Keresés a fórumban

Robert James Sawyer (Ottawa, Kanada, 1960. április 29.) kanadai sci-fi-szerző. Keményen lobbizott, hogy létrejöhessen az Amerikai Science Fiction és Fantasy Írók Egyesületének (SFWA) kanadai szervezete, mely végül 1992-ben alakult meg. 1992 és 1995 között a szervezet regionális igazgatója volt. Szerkesztője volt a szervezet Alouette nevű hírlevelének, mely Kanada első műholdjának tiszteletére kapta a nevét. A hírlevelet, mint a legjobb fanzine-t jelölték az Aurora-díjra. 1998-ban az SFWA elnökévé választották. 19 regénye mellett számos forgatókönyv is fűződik Sawyer nevéhez. Első magyarul megjelent kötete a Flashforward - A jövő emlékei című regénye volt 2010-ben,[2] melyet egy évvel később a Lélekhullám követett.

Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2018 Hazugságokból emelt város, halála után vezeklő festő, újragondolt mesék, háborúzó mesterséges intelligenciák, fonák Magyarországok: tizenkilenc válogatott novella merész jövőképekről és bizarr álmokról ismert és új szerzőktől. Gabo 2018 epub https://mega.nz/file/hklj3CxT#Adth0gDFmDfKXoNu-GzKk01gsBL1ZNR4PXhQrJCiDP8

Jack McDevitt (született 1935 április 14,) a kortárs amerikai irodalom kiemelkedő képviselője, akinek regényei sikeres kísérletet tesznek, hogy kontaktust teremtsenek a világegyetemet betöltő és meghódító értelemmel való kapcsolatteremtés és a régészet közt. A két fő sorozata a Alex Benedict-sorozat és a Priscilla Hutchins sorozat. McDevitt első megjelent történet „The Emerson Effect”, amely a The Twilight Zone Magazine egyik 1981-ben kiadott számá ban jelent meg, majd öt évvel később követte első regénye: A Hercules szöveg , amely egy idegen intelligencia jelzésének felfedezése, s amelynek következményei veszélyeztetik az emberi civilizációt. Ez a regény adta alaphangját McDevitt további regényeinek, amelyekben a kapcsolatteremtésre összpontosított. Gyakran ez a téma, keverve régészeti tárgyak utáni kutatás izgalmas kalandjaival ismeretlen naprendszerekben, miközben bemutatja a világegyetem csodáit is.

Jonathan Strahan a fantasztikus műfajok neves, díjnyertes szakértője, népszerű antológiák szerkesztője, akinek úttörő sorozata Magyarországon első ízben jelenik meg. Ebben a gazdag válogatást kínáló könyvben már befutott, hazánkban is ismert és pályájuk elején járó szerzők 2015-ben, 2016-ban. és 2017-ben megjelent legjobb sci-fi és fantasy írásait olvashatjuk, amelyek egyszerre tanúskodnak lenyűgöző képzelőerőről és mély emberismeretről.

Cory Efram Doctorow (Toronto, 1971. július 17. – ) kanadai-brit blogger, újságíró, emberjogi aktivista, internetes híresség és sci-fi-szerző. A Boing Boing nevű weblog társszerkesztője. A Creative Commons szervezet népszerűsítője, aki valamennyi regényét ingyenesen letölthetővé teszi az interneten, és engedélyezi a fordítások elkészítését . Visszatérő témái a digitális jogok kezelése, a fájlmegosztás, a hackerkultúra, a cyberpunk témák és a poszt-hiánygazdaságban élő társadalmak. Magyarul egy regénye, a Kis testvér (Little Brother) jelent meg és a folytatása Homeland címmel, és első novellája, a Kacatvadász (Craphound).

