Pikáns,Erotikus Történetek!

[MuKI666]

Pár pikáns történet...

Másik topicban igértem már ilyeneket de szerinetem ide jobban passzol...

 

M. P. Rya - Erotikus őrületek 5.

 

A jéghideg szőke bombázó

 

Az orvosi rendelőben ezúttal is sokan voltak. Megkérdeztem, hogy ki az utolsó beteg, mire egy köpcös ősz úr jelentkezett. Elsütöttem e célra gyártott saját ötletemet, hogy "téved, mert én vagyok", aztán megadóan ültem le az egyik üres székbe. Sajnos, gondoltam, ezúttal ki kell várni a sort, hisz elfogytak a gyógyszereim, ráadásul valami új pollenre is reagál a szervezetem, talán csalán, vagy ürömfű, végül is teljesen mindegy, a lényeg, ilyenkor gyakran fulladok, gyógyszer kell. Azért sem tudom megúszni a sorban állást, mert a háziorvosom szabadságon van, s a helyettesnek mégsem üzenhetek be, hogy mit szeretnék felíratni.

 

Szóval, itt ülök a háziorvosom rendelőjének fehér falai között, egy fehér padon, s nézegetem a magammal hozott újságcikkeket, melyekből ötletet kellene merítenem tanulmányom befejezéséhez, ám a "globalizációs csapda" aktuális hírei nem kötik le figyelmemet, s az elfogult hangú, szenvedélyes publicisztikákat is hamar félreteszem. Kínomban már egy ingyen újságot kezdtem forgatni, amikor egy 25 év körüli, szőke bombázó libbent át az előtéren, halkan köszönt, majd fehér, mélyen dekoltált, miniszoknyás ruhácskáját igazgatva velem szemben leült. Azonnal ionizálódott a levegő, s az unalmas újságok helyett az izgalmas dekoltázst kezdtem figyelni, amely kiváló kirakata volt a kívánatosan kreolszínűre barnult, figyelemre méltó nagyságű kebleknek. A lány időnként rám pillantott, némi érdeklődést látta.Ill a szemében.

 

Gondolatban már vetkőztettem, s fotóztam, amikor elővillantak kissé kiálló fogai. Na, gondoltam, ezt el kell takartatni, mert lerontja azt a Marilyn Monroe hatást, amelyet nemcsak a haj színe, s a dekoltázs biztosított, de a lány mimikája is; tényleg ügyesen mozgatta a száját. Ha mosolyog az bájos, ám nem előnyös, de ez a kissé csodálkozó ajaktartás kellően erotikus és jól takarja a fogakat. Vajon mit tudhatnak ezek az érzéki ajkak?

 

Eddig jutottam a gondolatokkal, amikor beszólítottak. A rendelőben elbolondoztam az asszisztensnővel s a doktonnővel, közben - vizsgálatok nélkül - megkaptam a recepteket és a fegyverviselési engedélyem meghosszabbításához szükséges orvosi igazolást is. Régi tapasztala.tom, hogy laza stílusban könnyebben megy az "ügyintézés", s ez vonatkozik a ma még kissé a múlt rendszerre emlékeztető, hivatalnok-stílursú háziorvosi szolgálatra is.

 

Dolgom végeztével sietve távoztam, mert reményeim szerint még nyitva a patika, s akkor ki tudom váltani az enyhet adó inhalátort. Tévedtem, mert a környék összes gyógyszertára zárva volt. Egy ötlettől vezérelve a rendelő felé vezettem a kocsit, "hátha most már végez a kicsike", gondoltam, s egyben egy utolsó kísérletet tettem, abban a reményben, mégis találok egy nyitott patikát. Nem volt esélyem, mert ez, az orvoshoz legközelebb fekvő, mindig korán bezárt.

 

Nos, kétszeresen tévedtem, meut a hölgyet nem láttam, de a gyógyszertár nyitva volt. Igaz, a vele szemben levő, záráshoz készülő posta fegyveres őre (hiába, az utóbbi két évben háromszor is kirabolták a lakótelepi kis postát) "feltűnés nélkül" méregetni kezdett, de én erre ügyet sem vetettem, a kocsi ajtaját nyitva hagyva siettem be a patikába. Nem sokkal később - immár gyógyszereimmel együtt - ismét kocsiba ültem, s elindultam haza. Arra gondoltam, hogy ezúttal is kihagytam egy jó lehetőséget, mert ha nem vagyok ilyen gyáva, s leszólítom a rendelőben a nőt, minden másképp alakulhatott volna! Például felajánlhattam voina neki a portréfotózás lehetőségét (épp egy címlaphoz kerestem modellt), s erre nem szoktam elutasítást kapni! Aztán - ha már kapcsolatban vagyunk - esetleg meg is vizsgálhatók azok a kihívó keblek, s ellenőrizhető az is, hogy a bűvöletes ajkak a táplálkozáson és kommunikáción kívül alkalmasak-e másra is?

 

Amíg ezen gondolkoztam, még egy saroknyit sem mentem, s máris megláttam a nöt! A hozzám legközelebbi utcasarkon fordult be, egy másik lánnyal jöttek velem szembe. Még bosszankodni sem maradt időm azon, hogy "Ime itt a lány, de most meg nincs egyedül", amikor láttam: éppen búcsút intenek egymásnak. Azonnal kapcsoltam, lassítva melléjük közelítettem, majd a leparkoltam a járda mellé.

 

- Bocs, kisasszony, a rendelőben nem akartam félreértéseket keltve leszólítani, de készülő könyvem címlapjára keresek egy alkalmas modellt, s miután a maga me~jelenése olyan elbűvölő, felkérném, adja kölcsön az arcát egy fotó erejéig!

 

- Hát nem is tudom, hogy megfelelnék-e? - rebegte, mire gyorsan közbeszóltam:

 

- Ne válaszoljon most, csak gondolkozzon rajta, hogy akar-e könyvem címlapjára kerülni. Fotogén arca van, s tényleg címlapra való jelenség, valódi bombázó! Egyébként - s itt bemutatkoztam -, újságíró vagyok, itt az igazolványom (tényleg megmutattam neki, figyelmesen nézegette, aztán visszaadta, de szerintem semmit nem olvasott ki ajellegtelen lapocskáról), sajnos névkártya nincs nálam, de felírom a telefonszámomat, s ha megadja a sajátját, küldök egyet, meg elküldöm a könyv szinopszisát is, ebből megismerheti a könyv témáját. Csak azért, hogy lássa, mire vállalkozik.

 

A lány arcán az tükröződött, hogy a hirtelen történtek hatására nem tud az elmondottakra koncentrálni, észre sem vette, hogy itt tulajdonképpen leszólították, kapott egy kétes ajánlatot, ezért gyenge kitérést sejtető válasza sem lepett meg:

 

- Köszönöm, de most nagyon le vagyok robbanva, valami vírus... Hát majd gondolkozom, hogy esetleg...

 

- Csak ezt kérem magától! Az pedig nem baj, ha most nincs topformában, nem most fotózunk! - vágtam közbe. - Ha döntött, s addigra majd rendbe jön, telefonál, aztán meg úgyis kap egyjó sminkest és meglátja, magácska még gyönyörűbb lesz, mint az életben! Higgyen nekem, jó szemem van ehhez.

 

Tény és való, hogy korábbi modell-válogatásaim "helyezettjei" valamennyien befutottak, akadt, aki az én kiadványomban jelent meg először, s csinált aztán karriert, volt, akit "felfedeztem", de máshol érvényesítette adottságait.

 

A lány tétovaságát látva megkérdeztem: - Akkor felírhatom a telefonomat?

 

A szőke bombázó láthatóan örült az agitációnak meg a bókoknak, ezért aztán kérésemre rábólintott:

 

- Igen.

 

S ahogy a mesében ilyenkor lenni szokott, természetesem még toll sem volt nálam, ezért a járda tűloldalán lévö pedikűrös üzletbe ugrottam be kérni egyet.

 

Közben elsütöttem egy idétlen mókát, azt mondtam, hogy majd holnap benézek hozzájuk, mert én is kérek szép zöld körmöket. Az üzletben lévők kuncogtak az ötleten, majd az egyik kislány kezembe nyomott egy tollat, amivel rögtön kirobogtam a várakozó lányhoz, s máris felírtam a címemet egy hirtelenjében széttépett gyógyszeres doboz hátuljára.

 

Aztán a lány feldiktálta nevét, címét és telefonszámát, erre én hálálkodva búcsúztam tőle:

 

- Köszönöm kedves kisasszony, tovább nem is zavarom, csak jobbulást

 

kívánok! Akkor majd hívjuk egymást. - Rendben. Viszlát.

 

- Csókolom a kezét.

 

Hosszú ideig nem láttam Bogit. Először akkor beszéltünk, amikor fotózni kellett volna, de valahogy nem jött össze a dolog, azt hiszem nem találta meg a művésznő címét, vagy nem talált oda, lényegtelen, mert közben a kiadóm befucscsolt, ezért a könyvem ugrott, s már nem volt szükség a portré-fotóra.

 

E szomorú tény ellenére sem csökkent abbéli vágyam, hogy a lánnyal mielőbb találkozzak, ám én is lusta voltam, s ritkán hívtam, ő meg nyilván nagyon elfoglalt lehetett, mert soha nem volt otthon. A "nagy találkozás" váratlanul jött el. Egy fogadáson futottunk össze, s két igazi, Zwack-féle unikum "társaságában" megkérdezhettem tőle, hogy mit szólna egy randevúhoz. Nem tiltakozott, ebből azt a következtetést vontam le, hogy most kell ütni a vasat, mert a lány szimpatizál velem, s könnyen rávehető egy laza kis kalandra.

 

- Nos, máskor, s máshol találkozzunk, vagy elszökjünk innen? - tettem fel a gyakorlatias kérdést.

 

- Tőlem el is szökhetünk - válaszolta a szempilláit lassan leeresztve -, mert nagyon unalmasnak tartom ezt a társaságot.

 

A szót azon nyomban tett követte, s a ruhatárba mentünk. Útközben rádiótelefonon taxit hívtam, aztán kivettük a kabátokat, majd felöltözve kisétáltunk a ház elé. Amíg a kocsira vártunk, megkérdeztem:

 

- Hozzám, hozzád, vagy szállodába'?

 

Érthetően meglepődött a tegező hangnemen, de nem tiltakozott ellene, inkább az ajánlattal próbált vitatkozni:

 

- Én szívesebben mennék egy szórakozóhelyre...

 

- Oké, de ha felnőttek vagyunk, s tudjuk, mit akarunk, akkor talán el lehetne kerülni a tiszteletköröket. Én határozottan egy lepedőtesztetjavasolnék, hisz végül is egy átmulatott éjszaka után úgyis ott kötnénk ki, tehátjavallom, hogy mégjózanul kezdjünk hozzá az abszolvációhoz.

 

- Há-á-át - nyújtotta el a választ Bogi -, nem is tudom, olyan gyors a stílusod! - Ám célravezető - feleltem, s nem engedtem a rohamot elhárítani. - Ha tudod, hogy mit akarsz, akkor a célhoz két úton érhetsz el: kicsit kacskaringósan, vagy sallangmentesen, egyenes úton. Két kérdés van mindössze: akarod-e, s ha ezt eldöntötted, akkor már csak az: mikor?

 

Bogi maga elé nézett, látszott rajta, hogy vívódik önmagával. Nem siettettem a választ, rágyújtottam, elengedtem néhány füstkarikát, mire végre döntött:

 

- Igen és most...

 

Átöleltem a vállát, s egy puszit nyomtam az arcára. - Kösz, ezt szerettem volna kérni.

 

Megérkezett a taxi is, így gyorsan feltettem a kérdést: - Nos, akkor hozzám, hozzád, vagy hotelbe?

 

- Az utóbbit választanám - mondta nagyon halkan a lány, s érezhető volt, hogy még mindig nem békélt meg önmagával.

 

Beszálltunk az autóba, s bemondtam a sofőrnek egy közeli hotel címét. Az úton nem szóltunk egymáshoz, de amikor a hotel feljárójára gördült az autó, Bogi - némi feszültség volt érezhető szorításában - megfogta a kezem.

 

- Félsz? - kérdeztem halkan.

 

- Inkább feszült vagyok... - rebegte, és hozzám bújt.

 

- Én is - válaszoltam, s megcsókoltam. Először és futólag. Ténylegesen éreztem a feszültséget, amely mindenkit uralmába kerít az első alkalommal. Ilyenkor az a nagy kérdés: le tudod-e győzni önmagadat? Aki erre képtelen, az mindig gátlásos marad, ám a fegyelmezetteknek egy izgalmakkal teli, csodálatos élményt jelent az effajta, villámgyors beteljesülés.

 

A feszültség mindaddig tartott, amíg a zuhany alá nem álltunk. A kapkodva levetett, egymásra dobált ruhák is jelezték, hogy még nem az előjáték része a vetkőzés. A partnerek inkább szeretnének az egészen már túl lenni, izgalmuk csak részben nemi jellegű, s bár a vágy erőteljes motívum, azért itt még a megismerés izgalma játssza a főszerepet. Mi is akkor kezdtünk természetesen viselkedni, amikor a zuhanyrózsa erős vízsugara alá állva testünk összeért, s bőrünkön keresztül csillapította a felkorbácsolt érzelmeket. Leszappanoztuk egymást, aztán gondosan lemostuk a habot. Ez egy különleges előjáték volt, most már egymás testére koncentrálva kerestük a későbbi tánzczc~císi pontokat, s amikor regisztráltuk azok helyét, megnylgodva tértünk át az új abb területek felkutatására.

 

A zuhanypróba végén már kellően ismertük egymást, s fel is voltunk ajzva annyira, hogy rögtön az ágyba meneküljünk. Bogi szorosan átölelt, nem beszélt, de forró teste, lágy ölelése tudatta velem, hogy átadta magát kényemre-kedvemre, bízik bennem, s kívánja az együttlétet.

 

Bogi fehér, simatapintásű bőre izgatóan hatott rám. Simogattam, csókoltam, mire ő ellazulva tapadt hozzám. Kezem teste ezer titkát fürkészte, s amikor öléhez értem, tapasztalhattam, hogy teljesen rám hangolódott. A síkos testrész tapintása tovább fokozta vágyamat, s ezt az sem csillapította, hogy először, s igazán megcsókoltam őt. Hosszú, erotikus csók volt. Ajkaink egymásra tapadtak, nyelvünk játékosan egybeért, fogunk koccant. Élveztük egymás ízét, s a nyelvek kígyózó mozgása kérlelhetetlenül tovább izgatott mindkettőnket. Közben kezemmel simogattam, lábammal átkaroltam derekát, s igyekeztem teljesen birtokba venni testét.

 

Bogi teljes mértékben átadta magát, most már kitárulkozva fogadta közeledésemet, sőt kezdeményezően simogatta felajzott testemet.

 

- Belédmegyek... - szóltam, mire combjai még inkább kitárultak.

 

- Gyere... - súgta, s én két ujjal segítettem a behatolást, majd óvatosan megkezdtem a hőn áhitott aktust.

 

Először lassú mozgással éreztettem vele a birtokbavételt, aztán a mozgás felgyorsult. A lány átszellemült arccal, lehunyt szempillákkal élvezte munkálkodásomat, s a nedves hüvely ütemes szorításai, a csípő apró ellenlökései, a formás derék kigyózó mozgása következtében nem sokáig bírtam a tempót. Kénytelen voltam ismét lassítani, mert attól tartottam, hogy idejekorán "elköszönök", s ez mindkettőnknek fájdalmas lett volna! Így aztán - ennek megelőzésére - időnként leálltam, ilyenkor csodálatos, kemény melleit, meredező bimbóit csókolgattam, vagy éppen tüzes ölét simogattam. Hálás volt a kényeztetésért, mert egyszer csak kiengedett magából, fekvő helyzetében félfordulatot tett, aztán rám hajolt és bemutatta, hogy mire is készek azok az érzéki ajkak~ Én sem maradtam tétlen, s fürge nyelvjátékkal

köszöntem meg kezdeményezését. Rövidebb szüneteket is közbeiktattam, így aztán egy jó negyedórán át izgattuk egymást. Amikor elérkezett az idő, s vágyunk a beteljesülés előtt állt, abbahagytuk a játékot, s egy újabb csókba forrva lágyan ringatózva kezdtük el a végső visszaszámlálást.

 

A csűcspont elérése ekkor már nem tartott sokáig. A kirobbanás erejétjelezte, hogy egyikünk sem volt képes fegyelmezni magát, ennek meglehetősen jól hallható, bár teljességgel artikulálatlanjelei voltak, de meg sem próbáltuk ezeket csitítani, csak élveztük egymást. A testünk minden porcikáján eláradó kéj megrázó élményeit megpróbáltam rögzíteni magamban, ám ez természetesen képtelenség, hisz a kéjérzet - bár a testi örömök következménye - az agyban keletkezik, ezért csak azt érzed, hogy jó, jó, nagyon jó... és jön fölfelé az érzés... aztán robban, jön a torok mélyéről feltörő, hosszan elnyújtott Á-Á-Á!... Közben tested megfeszül, érezhetően kiürülsz... és egyre csak jó... még jobb... és vége, elcsitulsz, megpihensz, jön az ernyedés. Ő még sóhajt egy picit, aztán csak az ernyedő hüvely lazulását érzed... Aztán elcsitultunk, majd néhány óra múltán ismét elkezdődhet a -játék! Vágyainknak csupán fáradtságunk korlátozhatja, s amikor ez végül is bekövetkezett, mély álomba szenderültünk.

 

S amennyiben az olvasó boldog "heppiendet" sejt, sajnos ki kell ábrándítanom. A szerelmes éjszakát nem követte másik, mert esetünkben valóban két idegen ember találkozott véletlenszerűen, egy olyan alkalmas pillanatban, amikor mindkettejüknek épp a másikra volt szüksége. Azért "vonalban maradtunk", időnként - amikor lelki baja volt valamelyikünknek - telefonon szót váltottunk. Így értesültem arról, hogy Bogi férjhez ment, lediplomázott, s boldog családanyaként otthon dolgozik.

 

Legutóbbi beszélgetésünk alkalmával elúj ságolta, hogy megint terhes, aztán kissé panaszosan hozzátette:

 

- ...És légy szíves, ne is próbálkozz, mert találkozásunk óta már legalább tíz kilóval nehezebb lettem, eldefonnálódtam, úgyhogy borzasztó csalódás érne... Mit mondjak, nem állt szándékomban a látogatás, de erre tényleg beindultam! A terhes nő látványa mindig felizgatott...

 

- Tudod mit? - rögtönöztem. - Akkor majd nem nézek rád, de azért egyszer felugrom hozzád!

 

Nem tiltakozott, ezért egy szabad délelőttömön felkerestem. Egy aranyos, vidám kisfiúval a karján fogadott, s a felszedett kilók tényleg meglátszottak rajta! Ám ez nemcsak negatív változás volt, hisz az egykori dús keblek most - nyilván a terhesség következtében - hatalmassá nőttek, s ez nálam soha nem jelentett hátrányt. Olyannyira, hogy hamarjában támadt is néhány ötletem a népszerű tejellátOrendSZer ~~yICISZI'IOSIÍCISCII''Cl~~...

 

Bogi a konyhában ültetett le, mert - mint mondta - a gyereket rövidesen a szobában le kell fektetnie. Kávét főzött, s egy kis unikumot is töltött, ám szemein láttam, hogy szeretne ezeken végre tűl lenni. Vágyik valamire, ami nem a gyermekneveléssel, a család ellátásával és a vendéglátással kapcsolatos, szeretné, ha végre történhetne vele valami, ami a hónapok óta parlagon heverő testét lázba hozza, felizzítja, s elenyészi. Mondtam is neki:

 

- Nem vagy te nagyon elhagyatva?

 

- De, igen! Férjem nyűgös a terhességtől, közelembe sem jön, pedig ő akarta a babát... Ezért örültem meg neked, te jó barát vagy, s talán megkérhetlek egy kis szívességre.

 

- S mi lenne az? - adtam az ártatlant.

 

- Hát, ha ezt el kell mondani, akkor te sem vagy a régi...

 

Bogi hangja keserűen szólt, nem volt alkalmas az idétlen játék befogadására , ezért komolyra fordítottam a szót:

 

- Értelek. Tégy rendet a gyerek körül, aztán gyere mellém.

 

Bogi elvonult a sráccal, s rövid ideig matatott a szobába. Amikor visszajött a kívánt állapot beállt, ölembe ültettem, s megcsókoltam. A viszonzás lenyűgöző volt, olyan, mint egykor, az első szeretkezésünk alkalmával: szenvedélyes és csábító. Fürge kis nyelve alaposan elbánt az enyémmel, ügyes mozgással hárította folytonos áthatolási kezdeményezéseimet. Az ellenállás csak arra szolgált, hogy elandalítson, aztán a legváratlanabb pillanatban befogadja, majd a fogaival azonnal csapdába is zárja nyelvemet. A játszadozás nem tartott sokáig, mert a hatalmas keblek gyorsan felizgattak, s a pocak simogatása után megtettem a kezdő lépéseket az alsó régiók elfoglalására is.

 

Végül az áhított aktus nem történt meg, Bogi több okot is megjelölt problémaként. Az egyik ok meglepett, azt mondta, hogy férje teljesen átállította az orális erotika élvezetére, így ma már neki ez a módszer igazi, teljes kielégülést jelent.

 

Erre felvilágosítottam, hogy ez azért nem olyan elviselhetetlen számomra, s nem fogok tiltakozni ellene, ha támad. Sőt, ha lehetne, követelném is e módszer alkalmazását. Nem kellett követelni. Bogi elém térdelt, s nagy műgonddal előhalászat vágyai meredező tárgyát. Előbb - illedelmes kislány módjára - "köszöntötte", vagyis rózsaszínű nyelvecskéjével körbenyalogatta a vöröslő makkot, aztán egy hosszantartó játékot mutatott be, amelyben vezető szerepet a még mindig csodálatos ajkak kaptak, hosszű ujjai pedig statisztaként működtek közre a játékban. A nedves ajkak varázslatos puhasággal siklottak a duzzadó, vérerekkel dúsan szabdalt hengeren. Eközben nyelvecskéje apró kis csapásokkal sorozott, s amikor a makkhoz ért, szája a lágy cirógatásról szívómozgásra váltott. Az már csak a hab volt a tortán, hogy az anyaság hormonjai következtében megduzzadt kebleit közben játékosan simogathattam. Ez a fajta kényeztetés mindkettőnknek nagyon jólesett. Ténykérdés, hogy ezúttal hamar eljutottam odáig, amikor már csak egy dolog érdekelt, az, hogy élvezzek, érezzem a feltörő kéjt, érezzem amint erősödik, egyre erőteljesebb és aztán... szétrobban a világ, a lány nyüszít, én hörgök, aztán elhallgat, mire gyengéden megsimogatom... Kész... Elnyúlok a széken.

 

Bármennyire gyors és hatásos volt Bogi szólója, amire célba értem, ő már többszörösen megelőzött, így a végső ellágyulás mindkettőnk számára enyhet adott, s egy fontos tapasztalatot: ma is jelentünk egymásnak valamit. Talán nem is keveset...

[MuKI666]

a következő

 

 

A történet, amit most el szeretnék regélni nektek úgy féléve történt.

Akkoriban a barátnőmnek egészségügyi problémai voltak, így hagyományos értelemben

vett szexre nem kerülhetett sor. El kell még mondanom, hogy ennek előtte mi minden

alkalmat kihasználtunk egy kis együttlétre, egy kis jó szeretkezésre (naponta

többször is). Mikor ez a probléma megjelent az orvos azt írta elő, hogy legalább

1 hónapig ne létesítsünk egymással semmiféle nemi kapcsolatot. Mikor ezt meghallottam

a barátnőm tolmácsolásában, elsőre nem tűnt olyan rettenetesnek, örültem annak,

hogy nincs komolyabb baja.

Az idő telt, ő visszament az iskolába, én itthon végeztem a dolgomat ment minden

a rendeltetése szerint, bevallom őszintén nem is igen gondoltam rá. Hanem eljött

a hétvége, amikor hazajött a kollégiumból. Szokás szerint, ilyenkor én mindig elmegyek

hozzá és dumálunk, tv-zünk, meg ilyesmi (főleg ilyesmi). De hát most arra még csak

gondolni sem lehetett. Bementünk a szobájába, lefeküdtünk az ágyára és elkezdtünk

beszélgetni az elmúlt napokról, közben egy-két csók is becsúszott, de persze inkább

csak puszik, nehogy felkeltsük az alvó oroszlánt.

De mindhiába!

Ez mégis csak egy csütörtök este, és eddig mindig ilyenkor szoktuk levezetni az

elmaradt napok böjtjét. Mintha a biológiai órám riasztott volna, hogy figyelj már,

csütörtök van!

Egyszóval nem bírtam, de azért az vigasztalt, hogy már ő is csak egy cérnaszálon

függ a szakadék felett, és én gonosz arra vártam ez a kis szál mikor szakad el.

Nem kellett sokat várnom.

Vad csókolózásba kezdtünk, ajkaink égtek a vágytól, nyelveink eggyé váltak, kezeink

egymás teste felé indultak felfedező útra úgy, mintha az idő sürgetné őket, mintha

félnének attól, hogy ha most nem érintik meg egymást, végleg elvesznek. Az idő urai

lettünk, egyszerűen megszűnt körülöttünk létezni minden, a külső hangok érdektelenekké

váltak, ami eddig körülöttünk volt egyszerre semmivé vált csak ketten voltunk, ő és én.

Egy csepp időre sem akartam elszakadni testétől, ajkai csókolgatása után áttértem a

fülére úgy, hogy közben szám széle egy pillanatra sem távolodott el selymes arcától.

Teljesen bekaptam aranyos, kis fülét és nyelvemmel cimpáját birizgáltam, hasonlóan,

mint ahogy alul szoktam. Erre mindig begerjed, teste megfeszül, száját csak halk

kéjmorgás hagyja el. Kezemmel benyúltam pólója alá, és megfogtam gömbölyded, ágaskodó

melleit, ami nagyon izgató volt, mivel nem láttam, csak éreztem kerek mivoltát.

Mellbimbói az izgatottság hatására keményen ágaskodtak, szinte jelezve nekem érints meg!

Ezek után már nem bírtam ki, hogy ne láthassam. Lassan legördítettem forró testéről a

pólót, és mikor a póló elhagyta csodálatos melleit, hirtelen rávetettem magam az egyikre

és lassan, ameddig csak tudtam bekaptam, majd mikor már majdnem szétfeszítette számat,

szívni kezdtem. Nagyon kemény volt a mellbimbója, nyelvemmel alig tudtam megmozgatni.

Kétségtelenül az egyik legizgatóbb dolog egy férfi számára, két keményre duzzadt női

mell látványa, és érzése. Ő is biztosan élvezhette a helyzetet, mert izmai megfeszültek,

és kezét fejemre téve ösztökélt a folytatásra. Pólóját levettettem róla, szájon csókoltam,

majd visszatértem a két szépséghez. Egy kis időt még eltöltöttem keblei fogságában, közben

pedig combját simogattam, amire reflexszerűen széttárta lábait, mutatván, alig várja,

hogy hozzáérjek. Kicsit feszültnek tűnt, gondoltam talán a farmer teszi, így

megszabadítottam tőle, egyben lehúzva bugyiját is. Mikor már levettem róla mindent,

ami bájait eltakarja végignéztem természet adta formáját, teste gyönyörű vonalait.

Már éreztem, hogy nem bírom sokáig, legszívesebben azonnal magamévá tettem volna,

de hát a körülmények nem tették ezt lehetővé.

Persze ez nem akadályozott meg abban, hogy másféle örömszerzési módot ne válasszak.

Lábujjainál kezdve végigcsókoltam egész testét, kicsit megállva a "végzet templománál".

Kicsi szünetet iktattam be, nem értem hozzá csak leheletem súrolta teste legérzékenyebb

részét. Felnéztem, s láttam arcán, hogy minden vágya az, hogy hozzáérjek, de ezt

nem tettem meg, hanem felfelé haladtam. Szájon csókoltam, nyakát nyalogattam, majd

amire már nagyon várt, nyelvemmel csiklóját nyalogattam, miközben folyamatosam

masszíroztam mellbimbóját.

Nem telt bele sok idő, és elélvezett. Odabújtam melléje, átkaroltuk egymást, és

csókolózni kezdtünk. Közben egyik keze "barangolni" kezdett férfiasságom felé, ami

természetesen full erect volt. Lehúzta nadrágomat, beült a két lábam közé, és mintha

gumiból lett volna lehajolt ágyékomhoz, kezébe vette farkam, és nyelvével makkomat

körbe nyalogatta, majd egy hirtelen mozdulattal a szájába vette, ameddig csak bírta,

majd kicsit megállt. Tudta, hogy ez az a pillanat, amit én nagyon szeretek. Csakúgy

lüktetett szájában gyönyörűségem, majd szétdurrantam (mit ne mondjak ennek aztán

igazán mestere ez a csaj!). Lassan szívni kezdte, amikor már érezte, hogy nincs sok

hátra, beleadott apait, anyait. Éreztem, hogy itt a végső stádium, és megfogtam fejét,

így mutatva neki a helyes sebességet, nem mintha ő nem tudta volna magától.

Teljes táramat belespricceltem szájába, nagyot nyelt, majd mellém feküdt, és együtt

lihegtünk az éjszakába.

 

Szóval ez volt az én kis történetem.

 

[MuKI666]

Freud szerint mindenki... kicsit morbid szerintem

 

Be kell vallanom, hogy mindig is fantáziáltam anyámról. Freud szerint mindenki, de ezek a normálisnál sokkal nyíltabbak. Legalábbis azt hiszem. Mindig is jó alakja volt, köszönhetően a sok kocogásnak és tornagyakorlatnak. Egyébként, alapvetően jó teste volt. Gyakorta - amint hazajött rövid pólóban edzésről -, gondoltam rá, jó lehet az ágyban. Gyakran rá gondolva maszturbáltam. A feleségem nagyon hasonlított rá, és gyakran képzeltem anyámat feleségem helyébe, amikor szeretkeztünk. Ilyenkor, mintha anyámat basztam volna.

 

Mikor gímibe jártam, apám esténként is dolgozott, így ha épp nem mentem sehova, csak ketten voltunk otthon. De nem csináltunk ebből nagy ügyet. Nekem délután kosárlabdaedzésem volt, este pedig vagy dolgoztam (részmunkaidőben a zöldségesnél), vagy a haverokkal elmentem valahova.

 

Egyszer mikor hazajöttem a suliból ő éppen a kertben volt hátul, napozott. Nem vett észre és én sokáig álltam és csak néztem őt. Fehér bikini volt rajta és a fenekén behúzta a vágatba, hogy minél jobban lebarnuljon a feneke is. Innen hátulról láthattam a pina szőrét kibújni a bikiniből. A felső nem volt megkötve rajta mivel hason feküdt és úgy látszott alszik. Felriadt, ahogy közelebb léptem és enyhén felemelkedett felfedve előttem csodálatos mellei oldalsó és felső részét.

 

- Óh, Bobby! - mondta - Nem tudtam, hogy máris megérkeztél. - egy kicsit zavartnak tűnt, amint megkötötte a bikini felsőt, de ahogy mozgott így is kibuggyant itt-ott hatalmas melle. Felkelt, maga elé kapta a törölközőt és a hátsó ajtó felé indult.

 

- A vacsora már a sütőben. - mondta - úgy gondoltam veszek egy kis napfürdőt. A nagy sietségben hogy eltakarja a melleit elfelejtette kivenni a bikinialsó többi részét a fenekéből. Nem tudtam levenni a szemem róla és csak mentem mögötte csodálva feszes fenekét ahogy lassan lépkedett az ajtó felé. Észtevettem, hogy kezdődő merevedésem van és igyekeztem ezt elrejteni előle. Szerencsére nem vette észre.

 

Bementünk a házba. Elnézést kért és elment átöltözni, felvenni valamit a bikini helyett, addig elraktam a könyveimet. Visszamentemben, hálószobaajtaját résnyire nyitva találtam. Benéztem. Láttam, még mindig a bikinit levételénél járt. Levette a felsőt, megállt és megcirógatta a melleit. Finom kezeivel elölről masszírozta, majd egymásnak nyomta őket. A bimbóit simogatta. Körkörösen, majd finoman megcsippentette őket. - Óóh! - hagyták el ajkait élvezetében.

 

Lassan levezette kezeit lapos hasára. Szétkente a napolajat, ami még rajta maradt. Míg jobb keze a hasát kényeztette, a bal lassan a jobbnál is lejjebb csúszott, le egészen a bikini alsóba, be a puncijához. Mikor a keze a pinusához ért, fejét hátravetette, háta íjként meghajlott. Szemeit becsukta. Folytetta még egy ideig úgy, hogy az alsó még rajta volt, majd azt is levette. Felült, félredobta az alsót. A pinája teljesen lucskos, mint az óceán, megcsillant az ablakon bevágó fényben. Dús barna szőrzetén kereszül láthattóvá vátak nagyajkai és a csillámló nedve. Levette az alsót, és feljebb csúszott az ágyon, az eddiginél is jobb belátást engedve nekem. Felemelte a térdeit, kittárva ölét, teljesen felhúzta őket, akadálytalanná téve az utat kezével a szemérméhez. Nagy élvezettel simogatta a pina körüli területet. Olykor megsimogatta a bozontot, ilyenkor össze-összerezzent. Közeledve a központ felé, szakértő módon húzta szét kisajkait. Fel-le dörzsölte őket a mutató és gyűrűsujjával. Néha engedte, engedte a középső ujjának megérinteni a csiklót. Úgy rezzent össze ilyenkor, mintha ármütés érte volna ilyenkor. Torkából nyögések törtek elő. Kicsit megállt, odanyúlt az éjjeliasztalra és elvette a napolajat. Elmozdult a látókörömből. Gondoltam, úgysem vesz észre semmit abból ami körülötte történik, kicsit kijjeb tártam az ajtót, így ráláttam az egész szobára. A nyikorgásra kicsit felnézett, de mivel nem vett észre, nem tulajdonított figyelmet a zajnak. Folytatta. Levette az olaj kupakját és magára kente nyakától a hasáig, majd elkezdte masszírozni. Már az egész teste csilogott. A kezein és térdein átfordulva, hátranyúlt és két ujját pinájába csúsztatta, egyet pedig a seggluka felé irányított. Masszírozta magát. Mutatóujját egészen becsúsztatt a fenekébe, a másik két ujjával továbbra gyömöszölte a pináját. Egyre hevesebb nyögések hagyták el ajkait, növelte az iramot és az intenzitást. Egész alsóteste mozgott az ütemre, ahogy vadul masszírozta pináját. Mellei pattogtak, testének dobálásának ütemére előre-hátra. Légzése felgyorsult, kiabálni kezdett, a kéj hullámai elborították. Biztos voltam benne, hogy észrevétlenül beléphetnék a szobába, de nem tettem. Egészen addig figyeltem míg lenyugodott, majd átmentem a nappaliba, mintha TV-t néztem volna.

 

Pár percel később a konyhában matatott, vacsorához készülődött. Rövidesen hívott is vacsorázni, le is mentem. Anya pólóban és rövidnadrágban volt. Emlékeimet felébresztetve milyen is ezek nélkül. A lámpa alá állva láthattam, hogy nem vett melltartót. A bimbói tisztán látszódtak a fényben. Nem bírtam levenni a szemem róla amíg terítettünk. A vacsora finom volt. Szokásos dolgokról beszélgettünk. Megkérdezte, mi volt a suliban, meg a munkában és én a szokásos dolgokat feleltem neki. Amikor felállt az asztaltól, hogy egy kis tejet hozzon, a rövidnadrágjának oldalán a gombok végig ki voltak gombolva. Fantasztikus lábai így még nagyobb hangsúlyt kaptak. Mikor lehajolt, hogy kivegye a tejet a hűtőből, egyértelmüvé vált, bugyi sincs rajta. Jól látszott fenekének alsó része. Elkezdtem keményedni és eléggé nehezemre esett, levennem tekintetemet testéről egész vacsora alatt. Segítettem elmosogatni, majd felmentem a szobámba tanulni egy kicsit. El is felejtkeztem az egész dologról és belemerültem a könyvembe, amikor kopogott az ajtómon. Bejött, még mindig nem gombolkozott be. Leült az ágyamra keresztebe tett a lábakkal. Megcsodálhattam így combjait egész hosszában.

