Keresés a fórumban

Bertha Bulcsu új regényének hőse, Varjú István, fiatal teherautósofőr. Magas fiú, keskeny vállú, vékony lábú, de szívós. Foltozott farmert visel és fehér trikót. Varjú István úgy gondolja, hogy úton, útközben történnek a dolgok, ott bonyolódik az élet. A megérkezés lehangolja, úgy érzi, a megérkezés a csőd. Nem akar megérkezni. De kint az utakon már vele történnek a dolgok, s két szerelem között ingadozva először „kenguruvá” változik, majd egy tragikus karambol után új fordulatot vesz az élete. A könyvből 1975-ben készült játékfilm Gálffi Lásszló, Vándor Éva, és Koltai róbert főszereplésével. mobi https://mega.nz/file/g58QgQTa#zQTCd-fQAlUC9QBOxQ0W4KbRQq_QMDLrRGpqajBnG3o epub https://mega.nz/file/0pMHlBpR#Vxm158VmfGsJLAbQGWM5TeHui7c3tG8h3wp_nKDXoxw

A feleségem története, nemcsak a magyar irodalom kiemelkedő regénye. A mű európai hírnevet és rangot szerzett magának, tizennégy nyelvre fordították le, és valamennyi kritika megemlíti kivételes erényeit. Miben rejlik Störr kapitány, a holland hajós történetének varázsa? A házasság, a szerelem, a féltékenység a világirodalom örök témái közé tartozik. Azt hihetnők, mindent megírtak már erről. A feleségem története mégis valami újat, ki nem mondottat és valamennyiünk által csak homályosan érzett igazságokat közöl a legnagyobb érzésről, mely embernek adatott. Störr kapitány szerelemféltése, feleségével kapcsolatos aggodalmai, gyanakvásai a szoknyaügyekben járatlan férfi kálváriájának megannyi stációján vezetik végig az olvasót. Az emberi lelket ismerő író feltárja előttünk a szerelem titkait, a férfi és nő kapcsolatának soha meg nem oldható ellentmondásait, és eközben mintegy tudományos leírását adja a féltékenység kórtanának. Hiszen mirólunk van szó. Störr kapitány és felesége mi vagyunk: férfiak és nők, férjek és feleségek, szeretők és egymást csalók, a történet pedig nem más, mint annak a távolságnak a felmérése, mely bennünket mindig elválaszt egymástól, az az állandóan jelenvaló, reflexeinkbe és idegeinkbe beivódott idegenség, mely legboldogabb perceinkben is ott lappang közöttünk. Füst Milán remekműve egy szokvány féltékenységi sztori mennyei magasságait és pokoli mélységeit mutatja be. A megjelenésekor (1942) szinte visszhangtalan regény az 1958-as Gallimard-féle francia kiadást követően világsiker lett, szerzője Nobel-díjra jelöltetett. VILÁGHÍRŰ REGÉNY A FÉLTÉKENYSÉGRŐL, ÉS MÉG SOK MINDEN MÁSRÓL! A regénynek az ad aktualitást, hogy Enyedi Ildikó készített filmet a regényből 2021-ben. epub https://mega.nz/file/UlEyBDrL#6MQreWLjHFn1AarOXgaez1B5F29Tz_pAgJSZbKjLIqE Azw3 https://mega.nz/file/E0VFwKaa#HYxpiAVnI30brsodgeiYoPwIpcLgBjpVJnQpmuGsc1Q

1945-ben Nathaniel tizennégy éves, amikor szülei a háború végén nővérével, Rachellel együtt hátrahagyják Londonban, és Szingapúrba utaznak. A testvérpárt szüleik egy Molylepke nevű, titokzatos figura gondjaira bízzák. Pártfogójuk alighanem egy gonosztevő lehet – találgatja Rachel és Nathaniel, miközben lassanként megismerik azt a szokatlan kompániát, akik hosszú hónapokon át istápolják és meghökkentő formákban tanítgatják őket. A két tizenéves egyre inkább meggyőződik arról, hogy gyanújuk Molylepkével kapcsolatban nem alaptalan, és bizalmukba fogadja botcsinálta gyámjukat és ismeretségi körét, akiket valami ködös múltbeli háborús szolgálat tart össze. Tizenkét esztendővel később Nathaniel nekirugaszkodik, hogy összeillessze az emlékek töredékeit: voltaképp mi is történt velük annak idején? Édesanyjuk hónapok múltán, az apjuk nélkül tért vissza, és egyetlen kérdésükre sem adott választ. London szürke épületei, nátriumgőzlámpák, a kivilágítatlan utcákon égő máglyák, pislákoló jelzőfények és sejtelmesen repkedő gyertyalángok szolgáltatnak hátteret a kutatáshoz, melynek eredményén már maga Nathaniel sem képes eligazodni. Ondaatje szívbemarkoló regénye látszatok és intrikák, erőszak és szerelem bonyolult szövedékét tárja fel, újra meghozva a világsikert az elmúlt ötven év egyik legnépszerűbb írójának. Michael Ondaatje kanadai író, 1943-ban született Sri Lankán, jelenleg Torontóban él feleségével. Legismertebb műve Az angol beteg, amelyből kilenc Oscar-díjat elnyert filmadaptáció készült és melyet a Man Booker díj ötven éves története legjobb regényének választottak. A háború fényei a hetedik regénye. epub https://mega.nz/file/k5cx2IgQ#KfUy9tZjeV5ihSOWnQ41lPmgIJKqnI3PaHbHhYZhsuw mobi https://mega.nz/file/lxdXQYoK#v7K8HhevZiL0kbAZQNiHNr7CQBVUPlI8fyPe0ODbjFc

Beth Hoffman-Déli álmok 2009 A tizenkét éves Cecelia – becenevén CeeCee – évek óta viseli gondját zavarodott édesanyjának, Camille-nak. Amikor végzetes tragédia történik, és Camille meghal, Ceecee-nek szinte semmi reménye sem marad az életben. Ekkor azonban feltűnik Dudi Caldwell, CeeCee idős rokona, aki magával viszi a kislányt Savannah városába. Cecelia egyik pillanatról a másikra az illatos és jómódú Dél fantasztikus világába csöppen. Kivételes nők között találja magát, akik valamennyien erős, színes egyéniségek. CeeCee sok új dologgal szembesül: titkokkal, amelyeket meg kell őrizni, igazságtalanságokkal, amelyekkel szembe kell nézni, s megtanulja azt is, mit jelent tartozni valahová. Mindezek mellett azonban egy régi félelemmel is meg kell küzdenie: örökölte-e édesanyja betegségét, és ha igen, ez mennyiben pecsételi meg a sorsát. Láttató erejű leírások, fantáziadús hasonlatok, bolondos és mégis igen bölcs szereplők – ez a nagyszerű regény a déli irodalom esszenciája. letöltés https://data.hu/get/12849365/Deli_almok_-_Beth_Hoffman.mobi https://data.hu/get/12849366/Deli_almok_-_Beth_Hoffman.epub https://data.hu/get/12849367/Deli_almok_-_Beth_Hoffman.pdf -

