Keresés a fórumban

Viola Stern Fischer, Veronika H. Tóth - A Mengele-lány Stern Rózsa Ibolya „Mengele-lány” volt. Egyike a sokaknak, akiknek el kellett szenvedniük Josef Mengele kísérleteit. Egyike azon keveseknek, akik ezt túlélték. 1944 júniusában több százezer zsidót indítottak útnak marhavagonokban Ibolya hazájából, szlovákiai magyar területekről. Senki nem tudta, hová tartanak, mi következik. Ibolyának Auschwitz-Birkenau, Ravensbrück, Buchenwald és Neustadt bei Coburg. Négy állomás, négy haláltábor, kitörölhetetlen borzalmak színhelyei. Ibolya, mint oly sokan, mindent elveszített: otthonát, családját, szeretteit. De soha nem veszítette el a reményt, és volt benne elég erő ahhoz, hogy megkockáztassa a szökést. Ráadásul neki köszönhetően fogták el a birkenaui láger egyik embertelen felügyelőnőjét is. Ibolya évtizedekkel a vészkorszak után, már Viola néven mesélte el emlékeit Veronika H. Tóth újságírónak. Memoárja az ő és mások sorsát örökíti meg – olyan sorsokét, amelyeknek nem lenne szabad feledésbe merülniük. pdf 2mb https://data.hu/get/13391551/MENGPDF.zip

Peter Frankopan - Új selyemutak „A Nyugat már rég elveszítette világformáló szerepét.” Az oxfordi történész Selyemutak című könyve friss nézőpontjával rákényszerített bennünket, hogy teljesen új szemszögből tekintsünk a történelem elmúlt évszázadaira. Az Új selyemutak napjainkig viszi tovább a történetet, sebesen változó világunk jelenét és jövőjét vizsgálja. Az Európából Oroszország és a Közel-Kelet érintésével Kínáig húzódó új selyemutak beszédesen bizonyítják, hogy egy sokszorosan és bonyolultan összekapcsolódó világban élünk. Miközben nyugaton bekövetkezett a Brexit, az Európai Unió súlyos problémákkal küzd, az Egyesült Államok pedig Trump alatt az izoláció politikáját választotta, keleten a selyemutak mentén egyre szorosabbá váló kapcsolatoknak és együttműködéseknek vagyunk a szemtanúi. Peter Frankopan briliáns éleslátással vizsgálja e kapcsolatok bonyolult rendszerét, próbálja felmérni a politikai erőközpontok folyamatos elmozdulásának következményeit. Fontos és végső soron reményt keltő könyve arra késztet, hogy újradefiniáljuk, voltaképpen kik vagyunk, és hol is a helyünk a világban. „Régen minden út Rómába vezetett. Ma Peking a cél.” pdf 2mb https://data.hu/get/13361642/SELYEMUTAKPDF.zip

Bonyai Péter - Szcientológus voltam Ilyen könyv még nem jelent meg Magyarországon. Számtalan írás, kiadvány foglalkozott már a szcientológia egyház árnyékos oldalával, eddig azonban még nem akadt olyan hazai szcientológus, aki a szervezetből kilépve önnön élményeinek hitelességével, első kézből számolt volna be tapasztalatairól. A világon a szervezet több magas rangú képviselője szakított már az alapító L. Ron Hubbard tanaival és tett közzé leleplező könyvet a szcientológiáról. Az ő nyomdokaikba lép most jelen kötet szerzője, Bonyai Péter. A magyar fiatalember arra vállalkozott, hogy tízévnyi szcientológusmúlt után, az egyháztól fokozatosan eltávolodva, majd abból kilépve lerántsa a leplet L. Ron Hubbard hazai és külföldi követőinek valódi természetéről. Jelen kötet Bonyai Péter megejtően őszinte és kíméletlenül önkritikus vallomása arról, hogyan lett egy, a világban életcélt kereső tizenévesből másokat megalázó és kizsákmányoló szcientológus. Arról, hogy milyen jelekből lehet felismerni e szervezet hol tragikomikus, hol velejéig abszurd, de mindenestül embertelen természetét. És arról, hogy van-e út visszafelé a háború, elmebaj és bűnözés nélküli világ eljövetelével kecsegtető, a valóságban azonban a megtébolyodásközeli állapothoz vezető Hídon. pdf 2mb https://data.hu/get/13299345/SZCIENTOPDF.zip

Garri Kaszparov - Közeleg a tél Szubjektív vádirat a Putyin-rezsimről. Vajon Vlagyimir Putyin Oroszországa demokrácia, vagy olyan diktatúra, amely nemzetközi fenyegetést jelent a Nyugatra? Garri Kaszparov, a sakknagymesterből lett ellenzéki politikus szerint a Szovjetunió összeomlása nem vég-, csupán fordulópont volt, és Oroszország az elmúlt huszonöt évben visszacsúszott a diktatúrába. Putyin KGB-s múltja és erős katonai támogatottsága révén felszámolja a demokratikus intézményeket, míg az őt körülvevő oligarchákat óriási hatalomhoz és vagyonhoz segíti hozzá. Totalitárius ambíciói sokkal erősebbek, mint a reformok iránti vágya: miközben könyörtelen harcot folytat a független sajtó ellen, az elnyomás és korrupció a kormányzás mindennapi eszközeivé váltak. A liberális demokráciák sem lehetnek biztonságban: szankciókat sürgetnek, amikor Oroszország erővel gyakorolja hatalmát a szomszédjai felett (mint legutóbb Ukrajna megszállásakor), ám Moszkva azzal fenyegetőzik, hogy elzárja azokat a vezetékeket, amelyek Európai kőolaj- és földgázfelhasználásának egyharmadát adják. Kaszparov világklasszis intelligenciája, sziklaszilárd hite és egy új hidegháborúval kapcsolatos aggályai e kiáltványában a közös cselekvésre ösztönöznek, hogy időben és közösen reagáljunk a demokrácia ellenségeinek tetteire. pdf 2mb https://data.hu/get/13268454/KASZPARPDF.zip