 

- Kicsit feszült vagyok az egész napi munkától. - kezdte - Nem masszíroznál meg egy kicsit?

 

Meglódultak a gondolataim és ettől egyből elkezdett keményedni a farkam.

 

- Nem probléma. - válaszoltam és közelebb húzódtam az ágyon. Mögéültem és elkeztem masszírozni a vállát a pólón keresztül, egyik felét lecsúsztatva a válláról.

 

A bőre sima volt, és barna. Nem látszott rajta a melltartónak még a nyoma sem. Ahogy masszíroztam, nagy élvezetel mozgatta a fejét oldalra és előre-hátra.

 

- Hmmm, Ez jó! - dorombolta - Csak leveszem ezt, OK? - lenyúlt és egy mozdulattal levette a trikót, hozzáférhetővé téve a vállait és a hátát. A háta is sima volt de tornagyakorlatoktól feszes és izmos. Masszíroztam a vállát és a hátait és ő tovább nyögdécselt a kezeim alatt. Hirtelen átnyúltam mellette, ahogy felemelte a kezeit, elkezdtem simogatni a melle oldalát.

 

- Óóh, igen! Nagyon kellemes! - A háta ívben megfeszült, ahogy marokra fogtam, ugyanúgy ahogy alig pár órával ezelőtt.

 

A hatalmas dinnyéit fogni csodálatos volt. A bimbói egyre keményebbek lettek. Ahogy hozzá-hozzáértem. Kicsit hátrébbdőlt. Sokkal jobban ráláttam a melleire. Fejét a vállamra hajtotta. Tovább masszíroztam a bimbói körül. Hátával hozzásimult a mellemnek. Úgy csináltam, ahogy tőle láttam nem sokkal előtte. Megcsippentettem a bimbóit. Először csak finoman és egyszerre csak egyiket, majd, mindkettőt egyszerre. A háta tovább feszült és arca felém fordult. Megcsókoltam. Egy olyan hosszú, nedves csókot adtam neki, amilyet még senkinek. Az ajkai forróak voltak. Miközben csókolóztunk lassan lenyúlt a csípőjéhez és letolta a rövidnadrágját.

 

Hátrébb húzódtam, hogy levegyem a pólómat. Láthattam a teljes testét. Visszafeküdt az ágyra kissé szétnyitotta a lábáit, betekintést engedve fantasztikus pinájára. Farkam mát ágaskodott és szinte kiugrott a nadrágomból. Nem bírtam megállni, hogy ne vessek egy közelebbi pillantást a pinusára. Pont ezt akarta. A takarosan nyirt kis szőre még izgatóbb volt ilyen közelről. Tisztán látszott a vágytól, milyen nedves. Combjai belső felével folytattam a maszírozást, vigyázva nehogy megérintsem a nagyajkait. Egyelőre. Ekkora kezei már az ágy száleit markolták. Szemei félig csukva, öle úgy hullámzott, mint egy vad bika a rodeón.

 

- Ó Bobby! Basszál meg. Kérlek, basszál keményem! - kiáltott fel élvezetében, amint végre elérték ujjaim a szeméremajkait.

 

Arcom belefúrtam az ölébe. Nyelvemet mélyen benyomtan a vágatába miközben szoptam csiklóját. Követnem kellett a ritmusát, amit öle mozgása diktált, mert mélyen be akartam nyalni. Folyamatosan ittam a kifolyó kéjnedvét. Hirtelen másmilyen mozgásba kezdett. Vibráltata az alsófelét. Mikor kéjnedve megindult, szinte ömlött. Teljesen eláztatta az arcomat. Feljebb csúsztam, hogy arcunk egy vonalba kerülhessen. Mint a bocit anyja, elkezdte lenyalni a saját levét az arcomról.

 

Kis pihegés után, anya akcióra kész volt megint. Gyorsan levetette a nadrágomat.

 

- Feküdj le! - mondta anyám.

 

Engedelmeskedtem. Lassan fölém ült, szétterpesztette a lábait és lassan rám ereszkedett. A forró pinája, mint a tűz. Fokozatosan egész farkamat befogdta. Mikor már egészen benne voltam elkezdte előbbi ölmozgását megint. Fantsztikus mellei együtt mozogtak ölének a ritmusával. Éreztem, ahogy a vérnyomásom emelkedik. Vér dörömbölt a fülemben. Éreztem, rövidesen eldurranok. Szintén észrevehette, gyorsított az ütemen. Éreztem, még egy-két lökés, és nem bírom tovább. Hatalmas adag gecit lövelltem forró puncijába. Összeszorította lábait, mitha ki akarná facsavarni belőle az utolsó cseppet is. Megcsókolt. Simogattuk még egymást, miután mindketten eljutottunk a csúcsra.

 

Azóta még sok ilyen alkalom volt, de sosem felejthetem az elsőt.

[MuKI666]

Zsu Kalandja a házibuliban

 

A múlt héten Paliéknál volt házibuli. Megrészegülve élveztem a megannyi kíváncsi tekintetet, melyek idomaimat

méricskélték. Az sem zavart, hogy az arcok közül talán minden harmadikat ismertem csak. Nagyon meleg volt a

hangulat volt. Ismeretlenek és ismerősök mind-mind nagy barátsággal diskuráltak mindenről, amiről beszélni lehet.

Barátságok, ismeretségek, szerelmek szövődtek azokban a pillanatokban. Nem ismertem mindenkit, ezért körbe

indultam, hogy ne szalasszak el egyetlen lehetőséget sem, hátha megtalálom azt, aki pont nekem teremtetett. Amint

körbesétáltam, egy kisebb csoportosulásra lettem figyelmes a hálószobában, ahonnan időnkét fesztelen hahota,

sikítás, taps röppent szét a környező társaság figyelmét időnként-időnként magukra vonva. Egy népszerű

társasjátékot játszottak, a neve: "Meri? Vagy nem Meri?". No a játék nem azonos az RTL-Klub hason nevezetű

játékával, csak nevében hasonlít.

 

A játékszabályok roppant egyszerűek. Körben mindenkinek húznia kell egymás után egy-egy lapot a játékmestertől,

és az arra írt feladatot végre kell hajtania a húzónak. Amennyiben nem sikerül véghezvinnie a feladatot, zálogot kell

adnia, amely többnyire egy-egy levetett ruhadarab.

 

Nem játszhatták régóta, de már volt a társaságban olyan férfi, aki póló nélkül, sőt akadt - egy számomra ismeretlen -

lány, aki már kombinéra volt vetkőzve.

 

- Nem csatlakozunk a játékhoz? - fordultam a társaságomban Palihoz.

 

- Nem, kösz nem... - hadarta, s tova lépett a konyha felé, mert meglátta egyik barátját a konyhaajtóban, és valami

halaszthatatlanul fontos mondanivalója támad hirtelenjében a számára.

 

- No erre a Palira se számíthatok. - gondoltam, és odaléptem a társasághoz, és csatlakoztam hozzájuk. Kitörő

örömmel fogadtak. A fiúk tekintete már így, kosztümön keresztül is itták testem körvonalait.

 

Izgalmas pillanat következett. Én voltam a soros, nekem kellett húznom.

 

1.§ "Érintse - bekötve szemét - ajka a másik nem három ajkát, ha meg nem mondja kik azok, ZÁLOGOT ÁD!"

 

A szememet bekötötték, megforgattak, majd a három férfi, sorban elém lépet és megcsókolt.

 

Az első izmos nyelve befurakodott a számba, s nyelvével összeölelkezett nyelvemmel, de hamar abbahagyta;

 

A második nyelve sokkal passzívabb volt, de amennyire passzív volt nyelve, annyival aktívabb volt keze, amellyel

rásegített csókjára, izmos tenyere azonnal belemarkolt seggembe, s csókja alatt végig birtokolta azt;

 

A harmadik igen bátor volt. Csókja közben nem csak seggem domborulatát vette be azonnal, hanem keblem halmait

is alaposan kitapintotta.

 

El kellett tűrnöm, mert különben zálogot kellett volna adnom, és akkor még reménykedtem abban, hogy győzhetek.

Mikor levették a szememről a kötést, hamar megjelöltem a férfiakat, hogy kik és milyen sorrendben bitorolták

ajkam.

 

Mire újra rám került a sor, már egész forró volt a hangulat, mert az egyik srác, már csak egy szál alsóban volt, és

igencsak vonzotta tekintetemet, mert látszott rajta, hogy tart benne valamit. Az egyik lány pedig már melltartóra és

bugyira vetkőzött, láttatva formás alakját és hamvas melleit. Húztam és olvastam az utasítást:

 

23.§ "Másik nemből hárman bugyi színedre tippet ád, ki kitalálja annak MEGMUTATVA honoráld!"

 

Mély levegőt vettem. Hiszen könnyű feladatnak tűnt. Bárki kitalálhatta, hogy ha fekete harisnya volt rajtam,

valószínűleg fekete bugyit is vette fel hozzá. Az első próbálkozó, arra tippelt, hogy talán nincs is rajtam bugyi.

 

- Tévedsz! - nevettem fel. A második jelentkező viszont telibe talált - kitalálta, hogy fekete. Felsegítettem a

szerencsést és úgy húztam félre szoknyám, hogy csak ő láthatta fekete bugyimat.

 

- Viszont vesztettél. Tehát zálogot kell adnod! - közölte a játékmester ellentmondást nem tűrően. Igaza volt. A

vesztesek grimaszával a szoknyám alá nyúltam és - fiúk nagy örömére - levettem a bugyimat, amelyet a szekrényre

tettem a többi zálogba tett ruhadarab közé.

 

Folytatódott a játék, és hamarosan két fiú is elvesztette gatyáját, viszont a korábbi kombinés lányt megszabadították

a melltartójától. Két ember megunta a játékot, kiszállt, így már csak tizen maradtunk.

 

- Ő később jött, ezért neki két extra kérdést kell húznia! - mutatott rám a most már toplessre vetkőztetett leány.

 

Megpróbáltam tiltakozni, de a többiek a lánynak adtak igazat. Nem tehettem mást, húznom kellett.

 

14.§ "Melltartódat vedd le már, kigombolatlan blúzodon át!" - szólt a következő feladat.

 

- No, ezeket a feladatokat is egy férfi írhatta, hiszen ennél semmi sem könnyebb. Főiskolás éveim alatt, nap mint nap

vettem le így a melltartóm az előadások alatt. Nyert ügyem van! - gondoltam gyanútlanul. S miután melltartóm

elölről csatolós, nem volt gond kikapcsolnom, és 4 másodperc alatt kint volt a melltartó. Nagy tetszésére a

társaságnak, mert gyönyörű melleim körvonalait úgy vette át blúzom, mintha rajtam sem lett volna.

 

- Az egyszer lekerült ruhadarabnak nem szabad visszakerülnie! - szólt a játékmester.

 

- Rafinált! - gondoltam. Így lett, hogy nyertem is, meg nem is, - zálogot adtam. Ennyit a melltartómról. Nem vettem

újra föl, hanem a bugyim mellé raktam a zálogok közé. Újabb kártyát kellett húznom, a másodikat a kettőből.

 

19.§ "3 nő rád sorsot vált, a nyertes nyelves csókot ád egy percen át." - szólt a következő feladat.

 

Hárman hamar gyufát húztak és Noémi - mert ez a neve -, aki kb. 24 éves vörös hajú nő, nyert. Elmosolyodott.

Pajzán tekintetéből értettem, mindig is ezt szerette volna megnyerni. Leültetett az ölébe és figyelmeztetett, ha

megtöröm a csókját vesztek, és zálogot kell adnom. Nagy lelkesedéssel látott a feladatához. Tudta, nincs már rajtam

alsónemű. Keze szinte azonnal rátapadt a melleimre. Eljátszadozott a bimbóimmal, erőteljesen masszírozva a

melleimet. Nem sokáig időzött ott, hamarosan lejjebb siklott az ölembe. Ujjai a szeméremajkaim között indultak

felfedező útra, keresve csiklómhoz az utat, és hamarosan meg is találták azt. Szakavatott mozdulatokkal dolgozott.

Hol csak lehelet finoman simogatta, hol erőteljesen dörzsölte. Éreztem, nem sokáig fogom ezt bírni. Mozdulatai

nyomán feltartóztathatatlan orgazmus söpört végig görcsben hullámzó testemen. Az egy perces csók hat egész

percesre sikeredett, a többiek tapsviharára tértem magamhoz, amellyel rögtönzött bemutatónkat honorálták. Noémi

még egy kicsit a szeméremdombomon hagyta kezét, majd elvéve és engedett felállni.

 

Egyre forróbb volt a játék hangulata. A következő körben az egyik fickó elveszítette a gatyáját, és csodálhattam

rejtetlen meredező szerszámát. Egyik nő a kis felsőjét vette le, míg a korábban már félmeztelen lány a szoknyájától

volt kénytelen megszabadulni, takaratlanul nyújtva közszemlére meztelen testét.

 

- Vajon mi vár rá, ha legközelebb is veszít? - gondolkodtam - Hiszen már nincs is mit levennie.

 

- Béla, gyere vissza játszani! - invitálta a játékmester a korábban felállt Bélát. Bélának elég volt egy pillantás vetnie

a lányok fel-le süllyedő kebleire, hogy igent mondjon.

 

- Igen! - hangzott a gyors válasz. Ehhez öt kártyát kellett húznia.

Az első neki is a csókos volt. Hárman a lányok közül felsorakoztunk, én voltam a második. Ugyan úgy markoltam

meg és masszíroztam a farkát a nadrágon keresztül, ahogy azt az első tette. Noéminek ennyi nem volt elég ő lehúzta

a sliccét és benyúlt a szerszámhoz.

 

Béla elvesztette ezt a kört, és három kártyája még mindig hátra volt, aminek következtében már csak egy alsóban

feszített előttünk, amit majd átszúrt ágaskodó fallosza.

 

- Ideje elővenni a felnőtt kártyát, mert eléggé bemelegedett a játék! - jelentette be a játékmester.

 

Én húztam elsőnek.

 

101.§ "Érintsen ajka - bekötve szemét - a társaság 3 falloszát, ha meg nem mondja kik azok, ZÁLOGOT ÁD!"

 

Nem sikerült a próba, Béla farkát - nem is tudom, hogyan -, de eltévesztettem. Ezért mindenki nagy megelégedésére,

és sóvárgó tekintete előtt megszabadultam a felsőmtől. A meztelen lány újra vesztett, a fiúk sorsot húztak, ki ölében

kell mozdulatlanul ülnie legalább öt percen át. A lány nem sokat vacillált. Rutinosan beleült a nyertes ölébe

miközben annak ágaskodó szerszámát barlangjába igazította. Ez ugyan nem volt feladat, de mindenkinek tetszett a

dolog.

 

- Vajon én is erre a sorsra jutok? - töprengtem.

 

Mindannyian a lányt figyeltük. Megpróbált mozdulatlanul ülni, nem is mindenki előtt egy meredező dákóban

ücsörögne. A fiú - a nyertes - kitartóan mocorgott a lány alatt, esélyt sem hagyva neki, hogy mozdulatlan tudjon

maradni. Már-már jó volt a srácnak, amikor is lejárt az idő, és - Noémi meg egy másik lány - a szó szoros

értelmében, valósággal leemelték a meredező dákóról, hangos cuppanással hagyva el azt.

 

Újra én következtem.

 

123.§ "Nézd meg most három leány cickóját, hogy - bekötött szemmel - nyelveddel találj rá!" - szólt az utasítás.

 

Noémi azonnal jelentkezett, úgy látszik nem akart kimaradni egyetlen alkalomból sem, hogy kapcsolatba

kerülhessen velem. Két másik lány is csatlakozott. Megnéztem a melleiket és megpróbáltam felbecsülni a

méreteiket, jellegzetességeiket. Aztán bekötötték a szemeimet és jött a próba.

 

- Addig csiklandozom, míg valamilyen hangot nem hallatnak. - gondoltam, és így is tettem.

 

A második elég sokáig ellenállt, de mikor gyengéden megharaptam, akkor halk sóhajok hagyták el ajkait.

 

A harmadik lányhoz alig ért hozzá nyelvem, majd elolvadt és ennek hangot is adott. Noémit, rögtön felismertem a

másik kettőre csak tippelni tudtam, de azért eltaláltam.

 

Már-már kezdtem örülni az újabb győzelmemnek, de a játékmester szerint zálogot kellet adjak, mert a fogaimat is

használtam. Meg kellett válnom immár szoknyámtól is.

 

Egy újabb kártyát húzattak velem, de nem mutatták meg. A három lány a játékmester köré gyülekezett és elolvasták

a kártyát, majd elindultak felém, körülvettek, és az ágy felé tereltek.

 

Noémi leültetet - miközben a másik kettő segédkezett neki. Akinek megrágtam a mellét a fejemet az ölébe vonta és

megfogta a kezeimet. A harmadik a lábaimat fogta le és a puncimmal kezdett el játszani.

 

- Hé! Noémi, ez a kislány tényleg nedves! - szólalt meg, és ezzel a csiklómat kezdte birizgálni, miközben egy másik

ujja a likamat próbálgatta. Mozgolódni kezdtem, amikor is Noémi keze lesújtott rám.

 

- Mennyi volt? - kérdezte.

 

- Nem tudom. - válaszoltam.

 

Noémi erre újra kezdte az ütlegelést, miközben a másik lány keze folyamatosan a pinámban matatott. Már a

huszadikat számoltam, amikor...

 

- Elkezdett már nyalni? - hallottam a kérdést, ahhoz intézve, aki a kezemet fogta.

 

- Nem - válaszolta az.

 

- Kezdjük újra! - javasolta erre Noémi.

 

Beletemettem az arcom a lány pinájába, akinek még a nevét sem tudtam.

 

- Mennyi? - kérdezte Noémi újra.

 

- 25 - mondtam, mivel 23-at számoltam, s tudtam kihagyhattam egyet-kettőt.

 

- Nem. Helytelen! Figyelj jobban! Na még egyszer! - válaszolt Noémi.

 

A többiek lányokat biztató hangjai közül tisztán kihallottam Pali hangját, amit Noémit dicséri.

 

Ezalatt a puncimban matató kéz egy pillanatra sem állt meg. Nem számoltam, de legalább 5 orgazmus rázta meg

ezidő alatt nem tudod, de legalább 5 orgazmust éltem ezen idő alatt.

 

- Hiába is számolom az ütéseket, úgy is elszámolom. - gondoltam, és amikor Noémi legközelebb kérdezte a számot,

mondtam valamit. Végre eltaláltam, úgy látszik vége a büntetésemnek.

 

- Elégedett vagy? - tette fel a kérdést Csillának, Noémi annak a lánynak, akinek a punciját idáig nyalnom kellet.

 

- Egyenlőre igen, ha csak nem tud gyorsan faszt növeszteni. - jött a gyors válasz.

 

Már csak tíz ütést kellett - mindenki által hallhatóan - hangosam leszámolnom, majd mindhárom lány pináját kellett

megcsókolnom, így megköszönve az átélt orgazmusaimat.

 

Noémi nem siette el. Legalább egy percig tartott, mire az utolsó ütéssel is végzett. Majd anélkül, hogy felkeltem

volna megcsókoltam a szám előtti Csilla punciját, majd Tündiét, aki végig a pinámat izgatta. Noémié került sorra

utolsónak, az övére legalább 3 percet szántam.

 

Mikor hallottam, hogy elélvez abbahagytam és elégedetten néztem körbe. Mindenki arcán az elismerés arckifejezése

volt a produkció láttán.

 

Pali a következett a húzással. Mikor kihúzta a kártyát látszott az arcán, a megrökönyödés.

 

101.§ "Érintsen ajka - bekötve szemét - a társaság 3 falloszát, ha meg nem mondja kik azok, ZÁLOGOT ÁD!"

 

Ugyan azt húzta, amit én korábban.

 

- Hát, ez a feladat nem igazán fekszik nekem! - fordult hozzám tiltakozva Pali.

 

- Te szívesen, nézted, hogy én 3 nővel, mit műveltem, nem? Különben is, ha nem mered, akkor zálogot kell adnod.

 

Elgondolkodott egy pillanatig, majd mégis rászánta magát. Nem tudod melyik érv győzte meg, de nem is ez az

érdekes.

 

Bekötött szemmel letérdelt, és 3 ágaskodó szerszám járja meg a száját, kevesebb mint egy perc alatt. Csak egyet

talált el, a játékmesterét. Megkértek, segítsek kitalálni neki egy büntetést.

 

A szemén hagyva a kötést az ágyhoz vezettem és leültettem. Ekkorra, már egyik lányon sem volt már ruha.

Mindegyik nőnek egy percig lehetett lovagolni pali farkán. Én a 4. voltam. Felismert, ha másról nem is, hát a

harisnyatartómról, könyörög, hogy legalább addig maradjak, amíg elélvez. Egy csókot nyomtam az arcára jutalmul,

de azért nem tettem meg neki, még idejében leszálltam róla átadva a helyemet a következőnek. Noémi marad

utoljára, de ő sem marad annyi ideig, hogy Pali el tudjon menni.

 

- Szívesen segítek a többi büntetés kitalálásában is. - szóltam a játékmesterhez.

 

- Rendben van. - kaptam a választ.

 

Most Noémi a következett a húzással. Látszott rajta, hogy örömére szolgál, amit olvas.

 

105.§ "Lovagolja meg - bekötve szemét - a társaság 3 falloszát, ha meg nem mondja kik azok, ZÁLOGOT ÁD!"

 

Kiválsztott három férfit, de most kihagyta Palit, mondván, hogy neki már épp elég élvezetben volt része eddig is.

 

Játszadozni kezdett a farkakkal míg midnegyik megfelelő keménységű nem lett. Ezután bekötöttük a szemét és

mindegyikre ráült sorban. Egyiknek sem hagyott annyi időt, hogy elélvezzem, de rajta látszott, hogy elélvezett a 3.

pasinál. Egyet sem talál el. Gondolom direkt. A játékmester odajött, és már meg is van a büntetés. Noéminak arccal

lefelé az ágyra kellett feküdnie úgy, hogy a dereka pont az ágy szélén legyen, lábaival a szőnyegen. Minden férfi

pont egy percig dughatta. Mellé térdeltem, és segédkeztem minden faszt bevezetni a barlangjába. A játékmester méri

majd az időt. Palinak a fülébe súgtam valamit, majd elkezdődött a produkció. Az első faszt megfogtam és előtte jól

benyálaztam, mondván, hogy ez szükséges. Majd határozott mozdulattal betűrtem a lyukba.

 

Noémi éppen kezdet rámozdulni a benne járó faszra, mikor is jelzet a játékmester, lejárt az idő. Gyengéden

kihúztam a dorongot Noémi puncijából. A következő sem kerülte el az előzetes sikosítást. Mint az előbb Noéminak

nem volt ideje arra, hogy igazán élvezni kezdje a dolgot, máris vége lett. A 3. és 4-kel is ugyanígy járt. Az 5.

faroknál kicsit több időt töltettem a nedvesítéssel.

 

- Abba hagyjam egyáltalán a síkosítást? - kérdeztem pajzán mosollyal.

 

- Igen, de később ugye majd folytatod? - mondja Pali a farok másik végéről. Noémi már igen erőteljesen mozdult rá

az utolsó 2 farok lökéseire. Hogy egy kicsit több ízelítőt adjak neki az utolsó előtt, ujjaimmal szétnyitottam a

szeméremajkait és a csiklóját ingereltem. Pali éppúgy kezdte, mint a többiek, de a 4. lökés után kihúztam és a

segglyukába irányítottam Pali farkát. Pali éppen csak élvezhette volna a szűk lyuk nyújtotta élvezeteket, de az idő

lejárt.

 

Noémi megpróbált még hátramozdulni, hogy magában tartsa a dákót de persze ez nem sikerül neki.

 

A játékmester szavazást rendelt el, hogy kiszabjanak-e speciális büntetést nekem. Nancy a hanyatt fordul, a kezei az

ölében matattak. Senki nem szavazott a büntetés ellen, úgyhogy meg lettem büntetve.

 

Bekötötték a szememet ismét és egy csomó kéz döntött le az ágyra. Egy pillanat múlva, egy fasz nyomult a számba.

Habozás nélkül, éhesen szopni kezdtem. Szinte ezzel egyszerre egy másik fasz hatolt a pinámba. 4 lökés után már ki

is húzzták. Röviddel később farpofáimat széthúzták és - valószínűleg -, ugyan az a dorong végbelembe hatolt. Csak

a számban lévő dákó akadályozott meg abban, hogy fel ne kiáltsak. Aztán lassan megfordítottak, ügyelve arra - én is

ezért szurkoltam -, hogy nehogy kicsússzon belőlem egyetlen farok is.

 

Mindkét mellemet elkezdték szopni. Az egyik biztosan nő lehetett, mert sima volt a bőre. Valaki a másik, még

szabad lyukadba, a hüvelyembe tolakodott vastag farkával. Az egész csoport rajtam csimpaszkodott. A fasz a

szádban folyamatosan és kitartóan mozgott, segítettem neki, hogy minél jobban érezze magét ott, ahol van.

 

A pinámban és a seggemben lévő faszok, eltérő ütemben, de szintén folyamatosan gyömöszöltek. A melleimet hol

erősebben, hol gyengéden nyalogatták, amíg kő kemények nem lettek. Valaki megfogta kezemet és az ujjaimat,

műfaszként kezdte használni, ki-be mozgatva a hüvelyében.

 

Olyan volt az egész, mintha elvesztettem volna az akaratomat, és szexuális tárgyként használt mindenki saját

élvezetére.

 

A számban lévő farok megfeszült, pulzálni kezdett, a következő pillanatban forró sperma ömlik végig a torkomon.

 

Próbáltam nyelni, de a mennyiség miatt nem sikerült. Jutott bőven az arcomra is.

 

Mielőtt bármit is tehettem volna, egy pina ült az arcomra, és beleadtam apait anyait, hogy minél alaposabban

kinyaljam.

 

A páros a pinámnál és a fenekemnél most szinkronban kezdtek baszni, és egyszerre mozogtak bennem. Ütemes

mozdulataik hatására hamarosan elélveztem. Ahogy az orgazmus végighullámzott rajtam, hallottam, hogy a

pinámban lévő farok tulajdonosa hangosan felhördül, és beleélvez a puncimba. Belém engedte az egész tárat,

golyóinak forró tartamát. Ahogy kihúzta a farkát, éreztem, mint folyik ki a gecije barlangomból, ráfolyva a még

bennem igen hevesen dolgozó másik farokra, amely még igen intenzíven lökte a segglukamba irdatlan farkát. Most

sem várat magára sokat a folytatás.

 

Nem sokat kellett várnom a folytatásra. Egy arcot éreztem a pinámon és egy nyelv kezdte azonnal megművelni a

hüvelyemet és a csiklómat. Fantasztikus érzés volt.

 

Mialatt a fenekemben még mindig dugattyúként járt a farok, a pinám sem szenvedett semmiben hiányt.

 

Éreztem, nem sokat kell várnom a következő orgazmusomra. Valaki nem túl durván, de elég határozottan

hátravonta hajamat. Bánatomra, arcom elől a punci távolodni kezdett, próbáltam utána mozdulni, hogy még

nyalhassam, de nem sok sikerrel.

 

Egy másik kemény farok került a kezedbe. Azonnal megmarkoltam és húzogatni kezdtem.

 

Az egyik száj elhagyja a melleimet, a helyébe egy kéz került. Kicsit durvábban mint a szájak, de folytatta a melleim

izgatását.

 

- Fenekeljük el, igazából! - szolt valaki a csoportból.

 

A punci, amit eddig is nyaltam, most még jobban lejjebb ereszkedett. Majd meg fojtott, szinte rám nyomta magát.

Ezt biztatásnak vettem, még erőteljesebb nyelvmozdulatokkal próbáltam a csúcsra juttatni. Amikor végre elélvezett,

szinte rám omlott. Combjaival körülölelt.

 

Egy másik fasz lökődött be a számba és azonnal szopni kezdtem. Mintha minden szervem önálló életet élt volna,

csak azt a célt szolgálták, hogy a többieket kielégítsék. Aztán a levették a kendőt a szememről és láttam,

mindannyian körülöttem állnak és arra várnak, hogy kielégítsem őket. Valahogy sejtettem, hogy ez fog történni.

Mióta Noémi megujjazott valami különleges légkör lengett körül, és mindenki engem akart.

 

A fickó a fenekemben most jutott el a csúcsra. Arra a pontra ahonnan nincs visszaút. Inkább csak sejtettem, mint

éreztem, ahogy sorozatát a fenekembe lövelli. Lassan, finoman kihúzta szerszámát belőlem és mellém feküdt.

 

Hamarosan a másik mellemet is egy kéz vette kezelésbe. Mint egy tandem, masszírozta két mellemet. Majd hirtelen

valamit éreztem a mellem között. Egy kéz kent szét rajtam valamit, amiről úgy hittem testápoló lehetet. Valaki

fölém térdelt és a farkát a két mellem közé tetti, majd összenyomta a két mellemet, hogy megfelelő környezetet

biztosítson a mellbedugáshoz. A dákó a szádból eltűnt, anélkül, hogy belém élvezett volna. A kezemben lévő fasz is

kicserélődött egy sikamlós puncira. Valaki szájon csókolt, talán egy nő. Éreztem, ahogy az anyag szivárgott

mindkét lyukamból. A mellein között lévő fasz növelte az iramot. Valaki megemelte a lábaimat és a következő

percben 10 kemény ütést mértek a fenekemre. Egy kéz a pinámra tévedt, talán védeni akarta, talán csak izgatni. A

férfi a hasamon élvezni kezdett és az arcomra lövtte spermáját. A lány aki csókolt nem hagyta abba, pedig rá is

jutott bőven, de úgy látszik ez őt nem zavarta. Egy perc sem kellett és átéltem a következő orgazmusomat.

 

Ezek után vége lett. Ott voltak mind és körülöttem álltak.

 

- Köszönd meg mindenkinek! - szólt a játékmester - Minden nő pinájába csókolj be, és minden férfi farkára nyomj

egy csókot! - határozta meg a köszönés mikéntjét is.

 

- Héj, hol van minden .. ki? - nyílt ki az ajtó és szólalt meg egy hang. - Emberek, úgy látszik rossz szobában voltam.

- mondta a jövevény.

[MuKI666]

Egy Kellemes Este

Ági tudta, ma ismét kellemes estének néz elébe. Alaphangulatát barátja napközbeni telefonhívása adta, aki

kellemes, búgó hangján tudatta vele, hogy ma meglátogatja őt. Már a férfi hangja is képes izgalomba hozni őt, pedig

látszólag külsőre nincs semmi különös ebben a férfiban. Most töltötte be a 40-et, kissé pocakosodó, öszülő

halántékú átlagos férfi, amilyet ezrével lát nap, mint nap.

 

Ez természetesen nős, ami megnehezítette ugyan a gyakori találkozásaikat, de egyikük számára sem jelentett ez

semmiféle erkölcsi akadályt. Lajos azonban mégis más, sokkal különb, mint a többi, Ági számára ő testesíti meg a

"buja erotikát", a vad szenvedélyeket. Pedig a válása óta nem Lajos volt az első, aki megkörnyékezte őt, de ez a férfi

volt az első, aki ki tudta hozni belőle a lelke mélyén rejlő buja nőt. A hívás óta zsongott az egész teste, ágyéka

kellemesen bizsergett és ha éppen magára maradt az irodában, kénytelen volt lágy simogatással csitítani ágyéka

tüzét. Amint letelt a munkaidő, azonnal szaladt a kocsijához és már száguldott is haza. A városból kiérve tövig

nyomta a gázpedált és jó félóra mulva - kellően feldühödve a sok mamlasz vezetőn, akik annyira lelassították a

forgalmat - végre háza elé kanyarodott.

 

A kocsival beállta garázsba és szinte már remegő kezekkel nyitotta ki kis családi házának ajtaját. Mióta elváltak

egyedül él. A magány eleinte nagyon kínozta, mióta azomban Lajossal megismerkedett, szinte örült, hogy ez a ház

lehet a szerelmi fészkük. Gyorsan lezuhanyozott és a szobai nagy állótükör előtt hosszasan, élvezettel sminkelte

magát, öltözködött, készült a találkozásra. Pontosan úgy sminkelte ki magát, pontosan azokat a ruhákat vette fel,

amiket Lajos annyira szeret rajta látni. Minden egyes pillanat növelte nemi vágyait és néha percekre megállt az

öltözködésben egy kis önsimogatás kedvéért. Mikor készen lett, a tükörből egy középkorú, jó karban lévő, ápolt,

fekete harisnyatartóban, fekete üvegszálas harisnyában és szintén fekete, áttetsző, leheletfinom melltartóban lévő

első osztályú kurva nézett vele szembe: és nagyon elégedett lett önmagával. Befejező műveletként édes illatú

parfümöt tett a legkritikusabb helyekre és leülve a tükör előtt egy székre, fazonigazított, nemi szörzetét gondosan

megfésülte. A kissé kemény szálú kefe borzasztó kellemesen csiklandozta ágyékát, még jobban feltüzelve vágyait. A

kefe szálaival csak éppen érintve testét, lágyan megsímogatta szeméremajkait és felnyögött a rátörő gyönyörtől. A

prüdériáról, álszeméremről már régen leszokott, Lajos gondoskodott róla, hogy megkedveltesse vele a

szókimondást, a vágyak felkorbácsolásának egyik igen hatékony eszközét: a gátlástalan beszédet. Világéletében

utálta a trágárságot és most is gyűlöli a hétköznapi beszédben. Milyen édes, izgató viszont ezeket a szavakat hallani,

hangosan kiejteni szeretkezésük közben! Mióta belekóstolt a tiltott szavak mámoros, izgató, buja világába, számára

a nemi aktus és az önkielégítés nélkülözhetetlen kellékévé vált.

 

Most is, ahogy nőtt benne a vágy, úgy változott át szolid, prűd asszonykából gátlástalan nősténnyé. Amikor a kefe

lágyan simogatta megduzzadt csiklóját, szeméremajkait, teste megrándult és ösztönösen szaladt ki a száján:

 

- Lajoska! Akarlak! Gyere és basszál meg!

 

Egyedül volt, nem kellett tartani attól, hogy bárki is meghallja, nyugodtan engedhette szabadjára vágyait. A kefe

felcsúszott a hasán és érzékeny mellbimbói pillanatok alatt hegyesen, keményen álltak a maszírozás hatására.

Ágyéka egyre hevesebben bizsergett, egyre őrűltebben kívánta a férfit. Félig lehunyt szemei előtt szinte maga előtt

látta Lajost, amint itt áll szélesre tárt combjai között és az arcán fölényes mosollyal huzogatja a farkát. A kefe ismét

lesiklott comjai közé és ő felszisszent, amikor a sörték elérték a csiklóját. Milliószor játszotta már ezt, és a jól ismert

folytatásra sem kellett sokáig várnia. Néhányszor végighúzta a kefe hosszú, ovális, tompa végű nyelét a

szeméremajkak között, majd egyre erősödő kéjes nyögések közepette lassan élvezetesen feldugja a hüvelyébe. Nem

véletlenül esett a választása éppen erre a kefére. Még akkor vette, amikor nem volt Lajos és ő szinte naponta

maszturbált. Azonnal megtetszet neki ez a kis jószág és farokról álmodozott forró, magányos éjszakáin. És milyen

jól betöltötte ez a kis szerszám a férfi szerepét négy hosszú éven át! Mennyi boldog orgazmust szerzett neki,

hányszor aludt el úgy, hogy hű barátja nedves, lucskos barlangjában pihent.

 

Legalább negyed órán keresztűl élvezte most is a maszturbálás örömeit, amit előjátéknak szánt, amíg Lajosra

várakozik. Kába szemekkel az órára pillantott.