Három katona „Figyeli, Geneviéve, milyen semmitmondóan csikorognak az efféle káplár-szavak: század, parancsnokság, felettes? Persze zenghetnének, akár a cimbalom, akkor is megszöktem volna. Betelt a pohár… Ez is szamárság persze, mert a németeket jókedvűen odaálltam mészárolni, amíg a kíváncsiságomból meg a gyávaságomból futotta, holott semmi bajom nem volt velük… Sokára eszméltem, miféle a világ, érti? Senki nem tanított ki.”John Andrews szavai mind a három címbeli katona sorsát summázzák. Idealistán, soviniszta lelkesedéssel vetik bele magukat az első világháborúba, ahol az értelmetlen öldöklés, az embertelen katonai gépezet mindhármukat megnyomorítja. Fuselli, az ügyeskedő-helyezkedő nagyvárosi vagány, aki a „rangot” jelentő stráfokon-csillagokon kívül egyébről nem álmodik, észre sem veszi, máris beolvasztják, maradék kis egyéniségétől is megfosztják örökre; Chrisfield, az amerikai prériről jött parasztgyerek értelmét, erkölcsi érzékét fejtetőre állítja a fejtetőre állt világ, s csak az állati ösztönt hagyja meg benne épen; Andrews, a regény legjobban kidolgozott figurája, a leendő zeneszerző küzdene az emberiesség, a józanság nevében, megszökne, de nincs hová – a háborút túlélte, de háborúviselten a békébe, valóságosan és jelképesen is, belebukik.Dos Passos 1921-ben írott könyve az első tiszta, igaz háborúellenes regények egyike. epub https://mega.nz/file/Yl1UVILB#0D4KEZQtfaT4GCPawl3HopeKxnDvQXXRxBqsyOneLWs Azw3 https://mega.nz/file/k9l0DSgB#-0iYlu7GeMf4ViyG1faRqM8_0ua8iPFeKdc7nlFz5iY Manhattani kalauz A szerző New York világvárossá válását mutatja be, a 30-as években.Szereplői furcsa szerzetek, van, aki most érkezik szerencsét próbálni, van, aki a csőd elől menekül Európából…John Dos Passos regénye, a Manhattani kalauz a város és lakói közti egyensúly hiányának megtervezett modelljét valósítja meg. A város mindent betöltő jelenléte nem a lakók között, hanem a lakókon belül, kívülük és mellettük van; a narratíva őrült buzgalommal fog neki az aprólékosan kimunkált káosz leírásához, bemutatásához és szemléltetéséhez. A kritikusok általában egyetértenek abban, hogy a Manhattani kalauz a városi élet leírása, a modern ipari élet szimbóluma; egy olyan kísérlet, amelynek célja a város képét [the image of a city] úgy narrativizálni, mint ahogyan a vizuális kép [picture] esetében történik.A regény 1925-ben jelent meg, jellemzési technikái, a városról alkotott képe és az időkezelés mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kritikusok egyértelműen kijelenthessék: a Manhattani kalauz „nem a hagyományos értelemben vett regény”; „Dos Passos a feje tetejére állította a bevett regényformát”. epub https://mega.nz/file/1k1gGIJK#1hRfqaFgXO7-mYTftXX1w8zdK6uiJo0B5z--TxsTVAQ mobi https://mega.nz/file/8sly2ajA#vnHIo3LeV1MkdP7H9IHeMcjYvc-rD_ZcNm3_Sxu6u-Q U.S.A trilógia A negyvenkettedik szélességi kör 1919 Dől a pénz A három kötet egyben epub https://mega.nz/file/RptABIIZ#LCIZp8ladbG1R3jfBxc6mqQmV8QxWUkG-8HZumVHfAc Azw3 https://mega.nz/file/UxkEWYQb#oHgXRg-AD7Xb2bRoFb-j6GY_YQMWcnI6OftZoFuideo