Thea Gabriele von Harbou (1888. december 27. - 1954. július 1.) német forgatókönyvíró, író, filmrendező és színésznő volt. Különösen a tudományos fantasztikus film klasszikus Metropolis és a történet alapjául szolgáló forgatókönyvírójaként ismert. Harbou forgatókönyvíróként működött együtt a férje, Fritz Lang filmrendezővel, a némafilmről a hangos filmre való átmenet idején. Fritz Lang 1927-es Metropolisz című klasszikusa nagy sikert aratott, és más művekhez is inspirációt adott. A Queen együttes Radio Ga-Ga című számában is megjelentek a film egyes részletei. Thea von Harbou: Metropolisz epub https://mega.nz/file/AlVihA6b#uWrE--WJiugKwj_7g72ttBh9bU3ja6cnFXhTLIz-F3U AZW3 https://mega.nz/file/YwtGGI6A#yFapXrho-lZqIWUr6_kUKK6aVtBLZfdxlCvkzgByqnU

Szepes Mária, névváltozatok: Orsi Mária, Orsy Mária, Papír Mária, Papír Magda, született: Scherbak Magdolna, névváltozat: Scherbák (Budapest, Terézváros, 1908. december 14.[2] – Budapest, 2007. szeptember 3.) magyar író, forgatókönyvíró, költő és színész. Írói álneve Orsi Mária, színészként Papír Magdaként szerepelt. Legismertebb művei A Vörös Oroszlán és a Pöttyös Panni-sorozat. 1946-ban jelent meg A Vörös Oroszlán, Orsi Mária szerzői névvel a Hungária kiadásában, 2000 példányban. Nem sokkal megjelenése után, amikor a kiadókat is államosították (1948), a könyvet felforgató és veszélyes műnek találván, begyűjtötték, és minden példányát bezúzták. Negyven évig volt tiltott könyv. Íróját, a nem létező Orsi Máriát „nem találták”. Ugyanezekben az években az írónő, szinte csak ujjgyakorlatként – valamint a A Vörös Oroszlán „fantasztikus” útját megalapozandó – több tudományos-fantasztikus regényt is alkotott, amivel újabb olvasóréteget hódított meg: a felnövekvő fiatalságot.

Pierce Brown Amerikai sci-fi író (1988- ) A Vörös lázadás az első regénye, és már a megjelenése előtti hónapokban sokan felfigyeltek rá, így aztán nem volt meglepő a robbanásszerű sikere, miután a kötet kikerült a könyvesboltok polcaira. 2014 végén az olvasók szavazatai alapján elnyerte vele a legnagyobb nemzetközi könyves közösségi oldal, a Goodreads díját a legjobb elsőkönyves szerző kategóriában. Ezt követően jelent meg az Arany háború című folytatás, ami megismételte az első rész sikerét, sőt, jócskán túl is szárnyalta. Brown ismét elnyert érte egy Goodreads-díjat, ezúttal a legjobb sci-fi kategóriában.

Suzanne Collins amerikai írónő, Magyarországon leginkább Az éhezők viadala-könyvei által vált ismertté és népszerűvé. 2008-ban adták ki Az éhezők viadala (The Hunger Games) c. könyvét, ami részben Thészeusz és a Minotaurusz görög mitológiájára, részben édesapjának a légierőnél eltöltött idejének tapasztalataira épül, e mellett jelentős mértékben fedezhetőek fel benne még a római gladiátorjátékok és a reality tv-k hatása is. 2009-ben jelent meg a folytatás Futótűz (Catching Fire) címmel, 2010-ben pedig a trilógia befejező darabja, A kiválasztott (Mockingjay) is kiadásra került. Az éhezők viadalából és a Futótűzből csak Észak-Amerikában másfél millió darabot adtak el az első tizennégy hónapban, és szinte minden létező amerikai irodalmi díjat megnyertek az ifjúsági regény kategóriában. Az éhezők viadala több mint hatvan hétig megállás nélkül fent volt a New York Times Best Seller-listáján. 2009-ben a Lions Gate Entertainment megvásárolta Az éhezők viadalának a megfilmesítési jogait. A szereplőválogatás 2011 tavaszán kezdődött meg, a film premierje 2012 márciusában volt.