 

- Te jó ég, rögtön itt van és én még elő sem készítettem a dolgokat. - felugrott, villámgyorsan megágyazott, elővette

a szekrényből a vibrátor készletet és a párna alá rejtette, az éjjeliszekrényre tette a testápoló krémet, majd kivette a

hűtőből az üveg hosszúnyakú, édes fehérbort. Éppen csak körbenézett, hogy minden rendben van-e, és már hallotta

is kettejük személyes jelét, a négyes kopogást. Megdobbant a szíve és pongyolát kapva magára, az ajtóhoz osont,

kinézett a kémlelőn és már nyitotta is az ajtót. Amint bezárult az ajtó, Lajos magához ölelte és köszönés helyett

forrón megcsókolta. Ági engedelmesen simult a férfihez és nyelvével buján visszacsókolt. - Most csak két órám van.

Mellőzzük a vacsorát, jó?

 

Ági tudta, hogy ez annyit jelent, hogy ma nem lesz enyelgés, udvarolgatés, érzéki előjáték, ma egyszerűen kefélni

fognak, kihasználva a szűkre szabott idő minden percét. Számára ez is tökéletesen elég volt és élvezettel hagyta,

hogy a férfi lassan szétnyissa pongyoláját. Lajos szeme nyiltan végigfutott a nő testén és elismerően csettintett. -

Gyönyörű vagy, és kibaszottul kívánatos!

 

Ismét magához húzta Ágit és szinte gátlástalanul belemarkolt a fenekébe, másik kezével azonnal combjai közé

nyúlva. Ez volt az egyik dolog Ági számára, ami miatt annyira vonzódott ehhez a férfihez. Lenyűgözte őt ez a

rámenősség, férfias elvenni akarás, ez a gátlástalan birtoklás. Kissé szétette lábait, hogy a férfi keze akadálytalanul

eljuthasson a pinájáig és mikor a matató ujj besiklott a hüvelyébe, felszisszent. A férfi elengedte a fenekét, beletúrt

Ági hajába és szinte erővel maga felé fordította a nő arcát, nyíltan belelihegte:

 

- Imádom a pinádat. Egész nap arról álmodoztam, hogy ma mekkorát fogunk baszni!

 

Ági szinte extázisban simult a férfihez, minden idegszálával a lucskos, forró barlangjában ütemesen mozgó férfi

ujjra koncentrált. Szinte extázisban kereste meg a férfi sliccét és a nadrágon át mohón nyomkodta a szerszámot.

Megkereste a gombokat és néhány másodperc múlva sikerült kiszabadítania a rugóként előpattanó méretes faszt.

Ujjai kéjesen fonódtak rá, és most Lajos nyögött fel.

 

- Üdvözöld őt is! lihegte és kihúzta ujjait Ágiból. Az asszony szófogadóan térdre ereszkedett előtte, megfogta az

arca előtt meredező faszt és egy puszit nyomott a rúdra, majd ajkai szétnyiltak és szájába fogatta a szerszámot,

szívás közben körkörösen megsimogatva a makkot nyelvével. Lajos halkan nyögdécselt, majd eltolta magától Ági

fejét.

 

- Nem jól szopok? - kérdezte Ági.

 

- Dehogynem! Túlságosan is! - felelte a férfi és karjánál fogva felállította Ágit, jelezte neki, hogy a hálószobában

akarja a folytatást. Odabent Ági megállt, és megvárta. amíg a férfi meztelenre vetkőzik, majd hozzásimult és ismét

megcsókolta.

 

- Már nagyon vártalak. Érzed mennyire hiányoztál? - szólt és a férfi kezét behúzta a combjai közé. - Akarlak!

 

Lajos belemarkolt a szörzetébe.

 

- Te is hiányoztál nekem. És ez a kiéhezett pinád is!

 

Mikor kibontakoztak egymás karjaiból, Ági az asztalra mutatott. - Iszunk egy kis bort?

 

Lajos rápillantott az üvegre és elmosolyodott.

 

- Sajnos nem, vezetek. De van egy ötletem. Milyen szép hosszú nyaka van ennek az üvegnek! Mi jut eszedbe róla? -

kezébe vette az üveget és megsimogatta a nyakát.

 

Ági a mozdulatból, azonnal rájött, mit eszelt ki a barátja, és kéjesen megremegett a gondolattól. Elvette az üveget,

és lassan az ajkaihoz emelte a nyakát, buján megnyalogatta az üveg nyakát, majd a szájába csúsztatta. Lajos

élvezettel nézte Ági játékát és megsimogatta a farkát.

 

- Okos kislány! - szólt Lajos, akit a végletekig felizgatott Ági játéka. - Tudod te a dolgodat! Ülj csak le az ágy

szélére és tedd az üveget, ahová való!

 

Ági azonnal szót fogadott. Leült a széles franciaágy szélére, széttette a lábait, bal kezével széthúzta a

szeméremajkakat és az üveg nyakát közéjük illesztette. Lajos egészen az asszony elé térdelt, hogy minnél

közelebbről láthassa ezt a buja látványosságot. Ági még a csiklóját simogatta az üveggel, de Lajos nem bírt tovább

várni. Tenyerét az üveg fenekére tette, és nyomni kezdte a hüvelybe az üveget. A hosszú, vékony nyak egyre

mélyebbre merült, a forró, nedves hüvelybe és Ági halkan nyöszörögve élvezett. Lajos egészen addig tolta, amíg

Ági fel nem szisszent, jelezve azt, hogy kezd már kicsit fájni. Ekkor a férfi elkezdte benne úgy mozgatni az üveget,

mintha a saját farkával kefélné. Előbb szinte teljesen kihúzta, majd ismét visszatolta, közben kissé csavargatta,

keresztben mozgatta. Ági hálás nyögésekkel reagált minden mozdulatra.

 

Hosszú percekig élvezték mindketten ezt a kellemes játékot, majd Lajos kihúzta az üveget és letette a szőnyegre.

Ági azonnal átölelte a nyakát és közben a fülébe lihegte:

 

- Gyere, gyere! Érezni akarlak magamban! A faszodat akarom érezni! Kérlek szépen nyomd belém! Kérlek szépen!

Basszál meg! De nagyon! Nagyon Basszál!

 

Lajos hanyat döntötte Ágit, befészkelte magát a combok közé, és befúrta arcát a dús szörzetbe. Orrát megcsapta a

felizgult pina csodálatos illata és kinyújtott nyelvével megérintette a csiklót. Ági felsikoltott a gyönyörtöl, és szinte

ráhúzta a pináját a férfi nyelvére. Az ügyes, rafinált nyalás megtette a hatását. Ági teste egyre hevesebben

hullámzott, vonaglott, torkából egyre artikulálatlanabb szavak törtek elő és végül vad remegés közepette elélvezett,

hosszú másodpercekig lebegve a csúcson. Lajos azonban nem hagyta abba a nyalást. Érzékelte a nő gyönyörét, de

tudta, ez még csak az első volt, folytatnia kell! Ági teste csak rövid időre ernyedt el és hamarosan ismét ringatni

kezdte a csípőjét a pinájában mozgó nyelv ütemére. Ekkor a férfi felegyenesedett, altestével egészen közel húzódott

Ági öléhez és kézbevett farkával kezdte megismételni az előbbi játékot. Néhányszor végighúzta a makkot a

szeméremajkak között, majd végtelenül lassan elkezdet behatolni. Az igazi hús-vér fasz érzése pillanatok alatt a

plafonig korbácsolta Ági vágyait és hullámzó alteste szinte szívta magába az erős himtagot. Lajos mindkét kezét

rátapasztotta az asszony fejlett melleire és hirtelen egy hatalmasat lendítve tövig nyomta a faszát a pinába. Ági

hangosan felsikoltott a kéjtől és azonnal felvette a férfi nem gyors, de határozott lökéseinek ütemét. Szinte tudat

alatt simogatta a melleit markolászó kezeket és most már szinte extázisban élvezett.

 

Lajos lökései erősödtek, majd hirtelen kirántotta a farkát és a nő ágyéka felett meredező farka lüktetve spriccelte a

gecit az asszony testére, beborítva az arcát, melleit, hasát a fehér folyadékkal, eláztatva a szörzetét. Ági számára az

ondó érzése maga volt a gyönyörök gyönyore. Maga sem tudta miért, de szinte mágikusan tisztelte az ondót, a

férfiasság eme fantasztikus bizonyítékát. Az igazi játék még csak most kezdődött. Lajos fellépett az ágyra, az

asszony feje felé guggolt és fuhuló, gecitől csillogó makjával kezdte simogatni Ági ajkait. Élvezte a látványt, amint

a fehér, sűrű folyadék elkenődik az asszony kissé szétnyitott, érzéki ajkain. Szinte játékosan betolta a nő szájába a

farkát, és apró mozdulatokkal baszta a száját. Ági kéjesen szopta a puha szerszámot, ami most szinte zacskóig befért

a szájába. A kemény mellek kellemesen simogatták Lajos fenekát és ő tisztán érezte a mellekre fröccsent geci

sikosságát. Kis idő mulva lefordult az asszonyról, mellé feküdt és ujjaival szép sorban feltörölgette a geci foltokat

Ági testéről. Amikor kellő mennyiségű sűrű folyadék tapadt már az ujjára, lassan a nő arcához vitte és szinte

rituálisan lenyalatta. Ez a játék annyira izgató és kellemes volt mindkettejük számára, hogy nem kapkodták el,

minden mozdulatnak megadták a kellő hangsúlyt és jócskán besötétedett, mire mindketten kielégültek testileg

lelkileg egyaránt. Lajos az órájára pillantott és Ági tudta, letelt az idő, a fifinak mennie kell. Csak akkor kelt ki az

ágyból, amikor a férfi már felöltözött és indulni akart. Az ajtóig kísérte, majd egy forró csókkal búcsuztak el.

 

- Köszönöm neked ezt a kellemes órát! - dorombolta Ági. - Imádla!

 

Lajos mosolyogva ölelte át Ágit, érzékien belemarkolt a formás fenekébe.

 

- Én is imádlak! Hamarosan hívni foglak!

 

Mikor a férfi elment, Ági még hosszú percekig állt a bezárt ajtó mögött, majd visszament a hálószobába. Felvette a

földről a boros üveget és vissza akarta tenni a hűtőbe, de meggondolta magát. Kellemesen fáradt testtel ledölt az

ágyra, hosszan nézegette az üveget, simogatta a karcsú nyakat, majd hanyatt dölt és kéjes lassusággal szétette a

lábait....

[tibiole]

Novella - Télapó itt van...

 

Mióta együtt vagyunk, most elõször töltünk igazán kettesben egy ünnepet a barátnõmmel, Verával... Távol a családtól, csak ketten. Igaz, nem nagy ünnep, de akkor is az.. Mikulás. Mint a gyerekek. Már jó elõre lefoglaltam egy kis házat a hegyekben néhány napra. Megállapodtunk, hogy az ilyenkor szokásos apróságokkal lepjük meg egymást: édesség, gyümölcs, legfeljebb apró ajándékok. A házikó tényleg nem volt nagy - két szoba, nappali, mellékhelyiségek.- de volt benne kandalló is, ami még hangulatosabbá tette az egészet. Nagyon vártam már az estét. Titokban kölcsönöztem egy Télapójelmezt, és kíváncsi voltam, mennyire dobja el Verát ez a jópofa kis meglepetés. Este felé a nappaliban ültünk, kandalló elõtt, egy üveg finom bort kortyolva beszélgettünk. Mikor úgy gondoltam, hogy eljött az ideje az én kis meglepetésemnek, egy apró kifogással felmentem az emeletre, és felvettem a Télapó-jelmezt, és alig néhány perc elteltével visszatértem a hangulatos nappaliba. Azt hiszem, én lepõdtem meg jobban, mert az én csalafinta kis Verám ott ült a kandalló elõtt a fotelben - krampusznak öltözve. Kantáros, fekete miniszoknya volt rajta piros, a testére feszülõ felsõvel. Fekete-fehér keresztcsíkos harisnyába bújtatott lábai közül még a krampusz-farok is kilógott. Azt hitted, nem is sejtem mire készülsz, te kis ravasz, ugye? Na, kié volt a nagyobb meglepetés? - mosolygott huncutul. Csakis az enyém lehetett! - pattant fel a fotelból és szaladt oda hozzám. Nyakamat átölelte két karjával. - Ugye, ugye, ugye? - kérdezte sürgetõen és közben olyan édesen-könyörgõen nézett a szemembe. Amúgy sem nagyon tudtam neki ellenállni, nemhogy mikor ilyen szemekkel nézett már. Te voltál. Hát persze, hogy te - mondtam a fehér szakáll mögül mosolyogva, miközben magamhoz öleltem és magamba szívtam isteni illatát. - Na azért! - mondta tettetett haraggal és egy kicsit eltolta magát tõlem. Akkor most nézzük, mi van zsákban. A "zsák" szót már lassan mondta ki és közben a lábaim közényúlt, finoman megfogta a zacskómat. - Nézzük, hoztál-e nekem mogyorót? Elém térdelt és a bõ, piros nadrágból elõhalászta a farkam. - Látom, hoztál - simogatta meg finoman a golyóimat. Meg is kóstolom - mondta, és nyalogatni kezdte õket, majd finoman a szájába szívta mindkettõt. - Óóóóó, látom itt a virgács is - nézett rá ágaskodó szerszámomra. De nem fog fájni, ha ezzel büntetsz majd meg? Annyira kemény! - mondta egy butácska kislány arckifejezésével, és közben hátrahúzta a bõrt a makkjáról. - Óoooo, milyen szép... imádom a farkadat... hogy megduzzadt már a feje...és milyen fényes... biztos kívánja már a számat! Óvatosan nyalogatni kezdte, mintha egy nyalókát tartana a kezében. Körbe-körbe járatta rajta a nyelvét és az ajkaihoz dörgölte, majd azokat összeszorítva szinte közéjük préselte a kemény makkor, és újból kihúzta. Aztán kiengedte a szájából, és a kezét járatta rajta fel-alá, miközben másik kezével a heréimet simogatta. Felállt és egyik kezemet formás, kemény mellére húzta. - Ugye megdugsz engem? Ugye nemsokára belém rakod a farkadat? - kérdezte a szemembe nézve és már a pillantásától is majd' elélveztem. - Megduglak. De elõbb érezni akarom a puncid ízét. Ki akarlak nyalni! A fotelbe ültettem és két lábát a karfákra raktam. Megcsókoltam a száját - imádom az ajkait és a szája ízét-, majd a füleit, a nyakát, az apró "sótartókat" a válla alatt, a rátapadó piros ruhát csaknem átszúró mellbimbóit, s közben gyengéden simogattam, ahol csak elértem. Éreztem a forró bõrét a nyakán, az illatát, és pihegését a fülemben. Egyre lejjebb és lejjebb csókoltam ruhába rejtett testét. Elé térdeltem, felhajtottam a rövidke szoknyáját és most csíkos harisnyába bújtatott combját puszilgattam le, egészen a lábujjakig, aztán a másik lábán vissza, a formás combjáig. Annyira közel jártam a puncijához, hogy arcommal éreztem, szinte izzik. Most ott kezdtem csókolni a vékony harisnyán keresztül. Vera megfogta a fejemet és szelíden az öléhez nyomta, csípõjét lassan mozgatni kezdte. Magam elé képzeltem kedves arcát, ahogy hátrahajtott fején vonásai ellágyulnak, szemeit becsukja, és kissé szétnyitott ajkait néha megnedvesíti a nyelvével. Lábai között már érezni lehetett az izgalom illatát, harisnyája már nem csak az én nyálamtól volt átázva. Finoman harapdáltam combjai belsõ felét, közben a kezemmel simogattam a vékony ruhadarabon át is érezhetõen nedves punciját, kitapintva a kidomborodó csiklót. A farkamban lüktetett a vér. Már nagyon kívántam hozzá érni, az Õ ízét érezni, de nem akartam megtörni a mûsort a nehézkesen levehetõ ruhadarabok lehántásával. Az egyik ujjammal a puncijánál kilukasztottam a csíkos harisnyát, majd elszakítottam, szabaddá téve az utat a gyönyörök kapujához. Puncija forró volt és nedves, és én élvezettel szívtam magamba a kéj õrjítõ illatát. Apró csókokkal és finom harapásokkal halmoztam el a gyönyörû kagylót. Óvatosan szétnyitottam és az így láthatóvá tett, kemény csiklót kényeztettem. Az ajkaim közé ettem, gyengéden szívtam, vagy épp végigsimítottam a nyelvemmel. - Nagyon finom vagy drágám - hallottam valahonnan a távolból. Kényeztesd a puncim... nyald a kis kagylócskámat...- suttogta Vera, és a fejemet egyre jobban szorította izzó öléhez. - Imádom a nyelved.. mmm-mm.. most csináld erõsebben - ébredtek fel benne a vadabb ösztönök. Két kezemmel most már teljesen szétnyitottam a rózsaszín kelyhet, és nyaltam. Nyaltam, ahol csak értem: az elõugró csiklót, a széttárt szeméremajkakat, és falloszként dugtam be a nyelvem a lukba. Aztán a számat a csiklója köré tapasztottam és közben szívtam, a nyelvemmel dörzsöltem a dombocskát. Annyira élvezte, hogy szinte az államon folyt a kéj nedve. - ez az kicsim.. így csináld.. - suttogta Vera az élvezettõl elfúló hangon, miközben egyik kezével a mellét simogatta, a másikkal pedig a fejem szorította széttárt combja közé. - Úúúúúh... csináááld.. nyald ki a pinám... óóóóó... rögtön elélvezek - nyögte. Csípõjét mind gyorsabban mozgatta és a lélegzete is egyre szaporább lett. Kezével lábai közé nyúlt, és két ujjával még jobban széttárta szeméremajtait, hogy a nyelvem akadálytalanul hozzáférjen a felizgatott csiklóhoz. - Itt nyald édes... Íííííígen....a csiklómat.... erõõõõsen...szívd..ez az...úúúúúh....most...most jövök...mmmm...csináldcsináldcsináld...áááááh...igeeen...moooooost...- és a fejemet már-már élvezõ puncijába préselte, csípõjét ahogy csak tudta elõre tolta, szinte a számhoz ragasztotta magát, teste megfeszült, úgy maradt, aztán izmai lassan elernyedtek, arcomat kiengedte öle fejtó szeretetébõl és egy ideig csak halk pihegése hallatszott. -Imádom ahogy nyalsz! - simogatta meg az arcom. De most a virgácsod akarom magamba! Kívánlak! Gyere belém! A fotel szélére térdeltem széttett combjai közé és farkam hegyét a nedves punci bejáratához illesztetem. Éreztem hívogató forróságát, de még nem toltam be a dorongot. Kezemmel irányítva játszottam vele a duzzadt dombokon, makkjával simogattam Vera csiklóját, bele-beletúrtam vele a résbe és néha picit a csábító barlangba is, de épp csak a kapuig. A szívem majd' kiugrott a helyébõl. Merev rudam vöröslõ feje ott pásztázott a ziháló lány széttárt combjai közt domborodó, izgalomtól átforrósodott, nedvességtõl csillogó, kinyílt szirmok között. Mintha tényleg a Télapó virgácsa lenne, szerszámommal gyengéden megütögettem vele elõbb a külsõ szeméremajkakat, majd a szemérmetlenül elõ elõugró, ágaskodó csiklót is. Vera felnyögött. - Ne húzz tovább.. tedd be! Gyere belém végre! Az egyik ujjával magába nyúlt, kicsit játszott a puncijával ott belül, aztán kihúzta, és nedves ujját a számba nyomta. - Szereted az ízét, ugye? Nyald le róla! - kéjelgett, majd a saját szájába vette az ujját, és becsukta a szemeit. - Gyere belém, kérlek - suttogta. A vöröslõ, duzzadt makkot kívánatos puncijának bejáratához illesztettem, és lassan, nagyon lassan elkezdtem Verába tolni. A szemem száraz szivacsként itta a látványt, ahogy a kémény dorong feje szétfeszíti a nedves bejáratot, lassan behatol, eltûnik benne, mélyebbre és mélyebbre, és lassan az eres törzs is becsúszik. Aztán a látvány izgalmát átvette az idegek bizsergése, a lágy, puha, és mégis szoros hüvelyfal forró és nedves redõinek érezte, ahogy a behatoló makkolt ingerlik. A kéjes érzéstõl szinte egyszerre nyögtünk fel. Úúúúúh, de finom puncid van... tûz forró vagy! Iiiiigen..te is...te is forró vagy...érzem, ahogy kitölt a farkad..told belém tövig...íííígy...dugj meg végre...eeeez aaaaz... nagyon jóóóó! Most gyere hátulról! - kérte. Kihúztam belõle ágaskodó farkamat, Vera megfordult és a fotelra térdelt. - Tedd vissza... a pinámba akarom a kemény farkadat... dugj meg... érezni akarlak! - követelte. Formás feneke mögé álltam, és a lüktetõ faszt kidudorodó, húsos puncijába toltam. Csípõmet a szeméremdombjához szorította, éreztem, hogy a farkam egész a méhszájáig beér. Ütemesen, egyre gyorsabban kezdtem dugni, közben a hátát, a fenekét simogattam, egyik ujjammal néha bele-bele tévedve a popsijába is. Ahogy a kéj elhatalmasodott rajtunk, mindketten egyre vadabbul mozogtunk, ágyékom szinte fájdalmasan csapódott kipucsított fenekéhez. Beletúrtam Vera hajába, és kicsit hátra húztam a fejét. Iiiiigen bébi, ez az... mmmmmm.... jóóó vagy! Mozgasd a segged...tartsd ide nekem - mormogtam egyre jobban beleélve magam a helyzetbe és rácsaptam a lány fenekére. -Uuuuuu....csináld....gyerünk....dugj még....élvezz belém..ez aaaaz kicsim...baszál meg....igenigenigen - kéjelgett Vera az apró ütésektõl még jobban begerjedve. Csináld...csináld...gyerünk...úúúú..elélvezek...jövök...most....mooooooosst - nyögte és csípõjét még vadabbul verte az ágyékomhoz. Puncija ritmikusan pulzált, szinte fejte a farkamat. Én sem bírtam már tovább. Éreztem, hogy a szerszámom megfeszül, lüktetni kezd, és megszûnt a világ, csak mi voltunk ahogy egymásba vonaglottunk. Forgott minden, az egész testem csak egy hatalmas pénisz volt és Õ csak vagina, és fújtat-prüszkölve pumpáltam tele Õt a forró, sûrû maggal, Õ pedig a kéj csúcsán fújtatva-prüszkölve szívta azt magába. Remegve-rángva, csak az idegektõl vezérelve mozogtunk még egy rövid ideig, aztán zihálva a kandalló elé omlottunk és lassuló légzésünket hallgatva egymást átölelve zuhantunk mély álomba.

 

 

 

A címlaplány sztorija - Amit csak szeretnél...

 

Meztelenül, négykézláb állok a szállodai szoba közepén. Lábaim terpeszben, fenekem feszülve mered az ajtó felé, ahogy a könyökeimre támaszkodom. A nyakamra csatolt bõrnyakörvrõl csüngõ lánc vége a kezeim között halomba gyûlik. Fejem vízszintesen tartom a kezeim között, hajam a padlót söpri. Rád várok. Izgalmas borzongás fut végig a testemen, amikor meghallom az ajtó nyílását. A fejemhez lépsz, megragadod a pórázom végét, és az ágyhoz vezetsz. Én négykézláb követlek, majd miután leültél az ágyra, feltérdelek. Parancsot adsz, hogy vegyem le a cipõdet. A fogaimmal kioldozom a cipõfûzõdet, és gyengéden lehúzom a cipõidet. Elõkészítem a papucsodat, hogy ne kelljen mezítláb taposnod a szõnyegen és nekilátok, hogy a fogaimmal lehúzzam a zoknidat. Miután rád adtam a papucsodat, parancsot adsz, hogy ismét ereszkedjek négykézlábra. Sietve engedelmeskedem. Mint ahogyan az alázatos rabszolganõk tennék én sem nézek a szemedbe, hanem fejem lehajtva a lábaidat bámulom. Felemeled a lábadat, és a fejemre teszed. Lábad súlya az arcom a szõnyeghez szorítja. Érzem, hogy fenekem kidomborodik, az izmaim megfeszülnek. Biztonságban érzem magam a lábaidnál, a taposó talpad alatt. Arra gondolok, hogy mégsem felejtettél el, sõt megtisztelsz azzal, hogy a lábaidat rajtam pihenteted. Amikor leveszed a lábaid a fejemrõl nagyot sóhajtok, de ez nem a megkönnyebbülés sóhaja, hanem a szám már nincs a padlóhoz szorítva, a tüdõmbe ismét akadálytalanul hatolhat a levegõ. Talpad az arcom elé tartod, én pedig kitalálom a gondolatodat és egyenként a számba veszem a lábujjaidat. Érzékien szopom azokat, és gyengéden simogatom a nyelvemmel. Látom rajtad, hogy Te nagyon élvezed a lábujjmasszázst. Ennek ellenére egy kis idõ múlva dühösnek teteted magad, amiért a talpad nedves lett és parancsot adsz, hogy lábujjaidat töröljem szárazra a hajammal. Ismét a szõnyegre hajtom a fejem, lábad gyöngéden a fejemre helyezem és beborítom a hajammal. Miután végeztem, megragadod a pórázom, és az ágyra kényszerítesz. Hasra kell feküdnöm, te pedig X alakban az ágy száraihoz kötözöd a csuklóim és a bokáim. Sötétség borul rám, ahogyan bekötöd a szemeim. Ma este nem peckeled fel a szám, hallani akarod a sikolyaimat, a könyörgésem. A köteleim nagyon feszesek, nemcsak mozdulni nem tudok, de úgy érzem, szétszakad a testem a kötelek szorításában. Csattan az elsõ korbácsütés, megvonaglok, fejem - az egyetlen testrészem, amit mozgatni tudok - hátrarántom, kibontott hajam száll a levegõben. A korbácsütések egyre gyorsuló ütemben érik a testemet. Vadul rángatózom a fájdalomtól, de hiába a kötelek mozdulatlanságra kárhoztatnak. Kegyelemért kezdek könyörögni hozzád, de siránkozásom nem talál visszhangra. A korbács minden maró csókjára hátrarántom a fejemet, hajam szinte megállás nélkül táncol a levegõben. Végül megkönyörülsz, a korbácsolás abbamarad, odalépsz a fejemhez, megragadod a hajam és hátrafeszíted a fejemet. Gyengéden megsimogatod könnyáztatta arcomat. Közlöd velem, hogy még öt perc, öt percig korbácsolni fogsz, addig sikíthatok, ahogyan a számon kifér, de a korbácsolást így is, úgy is megkapom. Kérlek, könyörgöm, hogy enyhíts valamit a korbácsoláson, de Te hajthatatlan maradsz. Elengeded a hajam, a fejem az ágyra bukik, az egész hátam tûzben ég, nagyon félek a további korbácsolástól. Ez a kis pihenõ kissé enyhít a hátam és fenekem kínjain, de egyre erõsebben érzem a kötelek vágó - feszítõ fájdalmát. Hirtelen tûz mar a szeméremajkaimba, az azokat összeszorító csipesz okozta maró érzés. Felsikoltok a fájdalomtól, de máris érzem a csipeszek okozta csípéseket a fenekemen. Soha nem gondoltam volna, hogy a csipesz ennyire tud fájni. Hátrakapom a fejemet és meglátom, hogy nem egyszerû csipeszeket csíptetsz a fenekemre, hanem krokodilcsipeszeket. A fájdalom érzését olyan intenzíven élem meg, hogy már nem is gondolok a korbácsra, amit még el kell szenvednem. De a suhogó hang és a bõröm égése eszembe juttatja, hogy még öt percet korbácsolni is fogsz. Arra gondolok, hogy ezt nem fogom kibírni, ezt a kínt képtelenség elviselni. Pedig kibírtam, az igaz, hogy olyan õrjöngve dobáltam vergõdtem az ütések alatt, mint még soha, de kibírtam. Meglazítod köteleimet, de nem oldozod ki õket. Riadtan próbálom kitalálni, i jöhet még ezután? Mit kell még elviselnem? De büszke is vagyok magamra, tudom, örömet okoztam Neked, az Uramnak, és mi lehet szebb, attól, hogy egy rabnõ a saját sikolyaival izgatja fel az Urát? A fejem alól kiveszed a könnyáztatta kispárnát és a hasam alá helyezed. Fenekem megemelkedik, az éles fogú csipeszek jobban marcangolják a húsom. Folyamatosan nyöszörgök a fájdalomtól és az elõbbi büszke érzésem is tovaszáll, annyira félek a folytatástól. De nincs mitõl félnem, leveszed a fenekemrõl a csipeszeket. Lassan egyenként kiélvezve minden egyes sikolyomat, amit a csipeszek levételének fájdalma csal az ajkamra. Érzem, hogy tested rám nehezedik, férfiasságod a testembe hatol. Érzem, hogy kõkemény és ismét arra gondolok, hogy megérte szenvedni, hiszen vergõdõ testem, jajkiáltásaim tették ilyenné. Már nem törõdöm, sem az égõ testem, sem a kötelek szorításával, ringatni kezdem a csípõm és megpróbálok még többet adni Neked magamból.

[MuKI666]

:devil Visszatértem és folytatom amit elkezdtem:

 

Irénkével a Balatonon

 

Szombaton korán indultak. Irénke külön kívánságára az Opellel. Persze Ákos előbb egy kicsit mintha ódzkodott

volna, mondván, megteszi oda a Moszkvics is, de Irénke az Opelt követelte.

 

- Rendben, kismackó, de akkor te is teljesíted az én kívánságomat.

 

- Hát az attól függ... - nevetett Irénke, mert nagyon kedvére valónak találta a kocsikázást.

 

- Az első kívánságom ... - kezdte Ákos,

 

- Jaj, hát több is van?

 

- ..., hogy véletlenül se magázzál! - fejezte be Ákos.

 

- Ne?!?

 

- Ne!

 

- Dehát, akkor azt gondolják rólam...

 

- Mit kismackó?

 

- Nem, semmi, nem fontos...

 

- Akkor jó, Irénke, mert én most ki akarok kapcsolódni.

 

- Velem ... ? - kérdezte a lány, vagy inkább csak sóhajtotta.

 

- Mert én nagyon szeretek magamban lenni valakivel. Ne inkább a Mátrába!

 

- Ugyan már! Hosszú fogat csinálsz itt nekem, hogy így Balcsi, meg úgy Balcsi, most már csak tessék a Balcsira

menni én aszondom. Ott is magadban lehetsz velem.

 

Délutánra Kenesénél jártak. Ákos lekormányozta a kocsit egészen a vízpartra. Irénke most egészen gyerekké vált.

Arról mesélt, ahogy kiszálltak, járt már egyszer a Balatonon, akkor nagyon jót fürdött a meleg vízben, az a víz

mellig ért neki, déltájban került be a Balcsiba az osztályuk, s estig ki se lehetett imádkozni őket. Korgott már a

gyomruk az éhségtől, mégse jöttek ki, csak amikor már lement a nap. Ákos két barnahasut tett a markába, s

megmutatta, melyik utcán haladjon vagy száz métert, s ott találja a piacot.

 

- De azért nekem is van. Hoztam a titkos pénzem. - nyugtázta a lány csillogó szemmel.

 

- De ugye a többit hazaadod? - kérdezte Ákos, és Andrea megjegyzése jutott az eszébe.

 

- Hát ha nem is mind, de azért csak legyél nyugodt, gondoskodok a kicsi Irénkéről is. - szeleskedett Irénke, és indult,

hogy minnél előbb vásárolhasson.

 

Ákos a kocsiban maradt. Hátrahajtotta az üléstámlát és szundikált, pihent. Irénke pedig jó három órán keresztül

járta a piacot. A testvéreinek is vásárolt, meg persz magának is. Két nagy szatyorral tért vissza. Mutatta a tenyérnyi

fürdőrucit: ugyanakkora a meltartója, mint a nadrágocskája, mutatta a kis köpenyét, papucsát, a strapabíró cipőjét...

Csak drágállotta, s nyafizott Ákosnak, hogy minden sokba kerül, ezek a bazárosok valóságos hiénák, olyan drágán

adnak mindent, hogy valósággal kirabolják az embert. Ha ő ezt hetekkel előbb tudja,, bemegy Szolnokra a

lengyelpiacra, dehát Ákos szinte az utólsó pillanatban szólt, a pénzt meg csak most adta oda.

 

- Végül még le is tolsz? - nevetett Ákos.

 

- Jaj, keresztapa, hát hogy tolnálak le? De ha máskor magaddal akarsz hozni, beszéljünk meg mindent, hogy hogy is

legyünk...

 

Este csak megpuszilták egymást, ebburkolództak a takarójukba és bújtak be a hálófülkébe. Ákos hatalmasan

elterült: Irénke pedig odahúzódott az oldalához, akár csak kint a tanyán. A vasárnapjuk is kellemesen telt a kenessei

kempingben. Déltájban olyan melegen sütött a nap, hogy Ákos jót fürdött a méteres parti vízben. Ezt látva Irénke is

nekivetkőzött, ő is megfürdött, csak még egy kicsit hűvösnek találta a vizet. Későn ebédeltek, aztán összepakoltak

és továbbhajtottak. Ákos egy vad és elhanyagolt nádas mellett állította le a kocsit:

 

- Napozhatsz akár monokiniben is. - súgta alánynak. - Nem jár itt senki....

 

- Aszondod?

 

- Azt. De akár a kisbundit is megmutathatod a napnak.

 

- Jaj, hát ne disznólkodj! Szeretnél úgy is látni?

 

- Szeretnélek.

 

- De hát a hasikám... - Nem is látszik.

 

Irénke ott ültében megnézte a pociját, aztán keresett magának napozó helyet a nád között, vitte az egyik szatyrot

magával, előkészült, nekivetkőzött és leheveredett.

 

Ákos pedig nézte, akaratlanul is Brigittára gondolt, szeme azonban a látványt itta, mert szépnek találta Irénkét,

kecsesnek, kicsi őzikének... párducnak... maga sem tudta, hogy minek...

 

- Kérsz egy kis napolajat? - állt meg fölötte.

 

- Juj, hát te azt is hoztál? - rezzent meg Irénke.

 

- Persze, hogy hoztam, szeretnélek megsimogatni.

 

- De csak az első fokozat szerint - gurgulázott a lány, és fordult a hátára - De nehogy begerjegyjél itt nekem...

 

Mert tudta Irénke: mindenütt hófehér. Előkészült titokban erre, nagy vörösbarna bóbitáján kívül egyetlen szál sem

lengedezett rajta sehol, mert most így akart különleges lenni. S várta, hogy Ákos foglalkozzon vele. Lehunyt

szemekkel fogadta a férfikezet, ahogy körbesimította a pociját, körtécske tövét, nyakát, arcocskáját. Felült, combjait

és lába szárát magának kezelte le. Aztán hasra fordult, hátát és derekát már a férfikéz kezelte, gömbölyűségét

ugyanúgy...

 

- Köszi, ennyi elég is lesz.

 

Ákos is elterült. Odapillantott, látta, ismét behunyta Irénke a szemeit, s mintha elszundikált volna...

 

Örült, hogy körülveszi őket a végtelen csend. Nem húzódott közelebb a lányhoz, lehetett közöttük talán fél méternyi

is a távolság, mégis, mintha tovább siklana a keze Irénke hajlatán, őzike testén...

 

- Ne aludj el, hallod-e?! Hát ki vigyáz itt énrám, ha te elalszol? Levetkőztetsz itt puncira engem, hát akkor most

vigyázzál csak rám szépen! Inkább majd én szundikálok.

 

- Én meg majd nézlek.

 

- Hát jót szundikálok meg meztelenkedek, ez még nem dúlja fel a lelkivilágomat... Hát a tiédet? Egyébként, miért

nézel?

 

- Szép vagy, azért.

 

- Komolyan?

 

- Komolyan.

 

- De nehogy megint a japán jércéhez hasonlítsál!

 

- A japán récét hasonlítottam tehozzád.

 

- Az mindegy.

 

- Nem is ahhoz hasonlítasz.

 

- Nem?

 

- Nem.

 

- Hát mihez?

 

- Bevittük azt az újszülött őzikét pistával. Tudod a négycsecsüből.

 

- Tudom.

 

- Ahhoz hasonlítasz.

 

- Ahhoz?

 

- Ahhoz.

 

- Miért?

 

- Mert rámbízod magadat, mert azt akarod, hogy vigyázzak rád.

 

- Ezért most megcsókolhatsz. Ha megigéred nekem, hogy nem gerjedsz be itt nekem, akkor megcsókolhatsz.