Szabó Magda (1917-2007) 1917. október 5-én született Debrecenben, 2007. november 19-én hunyt el Kerepesen. Érettségi vizsgáját 1935-ben tette le Debrecenben, 1940-ben a debreceni egyetemen szerzett latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. Ugyanebben az évben kezdett el tanítani is: két évig szülővárosában, majd három évig Hódmezővásárhelyen dolgozott. 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa 1949-ben történt elbocsátásáig. Az irodalom szinte minden területén kipróbálta tehetségét, indulásakor verseskötetekkel jelentkezett, később regényeivel vált híressé, s színpadi művei is sikereket arattak. Az 1958-as Freskó és az 1959-ben megjelent Az őz című regényei hozzák meg számára a szélesebb körű ismertséget. 1959-től szabadfoglalkozású író. Sorra követik egymást művei, melyekben a lélektani regények hagyományait is hasznosítva formálja meg jellegzetes alakjait. Önéletrajzi ihletésű munkái az Ókút (1970), valamint a Régimódi történet (1971), melyekből nemcsak az alkotásban szemléletét formáló gyermekkori hatásokról kaphatunk képet, hanem érzékletesen, kordokumentumként is hitelesen számol be a korabeli Debrecen múltjáról és mindennapjairól is. 1985-től öt éven át a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke. 1993-ban a Debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktorává, 2001-ben a Miskolci Egyetem tiszteletbeli doktorává avatták. 2003-ban elnyerte a Femina francia irodalmi díjat Az ajtó című regényért. Az Európai Tudományos Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja volt, Debrecen városának díszpolgára. Abigél Ginát, az elkényeztetett pesti lányt 1943 őszén tábornok apja felpakolja és minden magyarázat nélkül elszakítva megszokott környezetétől egy vidéki református leánynevelő intézetbe viszi. Az árkodi Matulában egyedül maradó kislányt teljesen letöri a szépségtől mentes purintán környezet, ami annyira más, mint amihez hozzá volt szokva, hogy egyszerűen képtelen elfogadni helyzetét. Összevész osztálytársaival, s szökésre készül. A balul sikerült akció után azonban az apja felfedi előtte az igazat, s ezek után Gina önként vállalja a rabságot, s miután kibékül a többi ötödikessel is, 19-en lesznek testvérek, sőt már ő maga is kezd hinni a helyi legendákban. Például a Matula kertjében álló szobor, Abigél varázserejében, aki ha nagy bajban hozzá fordulnak a lányok mindig segít.De a háború és az ezzel járó változások egyre közelednek, s talán a vastag falak se lesznek sokáig biztonságosak egy olyan gyermek számára, akinek Vitay tábornok az apja. epub https://mega.nz/file/U89CmBiD#BlV6RdS8-EgNAGa2WzBffMWRZ0_2SnpQD1Li87VAIBM Az ajtó Álmában nem, de életében egyszer kinyílik az ajtó az írónő előtt. Szeredás Emerenc ajtaja, amely mások számára örökre zárva marad. A megingathatatlan jellemű, erkölcséhez és hiedelmeihez tántoríthatatlanul ragaszkodó asszony házvezetőnőnek áll az írónőhöz, ám első perctől nyilvánvaló, hogy ő diktál. Gazdája megmérettetik, és nem találtatván könnyűnek, Emerenc nem csupán otthona, hanem lelke ajtaját is megnyitja előtte, ha csak résnyire is. Így sejlik fel Magyarország huszadik századi történelmének kulisszái előtt egy magára maradt nő tragikus, fordulatos sorsa. Vajon mit őrizget az idős asszony a hét lakatra zárt ajtó mögött?Az ajtó a ki- és bezártság, a születés és a halál ősi jelképe. Állandó kettősség jellemzi a két főhős áhítatosan odaadó, máskor szinte gyűlölködő kapcsolatát is. A szeretet kapujában állnak. Sikerülhet-e végül beljebb vagy elengedni egymást?Az ajtó Szabó Magda talán legismertebb regénye: Szabó István forgatott belőle filmet, és 2015-ben felkerült a The New York Times sikerlistájára. epub https://mega.nz/file/w48GjDxZ#_sntuOuTBdu0tzvD5qWkb2yvSvfqzZnhcjCVUdhZZOU Régimódi történet Anyámat 1967-ben vesztettem el, azt hittem, sose lesz belőlem ép ember a temetése után. Hogy valahogy talpra álltam, férjemnek köszönöm, aki szokott csöndes estéink egyikén nagyon is felfogott hallgatásomból azzal a szelíd mondattal idézett vissza reális életünkbe: „Rajtad mindig a munka segített, miért nem élsz a magad gyógyszerével? Lenke – mindketten így hívtuk anyámat – mióta élsz, mindig begyógyította minden reális-irreális sebedet. Tündér gyermekének születni nagy áldás, miért nem akarod rögzíteni az emlékét, hogy mások is megismerhessék? Te vagy az egyetlen, aki megteheti és képes erre.” Kétségbeesetten hárítottam a csendes biztatást, képtelenségnek éreztem, hogy megbolygassam összemetélt tudatomat azzal, hogy megpróbáljam visszaidézni a holtat, részint úgy gondoltam, képtelen ötlet, részint olyan beteg és nyomorult voltam a jelenléte nélkül, hogy eleve kudarcnak éreztem a kísérletezést is. A férjem sose kényszerített semmire, ezen az estén és sok rákövetkező, szintén hallgatag estén se tette, csak annyit mondott: „Majd meglátjuk. Lenke megérdemelné, hogy megmutasd az anyádat a világnak, és neki kevés a rózsaszín márvány sírkő a pár soros verssel. Ha valakinek, neked, és egyedül csak neked fog Jablonczay Lenke válaszolni, ha megkérdezed, és elmondatod vele, ami megértéséhez nem voltál a haláláig elég ép vagy teherbíró, magad is asszony, felnőtt.” Az én férjem sose tévedett, ha utat mutatott valahová, behunyt szemmel elindulhattam, jobban ismert önmagánál. A könyvet, amelynek Jablonczay Lenkét életre kellene keltenie, megvalósíthatatlan feladatnak éreztem, ha olykor eszembe jutott, iparkodtam elűzni a gondolatát is. Anyám úgy parancsolt nekem mivoltával, szellemiségével egész életemen át, hogy tudtam, ha ő akarná azt, amit a férjem ajánlott, valami rejtelmes módon elmondaná nekem. Múltak a hónapok, eltelt három év, amikor férjemmel együtt meghívtak Amerikába, a State Department vendégei voltunk. Lenke Amerikában szólt hozzám és utasított: ha vágyol utánam, támassz fel és keress meg. Szavadra visszatérek az örökkévalóságból és elmondom neked mindazt, ami megértésére még túl fiatalnak ítéltelek. De most szabad a pálya, keress meg, egymagad kevés leszel hozzá, de segít neked, ha megkéred, egyház, állam, minden hajdani rokonunk, barátunk, életünk szereplői és szemlélői. Ne félj, kicsim, én is segítek. Ha hazakerülsz Amerikából, állj neki a munkának, keresd meg életem történelmi hátterét, egykori helyszíneit, famíliánkat, egy valamikori régimódi történet drámájának főszereplőit. Papok fognak segíteni, apácák, bankárok, tudósok, most megcsinálhatod a saját magyar Elektrádat, és én melletted leszek addig a percig írás közben, míg oda nem kell, hogy testemből adjalak a valóságos életnek, és boldogan és rémülten először látom meg az arcodat azon a bizonyos langyos október ötödikén. PDF https://mega.nz/file/1p8yXRKK#7OnjW8F9cVbmnj3pZl1PybV9Qcuk7gaWu98GQsyZvns Drága Kumacs! Annak idején, 1960 körül Hermann Hesse fedezte fel Szabó Magdát a nyugatnémet Insel könyvkiadónak, s így közvetve a Nyugatnak, a nagyvilágnak. Szabó Magda számára akkor és később is, a korabeli magyar kultúrpolitikának a „tiltás, tűrés, támogatás” hármasszabályával jellemzett viszonyrendszerében roppant fontos volt a külföldi ismertség, a nyugati visszajelzés, amely nemcsak az irodalmi életben, hanem egzisztenciálisan is valamiféle védettség- és biztonságérzetet adott neki. Részben ez is indokolhatja, hogy a leghosszabb, leghűségesebb, legbizalmasabb barátság – az Ókút-beli Agancsos mellett – egy külhoni magyar irodalmárhoz, műfordítóhoz, kritikushoz, a Neue Zürcher Zeitung munkatársához, Haldimann Évához fűzte. Persze ebben fontosabb körülmények is közrejátszottak: a nagy műveltségű, kifogástalan ízlésű, ízig-vérig európai barátnőt Szabó Magda rokon léleknek érezte; nemhiába írja neki egy helyütt: „rengeteget gondolok Rád, és néha eltűnődöm, milyen érdekes, hogy Neked semmit se kell és kellett soha magyarázni, mindjárt megértetted a játékaimat, mintha a kishúgom volnál…” Több évtizedes kapcsolatuk során csak nagy ritkán találkoztak személyesen. Érintkezésük legfőbb eszköze a levelezés volt. Az itt közreadott, 1970 és 2005 között keletkezett százhatvanöt levélből jól látható, hogy Szabó Magda a négyszemközti beszélgetés megfelelőjeként használta a kommunikációnak ezt a formáját: kendőzetlen nyíltsággal, őszinte fájdalommal vagy éppen sugárzó derűvel számolt be mindarról, ami történt vele és körülötte, hétköznapi életéről, utazásairól, betegségeiről, közéleti szerepéről, egyházról, pályatársakról, az irodalmi életről a rendszerváltás előtt és után, sikereiről és az őt érő méltánytalanságokról, imádott férjéről, Szobotka Tiborról, kedvenc kutyáiról-macskáiról, egyszóval bármiről, ami csak barátok közt felmerülhet. Ezekben a levelekben – ahogy Haldimann Éva írja – „benne van az egész élete, hiszen ebből a zseniből csak úgy folyt a téma és a szó”. epub https://mega.nz/file/cw122ZKQ#56GKlsucUS6CMpZyw0g3NFam46tToIfhEsPeuaOhAic Az őz Az őz gyilkosok és áldozatok regénye. Gyilkolt Józsi, a Három Huszár kocsmárosa, és gyilkolt Encsy Eszter, a történet hőse, a színésznő: ki-ki a maga eszközeivel. De a két gyilkos mögött ott lapul a harmadik is, a legveszedelmesebb: a kor, amelyben a színésznő született, amely iszonyatba fullasztotta gyermekéveit, aknamezőre küldte Emilt, korai sírba a munkára képtelen, virágait babusgató édesapát, s örökre kipusztított Encsy Eszterből minden hitet, bizalmat, örülni tudást. Mindaz, amit az élettől kap, későn érkezik: sem siker, sem elismerés, sem pénz, még szerelem se váltja meg többé iszonyú önmagától. És Encsy Eszter, ahogy attól a társadalomtól tanulta, amelyben él, amely fölnevelte, öl: megöli az egyetlen embert, aki valaha szerette, és tettével halálra ítéli önmagát is. Az őz megjelenése idején 1959-ben úgy robbant, mint a bomba. Hermann Hesse ajánló sorai egyengették külföldi útját, azóta harmincöt nyelven olvasható. Én, aki írtam, ha elkerülhetem, nem olvasom: félek tőle. Pedig a nemzetközi sajtó akkor tanulta meg szülővárosom, Debrecen nevét, mert úgy értékelték: …míg a történet gyilkosai és áldozatai megfutják pályájukat, a regény lapjairól az irgalmatlan szenvedélyek forróhidege fagyaszt-éget. epub https://mega.nz/file/801QmJoT#_VyWw8McrweLx7AJkx5D8p-wYeSaOlMfHwcyAygdR9w Születésnap Mennyi mindent vár Illés Bori attól a májusi vasárnaptól, amelyen betölti tizennegyedik évét! Úgy érzi, ez a nap határkő lesz életében, ettől a naptól fogva nagylánynak tekintheti magát, s nagylánynak tekintik a felnőttek is. De a várva várt tizennegyedik születésnap csak csalódást, keserűséget tartogat Bori számára. Az igazi születésnap, amely véget vet a gyermekkornak, nem esik egybe a naptár szerinti születésnappal. Váratlanul érkezik a kislány életébe az első komoly próbatétel, amely eldönti: nagylány-e már Illés Bori, kiérdemli-e a felnőttek bizalmát. Szabó Magda kitűnő regénye az igazi születésnap történetét meséli el a fiatal lányolvasóknak. epub https://mega.nz/file/1wtCGJTD#RaECrfsgdrmCw9DgQH79fnQz84zubTZ-Kkn3MLH1j6Y Tündér Lala Irisz tündérkirálynő örök birodalma fölött beborult az ég: haragszik a varázsló, a hatalmas erejű szereket kotyvasztó vén Aterpater. Hiába öltötte fel a legszebb alakját – fövenyszőke hajú daliaként toppant a szép Irisz elé –, hiába festette ábrándos pillantású kékre eredetileg gonosz-piros szemét: a kétszázezer éves kérő kosarat kapott. S hogy miért? Az igazat kiáltó egyszarvú kis Gigi jóvoltából az országhatárokon belül ez már nem titok: a testőrök nagyszerű kapitánya, a délceg Amalfi áll az ügy hátterében. De kockázatos dolog egy varázslót kikosarazni. Aterpater – akinek már a körme is ősz az öregségtől – nagy ellenfél. És látszólag könnyű a dolga, mert rejtélyes módon eltűnik a királyi jogar. Elcsenője nem más, mint a tündéranya-szomorító kis Lala, Irisz szemefénye. Lala, aki nem szeret rubintáncot járni, aki soha nem akar szappanbuborékba utazni, aki Simon sassal barátkozik, és akinek – deríti ki diadalmasan a varázslói röntgenkészülék – emberszíve van. Ez pedig, a törvények értelmében igen nagy baj. És Irisz úgy érzi minden elveszett…A varázslatosan szép meseregény gyermekeknek, felnőtteknek egyaránt maradandó élmény. epub https://mega.nz/file/o09E2LTL#5BhXjUSBzc57yov5fGTeEvEzjlNJP0Im6Wp-6F0VVH4

