Szipi Posted Augusztus 28, 2007 Share Posted Augusztus 28, 2007 sokszor jártam már a nemzeti színház környékén, csodálatosnak találtam, fantasztikus hangulat uralkodik ott, szépek a növények és a szobrok is. elhoztam ide nektek pár saját készítésű fotó segítségével. remélem, tetszeni fog nektek, lehet vélemény mondani a helyről. Történeti áttekintés A Nemzeti Színházat először gróf Széchenyi István álmodta meg a Duna partjára. Pompázatos épületet tervezett, és az intézményt részvénytársaságként szerette volna üzemeltetni. A gróf 1832-es, A magyar játékszínről című röpiratában indítványozta a nagyszabású színház felépítését. A magyar országgyűlés 1836. évi 41. számú törvénycikkében elrendelte egy nemzeti díszes játékszín megvalósítását, mely Pest városában kijelölt telken a magyar Játékszínben, 1837. augusztus 22.-től 1840-ig Pesti Magyar Színház, majd 1840-től Nemzeti Színház néven működött. Az épületet, amely a Rákóczi út és a Múzeum körút sarkán állt, 1913-ban lebontották. A társulat számára a Blaha Lujza téren álló Népszínház épületét bérelték ki. Az épület lebontásáról 1963-ban a metró építésére hivatkozva döntöttek. A színház 1964-ig itt működött, majd 1965. április 23-án az épületet felrobbantották. 1964-ben a teátrum társulata átköltözött a mai Thália Színház épületébe, a Nagymező utcába. Két évvel később pedig a volt Magyar Színház épületébe, a Hevesi Sándor térre, egy hosszúra nyúlt átmeneti időre. A teátrum 2000. szeptember elsejéig, a Duna parti építkezés megkezdéséig viselte a Nemzeti Színház nevet. Az új Nemzeti Színház, a Duna partján, 2002. március 15-én nyitotta meg kapuit. Elkészültére nemzeti jelképpé, szimbólummá vált. Kert és a szoborpark A kert és a szoborpark, a színház külső környezetének megálmodója Török Péter kerttervező művész. A kert és annak szerves részét alkotó szoborpark, a Nemzeti Színház külső térben megfogalmazott folytatása. A színház tehát nem ér véget az épület falainál, a színháztörténet, a kertművészet-történet és az egyetemes építészettörténet segítségével olyan színházi idézetek jelennek meg a különböző díszletelemeken keresztül a kert meghatározott pontjain - akár egy domb belsejébe rejtve - melyek szoros kapcsolatban vannak a teátrumok világával. Az épület oldalhomlokzatain megjelenő szobrok Schrammel Imre tervei alapján készültek. A főbejárati homlokzaton a kilenc múzsa szobra Párkányi Raab Péter szobrászművész alkotása, míg a tizennégy relief Marton László munkája. A reliefek Makláry Zoltánt, Őze Lajost, Somogyi Erzsit, Rajz Jánost, Kálmán Györgyöt, Bihari Józsefet, Pártos Erzsit, Pécsi Sándort, Gábor Miklóst, Páger Antalt, Sulyok Máriát, Bulla Elmát, Feleki Kamillt, és Dajka Margitot ábrázolják. A színház főbejárata előtti tér, hajóorr-szerűen nyúlik egy - a Duna kiterjesztéseként értelmezhető - mesterségesen kialakított vízfelületbe. A főbejáratot hajóhídon lehet megközelíteni, mely a tradicionális nagyszínházaknál megszokott kétkarú rámpás felhajtó megfelelője. A park kapuszobrát Melocco Miklós szobrászművész tervezte, melyen Tolnay Klári és Latinovits Zoltán alakja fogadja a közönséget. Egy-egy legendás szerepükben megörökített, egész alakos szobrot kapott Gobbi Hilda, Kiss Manyi, Ruttkai Éva, Latabár Kálmán, Tímár József, Major Tamás, Sinkovits Imre, Lukács Margit, Básti Lajos és Soós Imre. Az alkotások Bencsik István, Marton László, Kligl Sándor és Párkányi Raab Péter szobrászművészek munkái. A Blaha Lujza téri régi Nemzeti Színház főhomlokzatának sziluettje a hajóorr előtti vízfelületbe fektetve látható. A Duna-parti oldalra Vörös-kősivatagot idéző színes mészkő burkolat és spirituális építmények kerülnek. Duna-part parktér építményei közül az egyik egy labirintus - emberléptékű nyírt sövényből. A másik egy zikkurat, amely Bábel tornya vagy a maja nap-piramisok távoli idézeteként fogható fel. Az építmény spirálalakban kanyarodó útjának végén, a piramis tetején királyi trónpárhoz érkezik a látogató. Az épület belsejének hét terme a Kékszakállú herceg várát idézheti fel. Az építményből a reneszánsz szellemben komponált kis viridárium kertbe jut ki a látogató. A labirintust és a zikkurátot finoman tagolt platán alleé fedi át, lugasként ható összenyírt árnyas lombtömegével ölelve körül az építményeket. A tervezők elképzelése szerint, ez a különös tér városi közpark funkciót is betölt. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
jannussz Posted Augusztus 29, 2007 Share Posted Augusztus 29, 2007 igy fényképeken jól néz ki bár én ott még sose voltam azt sem tudom hol van de hát én vidéki vagyok és egyáltalán nem kivánkozom budapestre Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
xyzzs Posted Augusztus 31, 2007 Share Posted Augusztus 31, 2007 Az a környék már Demján úré ... Amúgy: a 90-es évek elején kötelezően kellett a "nagy vállalatoknak" telekrészt venniük ottan - elmebeteg összegekért-... Érdekes történetű terület... jelenleg puszta, két kultúrális erőművel...meg egy ronda híddal...Egyenlőre ennyi... Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
jannussz Posted Szeptember 5, 2007 Share Posted Szeptember 5, 2007 most akkor szép vagy nemszép? Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Recommended Posts
Join the conversation
You can post now and register later. If you have an account, sign in now to post with your account.
Note: Your post will require moderator approval before it will be visible.