 

És Ákos odanyult a lányért, magához vonta a kecses fiatal testet, Irénke átfogta a nyakát, és lassan szájon csókolták

egymást. Irénke sem idegenkedett a csóktól, de meg nem szólalt meg a lelkében odabent semmi. Melegség,

együttlét, kedvesség. Ákos odavonta magához, testük összeért- Ákos ezt igazán megérdemli, hogy őt

megdajkálhassam, hiszen jó ember... Ennyi az egész. Csendes kis ragaszkodás.

 

[b3nC3]

Hát én is beteszek nektek egyet!

 

Eszelős szenvedély

 

A nő belépett a lakásba. Még nem járt a férfinél. Körbevezette a helyiségeken. A konyhaszéken helyet foglalva ásványvizet ittak, közben beszélgettek. Tapintható volt köztük a feszültség, habár mindketten könnyednek akartak látszani. A nő levette lábáról a szandált és belépett a szobába. Ahogy átlépte a küszöböt, kicsit megbillent és a férfinek ütődött, egymásra néztek. Zavart nevetés csattant fel. Nem szóltak egymáshoz, de a tekintetük egymásba fonódott, ahogy egymásra néztek, némán kommunikáltak egymással. A férfi türtőztette magát nem merte megérinteni. Visszatartotta a tudat, hogy nem szabad megtennie az első lépést. De így volt vele a nő is. Soha nem volt még fiatalabb férfival.

 

Sok év volt köztük a nő javára és ez komoly gátat okozott közöttük. Mindketten vágytak a másikra. Ismerték egymást belülről, hisz régóta leveleztek már egymással. Tudták egymás kis és nagy titkait, ez azonban mégis más helyzet volt. Ahogy szemben álltak egymással, szinte ledermedtek. Egyre jobban nőtt a feszültség. A férfi érezte a nő illatát. Megrészegítette. Közelebb hajolt hozzá, gondolta lesz, ami lesz, most megcsókolja. A nő zavarba jött a hirtelen mozdulattól és elfordította a fejét, nem engedte az ajkakkal megközelíteni az övét. Rettentő zavarba jött, elpirult. A férfi csak állt, semmilyen testrészével sem ért a nőhöz. Csak az arcával követte a mozgását. Mint finom radar érzékelte a szemben álló minden rezdülését.

 

A nőben hatalmasra nőtt feszültség. Hadakozott magával, mit is kéne tennie. Az ész és érzelem hadakozott egymással. Kezdtek benne az érzelmek felülkerekedni. A szenvedély, mely a testen eluralkodik. Lassan és alattomosan betölt a minden zugot. A szenvedély, amelynél kevesebb jobb dolog van a világon. És hatalmába vette az érzés. Eszelősen kívánta a férfit. Már csak pillanatok voltak hátra, hogy megadja magát. A férfi érezte a tépelődést, kivárt, tudta, hogy nem menekülhet előle a másik. Itt és most birtokba fogja venni, csak idő kérdése. Kivárt.

 

Picit mozdított fején a nő felé és látta, hogy nem fordulnak tőle el. Lassan ráhajolt az ajkakra. Pici leheletnyi érintés, de ettől átszakadt a gát közöttük. A nő résnyire nyitotta ajkait és érezte, amint betalálnak hozzá. Lágyan csókolták. A nyelv végigtapogatta az ajak ívét. Apró harapdálások sorozata következett. Végül érzéki nyelves csókban forrtak össze. Elindultak a kezek is felfedezőútra. A férfi végigsimította a másik testét. Benyúlt a blúz alá és az érzékeny hátat kezdte dédelgetni. A nő halk sóhajtásokkal, nyögésekkel válaszolt rá. Letévedt a gömbölyű tompor felé és magához húzta szorosan. A nő megérezte a a vágyát. Ez még jobban felkorbácsolta érzékeit. Amikor túlságosan erős hatások érték, öntudatlanul markolta a másik testét, volt, hogy észrevétlen körmével fel is sértette a férfi bőrét. Hagyta magát dédelgetni, de nem maradt adós ő sem. Csókolgatta, simogatta a férfit.

 

Lassan lekerült a ruha róluk. A nő szégyellte a testét, mivel az évek múlása már rátette bélyegét. De a vágy, melyet a férfi keltett benne lassan feledtetni látszott vele ezt a tényt. A férfi az ágyhoz terelte a nőt. Ráfektette és elkezdte a csókjaival beborítani. Módszeresen megjárt minden területet. Felülről haladt lefelé a csípő irányába. De a kezei sem tétlenkedtek. A nő már azt sem tudta mire figyeljen, annyi hatás érte egyszerre. Az ajkak a szeméremtestet vették célba. Hosszan és mélyen belenyalt a széttárt lábak közé. A nőt melegség és vágy öntötte el. Majd a férfi a hátára feküdt és magára húzta a nőt. Péniszét a vaginájához tette. A vége a nyílást érintette, de nem dugta be. Várta, hogy a hő annyira akarja, hogy ő csússzon bele. A nő körözve egyszerre mozgatta a csípőjét és a férfi nemi szervét egyszerre. De még mindig nem engedte magába.

 

A férfi ekkor a szája fölé húzta a nő gyönyörének kertjét. A nő egyik lábával térdelt, a másikkal talpon helyezkedett el. A férfi nyelvével támadásba vette a csiklót, kezével a tomport támasztotta meg. A nagyajkak, mint pillangószárnyak röpködtek a lökések hatására. A nőnek kezdett egyre nagyobb melege lenni, nyögésekkel kísérte a kitartó mozgást. A férfi kísérletezett a nővel. Izgatta őt is, hogy a másik „szenved” az érintései hatására. Volt olyan pillanat, mikor a gyönyör hulláma majdnem elkapta testét, de a férfi újabb kísérlettel állt elő és a kéj hulláma elmaradt. Végül már nem bírta az érintéseket elviselni az orgazmus eljövetele nélkül. Lüktető forróság lepte el. Testén izzadságcseppek jelentek meg. Az egész test megmerevedett. A kezei görcsösen szorították a férfi feje alatt lévő párnát. A kéj hulláma először csiklótól kezdte támadni. Aztán az érzés továbbterjedt a hüvelybe, a méhbe, gyomorba, a nyakhoz, torokhoz. Elcsuklott a hangja, hatalmas nyelés hallatszott. A nyögéseket kéjes kiabálás váltotta fel. A nő szinte önkívületi állapotban kezdte ringatni a csípőjét fokozva az érzést vele tovább…

 

Ezután lecsúszott a férfin és egyenes beleült a meredező férfiasságába. Érezte, amint vágycseppektől nedves, duzzadt ölét kitöltik. Lassan, nagyon lassan kezdett el mozogni rajta. Engedte kicsúszni a testéből a péniszt, de nem teljesen és utána újból tövig fogadta magába, kiélvezve minden mozdulatát tettének. Ám ekkor a férfi vette át az irányítást. Fölékerekedett, a hagyományos misszionáriusi pózban. Beléhatolt, birtokba vette. Megszabta a ritmust és mélységet. Újabb kísérlet kezdődött. De a játék következményét világosan le tudta mérni, mert hangos nyögés volt a válasz, amikor a nőnek kedvező tett történt. Addig-addig játszotta ezt, amíg megtalálta azt a helyzetet, mely mindkettejüknek a legjobb volt és tovább nem engedett. Rettentően kívánta a nőt. Gyorsított az ütemen, verítékben úsztak mindketten. És a várva-várt kielégülés elérkezett. Ritmikus, görcsös lüktetés… a vágy, szenvedély, érzékiség…

 

A nőre hanyatlott, akinek egész testét a remegés irányította. Még a fogai is vacogtak belé. Nem tudott mozdulni sem, nemhogy megszólalni. A férfi kapott hamarabb erőre. Ránézett és hálás csókokkal borította be. Felajzotta a nő látványa, aki miatta került ilyen állapotba. Csókolgatta, míg a görcsös állapotból fel nem engedett. Nem bírtak betelni egymással.

 

Hasára fordította kedvesét. Bal lábát felhúzta oldalt derékszögbe. Elétárult a nő öle. Meredező férfiassága ismét eltűnt a forró nyílásban. Kezével az oldalt lévő láb felett benyúlt, oly módon, hogy épp elérje a csiklót. Elkezdte kisded játékát. 1 kör, 2 kör, 3 kör. A kétszeres kényeztetés hatása nem maradt el. Szédületes orgazmus tombolt a nőben. Ekkor már a férfi sem bírta tovább…

 

A nő teljesen felengedett, szemérmessége most már nem szabott gátat vágyainak, úgy döntött kicsit játszik. Bekötötte kendővel a partnere szemeit, kezeit az ágy támlájához szíjazta. A másik teljesen kiszolgáltatva feküdt ott. A hatalom tudata teljesen megrészegítette. Most azt tehet vele, amit csak akar. Úgy döntött „megkínozza ellenfelét”. Becézgetni, simogatni, csókolgatni kezdte a férfi száját, testét. Lassan, módszeresen végighaladt rajta. A

hatás nem maradt el. Férfiassága teljes pompájában meredezett. A nő lovagló ülésben fölé helyezkedett és magába fogadta. Ölével meg sem mozdult rajta. A hüvely izmaival kezdett játszani a hímvesszővel. Szorított és engedett, szorított és ismét engedett, közben kezeivel és szájával folyamatosan járta a másik testet. A kínzás fordítva működött. A játék hatására hatalmába kerítette a szenvedély, öle a kielégülést követelte. A férfi erősen tartotta magát, úgy döntött megleckézteti kedvesét, meg sem mozdult alatta.

 

A nőt már nem érdekelte semmi, akarta a kéj hullámát. Elkezdett lassan, ritmikusan mozogni. Bal kezével a saját csiklóját kezdte simogatni, miközben a csípőmozgást sem hagyta abba.

A férfi bár nem látta, tudta mit csinál a partnere. Rettentően izgatta a fizikai aktivitás és a tudat, ami vele történik.

 

A cél végül is az volt, hogy „kivégezze”, ám a dolog másképp sült el. A játék hatására a nőt apró kéjhullámok kezdték ellepni. Nem tudott tovább a vágynak ellenállni. Az apró kéjhullámokat nagyobbak követték, végül görcsös kielégülés követte, melyet hangos artikulált nyögések kísértek. A férfi örömmel vette tudomásul a tényt. A nő ekkor úgy döntött „kivégzi” a férfit. Remegő testével leszállt róla, szájába vette a hímvesszőt. Módszeres technikával becézni kezdte. Teljesen beszívta a szájüregbe, miközben a makk részén nyelvével körözött rajta. Majd a nyelve hegyét megpróbálta a pici lukba betuszkolni. A férfiban is egyre jobban emelkedett az adrenalin szint. Élvezte, amit tettek vele. Hangosan nyögött. Míg szájával dolgozott kedvesén, keze sem tétlenkedett. Szorította a péniszt. A kéz és a száj egy ütemre mozgott.

 

Fel, le, fel, le, fel, le.

Hol eltűnt a szájüregben, hogy előbukkant.

Ki, be, ki, be, ki, be, ki és be...

 

Tudta, hogy nem sokáig bírja már a másik, mert ha lehet még keményebb lett, szinte már attól kellett félni, mindjárt eltörik. A bőr feszült rajta és fényes színével igazán harapnivalón nézett ki. És a férfi megadta magát. Csípője megemelkedett, hangos nyögéssel el kezdett élvezni. A nő a kezénél érezte előbb munkája hatását. Mintha egy ér kezdene pulzálni, majd pár pillanat múlva a pulzálást követték a vágycseppek. Erős lüktetéssel hagyták el hímvesszőt, melyek a nő szájában kötöttek ki...

Kioldotta a béklyókat…

 

 

[Jaffry]

Az bizony középiskolás koromban történt, nem voltam még 17 sem. A lány nem velünk kezdte az iskolát, úgy költözött a kollégiumba Miskolcról. Azon kívül, hogy szép volt, megvolt benne az a varázs, hogy a fiúk szemében még ismeretlennek, friss húsinak számított. Természetesen mindenki elsőnek szerette volna meghódítani. >>>

 

 

Az első ujjazás

Az bizony középiskolás koromban történt, nem voltam még 17 sem. A lány nem velünk kezdte az iskolát, úgy költözött a kollégiumba Miskolcról. Azon kívül, hogy szép volt, megvolt benne az a varázs, hogy a fiúk szemében még ismeretlennek, friss húsinak számított. Természetesen mindenki elsőnek szerette volna meghódítani.

 

Persze én is így voltam vele, de én

rafináltabban távolról tettem neki a szépet. Aki ismeri a nőket az tudja, hogy ez a legjobb technika hiszen így felkeltheti az érdeklődését. Pont azzal ,hogy látszatra érdektelennek mutatja magát. Már nagyon evett a fene érte, meg aggódtam is, hogy másé lesz a pálma, amikor a sors a kezemre játszott. Volt egy pici stúdiója a kollégiumnak, egy afféle zug a folyosón. Itt mindig jól el tudtam bújni, ha csajozni akartam, vagy menekülni a nevelők elől. Akkor amikor "Ő" belépett megint egyedül voltam, a függöny jól behúzva. Kopogott, én először óvatosan kikukucskáltam, majd az álmélkodástól majd elszédülve nyitottam ajtót. Egy akkori divatnak megfelelő szuper miniszoknya volt rajta és egy igen szépen kivágott áttetsző blúzocska. Csak álltunk mindketten egymással szemben és zavartan bámultuk a földet. Talán és szólalhattam meg először zavartan és krákogva. Kérdeztem jövetele célja felől. Ő csak annyit mondott, hogy tegnap hallott az esti adásban egy nagyon szép számot, aminek sem az előadóját sem a címét nem tudja. Ezt szeretné most tőlem megkérdezni. Nekem semmi sem ugrott be az adott információból, ezért kértem jöjjön be, hogy átnézzük a tegnapi szalagot. Ő örömmel jött be és ült le velem szemben a keverő pult mellé. Egy alacsony fotelbe ült le, amiben csak úgy lehetett kényelmesen ülni ha az ember kicsit szétteszi a lábát, ami így még kicsit felfelé is emelkedett. O is így foglalt helyet, bár látszott rajta, hogy kicsit szégyenkezik ehhez a nőhöz nem méltó pozícióban. Én az egyik számot a másik után játszottam le neki gyorsítva, közben egyre sűrűbben pillantgattam a szoknyája alá. Hát bizony volt mit látni. A bugyi szinte világított sötét szoknyája alól. Igyekezem persze úgy tenni, hogy nagyon ne legyek feltűnő. Persze ez nem jött be. Valami döbbenetesen vonzott nem tudtam ellenállni neki. Az idő múlásával kezdtem felhagyni az óvatoskodással és egyre nyíltabban néztem alá. Ennek az lett az eredménye, hogy vette a lapot és egyre jobban széttette a lábát. Olyan arcot vágva hozzá ami túlmegy a legrafináltabb kurva mesterkedésein is. Nekem már úgy állt a farkam, hogy szinte fájt. Rajtam csak egy könnyű, akkoriban úgynevezett "mackó" nadrág volt. Ez aztán semmit sem takart el az ágaskodó férfiasságból. Ahogyan én bámultam a szoknyája alá, ő pedig egyre pimaszabbul bámulta a lábam közét. Ez meg még inkább stimulált engem. Mindketten éreztük. hogy valamit tennünk kell. Ma már kideríthetetlen, hogy ki lépett elsőnek már csak a hiúság miatt is azt írom, hogy én- ami abból állt, hogy rátettem a kezem e térdére.

 

Hiába volt ez a mozdulat nagyon óvatos, ő összerezzent az érintésre. Ez akkor önbizalmat adott, hogy csúsztattam feljebb a kezem a combjára. Ő ahelyett, hogy ellökte volna engedelmesen hátradőlt és behunyta a szemét. Nekem több se kellet. Az arcához hajoltam, egy leheletnyi puszit nyomtam rá és azt súgtam neki, hogy bezárom az ajtót. Ő egy nagyon halvány elnyújtott neee-vel válaszolt. Ezt tiltakozásnak szánta, persze minden komolyság nélkül. Amikor visszajöttem már nem a székre, hanem vele szembe a földre ültem. A fejem és a térde egy magasságba került. A vágyam még jobban

fokozódott a széttett combok látványára. Ahogy mélyen közéjük néztem, láttam a bugyiján egy egyre jobban növekvő nedves foltot. Olyan hipnotikusan hatott ez rám, hogy szinte hipnotikusan nyúltam feléje, lassan haladva a selymes

combok között. Ő a lehető legjobban lecsúszott a fotelben és felkínálta ölét kutató ujjaimnak. Először csak finoman érintettem meg nedves bugyiját. Akartam érezni nedvét, annak illatát. Ahogyan egy párszor végighúztam, az ujjamat a nedves anyagon, azok ragacsossá váltak. Ahogyan óvatosan becsúsztattam olyan, óvatosan húztam ki lassan közelítve az orrom elé. Az illat semmihez sem hasonlító, fanyar de mégis kellemes volt. Ez az illat, azóta is bennem van, imádom. Hiába mondja néhány okos, hogy a női nemi szerv izgalmi illata taszító lehet egy férfi számára, csak azt tudom mondani. hogy aki ilyet mond az még pinát nem látott életében. A szag rögzítése után ujjaimat visszatettem a combok közé. Már sokan bátrabban érintettem a szöveten át a csodát, ami férfi sohasem unhat meg. Nyomkodni kezdtem a punciját, előbb óvatosan majd egyre határozottabban és erősebben. Szinte belemélyedtek ujjaim a lágy húsba. Apró halk nyögésekkel válaszolt, egyre inkább átadva magát az élvezetnek. Szinte tolta rá az ágyékát a tenyeremre. Előbb csak fel-le mozgattam a kezem a szeméremdombján majd a mozgásom körkörössé vált. A körkörös mozgás egyre inkább felgyorsult, határozottabban érintve az anyagon át is jól érezhető csiklóját. Minden egyes érintésre összerezzent én pedig egyre erősebben éreztem vesszőm feszülését. Már szinte szétrobbantam az izgalomtól. Szerettem volna, ha ő is megérint kezével és simogat. Óvatosan megfogtam kezét, és húzni kezdtem az ágaskodó vesszőm felé. Az elején még engedett is, de amikor rájött, hogy mit akarok, hirtelen elrántotta azt. Ez nagyon megijesztett, nem is próbálkoztam többször. Féltem attól, hogy ez esetleg játékunk végét jelentheti. Hogy megnyugtassam hozzáhajoltam, és puszilgatni kezdtem az arcát. Ezt engedte is. Amikor azonban meg akartam csókolni elhúzódott tőlem. Ezt sem próbáltam meg többször. Folytattam puncija simogatását. Ezzel nem volt probléma. Láthatóan örömmel engedte, sőt élvezte is. Felbátorodtam és remegő kézzel próbáltam meg a bugyi széle alá benyúlni. Csodák csodája cseppet sem tiltakozott. Haladtam tovább itt-ott megakadva a szőrerdőben. Annyira nem volt sűrű a szőrzete de igen erős szálú. Az ujjaim áthatolva a szőr kapuján elértek nedves barlangbejáratához. Körülötte ragacsos nedvesség. Az ujjaim szinte szánkáztak a szeméremajkain fel és le. Simogatásom egyre célirányosabb lett behatolva a szeméremajkak közé. Mindem mozdulatomra remegés, nyögdécselés volt a válasz, a csukott szempillák vibrálása. Amíg simogattam őt lopva az arcára néztem. Fenséges látvány volt. Mennyei boldogság sugárzott róla, néha csiklója érintésével átment élvezettel szenvedőbe. A csiklója szinte babszemnyire duzzadt. Tapintása sima és sikamlós volt.

Simogatásom egyre jobban gyorsult, erre ő egyre gyorsabb levegővétellel válaszolt. Szinte kapkodta a levegőt és vonaglott kezeim között. Én csak folytattam őrjöngő dörzsölésemet. Amikor már láttam, hogy el akar élvezni, hirtelen lecsúszattam, a középső ujjamat és belöktem a hüvelyébe. Egy nagyot sikított és hátravetve fejét hörögve elélvezett. Sohasem fogom elfelejteni azt a pillanatot. Az arca eltorzult a kéjtől, a szája elvékonyodott. Majd ahogy elcsitultak a kéj hullámai úgy simult ki az arca is és vált egyre szebbé a kielégülés békéjétől. Lassan kinyitotta a szemét és odabújt hozzám. Nagyon jó érzés volt a kimondatlan köszönet ebbéli megnyilvánulását érezni. Kaptam egy puszit az orromra és semmi mást. Lassan elrendezte a ruháit, megköszönte a segítségemet és felállt. Én csak térdeltem ott mozdulatlanul, még arra sem volt erőm, hogy felállva elbúcsúzzam tőle. Ő még egyszer intett, aztán kinyitotta az ajtót és otthagyott. Felocsúdva jöttem rá. hogy azt a zenét, amit keresett nem találtuk meg és már soha nem tudom meg mi volt az. Talán lehet, hogy nem is létezett.

[Jaffry]

Ez az élmény egy hete történt velem és úgy gondoltam, megosztom veletek is ezt a számomra fantasztikus délutánt!

Én egy 16 éves lány vagyok, és már fél éve van egy barátom, akit nagyon szeretek. A koromhoz képest fejlett vagyok, ami eleinte zavart, de a fiúk körében inkább a hasznomra vált..

Hétvégén elmentünk moziba, egy elég régi filmre, a barátom kifejezetten az utolsó sorba kérte a jegyeket, azt mondta, onnan jobban lehet látni… El?bb bementünk, mint ahogy kezd?dött és láttuk, hogy rajtunk kívül 5-en vannak, de mind jóval el?rébb ült, mint mi. A barátom ekkor rám mosolygott és megcsókolt. Nagyon jól csókolt, valahogy mindig tudta, hogy én milyen csókra vágyom…

 

Ez persze most is így volt, engem elöntött a forróság, ahogy a nyelvemmel játszott. Így töltöttük a következ? öt percet, aztán elkezd?dött a film. Tomi egy ideig a kezemet fogta, aztán egyszer csak rátette a combomra a kezét és elkezdte simogatni. (Rajtam miniszoknya volt és necc harisnya). Ekkor megcsókoltam, jelezve, hogy jól esik, amit csinál, erre ö felbátorodott és minden simogatásnál a szoknyám szélét érintette... A filmre már nem nagyon tudtam koncentrálni, de próbáltam úgy tenni, mintha nézném. Egy-két perccel kés?bb a barátom még beljebb kalandozott a kezével, és most már a térdemt?l a combom végéig simogatott. Egyszer?en nem bírtam tovább a filmre koncentrálni..

 

Mikor rápillantottam gyönyör? mélykék szemével engem nézett. Másik kezével végig simogatta a hajamat, aztán a nyakamat, majd újból megcsókolt. Eközben másik kezével már csak a bels? combomat simogatta, egyre közelebb a tangámhoz. Én teljesen átengedtem magam a kényeztetésnek, lábamat önkénytelenül széjjelebb nyitottam, ekkor ö a tangámat arrébb húzva a necc harisnya egyik lyukán hozzáért a szeméremdombomhoz, a keze nagyon hideg volt. Mikor hozzáért már bizserg? forró pinámhoz, hideg ujjával én halkan nyögtem, amit szerencsére nem hallott más csak mi... Ujjaival hozzá-hozzá ért a csiklómhoz, amelyt?l minden pillanatban kirázott a hideg, aztán mikor már láttam, mennyire szenvedek, bedugta végre az ujját...

 

Egy kis id? után már három ujjal ujjazott, és én már nem bírtam magammal, és elkezdtem vonaglani, mind a három ujján miközben csókolóztunk. Közben a másik kezével is kihasználta a helyzetet és nyakam simogatása után szép lassan a pólóm alá tévedt a keze... Melleimet simogatta gyúrta hideg ujjaival, ett?l teljesen megmerevedtek a bimbóim... Annyira fantasztikus érzés volt... Már nagyon közel álltam az orgazmushoz mikor szájával elindult a nyakamon, tudtam, hogy már nem fogom bírni, és ezt ö is érezte.. Leheletét ráfújta a nyakamra, aztán elkezdte csókolni, szívogatni. Ekkor hirtelen elöntötte egész testemet a forróság, és egy nagyot sikoltva elélveztem... nem érdekelt ki hallja... (Bár szerencsére senki nem vette észre, mert a film elég hangos volt.)

 

A barátom egy finom csókkal nyugtázta ezt, és hagyta, hogy egy kicsit pihenjek... Én minden áron meg akartam ezt köszönni neki, úgyhogy átkaroltam a nyakát és vadul megcsókoltam. Az arcán láttam kiülni egy kis mosolyt, és tudtam, hogy ö is nagyon vágyik egy kis kényeztetésre.

Lassan benyúltam a nadrágjába és simogattam a farkát, ami már nagyon kemény volt. Kigomboltam a nadrágját és kivettem ágaskodó farkát.

Szép lassan elkezdtem húzogatni rajta a b?rt, ö ezt láthatóan nagyon élvezte... Közben én is csókolgattam a nyakát, aztán felhúztam a pólóját, és a hasát egyre lejjebb és lejjebb nyalogattam, mikor elértem a farkához. Szép lassan a tetejét puszilgattam, ismerkedtem vele... Neki ez nagyon tetszett, hallottam, ahogy halkan nyögdécsel minden egyes puszi alkalmával...

 

Aztán hirtelen amennyire csak tudtam bevettem a számba és elkezdtem szopni, el?ször szép lassan majd egyre gyorsabban. Nem kellett sok id? és ? is elélvezett... Ezután mindketten megigazítottuk a ruhánkat, és egymás kezét fogva néztük tovább a filmet.

 

Én már nem voltam sz?z, úgyhogy nem akartam ennyivel abbahagyni ezt a dolgot... Ránéztem és kezemet a farmerja alatt pihen? farkára tettem. ? csodálkozva visszanézett rám és várta mit fogok csinálni. El?vettem újra a farkát, ami már egészen kipihente az el?z? orgazmust..

A barátom szemébe néztem, és ? halkan megkérdezte, hogy biztos, hogy akarom-e? Én gyengéden megcsókoltam, ezzel jelezve válaszomat. Levettem a cip?m és a necc harisnyám, felálltam és a miniszoknyám alá irányítottam újra ágaskodó farkát és szép lassan beleültem... ? fogta a derekamat, és én lassan elkezdtem rajta vonaglani. Közben ö egyik kezével a szoknyám alá nyúlt, és elkezdte a csiklómat ingerelni...

 

Ekkor begyorsítottam, ö a másik kezével a pólómat felhúzta, és levette a melltartómat, eltette a táskájába, jelezve, hogy erre már nem lesz szükség. Imádta a melleimet, mert az átlagosnál kicsit nagyobb volt. Elkezdte nyalogatni, harapdálni, csókolgatni a mellemet, a másikat pedig masszírozta. Én ekkor már nem bírtam tovább, és mellkasára rád?lve újra eléveztem... Neki se kellett sok és ? is halk nyögésekkel belém élvezett. Még pár percig rajta ültem, és úgy csókolóztunk. Aztán visszaültem a helyemre, visszavettem a ruháimat, és köszönet képen finoman megcsókoltam a nyakát.

 

Egymás kezét fogva néztük meg a film végét aztán kéz a kézben hazasétáltunk. Ezt a délutánt biztosan sosem felejtjük el...

[Jaffry]

Esmeralda hercegn? elrablása

 

 

 

 

 

 

Xéna alig hitt a szerencséjének, amikor meglátta a tavacskát. Négy napja gyalogolt már a kopár, sziklás dombok között, hogy elérje a Camroot folyót. Most végre talált egy mellékágat. A víz szélesen, lassan hömpölygött a sziklák között, az egyik kanyarban árnyas fáktól védett kicsiny medencét alakítva ki magának.

 

Xena mohón térdelt a partra, két kézzel merített a vízb?l. Idejét sem tudta, mikor ivott ilyen jót utoljára.

 

Els? szomjúságát eloltva, megtöltötte b?rtöml?jét is, és elégedettem nézett körül. Mosoly futott át az arcán, észrevéve egy kíváncsi nyulat, ami egyetlen mozdulatára riadtan ugrott vissza a nádasba. Aztán elnyúlt a sziklák közt nyíló barlang el?terében, és a kis t?z füstjébe hamarosan a készül? étel nyálcsordító illata keveredett. Evés közben Xéna átgondolta útját.

 

A keresked?céh arannyal fizetett neki, hogy elkísérje egy megbízottját Dunwich-ból a Berlandi partvidékre. A keresked?k azóta tárgyalni akartak, mióta Dunwich háborút indított a Vörös tenger menti törzsek ellen. De a tárgyalások elakadtak, mivel a két utolsó megbízottnak nem sikerült elérnie a Willow folyót.

 

Xena megszabadult a fegyvereit?l, bár kéznyújtásnyi távolságba tette ?ket, és vértjének csatjaival játszva sóvárogva bámulta a kis medencét. Egy hete indult útnak, és útálatosnak érezte az izzadtságtól b?rére ragadt port, piszkot. Ez igazán békés hely volt ahhoz, hogy megpihenjen, de tudta bárki, ember, vagy más ragadozó ugyanerre a következtetésre jutna. A partmenti, élénkzöld, rezzenéstelen nádas azonban elaltatta a gyanakvását, kinyitotta az utolsó csatot is, és fejest ugrott a vízbe. Leveg? után kapkodva bukott fel, mellbimbói fájdalmasan meredtek fel a hideg víz ölelését?l. Újból lebukott és a mélyebb víz felé úszott, súrolva a fenék csillogó homokját. Végül a sekély részen megfürdött, és könyökére támaszkodva könnyedén libegett a homokos rézsün.

 

A lustán csordogáló víz ringatta testét.

 

Így felfrissülve, mindennel elégedett volt, lustán sóhajtott, nyújtózkodott, és kitárta karcsú testét a napnak, hogy megszáradjon. Az öblöcske felé fordult, és elmerülten nézte a napsugarak játékát az alig fodrozódó hullámokon.

 

Arról nem volt tudomása, hogy közben az ? csábító testét is bámulja valaki. A sovány, inas fiú fiatalabb volt Xénánál, legalább öt évvel. Csendesen húzódott vissza a s?r? fák ágainak takarásába, amelyek mindkét oldalról szorosan kísérték a szélesen kanyargó folyóágat. A fiú a túlpartot fürkészte, amikor megérezte a t?z illatát, és meghallotta a fürd?z? fröcskölését. Közelebb húzódott és felfedezte az idegen szépséget, aki elfelejtette megvizsgálni a folyópartot, amikor a medencéhez érkezett. Hangos sóhajtás szakadt ki bel?le, amikor az ágak között meglátta a b?r villanását, és a víz felszínén szétterül? fekete hajat. Ijedten bukott vissza a fák mögé, emlékezve az erdei nimfák történeteire, a rengeteg leányaira, akik bosszúból megvakítják azokat a halandó férfiakat, akik vannak olyan pimaszok, hogy megbámulják makulátlan, meztelen testüket.

 

De a homokon hever? csomag, a durva b?rcsizma izgatta a fantáziáját. A mesékben a halhatatlan szépségek mindig finom, fátyolszövet köntöst és káprázatos ékszereket viselnek. Mivel kíváncsisága er?sebb volt, megkockáztatott még egy kis leskel?dést.

 

A lányt úgy takarta a víz, mint egy kecses delfint. Fejét hátraszegte, sötét haja vállára, hátára omlott. A fiúból a bámulat sóhajtása bukott ki, amikor a lány teljes testtel kiemelkedett a vízb?l. Az arca olyan csodálatos volt, mint a sötét óceánból visszanéz? telihold, a szemei halványkékek, mint a kinyíló ég. B?re barna az úttól, naptól, szélt?l. Ámulattal vette észre a hatalmas izomkötegeket, és hogy számos sebhelyet hordoz a testén. A n? a macskafélék kecsességével, és a harcosok éberségével mozgott. S a keze sem volt gyenge, láthatta, ahogy hátrasöpörte haját, végigsimított telt, kemény mellein, hosszú, izmos lábain.

 

Esmeralda hercegn? tombolna a keser? irigységt?l.

 

A hercegn? gondolata felébresztette a szívfájdító látványba merült fiút. Nem tudta, ki lehet ez az izgató n?, és mit csinál itt. Talán egy kóborló a Willow folyótól, vagy egy baljóslatú menekül? a pestises Dunwichból. Mindegy, ellen?rizni kell. Az utolsó, gyászos gondolattól elszontyolodva, fogta a kardját, és lassan a tavacska felé indult.

 

Mire átjutott a part menti nádas keskeny, ám s?r? szövedékén, a lány elt?nt. Rémülten pördült körbe. A lány nem volt sehol. A túlpart üres, a homokon se batyu, se csizma. Óvatosan közeledett a medencéhez, végigvizsgálta a medret, folyásirányban kilesett az odakint szélesen hömpölyg? folyóra. Nincs! Hát persze, a következ? tavacska! Lélekszakadva rohant a nádfalban nyíló keskeny rés halk vízeséséhez, lesett át a következ?, kristálytiszta víz? medencébe. Tanácstalanul forgolódott, hatalmas csalódást érzett, amikor egy villanásra újra meglátta a lányt. Karnyújtásnyira t?le, mozdulatlanul állt, a sziklához tapadva a kis vízesés mögött. A lezúduló vízfátyol, s a felcsapó permet rejtette testét. Olyan közel volt a fiúhoz, hogy az hátrah?kölve belepottyant a vízbe, nem tudva elszakadni a kék szemek dühös, fenyeget? pillantásától.

 

Xéna közben három különböz? ostobaság miatt is átkozta magát, míg a fiút a sziklának szorította, jobb karja pedig gyilkos csapásra emelkedett. Ám miel?tt lesújtott volna, észrevette, hogy ezt a csatát már végképp feladta a fiú.

 

- Úrn?m, én Dunwich városának ?re vagyok!

 

Hát Xéna két kézzel megragadta a tunikáját, és a puha homokra repítette ?t. Széles terpeszben, a szemében veszedelmes t?zzel állt meg fölötte.

 

- Az el?ljáró parancsolta nekünk, hogy vigyázzuk a Willow fel?l érkez?ket. - folytatta gyorsan a fiú.

 

Xéna feszültsége engedett. Bár a fiú ittléte nem volt ínyére, az szemmel láthatóan kimerült a rövid er?feszítést?l, és nem lehetett képes semmilyen er?szakos viadalra. Xéna látta, hogy a fiú jó néhány évvel fiatalabb nála, s bár az út ?rzésére rendelték ki, ?t nem akadályozhatja semmiben, egyébként is egészen jókép? volt. Úgy t?nt a fiú elpirul, és nagyokat nyel, Xéna észrevette, hogy a szíjakat már nem volt ideje becsatolni a vértjén. ? maga is érzett némi lüktetést a lába között. Lenézve pedig látta, hogy a fiú fityeg?je is er?lködik a nadrágjában, mintha önálló akarata lenne csak úgy belécsusszanni.

 

Xéna bosszúsan rántotta fel a kölyköt a homokról. Nem minden szégyenkezés nélkül, bár a férfiak régóta nem voltak idegenek számára, igénytelen sem volt, tudta, id?nként el kell fogyasztania egyet-egyet, és ilyen jelleg? kívánságait soha nem rejtette véka alá.

 

Most ez az érzés olyan er?s volt, ahogy a fiú tekintette óvatosan tapadt izmos testére, hogy képtelen volt egy hangot kipréselni magából. Érezte, hogy a felébred? vágy a gyomrába markol, és nedves, bizserget? t?z önti el az ágyékát.

 

- Hol vannak a többiek? - kérdezte Xéna, miközben csendben igyekezett elnyomni a hasában kerget?z? színes lepkéket.

 

- Egyetlen ember ?rjáratozik Dunwich határai mentén háború idején?

 

- Azt mondták nekem, tízf?s csapat áll készenlétben, ha értesítem a parancsnokot. Én nem gondoltam, hogy itt találkozom valakivel, Úrn?m.

 

Xéna tépel?dve nézett rá.

 

- Utazó vagyok. Calimportba tartottam, észak felé.

 

- Hallottad a hírt, hogy Esmeralda hercegn?t és kíséretét foglyul ejtették, amint dél felé vitorláztak a Tenger Hercegéhez? Feltételezem, hogy a jelentésem holnapra eljut Dunwichba.