Bohumil Hrabal (Brno, 1914. március 28. – Prága, 1997. február 3.) cseh író. Morvaországban, Brno-Židenicé-n született. Apja neve nem ismert. Nevelőapja František Hrabal sörgyári könyvelő, akihez anyja, Marie 1920-ban ment férjhez. A kis Bohumil nem volt jó tanuló, az iskolánál sokkal jobban érdekelte a sörgyár világa és a munkások történetei, különösen nevelőapjának testvére, Jozef volt rá nagy hatással. A nymburki (más források szerint polnai) sörgyárban eltöltött gyermekkor élményei és a kisvárosi hangulat Hrabal számos későbbi művében alapvető motívumként jelenik meg. 1935-ben érettségizett és beiratkozott a prágai Károly Egyetem jogi karára, de a háború és a német megszállás miatt tanulmányait csak 1946-ban fejezte be. A háború alatt rövid ideig vasúti forgalmistaként dolgozott Kostomlatyban, ebből az élményből született a Szigorúan ellenőrzött vonatok (1965), amelyből Jiří Menzel rendezett Oscar-díjas filmet. Volt biztosítási ügynök, kereskedelmi utazó, és az 1950-es években a kladnói vasműben dolgozott fizikai munkásként Vladimír Boudníkkal. 1963-tól foglalkozásszerűen ír. Az 1970-es évek elején a csehszlovák hatóságok számos könyvét nem engedték megjelenni, többek között az Őfelsége pincére voltam (Obsluhoval jsem anglického krále) és a Városka, ahol megállt az idő (Městečko, kde se zastavil čas) című műveket. Egy darabig szamizdatokban és külföldön is publikált. Galambetetés közben, a prágai Na Bulovce kórház ötödik emeletéről kizuhanva halt meg. Halálát többen hrabali szatirikus, fekete humorral megkomponált öngyilkosságnak tartják. Szigorúan ellenőrzött vonatok …Hrabal a sínekhez vezette a bizottságot. Miután – hogy be ne piszkolja egyenruháját – a földre terített egy zsebkendőt, letérdelt a vágány mellé, és fülét a sínre szorítva így szólt: „A 804-es számú vonat most haladt Kamenné Zbožin.” „Ezt hol tanulta?” – álmélkodott a vizsgabiztos… Így kezdődött Bohumil Hrabal forgalmista-karrierje, amelynek élményeit Jiři Menzel Oscar-díjas filmjének köszönhetően egy csapásra világhírűvé lett kisregényében, a Szigorúan ellenőrzött vonatokban dolgozta fel.A mű a második világháború utolsó napjaiban, egy cseh kisváros vasútállomásán játszódik. A történet hőse Miloš, az ifjú forgalmista, akit sikertelen öngyilkossága után (az ereit vágta fel, merthogy nem sikerült férfivá válnia szerelmével a kis kalauzlánnyal) kiengednek a kórházból, és újra szolgálatra jelentkezik az állomáson, ahol különös társaság verődött össze. Először is itt van Hubička forgalmista úr, a nagy szoknyavadász és bohém életművész, aki egy unalmas szolgálati éjjelen az összes fellelhető hivatalos bélyegzőt rányomja a távírász kisasszony pucér ülepére, amiből is éktelen skandalum kerekedik. A botrány legfőbb kárvallottja természetesen nem Hubička forgalmista, hanem az állomásfőnök úr, a megszállott galambtenyésztő, aki csak ezekért az apró szárnyas jószágokért él-hal. Galamblelkűnek nem mondható neje, az esténként az irodában horgolgató főnökné asszony viszont nemes természetességgel nyisszantja el nyulak-baromfiak nyakát. Ebbe a kisszerű, ám a háborús körülmények között mégis idillinek tetsző világba robog bele egy szigorúan ellenőrzött vonat, egy lőszerszállító katonai szerelvény, amelyet Hubička forgalmista úr szíve szerint felrobbantana. A hősi feladatra az immár férfivá érett Miloš vállalkozik…Hrabal játékosan, humorral-iróniával fűszerezve írta meg az alaptónusában tragikus és végkicsengésében felemelő történetet, hogy ezáltal még szembeszökőbb legyen a náci megszállás, a második világháború komor valósága. „Mennyiben lehet egymás mellé állítani két motívumot…” – töpreng Hrabal saját kisregényén. „A nevetségesség, az obszcén a tragikus esemény tőszomszédságában, mely utóbbi fölött ott magasodik a fő motívum: az ellenséggel vívott harc.”Hrabalnak ezúttal is sikerült bravúrosan megoldania a feladatot: remekművet írt. https://mega.nz/file/9lEHUCoL#N1039IM8bZ2qVQzmT0PtACvbRwx5uaG7PwQQV-CfGos Sörgyári Capriccio „Ez az írásom krónika; anyámról, apámról és nagybátyámról szól. Amíg a való világban voltak, olyan erősen fogták le írógépem billentyűit, hogy nem rajzolhattam meg életük költészetének grafikonját. Ma már senki nem fogja a kezemet, s én ámulattal rá-rádöbbenek, hogy nem vagyok már fiatal, s hogy a mulasztás veszélye fenyeget, mert egyedül én adhatok hírt immár arról a sörgyárról, arról a kisvárosról, ahol megállt az idő. Chagall festészetének gaviatikus stílusa ihletett, s a külső, szembeszökő eseményeket feljegyző és montírozó poétikát a vágy belső modelljével ötvöztem, és ez a vágy tette lehetővé, hogy egy fiatalasszonnyá változzam, a képzelet zseblámpájával bevilágítsak a múltba, és megjelenítsek egy életszeletet, melyből szövegbe menthető egy gyönyörű asszony, akit elnyelt a könyörtelen idő." https://mega.nz/file/YlEVhQ4J#qOpY79gGtw7bCNpsxbU1ideNLOFOKxlNLe_Kx_93pjg Őfelsége pincére voltam „És a valósággá vált hihetetlen nem hagyott el engem, én hittem a hihetetlenben, a meglepő meglepetésben, a döbbenetben, ez volt a vezérlő csillagom…" – elmélkedik a regény hőse, aki kis pikolófiúból milliomos szállodatulajdonossá lett, majd a háború és a kommunista hatalomátvétel után vagyonát vesztve, magányos útkaparóként ismeri fel az élet halálosan keserű örömét. „Jól figyeljenek arra, amit mondok" – figyelmeztet bennünket újra és újra Hrabal; és mi figyelünk hökkenten, ámuldozva – ilyen történeteket nem tud más, csak ő, az örök csibész, a legszürreálistább realista, akinek szemében megszépül minden: mint a széttárt lábú szállodai örömlány virágokkal felcicomázott szőrdombocskája, olyan szépségesen tárulkozik ki előtte minden egyes megismételhetetlen sorsú ember. S ebben a hihetetlenül tobzódó szépségben és derűben mégis benne van a kor minden rettenete is: a nácizmusé, amely a tiszta, új német embertípus helyett borzalmas idiótát szül, és a kommunizmusé, amely a könyv lapjain fergeteges bohózatként jelenik meg.Hrabal 1971-ben, tizennyolc nap alatt írta ezt a regényét, amelynek minden mondatából árad az a fajta szellemi, politikai és korántsem mellékesen erotikai szabadság, amely az akkori hatalom számára természetesen tűrhetetlen volt a modern közép-európai irodalom egyik legnagyszerűbb alkotása így csak 1989-ben jelenhetett meg legálisan az író hazájában. https://mega.nz/file/80VEXDZC#wWSmBdrR47cj2Fettxy3qK48y8N__kgF_P3AfLm1jzc Díszgyász Bohumil Hrabal Díszgyász című kötetében – éppúgy, mint életrajzi ciklusa előző darabjában, a Sörgyári capricció-ban –, anyja, apja, nagybátyja emlékét idézi. S az álmos kisvárosét, ahol ezúttal nekilódul az idő és a történelem, hogy a családi krónika hőseit belevesse egy kegyetlen háború hétköznapi megpróbáltatásaiba, és egy „tudó tudatlan” gyermek segítségével levizsgáztassa őket tisztességből, emberségből.A regény világa realitásban gyökerező, ugyanakkor hallatlanul szellemes is. Hrabal humora, a jellem- és helyzetkomikum frappáns alkalmazása, a remekbeszabott alakok szerepeltetése, és az író pszichológiai érzéke miatt a mű mindenkihez szól. https://mega.nz/file/JpE2TbDR#l8UU_SATRh39HqrDVuuC_QpGp6Mo5xogDYIWKbv7DnY Egy osztályismétlő emlékezései "Bezárom a kört, felgöngyölöm az emlékek celofánját, és ha valaki arra gondolna, hogy nem illik így írni arról, ami elmúlt, jusson eszébe, hogy e sorok írója egy volt enfant terrible, az osztály réme és bajkeverő, hogy elsőben a tanító úr kézen fogva vezette be, mint a csikót kantárszáron. Hogy megbukott és háromszor nem volt kielégítő a magaviselete. Ó, ifjúságunk szépsége és ereje!” Erről a "rettenetes gyerekről” – és a későbbi rettenetes felnőttről – szólnak a nagy cseh író megrendítően őszinte, fájdalmasan szép elbeszélései. Az iskoláskor, a diákévek, a sörgyári időszak és ennek mintegy ellenpontjaként a magányos, keserves, utolsó évek, a "macskás” időszak – ez az életrajzi szál, amelyre az írások felfűzhetők. E két nagy korszak párhuzamba és szembe állítása, összekapcsolódása és ellentmondása, az ebből adódó feszültség adja a szövegek igazi erejét. A bölcső és a koporsó között feszülő húr – hogy Hrabal egyik írásának a címét idézzük –, ez lehetne a kulcsszava a kötetnek, amelyben a permanens osztályismétlő, aki meg van győződve róla, hogy az életben éppoly keservesen bukdácsol, mint annak idején az iskolában, a legegyszerűbb és mégis legnehezebben megválaszolható kérdést teszi fel magának: "Ki vagyok? Ki voltam? És ki leszek – ha még leszek egyáltalán?” Talán ez a kötet megadja a választ. https://mega.nz/file/0kVDwYqC#t_FGN0y46tRfJjBrIYL_xbuC5oOmvstAwZPYXfe7Rh8 Táncórák idősebbeknek és haladóknak Egy rendkívül hányatott életű író (jegyzőgyakornok, vasúti pályamunkás, raktáros, távírász, forgalmista, tisztviselő, ügynök, kladnói vasmunkás, papírhulladék-csomagoló és díszletmunkás) roppant színes világából ad ízelítőt a kötet három elbeszélése. Szerzőjük a mai cseh próza legolvasottabb és legtöbb vitát kiváltó írója. Pedig első könyve csak 1962-ben, negyvenkilenc éves korában jelent meg. Elbeszéléseinek legfőbb jellegzetessége az, ahogyan a reális és szürreális elemek, a fekete és fehér, az útszéli és emelkedett, a komikus és tragikus szüntelenül keveredik, ölelkezik, egymásba fonódik bennük. A vén suszter egyetlen végeérhetetlen tücsök-bogár mondata (Táncórák idősebbeknek és haladóknak) így lesz maga az élet színes, zavaros, parttalanul s mindent összemosón hömpölygő áradata. Az unalmában és dévajságában a távírdászkisasszony csupasz ülepét az állomás összes pecsétjével ellátó, majd német szerelvényeket robbantó forgalmista esete (Szigorúan ellenőrzött vonatok) éppen az erős ellentétek együttes fényében hat oly véres-valóságosan. És a szélhámoskodó ügynökök kalandjai (Bambini di Praga 1947), a kalandjaik során felbukkanó mulatságos és megható figurák, a groteszk helyzetek, az egymással feleselő végletek Hrabal ellentéteket szintézisbe fogó tükrében a valóság „égi mását” mutatva bizonytják, hogy a bonyolult ellentmondásoktól terhes, egyszerre szép és csúnya élet valójában egyértelműen szép. https://mega.nz/file/AhNxFQpR#LTok3syKa3BJMyXkyMNQUHjzeoyT7yK_LM4qOWTSPUs A városka ahol megállt az idő Ismert s mégis az újdonság erejével, varázsával ható jelenetek, motívumok, szereplők köszönnek vissza a világhírű cseh író kisregényében vagy – a szerző műfaji meghatározása szerint – szövegében, amelyet a cseh irodalom értői Hrabal hetvenes években keletkezett művei közül a legjobbak közé sorolnak. Az olvasó ismét találkozhat Anyuval, Francinnal, Pepin bácsival és az Elba-parti városka többi szeretetreméltó, utánozhatatlan emberséggel életre keltett, megrajzolt lakójával. Ismét bekalandozhatjuk a sörgyárat, végigsétálhatunk a folyóparton, betérhetünk Pepin bácsival a női kiszolgálású vendéglőkbe, kószálhatunk a városkában, ahol immár végleg megállt az idő, a régi idő, a Hrabal-hősök ideje. A vidám sörgyári történetekhez képest a szerző melankolikusabb hangot üt meg a Városkában. Míg a Sörgyári capriccio egy felszabadult burleszk, addig a Városkára a nosztalgikus melankólia, helyenként a groteszk balladai hang a jellemző: szomorú és komikus, tragikus és groteszk jelenetek láncolata teremt különleges atmoszférát e megkapó hangulatú, mesterien megkomponált kamaraműben, melyben a szerző egy letűnt világot, a régmúlt aranyidőket, mindannyiunk emlékezet megszépítette gyermekkorát varázsolja örök életűvé és örök érvényűvé. https://mega.nz/file/50MR2Sja#rthuleER1LQiZApW5teOJCYrJyE2Kg_Bvfp0x2zLWYQ Rózsalovag A napló Hrabal számára is lepel, amely alatt minden elfér, amely bármilyen műfajt és stílust elvisel: az ember életgyónást végezhet el általa, mintha egy pappal beszélgetne, írhat bele verset, mintha szerelmének szavalna, kivágott aktuális újságcikkeket és régi fényképeket ragaszthat bele, anekdotákat, történeteket szerkeszthet bele, megörökíthet benne semmitmondó mindennapi eseményeket és fantasztikus utazási élményeket. Sőt: nyíltan pletykálhat, szitkozódhat és akár átkozódhat is benne. https://mega.nz/file/VhVVWIzL#PxDqVwkG6li5OCRrpjyroLwx_2eOHMbaSaAzEjBnW8Y Tükrök árulása „Totális realizmusnak” nevezte Hrabal azt az írásmódot, amelyre 1952-ben Jarmilka című elbeszélésével talált rá, megszabadulva a szürrealizmus „képtelen metaforáitól”, „szójegeceitől”, kladnói vasmunkásként „fogta fel”, hogy úgy kell írnia, „mintha riportban számolna be az emberekről, a beszédükről, a munkájukról s egyáltalán az életükről”. Ez a kulcsnovella, a Jarmilka csak megcsonkított, öncenzúrázott formában jelenhetett meg korábban, s így került be a nálunk 1977-ben kiadott Tükrök árulása című kötetbe is. Most végre a teherbe ejtett csúnyácska munkáslány történetének teljes szövegét olvashatjuk, s a náci koncentrációs táborokról szóló hátborzongató oldalakat élesen ellenpontozza a „szocialista építőmunka” gunyoros ábrázolása. A 77-es kötetet a Jarmilka mellett az 1989-ben megjelent A Perkeo márkájú atomgép című visszaemlékezés egészíti ki, amely az író első igazán hrabali korszakának születéséről tudósít. Az 1951 és 1956 között írt elbeszélésekben rendre megjelennek Hrabal addigi hányatott életének színterei (volt vasúti forgalmista, ügynök, vasmunkás, papírhulladék-csomagoló, díszletmunkás), s különös fénytörésben villan fel számtalan komikus és tragikus emberi sors; a Poldi-kohó munkásai, akik „remény nélkül emlegetik a besározott reményt”, az érzelmes fegyőr, aki tudja, hogy az embereknek „legalább egyszer naponta meg kell mutatni az élet naposabb oldalát is”, a papírhulladék-gyűjtő, aki teli van emlékekkel, melyek visszaidézése „jobban lesújt, mint annak idején maga a valóság”, a cementgyári festőzseni, aki mindent elöntő szürkeségből impresszionista színeket varázsol, a vak lány a vonaton, aki oly gyönyörűnek látja a világot, „mint egy csöbör nagyságú szív”, vagy akár csak „néhány akasztott ember, akikkel átzörgött az úton egy villamos”. https://mega.nz/file/40NjDQZb#73mJG9BrhAuOGUA0s3es-oFyIAmiIsQOnUfb-W7ncmY Házimurik (Házimurik I) A nagy közönségsikert aratott "sörgyári” könyvek mellett Hrabal írt egy másik önéletrajzi trilógiát is, amelynek köteteiben (Házimurik, Vita Nouva, Foghíjak) sajátos módon nem a szerző, hanem a feleség szólal meg első személyben, azaz: Hrabal egy "közelálló kívülálló” szemével látja és láttatja önmagát. Ez a „harmadik személyű önvallomás” újabb pszichológiai és művészi bravúr a pályán.A trilógia első kötete, a Házimurik egyfajta kettős életrajz: Hrabal és felesége hol párhuzamosan futó, hol egymásba kapcsolódó története.A negyvenes-ötvenes évek Kelet-Közép-Európájában tipikus módon mélybe lecsúszottak, perifériára sodródtak, mindent újrakezdők históriája ez, azoké, akik tizenhárom szobás családi villákból vagy legalábbis négyszobás szolgálati lakásokból indultak, és a nagy garral beharangozott új élet hajnalán silány albérleti szobákban, jószívű ismerősöknél húzták meg magukat.A tehetős polgárcsalád jogi doktorátussal rendelkező s félig-meddig önkéntes proletárrá züllött fia és a kitelepített szudétanémet nagypolgári famíliából származó leány mindent elveszített, s mégis hihetetlenül gazdag: megadatott számukra a létezés öröme, a kis dolgok nagy szeretete. És mi lehetne alkalmasabb e hrabali élet-krédónak a megfogalmazására, mint egy szerelmi történet: a két sokat próbált ember találkozik, és egymásba szeret.Amiről Hrabal ír e kisregényben, elemeiben jól ismert korábbi műveiből, s talán kissé banális is: napfény ragyog a Moldva menti fák koronájában, nyári eső mossa a málladozó vakolatú libeňi házak falát, sörisszák hahotájától hangos a kültelki kocsma, nyugdíjasok ülnek a kapu előtti kispadon, autodidakta filozófusok elmélkednek életről-halálról, forradalomról-háborúról, jogról-igazságról… vagyis maga a sokszínű élet tárul föl előttünk ahogy feltartóztathatatlanul hömpölyög, elevenen lüktet a hrabali elbeszélés árja. https://mega.nz/file/NgVzlYLR#9-6tDTik9Co1RlYMTodaGulsdpAGXvsmiC6ufXyXvJg Vita nuova (Házimurik 2) A Vita nuova a Házimurik folytatása. Annak az új önéletrajzi trilógiának a második kötete, amelyben Hrabal feleségének szavaival mondja el közös életük történetét. E középső résznek látszatra alig van cselekménye: az itt szereplő – 1955-től 1962-ig tartó – időszakban a történelem legfeljebb egy-egy utalás erejéig van jelen.Az egymás után sorjázó képekben feltűnnek ugyan a Hrabal korábbi műveiből már ismert különc figurák – Vladimír, Hant'a, a festő Smejkal –, de nekik is legfeljebb hangulati jelentőségük van.A mű szempontjából sokkal fontosabb a belső világ ábrázolása. A Vita nuová-ban ugyanis Hrabal valóban a legintimebb dolgairól vall. Arról, hogy miként válik éppen ezekben az években igazi íróvá; hogyan küzd meg – elsősorban önmagával, a saját kishitűségével, szorongásaival – az áhított írói címért; hogyan lesz „ász”, „az írás világbajnoka”.Hrabal ebben a periódusban még teljesen „a maga ura”: nincsenek cenzorai, de olvasói sem. Önmaga előtt kell hát számot adnia minden belső rezdülésről, s a mélybe szállás e dantei útját olyan ritka őszinteséggel, akkora erkölcsi erővel és annyi lélektani hitellel érzékelteti, hogy könyve valóságos ön-eposszá nő. https://mega.nz/file/I4VXhCYQ#5w4Jv981HPOLKMn2fMTk5GLEMRWoRLpiKrqnEa3-e6c Foghíjak (Házimurik 3) A Foghíjak, Hrabal önéletrajzi trilógiájának harmadik kötete, a beérkezés krónikája. Az író, aki addig sorra-rendre az asztalfióknak alkotta műveit, a hatvanas évek közepétől szinte egyik napról a másikra híres lesz. Egymást követik sikeresnél sikeresebb kötetei, a Szigorúan ellenőrzött vonatok című film elnyeri az Oscar-díjat, ő maga tagja lesz az írószövetségnek, s tevékenységét a megújhodó Csehszlovákia felszabadult légkörében állami díjjal jutalmazzák. Ebbe a karriertörténetbe azonban éles cezúrát von 1968. augusztus 21-e. Hrabal a felszámolás alatt álló írók listájára kerül, kéziratait visszaadják a kiadók, ráadásul aggódnia kell személyes biztonságáért is. Hrabal kegyetlenül pontos portrét rajzol önmagáról. A zseniális ötlettel felesége nevében elkészült arcmás nem kíméli jellemének legkiáltóbb torzulásait és ellentmondásait sem. Ő az, aki mindig és mindenben világbajnok akart lenni, s akit közben a legnagyobb fokú kishitűség gyötör. Aki bátorságról és szabadságról papolt, s most reszketve, felfordult gyomorral lesi, nem áll-e meg kapuja előtt egy fekete autó. Aki könyörtelen és kegyetlen tudott lenni az emberekhez, s könnyekig meghatódik egy tejet lefetyelő cirmos macskakölyök láttán. Aki epeműtétje után bebeszéli magának, hogy rákja van, és meg fog halni, de azért a tepertőről és a rozspálinkáról sem tud lemondani, sőt a nyaralójuk melletti erdő minden odvas fájában elrejt egy-egy üveget, hogy biciklitúrái során legyen mivel felvidítania magát. Öngúny és önimádat váltja szüntelenül egymást ebben a portréban, amely éppúgy csupa ellentmondás, akárcsak a háttérként felrajzolt világ, ahol csúf és szép, útszéli és fennkölt keveredik elválaszthatatlanul. https://mega.nz/file/1odFHaha#t-S-J-WFgZVok8TyfBNIu3Y9UKySCTfEb7eAnensN3Q Véres történetek és legendák A kötet az 1948 és 1986 között írt időszak elbeszéléseit gyűjti egybe, amelyek sokáig csak íróasztalfiókban hevertek. Magukkal ragadó kis történetek ezek, szórakoztatóak, és elgondolkodtatóak is egyben, néhol szürreális, néhol meg fűtött erotikával teli. Szóval nagyon is Hrabali. Ajánlom mindenkinek. https://mega.nz/file/Yl8gAQzT#jeCL_aN4dTAKSVKc4NXJpv4qvT9LWAZomOYdGfdFzt8

