Ismerkedés A Photoshoppal - Gyakorlatban Ii.

[tibiole]

Ismerkedés a Photoshoppal - gyakorlatban II.

 

Újabb fejezetéhez érkezett a gyakorlati Photoshop-bemutató cikksorozatunk. Korábban már megismertük a munkaablak felépítését, és a rendelkezésre álló eszközöket. Ebben a részben szemügyre vesszük a menüsor különböző pontjait, melyeket majd mindennapi munkák során gyakran fogunk használni, valamint szót ejtünk a réteges rajzolás szerepéről.

 

Cikkünk előző, bemutatkozó részében bepillantást nyerhettünk a Photoshop legújabb verziójába, megnéztük az Eszköztárat és a kezelőfelület egy részét. Ezek mellett szót ejtettünk a layerekről is. A mostani, második részben megismerkedünk a program saját formátumával a PSD-vel, megnézzük a menüsort, ahol rengeteg új és hasznos ponttal fogunk találkozni. A menüsoron nem sorban megyünk végig, inkább a rajzolás során alkalmazható logikai sorrend szerint haladunk, előtte azonban térjünk vissza még a rétegekre, és a PSD formátumra.

 

PSD, avagy miért különleges a Photoshop fájlformátuma?

 

Mielőtt bármiféle komolyabb magyarázkodásokba kezdenénk, próbáljuk ki inkább rögtön az Adobe ezen saját képformátumát: hívjunk be egy képet, és az előző részben már megismert íróeszköz segítségével (Horizontal Type Tool) helyezzünk rá valamilyen feliratot. Ha ez kész, akkor mentsük ezt el PSD formátumba, majd zárjuk be az ablakot. Hívjuk be újra a képet, és a mozgató tool segítségével (Move Tool) az imént írt feliratot mozgassuk lenyomott egér kíséretében arrébb. Na ez a PSD, ezek a rétegek. Láthatjuk, hogy a feliratot nagyszerűen tudjuk mozgatni, de ugyanígy bármilyen más formát, effektet is tetszőlegesen változtathatunk. Ez a réteges rajzolás hatalmas előnyt nyújt a későbbi módosítások esetében is, hiszen egy hagyományos GIF, JPG, BMP, stb. fájlformátumban erre nem lenne lehetőség.

 

A menük dzsungelében

 

Hogy ne vesszünk el a menük labirintusában ajánlatos megtanulni a gyorsbillentyűket. Erre azért van szükségünk, mert rengeteg menüpont van, és ha valamelyik kell, akkor egy-két billentyű lenyomásával oda is ugorhatunk. A gyorsbillentyűk használata elengedhetetlen a Photoshop használatánál a gyors munka érdekében. De térjünk rá a menüpontokra és annak részeire (ezeket a könnyebbség kedvéért példák segítségével fogjuk bemutatni).

 

Fájl menü

 

Ez egy eléggé általános, minden szoftverben hasonló felépítésű menü itt lehet menteni, vagy a üres dokumentumot létrehozni. A File/New menüpontra rákattintva a megnyíló ablakban hozhatunk létre új dokumentumot. Beállíthatjuk a kép magasságát, szélességét manuálisan és ezeknek a mértékegységét is megadhatjuk, például, hogy ne cm-ben, hanem képpontban számítsa. Választani tudunk előreformázott képkeretek közül is, és beállíthatjuk még a színek típusát (pl. RGB, Bitmap).

 

Select menü

 

Hozzunk létre egy új dokumentumot, mondjuk 400*400 pixel méretűt, fehér háttérrel, hogy kipróbálgathassuk a Select menü opcióit. Az új dokumentumon a kijelölő eszközökkel jelöljünk ki egy tetszőleges részt. Most nézzük a Select menü opcióit: az All pontal az aktuális layer teljes felületét tudjuk kijelölni. Inverse: kijelölés visszavonása. Modify: a kijelölést módosíthatjuk a segítségével. Border: keretet konvertál a kijelölésből az általunk megadott értékeknek megfelelően. Smooth: lekerekíti az általunk megadott mértékben a kijelölt részt. Expand: Megnöveli a kijelölt területet, a megadott értékkel. Contract: Csökkenti a kijelölést. A Feather már egy érdekesebb opció, bemutatásához nyissunk meg egy tetszőleges képet, majd jelöljünk ki rajta egy részt. Ezután menjünk rá a Feather opcióra, és adjunk például 30-as értéket. Látszólag semmi nem történt. Azonban most nyomjuk le a backspace gombot a klaviatúrán: bizony, a kijelölt rész szélei "finomak", fokozatosak, nem pedig éles kontúr határolja őket.

 

Layer menü

 

Egyet visszaugorva vegyük szemügyre a Layer menüpontot. Ismét nyissunk meg egy tetszőleges képet, majd jelöljünk ki rajta egy tetszőleges részt, mint az előbb. (Pl. egy alakot, vagy egy szabálytalan formát.) Ezután nyomjuk le a CTRL+C gombokat a kijelölt rész másolásához, majd a a CTRL+V-t a beillesztéshez. A kijelölt rész rámásolódik a képre, de ha megfigyeljük, egy új layerre. Legyen ez az újonnan keletkezett layer az aktív layer (az aktív layert onnan ismerjük meg, hogy kék színnel van jelölve a layers eszköztárban), és most nézzünk néhány példát a menüből.