 

- Akkor miért Calimport felé mégy? Ott nem találsz senkit, az egy semleges város.

 

- Úgy van, kiváltságos hajóval megyek, a dunwich-i flotta hajójával.

 

- A király ismer téged?

 

- Tagja vagyok a házi test?rségének. Ott kellett volna lennem Esmeralda hajóján.

 

- A háború alatt Dunwich úgysem tud hajókat küldeni a megmentésére.

 

- Várni kell a váltságdíjra. De az az érzésem, hogy rabszolga keresked?k ejtették ?ket foglyul, és nem is a váltságdíjat akarják. Ha már nem találnak semmi érdemlegeset, akkor jön az emberrablás, ha érted, mire gondolok.

 

Xéna gy?lölte a rabszolga keresked?ket.

 

- És nem is csak Esmeralda miatt. Az unokatestvérem Justin volt a hercegn? személyes test?re. Fülig szerelmes volt a hercegn?be, senkit nem t?rt meg a közelében. - mondta a kölyök.

 

A fiú lehúnyta a szemét, belegondolva, micsoda árat követelhetnek a hercegn?ért.

 

- Ott kellett volna lennem a tengeren. Justin szerelmes volt, és Esmeralda is viszonozta, de mindketten tartottak a hercegn? apjától, aki messze küldette Justint a test?rség parancsnokával. Mégis találtak módot a találkozásra. Amikor nekem a tengeren túlra kellett mennem a háború miatt, magam választhattam meg a helyettesemet. És én Justint bíztam meg az északi határok védelmével. Így ?k együtt tölthették az id?t távol a várostól, és Esmeralda apjától. Sokáig távol voltam a Minrosz szigeteken, nem gondoltam, hogy egy éjszaka lerohanhatják ?ket.

 

Míg Xéna hallgatta a fiú hadarását, az érdekl?dve pislogott rá. Xéna keresztbe tette a karját, hogy elrejtse duzzadt mellbimbóit. Minrosz említése egyébként is édes emlékeket ébresztett benne. Számos történetet hallott a trópusi paradicsomról, a nedves lombokról, a vakító partokról, ahol a homok olyan fehér, mint a cukor.

 

Egy lakomán a tisztjei, miután kiraboltak egy várost történetekkel szórakoztatták egymást. A történetek a bor és sör kiapadhatatlan forrásairól szóltak, g?zölg? ételekkel teli tálakról, és apró termet? félmeztelen, barna b?r? lányokról, akik bárkivel, bármikor hajlandók voltak szerelmeskedni. Volt a lakomán egy új kardforgató, aki nemrég tért vissza a seregbe, megcsillantott néhány gyöngyöt, és különös mesét mondott az arany szigetekr?l. A katonák ordítottak a lelkesedést?l, amikor két n?r?l mesélt, akik friss gyümölcsök levével öntözték a testét, aztán a nyelvükkel fürdették meg. Akkor halt el a nevetés, amikor leírta az egyik asszonyt. Mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy az izgatottam hadaró fickót Xéna bájai ny?gözték le.

 

Neki, róla szólt a piszkos, durva történet. Mindenki azt várta, hogy Xéna karddal tesz pontot a történet végére, de általános elképedésükre a n? csak elmosolyodott. Ugyanolyan züllötten, kihívóan, piszkosan, mint az ismeretlen kardforgató:

 

- Csak álmodozol! - Xéna soha nem ismerte el nyíltan, hogy valaki az álmaiba lopózhatna.

 

Xéna folytatta a fiú kihallgatását, de a vágyát képtelen volt elfojtani, az ott lapult, mint nyúl a f?ben.

 

- Isten hozott, egyél velem! - mondta végül, és a fiú mohón kapott az ételért, miel?tt Xéna befejezhette volna.

 

- De el?bb fürödj meg! Nem vagyok olyan hangulatban, hogy együtt egyek valakivel, aki b?zlik, mint egy öszvér. Ne vedd sértésnek, de el?bb a víz. Én már fürödtem, csodálatos. - a fiú elindult a nádas rejtekébe.

 

- No, no! Maradj csak itt, ahol láthatlak! - a fiú óvatosan pillantott rá.

 

- Láttam már meztelen férfit. - mondta Xéna egészen tartózkodóan.

 

- És biztos akarok benne lenni, hogy nem lépsz meg a bozót felé. - a fiú elpirult a szégyent?l, összeharapta a száját, aztán vetk?zni kezdett.

 

Xéna elégedett mosollyal fordult el, de a tekintete sóvárogva pásztázta végig a fiú horpadt fenekét.

 

- Mi a neved? - kiáltotta oda neki.

 

- Milan. És a tied?

 

- Xéna.

 

Milan szeme elkerekedett a felismerést?l, aztán elpirult, amikor észrevette, hogy a szíve gyorsabban ver, a fityeg?je pedig felemelkedik a név hallatán. Xéna nevetni akart, de meghatotta a fiú ámulata, vegyes érzések futottak át rajta. Egy biztos a fiú meg?rizné a titkát.

 

- Együnk valamit Milan, mozogjunk!

 

A világossárga vitorlájú hajó méltóságteljesen kötött ki. Csak egy halk koccanás, ahogy a mólóhoz ütközött, amin a sejk állt. A sejk aranyfonállal hímzett fehér selyemköntösben várta a hajót, turbánján egyetlen hatalmas gyémánt, ezüst foglalatban. A szkúner utasa hájas középkorú férfi volt, sötét kaftánban, egyszer? turbánban, de a derekáról drágakövekkel gazdagon díszített t?r lógott le.

 

- Üdvözöllek Tahir Arrani, a Bandar Céh nagymestere, tiszteletreméltó üzletfelem.

 

- Jó szerencsét Hafez Makhi, Corsair lordja. - adta vissza a férfi a szóvirágot.

 

- Épp jókor kedves barátom, a portyázók már rég lemondtak err?l a szezonról.

 

Makhi kalózai a Vörös tenger vizein portyáztak, de a zsákmány kevés volt. A keresked?k legtöbbje Dunwich hajóhadához és tengerészeihez fordult, a Tengerek Hercegének és az északi hajóhadnak a védelme alá helyezte magát a háború második évére.

 

Makhi a terveit magyarázta, egy hatalmas asztalon barátjának, és üzletársának. A kiköt?, amelyben voltak, nem állt szilárd földön, egy hatalmas páncél tetejére telepítették. A kalózok elfogtak egy sarazent, a régi tengerjárók teremtményeinek ritka példányát, amelyek sziget nagyságúak voltak, és a déli vizeken kóboroltak. Makhi er?dítményt épített a hatalmas tengeri tekn?s hátára, a kalózflotta pedig a páncél üregeiben lelt menedéket. Arrani egyike volt annak a néhány embernek, aki mindent tudott a bevehetetlen úszó er?dítményr?l.

 

Ha valaki meg is találta volna a kalózok er?dítményét, még keresztül kellett volna vitorláznia a katapultok és balliszták gy?r?jén, amelyek támogatták az állandóan ötszáz f?s ?rséget. Biztonságban voltak.

 

Makhi terve Calimport elfoglalása volt. A város a Camroot torkolatát ?rizte, amelyen az ? rablói mélyen felvitorlázhattak volna a szárazföld belsejébe.

 

- Nos remélem jó hírt hoztál barátom?

 

Arrani szélesen elmosolyodott.

 

- Igen. A Céh új fegyverekkel fizet neked, a blokádot könnyebb áttörni ezekben a napokban. A keleti kánok gyengéi a Te csodás, szép hajú szolgálóid, akikért nevetségesen magas árat szabhattam.

 

Tahir Arrani a sejk megbízottja volt Bandar rabszolgapiacain.

 

Makhi nem csak kincsekért és a keresked?hajók árujáért portyázott a háborús vizeken, de hatalmas összegeket keresett a rabszolgának eladott ifjakon is. A gyanús kiköt?városok háremeinek és bordélyainak kapzsi tulajdonosait képtelenség volt kielégíteni.

 

- Gyere! Vár a lakoma, ünnepeljük meg a jó üzletet.

 

A kastély márvány padlója, oszlopai a régi keresked?céh házára emlékeztettek, ahol valaha mesterségüket kezdték. A teremben friss gyümölcsb?l, húsból, meleg kenyérb?l álló vacsora várt rájuk. Amint leültek Makhi biccentett az eunuch ?rnek, aki bemutatta nekik az utoljára megrohant városból származó zsákmányt.

 

Hét n?, hajuk mint a sodrott arany, b?rük mint az alabástrom állt sorba kett?jük el?tt. Teljesen meztelenek voltak, hogy Makhi bemutathassa tiszteletreméltó barátjának és üzletársának feleségeit és ágyasait.

 

Arrani figyelmesen szemlélte a fiatal rablányokat, akiket égetett gyanta keser?, f?szeres illatával kábítottak el, hogy megfosszák ?ket akaratuktól, és a legocsmányabb szenvedélyeket szabadítsák fel bennük. A tanuló rablányok vékony nyakörvét hordták, hajuk hátrafésülve, finom selyemkend?vel leszorítva, hogy a vásárló közelr?l megvizsgálhassa arcukat, hibák, a rossz bánásmód jelei, vagy a kell? odaadás hiánya után kutatva.

 

Makhi személyes ágyasa készítette el? mindegyiket. Tejjel és olajjal puhítva b?rüket, a szükséges helyeken borotválva és illatosítva ?ket a szerelmi aktus el?tt.

 

Arrani helyeslést várva nézett a házigazdájára, aki mosolygott, és biccentett vendégének. Arrani tányérját a rabszolgafiúnak adta, a hús utolsó megrághatatlan, lenyelhetetlen falatját a gyerek markába köpte, és a sorban középen álló lányhoz imbolygott. Remeg? kézzel tapogatta és emelte meg annak termetes mellét, amelyen hatalmas, rózsaszín bimbó volt. Másik kezével a lány er?s combjai közé nyúlt, gy?r?sujját végigfuttatta a kövér szeméremajkak között. Makhi hangját csak akkor ismerte fel, amikor az eunuch t?rt nyomott a torkának.

 

- Mondtam! ? az egyik utolsó zsákmányból származik. Egy nemes lánya, a keze, lába nem keményedett meg a munkától.

 

- Most rögtön megveszem! - mondta a kapitány, és remeg? pénzzel nyúlt a pénzeszacskójáért.

 

- Ne félj öreg barátom. - mondta nyájasan Makhi

 

- Már maga a Padisah is tett rá egy ajánlatot.

 

- Kétszer annyit adok, mint ?!

 

- És a fegyverszállítmányt?

 

Arranit megállította a gondolat, ennyi pénzért egy egész hajót megvehetne, tele rabn?vel. De a szeme végigfutott a lányon, aki a hanyagul a terem közepére dobott sz?rmékre csúszott. A szemei mandula alakúak voltak, mint egy játékos tündéré Freehold erd?ségeib?l, ajkai telten, nedvesen váltak szét, karjaival fogta át felhúzott térdét. Nem tudott ellenállni.

 

- Rendben!

 

Arrani most már felszabadultan vigyorgott és egyszerre három lányt hívott magához. Makhi pedig elégedetten figyelte. Esmeralda hercegn? nem volt felkészülve tapogatózó férfikezek érintésére a mellén. A férfi felváltva szopta a mellbimbóit, és a hercegn? úgy érezte, hogy cserbenhagyja a saját teste, a bimbók álnokul keményedtek a szakállas száj nyomása alatt. ? borzadva látta saját meger?szakolását, amikor elrabolták a Dunwichi palota hálószobájából, és most a saját hangja suttogott az öreg férfi fülébe.

 

Mintha egy kiköt?i szajha szolgálna ki ritkán látott gazdag vendéget. Arrani nyelve végigvándorolt a hercegn? nyakán, megízlelte izzadtságának sós ízét és tüzel? forróságát. Mint egy b?vér? kurva, akit hosszú évekre megfosztottak a férfi örömét?l. Rémülten nézte, hogy a kövér, sz?rös férfi sima combjához szorítja megduzzadt hímvessz?jét, ami úgy lüktetett mintha pillanatok választanák el a robbanástól. Az egyik n? óvatosan kezébe vette, és szopni kezdte az érett, vörösl? szerszámot, nyelvével el?ször megízlelve annak aromáját, majd egészen elnyelve azt.

 

Arrani kéjesen legeltette szemét a rabn?n, míg az gyengéden masszírozta a heréit és forró leheletével becézte vessz?jét. Aztán hosszú, er?s combjait Arrani fölé lendítette, és tövig a szájába engedte a nyálától fényl? péniszt. Arrani belenyalt a rabn? fényl?, reszket? ölébe, nyelvét végigfuttatta a combok lágy, bels? felén, majd próbaképpen hegyét tomporának rózsaszín ráncaihoz érintette. Esmeralda felnyögött a látványtól, társn?je torkában elt?nt a vaskos vessz?, ahogy a férfi nyelve hátul tovább kigyózott benne. Esmeralda négy lábon kúszott el?re, szélesre tárta lábait, és a válla fölött nézett hátra a kapitányra, aki megvette ?t. Arrani lüktet? vessz?vel bámulta a szaftos, vörösl? rózsát. Felnézett a lányokra, akik lába közét masszírozták. A legfiatalabbat intette magához, egy majdnem n? kislányt, aki már egészen közel volt az érettséghez. Intett neki, hogy térdeljen szembe vele. A kislány eléje csúszott, átkarolta a derekát, és ajkát megnyalva Esmeraldát nézte. Esmeraldának azt parancsolta Arrani, hogy a saját testével játszon, és a fiatal lány száját várakozó hímvessz?jéhez húzta.

 

Esmeralda egy párnára fektetve fejét, két kezét ölébe és végbelébe merítette,amig figyelte a kövér, sz?rös férfit szopó lányt. A gyereklány szája szélén egy csöpp nyál csurrant ki, Arrani fölötte lihegett, figyelte a torkoskodó nyelvet, az igyekezettel szélesre nyitott szájat.

 

Arrani eltolta a lány fejét, és a hanyatt fekv? Esmeralda térdei közé nyomta azt. A kapitány el?rehajolva átfogta Esmeralda derekát, hasát pedig a kislány popsijának préselte. A rablány nyelve Esmeralda klitorisza fölött körözött, aztán Arrani vessz?jéhez fordult, nyálával maszatolva be, miel?tt bevezette volna azt a hercegn? nedves hüvelyébe. Arrani felnyögött, amikor péniszét Esmeraldába süllyesztette. Esmeralda a szemébe nézett, szemérem nélküli kéjjel nyalta végig a fogait, csíp?je vonaglott a férfi lökései alatt. Arrani már nem tudta magát sokáig tartani, egy tucat lökés után kétszer megrándult, és magját a lányba fecskendezte. Amint lefordult róla a kis rablány vetette magát Esmeralda borotvált ölének ajkaira. Mohón szívta, törölte ki gazdájának magját társn?je kelyhéb?l, és kente azt saját sovány fenekének vágásába. Két ujja végbelébe mélyedt, aztán térdre esett a kapitány el?tt. Arrani szeme felcsillant, újra vágyat érzett, sokkal nagyobbat, mint az el?bb, ahogy nézte a kislány várakozó lukacskáját. Megmarkolta a vessz?jét, és fejét a kitárt altesthez nyomta. Talán túl nagy volt, vagy a lány nem volt eléggé felkészült, de most már ruganyos teste teljes erejével tiltakozott. Arrani hirtelen döféssel hatolt át a záróizmán, mire a kislány fájdalmában elharapta az ajkát. A rablány sikoltozott, Esmeralda rebben? kézzel símogatta a klitoriszát, amíg hátulról pumpálta ?t a kövér szerszám.

 

Esmeralda szája a lány vállán, nyakán kalandozott, keze a vékony combok között dolgozott, Arrani pedig elégedett nyögéssel lövelte magját a sz?k belekbe. Mindhárman a sz?rmékre hullottak, és az er?feszítést?l zihálva feküdtek. A többi lány gyengéd símogatással és h?vös kend?vel csitította ?ket, közben mosolyogva néztek elégedetten üldögél? gazdájukra, Makhira.

 

 

 

Xéna és Milan másnap alkonyatkor álltak meg. A fiú elrejtette egyenruháját egy halom megfeketedett avar alá. Az óceáni szirteknél álltak, Calimporttól egy napi járásra. Innent?l már toboroztak a pénzsóvár kalmárok, emberre vadásztak a martalócok. Xéna a sziklák menedékéb?l nézte Calimport fényeit. Tudta, hogy késlekedik a küldetésével, de a keleti rabszolgakeresked?kkel keser? tapasztalatai voltak. Ha Dunwich elveszíti a harcot a Willow-menti keresked?kkel...

 

Milan elterült a pokrócon. Nem kockáztathatták meg, hogy tüzet rakjanak, de a telihold elegend? fényt adott nekik. Xéna lejött a szikláról, ledobta köpenyét, és a fiú mellé ereszkedett.

 

Milan érezte a melegét, hallotta elégedett sóhajtását, ahogy hátát egy fának támasztotta. Idegesen pattant fel. Xéna hamarosan melléje sétált. Gyengéden érintette meg a vállát, érezte az idegesen megránduló b?rt a tenyere alatt.

 

- Valami rosszat mondtam? - kérdezte szándékosan némi gúnnyal.

 

- Te n? vagy!?

 

- Gratulálok mester! Ezt jól kigondolta.

 

- A haj, a mellek, a puha b?r. Erre gondoltam.

 

Xéna hallgatott, nehezére esett beismerni, hogy a lelke, a lelke az túl férfias. S azt, hogy n? túl sokszor, túl sok férfitól hallotta már, akiket bosszantott, hogy egy n? áll mellettük kivont karddal a csatában. De ez most más.

 

- Akár el is mehetek. Nem kell nekem itt állnom karddal, vagy lándzsával a kezemben.

 

- Justinnnak volt igaza. A háborúban a hercegn? kedvence voltam, tudod? Távol tartottam ?t a vakmer?ségekt?l, udvariasan és fontoskodva beszéltem neki az adókról, a királyi felel?sségr?l, meg minden ilyesmir?l. Az igazság az,hogy féltem, féltem a kedvességét?l, a gyámoltalanságától, és féltem attól, hogy érezni kezdek. Justinnak legalább volt bátorsága próbálkozni. Sok férfi, akivel találkoztam, inkább rohamozta volna meg dühös lovagok falanxát, mint hogy elismerje érzéseit egy n? iránt. Pedig ez több a harcos életében, mint a csaták. Ez az az irgalom, amit villogó kardok nem tudnak megénekelni, és most zavarban vagyok. - mondta a fiú.

 

- Ez az, ami olyan kínossá teszi.

 

Xéna el?tte állt, kezét a vállára tette, és mélyen a szemébe nézett.

 

- A sujel törzsek között az a szokás, hogy sohasem házasodnak. De miel?tt elmennének a háborúba mindegyik társat választ magának egy szertartáson. Szerelmeskednek, aztán másnap ellovagolnak a csatába. A sujeleké harcos törzs. A férfiak és a n?k is harcosok. Nem érnek meg hosszú kort, de a csaták el?tt gondoskodnak arról, hogy folytatódjék az életük. - beharapta az ajkát, és remélte, hogy eleget mondott.

 

- Kényelmetlen lenne neked velem? - akarta tudni Xéna.

 

- Nem. - válaszolta a fiú lehajtott fejjel.

 

- Kényelmetlen neked, hogy én tapasztaltabb vagyok?

 

- Egyáltalán nem.

 

- Jó, akkor megosztok veled mindent, amit tudok.

 

Milan felnézett rá. Gyengéden csókolta meg. Édes csók volt,olyan amilyenr?l mindig is álmodott, aztán a következ? egy kicsit több mint édes, és egy kicsit más is. Halk füttyentést hallott, amint kicsatolta a szíjakat, ledobta vértjét, és megmutatta magát a fiúnak.

 

Meztelenül álltak egymással szemben. Xéna átkarolta a fiú nyakát, szorosan hozzásimult, mintha egész életében ezért a pillanatért élt volna, várt volna, vágyakozott volna. A fiú keze végigsiklott a bársonyos b?rén, hátán, fenekén, simulékony combjain. Érezte, hogy Xéna ajkai kissé szétválnak és a nyelve végigsöpri az ? ajkait. Válaszul Milan megpróbált Xéna szájába nyomulni. Xéna nyelve játékos volt, siklott, kerget?zött az övével. A lány kezének gyengéd lökése folytatást ígért. Nevetve nézett a takaróra esett fiúra. Egymással szemben térdeltek, elégedetten nézték egymást, csendben, zavar nélküli csodálattal.

 

Milan Xénát nézve azt gondolta, hogy bár a n? id?sebb nála, és harcos, az arca mégis gyermekien gyengéd és sugárzó.

 

Xéna hanyatt fektette ?t, a lábai közé térdelt, kezével a combjára támaszkodott. Lassan símogatta végig a lábát, combját, fel és le, fel és le. Egyik kezével megérintette a vessz?jét, óvatosan megemelte a tojásait. A vessz?t gyengéden a markába szorította, és ujjhegyével cirógatta a végét. Milan lehúnyta a szemét, hagyta, hogy elöntsék a gyönyör hullámai. Xéna végigcsókolta ?t, a mellkasát, a nyelvét megmártotta a köldökében. Érezte, hogy a fiú teste ívben megemelkedik, ahogy elfogadja kutatva barangoló nyelvét.

 

Megállt, keményen megszorította a fiú ágaskodó vessz?jét.

 

- Nem, nem. Még nem- súgta.

 

Milan felkiáltott, amikor Xéna nyelve végigfutott péniszén teljes hosszában. Ajkait szorosan összezárta a fiú szerszámjának fején és szopni kezdte. Felnézett Milanra, és mélyebben a szájába engedte. Fels? ajkát felhúzta, hogy kivillantak fehér fogai, és a nyelvével végigsímogatta a lüktet? szerszámot aljától a fejéig. Aztán újra a szájába vette, a torkáig engedte és a fejét mozgatta er?teljesen fel, le. Kezével a fiú mellét, hasát símogatta. Milan úgy érezte karjai, lábai zsibbadni kezdenek, érzékei elszabadulnak, Xéna szájának nedves tapadásától, nyelvének játékától.

 

Xéna figyelte az arcát, érezte a keze szorításán, hogy eltalálta a ritmust, és eltökélte magában, hogy nem kínozza a fiút. Olyan élményt akart neki adni, amire az egész életében emlékezhet, és tudta hogyan juttathatja a gyönyör csúcsaira. Saját öle már duzzadt, forró volt az izgalomtól. Xéna is megremegett belülr?l, amikor megérezte a fiú csip?jének rándulását. Milan megfeszült, majd összeomlott, mint a dróton táncoltatott bábuk, és a spermája Xéna szájába áradt, hosszú, nehéz, forró patakban, beteritve a lány szájpadlását. A mag olyan s?r? volt, szinte krémes, hogy Xéna nem is tudta mindet lenyelni. Láthatta az örömöt a fiú szemeiben, ahogy ?t nézte, a szája szélén kicsurranó fehér magot. Xéna szemérmetlenül hagyta, hogy az állára folyjon, az ujjával gy?jtötte össze, tisztára nyalta, aztán a vessz?jét is megszabadította a maradéktól, a szemük végig izzó szenvedéllyel kapcsolódott össze.

 

A fiú felhúzta Xénát, és hálás csókot nyomott kemény duzzadt ajkaira. Hátára fordította a lányt, megfogta a térdeit, felemelte, és szétnyitotta ?ket. Most ? nyomott nedves csókokat bokájától a térdéig, combjai bels? feléig, és szemérmesen megállt Xéna pirosló, duzzadt szeméremajkainál. Óvatosan húzta végig közöttük az ujjait, gyönyör?séggel töltötte el, hogy meghallotta Xéna sóhajtását. Középs? ujját mélyen beléje csúsztatta, míg hüvelykjével fürgén dörzsölte a rózsaszínben fényl?, ágaskodó klitoriszt. Xéna lélegzete egyre szaggatottabbá vált, a feje hátrahanyatlott, amikor a fiú szopni kezdte az egyik nagy, rózsaszín mellbimbót, a kezével pedig egyre gyorsabban dolgozott odalent.

 

Xéna diadalittasan nevetett, a szemei szorosra záródtak az elragadtatástól, amikor Milan nyelvét kelyhébe fúrta. A fiú hosszan végignyalta ölének aljától fel egészen a köldökéig. Nyelvét a húsos ajkak közé dugta, és szopta, falta ?t nedves bizalmas csókjaival. - Nem vagy te kezd? Milan! Soha nem tapasztaltam még, hogy férfi így használja a száját, amikor ágyba vitt engem. Herkules er?s volt, mégis gyengéd. De ezt az érzést... Milan elvörösödött a büszkeségt?l, hogy Herkuleshez hasonlítják. Rászorította a nyelvét, és Xéna duzzadt csiklóját ringatta. Most Xénán volt a sor, hogy védtelenül megrázkódjon, amíg a fiú szája az ölére tapad. Milan melleit markolta, és ujjai között morzsolta a bimbókat.

 

Xéna fogai összekoccantak, a feje hátraívelt, amint villogó szikrák pattantak az agyában, égették az ágyékát. Milán szorosan hozzásimulva feküdt mellette, megcsókolta, hagyta, hogy a harcos hercegn? megízlelje saját, sötét, forró nedveit. Xéna megmarkolta a fiú fenekét, élvezettel símogatta az ifjú cs?dör újra ágaskodó vesszejét. Ujjai között er?teljesen csúszott az duzzadó szerszám, a fiú felnyögött és Xénára fordult mohóságában. ? újra kész volt, és Xéna tudta, hogy a fiú jutalmat érdemel.

 

Lángoló, duzzadt kelyhét. Lábai közé húzta a fiút, izmos combjaival átkulcsolta a derekát. Csókolták egymást, kínozták egymást csíp?jük játékával, markolták a másik fenekét, ágyékuk vakon kereste a másikét. Milan érezte, hogy vesszejének libatojás feje nekifeszül Xéna ölének, felnyitja azt. Csíp?jét határozottan döfte el?re. De Xéna kelyhe szorosabb volt, mint gondolta volna, és félt, hogy fájdalmat okoz neki. Xéna felszisszent, amikor megérezte az ?t szétfeszít? er?t.

 

Felnézett, amikor érezte a fiú megtorpanását, gyenge elkínzott mosolyt küldött feléje, és biccentett. Elfojtott egy fájdalmas nyögést, amikor a fiú befejezte a mozdulatot. A húsba hatoló kés éget? érzését keltette mélyen bent Xénában, amikor megállt nem tudván jobban belé hatolni. Xéna szemei felpattantak, arca vadállati éhséggel telt meg, amint a fiú kihúzta, majd újra belédöfte magát. Milan soha még ilyet nem érzett életében. Úgy t?nt mintha ? is Xéna része lenne, része a bensejének, és a gyönyör t?rei ?t is szurkálnák, ahogy a szétfeszített öl dagadt ajkai vesszejének tövét szorították. Belül Xéna forró volt, és hüvelyének falai olyan síkosak, hogy a befogadott pénisz b?rének minden milliméterét külön simogatták. Milan érezte Xéna hasizmainak táncát, és visszavonult kissé, amikor a lány körmei hátába téptek. A döfései egyre gyorsabbak lettek, keze Xéna csíp?jét markolta, hatalmas döfésekkel gyötörte az alatta vonagló testet. Már úgy látszott nem bírja tovább, amikor Xéna er?s karja birkózta le ?t. A hátára fordította, és lovaglóülésben guggolt föléje.

 

- Err?l álmodtál,amikor találkoztunk? - dorombolta, teljes hosszában rásimulva. Xéna a fiúra préselte magát, száját az ajkára szorította. Nyelve mohón tört a fiú szájába. Milan érezte, hogy Xéna kemény, forró mellbimbói szúrják a mellkasát, mintha belé akarnának döfni. Leheletük és nyögéseik egymásbe vegyültek, érezték a gyönyör bennük épül? mérhetetlen hullámait.

 

Szorították egymást, és érezték, hogy a világ megperdül, Milan magja végeérhetetlenül áradt Xéna méhébe.

 

Lélegzetük lángoló kemenceként égette a másik b?rét.

 

Lassan nyugodtak meg.

 

- Aludj harcosom! - súgta Xéna, magukra húzva a takarót.

 

- Holnap csata vár ránk.

 

A keresked?hajó közvetlenül a reggeli szürkület után futott be Bandar nyüzsg? kiköt?jébe. Bár maga a város még csak ébredezett, a dokkokban az élet soha nem sz?nt meg. A hajó két súlyosan megrakott teherszállítón túl kötött ki, amelyek értékes kelméket szállítottak a messzi keletr?l. A dokkmunkások hosszú sora morgott a nehéz bálák alatt, átkozva az el?munkásokat, meg az alacsony keresetet. A két harcos nehezen tört utat magának az emberek és nem emberi szerzetek tololngásában a hajótól a raktárak és a piac irányába.

 

- Az istenekre! Még sosem voltam ilyen borzalmas helyen. Micsoda szag!

 

Milan unszolta volna Xénát, hogy menjenek már távolabb a halkeresked?k kordéitól, de ? figyelmen kívül hagyta a fiú émelygéssel küszköd? hangját, és a mólókat vizsgálta elmélyülten.

 

Talált, egy sárga vitorlájú rabszolgahajót, amelyik a legdélibb mólónál horgonyzott. Ahogy közeledtek hozzá, ritkult a tömeg. Xéna pedig behúzta a fiút egy keskeny sikátorba.

 

- Vörös turbánban, és fekete nadrágban, a kiköt?i ?rjárat. T?lük mindenképpen távol kell maradnunk. A legtöbbjüket az orgyilkosok céhe fizeti.

 

Az ?rjárat mögött világossárga turbános, tekintélyes férfiak vonultak: rabszolga keresked?k. A szomszédos utcába fordultak be, amely tele volt f?szerárusokkal, Xénáék ill? távolságból követték ?ket. A széles útkanyar a piacra vezetett. A néhány holdnyi terület zsúfolva volt kordékkal és bódékkal, bennük a világ minden sarkából származó áruval. A leveg?ben füst, sül? pecsenyék illata, és ürülékszag keveredett.

 

- Ez az! - biccentett Xéna egy hosszú, zárt ablakokkal ellátott épület felé.

 

- Azok ott a rabszolgaszárnyak. Oda megyünk.

 

Az árverés egy nagy, fedett csarnokban folyt. Elkerített résszel az eladásukra váró n?knek, lányoknak, ifjaknak. El?ttük tolongó, kiabáló, füttyentget?, lökdös?d? férfiak.

 

Xéna nem próbált áttörni a tömegen. Várhatnak, amíg az els? licit befejez?dik. Akkor a bordélyba tartó lányok els? hulláma elvonul, az éhes vásárlók utánuk. Inkább elsétált az árverés mögé, ahol az utolsó el?készületek folytak, és a kiválasztott kevesek alkudoztak a legértékesebb árura. A már elkelt rabn?kr?l az új tulajdonosok letöröltek minden festéket, rejtett sebhelyek, hibák után kutattak, vagy a lábuk között nemi betegségek nyomait keresték. A pénzt zacskójukba söpr? elégedett keresked?k álmélkodó arccal színleltek meglepetést. Milan ásított. Az egyik sarokban egy álarcos fickó türelmetlen, közömbös döfésekkel defloreálta a sorban várakozó lányokat, és tette el a tulajdonosok tallérjait. Hiszen a törvény pontosan el?írja: sz?zet nem lehet bordélyba eladni. Egy-egy formásabb lányt az ?rök diszkréten félrekísértek a sorból, csendben süllyesztve el az ínyenc gazdától kapott maréknyi pénzt.

 

- Miért vennél zsákbamacskát, ha jól bevált portékát is kaphatsz? - fordult Milanhoz egy sötét ruhás n?.

 

Félrehúzta a fiút, hogy megmutassa neki hosszú, fehér combját, és sötét bozontját. Ruháját elöl megbontva kiemelte dinnyényi melleit.

 

- Csak egy napi bér, és a mennyekben érezheted magad!

 

A fiú kezét a melléhez vonta, végighúzta lábain, és felkínálkozva mosolygott, amíg a fülébe suttogott. Xéna keze gyorsan emelkedett, a szajha az ütést?l a földre került, és elejtette Milan pénzeszacskóját.

 

Gy?lölködve pillantott Xénára, és elrohant.

 

- Ha jól emlékszem, azt mondtad, a hercegn? sz?ke.

 

- Csodálatos haja van. - sóhajtott Milan.

 

- És nyúlszája, mi? Ne most epekedj!

 

Nem is igaz, gondolta a fiú, Xéna sohasem látta.

 

- A hercegn? és a szolgálói sehol sincsenek. Most mit csinálunk? - kérdezte Milan

 

- Szeretnék körülnézni, és meglátogatni néhány régi ismer?st. - válaszolta Xéna.

 

Az arckifejezése elárulta, hogy neki nincsenek illúziói.

 

 

 

- Isten hozta hercegn?! - üdvözölte Xénát egy éjkék ruhás, nevetséges férfi.

 

Hosszú, sötét haja volt, rövid kecskeszakálla, az orrában arany karika, köpenyét finomm?v? medál kapcsolta össze.

 

- Mióta nem láttuk egymást? Egy hónapja, kett??

 

- Négy éve Senguro! - Xéna haragos pillantást vetett a föléje tornyosuló két test?rre. Azok kedvesen mosolyogtak, és megragadták széles handzsárjuk markolatát.

 

- Már ilyen régóta? Hogy elment az id?! Mindig reméltem, hogy visszatérsz, és elfogadod a vacsorameghívásomat.

 

- De nem most Enyves-Kéz. - Xéna arca megenyhült, mosolygott, de a keze a csíp?jén nyugodott a t?r közelében.

 

- Érdekl?dni jöttem. Olyan rabszolgakeresked?k érdekelnek, akik nyugati asszonyokat adnak el.

 

- Nehéz úrn?m, ez nagyon nehéz. - Senguro érdekl?dése kialudni látszott.

 

- Mit csináljak, gondolod, hogy én nem tudom? Az aranygy?r? érdekel, a rombusz alakú rubinnal, az orgyilkosok céhének jele.

 

Senguro minden szívélyességét elvesztette, test?rei pedig elfehéred? ujjakkal szorították fegyverüket.

 

- Ki szólhatna bele az ? dolgaikba? Megölhetnélek Xéna, és még meg is köszönnék nekem.

 

- De nem teszed Senguro. Mert te vagy az utolsó, aki fel akarná hívni magára a Céh mestereinek figyelmét. Mennyit kaszáltál ebben az évben Enyves-Kez?, három százalékot, tízet?

 

- Én sohasem kereszteztem a Céh útjait! Nem úgy, mint mások.

 

- Persze, én meg a Padisah lánya vagyok. - mosolygott Xéna gúnyosan.

 

Senguro intett a test?reinek, hogy álljanak távolabb.

 

- A vesztemet okozod Xéna. Egy aprócska tévedésért az északi kiköt?kben...

 

- Tudom, a legtöbb férfi meggyilkolna ezért a tudásért. Néhányan már megpróbálták. - Xéna halkan beszélt, de mindketten tudták, nem dicsekvésb?l mondja.

 

- Tehát, mit kívánsz úrn?m? Nevedre címzett mérgezett pengét? Levágott száradó fejet a szomorú szélben?

 

- Egy lányt Senguro. Dunwich-i lányt, a haja mint a sodrott arany, pajkos, tündéri szemek. Talán járt itt az utóbbi napokban.

 

- A Céhmester két napja hajózott ki. Onnan érkezett, aztán keletre indult az újholddal. - Bizonyos vagy benne?

 

- Mondtam és neked valaha rosszat? Soha! Elfogadom a bocsánatkérésedet úrn?m, ha elfogadod a vacsorameghívásomat, ahol lerovod nekem csodás háládat.

 

- Erre most nem alkalmas az id? Senguro. Tartsd meg azt a nemes lányt, akivel a napokban megosztottad az ágyad.

 

- Az nem lesz ugyanaz. - mosolygott Senguro, amíg elt?nt az egyik sikátor mélyén.

 

- Nem is mondtad nekem, hogy ? a...- mondta Milan némi féltékenységgel, amint a férfi elt?nt.

 

- Ha te mindent elhiszel, amit hallasz...