Tony Parsons könyvek Apa és fia Férj és feleség A családban marad A gyiloktáska A Mészáros pdf, epub, mobi https://data.hu/get/12569448/Tony_Parsons_konyvek.zip

Az aratás utáni nap az eldugott angol falu lakóinak a jól megérdemelt pihenés és lakomázás napja. Az égen azonban két füstfelhő jelenik meg, az örömteli várakozást pedig riadalom és gyanakvás váltja fel. Az egyik füstfelhő a gazda felgyújtott pajtáját jelzi, a másik jövevények tüzét, akik az újonnan elfogadott földtörvény értelmében így remélnek jogot arra, hogy maradjanak… A falusiak szerint a két tűz nem lehet véletlen, és erőszakos jövőt jelez. Eközben egy másik idegen is érkezik a gazda meghívására, aki a határt méri és térképezi fel, és akinek jelenléte még a földfoglalókénál is nagyobb fenyegetést jelent. A felgyorsult és megállíthatatlan események hatására a falu élete napok alatt szétesik, az aratás örömét félelem keseríti meg, súlyos büntetés és halál. A történet időtlen és felkavaró, a gyönyörűen megidézett világ pedig jóval azután is velünk marad, hogy elolvastuk könyvet. A 2015-ös IMPAC Dublin Irodalmi díj nyertese A 2014-es Tate Black-díj nyertese Jim Crace - Az utolsó aratás .epub https://mega.nz/#!ao9XCKKR!jnDYzIFJ0Zf3SsFV08UiMsJy5IQ_qrDOOTt3Cgnlgg8