MINDEN IDŐK LEGNAGYOBB REJTÉLYE… AZ EMBERI EREDET TÖRTÉNETE… MOST MINDEN KIDERÜL. 70 000 évvel ezelőtt majdnem kihalt az emberi faj. Végül túléltük, de hogy miért, azt senki se tudta… Mostanáig. Az emberi evolúció jelenlegi szakaszában megkezdődött a visszaszámlálás, és félő, hogy ezt már nem úszhatjuk meg. Az immarik jól értenek a titoktartáshoz: 2000 éven át elhallgatták az igazságot az emberi evolúcióval kapcsolatban. És sokáig kutatták azt az ősi ellenséget, amely teljesen elsöpörheti a fajunkat. A kutatásnak vége. Távol, az Antarktisz partjainál állomásozó kutatóhajó egy rejtélyes szerkezetet talál egy jéghegy belsejében, mélyen eltemetve. Több ezer éve itt pihen – és úgy tűnik, mintha őriznék. Míg az immarik igyekeznek kidolgozni a pusztító tervet, egy zseniális genetikus olyan felismerésre jut, amely talán mindent megváltoztathat. Dr. Kate Warner azért költözött az indonéziai Jakartába, hogy örökre elfelejtse a múltját. Bár képtelen túltenni magát azon, ami vele történt, korszakalkotó felfedezést tesz: megtalálja az autizmus gyógymódját – vagy legalábbis azt hiszi… Pedig sokkal veszélyesebb dologra jött rá, amely veszedelembe sodorhatja az emberiséget. Tudományos munkájának eredménye lehet az emberi fejlődés következő szakaszának kulcsa. De ha az immarik kezébe jut, ez akár az emberiség végét is jelentheti. David Vale ügynök már 10 éve próbálja megállítani az immarikat. Most úgy tűnik, kifutott az időből. Hírszerzője halott. Ügynökségébe kémek szivárogtak be. Ellenségei vadásznak rá. De amikor kódolt üzenetet kap az immarik támadásával kapcsolatban, David mindent kockára tesz, hogy megmentse az egyetlen embert, aki segíthet neki a megfejtésben: dr. Kate Warnert. Kate és David együtt igyekeznek felderíteni egy világszintű összeesküvést, illetve megtudni az igazságot az Atlantisz-génről… és az emberi faj eredetéről. A közös út elvezet a világ legtávolabbi tájaira – és múltjuk titkaihoz is. Közben az immarik folyamatosan a nyomukban loholnak, és bármire képesek lennének, hogy megszerezzék Kate kutatási eredményeit. Ezzel akarják kierőszakolni az emberi evolúció következő stádiumát, még akkor is, ha ezáltal a világ népességének 99,9%-a kihal. David és Kate talán megállíthatja őket… ha képesek megbízni egymásban. És sikerül életben maradniuk. Az Atlantisz-gén az Eredet-misztérium-trilógia első kötete, amelyből egymillió példányt adtak el az Egyesült Államokban, 18 nyelvre fordították le, és jelenleg mozifilm készül belőle. A.G.Riddle: Az Atlantisz gén https://mega.nz/#!F80y0AIR!-itS6lyvHiI4l9RmVVa-eGmVER7xR7pRwVJ4oShenoI

Blake Crouch 1978-ban született az észak-karolinai Statesville-ben. Angolból és kreatív írásból diplomázott Phi Beta Kappa minősítéssel 2000-ben az Észak-Karolinai Egyetemen. A novelláit gyakran közölte többek közt az Ellery Queen's Mystery Magazine és az Alfred Hitchcock's Mystery Magazine. Az első regénye 2004-ben jelent meg, amit azóta több mint tizenöt másik követett. Crouchot mostanra a huszonegyedik századi amerikai thriller egyik legnagyobb tehetségének tartják, a munkatempóját Stephen Kingéhez hasonlítják. A művei gyakran szerepelnek a Kindle top 10-es bestseller listáján, és nem egynek elkeltek már a megfilmesí-tési jogai is. Az egyik leghíresebb és legnépszerűbb munkája a Wayward Pines-trilógia, amit televízióra alkalmazott a Fox, a sorozat egyes részeit pedig olyan elismert rendezők jegyzik, mint M. Night Shyamalan és Antal Nimród.