 

- Bízhatunk benne?

 

- Nem. De jobban gy?löli a Céhet, mint bármi mást. Egyszer beléphetett volna, de tévedett, és most már soha nem gondolhat rá.

 

 

 

Az Éjszakai Árnyék jó id?ben kelt át a Kolkhoszi-szoroson, és ért a nyílt tengerre. Jó szelet kapott másnap alkonyatkor, épp id?ben ahhoz, hogy elkerüljék a Céh rabszolgakeresked?it, akik a zátonyokon túl várakoztak. A kalózok mindig a zátonyok küls? szélén maradtak, és éhes állatokként csavarogtak a nyílt vizeken.

 

Karmanka herceg flottája csak a partvonalat ellen?rizte, a nyílt vizek túl veszélyesek voltak. Pontosan látták a szigetet, amikor a magasan álló Nap elt?nni látszott az égr?l. Remegtek a félelemt?l, a köd baljós leple elborította a látóhatárt, indái körbefolyták a hajót.

 

- Vigyázz! - ordította Morgetheau kapitány.

 

A kapitány hét háborút vívott már végig a Vörös tengeren Dunwich szolgálatában.

 

- ?rök a hajóorrba, és az árbocra! Figyeld a zátonyokat!

 

Ez volt a legtöbb, amit tehettek, id?ben észrevenni a sekély vízben alattomosan rejt?zköd? sziklákat.

 

- Mi ez a köd kapitány? - Milan fogai vacogtak, a köd körbezárta a hajót, a h?mérséklet gyorsan zuhant.

 

- Az ördög lehelete fiú. - A kapitány a g?zölögni látszó vízbe köpött.

 

- Errefelé még sohasem láttam ködöt, fényes nappal.

 

- Boszorkányság. - vélte Xéna.

 

Egy vállrándítással oldalra sodorta köpenyét, hogy könnyebben hozzáférjen a fegyvereihez. Az el?bb még látott sziget felé tartottak, úgy gondolták, ráakadnak valami kiköt?re, öbölre. A s?r? ködben a méltóságteljes hullámok mintha készakarva terelték volna ?ket a sziget felé. A legénység rémült kiáltása hallatszott, amint egy hatalmas szikla hullámtaréja t?nt fel közvetlenül el?ttük. A sziklában sötét üreg nyílt, bel?le a világ óceánjainak százados b?ze áradt. Az Éjszakai Árnyék félig összetört hajótestének darabjai ott örvénylettek a hatalmas hullámok között. Xéna elborzadva nézte, hogy Milant az egyik pillanatban még az ég felé emeli a recseg?-ropogó fedélzet, a következ?ben pedig a fiú teste már odalent szántja a hullámokat.

 

- Menj az orrba úrn?m! - lökte meg Morgetheau kapitány.

 

Xéna a fedélzet korlátja mellett igyekezett a hajóorrba. Szorosan megmarkolta a vastag kötelet, amikor a fedélzet szabályosan szétmállott a kapitány lába alatt. Morgetheau utolsónak csatlakozott boldogtalan legénységéhez a fortyogó vízben, miel?tt a tekn?s torka leszívta volna az összetört hajót, velük együtt.Xéna ujjai kapaszkodót találtak a szörny vastag kéreggel borított állkapcsán. Lába a vízbe csúszott, de a kezével kétségbeesetten kapaszkodott.Érezte, kemény kéz ragadja meg a csuklóját, és emeli ?t a szirt tetejére. A tekn?s pillanatnyi éhségét csillapítva megnyugodott, és újra lusta sziklás szigetként úszott a tengeren. A kéz Xénát egy csapat kalóz lába elé dobta.

 

- Kit látok? Xéna, a harcos hercegn?! - gúnyolódott Hafez Makhi.

 

Az ? vigyora volt az utolsó, amit Xéna még látott, miel?tt egy lándzsa fejére sújtó vastagabbik vége kioltotta volna öntudatát.

 

A kalózok összekötözték Xéna csuklóit, megbéklyózták a bokáját, és a könyökét fogva feltaszigálták egy keskeny ösvényen a citadella bejáratához. A kis menet tucatnyi kalóz figyelmét vonta magára a bástyákon és oromzatokon.

 

- Hé, nézzétek, ez maga a rettegett hadúr, Xéna!

 

- Szívesebben néznék egy új szajhát.

 

- Megkaphatod ezt is a priccsedre ma éjjel.

 

- De lehet, hogy ízekre szedne téged.

 

- Á, mindjárt nem lesz olyan er?s, ha hárman, négyen lefogjuk.

 

- Nem tudom, hogy akarom-e ?t utánad Drago.

 

- Hé, mutass egy kicsit többet nekünk! - A gazfickók ott tolongtak az ösvény két oldalán, nyalták a szájuk szélét, sokatmondóan markoltak a lábuk közé. Az ?rök vállukkal lökdös?dve törtek át köztük a Céh házához. Fölmentek a lépcs?n, és benyitottak a fogadóterembe.

 

Makhi várt ott rájuk Tahir Arranival. A terem közepén hever? sz?rméken néhány alig felöltözött sz?ke n? ült. Az egyik a hercegn? volt.

 

- Vigyétek a háremembe, és vendégeljétek meg egy itallal! Új dísze lesz a gy?jteményemnek.

 

Xéna vadul tört Makhi felé, de lendületét megakasztották a vigyorgó ?r?k, akik szorosan tartották a köteleit.

 

- Jobban mondva...- mondta Makhi.

 

- Szórakoztassátok egy kicsit az alsó szobákban. Azt csináltok vele, amit akartok, de sebhelyek nélkül. Szorítsátok némi engedelmességre.

 

Xéna hiába kiabált, a fény újra kihúnyt, amikor az ?rök leütötték.

 

Fulladozott, amikor magához tért. Félelemmel teli pillanat volt, aztán észrevette, hogy az orrán át azért tud lélegezni. Betömték, gondolta, és a szememet is bekötözték. Csuklóit és a bokáját szoros kötelek fogták, derekát széles szíj szorította. Úgy kötözték a furcsa alkotmányra, mint egy kitárt szárnyú, felszegezett sast. Xéna érezte a horzsolásokat, sebeket a b?rén, máskülönben meztelen volt.

 

- Nézzétek, magához tért! - lépéseket hallott, és az ismeretlen hang közelebb jött. Egy kéz óvatosan tolta a homlokára a szemét borító kend?t. A kéz negyvenes, csatáktól kemény, sovány test? férfié volt. Széles vigyora kivillantotta ezüst fogait. Rostovnak hívták, Hafez Makhi jobb keze volt.

 

- Nézd csak Xéna! ? Spider, a kihallgatónk. M?vésze a mesterségének. Persze err?l csak kevesen tanúskodhatnak utólag.

 

Rostov vastag, hajlított vég? hegyes horgot emelt fel az asztalról. Hagyta, hogy Xéna közelr?l szemügyre vehesse a parázstartó szenét?l pirosan izzó eszközt. Aztán felmordultr és visszadobta.

 

- Nem, ennél jobb ötletünk van! Szórakoztatóbb, ha te szolgálsz mulatsággal számunkra.

 

Öt káromkodó, röhög? kalóz tolakodott be a szobába, fémkupáikból gondatlanul locsogtatták ki a mézsárga sört. Lelkesen éljeneztek, amikor a meztelen n?t meglátták.

 

- Billentsük el fiúk, úgy kényelmesebb!

 

Rostov eloldotta a kereszt alakú alkotmányt tartó láncokat, meglazította a csigákat, és úgy állította be, hogy Xéna meztelen teste hanyatt fekve táruljon eléjük.

 

Xéna figyelte, ahogy a férfiak kapkodva vetk?znek. Látta vaskos, sz?rös lábukat, amint közelebb léptek emelked?, keményed? szerszámjukat, kardforgatók fegyverei a támadás el?tt.

 

Rostov nyúlt hozzá el?ször, megnyálazta az ujját, és dörzsölgetni kezdte Xéna mellbimbóit, amelyek megkeményedtek a váratlan érintést?l.

 

A férfi elismer?en füttyentett, egyik kezével szerszámját ragadta meg, és Xéna fejét hajánál fogva hátrafeszítve azt arcához, nyakához, melléhez dörgölte. Élvezettel vigyorgott, látva a kék szemekben tükröz?d? rettegést és undort.

 

Az el?relép? férfiak szoros körbe fogták a fehér testet, durva kezükkel markolták, simogatták a puha b?rt. Az egyik arcát a mellébe temetve szopta, rágta a libab?rös bimbókat. Ketten a fenekével foglalkoztak, vörösl? szerszámjukat a görcsbe ránduló combokhoz préselték. Egy másik ujjával, nyelvével Xéna ölét tágította, és saját farkát verte.

 

Nagy darab, sebhelyes arcú fekete kalóz lépett el?ször a lány széttárt lábai közé. Társa zsíros ételmaradékkal telt tálcát nyújtott neki. A sárgás zsírral végigkente hatalmas szerszámját, fényl? tenyerével Xéna ölébe markolt, két ujjával tárta fel a bejáratot, míg fegyverének vörösl? végét a célnak szegezte. A férfi felnyögött, és csíp?jét el?relökte. Lehúnyt szemmel, élvezettel nyomta, préselte magát Xénába. Társa a telt melleket kente végig a zsírral, és a lány hasára telepedve keresett magának kielégülést. A fekete fejezte be el?ször, harsány ordítással tudatta, hogy megtöltötte Xéna méhét, a másik szorosan összepréselve a kemény melleket oda ürítette magját. A következ? pillanatnyi szünetet sem hagyva nyomakodott a lány combjai közé, rövid, kutyaszer? lökésekkel gyalázva ?t. Egyik sem hagyta ki Xéna feltárt, védtelen ölét, fehér magjuk b?séges patakokban csorgott vissza, míg csak tócsát nem képezett a piszkos k?kockákon. Rostov a háttérben állva figyelte, hogy az öt kiválasztott hogyan használja a pompás, fehér testet. Ujjai szorgalmasan dolgoztak közben, és csak az utolsó pillanatban lépett el?re. Megragadta a fekete hajat, makkját Xéna ajkaihoz szorította, és végigspriccelte az undortól megránduló arcot. Rostov mérte az id?t, úgy gondolta, ad még egy fél órát a fickóknak, miel?tt átadná Xénát a szolgálóknak, hogy fürdessék meg, illatosítsák, és kábítsák el, hadd szolgálja immár engedelmesen a Mester élvezetét.

 

 

 

Az úszó er?d kelet felé vette az útját. A tekn?s masszív végtagjai harminc csomóval hajtották el?re, kérlelhetetlenül falva az utolsó mérföldeket Calimport felé. Amikor megálltak a kalózok serege nyögve, káromkodva rohant a kötelekhez, hatalmas fogaskerekekhez, felnyitni a mólókat, el?készíteni a hajókat a támadáshoz. A nyüzsg? hangyák szorgalmával hordták a felszerelést, fegyvereket a fregattokra, hogy elpusztítsák a várost, hosszú mérföldekre végigrabolják a partvidéket. A tolongás, sürgés-forgás közepette Milan is el?bukkanhatott rejtekhelyér?l.

 

A fiút beszippantotta a hatalmas tekn?c nyomdokvize, amikor a vízbe esett. Megértette, hogy csak másodpercei vannak, hogy a vízbefúlástól megmeneküljön, és megragadott egy lelógó kötéldarabot. Négy órán keresztül húzatta magát, míg végre a teremtmény lassított, és a kalózok nyüzsgése, figyelmetlensége lehet?vé tette, hogy felmásszon a tekn?c páncéljára. A hatalmas állat hátát borító bozótos erd?n keresztül jutott el a Céh Házáig. A kapuk tárva, nyitva, szolgák serege hordta a friss ellátmányt a várakozó hajókra. Milan könny?szerrel surranhatott be az épületbe a fekete ruhák forgatagában.

 

Iszonyatos düh vett er?t rajta, amikor megtalálta Xéna celláját. A lányt meztelenül feszítették egy furcsa, bizarr alkotmányra. Milan hallotta az öt fickó elégedett nyögéseit, éljenzését, akik körbeállták a hátborzongató kínpadot, tapogatták Xénát és szurkoltak társuknak, amelyik a combok közt mozgott. Xéna homloka fénylett az izzadtságtól, szemét szorosan zárva tartotta. Arca kipirult az er?feszítést?l, ahogy lélegezni próbált a fogai közé ékel?dó b?r szájpecekt?l. Milan az árnyékba húzódott és két dobókést vett el? a ruhája alól. Berúgta az ajtót, és meggy?z?dött róla, hogy hat fárfi tartózkodik a szobában. Azok nem vették észre a fiút, túlságosan belemerültek a látványba, ahogy a sorukra vártak.Milan a hozzá legközelebbi várakozóra támadt. A t?r a férfi torkába csapódott, aki leveg? után kapkodva rogyott térdre. A Xéna lábai közt álló kalóz volt a következ?. Milan a két lapos pengéj? t?rt egyszerre döfte alulról és felülr?l a férfi bordái közé. A fickó el?red?lt, és vért hányt, amint a pengék a mellkasába hatoltak és feltépték tüdejét. Két a Xénával való szórakozástól még bágyadt fickó anélkül halt meg, hogy Milannal szembefordulhattak volna. Az egyik azonnal elesett, a közelr?l hajított t?r a szemény keresztül hatolt az agyába.

 

A másik kétségbeesetten markolta a nyakából kiálló pengét, ujjai között a feltépett artériából széles sugárban tört el? a piros vér.

 

Milan a Xénát er?szakoló kalóz testét használta pajzsként, amikor Rostov egy felkapott íjjal próbált rál?ni, aztán a testet oldalra lendítette, és az id?sebb férfi ellen fordult. Milan ruganyosabb volt, talán magasabb is egy kicsit, ám Rostov száz csatát túlélt már. Egyik tenyerét a fiú álla alá feszítve szabadult meg annak fojtogatásától, és apró t?rt húzott el? a ruhája ráncaiból. Milan az utolsó pillanatban kapta el a férfi csuklóját, és megcsavarva a parázstartóra szorította a kemény öklöt. Rostov felüvöltött, a füst és égett hús szaga betöltötte a leveg?t. Ellenfelének fájdalmát kihasználva Milan egy ökölcsapással bezúzta a fickó ádámcsutkáját.

 

A fiú egy földr?l felszedett késsel megszabadította Xénát kötelékeit?l. A lány aléltan hullott a karjaiba, Milan óvatosan húzta ki szájából a nyáltól, kalózok spermájától bemocskolódott pecket. Xéna mélyen felsóhajtott, és hálásan kapaszkodott a fiú vállába, amikor az lemelte ?t a súlyos fakeresztr?l. Aztán vizet hozott az asztalon álló kancsóból, és lemosta az elkínzott arcot. Körbenézett, valami száraz rongy után. A Xénáról letépett vért, és a ronggyá szakadozott ruhák a sarokban hevertek.

 

A máskor oly rettenthetetlen harcos most zokogva temette arcát Milan vállába. A fiú gyengéden tartotta és simogatta ?t, amíg enyhült az utóbbi órák rettenete. Xéna szívverése lassan csillapult, egy hosszú sóhajjal lépett a padlón hever? vértjéhez, és kezdte felölteni azt. Rostov eddig mozdulatlanul hever? teste megmozdult.

 

- Életben van. - mondta Milan meglep?dve.

 

- Nem sokáig! - Xéna már a hátára er?sítette kardját, a csupasz penge most fenyeget?en meredt a sebesült kalóz felé.

 

- Várj! Nem ölhetsz meg. - a kalóz rekedt hangját alig lehetett érteni.

 

- Mondd el, mit tervez Makhi!

 

- Engedj el, és megmondom!

 

- Beszélj mocsok! - Xéna körmei kíméletlenül vájtak bele a kalóz megégett kezébe.

 

- Azt tervezte, hogy elkábít téged, és a háremébe vitet. A ma esti lakomán akart bemutatni a Céh többi Mesterének, mint legutóbbi zsákmányát. - Rostov ezüst fogai kivillantak, amint folytatta.

 

- Calimport holnapi elfoglalását ünnepelik este. Makhi a sereg válogatott vezéreit hívta meg, hogy szórakoztasd ?ket. Kérlek, hagyj elmenni! - Xéna arca megkeményedett, ahogy döfésre emelte a kardot.

 

- Ne, megígérted!

 

- Nem! - válaszolta Xéna csendesen, és a pengét lassan döfte Rostov mellkasába.

 

- Gyere, segíts elrejteni a hullákat, aztán vedd ezt fel! - fordult Milanhoz, egy többé-kevésbé tiszta fekete kalóz ruhát dobva neki.

 

- Miért vegyem fel?

 

- Mert lakomára vagyunk hivatalosak.

 

 

 

Xéna álmos tekintettel bámult a szolgálókra. Milan fekete ruhájában felt?nés nélkül vezethette a fürd?házba, ahol három lány várt az érkez?kre. Hozzáért? kezekkel vetk?ztették ?ket, amíg a többiek a fürd?vizet készítették el?.

 

- Rostov mondta, hogy készítsétek fel estére! - igyekezett Milan elaltatni a három felt?n?en szép, érzéki szolgáló éberségét.

 

Az egyik, aki a vezet?jüknek látszott, biccentett. ?k is ledobták ruhájukat, ékszereiket. Kett? Milant fogta kézen, míg a vezet? Xénát vezette a márvány medence lépcs?ihez. Egymás mellé ültették ?ket a g?zölg? vízben, és egyikük kecses k?korsóból meleg vizet csorgatott a fejükre. Xéna hálás volt, hogy az illatosított víz lemosta a kalózok kezének és undorító magjának gyalázatos emlékét, A lányok puha szivaccsal masszírozták a b?rüket, illatos szappannal dörzsölték be a hajukat. Vezet?jük apró borotvával szorgalmaskodva, lecsupaszította Xéna ágyékát.

 

- A Mester szereti megfigyelni az apró részleteket is. - magyarázta.

 

Xéna bólintott, és gyanakvó pillantást vetett egy másik lányra, aki Milant mosdatta, és teljesen kisajátította magának, apró csókjaival és simogatásaival, rózsaszín nyelve pedig fürgén szaladgált a fiú ágaskodó szerszámján fel s alá. Milan bocsánatkér?en húzta fel a vállát, mintha azt mondaná, sajnálom, a Te ötleted volt. Aztán hanyatt feküdt, és hagyta, hogy a lány az ? pihés sz?rzetét is eltávolítsa. Amikor végeztek velük, a n?k illatos, langyos vízzel öblítették le kipirult b?rüket, és az alacsony gyúrópadokhoz vezették ?ket. Bódító, síkos olajat öntöttek a két harcosra. A szolgálók vezet?je Xéna hátán, fenekén lovagolt, telt társn?je pedig jól fejlett melleivel Milan hátába dörzsölte az illatszert. A fiú ellazult testtel élvezte a masszírozást. Tudta, olyan csatába készülnek, ahol reménytelen túler? vár rájuk, de most nem akart ezzel foglalkozni. Makhi ugyan egy disznó, de jó érzékkel választja ki a legcsodálatosabb n?ket, gondolta. A lányok hanyatt fordították ?ket a keskeny padon, és elölr?l is bedörzsölték a testüket. Aztán átvezették ?ket a hárembe, ahol már egy tucat n? hevert, aludt, és várta, hogy kiválasszák ?ket az esti orgiára.

 

- A Mester elvárja, hogy felhevítsük ?t a jelenlétünkkkel. De nincs ellenére, hogy egymásnak is gyönyört szerezzünk. - mosolygott rájuk az egyik lány, amikor bevezették ?ket a sz?rmék, párnák, és illatosított testek sokasága közé.

 

A bódító, f?szeres gyantától felajzott lányok festett körm?, puha kezükkel cirógatták, csiklandozták a két kemény test? harcost, pirosló ajkuk közül el?bukkant rózsaszín nyelvük hegye. Kett? Milant fektette hanyatt, és fürge szájuk szorgalmasan nyalta, szopta a fiú gyorsan ébred? férfiasságát. A harmadik, feje fölé reeszkedve Milan nyelvének nyitotta meg ölét. Egy hollófekete, rövid hajú lány Xéna lábai közé térdelt, és hosszú tollal simogatta a harcos combjait, gyorsan duzzadó szirmait. Két sz?ke a mellét masszírozta, míg egy lágyan csókolózott vele. Más lányok az összefonódó, olajtól fényl? testeket cirógatták, vagy egymással ölelkezve vártak a sorukra.

 

Milan Esmeraldát nem látta a teremben, de biztos volt benne, hogy este ott lesz a lakomán. Terveket kezdett volna kovácsolni, esélyeket latolgatni, de egy hosszú, vörös hajú lány puha csókja elterelte a gondolatait.

 

- Ott leszel este is? - kérdezte kíváncsian.

 

- Remélem engem fogsz választani! - mosolygott rá a lány.

 

Milan bólintott, és lüktet? izgalmat érzett, amikor a lány fölé ereszkedett, és csíp?jének gyakorlott mozdulatával magába fogadta ?t. A lány hüvelye hullámzott Milan forró szerszámja körül, megszorította, magába szippantotta ?t.

 

- Az Úr is jobban szeret engem a többieknél. Aphrodité papn?it?l tanultam. Csak feküdj hanyatt, és bízd rám magad. Meglátod, nem fogsz csalódni. - súgta a fiú fülébe, míg combjaiban, ágyékában lüktetve feszültek, ernyedtek el az izmok.

 

Xéna sem volt képes az el?ttük álló harcra gondolni, amikor az egyik barna orrát, nyelvét ölének fényl? bimbójához dörgölte. Hagyjuk most a harcot, az el?ttünk álló csatákat, határozta el, és mohón visszacsókolta a fölébe hajló sz?ke rablányt. A szolgáló Xéna fülébe suttogott, és beleegyez? biccentést kapott válaszul. Oldalra feküdtek a puha sz?rméken, arccal a másik lábai között, és a sz?ke csókolni, nyalni kezdte Xéna lecsupaszított, hamvas ölét, szorosan markolva közben izmos, márványkemény fenekét. Xéna két ujját merítette a lányba, nyelvével annak ágaskodó, piciny bimbóját izgatva. Egy pillanatra elszakadt a lány lángolón szétnyíló rózsájától, hogy Milanra nézzen, aki nem vett tudomást a körülötte lév? világról amíg a vörös hajú lovagolt rajta. Mikor a lányok elégedetten nyalogatva ajkukat, imbolyogva távolabb húzódtak, magára hagyva a két kimerült harcost, ?k is távolabb vonultak. Makhi ágyasai úgy értelmezték, a hadnagy egyedül akar maradni uruk új szerzeményével, és tisztelettudó távolságban telepedtek le.

 

- A ma esti lakomán kell megkísérelnünk, kiszabadítani Esmeraldát. - súgta Xéna.

 

- Azt mondták, a kalózok többsége a Calimport elleni támadást készíti el?. Ha meg tudjuk akadályozni, hogy riadót fújjanak, könnyen elszelelhetünk.

 

- Ennél azért többet szeretnék. A dunwich-i flottának ma éjjel kell ideérnie, ha nem veszítették el a nyomunkat. - mosolygott Xéna baljóslatúan.

 

- Nos, készen vagy a harcra, ifjú harcos?

 

- Ha valaki veled utazik, annak mindenre készen kell állnia.

 

- Csak ne mondd, hogy unatkozol. - mondta Xéna.

 

A kimerít? szerelmeskedés, és a baljós jöv? ellenére, még mindig lángoló vágyat érzett magában, játékosan markolta meg a fiú szerszámját. Örömmel érezte, hogy az alaposan meggyötört, kiürült tag megvonaglik, és keményedni kezd érdes tenyerében. Átölelte Milant, mohón mart bele feldagadt, fájó ajkába, betartották a sujel törzsek szokását, a harc el?tt áldoztak a szerelemnek. Az ágyasok áhítatos, csillogó szemmel nézték ?ket.

 

 

 

Tahir Arrani a gazdag asztal végén foglalt helyet, lábánál Esmeralda hercegn? kuporgott. A többiek, nyolc másik vezér és rabszolga keresked?, akik Calimport elfoglalására, és a várható zsákmány hírére érkeztek rang szerint foglaltak helyet. Minden el?kel?ség két válogatott rablányt kapott Arrani nagylelk?ségét hirdetve.

 

Makhi, aki Arrani jobbján ült a vendégeket figyelte, ahogy ittak az arany serlegekb?l, válogattak a pompás étkek halmaiból. Az általában zord, mogorva arcok az id? el?re haladtával egyre inkább felengedtek, magabiztos, már-már önelégült mosoly ömlött el rajtuk, amint közeledett a várva várt id?pont. Arrani késével megcsendítette a kezénél álló kicsi harangot.

 

- Barátaim! - adta meg a tiszteletet az összegy?lt vezéreknek.

 

- Holnap vakmer?bb vállalkozásba kezdünk, mint a Céh történetében valaha. Bebizonyítottuk már, mire képes ez a hatalmas er?d a tengeren. Keserked?hajó nincs t?lünk biztonságban, flotta nem állhat ellen nekünk. Három nap múlva Calimport a miénk. Mi ellen?rizzük a várost, és a partvidéket. Velünk fognak alkudni a keresked?k. Bandar három kontinens központja lesz. Ügynökeink már rég elfoglalták helyüket, és megtették az el?készületeket a fogadásunkra. Ha Calimportot elfoglaltuk, bárkáink felhajózhatnak a Camrooton, Barlandic mélyébe, a kezünkbe hull minden, amit a gazdag ültetvények és bányászvárosok nyújthatnak. A miénk lesz minden, minden, amire vágyunk!

 

Arrani utolsó szavai még visszhangzottak a teremben, amikor az el?csarnok függönyeit széthúzták, és Milan lépett be Xénát vezetve. A fiú meztelen volt, eltekintve az apró ágyékköt?t?l, fiatal izmait kiemelte a belédörzsölt olaj fénye. Kezében könnyedén tartotta a vékony selyemzsineget, ami a Xénára csatolt, drágak?vel díszített, jelképes és valóságos rabszolga-nyakörvhöz volt er?sítve. Xéna az ágyasok átlátszó fátylait hordta, kemény, kard súlyához szokott fels?karján arany karköt?k, bokáját vékony lánc díszítette.

 

Az összegy?lt vezérek és rablányok szeme mohón kúszott végig a két belép? testén. A halk, tiszteletteljes suttogások Arrani és Makhi utolérhetetlen képességeir?l most igazolódni látszottak.

 

Makhi mosolyogva tapsolt, és bólintott Milan felé. A fiú leoldotta Xéna nyakörvét, és szerényen a prémmel takart széles kanapé sarkára ült a lakomaasztal alsó sarkánnál. A zenészek halk, ?si, mégis mindenki által ismert dallamot kezdtek játszani, Xéna csíp?je alig észrevehet?, hipnotikus ritmusban mozdult. Vállai megrázkódtak, lábaival épp ellentétes mozgást követtek, a lány a háremhölgyek sokat emlegetett, de ritkán látott rafinált hastáncát kezdte járni.

 

Milan, mint mindenki más, elmerült a fátylakkal borított, fehér test hullámzásában. Xéna lába szélesebbre nyílt, gyorsabban siklott, testének kígyózó kanyargása minden férfit és számos n?t arra késztetett, hogy megnyalják ajkukat. Az egyik vezér csodálattal nézett fel rá, amikor Xéna érzékien megperdült, alig egy arasznyira az arcától. A lány kezébe adta a testét takaró lenge fátyol csücskét, és továbbperdült, hagyta, hogy a férfi kibontsa az amúgy is alig takaró ruhából istenn?kre emlékeztet? testét.

 

Xéna felágaskodott, amikor lehullott az átlátszó fátyol, és szembefordult, a fiatal kalózzal. Szétterpesztett combokkal rogyott térdre el?tte, és két kézzel kínálta melleit a férfi, meg a mellette ül? n?k felé. A vezér keményen nyelt, amikor Xéna keze a vállára nehezedett, és a n? kifeszített mellkassal el?rehajolt úgy, hogy a mellbimbói végigsimítsák a férfi selyem kaftánját. Xéna fekete haja a másik arcába hullott, csak egymást láthatták egy futó pillanatra. Az ifjú harcos lehunyta szemét, ajkai csókra nyíltak, de Xéna váratlanul elfordult, és a mellette ül? rablány telt ajkait kereste meg. Tenyerébe fogta a fiatal lány arcát, és nyelvével nyitotta szét annak telt, nedves ajkait.

 

Aztán Xéna a padlóra hullott, hosszú lábának lendületes mozdulatával hasra fordult. Egy vadállat kecsességével négykézláb kúszott a következ? vezérhez. El?tte emelkedett fel, kezével hátracsapta hosszú haját, feltárva pompás melleit. Egyik lábát a harcos mellkasára helyezve játékosan hanyatt lökte ?t. Föléje lépve lábával oldalra kényszerítette a fejét, aztán egyetlen mozdulattal ráguggolt, szétnyitva el?tte csupasz rózsájának szirmait. Kezével csak annyira fogta be a kalóz szemét, hogy az lássa, amint magába mélyeszti egyik ujját, és addig játszik, amíg a vörösl? ajkak nedvesen nem fénylenek. Ujját végighúzta fenekét?l fel a jól látható klitoriszig. A férfi mohón nyújtotta nyelvét, és Xéna hagyta, hadd érintse meg néhányszor, aztán felemelkedett.

 

Tovább táncolt Arraniig. Kivette a dús sz?l?fürtöt Esmeralda kezéb?l, amivel az Urát táplálta eddig. A duzzadt sz?l?szem elt?nt néhányszor Xéna ajkai között. A lány közben vakmer?n farkasszemet nézett a kifejezéstelen tekintet? Mesterrel. Aztán néhány remeg? csepp nedvet préselt a sz?l?szemb?l, és végigdörzsölte vele ajkait, állát, nyakát, mellbimbóit, végül Arrani szájába adta a gyümölcsöt.

 

Xéna továbblépett, és folytatta táncát körbe a teremben. Arrani Esmeralda vállára csúsztatta kezét, és széttárta neki a lábait. Az tudta a kötelességét, benyúlt a kaftánja alá, és megnyugtatóan simogatta a duzzadó jogart, míg mindketten a táncot nézték. A lakomaasztal körül egyre többen tették ugyanezt, Xéna felkavaró táncának hatására, de szemüket le nem vették volna róla, többet, még többet vártak, a fegyvereit?l, és öntudatától megfosztott híres harcostól.

 

Xéna közben visszaért Milanhoz. Végigfuttata a kezeit a fiú testének rejtett zugain, aztán az ölébe hullott.

 

Milan önkéntelenül is átölelte ?t, A lány megmarkolta a karjait, és a melléhez, combjához szorította ?ket.

 

Kemény teste most Milan ölében kígyózott, közben két ujját jól láthatóan ölébe csúsztatta, majd a fiú szájába adta. Xéna megfordult, és mellkasát a fiúnak vetette. Az egyik rablány irigyen figyelte az ölelkez? párt, és Milan hátának szögletes izmait kezdte simogatni. Xéna észrevette, maga mellé húzta a lányt, és hanyatt fektette, térdei közé térdelt, lábait szélesre nyitotta. Ráborulva a lány mellét szívta, míg egyik kezével annak ölében dolgozott, a másikkal a saját kelyhét borította lángba. Hagyta, hogy az ?t egyre nyilvánvalóbban elborító gyönyör megbabonázza a bandát. Megfordult, és fenekét a leveg?be emelve Milannak kínálta magát. Mindenki jól láthatta er?s ágyékát, a szélesre tárult nyílásban ki-be csúszkáló ujjait.

 

Újra megfordult, és hanyatt fekve, lábait a fiú vállára támasztva emelte magasba hullámzó testét. Milan végigcsókolta a vádlik sima b?rét. Xéna egy mozdulattal újra kiszabadította magát, a földre feküdt, térdét magasra felhúzta. Ruganyos teste képes volt annyira meghajolni, hogy er?s mellei combjának bels?, érzékeny b?rét simogatták, sima hasa, kiugró ágyéka szemérmetlenül tárult fel, miel?tt magára rántotta volna a fiút.

 

Er?s kézzel tépte le Milanról az apró ágyékköt?t, megszabadítva a pompásan el?remered? férfiasságot az utolsó lepelt?l is. A közönség figyelme feszültebb lett, amikor a vastag erekkel hálózott jószágot a kezébe fogta.

 

Néhányan térden csúsztak hozzájuk, csak hogy közelebbr?l lássák Xéna lüktet?, valószer?tlenül szétnyílt ölét.

 

Xéna senkit?l sem sajnálta a látványt, újra négykézláb, a közönség felé fordított fenékkel hajolt a fiú fölé. Nézték, ahogy nyelvével végigrajzolja a vastag erek körvonalait. Xéna zajosan, hangosan szopott, nem bánta, hogy nyála végigcsorog a fiú jogarán, hogy ajka hangos cuppanásokat ejt. Milan is utánozni kezdte Xéna látványos alakítását, és az izgalmas bemutató nem maradt hatástalan a közönségre sem. Az egyik vezér a sz?rmékre húzta a számára kiválasztott rablányt, aki lelkesen követte Xéna példáját. Milan felállt, a harcos hercegn? izmos combjai er?sen ölelték a derekát. A fiú karjai hóna alatt átkarolva, egyenes gerinccel állva tartotta a lány súlyát, aztán összefonódva újra a sz?rmékre d?ltek. Néhányan elég közel voltak hozzájuk ahhoz, hogy megérinthessék olajtól, izzadtságtól fényl? összefonódó testüket, markolják feneküket, Xéna telt melleit, kemény izmaikat. Xéna felemelkedett, szemével végigpásztázta a lakoma vendégeit, kezével közben Milan férfiasságát simogatta, hogy bevetésre kész állapotban maradjon. Ártatlan szem?, kis, karcsú lánykát szemelt ki magának. Végigsimította a vállát, bíztatóan megcsókolta, és Milan fölé húzta. Gondos kézzel igazította a vaskos szerszámot a lányka sz?k hüvelyébe, megnyugtatóan simogatta a keskeny, fehér hátat, amíg nem látta, hogy enyhül a fájdalmas grimasz a gyerekes arcon. Aztán magukra hagyva ?ket a fiatal kalózhoz fordult. Az diadalmas arccal hatolt Xénába, egy ragadozó magabiztosságával mart bele a lány ajkába. Milan Xéna tekintetét kereste, de az jelzett neki, várjon még. A rajta mozgó férfi csíp?jét, derekát simogatta, vállát, nyakát harapta, míg csak meg nem érezte, hogy annak farka megrándul a testében, és fülébe nem ért az elégedett mordulás. Xéna karjait a kalóz nyakára kulcsolta, és szorosan tartotta, amíg annak áradása el nem csitult.

 

A barna lányka Milan vállába vájta éles körmeit, és lassan már lovagolni is mert a nem neki való méreten. Csak akkor jajdult fel, amikor Milan maga alá gy?rte, és szájával elfojtva fájdalmas kiáltását, telefecskendezte ölét. Az üvegb?l kihúzott dugó cuppanása hallatszott, ahogy a fiú szelidül? szerszámját kirántotta a meggyötört hüvelyb?l. Xéna félretolta Milant, és a lány fölé helyezkedett, aki tátott szájjal pihegett a harcosn? tátongó öléb?l csepeg? zápor alatt, míg az az ? öléb?l présel?d? b?séges spermát keresgélte nyelvével. A fiatal vezér felkönyökölve, még mindig k?keményen itta a látványt, és várta, hogy Xéna visszatérjen hozzá. Az rámosolygott, és térdét magasra húzva, ölét szélesre tárva feküdt melléje.

 

Milan egyre türelmetlenebbül figyelte Xénát. Látta, hogy az ?rök tátott szájjal bámulják a vezér alatt vonagló n?t, meg a két szorgalmas rablányt, akik az ? csepeg? férfiasságát tisztogatták fürge nyelvvel. A lakoma többi vendége már semmivel sem tör?dött, a bemutató csúcspontja után ki-ki félrevonult a maga választotta rab?vel. Végre a fiatal kalóz is befejezte egy utolsó lökéssel és hördüléssel, és er?tlenül borult Xénára.

 

Xéna mosolya észrevétlenül vált fenyeget?vé, és brutálisan kegyetlenné. Szinte gyengéden fogta meg a rajta hever? kalóz állát, egy apró mozdulat és annak nyakcsigolyája halk roppanással tört el. Mialn felugrott és két vastag sz?rmét vetett a bamba ?rökre, akik jóformán még fel sem ocsúdtak.

