Találkozás vagy felszedés?

[Szipi]

A lányok szeretik, ha a herceg a fehér lovon véletlenszerűen akad útjukba; így arról álmodoznak, hogy álmaik pasijával "csak úgy" összefutnak valahol. Ez általában valamilyen privát buli keretein belül képzelik el (születésnapi buli vagy esküvő; a kan-bulik nem a legkedveltebb ilyen jellegű helyek) vagy esetleg úgy, hogy egy közös barát mutasson be benneteket egymásnak. Szeretik, ha van valamilyen közös érdeklődési kör (hobbi, sport) és ehhez kapcsolódóan (jótékonysági vagy sportrendezvény) találkoztok először; fontos tényező itt is, hogy legyenek közös ismerősök, barátok.

 

Ez részben megmagyarázhatja azt, hogy ha egy lánnyal az utcán akarsz összejönni vagy valamilyen tömegközlekedési eszközön, akkor az sokkal nehezebben megy, mint amikor az előző módszerrel próbálod ismeretségét keresni. Lecsúszol arról a - szinte egy ajánlólevéllel felérő - tényről, hogy közös ismerősötök van, nem tudod igazából szerencsésen előadni magadat, hiszen nem tudhatja, hogy csak őt tartod különleges teremtésnek vagy minden utadba akadó nővel ezt csinálod. Ez pedig eléggé rontja az esélyeidet, még akkor is, ha esetleg eredetileg szimpatikusnak talált téged és azt is, ahogyan őt megközelítetted.

 

Röviden: az alkalomszerű találkozások biztonságosak, a felszedés jobban kifizetődő, a választás tehát rajtad áll. Valószínűleg a kettő közötti arany középút a legmegfelelőbb!

Buliban:

Miután megérkeztél, ajánlatos a 3MP szabályt alkalmazni. Egy másik lehetőség: vegyél magadhoz némi kaját és italt, nézz körül, milyen társasági esemény zajlik, ki kivel van, stb. Azok az emberek, akik magányosnak tűnnek, azok lesznek a legjobb flörtpartnerek. Ha akarod, feltételezheted, hogy mindenki feszült társasági helyzetekben, és előbb hagyod, hogy kissé feloldódjanak, amíg mindenki kényelmesebben érzi magát.

 

De mégis sokkal jobb móka egyből bevetni a nehéztüzérséget a 3MP szabály segítségével :-)

[bagi]

Ismerkedésre a legjobb hely a munkahely!

[Jester.nf]

Szerintem az iskola és a házibulik sokkal jobbak, továbbá az is jó szerintem mikor bemutatnak a csajnak, és a szórakozóhelyek se rosszak (nem a disco-k).

[Szipi]

én a véletlenekben hiszek, és az sokkal jobb az előre nem eltervezett tali

 

bagi! te nagyon gyakorlott lehetsz, és van lehetőséged szipi

[bagi]

Már kiöregedtem a vadászatból!

[Szipi]

Ismerkedésre a legjobb hely a munkahely!

hát, ez érdekes, mert számomra ez az ami tabu! vannak elveim, és soha nem hoznám magamat olyan helyzetbe, hogy idegenek belelássanak a magánéletembe, vagy egy munkahelyen erről csámcsogjanak. ha ott találnám meg az életem szerelmét, akkor sem engednék a csábításnak, lemondanék a szerelemről, vagy csak akkor engednék neki, ha a pasi elmegy a cégtől. szipi

[Jaffry]

Szipi!

 

Voltál te már szerelmes munkahelyen? Én igen (sajnos rossz vége lett). Abban igazad van, hogy a munkahelynek tabunak kéne lennie. Ezt én is így gondoltam, de akkor és ott ezt valahogy elfelejtettem. Amikor az ember szerelmes, akkor nem gondolkozik. Szerintem, ha te beleszeretnél valakibe a munkahelyeden, lehet, hogy te is elfeledkeznél erről a szabályról.

A szerelem ől, butít, nyomorba dönt, de CSODÁLATOS ÉRZÉS!!!!!!!!!!!!!!

[Szipi]

die nadel! hidd el, voltam szerelmes munkahelyen is, eszemet is vesztettem, de nem engedtem a csábításnak! most komolyan mondom: iszonyatosan nagy az önuralmam, és rendkívüli módon megtanultam fegyelmezni magamat, és nem engedek teret ilyen helyen! nálam ez elvi kérdés, és az elveimhez hűen ragaszkodok, még akkor is ha meghalok benne. a szerelemről alkotott véleményeddel egyetértek, volt is benne részem, főleg a rombadöntésbe! tudnék mesélni erről.......... szipi

[Jaffry]

Én is hittem az önuralmamban és van is nem kicsi. de ilyenkor tódúltak a gondolatok a fejembe:

- Mikor követek el hibát, ha megpróbálom vagy ha nem?

- És ha Ő lesz az igazi? Soha nem tudom meg a választ, hacsak.....

- Lehet, hogy meg fogom bánni, lehet, hogy nem, de azt egész életemben bánni fogom, ha meg se próbálom.

És sajnos megpróbáltam. Azért sajnos, mert az említett hölgy a LEGJOBB BARÁTOM volt.

Ugye mekkora marha vagyok?

 

[Szipi]

na itt van a bibi, te hiszed, én meg tudom, hogy van önuralmam, amit eléggé sokszor tudatosan gyakorlok, és majd megőrülök tőle, mert próbára tesz rendesen. sokszor meg is lepődök magamon, hogy ekkora akaraterőm van. a higgadtság, önmérséklés jóóó tulajdonság, és sok bajtól menti meg az embert. csak akkor követnél el hibát, ha nem viselnéd a következményeket. mh miatt lemondanék az igaziról is! ebben nem ismerek tréfát, és soha nem bánom meg a döntéseimet, mert eléggé megfontolt vok. nem tisztem megítélni téged vagy a tetteidet, semmi jogom hozzá, és nem látok bele, így nem is alkothatok véleményt. szipi

[Jaffry]

Szipi!