Szergej Lukjanyenko: Ugrás az űrbe (Ugrás 1) A galaxison az Erős és Gyenge Fajok osztoznak. A feltételeket az Erősek diktálják, a Gyengéket pedig speciális képességeik alapján használják, kihasználják. Mivel egyedül az ember szervezete képes elviselni a kozmikus ugrást, a földieknek a fuvaros szerepe jut. Pjotr Hrumov rozoga teherűrhajóján árut szállít egyik bolygóról a másikra. Egyik útján, már éppen visszatérőben a Földre fölfedezi, hogy potyautasa van, egy Számlálónak nevezett, hüllőszerű lény. A Számlálók is a Gyengék közé tartoznak, nekik az elvont gondolkodás az erősségük, a magát Karelnak nevező potyautas például képes pusztán szellemi energiáival befolyásolni Pjotr űrhajójának komputerét. Karel fajának képviseletében lopózott a fedélzetre, szövetséget akar ajánlani a földieknek az Erősekkel szemben. Tudomásukra jutott ugyanis, hogy az Erősek a Gyengék elpusztítására készülnek, a Földnek szerintük már csak hónapjai vannak hátra. Az Európa-díjas orosz bestsellerszerző a világhírű Őrség-regények után ezúttal új oldaláról mutatkozik be, a távoli jövőbe repíti olvasóit. A kalandok mögül azonban most sem hiányzik a mélyebb mondanivaló. https://mega.nz/#!14FXDKAC!PlGKwguhZOH-rGDaQ4jACsk9dIsqRE1n6oAvHf3crYY

James S. A. Corey egy írói álnév, amit Daniel Abraham és Ty Franck közösen használ. Első közös művük a kilenckötetesre tervezett „A Térség” (The Expanse) sci-fi könyvsorozat. Az álnév első és utolsó része Abraham és Franck középső nevéből származik, az „S. A.” pedig Abraham lányának kezdőbetűi. A név egyben utalás az 1970-es évek űropera szerzői írói nevének szerkezetére. A „James S. A. Corey” írói álnév alatt Daniel Abraham fantasy-író és Ty Franck (akkoriban George R. R. Martin személyi titkára) 2011-ben kezdett közösen dolgozni. Együtt írták meg a Leviathan Wakes című sci-fi regényt, ami a The Expanse (magyarul „A Térség”) könyvsorozat első része. A Leviathan Wakes-t 2012-ben Hugo-díjra jelölték a „legjobb regény” kategóriában, és Locus-díjra a „legjobb sci-fi regény” kategóriában. A sorozatban az Abaddon's Gate elnyerte a Locus-díjat. Az Orbit Books kiadó szerződést kötött a szerzőkkel az Expanse sorozat kilenc kötetre való bővítéséről. A 2018-ban legfrissebb, 7. kötet a Persepolis Rising, ami 2017. december 5-én jelent meg.

Andreas Eschbach (Ulm, 1959. szeptember 15. –) német sci-fi-szerző. Stuttgartban repülő- és űrhajózási mérnöknek tanult, de nem diplomázott le, inkább szoftverfejlesztői munkákat vállalt. Közben az írással is megpróbálkozott, első elbeszélése a nagy múltú Perry Rhodan-füzetek egy 1975-ös számában jelent meg. A publikálás lehetősége a ’90-es évek elején kezdte komolyabban foglalkoztatni. Először további novellák kerültek ki keze alól, majd 1995-ben egy regény, a Hajszőnyegszövők. Ezt a kötetet azóta több nyelvre lefordították, magyarul is megjelent a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatában, és Európa-szerte irodalmi díjakat nyert. A siker nyomán a szerző még egyszer visszatért a Hajszőnyegszövők univerzumához, hogy egy előzményben (Quest, 2001) több ezer évvel korábbi eseményeket meséljen el, a klasszikus űroperák stílusában. Második regénye, a Solarstation (1996) inkább thrillerként jellemezhető, de izgalmas cselekménye egy japán űrállomáson játszódik. A Kelwitts Stern (1999) az E. T.-t parodizálja, de a sztorit Dél-Németországba helyezi át. Az ezredforduló óta fokozatosan távolodni látszik az SF-től, bár bestsellerei azóta is többnyire a tematika peremvidékén mozognak.