 

Zavaruk elég ideig tartott ahhoz, hogy Milan az egyiknek bezúzza a légcsövét. Xéna ledobta magáról a halottat. A hirtelen támadt pánikban a lakomázót rémülten szóródtak szét, fegyvereik után kutattak. Az uraik nélkül maradt rablányok kábultan meredtek maguk elé.

 

Milan magához rántotta Esmeraldát, és a nyakába akasztotta a régóta rejtegetett kis elefántcsont medált, amely Thetiszt, az Óceán istenn?jét ábrázolta. Esmeralda elsápadt, teste görcsbe rándult, és fulladozni kezdett.

 

Néhány hosszú pillanatig úgy t?nt, nem bírja ki a testében küzd? két félelmetes er? küzdelme okozta megrázkódtatást. Milan kétségbeesetten tartotta ?t a karjai közt, míg csak a hercegn? szája sarkából két sötét csepp nem gördült le. A kábító mérget kikergette testéb?l Thetisz kegyelme.

 

- Milan? - a hercegn? hangja még halvány volt, szemeiben a felismerés tétova.

 

Milan a rettenetes, sötét nemlét szélér?l húzta vissza ?t.

 

- Igen hercegn?m! Menekülnünk kell! Tudsz járni?

 

- Mióta vagyok ezen a szörny? helyen?

 

- Összeszedem a többi rabn?t! - Xéna tudta, hogy az evez?khöz ember kell.

 

- Hajót kell keresnünk, amin elmenekülhetünk. Milan, az ?rök!

 

A fiú rohant, hogy segítsen megállítani a kívülr?l betör? ?röket. Felragadott két, félelmetes kinézet? handzsárt, és az egyiket Xénának dobta. Az vijjogó kiáltással vetette magát a kalózok els? hullámára. Vijjogása a haldoklók sikoltásával keveredett, akik kardjának csapásai alatt sorra hullottak el. Xéna úgy tört ellenfeleire, mint egy elszabadult fúria, szétszórta ?ket, mint pelyvát a szél.

 

A kalózok rémült ordításába egyszer csak a katapultok lövedékeinek súlyos dobbanásai vegyültek. A Dunwich-i flotta mégsem veszítette el a nyomot, és épp id?ben érkezett. A kalózok szétszóródtak a Céh palotájában, arcukra halálfélelem ült ki, amikor látták, a katapultok sorra rombolják le az er?dítményeket. A két harcos vállvetve pusztította ?ket, míg csak a lakomacsarnok padlóját vér nem borította. A még él? brigantik tömege a hajók felé menekült.

 

A pillanatnyi szünetet kihasználva Xéna és Milan kiterelte a palotából az elrabolt asszonyokat. A fiú felsegített egy lányt, és Xénára nézett.

 

- Megsebesültél? - nem tudhatta, hogy a harcosn? testét mások vére borítja.

 

- Az ? sebesülésük rosszabb. - mutatott körbe Xéna.

 

Eldobta a handzsárt, és visszavette saját fegyvereit az egyik halott ?rt?l.

 

- Lord Corsair sok b?nért fog felelni, amikor láncra verjük. Az igazság gyorsan utoléri ezt a szörnyeteget. - mondta Milan.

 

- Jobb, ha én találom meg, te még megkönyörülnél rajta.

 

- Jó vadászatot Úrn?m! - emelte tisztelgésre fegyverét Milan, Xéna pedig gyors léptekkel futott a rabszolgaszárnyak felé.

 

- Gyorsan, siessetek! A kiköt?be kell menekülnünk! - sürgette Esmeralda a kábult rabn?ket, hogy kövessék Milant, és felragadott egy pallost az egyik halott markából.

 

A kaput három kalóz próbálta elállni. A fickók harsogva nevettek az anyaszült meztelen, kardos lányon, de Esmeralda nem volt tapasztalatlan vívó. Jól emlékezett Justin leckéire.

 

Eleinte szórakoztatta a dolog. Úgy gondolta, mestere úgyis gy?zni engedi majd, ha látja, hogy a súlyos kardot tartó fehér karja megremeg. De ajkáról lefagyott a mosoly, amikor látta Justin komoly arckifejezését.

 

- Nem tudsz mozogni, ha páncél bilincsel. - mondta neki, és bemutatott egy pördülést.

 

Balett lépésnek t?nhetett volna, ha nem párosul a meztelen penge komisz döfésével, ami halálos fenyegetést jelentett. Megtanította, hogyan használja ki apróbb termetét, sebességét, akrobatikus képességeit a nagyobb, lassúbb fegyveres ellenfelekkel szemben. Most hálás volt a leckékért.

 

Az els? kalóz az övébe dugta a kardját, és tekerg? korbácsot húzott el?. A korbács nem volt méltó párja a pallosnak, de a meztelen hercegn? nem ajánlott kegyelmet. A kalóz csak a penge villanását láthatta, a mészáros lesújtó bárdjának tompa hangját hallhatta. Amikor korbácsos karja a földre hullott, a hercegn? már a másikra támadt. A harmadik gyorsabban reagált, de nem elég gyorsan. Kardja az üres leveg?t szelte át, míg Esmeralda pengéje a nyaka és válla közti izmot érte. Mire egy merész mozdulattal az els? ellenfelét?l is megszabadult, gúnyos nevetést hallott a háta mögül. Megpördült és Arranit pillantotta meg, aki drágaköves t?rének fénye pengéjét megnyalva gúnyosan vigyorgott.

 

- Mindig tudtam, hogy a legcsodálatosabb dolgok, egyben a legveszedelmesebbek is. - vicsorgott rosszindulatúan.

 

- De most ideje, hogy feladd! A testednek minden nyílását élveztem már, most újabbakat fogok nyitni rajtad.

 

- A teheneiddel beszélhetsz így, nem velem! - vágott vissza a hercegn?, a szeme megvillant, amikor felemelte a fegyverét.

 

- Most a királyi ház asszonyával állsz szemben, és a büntetésed a kezemben van! - hirtelen szúrt.

 

A karcsú test a zsíros combok közé bukott, és Arrani mögött egyenesedett fel újra. A feje fölött tartott kard egy sima villanással herélte ki a kövér keresked?t, majdnem a köldökéig hasítva fel a testet. Az megijedt a támadás gyorsaságától, még megfordult miel?tt a borzalmas fájdalom megbéklyózta volna. A lány hidegen adta meg a kegyelemdöfést, úgy ahogy Justint?l tanulta. A csarnok csendjét csak a kövér test zuhanásának hangja törte meg. Esmeralda a vért?l csepeg? fegyverrel sétált ki a fénybe.

 

Xéna megtalálta a rabszolgaszárnyakat, és megkönnyebbülve látta, hogy az ottani asszonyok nincsenek elkábítva. Nem volt ideje megkeresni a kulcsokat, szétzúzta a zárakat, hogy kiszabadítsa ?ket. A cellák folyosójának végén egy tucat ?r t?nt fel csupasz fegyverekkel. Xéna vijjogva repült feléjük, nem tör?dött azzal, hogy meztelenül száll szembe a kalózok sorfalával, és a számszeríjakat rászegez? csatlósokkal.

 

- Athéné, szent istenn?, védj meg engem ellenfeleimt?l! - fohászkodott.

 

- Hiszen utoljára is azért álltál mellém a csatában, hogy megvédjem az ártatlanokat!

 

Meglepetésére az íjászok fegyvere lehanyatlott, az ?rök el?renyomulása megtorpant. A Dunwich-i asszonyok fültép? rikoltása harsant fel mögötte. A kalózok rémülten hátráltak meg rabjaik gyilkos szevedélye el?l. Az asszonyok szenvedélyes bátorsággal küzdöttek a szabadságukért. Harcoltak foggal, körömmel, összetört bútordarabokkal, a katapultok által lebontott falak tégláival, sikoltva és ütve, amíg csak állva maradt valaki.

 

Amikor vége lett hét n?vérük feküdt holtan, és néhányan komoly sebekben, de minden ?rt megöltek. Páncéljukat letépve szaggatták darabokra a testeket a felb?szült asszonyok.

 

Xéna parancsára a sebesülteket magukkal vive siettek a kiköt? felé. Xéna pedig visszaosont, hogy Makhit megkeresse. Tudta, Makhi nem fog gyáván elmenekülni.

 

- Gyere Xéna! Mutasd meg nekem, mit tisztelnek benned a szárazföldiek olyan nagyon!

 

Ellentétben Arranival, aki elpuhultan élt a palotájában, Makhi a Vörös tenger egyik leghalálosabb kardforgatója volt. Felfogta Xéna csapását, félresöpörte a pengét, és halálos döféssel válaszolt. Xéna térdét Makhi gyomrába nyomta, hárított, de az oldalát szabadon hagyta. Alig sikerült elugrania, érezte a penge csípését, ahogy a b?rét súrolt a hegye. A két ellenfél ezután már nagyobb tiszteletet adott a másiknak. Csendben harcoltak, hiba nélkül, teljes összpontosítással, csak a tüd?b?l kiprésel?d? leveg? mutatta az er?feszítést. De Makhi nem húzhatta sokáig az id?t, meg kellett törnie Xéna akrobatikus, könnyed védekezését. Sokat kockáztatott, amikor egy utolsó, vad támadással próbálta legy?zni a harcosn?t. Xénát a lendület ellenfele mögé sodorta, egyik pengéjét annak vállába mélyesztette, a másikkal kiütötte a kardot Makhi kezéb?l. Aztán a kard hegyét a végzetes döfésre emelte.

 

- Ha van istened, most fohászkodj hozzá kalóz! És imádkozz, hogy meghallgasson! Azok nevében, akiknek életét vetted, a sebek nevében, amelyek már sohasem gyógyulnak be, megöllek. - Xéna érezte, Athéné megbocsátott neki. Megbocsátotta a gonosz, sötét harcokat, rablásokat, martalóc-korát.

 

Érezte a tisztaságot, dics?séget lelkében.

 

Milan megkönnyebbült, amikor végre Xéna is megjelent a kiköt?ben. Az utolsó rabn?ket terelte fel egy hadihajó fedélzetére, ami majd visszaröpíti ?ket a szárazföldre.

 

- Hol a hercegn??

 

- Nem veled van?

 

- El sem hagyta a Céh palotáját.

 

Kétségbeesetten keresték Esmeraldát. Milan pillantotta meg, amikor kilépett a tenger fölé magasodó szirtre, szándékát világossá tette eltökélt, gyötr?d? arca.

 

- Hagyj meghalni Milan! - sírt reménytelenül.

 

- Nem Úrn?m! Nem fogom hagyni, hogy a rabszolgakeresked?k még utoljára diadalmaskodjanak fölöttünk a haláloddal.

 

- Megtörtek! Meggyaláztak, elvették a méltóságomat! Elvették Justint. Minden, ami fontos volt, elveszett.

 

- De akkor is remélünk. Justin szeret téged! Az élethez nagyobb bátorság kell, mint a halálhoz Esmeralda. Justin szeret téged, és egyszer eljön érted. Ha pedig elpusztult, ? tudná, a szerelme túléli ?t. Ez vigasztaljon a szenvedéseidben Esmeralda.

 

A hercegn? szomorúan, vonakodva hátrált. A kalózok er?djének groteszk borzalmait lassan elhalványította Justin arcának emléke. A bölcs, der?s, mosolygó arc, a vidéki lovaglások fényes napja. Lassan távolabb lépett a szirt szélét?l, térdre hullott, és feltört bel?le a zokogás. Milan átkarolta, és visszavezette a hajóra. Xéna tapintatos távolságba húzódott t?lük. Emlékezett, hogy védte, vigasztalta ?t is a fiú, nem oly régen.

 

A hercegn? láthatóan hálásan fogadta Milan óvó karjait. Igen, a legtöbb n? örül a gondoskodó férfinak, míg én csak nevetek rajta? Dehogy! Herkules, szerelmem, mikor te tartottál a karjaidban, olyan biztonságban éreztem magam! Arról álmodtam, hogy levetem a vértemet, eltemetem a fegyvereimet, életem gy?lölt szimbólumait. Elfelejtem, hogy vágytam a hatalomra, szomjaztam az utamba állók vérére. Aztán megértettem, hogy másoknak szüksége van a karom erejére. Mert meg kell oltalmazni azokat, akik nem képesek megvédeni magukat. És én azokat fogom oltalmazni, akik mások er?szakától szenvednek.

 

- Milan, indulnunk kell!

 

- Hova Úrn?m?

 

- Meg kell tisztítanunk ezt a helyet! Nézd a tekn?st, amin lovagolunk, nem tud szabadon kóborolni a vizeken, amiket úgy szeret. Valaki er?s béklyókkal kötötte meg akaratát. Ezt csak er?s mágiával teheti valaki. Meg kell találnunk, és feloldani a varázs alól az állatot. Kövess! A tekn?c hatalmas, szaruval borított feje felé tartottak, útközben megálltak, hogy szétverjék a brigantik egy kis csoportját. A dunwich-i hajók kikötöttek, és a tengerészek harapófogóba szorították a kalózokat. A kifutó hajókat a fregattok üldözték. Milant és Xénát már a diadalmas tengerészek csapata támogatta az el?renyomulásban. A tekn?c feje el?tt, a maradék falak mögé húzódó íjászoknál akadtak el. A katonák olajjal töltött ég? palackokat vetettek a résekbe, és a két harcos rohamot vezetett az utolsó er?dítmények ellen.

 

- Öld meg azt, amelyik a mágus ruháját viseli! - kiáltotta Xéna, míg levágott egy brigantit, aki túlélte a lángokat.

 

- Látom. - mondta Milan, felkapva egy szigonyt a fal mell?l.

 

A varázsló kétségbeesett er?feszítéssel próbálta a tekn?cöt b?bájának hatalmában tartani. De a hatalmas feladat minden erejét igénybe vette, így a Milan által dobott szigony akadálytalanul üthette át a fekete-arany ruhába öltözött férfi testét. A varázs szertefoszlásával az óriási tekn?s már csak a saját védelmével tör?dött, és lassan a víz alá merült. Xénáék a vízbe vetették magukat, és a lassan köröz? dunwich-i hajók felé úsztak.

 

Esmeralda a katonáknak intett, siessenek, miel?tt az él? sziget teljesen elsüllyedne. Rémült kalózok hulláma próbált a hajók fedélzetére kapaszkodni, de vissza?zték ?ket a tajtékzó tengerbe.

 

- Nézd! Gy?ztünk. - mondta Milan.

 

- Elpusztítottuk a bestia fekete szívét, de a csápjai még élnek.

 

- Nem félek t?lük!

 

- A végtagok majd új bestiákat növesztenek. A céhen belüli klikkek most versengeni fognak a hatalomért, de ha megújultak, visszatérnek bosszút állni.

 

- Az lesz az utolsó tévedésük. - mondta Esmeralda, míg figyelték a süllyed?, ég? hajókat. A víz pezsgett a lerombolt er?dítmény roncsaitól, a kalózok hulláin vereked? tengeri ragadózóktól.

 

- Amint hazatértünk az els? dolgom lesz, hogy kérelmezzem apámtól a kiköt?városok megtisztítását. A Céh és a rabszolga keresked?k nem tehetik többé lábukat városainkba.

 

- Ó Bandarban nagyon elterjedt a korrupció. - vetette közbe a hajó kapitánya.

 

- Sok város háborúzni is hajlandó lenne, hogy megvédje a Céhet.

 

- Akkor legyen háború. Ezek a nyomorultak gyilkolták a szomszédainkat, elrabolták és eladták a gyermekeinket. Nem bújhatnak többé gerinctelen el?kel?k széke mögé. Tengerentúli gyarmatainkat sem tarthatjuk meg, ha saját városaink nincsenek biztonságban.

 

 

 

Esmeralda hercegn? a Willow folyó mentén utazott Milannal, Xénával és népes kísérettel. Megbízatásukat sikerrel teljesítették. Dunwich biztonságát katonai ?rjáratok hálózata garantálta a mithrilbányákhoz vezet? utakon és a környez? tengereken. Dunwich elszánt hadai Xéna vezetésével visszaszorították a rabszolga kereskedelmet. Bár a Céh hatalma megszenvedte a Calimportnál elszenvedett vereséget, még inkább az azt követ? heteket, piacaik távoli városokban újra felt?ntek. De ameddig Esmeralda és Milan él, a dunwich-i n?k közt nem lesz több eladott szerencsétlen.

 

Xéna elfogadta a hercegn? ajánlatát, hogy maradjon a városban. Boldog volt Milan közelében, aki a vár?rség kapitánya lett. De ahogy a napok múltak, és h?vös szelek kezdtek fújni, egyre többet gondolt szül?földje dombjaira, az asszonyok dalaira aratás közben. Dunwich kedves, hálás polgárai már közömbösnek t?ntek számára. Udvariasságuk, el?zékenységük megfakult, egyre inkább érezte, haza kell térnie. A változást Milan is észrevette Xénában, beszélni szeretett volna vele, de sohasem tudta rávenni, hogy kimondja, mi játszódik le benne. Xéna sem tudta, hogyan mondja el, miért kell elhagynia, s mivel gy?zze meg a fiút, hogy egyedül, nélküle kell elmennie. A változás Esmeralda éles szemét sem kerülte el, s a n? egy éjszaka alkalmat teremtett a beszélgetésre.

 

- Te nagyon elnéz? vendéglátó vagy hercegn?. - próbálta Xéna megkerülni a választ.

 

- És én nagyon jól érzem magam a palotádban. Tudom, hogy mindenki szívesen lát, de nekem vissza kell térnem a szül?földemre.

 

- Sok szerencsét kívánok neked Xéna. Városunkban mindig szívesen látott vendég vagy, ha erre jársz. - Esmeraldának remegett az ajka, amint a lágy szavak elhagyták.

 

- Szeretném, ha sok olyan harcosunk lenne, mint te. Szeretném, ha egyszer újra a személyes test?röm lennél.

 

- Milan ugyanolyan jól gondoskodik a biztonságodról, ahogy Justin is tette.

 

- Nem valószín?. - remegett meg Esmeralda hangja.

 

- Azt hiszem Justin valóban elveszett, s Milant te viszed magaddal.

 

- Nem, ? nem jöhet velem, én túl messzire megyek, hogy hazaérjek. Mit gondolsz, én nem láttam, hogyan néz rád? Hogyan nyílik meg a szíve, ha a te hangodat hallja? - lehunyta a szemét. Egyszerre emlékezett anyja utolsó szavaira, a dacos válaszra, a véres vágyakra, és Milan h?séges rajongására, kitartó gyengédségére.

 

- Milan téged szeret Xéna.

 

- Szerethet, de rád van szüksége, s ez fontosabb az els? szeret? boldogságánál.

 

- Elmondod neki?

 

- Nem hiszem, hogy képes vagyok rá.

 

- Képes vagy rá, ha valaki, te képes vagy ilyen áldozatra is. - Esmeralda királyn?i tartása elveszett a könyörgésben.

 

- Ez a seb még nekem is túl fájdalmas lenne.

 

- Igen Xéna. Mégis az ilyen sebek vigasztalják legjobban lelkünk fájdalmát.

 

- Nem értem.

 

- Szegény Xéna, gondolom, hogy nem érted. Senki nem érti, aki nem tapasztalta még, hogyan forr be egy ilyen veszteség ütötte seb, hogyan csitul a fájdalom halvány folyamatos lüktetéssé odabent. Szegény Xéna, és a szegény férfi, aki mindkett?nknek kedves.

 

 

 

Milan az asztalnál írt. A negyedik kimutatásával végzett már, ha eggyel kész volt, gondosan aláírta, és félretette. Száraz, finom homokot szórt rá, hogy felitassa a tintát, aztán megdörzsölte a szemét. Holnap el?lépteti a helyettesét, és benyújtja lemondását. Mindig le tudta gy?zni a nehézségeket, de azok mindig világosak voltak. Xénával hetek óta valami baj volt, valami, amir?l nem beszélt. Ha nem találja a helyét a városban, akkor nem keresheti a megoldást egyedül. Milan pedig nem hagyhatja magára Xénát. Halk kopogtatás az ajtón.

 

- Elengedlek mára! Ma éjszaka már nem lesz szükségem rád. - szólt ki Milan.

 

Zavarba jött, amint Xéna lépett be. A harcosn? finom selyemköntösbe burkolózott. Halványkék, tengerre emlékeztet? ruhába. Milan el?ször látta így. Amikor páncélban volt, fegyverrel a kézben mindig er?t sugárzott, de ez most egészen másfajta hatalom volt. Más, de nem gyengébb er?.

 

Esmeraldának igaza volt, gondolta Xéna. Volt valami finom, légies, kecses és felemel? a saját fájdalmában. A torkában gombócot érzett, tekintetét szemérmesen a padlóra szegezte, ahogy a szónoklatra próbált emlékezni, amit egész délután fogalmazott. De a szavak elvesztek, amint Milan elélepett, és átölelte.

 

Herkules, te sohasem mutattad nekem ezt az oldaladat. Ha választok, tudom, hogy mindig a legjobbat választom, neki is, magamnak is. Miért nem tudom most mégsem kimondani? Miért, hogy vele akarok lovagolni a tavaszi legel?kön? Vele akarom megosztani az álmaimat. Nem akarok aggódni az éjszakai biztonságomért, vagy azért, hogy mikor eszem újra. Nyugodtan akarom üdvözölni az embereket a fegyvereim nélkül is. Érezni akarom az erejét, amikor egymás mellett fekszünk az ágyban. Hallani a szívverését a mellemen, hallani, ahogy a nevemet suttogja, amíg szerelmeskedünk. Nem lehet. Az én utam más, és abban ? nem vehet részt. Lelkemnek ez a része nem élhet most. Nem élhet együtt a soha meg nem bocsátó sötét kísértetekkel, akik mohón tolakodnak álmaimban.

 

- Miért sírsz Úrn?m? - Xéna kétségbeesetten nézett rá.

 

- Ne hívj így Milan! Többek vagyunk mi egymásnak, mint bajtársak.

 

- Így van kedvesem. - mondta az, és végigsimogatta Xéna sötét haját.

 

Ajkaival súrolta nyakának puha b?rét, gyengéden harapta a füle mögött. Xéna a sírás szélén már minden esélyét elveszítette, hogy megszólaljon. A fiú er?s karjának vigasztalása szétszaggatta utolsó elhatározását is. ?, aki hátrálás nélkül dacolt karddal, nyíllal, ököllel, elhullott egy gyengéd érintést?l. Meghajolt a fiú elvesztésének lehet?sége el?tt.

 

Xéna eltolta Milant, és megoldotta a selymet a vállán. Az elválás szomorúságát másként is ki lehet fejezni, a fájdalmas szív t?zbe borult, a fátyol a lábához hullott, és Milant kézen fogva maga mellé húzta az ágyra. Xéna teste lázas volt és kitartó. Remeg? combokkal szorította magába a fiút. Ujjai a hajába markoltak, míg ? csókolta a vállát, nyakát, kulcscsontjának a mélyedéseit. Xéna csíp?je er?s, lassú ritmusban ringott, két kézzel markolta Milan fenekét, érezte az izmok feszülését, a testében tomboló férfiasságot. A nedves, összegy?r?dött leped?t tépte önkívületében. Milan összekulcsolta ujjaikat, teljes hosszában az ágyra szorította ?t, és görcsbe ránduló csíp?vel siettette ?t. Xéna felkiáltott, amint a testük szorosan összeprésel?dött.

 

A kiáltás néhány percre félbe is szakította szerelmeskedésüket. Milan óvatosan csak a fejét dugta ki az ajtón, és zavartan menteget?zött a felriasztott cselédségnek. Xéna könnyes szemmel, és tiszta szívvel kacagott. Ritkán tett ? olyat, ami miatt menteget?znie kellett volna, különösen egy férfi el?tt, most boldogan nevetett Milan szégyenl?sségén, és a rémült cselédek tiszteletteljes hátrálásán.

 

Aztán a fiú visszamászott az ágyba, és belekeveredett az ágynem?be, mialatt apró csókokkal árasztották el egymást. Ekkor már lágyan, óvatosan ölelkeztek, a gyönyör izzása a ragaszkodás melegévé csendesedett.

 

Xéna felkelt, és lenézett a mélyen alvó városra. A leveg? friss volt, és ? örült, hogy mégsem tudta elmondani. Immár megértette a fájdalmat, de tudta, nem tehet mást. Milan az ágy szélén ülve nyúlt utána.

 

- Gyere vissza az ágyba, Xéna. Ez a csendes éjszaka olyan gyorsan elmúlik.

 

- Ölelj meg Milan! - hálás volt a sötétségnek, hogy elrejti a szemében csillogó könnyeket.

 

 

 

A reggeli nap beözönlött az ablakon, és melegével felébresztette Milant. A fiú a félálom kellemes érzésével nyújtotta karját Xéna felé. De csak a gy?rött, kih?lt leped?t érezte maga mellett. A szoba csendes és üres volt. Kapkodva öltözött, és Xéna szállására rohant, de az ajtó el?tt megtorpant. Már tudta, mit talál. Bár a csalódás keser? volt, nem volt meglepve. Az ablakból kinézett az ébred? világra. Tiszta nap volt, közömbös a bánat iránt.

 

Xéna ott lovagolt valahol a napsütötte földeken, fölötte az ég olyan lágy kék, mint azok a szemek, amelyekb?l - Milan tudta - csorognak a könnyek.

 

 

 

 

 

 

 

 

[$ticKy]

találtam én is egy hasonló sztorit mint phulay:

 

A párommal úgy döntöttünk, hogy lemegyünk a balcsira a hétvégére...

Nagyon szép volt az id?, kicsomagoltunk és úgy döntöttünk teszünk egy kellemes sétát a naplementében. Mikor lementünk a partra már nagyon kevesen voltak. Az id? kellemes volt és a víz is jónak igérkezett egy kellemes fürdözésre.

Mi pedig habozás nélkül a belevettetük magunkat a vízbe, ami csak derékig ért, úszkáltunk egy kicsit majd megöleltük egymást a vizben és elkezdtünk csókolozni. Hosszan csókoloztunk és a víz alatt lassan simogatni kezdett, teljesen beindultam...

 

Rávetettem magam a vizben, aminek következtében elestünk és jót nevettünk... de a móka nem ért itt véget, hosszan egymás szemébe néztünk majd újra csokolozni kezdtünk, egyre vadabbul és vadabbul. Közben a víz alatt is egyre szenvedélyesebben kezdte simogatni a combjaim már alig birtam magammal mikor a kezei egyre feljebb merészkedtek. Az én kezem is egyre lejjebb csúszott az izmos testér?l... ? csokolgattni kezdte a nyakam, én pedig egyre lejebb csúztattam a kezeim míg végül "megtaláltam" a farkát, benyúltam a fürd?nadrágjába, ami szemmel láthatóan és kézzel foghatóan nagyon tetszett neki. Elkezdtem húzkodni rajta a b?rt, halkan nyögdécselt miközben csókolgatta a nyakamat, és az egyik kezével masszirozta a mellemet... A másikkal pedig megindult a combjaim közé, elhúzta a bugyimat, és elkezdte simogatni a szemérem ajkaimat.

Abbahagytuk a csókolózást, egymás szemébe néztünk, egyetlen pillantással jeleztem hogy benne vagyok a dologba és ? az ujjával kezdett kényeztetni. Percekig csináltad majd hirtelen abbahagyta, és kimentünk a partra...

 

Már senki nem volt a parton, elfeküdtem a törölközön, ? pedig fölém hajolt, hevesen csókolozni kezdtünk.... Lassan lekerült a fürd?ruhánk. Elkezdtünk hemperegni és végül én kerültem felülre. Csókolgatni kezdtem a nyakát majd egyre lejjebb és lejjebb mentem, ? hatalmas sóhajtásokkal fejezte ki tetszését... Számba vettem a farkát és kényeztettem. Elösz?r csak puszilgattam a végét, nyalogattam, majd végül bekaptam, er?sen szoptam... Mielött elélvezett volna, abbahagytam, ? kihasználva az alkalmat, megfordított és elkezdett gyengéden de nagyon jól nyalni. Végül az orgazmus határára kerültem, ? látta ezt rajtam, gyorsan megfogott és beleültetett a kéjrúdjába, elkezdtem rajta lovagolni és hatalmasakat nyögtünk. Közben a melleimet csókolgatta és masszirozta a melleimet. Mélyen egymás szemébe néztünk, és hatalmasat élveztünk. Pár percig még benne ültem, és csókolgattuk egymást. Majd felöltöztünk és folytattuk a sétát. Beültünk egy romantikus étterembe vacsorázni. Kés? éjjel értünk haza, de életem

legpajzánabb hétvégeje volt amit soha nem felejtek el.

 

igaz, nem igaz, fogalmam sincs. de érdekes sztori.

[homa]

A Balatonon nyaraltam szüleimmel,amikor 1x csak úgy döntöttem,hogy elmegyek fürdeni 1et balcsiba

Megyek a kemény sárga 20as piros kerekű csepel bringámmal,és 1perc múlva már a strandon is vagyok,ahol szerencsére nem szednek belépőt,meg hasonló hülyeségeket...

A part is tele van jó csajokkal...gondolom,mi lehet még a vízben ...

hát bemegyek a jó meleg vízbe,és elindulok befelé.mer 40fok volt,és már rohadt melegem volt...

megyek-megyek,egyszer csak hasra esek,mer valaki egy kb fél méteres gödröt csinált az iszapba...és egyenesen egy lányra estem rá...

jó csaj volt,megismerkedtünk,megtudtam,hogy ő is Szombathelyi,mint én és ugyanannyi idős mint én

elkezdtünk beszélgetni,és közbe egyre beljebb és beljebb sétáltunk a vízben,míg végül már nem ért le a lábunk,itt megálltunk,és elkezdtünk csókolózni...

átöleltem,aztán a kezemmel egyre lejjebb mentem...

ezután(kb 10perc)fogtam a kezét,és beraktam a fürdőgatyámba...

ő elkezdte rajta húzogatni a bőrt,ez tetszett nekem...ugyhogy úgy gondoltam,hogy ő is megérdemel egy kis kényeztetést,úgyhogy nagy levegő,le a víz alá,fürdőruháját odébb húztam,és elkezdtem nyalni a két lába között található szépséget...

közben elfogyott a levegőm,úgyhogy feljöttem,és ő rögtön megcsókolt,jelezve,hogy tetszett neki...

elindultunk kifelé,de közbe egymás nadrágjában volt a kezünk

elhatároztuk,hogy elmegyünk egy másik strandra,ahol nincs senki(2-3utcánként van egy strand)

5perc múlva találtunk egy üres strandot,meg egy fa csónakot,amibe bemásztunk,és elkezdtünk csókolózni...

aztán a kezem elindul a lábai felé,és már meztelenek is voltunk

ezek után sejtitek mi történt...

csináltuk-csináltuk,egyszer csak jött a csónak tulajdonosa,és elkezdett velünk ordibálni,hogy mit csinálunk a csónakjában...

mi csa röhögtünk,és elkezdtünk rohanni a vízben,át egy másik strandra,ahol fojtatjuk,de nem volt több üres strand,úgyhogy maradtunk a csókolózásnál,meg a tapizásnál...

aztán elindultunk hazafelé,és közbe megbeszéltük,hogy majd msnen még beszélünk,aztán majd Szombathelyen is talizunk...

 

[ez egy kitalált történet!!!]

[Neoncsoves]

Nos akkor kezdem...

 

Egy kisebb csoport elindult megmászni az Alpok legmagasabb csúcsát.. Volt benne jó sok szép női teremtmény, gyönyörű szemmel, és hajjal. Meg persze testtel Aztán amikor másztak fölfele hirtelen megcsúszott az egyik legjobb nő, és ráesett az egyik pasira. Mind a ketten leestek, semmi bajuk nem lett. A többieknek jeleztek hogy semmi gáz, mindjárt utánuk mennek. Ehelyett, a nő elkezdte tapogatni a pasi testét... A csávó megfogta a kezét beletette a gatyájába. Közben csókoloztak, és melegítették egymást testükkel. Mikor a férfi megfogta, és vadabbul kezdett csókolni, megfogta és ő is benyúlt a nő tangájába, majd ujjazni kezdte, a csaj elkezdett vonaglani rajta, majd hatalmas nyögésekkel jelezte az élvezetet. később abbahagyták és vetkőzni kezdtek, majd a pasi szépen lassan a csaj lábát végig nyalva lassacskán közeledett a nő lyukához Persze egyre jobban ingerelte ez a csajt, megfogta a csávóka fejét és lassan odanyomta végre a pinájához. Nyalni kezdte, majd mikor megtalálta a csiklóját, óvatosan nyalni, meg simogatni kezdte. Ezután a csajszi leszopta a csávót, aztán látták hogy jönnek a túristák, gyorsan elmentek egy jégbarlangba. Hatalmas jégcsapok, és hideg volt. A nő már az élvezés szélén állt az ujjazástól, meg a nyalástól. Hirtelen elélvezett, hatalmasat nyögött visszhangzott a barlangban, testét elöntötte a forróság. A férfinek is kiverte, a férfi még nem élvezett el. Vártak egy jó negyed órát (15perc) és folytatták ahol abbahagyták. a csaj elkezdett vonaglani a férfi álló péniszén, és nyögött nyögött és nyögött. a férfi halkabb nyögésekkel jelezte hogy kezd elélvezni. Mikor az elélvezéshez jutottak, a nő gyönyörű testére engedte ki a spermát. Miután mind a ketten tökéletesen kielégültek elkezdtek a többiek után mászni. csak nagy hibát követtek el! Egyikőjükön se volt alsónemü (tanga, boxer ) ezért kezdtek fázni. végig az úton egymás mellett szorosan mentek néha ölelgették egymást. Végülis nagy szerelem lett belőle. Később mi történt, azt nem tudjuk meg mert az író má fáradt volt To be continued (folytatjuk )

 

 

Mielőtt jönnének a negatívumok, NEM NEM FAGYTAK MEG! ez végülis egy kitalált történet bármi megtörténhez :DD

 

Ez az iromány by 13 éves srác (én ) Ihletet adta: homa írománya

[PxE]

Adrienn

 

Én egy kedves szöszi lány vagyok, de rettent?? félénk. (persze azért most már más a helyzet!!!)Els?? lányos

kapcsolatom egy kollégan??mmel volt. Az egész még iskolaéveim alatt történt.(17 évesen) Akkor még nem

nagyon foglalkoztam a lányokkal. (persze olykor megnéztem a szép n??ket) Nos, az egész egy butik

irodájában történt. Kinyitottunk, és olyan unalmasan mentek a percek, hogy mint mindig beszélgetni

kezdtünk. De most valami egész másról, mint eddig. Évi egy 35 éves csinos n?? volt. (?? a kollégan??m)

Nagyon jól nézett ki. Csinos alak, helyes buksi, és elképeszt?? mellek!!!! Én csak tátott szájjal figyeltem

amiket mesélt. Úgy mondta el a történeteit, hogy az egészet láttam magam el??tt. Éreztem, hogy

átnedvesedik a bugyim. Szóltam hagyja abba most már, mert dolgom van még az irodában. (szokásos

gálya) Abba hagyta és én elmentem takarítani. Teljesen elmerültem a gondolkozásban, hogy milyen is

lehet egy másik n??vel. Magam el??tt láttam Évit, ahogy simogat és csókolja vékonyka testem minden

porcikáját. Észre sem vettem, hogy ott áll mögöttem. Gyengéden átkarolt, de er??szakosan betapasztotta

a számat a kezével. Nem tudtam mit csináljak. Kicsit megijedtem. Éreztem izgalmát ahogy

 

beleszuszogott a fülembe. Csókolgatni kezdte a nyakamat, és a keze elkalandozott egy kicsit a testemen.

Végig simított a fenekemen, aztán hátulról szorosan magához húzott. Markolta a melleimet, és egyre

hangosabban szuszogott. Ekkor éreztem, hogy innen már nincs vissza út. Hátra nyúltam, és én is

simogatni kezdtem izmos fenekét. Csókoltam és harapdáltam a kezét a számon. Érezte, hogy most már én

sem bánom ami történni fog, és levette kezét a számról. Csúsztatta lefelé egészen a puncimig.