Kurt Vonnegut (magyar ejtése: [kört vonegut], Indianapolis, 1922. november 11. – New York, 2007. április 11.) amerikai regényíró és esszéista. Pályája kezdetétől 1975-ig Kurt Vonnegut Jr. néven írt. A 20. század második felén átívelő írói munkássága a kortárs amerikai irodalom és ellenkultúra egyik legnagyobb és legnépszerűbb alakjává, kultikus figurájává avatta. A kevéssé termékeny írók közé tartozott: tizennégy regényt, háromkönyvnyi elbeszélést, pár esszékötetet és visszaemlékezést írt, műveinek irodalmi értéke azonban kiemelkedő. Humanista (szekuláris humanizmus) világnézete, bölcs társadalombírálata, kritikus, de a kíméletlenségig őszinte egyénisége, szarkasztikus humora, sajátos hangulat- és világteremtő képzelete (például Kilgore Trout vagy a bokononizmus megformálása) vitathatatlanul a 20. századi irodalom legnagyobb hatású íróegyéniségei közé emelte.

​ A Hordómese a korabeli angol irodalom kiemelkedő szatírája. Swift maga így vélekedett róla évtizedekkel később: "Istenem, milyen tehetséges voltam, amikor ezt a könyvet írtam!" Akárcsak későbbi szatíráiban, Swift a Hordómesében is kíméletlen támadást indított korának erkölcsi-politikai visszásságai ellen. Mint igazi felvilágosodott racionalista, a legfőbb veszélyt a szabadjára engedett szenvedélyek, az esztelen fanatizmus eluralkodásában látta. A humor éles pengéjével kíméletlenül felboncolta és nevetség tárgyává tette mindazt, ami rendellenes, túlzásba vitt, csalárdul meghamisított, kártékony.

​ Elbeszélései látszólag apróságokról, jelentéktelen dolgokról beszél: egy idős hölgy derűsen üldögél egy parkban, egy fiatal pár kineveti régimódi rókaprémjét, és ezzel elrontja hangulatát – még szokásos vasárnapi süteményét sem veszi meg. Az írónő érzékenysége, finoman szatirikus látásmódja ezekben a felvillanásokban is az emberi sorsok mélységét, az élet teljességét ragadja meg.