A Prominence, a kopernikuszi rend monostorhajója szent kincsekkel megrakodva kering Nap körüli pályáján. A 14 esztendős novíciust, Bartot azonban jobban érdekli a hajó vezetése, mint a Nap imádása. Amikor azonban a Prominence egy azonosítatlan hajó megmentésére siet, a rend saját magát sodorja veszélybe: nem elég, hogy a megmentett utazók űrkalózok, még a Prominence motorja is felmondja a szolgálatot. Ahogy a hajó egyre közelít a Nap felé, úgy emelkedik a fedélzeti hőmérséklet – a rend és a kalózok sorsa pedig Bart kezébe kerül. epub https://mega.nz/file/dpVmyRyB#Ptx4m-GsnObMM0dl4w0V-hj5jAvhaKaxnY3vFKBCuN4 mobi https://mega.nz/file/ohECVB7b#hnwmq6eM_86ANXdyCQhTP8zCxPcVc263QRLXEm3jMZM

A Csillagok háborúja (Star Wars) eredetileg egy űropera-filmsorozat, amely George Lucas filmrendező ötletein alapszik. A filmek cselekménye a „réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban…” élő szereplők történetét meséli el. Az első filmet 1977-ben mutatták be a mozik Csillagok háborúja címmel (1981-ben Egy új remény-re változott a címe), a film gyorsan a popkultúra megkerülhetetlen klasszikusává vált, amely számos más filmre és tudományos-fantasztikus műre volt hatással. Az első filmet két sikeres folytatás követte, az 1980-ban bemutatott A Birodalom visszavág, illetve az 1983-as A Jedi visszatér, ez a három film alkotja az eredeti Star Wars trilógiát. Az eredeti trilógiát 1999 és 2005 között egy előzmény trilógia követte, amely megosztó reakciókat váltott ki mind a rajongókból, mind a kritikusokból. . A filmek hatalmas sikernek bizonyultak, az összes bemutatott film együttvéve 8,5 milliárd dollár bevételt termelt a mozik kasszáinál, ezzel a Star Wars második legjövedelmezőbb filmsorozat a Marvel Cinematic Universe filmjei mögött. Eddig két antológia film készült el,

Az orvostudomány csodái mind több betegségtől szabadítják meg végleg az emberiséget, és a genetikai tervezés hamarosan már a születendő gyermekeknél is lehetővé teszi egészségük előzetes tökéletesítését. De mi van azokkal, akik köztünk élnek, méghozzá valami olyan fogyatékossággal, ami megnehezíti beilleszkedésüket a társadalomba? Lou Arrendale felelős állásban dolgozik egy nagyvállalatnál, munkáján kulcsfontosságú üzleti döntések múlnak. Magánélete azonban valóságos akadályfutás, környezete nehezen fogadja el, a legapróbb feladatok végrehajtása is kihívások elé állítja. Lou ugyanis autista. Amikor aztán vállalata több kollégájával együtt beutalja egy kísérleti kezelésre, melynek eredményeként normális életet élhetne, olyan kérdésekkel kell szembenéznie, amik megkérdőjelezik benne, mi is valójában a „normális”, és hogy valóban betegség-e az állapota, vagy esetleg az emberi törzsfejlődés következő állomása. Elizabeth Moon Nebula-díjas regénye olyan korábbi művekkel állítható párhuzamba, mint a Virágot Algernonnak, a Forrest Gump vagy az Esőember, de a téma mindeddig feltáratlan, új mélységeire nyitja https://mega.nz/file/J1lgjS6A#Llpum-7_F-wNjDipLS6uNY72W7GdNUzUpLyX8b-s-Cg