 

Ahogy igy olvasom a hozzászólásaidat, te egy csodálatos személyiség vagy, de úgy vettem észre, hogy már túlságosan megfontolt lettél és ragaszkodsz az általad felállított szabályokhoz, mégha az a boldogságod rovására is megy. Azért mert az ember egyszer megégeti magát azért még utána is oda lehet menni a tűzhöz. Fogadj el tőlem egy jótanácsot: Szép dolog az önuralom, de sokkal szebb amikor az ember az érzéseire hallgat (azért vigyázni kell az egyensúlyra).

Remélem nem sértettelek meg, ha igen akkor bocsánat, nem állt szándékonban ilyet tenni.

 

Tisztelettel: die nadel

 

U.i.: Nem az önuralmammal van a baj, hanem azzal, hogy nem mindíg csak az eszemre hallgatok.

[Szipi]

egy találkozásnak és egy felszedésnek megvannak a megfelelő helyei. hangsúlyozom mégegyszer, hogy vannak elveim, és azt a luxust nem engedem meg magamnak, hogy mh-en ismerkedjek és szerelembe essek! az érzés kialakulhat, de nem engedem beteljesülni. ennyit nem ér az egész, mert az elveim ezen a téren sokkal fontosabbak és azok uralják az életemet, és ez nagy szolgálatot tesz nekem. túlságosan megfontolt nem vok, legfeljebb felnőttem, és a higgadtság, nyugodtság jellemző az életemre, nem engedek utat a meggondolatlanságnak. te nem tudhatod hányszor égettem meg magamat, és miken mentem keresztül, és nem látsz bele az életembe, nem dönthetsz helyettem. az érzelem nem áll mindenekfelett. szipi

[Jaffry]

Eszemben sincs helyetted dönteni, és nem hiszem, hogy ilyet írtam volna. A tanács nem mások helyett való döntés. A tanácsot jószándékkal adják (általában), de az a szép benne, hogy nem muszáj megfogadni.

Az érzelmekről meg csak annyit, hogy gondolj vissza mit éreztél amikor a hsz-emet olvastad és a választ írtad. Az is egy érzelem volt.

[Szipi]

a téma annak a részérvel nem értek egyet, hogy nehezebb utcán ismerkedni. szerintem ez a legjobb hely, nem szeretem, ha baráti körben erőltetetten rám nyomulnak stb.... vagy a fülembe suttogják, hogy ő szabad, és lehet rá nyomulni. és a barátok a szubjektív véleményükkel már előre megfertőzik a pácienst. lehet, hogy már előre olyan infó jut a fejébe, aminek nem kéne, mert nem bizti, hogy meg akarjuk vele is osztani.

az utcán viszont kötetlenül mehet az ismi. de nyilván nem direkt módon, előtte előzze meg egy szemkontaktus, egy mosoly vagy egy kellemes hangvételű megszólítás. a külső jelekből azonnal tudhatja mindkét nem azt, hogy az ismerkedésre nyitott-e a másik vagy sem, utána már gyerekjáték az egész, mert jön egy jó beszélgetés, humor, rá kell kérdezni, hogy lehetne-e folytatás, telószámcsere, vagy más elérési útvonal megadása, és már készen is vunk az egésszel. szipi

[Jaffry]

Az utcán való ismerkedés a legtöbb esetben ott fut zátonyra, hogy a nő azt a következtetést vonja le (hiába szimpi neki a pasi), hogy valószínüleg mindig ezt csinálod. Ezt rosszként értelemezi, mert nem arra a részére gondol, hogy "tetszek neki", hanem, hogy "tolakodó fráterl". Persze, lehet, hogy tényleg sokszor csinálja, de nem feltétlenül a numeráinak a számát akarja növelni, hanem esetleg meg akar ismerni. Szerintem azok a nők akik elfogadják az utcán való ismerkedést, netalántán még tetszik is nekik, szerintem elég kevesen vannak.

Az az igazság, hogy mivel én pasi vagyok ezért nem biztos, hogy helytálló a véleményem. Szerintem erről inkább a hölgyeknek kéne nyilatkozni, hogy mi erről a véleményük. De nem egynek vagy kettőnek, hanem soknak, hogy reális képet kapjunk erről a témáról.

Úgyhogy hajrá hölgyeim, kérem nyilatkozzanak!

[Greg82]

Ismerkedni már pedig bárhol lehet...

[Belami18]

a munkahelyi ismerkedésről azt tartom , "házinyúlra nem lővünk" , viszont az utcai ismerkedés, hát Szipi meg Nadel is írt jó dolgokat pro és kontra, nehéz dönteni , de mind2öben van igazság, de én inkább Nadel pártján állok, hogy a csaj azt érezheti , hogy a csávó mindenkivel ezt csinálja, végülis spontán lehet csinálni a dolgot ha már megakarjuk ismerni persze nem igy h elé állunk aztán mondjuk neki " hogy nyugodtan leszólíthattál volna nem kellett volna azért elém állni " mert ez azt hiszem nem vezetne célra, szoval én még mindig az gondolom hogy inkább valaki mutasson be, vagy esetleg valami rendezvényen megismerkedni a csajjal, persze nem rockkoncertre gondolok hanem valami kúlturprogramra, bár aki rockkoncertre esküszik attól bocsánatot kérek

[Rathel]

én nem tom...a jelenlegi csajomat a nyaraláskor ismertem meg