Fiat Barchetta 1995

[tibiole]

Fiat Barchetta 1995

Szárazon elviheted

 

Divatos megjelenés, sportos motor, jó futómű, nagyszériás szerkezeteknek köszönhetően problémamentes fenntartás. Valahogy így hangzik az ideális örömautó receptje, amit az olaszok évtizedek óta alkalmaznak.

 

 

Egy második autóként használt roadster állapotát elsősorban futásteljesítménye, vételárát viszont a kora határozza meg. Ezért választottam ezt az első Barchetták közül való, ám mindössze ötvenezer kilométert futott Fiatot.

 

KÍVÜL

- Kisebb horpadások a csomagtartón (első hónapokban)

- Rosszul a helyükre illesztett ajtók (1997-ig)

- Kifakult, kidörzsölődött, esetleg szakadt vászontető

 

Egy sportkocsin aztán tényleg a design a legfontosabb! Hosszú orr, rövid far, harmonikus vonalak, az olaszok biztos kézzel rajzolták meg a Barchetta formatervét. Ezúttal azonban nem csak megálmodni, hanem kivitelezni is sikerült az autót, bár a kezdeti időszakban még nem volt minden tökéletes. Nehezen záródott a csomagtartó, ha a temperamentumos tulajdonos energikusan nyomta le, azzal kisebb horpadásokat okozott a lemezen. Szintén a korai példányoknál lehetett pontatlan az ajtók beillesztése, a tömítések felfekvése, és a tető is okozhatott beázásokat vagy szélzajokat. Egyébként a tetőmechanizmuson érezni az olaszok tapasztalatát: egyszerű, könnyen és gyorsan nyitható-csukható. Mégis javasolható egy alapos ellenőrzés, becsípődések, kidörzsölődések lehetségesek, illetve a napfény UV-sugárzása hatására kifakul a tető anyaga. Aki télen is akarja használni a Barchettát, annak a béleletlen vászontető miatt mindenképpen be kell szereznie egy keménytetőt.

 

BELÜL

- Beázások a hibás tömítések miatt

- Rossz úton rezonáló, nyikorgó berendezés

- Akadozó biztonsági övek (a TRW gyártmányú 1996-ig)

 

Egy időben a Fiatok híresek voltak gyenge kidolgozású, zörgő és széthulló berendezésükről. Bár a Barchetta sem a kidolgozási minőség bajnoka, ám semmi komoly kifogásolnivaló sincs az utasterében. Igen jól sikerült a színes betétekkel, retro-modern formákkal hangulatossá tenni a Fiatot, zörgések, nyikorgások is csak a nem túl merev karosszéria miatt jelentkeznek kifejezetten rossz utakon haladva. Ezen túl azonban nem kell lelazult, főleg nem lepotyogó alkatrészekre számítani, legfeljebb a ritkán használt ablakemelők lassulhatnak le, vagy állhatnak meg teljesen. Kezdetben gond volt a biztonsági övek közül a TRW gyártmányúakkal, de ezeket a szervizek nagy valószínűséggel időközben korrigálták. Szintén a legöregebb Barchettákon fordulhatnak elő leginkább beázások, amit okozhatnak az ajtótömítések, illetve a később módosított tetőtömítések is. Ha tökéletes a vászontető, mégis nyirkos a padló, vagy az utastér más része, akkor a költséges tömítéscserék árát kell a vételárból lealkudni.

 

PRÓBAÚT

- Hibás vezérműtengely-állító

- Szakadásra hajlamos gázbowden

- Vezérműszíj-szakadás (az első évjáratoknál)

 

Miért éppen Medárd napjára kellett a Barchetta próbautat szerveznem!? A sok ésszerű pléhdoboz után jól jött volna egy örömautózás, ehelyett egy ponyva alatt kuksolva váltogathattam az ablaktörlő fokozatait, állítgathattam a párátlanítót. Azért arról meggyőződhettem, hogy fronthajtásának dacára jól mozog a kis sportkocsi, futóművének feszessége ellenére is van elnyelőképessége. Motorjának 130 lóereje bőségesen elegendő a dinamikus mozgáshoz, ám a valóságban a számoknál fontosabb érezhető ereje és könnyed pörgethetősége, és természetesen az eredeti olasz motorhangja.

 

Egyébként sok részegységét a milliós darabszámban gyártott Puntótól örökölte, így alkatrészellátása problémamentes és olcsó, ám a speciális Barchetta-alkatrészekre borsos sportkocsi-felárat kérnek. Sajnos a korai évjáratoknál járványos betegség volt a vezérműszíj-szakadás és a vezérműtengely állítójának hibája. Az előbbi hibát úgy 1997-re teljesen kiküszöbölte a gyár, a másikkal viszont elvétve a későbbi példányoknál is lehet találkozni, ilyenkor a motor traktorként szól, és úgy is megy. Szintén a korai évjáratoknál a kuplung is már 80 000 kilométer körül elkophatott, de a gázbowden néha a későbbi autóknál is elszakadhat.

 

Modelltörténet

 

1995 Bemutató. Kétüléses, roadster karosszéria. Négyhengeres, változó szelepvezérlésű motor: 1,8/131 LE.

1996 Dupla légzsák széria.

1997 ABS széria.

1999 Keménytető csak a karosszéria színére fényezve rendelhető.

2000 Harmadik féklámpa a csomagtartófedélen.

2003 Modellfrissítés

 

ÖSSZEGZÉS

 

Emberemlékezet óta a kis sportkocsik specialistája a Fiat. Igazi élményautó a Barchetta is, szerkezeteinek fenntartása Punto-rokonságának köszönhetően nem okoz gondot. A kínálat javarészt megkímélt, második-harmadik autóként használt példányokból áll. Az első évjáratok néhány kellemetlen problémáját 1997-re kiküszöbölték, így igazából ettől az évjárattól számíthatunk gondtalan használatra. Nem kell azonban a korábbi Barchettákat sem nagyívben elkerülni, ám az előző tulajdonossal, illetve szakszervizzel kell tisztázni, elvégezték-e a motoron a meghibásodásra hajlamos alkatrészek cseréjét! Ezt külföldön jellemzően a kötelező szervizelések során automatikusan elvégezték, de nemcsak ezért, hanem az árkülönbség miatt is érdemes az itthoni legolcsóbb darabokkal szemben fontolóra venni egy külföldi vásárlás lehetőségét!

 

Ajánlott motorok/ felszereltségek:

 

Egyféle motor. Számtalan gazdagon felszerelt különleges szériája létezik a Barchettának