A Marsot felderítő űrhajósok a sivatag mélyén gigantikus épületekre bukkannak… melyek talán korántsem olyan lakatlanok, amilyeneknek első pillantásra tűnnek.A megbélyegzett, állását vesztett pilóta mégiscsak visszatérhet az űrbe, de a Jupiter egyik holdjára indult expedíció hátterében sötét titkok lappanganak.Mindeközben a Földön is meglepő dolgokra derül fény: egy új gyógyszer hataloméhes démonná változtat egy törékeny, fiatal lányt; Ludwig professzor zseniális találmánya a nézőt egyenesen a film valóságába röpíti; rettentő természeti katasztrófa következtében Közép-Amerika a tengerbe süllyed, és az egész világ éghajlata drasztikusan megváltozik; egy forradalmian új technikának köszönhetően az ember bepillantást nyerhet párhuzamos univerzumokba… Az SF amerikai aranykorának egyik legizgalmasabb szerzője igazságtalanul rövidre szabott élete alatt is számos emlékezetes történetet vetett papírra, melyek közül nyolc most első ízben lát napvilágot magyar fordításban, kizárólag a Galaktika Baráti Kör tagjai számára. Stanley g. Weinbaum: Bolygóközi Odüsszeia https://mega.nz/file/Qs9gTITT#cLfUu0LM5DZq_9IRmFqw9_2ljIt3nt8YAhgMmvZgx44

Poul William Anderson (1926. november 25. – 2001. július 31.) sci-fi író. Pennsylvaniában született, skandináv szülők gyermekeként. A Minnesota Egyetemre járt, ahol fizikából szerzett diplomát 1948-ban. Első novellája 1944-ben jelent meg az Astounding Science Fiction-ben. Első sci-fi regénye, amely önállóan jelent meg 1954-ben, a Brain Wave (Agyhullám) volt. A 60-as, 70-es években kalandregények és űroperettek írásával foglalkozik. Megalkot egy komplett sorozatot (Technic History). Leghíresebb regénysorozata, az időjárőr.

A Galaktika Baráti kör könyvklub keretében a Móra könyvkiadó 1987 és 1995 között elsősorban olyan könyveket adott ki, amely kereskedelmi forgalomba nem került, csak a Baráti kör tagjai juthattak hozzá. A könyvek egy része előtte soha nem került kiadásra, egy része ugyan kiadásra került de nagyon kis példányszámban, és hamar elfogyott. Most megpróbálom ezeket a könyveket elérhetővé tenni.

Amerikai sci-fi író, szerkesztő. 1919. november 26-án született és karrierje több mint hatvan évet ölel fel. 1959-től 1969-ig a Galaxy magazin és annak testvérlapja, az if szerkesztője volt. Az utóbbival három egymást követő évben is elnyerte a Hugo-díjat. Saját írásaiért is háromszor kapott Hugo-díjat, illetve számos Nebula-díjat. 1993-ben avatták Nebula Nagymesterré. Legismertebb könyve az Átjáró, mely sorozattá vált és öt további rész követte. Az Átjáró (angolul: Gateway) Frederik Pohl tudományos-fantasztikus regénye, amely először a Galaxy magazin 1976 novemberi, decemberi, illetve 1977 márciusi számaiban jelent meg három részben, majd pedig könyv formájában 1977 márciusában a St. Martin's Press kiadónál. Magyarországon először Az Átjáró címmel jelent meg 1991-ben a Galaktika Baráti Kör sorozatban, Nagy Sándor fordításában, majd Átjáró címmel 2004-ben az Ulpius-ház Könyvkiadó kiadásában. A könyv 1977-ben elnyerte a Nebula-díjat regény kategóriában, majd 1978-ban a Hugo-díjat, illetve a John W. Campbell-díjat.