William Hjortsberg: Angyalszív — doc, epub formátum — Az 1959-ben játszódó Angyalszív bravúros főhajtás a klasszikus hard-boiled irodalom előtt: Hammett és Chandler keménykötésű, cinikus magánnyomozó főhőse vágja-verekszi át magát egy sátáni konspiráció dzsungelén – egy tizenöt éve eltűnt slágerénekes kihűlt nyomait követve. Hjortsberg személyes helyismeretével, költői fantáziájával és finom nyelvi humorával szokatlan elemeket ad a kemény krimik minden tekintetben precízen rekonstruált téma- és formavilágához. Miközben a regény lapjain pusztulásra ítélt épületeivel és kihalás szélén álló, jellegzetes figuráival együtt megelevenedik a korabeli New York, a megkeseredett, kiégett, középkorú főhős vudu-hívőket, varázslónőket és sátánimádókat útba ejtve jut egyre közelebb a döbbenetes igazsághoz – amely még azok számára is tartogat néhány meglepetést, akik pontosan ismerik a filmet.

Truman Capote: Álom luxuskivitelben / Meghallgatott imák (.rtf formátum) ​ A Meghallgatott imák című nagyregény ötlete 1958-tól szinte haláláig foglalkoztatta Capote-t. Amerika leggazdagabb emberei között forgolódott, megismerte gondolkodásmódjukat, titkaikat, perverzióikat, s ezekből az élményeiből akarta megalkotni élete főművét, amellyel, úgy remélte, Proust mellé kerül a világirodalomban. A nagy műből azonban az egyre súlyosabb magánéleti válságokba és alkoholizmusba süllyedő író csak néhány fejezetet írt meg: Capote-életműsorozatunkban most először ezeket is közreadjuk magyarul. A nagyregény ugyan nem született meg, de az elkészült három fejezet ragyogó olvasmány: Capote sziporkázó stílusban és meghökkentő nyíltsággal mesél azokról az emberekről, kiknek imáit meghallgatta az Úr – dúsgazdagok, bármit megtehetnek… csakhogy a siker mögött olyan titkok lapulnak, melyeket említeni sem szabad. Capote pedig, akit addig ajnároztak az előkelő körök, akinek szépséges „hattyúk”, a legszebb amerikai nők voltak a barátai, egyszer csak nekiállt, hogy mindent elmeséljen róluk: hogy „fikciónak”, „irodalomnak” álcázva a lehető legnyersebben megírja érzelmi és szexuális életüket, kínjaikat, boldogtalanságukat, sőt bűncselekményeiket is… A folyóiratban megjelent fejezetek valósággal megrengették az amerikai dúsgazdagok zárt világát, s Capote-val gyakorlatilag minden addigi barátja megszakította a kapcsolatot. Élete végéig mondogatta, hogy készülnek az újabb fejezetek, sőt idézgetett is belőlük, de hogy valóban továbbírta-e a regényt, az máig sem derült ki. Tartalom Álom luxuskivitelben (Bartos Tibor) Meghallgatott imák (Bart István) ::: Joseph M. Fox: Elöszó ::: Romlatlan szörnyetegek ::: Kate McCloud ::: La Côte Basque​

Az ismert cseh író tizenhét régi bűnügyi történetet, valaha szenzációkként tárgyalt eseteket dolgoz fel könyvében. Kis és nagy bűnözők tarka világa vonul fel ezekben a különös, hol tragikus, hol iszonyatos, hol szomorú vagy spamelo elbeszélésekben. A nem mindennapi sorsok és életutak a korabeli társadalom életéből is bemutatnak, fölvillantanak egy-egy mozzanatot. Az író tolla nyomán ugyanis a régi újságokban őrzött történetek önálló irodalmi művekké formálódtak, amelyekben – akárcsak Karel Capek kedvelt Betörők, bírák, bűvészek és társaik címen megjelent könyvében – az eredeti bűntények bonyodalmai és szörnyűségei, a nyomozás izgalma mellet jelen van az idő távlatából szemlélő író gazdag, árnyalt emberismerete, bölcs embersége és humora.

Jack London: Északi Odüsszeia Elbeszélések ——— epub, rtf formátum ——— Az elbeszélések Jack Londont felfedező kedvének, ábrázoló művészetének teljében mutatják. Megannyi mérkőzésről tudósítanak, amelyet az ember a világgal, környezetével és saját esendőségével vív. Emlékezetes figurái mind nagy küzdők: Az ároktól délre kettős életet élő hősében a finom értelmiségi és a cselekvőképes, ellenállhatatlan férfi szerepei ütköznek, A mexikói címszereplője az elveihez, eszméihez végletekig hű, sérült lélek és a tökéletes harcos „keveréke”, a Mint hajdan Argosz minden kihívást lebíró öregembere makacsul és póztalanul válik élő legendává. Az író bármerre kalandozik, röpít magával. Tartalom: A fehér csend / Messze földön / Északi Odüsszeia / Az élet törvény / Vének szövetsége / Az ezer tucat / Az élet szerelme / Tüzet rakni / A hitszegő / Az ároktól délre / Mapuhi háza / A copfos / Egy szelet sült / Mauki / A pogány / Tarts nyugatnak! / Hús, semmi más / A mexikói / Háború / A fedélzeten / Megölni egy embert / A hercegnő / Mint hajdan Argosz ​

Milorad Pavić Kazár szótár ——— epub + doc formátum ——— ​ „A kazár uralkodó (a kagán) – így áll a régi krónikákban – álmot látott, és három bölcset hívatott magához különböző országokból, hogy álmát megfejtsék. Az ügy annyiban volt jelentős a kazár államra nézve, hogy a kagán elhatározta: népével együtt annak a bölcsnek a vallását veszi fel, amelyik a legtalálóbban fejti meg az álmát. Bizonyos források azt állítják, hogy a kagán haja e döntése napjától nem nőtt tovább. S noha tudta ezt, valami mégis arra ösztökélte, hogy ne álljon el szándékától. Így aztán a kagán nyári szálláshelyére egy iszlám, egy zsidó és egy keresztény igehirdető érkezett: egy dervis, egy rabbi s egy szerzetes. Mindegyikük egy-egy, sókristályból készített kést kapott ajándékba a kagántól, és vitába bocsátkoztak. A három bölcs álláspontját, a három különböző vallás alapelveinek kölcsönös megmérettetését, személyiségüket és a kazár hitvita kimenetelét nagy érdeklődés övezte, éles megoszlást idézett elő az esemény kimenetele és következményei körül, és az évszázadok folyamán számtalan héber, keresztény és iszlám értekezés feszegette mind a mai napig, amikor kazárok már rég nincsenek. Valamikor a XVII. században hirtelen felélénkült az érdeklődés a kazárok története iránt, és az addigi kazár tárgyú értekezések áttekinthetetlen anyagát rendszerezték, majd 1691-ben a poroszországi Borussiában meg is jelentették. (…) Egyszóval felhasználták mindazt, ami összefért a XVII. századi ember képzeletvilágával, és aminek hasznát vehette. Mindebből egy szótár kerekedett. Az események után ezer évvel, a XVII. században fellobbant érdeklődés magyarázatát egy krónikás hagyta ránk homályos értelmű mondatokban, amelyek így hangzanak: – Elgondolását ki-ki úgy vezeti, akár pórázon a majmot. Amikor olvasol, mindig van két ilyen majmod: egy a sajátod, egy meg a másé. Vagy ami még rosszabb: egy majmod s egy hiénád. Hát ügyelj, hogy melyiknek mit adsz enni! Mert a hiéna nem él azzal, amivel a majom.”