 

"Mert népem. Fajtám. Vérem!

Fájdalma bennem ég!

Szánd meg Uram Isten

Attila nemzetét."

 

Link to comment
Share on other sites

Kösz Greg82 a versek felrakását!!!(egyébként a Wallesi bárdoknak semmi köze a Toldi trilógiához, még hosszúságban sem...)

Esetleg valaki az Ómagyar Mária siralmat...??? (mert ez az első írásban megmaradt versünk és a világon nincs még egy olyan nép aki elbírná olvasni, megérteni az 1000 évvel ezelőtti nyelvén leírtakat...)

Link to comment
Share on other sites

Kösz Greg82 a versek felrakását!!!(egyébként a Wallesi bárdoknak semmi köze a Toldi trilógiához, még hosszúságban sem...)

Esetleg valaki az Ómagyar Mária siralmat...??? (mert ez az első írásban megmaradt versünk és a világon nincs még egy olyan nép aki elbírná olvasni, megérteni az 1000 évvel ezelőtti nyelvén leírtakat...)

Link to comment
Share on other sites

Szia xyzzs!

Nem azért hoztam fel a trilógiát, mert hosszúnak találtam A Walesi bárdok című vers beillesztését, csak Arany János kapcsán jutott eszembe. Senkit nem akartam megbántani vele.

 

Itt az Ómagyar Mária siralom:

 

Eredeti olvasás szerint:

 

 

Volék sirolm tudotlon.

Sirolmol sepedik,

Búol oszuk, epedek.

Választ világumtuul --

Zsidou, fiodumtuul,

Ézes ürümemtüül.

Ó én ézes urodum,

Eggyen igy fiodum!

Sirou anyát teküncsed,

Búabeleül kinyuhhad!

Szemem künyüel árad,

Én junhum buol fárad.

Te vérüd hullottya

Én junhum olélottya.

Világ világa,

Virágnak virága!

Keserüen kinzatul,

Vos szegekkel veretül.

Uh nekem, én fiom,

Ézes mézüül!

Szegényül [szégyenül?] szépségüd,

Vírüd hioll vizeül.

Sirolmom, fuhászatum --

Tertetik kiül

Én junhumnok bel bua,

Ki sumha nim hiül.

Végy halál engümet,

Eggyedüm íllyen,

Maraggyun urodum,

Kit világ féllyen!

Ó igoz Simeonnok

Bezzeg szovo ére;

Én érzem ez bútürűt,

Kit níha egíre.

Tüüled válnum [?],

De nüm valállal,

Hul igy kinzassál,

Fiom, halállal.

Zsidou, mit tész,

Türvéntelen,

Fiom mert hol

Biüntelen.

Fugva, husztuzva,

Üklelve, ketve

Ülüd.

Kegyüggyetük fiomnok,

Ne légy kegyülm mogomnok,

Ovogy halál kináal,

Anyát ézes fiáal

Egyembelű üllyétük!

 

Mai értelmezés szerint:

 

Valék siralom-tudatlan.

Siralomtól süppedek [siralomban elmerülök],

Bútol aszok, epedek.

Választ világomtól --

Zsidó, fiacskámtól,

Édes örömemtől.

Ó én édes uracskám,

Egyetlen egy fiacskám!

Síró anyát tekintsed,

Bújából kinyujtsad [kihúzzad]!

Szemem könnytől árad,

És keblem bútól fárad.

Te véred hullása

Én keblem alélása.

Világ világa,

Virágnak virága!

Keservesen kínzatol,

Vas szegekkel veretel.

Ó nekem, én fiam,

Édes mint a méz! [Édesb méznél?]

Szegényül [szégyenül?] szépséged,

Véred ürül [patakzik] vízként.

Siralmam, fohászkodásom --

[ezekkel] Terjed [mutatkozik] kívül

Én keblemnek belső búja,

Mi soha nem hűl [enyhül].

Végy halál engemet,

Egyetlenem éljen,

Maradjon uracskám,

Kit világ féljen!

Ó igaz Simeonnak

Biztos szava ére [beteljesedett];

Én érzem e bútőrt,

Mit hajdan ígére.

Elválnám tőled,

De ne volna,

Hogy így kínzatol,

Fiam, halálra.

Zsidó, mit téssz,

Törvénytelen,

Mert fiam hal

Bűntelen.

Fogva, huzogatva,

Öklelve, kötve

Ölöd.

Kegyelmezzetek fiamnak,

Ne legyen kegyelem magamnak,

Avagy halál kínjával,

Anyát édes fiával

Egyetemben öljétek!

 

(1300 körül)

 

Link to comment
Share on other sites

"Tüzes sajgó seb vagyok, égek, kínoz a fény s kínoz a harmat. Téged akarlak, eljöttem érted. Több kínra vágyom, téged akarlak." Ady Endre (asszem)

 

szerk.: szívesen xyzzs...bár már nem tom ki hozta összefüggésbe a Toldit s a Wales-i bárdokat... :S

Link to comment
Share on other sites

"Ugyanúgy ember az, aki álmában pillangónak képzeli magát, nem tudhatja, hogy ember-e vagy pillangó, hiszen emberi mivolta egy pillangó álma is lehet." ismeretlen (számomra)

 

Jim Morrison - Különös

 

"Az emberek különösek

ha idegen vagyok a számukra.

Elfordulnak, ha csak rám néznek,

félelem nehezedik a vállamra.

Egyedül vagyok, már a nők sem kellenek,

ma senki sem alszik az ágyamban.

 

olyan különös,

a madarak akkor is repülnek,

ha te nem nézed őket.

Jobban látnálak az ellenfényben

és emlékeznék a nevedre,

ha nem lennél velem." :huh:

 

Link to comment
Share on other sites

Join the conversation

You can post now and register later. If you have an account, sign in now to post with your account.
Note: Your post will require moderator approval before it will be visible.

Guest
Unfortunately, your content contains terms that we do not allow. Please edit your content to remove the highlighted words below.
Hozzászólás a témához...

×   Pasted as rich text.   Paste as plain text instead

  Only 75 emoji are allowed.

×   Your link has been automatically embedded.   Display as a link instead

×   Your previous content has been restored.   Clear editor

×   You cannot paste images directly. Upload or insert images from URL.

 Share

  • Jelenleg olvassa   0 members

    • No registered users viewing this page.



×
×
  • Create New...