A régi Galaktika magazin 1995-ös megszűnésével űr keletkezett a kiadott Science-Fiction magazinok kiadása terén Évekkel később indították el az Átjáró magazint, ami a Galaktika újraindulása előtt létezett 2002. februárjától 2004. júniusáig. A kéthavonta megjelenő, kezdetben 64, majd 80, illetve 96 lapos sci-fi és fantasy magazin 15 lapszámot ért meg. A 16. szám, 2004. augusztusában 128 oldalon, szépen betördelve, nyomdakész állapotban már nem jelent meg.A főszerkesztő Szélesi Sándor (Anthony Sheenard), a szerkesztők pedig a Galaktikától már ismert Németh Attila, valamint Michaleczky Péter és Miyazaki Jun voltak. A magazinok egy másik fórumból valók köszönet érte El Brujonak.

A sorozat a magyar és külföldi sci-fi irodalmi válogatások gyöngyszeme volt.A Móra Ferenc könyvkiadó gondozásában került kiadásra. Az első kötetek 1969-ben jelentek meg kisalakban (9,5×18,5), majd 1980-tól nagyalakú (12,5×20,5) formátumban. 1969-től egészen 1987-ig Kozmosz fantasztikus könyvek címmel jelent meg a sorozat (132 db) (ISSN: 0324-5225), 1988-tól Galaktika fantasztikus könyvek címmel folytatódott 1994-ig (44 db) (ISSN: 0238-3063). 1987 és 1995 között jelentek meg – először csak klubtagok által előfizethetően – a Galaktika Baráti Kör kötetei. Ez a sorozat 2013-ban indult ismét útjára. A sorozatok szerkesztője Kuczka Péter volt

A Kossuth Fantasztikus Sorozat 1970 és 1975 között jelent meg Kuczka Péter szerkesztésében. Bár a Kossuth Könyvkiadó több fantasztikus művet kiadott annak idején, mégis ez a 17 könyvet tartják a kiadó legszínvonalasabb sci-fi műveinek. Érdekessége, hogy az adott korszakban a drágább könyvek közé tartoztak, és kemény borítóval jelentek meg.

William Ford Gibson (Conway, Dél-Karolina, Amerikai Egyesült Államok, 1948. március 17.) amerikai-kanadai író. Jelenleg Kanadában, Vancouverben (Brit Columbia tartományban) él. Írói hírnevét az 1980-as évek közepén tudományos-fantasztikus irodalomban szerezte meg mára már kultikusnak számító regényével, a Neurománccal. Az ezredforduló utáni műveiben a tudományos-fantasztikus eszközök helyett inkább kortárs megoldásokat alkalmaz. Munkásságát egyedien részletdús, kifinomult ábrázolások, erőteljes víziók, szerteágazó és egymásba fonódó cselekményszálak és a technológiai-társadalmi kölcsönhatások több rétegű elemzése és újrafogalmazása jellemzi. A komolyabb írásra John Shirley bátorította, akivel az 1980-as évek legelején ismerkedett meg egy vancouveri sci-fi összejövetelen, és mindmáig jó barátok. Ő mutatta be később Bruce Sterlingnek és Lewis Shinernek; ma négyüket tartják a cyberpunk irányzat első íróinak Gibsonnal az élen, aki az évtizedet a Sprawl-trilógiával (1984: Neurománc, 1986: Számláló nullára, 1988: Mona Lisa Overdrive) tette műfajtörténeti szempontból megkerülhetetlenné. A Neurománc volt az első regény, ami a Hugo-, Nebula- és Philip K. Dick-díjakat egyaránt megkapta. Gibson azóta még két trilógiát írt, melyek a szakírók és rajongók szerint pontos előrejelzések voltak a közeljövőt illetően: míg az 1990-es években megjelent Híd-trilógia (1993: Virtuálfény, 1996: Idoru, 1999: A holnap tegnapja) hackerek, multinacionális cégek és mesterséges intelligenciák helyett a tömegmédiára és celebkultuszra fókuszált, addig a Blue Ant-trilógia (2002: Trendvadász, 2007: Árnyvilág, 2010: Nyomtalanul) a 9/11 utáni politikai hangulatról, osztályok közötti határvonalakról, öntudatról, márkaépítésről és globalizációról szólt.