 

New: Itt hozhatunk létre új, üres layereket a new layer paranccsal. Effects: Az egyik leghasznosabb opció, itt effektezhetjük a rétegeket, kattintsunk rá. (Fontos megjegyezni, hogy a rétegen szereplő szöveg hatásait is ugyanitt tudjuk majd állítgatni.) A felbukkanó ablakban külnböző alpontokat láthatunk. Drop Shadow: árnyékot ad a layernek - beállíthatjuk, hogy milyen szögből, milyen távolságra, milyen intenzitású és színű árnyékot szeretnénk a rétegre vetíteni. Outer Glow (külső fénylés): olyan érzetet kelt, mintha a layer széle kívülről fénylene. Inner glow (belső fénylés): hasonló az előzőhöz, ezt is több szempontból állíthatjuk. Bevel and emboss: ezen belül újabb négy effektezésből választhatunk, ha a megnyíló ablakban a Style lenyitható menüre kattintva kiválasztjuk a lehetőségeket, például domboríthatjuk a layert, vagy benyomhatjuk több pontból (az Angle, Depht, Blur opciókkal állíthatjuk a domborúság vagy benyomás szögét, mélységét, és szélességét).

 

Filter menü

 

Ennek a szemléltetéséhez legjobb, ha ugyancsak megnyitunk egy képet, vagy rajzolunk valamilyen ábrát. Az almenüpontok rendkívül sokan vannak, és beszédesek így nem érdemes külön szót ejteni róluk.

 

Image menü

 

Ebben a menüben leginkább a kép vagy a kijelölt terület, layer színével kapcsolatos beállításokat végezhetjük el. Tehát szokás szerint nyissunk meg ismét egy tetszőleges képet, és a teljes képen próbáljuk ki a beállításokat, vagy jelöljünk ki a kijelölő eszközökkel egy tetszőleges területet. Röviden a legfontosabbakról - Mode: itt állíthatjuk be a képünk színkezelésének módját (általánosan az RGB van megadva, ha nem ebben dolgoznánk, akkor esetleg előfordulhat, hogy néhány effektet nem tudunk a képen alkalmazni, így ha GIF vagy BMP képet nyitunk meg, előbb mindenképpen pipáljuk be az RGB opciót). Az Adjust almenü Levels pontjában a sötét és világos színek egymáshoz való viszonyát változtatja meg: a három csúszkával állítgathatjuk a szinteket. Auto levels: az előbb említett level-eket álítja a képünkön optimálisra. Curves: szintén a képünk sötétségét és világosságát állítja speciális módon, ha az egér kurzorával a kis vonalat tologatjuk. Color balance: a cián, a magenta, és a sárga szín egymáshoz való arányát állíthatjuk a képen. Ezek az opciók mind-mind nagyon jó szolgálatot tesznek, ha kontár módon beszkennelt, vagy eltorzult színű képpel van dolgunk, és szeretnénk belőle aránylag jó minőségűt varázsolni. Brightness/Contrast: világosság és kontraszt állítását teszi lehetővé. Hue/Saturation: három opció együttes beállítására ad lehetőséget: a Hue a kép színét módosítja, a Saturation a színek intenzitását (ha minimumra vesszük, a kép fekete-fehér lesz), a Lightness pedig értelemszerűen a világosságot módosítja. Még ugyanennél a menüpontnál tudjuk egyetlen színárnyalatúvá (pl. csak pirossá, vagy csak kékké) alakítani a képet, méghozzá úgy, hogy itt bepipáljuk a Colorize opciót. Invert: felcseréli a színeket, negatívvá alakít.

 

Az Image menüpontban még van további két állomás. Az Image Size: a képünk méretét módosíthatjuk, vagyis nagyíthatjuk, kicsinyíthetjük, akár méretarányosan, akár csak az egyik kiterjedésbeli méretét. Rotate Canvas: a teljes képet forgathatjuk tetszőleges fokban, illetve ugyanitt tükrözhetjük is a képet vízszintes illetve függőleges irányban (Flip).

 

Edit menü

 

Az Edit menüben leginkább kijelölt területeket módosíthatunk, tehát megint nyissunk meg egy tetszőleges képet, és jelöljünk ki rajta egy részt valahol. Főként a Transform menüpont parancsainak fogjuk nagy hasznát venni. Scale: nyújthatjuk, növelhetjük a kijelölt részletet - ha a kijelölt részt az egyik sarkánál megfogjuk, és azt a shift gomb nyomva tartása mellett húzzuk az egérrel, akkor a kijelölést méretarányosan nagyíthatjuk, kicsinyíthetjük. Ha beállítottuk a megfelelő méretet, egy enterrel nyugtázzuk a feladat elvégzését. Stroke: ezzel tudunk a kijelölt képrészleteknek, vagy szövegeknek keretet adni. A keret szélességét és helyzetét beállíthatjuk a megnyíló ablakban, a keret olyan színű lesz, amilyen színt előtte kiválasztottunk. Rotate: Forgatás. Az egér segítségével forgathatjuk a képrészletet. A többi Transform parancs nem annyira érdekes, de természetesen további felfedezők nyugodtan kipróbálhatják.

 

Ebben a részben áttekintettük a rendelkezésre álló menük különböző lehetőségeit, persze a teljesség igénye nélkül - igyekeztünk a mindennapi munka során használt pontokra koncentrálni. Reméljük ezzel is hozzájárultunk, a program használatának a megkönnyítéséhez, de legalábbis a kezdeti lépések lendületesebbé tételéhez. Annál is inkább, mivel a következő részben már hozzáfogunk a képek manipulálásához és effektezéséhez, így szükség lesz a most megismert menüpontok minimális ismeretére.

 

forrás: jox.hu