Összerezzentem, hogy mi lesz ha megérzi, hogy mennyire felizgatott. Simogatott még egy kicsit és mikor

már én is hangosan nyögdécseltem, megfordított. Kigombolta a blúzomat, és megmarkolta a melleimet,

harapdálta, szívta, és én teljesen kész lettem. Már csak azon járt az eszem, hogy most már nagyon nagyon

akarom, hogy a nyelvével a puncimban járjon. Nagyon remegtem ,ezért felültetett az asztalra. Felhúzta a

szoknyámat és széttárta a lábaimat. Végig csókolta a lábamat, de a puncimat nem akarta. Nem bírtam

tovább, megfogtam a fejét és odahúztam. El??ször csak nyengéd csókokat nyomott a nedves puncimra.

Simogatta közben és becsúsztatta az újját. Kidugta végre a nyelvét is, és most már nyalta. Egyre több ujja

került belém. Teljesen kitöltötte a puncimat, és közben finoman nyalta.Nagyon nagyon jó érzés volt.

Nem akartam még elmenni, mert akkor vele mi lesz. De ellentmondást nem t??r??en, még jobban "belém

merült". Éreztem a gyomromban azt a furcsa érzést, amit??l már tudtam egyáltalán nincs messze az a

csodás érzés. Beleborzongott az egész testem akkorát élvztem. Lassan kihúzta kezét a puncimból, és

bedugta a számba. Azel??tt sosem kóstoltam meg az ízemet, de most nagyon akartam . Engedékenyen

kitátottam jó nagyra a számat, és lenyaltam róla minden finom nedvet. Kaptam még egy er??tlen puszit,

aztán Évi kiment. Nagyon hülyén éreztem magam. MI lesz ha kimegyek???? Felöltöztem, er??t vettem

magamon és kimentem. Évi akkor fordította meg a táblát az ajtón. Elhatároztam magamban, hogy

másnap én fogom ezt csinálni vele.

 

 

Házibuli

 

Általános és középiskolában is egy osztályba jártunk Ágival. Annak idején, úgy 8. oszály táján

szerelmes voltam belé, de a tiniszerelmek szokásához híven ez mindvégig plátói szerelem maradt csak.

Gimnáziumban aztán már igazi barátok lettünk, sokszor gyógyítottuk egymás sebeit, melyet az élet

ütött rajtunk. Egymás karjaiban sírtuk el szerelmi bánatainkat, de együtt örültünk a lassan kialakuló

kapcsolatainknak is. Az érettségit követoen elváltak útjaink, o Egerben, én Szegeden jártam foiskolába,

találkozásaink elmaradtak. Igazából egy-egy karácsonyi, névnapi és húsvéti lapon kívül nem is tudtunk

egymásról, csak a szóbeszédeket hallottuk: mint késobb kiderült, o tudta, hogy 2 éve van barátnom, és

én is hallottam, hogy van egy srác, aki kerülgeti. Semmi több.

 

Egy oszi napon történt. Barátnommel a foiskolai évek alatt rákaptunk a házibulik ízére, azt a szombatot i

s a megszokott társasággal akartuk tölteni. A csapat rajtunk kívül még két "jól bejáratott" párból, illetve

2-3 szóló fiúból és lányból állt. Az egyik srác szülei nagyon jól vannak eleresztve, o saját lakásban lakik,

nála szoktunk szombatonként, és néha hét közben is összejönni. Most sem volt ez másként. A társaság

8 körül jött össze. Ahogy szoktuk, mindenki valami kajával járult hozzá az esthez, az alkoholt pedig

közösen a fiúk szerezték be. Különleges alkalom volt ez, hiszen az egyik pár hölgyfele, Dóra 20.

születésnapját készültük emlékezetessé tenni. Hát sikerült...

Ettünk, ittunk is persze, és elokerültek az ajándékok: egy-egy könyv, néhány csecsebecse, és a

szokásos meglepik. Illetve egy nagy meglepetés mégis volt: belibbent a rég nem látott Ági, mint az

egyik eddig szóló fiú vadonatúj barátnoje. Nagy ovációval öleltük meg egymást, és persze rögtön

beszélgetni kezdtünk. Ezer modanivalónk volt egymás számára, ahogy régi barátoktól már szinte elvárható.

Közben emelkedett a társaság hangulata, egyenes arányban az elfogyasztott alkoholtartalmú üdítoitalok

mennyiségével. Valaki a táskájából egy xxx kategóriájú pornókazettát varázsolt elo, és közfelkiáltással

megszavaztuk, hogy inkább az, mint valamelyik televíziócsatorna "színvonalas" musora. Persze nem

maradhattak el a szaftos megjegyzések sem. Igazából senki sem tudja, hogyan, de aki nem egyedül

érkezett, szinte azonnal párja mellé vackolt, és heves csókcsaták alakultak ki. A szóló csapattagok,

gondolom mert zavartuk oket, megszavazták, hogy a bulit dizsiben folytatják. Távozásuk után 3 páros

maradt a helyszínen: a házigazda és barátnoje,az ünnepelt Dóra, Ági és új párja, illetve én a barátnommel.

Folytatódott a videó elotti csókparti, majd én a barátnommel szépen lassan egy másik szobába

húzódtam, a házigazda, Zsolt hálószobáját vettük célba. Talán az elfogyasztott alkohol hatására, azonnal

egymásnak estünk, még az ajtó bezárására sem figyeltünk. Egy pillanat alatt lekerült rólunk a ruha, és

úgy estünk egymásnak, mintha ez lenne az elso alkalom. Pedig egyébként sem éltünk önmegtartóztató

életet, a napi kétszeri szeretkezés megszokott volt. Egyszer arra lettem figyelmes, hogy valaki figyel

bennünket. Mint kiderült, a rég látott Ági barátja ált az ajtóban, és keze már egész mélyen mocorgott a

nadrágjában. A történethez hozátartozik, hogy még soha nem csináltuk többesben, de Évával, a

barátnommel már rég terveztük, hogy kipróbáljuk. O rögtön átlátta a helyzetet, meg valószínuleg észrevette

a srác domborodó nagrágját is, mert kihívó és becsábító mozdulatokkal inv!

itálta be körünkbe a fiút. Gáboron látszott az izgalom, és hogy benne is lenne a dologban, de félti új

kapcsolatát egy ilyen dologtól. A helyzet azonban gyorsan megoldódott: a társaság 3 tagja közben

keresésünkre indult, és a szoba ajtajában ott találta a merevedésével és bátortalanságával küzdo Gábort,

benn a helységben pedig engem a kokemény dákómmal tövig Évában. Mintha összebeszéltek volna:

egyszerre kezdték ledobni mindannyian a ruhájukat. Erre a kifejletre azt hiszem, az est elején senki sem

számított, de még csak nem is gondolt...

Az irányítást a házigazda Zsolt vette át: elobb egy pillanat türelmet kérve kiszaladt a szobából, visszatérve

pedig javasolta, hogy a fiúk a franciaágyon elhelyezkedve nézhessenek meg egy kis sztriptízt a lányok

eloadásában. Az ötlet mindenkinek nagyon tetszett. A csajok tényleg profi módon lejtettek elottünk,

farkaink szinte versenyt merevedtek. A szemlélo gyorsan felmérhette, hogy méreteink nem a felismerhetoség

határán vannak: nagyjából egyforma méreteink alapján gondolom, hogy Gábor és Zsolt farka is a

20 centisek kategóriájába tartozik. A lányok pedig: egyiknek jobb alakja volt, mint a másiknak.

Mindhárman vékonyak; ami feltuno: formára borotváltak, izmosak, és csodás, közepesen nagy cicikkel

bírtak. A végetéro tánc után a lányok is megrohanták a franciaágyat: érdekes(?) módon azonban senki

sem a barátjához ment oda. Ugye mondanom sem kell: a rég nem látott Ági engem szemelt ki, barátnom

Zsolt mellé feküdt, míg Dóri Gábort nézte ki magának. A lányok, mintha összebeszéltek!

volna, egyaránt a farkunknál fogtak meg minket: mondhatnám, versenyeztek, ki tudja keményebbre

szopni a párját. A hallatszó sóhajtásokból ítélve, mindhárman profik voltak. Ági? Be kell vallanom, talán

a helyzet izgalma miatt, de akkor úgy éreztem, nekem ilyen jót még soha senki sem szopott. A szája,

melynek már a formája is maga a bujaság volt, úgy járt a dákómon, hogy két perc után az élvezet mezsgyéjén

egyensúlyoztam. Persze a kíváncsiság: barátnomre tekintve azt láttam, o is hozza a formáját. Az o szája sem

volt semmi, ahogy már én is megtapasztaltam az alatt a két év alatt, amióta együttjárunk. Egyre hangosabban

sóhajtoztunk mi fiúk, amikor csöngettek. Zsolt titokzatos arccal ment ajtót nyitni, mindössze annyit mondott:

most jön a lányok ajándéka. A szobába visszatérve nem volt egyedül: egy jóképu néger srác állt

mellette, aki a Mizu becenéven mutatkozott be. Azt mondta, ez az egyetemi beceneve, mert legalább

megjegyezheto. Nem kellett igazán biztatni, o is vetkozni kezde!

tt. A lányok felsikítottak, amikor lekerült róla az alsónadrág: egy hatalmas, még csak félmerev faszt

pillantottunk meg, amely így is akkora volt, mint a miénk mereven. Megszavaztuk, hogy elsoként a

szülinapos Dóra próbálkozhat vele. O nem is húzta az idot, rábukott a srác farkára. Amikor

felegyenesedett, és kivette a dákót a szájából, egy kb. 24 centis, legalább 6 centi vastag fekete faszt

láttunk, amely az ég felé mered. Mi öten közben elhelyezkedtünk körben, és vártuk a folytatást. A srác

Dóri háta mögé állt, szétrakatta a lábait, és felszólította, hogy hajoljon le. Makkját a lány puncibejáratához

illesztette, és lasan beléhatolt. O valószínuleg az elozo játékok hatására már nedves volt, mégis felszisszent,

amikor a hatalmas néger farok eltunt benne...már legalábbis az elso kb. 20 centije. A többi valahogy

nem akart beférni. Mizut azonban ez nem zavarta, valószínuleg már megszokta, hogy a magyar

lányokat nem az o farkára méretezték. Lassan mozogni kezdett a lányban, mire az!

apró sóhajtásokkal válaszolt. Nagyon intenzív lehetett az élmény, mert körülbelül 10 perc múlva Dóri

hangos sikítással elélvezett. A néger srác ekkor kivette csodadákóját, és a lány hátára verte magját.

Ha azt mondom, beterítette, nem fejezem ki a valós látványt: ekkora spriccet még nem láttam,

pornófilmekben sem. Csak jött, és jött...

A lányok ekkor már nem bírtak magukkal: odaszaladtak,a tenyerükkel elsímogatták Dóri hátán a

spermát, lenyalták a kezüket, majd Mizut a karjánál megragadva az ágyhoz húzták. Barátnom rábukott

a farkára, és megpróbálta ismét használható állapotba hozni, miközben fenekét az ég felé meresztette.

Több sem kellett Gábornak: a barátnom pinájában egy pillanat alatt eltüntette a farkát. Én Ágit vettem

kezelés alá, és megismertem végre, milyen bársonyosan szuk a puncija. Az épp elélvezett Dóra Zsolt

farkát kezdte szopni, míg nedves pinájába Mizu nyúlkált néhány ujjával... Az éjszaka hátralévo részében

aztán a testvériesség elve alapján nem csak Mizu, de mi hárman is bejártuk a lányok puncijait.

Bebizonyítottuk, hogy ha méretben nem is, de teherbírásban elérjük az o szintjét. Reggel 6 körül

élveztünk utoljára, spermánk utolsó cseppjeit a lányok ajkaikkal tüntették el...

Nem tudom, hogyan, de mind a heten elfértünk, bár egymás hegyén-hátán, a franciaágyon.

Azóta, bár Mizunak karácsony elott sajnos haza kellett utaznia, többször összejöttünk, és töltöttünk

el kellemes estéket azon a bizonyos ágyon...

 

Zsuzsa a szexdémon

 

A barátn?m esküv?jén ismerkedtem meg Zsuzsával. Jót beszélgettünk és telefonszámot is cseréltünk, de ahogy ez lenni szokott, a dolog hamar feledésbe merült. Képzelhetik, mennyire meglep?dtem, mikor egyik este az ? bársonyos hangja várt az üzenetrögzít?n. Ha van kedved, nyolc órakor ugorj át hozzám egy pohár borra......

Pontosan nyolc órakor csöngettem a lakása ajtaján..... Mikor ajtót nyitott, majdnem hanyatt estem a meglepetést?l, ahogy megláttam mit visel.

Nem volt rajta más, csak egy mélyvörös, félig áttetsz? neglizsé, alatta pedig fekete csipke bugyi, amib?l érzékien villant ki elefántcsontszín combja. Csodálatosan nézett ki! Mi van veled? - kérdezte mosolyogva. Kicsit meglep?dtem, ez minden.... - válaszoltam. Gyere csak ide mellém a kanapéra... - hívott. Ahogy leültem, a keze a combomon termett és simogatni kezdte. Ezt nem hagyom ki semmi pénzért!" futott át az agyamon a gondolat és vadul megcsókoltam. Gátlástalan nyelvével körbetáncolta ajkaimat, én pedig a sajátommal olyan mélyen hatoltam szájába, ahogy csak bírtam. Letéptem róla a vörös fátylat, ? pedig kivillantotta szétnyitott combjai között borotvált punciját. Nagyon ki lehetsz éhezve te ribanc..... - lihegtem a fülébe. Elveszem, ami kell nekem és most gyere már! - nyögte, miközben kemény dárdámat majdnem a torkáig lökte. Vadul döftem a száját, közben bal kezemmel a csupasz puncikáját simogattam. Olyan nedves volt már, hogy szinte csorgott bel?le a lé. Az els? adagot a torkába spricceltem. Csak úgy folyt le a szája szélén. Tovább szopott és közben nagyokat nyögött, ahogy a csiklóját izgattam. Egyik kezének mutatóujját benyálazta és feltolta a seggembe. Annyira beindultam, hogy le se lankadtam. Kirántottam a szájából fegyveremet. Két kezét összefogtam a feje felett, térdemmel szétfeszítettem lábait, hogy pinácskája szabadon és védtelenül táruljon k?kemény farkam elé. Még nem volt elég te ribanc? - préseltem ki összeszorított ajkaim között. Azzal belenéztem mélykék, dühösen villogó szemeibe és tövig belöktem neki farkamat. Állati sikollyal vonaglott, miközben egyik orgazmusból a másikba zuhant, én csak löktem, szememet le nem vettem volna hasfalának vonagló izmairól, amik a kéjhörgésekkel egy id?ben húzódtak össze és eresztettek ki. Visíts te kurva! - üvöltöttem, szintén eksztázisban. Mikor éreztem hogy újra jövök, kirántottam farkamat bel?le és hatalmasat l?ttem melleire és hasfalára.

Ezután a kezem következett: el?bb csak két ujjamat dugtam fel neki, majd sorban a többit is, míg végül az egész öklöm a puncijában volt. Ilyen kéjes sikoltást még nem volt szerencsém hallani, mint amit ? produkált. Vadul feszült rá öklömre és addig lökte magát rá, amíg el sorozatban el nem élvezett újra. Gyerünk te kurva! - hörögtem. Addig löktem belé öklömet, amíg annyira fel nem gy?lt benne a feszültség, hogy forró, meleg sugárban pisilni nem kezdett. Ekkor már kész volt, de én még nem. A hasára fektettem és a hüvelyét?l még nedves farkamat a popsijába löktem. Te patkány! - visította. Keményen törtem magamnak utat a sz?k falak között. A szoros popsija meg?rjített, olyan mélyre hatoltam belé, ahogy csak bírtam.....már nem is nyögött, teljesen kikészítettem. Nyeld le, te ribanc!

Azzal kirántottam dárdámat a seggéb?l, és a szájába nyomtam. Szája ráfeszült a farkamra, fogai a makkomba vájtak. Mint egy lávafolyam, úgy tört föl bel?lem a sperma... Ujjai fürgén masszírozták heréimet, szájával az utolsó cseppet is kiszívta bel?lem....Éreztem, hogy minden er? elszáll bel?lem, de utolsó energiámmal még tövig löktem szájába farkamat, hogy leveg?t is alig kapott. Mint egy béka, úgy terült ki a kanapén, csak a melle zihált. Teljesen kikészült.

Szerencsére, mert már nekem sem volt sok er?m.....

 

 

[JoeGunn]

Kitaláltam egy sztorit:

 

Peti vagyok, 17 éves. Egyik nap utazok a vonaton, már késő este volt, egyedül én utaztam abban a kocsiban. Az egyik állomáson felszállt egy nagyon csinos lány, nagyon jó alakja volt, gyönyörű arca, szemei úgy ragyogtak mint a nap. Első pillantásra beleszerettem. Nagy szerencsémre pont elém ült, és elkezdett nézelődni. Egy pár perc múlva elkezdtünk szemezgetni egymással, és láttam a szemeiben hogy én is tetszem neki. Ez után még eltelt pár perc, és nagyon aranyosan rámmosolygott. Ezután elkezdtünk beszélgetni, kiderült hogy ő is 17 éves. Beszélgetés közben megérintettem meleg, szép combját, neki azon pillanatban elállt a szava, és elkezdett mély levegőket venni, és egyre melegebb és melegebb lett a combja. Elkezdtem simogatni a már szinte forró combját, és egyre feljebb mentem. Hírtelen megcsókolt, én meg elkezdtem ujjazni a tűzforró, nedves punciját. Hevesen csókolóztunk,én abbahagytam az ujjazást, és letérdeltem elé. Elkezdtem nyalni a punciját, ő meg egyre széjjelebb tette a lábait, és láttam rajta hogy nagyon élvezi. Egyre hangosabbakat nyögött, puncija már tűzforró volt, én meg nyaltam tovább, és közben ujjaztam megint. Másik kezemmel benyúltam a pólója alá, és elkezdtem simogatni hideg kezemmel a melleit, éreztem hogy megmerevedtek a bimbói. Ő közben kiabálta hogy még!, még!, és hirtelen egy nagyon sikított, sikerült kielégítenem. Ekkor már én is felforrósodtam, leültem mellé, és elkezdtünk szenvedélyesen csókolózni. A farkam már nagy izgalomban volt, ő ezt észrevette, rámnézett , megcsókolt, és letérdelt előm. Lehúzta a sliccemet, és elővette a szerszámomat. Már az érintésétől nagyon izgalomba jöttem, főleg akkor amikor elkezdte nyalogatni, és hirtelen bekapta tövig, szépen lassan elkezdett szopni, nagyon élveztem szép ajkai érintését. Egyre gyorsabban szopott, én meg közben szememmel hogy hagyja abba. Ő fölállt, és beleült a farkamba, elkezdett lovagolni rajta, egyre gyorsabban, én meg annyira élveztem hogy szinte órdítottam. Ő is élvezte, hatalmasakat nyögött. Közben elkedtünk csókolózni, egyik kezemmel átkaroltam, másikkal a melleit gyúrtam. Eljutottam az elélvezésig, mind a ketten csak lihegtünk, ő rámmosolygott, én is rá. Felöltöztünk, mert időközben mindent ledobtunk magunkról. Újra elkezdtünk beszélgetni, és csak most kérdeztem meg hol lakik. Kiderült hogy ugyanabban a városban lakik ahol én. Leszálltunk az állomáson, én meg kézenfogva elkísértem haza, és a házuk előtt még csókolóztunk egy darabig. Úgy váltunk el egymástó, hogy telefonszámot cseréltünk, és másnapra megbeszéltünk egy találkozót. Azóta ő a csajom, és nagyon szeretjük egymást.

 

 

Na ennyi. Elég rövid lett, de majd fejlődök még. Ahhoz képest hogy most pattant ki a fejemből nem is olyan rossz.

[JoeGunn]

Találtam pár jó sztorit:

 

 

Stoppos lány:

 

Pénteken este fele megyek kocsival haza. Az út szélén egy nagyon csinos fiatal lány áll. Eloször azt hiszem hivatásos, de amikor látom mellette a nagy táskáját, akkor megállok. Elmondja, hogy hétvégére megy haza a szüleihez, mert pesten jár gimnáziumba és kollégiumban lakik. De sajnos délután elaludt és lekéste az utolsó vonatot. Ezért állt ki stoppolni. Meleg este van. A lányon is csak egy rövid miniszoknya és egy picike top van. Melltertót nem hord, csak apró mellei vannak.

Beszélgetünk egy kicsit a suliról, barátokról. Elmeséli, hogy két hete hagyta ott a barátja és most nem ér rá eljárni, mert sokat tanul. A kollégiumban pedig csak lányok vannak. Nagyon fáradt lehet, mert amikor egy kicsit hallgatunk lecsukja a szemeit és a feje lekókad. Nem is zavarom, csak néha pillantok rá.

Egy ilyen pillantásnál tunik fel, hogy a szoknyája felcsúszott és kilátszik a csipkés bugyiba bujtatott puncija. A jobbkeze a combján, és a mutatóujja önkéntelenül fel-alá símogatja a punciját a bugyin keresztül. Alig tudom levenni a szemem, és rögtön erekcióm lesz. Várok egy kicsit majd a jobb kezemmel én is finoman símogatni kezdem a punciját. O nem adja jelét, hogy észrevette volna. Egy kicsit elorébb nyomja a csípojét, és érzem, hogy a bugyija kezd nedvesedni. Így haladhatunk vagy öt percig, amikor kicsit félretolja a kezemet és félrehúzza a bugyija szárát. Továbra sem mutatja, hogy felébredt volna, de én nem hiszem, hogy ne tudta volna mit csinál. Próbálom a bugyi szár mellett csiklandozni a csiklóját és végigszántok a kisajkak közötti völgyben egészen le a lukacskájáig. Ekkor felriad. Azt mondja, hogy nagyon finom kezem van és o már régóta hiányolja a simogatást. De még szuz és erre vigyázni is akar. A barátjával eddig csak simogatták egymást és franciáztak. Megnyugtattam, hogy vigyázok rá, és folytattam az izgatását. Peckeltem egy kicsit a csiklóját. Idonként lecsúszott a kezem a nedves vágatom és körbesimogattam a hüvelye bejáratát. Majd vissza. Nem kellett sokáig csináljam, amikor hirtelen úgy elore nyomta a csípojét, hogy az ujjam mélyen beleszaladt a szuz lukacskájába. Ekkor hangos sikoltással élvezett el. Szerencsére az ujjammal nem szakítottan el a hártyáját, így a szuzességét is sikerült megóvni.

Néhány perc pihegés után feléledt és a sliccem felé kezdett tapogatódzni. Lehúzta és nagy nehezen kiszabadította a már rég mereven álló farkamat. Olyan apró keze volt, hogy alig érte körbe a makkom alját. Finoman elkezdte simogatni a csupasz makkom száraz borét. Mintha villámütés ért volna. Sürgosen kerestem valami kis mellékutat, ahova félreálhatok. Már alig láttam az utat, amikor sikerült leállítani az autót és hátratolni az ülésemet. O éhesen rávetette magát a péniszemre és elkezdte elobb a makkját nyalogatni, majd egészem mélyen a szájába vette. Én fél kézzel ügyetlenül kiszabadítottam a picike melleit a topból és elkezdtem a bimbóit morzsolgatni. Ilyen elokészületek után nem kellett nekem sok és máris a szájába élveztem. Sajnos nem nyelte le, csak kiköpte az ablakon. Azt mondta, hogy nem képes megszokni az ízét. De a melleinek simogatásától úgy fölizgult, hogy kénytelen voltam szárazra nyalni a punciját, amit o ismét hangos sikoltással köszönt meg.

Aznap otthon kicsit magyarázkodni kellett, hogy miért maradtam tovább dolgozni, de megérte.

 

 

 

Az első találkozás:

 

 

A történet a múlt év végén esett meg velem. Egy hétköznap délután jöttem haza az egyetemről, szokás szerint felszálltam a villamosra. Találtam magamnak helyet, leültem és elkezdtem olvasni az egyik napilapot. Teljesen belefeledkeztem az újság olvasásába, nem is figyeltem arra, hogy miként cserélődnek az emberek a közvetlen közelemben.

 

Egy ideje már utaztam a villamoson, mikor kellemes parfüm illata ütötte meg orromat. Felnéztem az újságból s mellettem egy 40 év körüli hölgy foglalt helyet. Az első pillanatban szorongás fogott el, majd ezt az érzést felváltotta az érdeklődés. Alaposan szemügyre vettem, persze úgy, hogy Ő ne vegye tolakodásnak. Vállig érő fekete hajától először nem igazán láttam az arcát, de miközben leült, megigazította ruháját s haját félre simította feltárult az arca. Megláthattam csodálatosan barna szemeit, pici orrát és feltárultak arc vonásai. Mi tagadás csodálkoztam rajta, hogy ennyi idősen is mennyire fiatalosan néz ki, persze csak ha az ember eltekint néhány apróságtól, s miért ne tekintene el. Miközben kabátját meglazította előbukkant formás nyaka, s én egyre jobban kezdtem elveszni. Az enyhe télnek köszönhetően térdig érő szoknyát hordott és mikor helyet foglalt a szoknya feljebb csúszott a lábán, látni engedve combjának egy részét. Fekete harisnyája a lábán lábszárközépig érő fekete csizmába torkollott. A látvány döbbenetes volt. Nem tudtam róla levenni a szemem.

 

A következő percben ránéztem az arcára és tekintetével találkoztam szembe. Lebuktam, kész végem ! Minden bizonnyal látta rajtam, hogy zavarban vagyok, de kérdőn figyelt tekintetével. Zavaromban csak egy gyors biccentés és valami halk motyogás tellett tőlem, majd gyorsan visszamerültem az újságomba, s úgy tettem, mintha mi sem történt volna.

 

Nem mertem ránézni ! Pedig nagyon szerettem volna. Következik az én megállóm, elraktam az újságot, és a leszálláshoz készülődtem. Ekkor jött a meglepetés. Ő is felállt és szemmel láthatóan leszálláshoz készülődött. Megláttam kosarát, amit idáig a másik oldalán tartott. Bevásárlásból jöhetett, erre utaltak a kosárban a bevásárló reklámszatyrok.

 

A villamos megállt, az ajtók kinyíltak s megkezdődött a leszállás. Udvariasan magam elé engedtem, de mielőtt elém lépett volna, hozzám fordult.

 

-Segítenél ? -kérdezte a kosárra mutatva.

 

Az első pillanatban nem is fogtam fel mit mond, csak a hangjára figyeltem. Szerencsére testem reagált és megemeltem a kosarat. Nehéz volt, csodáltam, hogy idáig hogyan tudta elhozni. Leszálltunk. A kosár után nyúlt, kezünk összeért, bennem melegség áradt szét. Miközben átadtam a kosarat megköszönte segítségem, de mikor elindult, ugyanabba az irányba ment, mint amerre én. Melléléptem és most én szólítottam meg:

 

* Messzire megy ? Én is erre lakom és szívesen segítenék.

* Nem lakom túl messze, de a segítséget elfogadom, mert nagyon nehéz a kosaram.

 

Ezzel elindultunk. Az úton nagyon barátságosnak tűnt. Beszélgettünk. Megtudtam, hogy három házzal lakik mellettem, férjezett, gyermekük azonban nincsen. Miközben beszélt én csípőjét néztem és arra gondoltam, milyen szerencsés a férje.

 

Megérkeztünk ! Egy 10 emeletes házban laktak a 4. emeleten. Bementünk a lépcsőházba !

 

* Köszönöm a segítséget, de cserébe had hívjalak meg hozzánk egy kávéra, vagy teára.

 

Elfogadtam a meghívást, hiszen addig is láthatom. Beszálltunk a liftbe. Kigombolta kabátját, tekintetem szinte azonnal a mellére szegeződött. Egyszerűen nem tudtam parancsolni a szememnek. Fehér ingén keresztül látszott melltartójának körvonala és mivel a felső gombok ki voltak kapcsolva látszott mellkasának is egy része. Ránéztem, tekintete most is figyelt akár a villamosban. Elmosolyodott. Ezek szerint nem bánja, ha nézem. A lift megérkezett a 4. emeletre. Kiszálltunk Ő ajtót nyitott és behívott. Kabátomat levettem, majd helyet foglaltam a nappaliban. Tekintetem a szomszéd szoba nyitott ajtaján keresztül a hatalmas franciaágyra esett. Eközben, Ő teát főzött a konyhában. Mikor készlett behozta és letette az asztalra. Megtudtam, hogy Katinak hívják, a férje egy vállalati úton van Németországban. Össze is tegeződtünk. Szemem azonban állandó jelleggel a mellén járt. Észre vettem, hogy már nincs rajta melltartó. Ez nagyon felizgatott. Miközben beszélgettünk, láttam, hogy, mellbimbói a selyemingéhez érnek és ettől egyre keményebbek lesznek. Felállt a fotelből és elém lépett.

 

* Felizgat, ahogy nézel ! -mondta- Vonzónak tartassz ?

* Igen !-hebegtem meglepve.

 

Teljesen kigombolta ingét, láthatóvá tette melleit. Térdre ereszkedett. Kigombolta nadrágomat, kiszabadította boxer alsómból az akkor már igen csak meredező férfiasságomat és a szájába vette. Mint aki már régen nem szeretkezett, olyan vadul szívta farkamat. Keze közben folyamatosan mozgott rajta. Eszméletlenül izgató volt. Kivette a szájából, bal kezével bal mellét megfogta, jobb kezével odaemelte a mellbimbójához farkamat és vadul elkezdte a izgatni vele a már megkeményedett mellbimbóját. 2-3 perc után nem bírtam tovább. Felemeltem a földről, nekitámasztottam a fotelnek, megfordítottam, hogy háttal legyen nekem. Felemeltem szoknyáját, széttéptem puncijánál a harisnyáját, tangáját félrehajtottam, így előbukkant puncija. Lehajoltam és nyelvemmel elkezdtem játszani a csiklójával. Nagyon élvezte, hangján is hallható volt. Sóhajtozott és szaporán vette a levegőt. Gondoltam egyet nyelvemmel behatoltam a hüvelyébe. Sikoltott egy halkat és elélvezett. Ekkor megfordult. Levetkőzött anyaszült meztelenre. Leült a fotelbe, felhúzta lábait, kezével szabaddá tette csiklóját. Odahajoltam, elkezdtem egyre gyorsabban járatni a nyelvem borsószem nagyságnyi testrészén. Kis idő múlva az egyik ujjammal behatoltam hüvelyébe. Egyre hangosabban zihált. Nem tudtam tovább várni, fölé kerekedtem és bevezettem farkamat forró puncijába. Vadul mozogtam. Katinak nem kellett sok, ismét élvezett hangosabban, mint azelőtt.

 

Én sem bírtam már sokáig. Ekkor kivette farkamat a hüvelyéből, letérdelt elém és elkezdte szájával izgatni. Üvölteni tudtam volna a gyönyörtől. Kérte, hogy élvezzek a testére. Nem is kellett sokáig várnia. Úgy robbantam szét kezében, akár egy petárda. Észre vettem, hogy kezével a csiklójával játszik, ahogy élveztem Ő rányomta megduzzadt csiklójára az ujját, halkan sikított és ugyanabban a pillanatban elélvezett.

 

Sokáig nem tértem magamhoz, gyenge voltam. Kati is kimerülhetett, mert mikor felnéztem aludt. Összeszedtem a holmimat és kiléptem az ajtaján. Haza felé az járt az eszemben, hogy én 21 évesen mekkora örömet tudtam szerezni egy nálam tapasztaltabb asszonynak. Jóleső érzés volt.

 

Kati volt az első "érettebb" asszony az életemben. A mai napig is tartom Vele a kapcsolatot, s mikor a férje üzleti útra megy, gyakran felhív egy teára.

[macsek90]

Találtam 1 sztorit :

 

"Szégyenlős Tini"

 

Andi belopózott az egyik öltözőfülkébe, és magára zárta az ajtót. Gyorsan levette a bikinijét, és kiélvezte a teljes meztelenség izgalmas pillanatait. Halkan pihegett, mellkasa ütemesen mozgott, mellbimbói merevedtek, izmai megfeszültek a gondolattól, hogy egy idegen helyen van ilyen sebezhető módon. Persze be volt zárkózva, és öltözött már át ilyen helyen, de most valami másra készült.

 

Andi a melleit simogatta. Kint néha jöttek mentek az emberek, akik átöltöztek az úszáshoz, vagy épp befejezték azt. Néha ijedten elvette a kezét a testétől, amikor pont az ajtó előtt elsétált valaki, aztán elpirulva megint magához nyúlt. Nemsokára már a lába közét simogatta. Ő maga is elcsodálkozott, mekkora izgalom járja át, és hogy milyen hamar benedvesedett.

 

Leült az öltözőpadra, kicsit hátradőlt a falhoz. A lábait maga alá vonta, és teljesen széttárta, a szűk fülke faláig. Egyik kezével izgatott mellbimbóit dörzsölte, a másikkal szégyenlősen a punciját kezdte simogatni. Beleborzongott a gondolatba, hogy mi történne, ha valaki kinyitná az ajtót, amivel szemben ülve így kitárulkozott. Hirtelen abbahagyta, és fölkelt ellenőrizni a zárat, majd visszaült ugyanabba a pózba. Kicsit nevetett magán a félénksége miatt, és próbált ellazulni.

 

A testét elöntő kéj hamar levetkőzte a gátlásait, és bár fokozottan figyelt a külső hangokra, egyre inkább akarta az élvezetet, és nem törődött semmivel. Keze az otthon megszokott mozdulatokkal dörzsölte a csiklóját, és ujjai időről időre egyre mélyebben hatoltak be átnedvesedett hüvelyébe. Gerince, és minden izma megfeszült, megpróbált óvatosan, és halkan mozgolódni a padon, de ez egyre nehezebben ment.

 

Egyszercsak nevetést hallott, tisztán és érthetően, mintha mellette lenne valaki. Ijedten elkapta a kezét, és rádöbbent, hogy az ajtó előtt néhány fiatal hecceli egymást, fiúk lányok, olyan idősek lehetnek mint ő. Az osztálytársai voltak, nem is sejtették, hogy Andi bent van, azt főleg nem, hogy mit művel. Belenyilalt a lányba a kaján exhibicionizmus, kihívóan felhúzta a lábait, és közszemlére tett punciját gyors kézmozdulatokkal ujjazni kezde.

 

Miközben a többiek kint beszélgettek, Andi tövig feldugta két ujját, és ütemes kézmozdulatokkal dugta magát velük. Rossz lánynak érezte magát, és ez meglepően jó érzés volt a számára. Átszellemülve önkielégített, és néhány pillanatra belegondolt, hogy egy uszoda öltözőfülkéjében teszi ezt, miközben kint idegen emberek mászkálnak. Észre sem vette, hogy már nincsenek az ajtó előtt a többiek (biztos úszni mentek). Lehunyt szemmel vonaglott, lábaival a falnak támaszkodott, és igyekezett mindezt hangtalanul csinálni, de a padka egyre jobban nyikorgott, és az ajkát elhagyó kéjes sóhajokat is egyre nehezebb volt kordában tartani.

 

Már nem volt visszaút, a következő másodpercekre elvesztette a kontrollt, bár ez óráknak tűnt számára. Lihegve, erőlködve önkielégített, nedvességtől csillogó keze ütemesen csattogott, amint tövig taszította magába ujjait. Végre elborította az agyát az endorfin, görcsberándult a teste, másik kezével kétségbeesetten kapaszkodott, és ajkán kiszaladt nyögések, és apró rángások közepette Andi elévezett az öltözőfülkében.

 

Lassan elengedte az élmény, ahogy az izmai elernyedtek, a lány összekuporodott padon, és percekig pihent, várta hogy elhagyja a remegés. Amint képesnek érezte rá magát, hogy kimenjen az emberek közé, felvette a bikinijét, és szégyenkezve elsietett a fülkétől, a zuhanyzóba. Magára engedte a vizet, hogy lemossa a szenvedély nedveit, és kerülte a bentlévők tekintetét. Úgy érezte, megbélyegezte magát, hogy látják rajta, mit tett magával az előbb, de persze valójában senki sem figyelt fel rá.