Mihail Zoscsenko Limonádé
„Kifizettem a harminc rubelt a két fényképért, és mentem a rendőrőrsre. A rendőrőrmester hozzálát, hogy beragassza a képemet. Egyszer csak azt mondja: – De hiszen ez egy fehérszemély! – Már hogy volna – mondom – fehérszemély! Férfi, zakóban. Mire az őrmester: – Hogy az ördögbe volna férfi, amikor brosstű van a mellén! Ebből a brosstűből látom, hogy nő. Ránézek a fényképre – látom, csakugyan nő. Zakója alatt áttetsző selyemszövet blúz. Mellén tájképet ábrázoló brosstű. De a frizurája: férfifrizura. Az arca meg – akár az enyém. Azt mondja az őrmeste: – Valódi fényképpel jöjjön ide. De ha még egyszer női vagy gyerekfényképpel jelenik meg, aligha távozik innen, mert az a gyanúm, hogy idegen ember külseje alatt álcázza magát.”