Varga Krisztián - Ellenség a baloldalon Miben különbözött a Horthy-korszak államvédelme az azt megelőző és az utána következő korszakok politikai rendőrségétől? Miért éppen a politikai baloldalt tartotta a rendszer a legfőbb állambiztonsági veszélyforrásnak? Miként befolyásolták a kormányzati körök a nyomozásokat, és hogyan változott meg a detektívek munkája a szűk negyedszázad alatt? És milyen viszonyban volt a rendőrség politikai osztálya a csendőrség és a honvéd vezérkar hasonló feladatokat ellátó szerveivel? VARGA KRISZTIÁN hiánypótló kötete többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ, miközben részletes áttekintést nyújt az 1919. augusztus 6-a és 1944. március 19-e közötti politika rendőrség történetéről, a Magyar Királyi Rendőrség Politikai Rendészeti Osztályának működéséről, illetve a baloldali pártok és mozgalmak ellen lefolytatott titkos és nyílt nyomozásokról. A szerv történetét követve jól kirajzolódik, hogy a Horthy-kor államvédelme miként idomult az éppen aktuális társadalmi közgondolkodáshoz, és a magyar uralkodó elithez hasonlóan hogyan vált képtelenné arra, hogy a világháború eszkalálódásakor felismerje, melyik politikai irány jelent valós veszélyt a társadalomra. VARGA KRISZTIÁN történész 1973-ban született Debrecenben, tanulmányait a Kossuth Lajos Tudomány Egyetemen végezte. Kutatási területe a két világháború közötti magyar állambiztonság, rendőrség és csendőrség története. pdf 2mb https://data.hu/get/13157248/ELLENSEGPDF.zip

Csepeli György - Ember 2.0 Heidegger szerint „amikor a technika a földgolyó legtávolabbi csücskét is meghódította és gazdaságilag kizsákmányolhatóvá tette, amikor az idő (…) csupán gyorsaság, pillanatszerűség és egyidejűség, az idő mint történelem pedig teljesen eltűnt valamennyi nép ittlétéből, amikor a bokszoló a nép nagy fiának számít, amikor a milliós tömeggyűlések győzelmet jelentenek – akkor, igen, még akkor is mint valami kísértet nyúlik túl mindezeken a kísértéseken a kérdés: minek? – hová? – és mi van azután?” Csepeli György úgy látja, hogy a szingularitás eljöveteléig még nyitva marad a kérdés, hogy az ember által létrehozott hálózatra települt szuperintelligencia erősebb lesz-e teremtőjénél, vagy kialakul az emberi és a digitális együttélése. Könyvének alapkérdése: elképzelhető-e egy olyan jövő, melyben a természetes észt az élet minden területén kiváltja a mesterséges intelligencia (MI)? Ma még úgy tűnik, hogy két olyan akadály van, ami lehetetlenné teszi a MI felülkerekedését a természetes emberi észen. Az egyik, hogy a MI-alkalmazásokból hiányzik az autonóm emberi léttől elválaszthatatlan önreferencialitás, melynek középpontjában a szabad akarat áll. A szabad akarat az, ami az emberi világot a kvantummechanikai világ részecskéinek szabad világával rokonítja, kinyitva a teret a végtelen, határtalan, meghatározatlan Egy felé, melynek misztikus éjébe a preszókratikus filozófusok világítottak be máig fénylő gondolataikkal. Az emberi intelligencia MI révén történő végleges kiváltásának másik akadálya az emberi intelligencia normális eloszlása a populációkban, aminek eredményeként minden korban, minden populációban akadnak olyanok, akiknek intelligenciája messze meghaladja az átlagot. Ők azok, akik ott voltak a mesterséges intelligenciához vezető út minden állomásán, az ő zsenialitásuk nélkül az emberek még mindig hordákban csavarognának, pár száz szavas szókincsük birtokában banális dolgokról fecsegnének, életüket kitöltené a szexualitás és az erőszak. A könyv utolsó részében esik szó az emberfeletti emberről, akinek megjelenése megkérdőjelezi a feltevést, miszerint a MI nem lesz képes felülkerekedni az emberi észen. Nem kizárható, hogy az evolúció új lépéseként megjelenik az emberfeletti ember, az Ember 2.0, akiben a szabad akarat és az intelligencia maximuma találkozik. Nem valószínű, hogy az emberfeletti ember ellent tud majd mondani a transzhumanizmus csábításának, s lemond az emberi agy lehetőségeit időben és térben végtelenbe tágító bioinformatikai, nanotechnológiai, kognitív neurológiai fejlesztésekről, melyek paradox következményeként a homo sapiens az addig ismert konstitúcióban eltűnik, s helyét átadja egy új emberi fajnak, melynek egyedei újra kezdik a színjátékot a galaxisunkban. A digitális ember akkor maradhat ember, ha körültekintetően és tudatosan rezisztenssé válik a digitális átalakulás adatalapú homogenizáló kényszereivel szemben. A rezisztencia esélyei a nevelésen, a képzésen, a rezisztens tudás megosztásán, közös karbantartásán múlnak. A nyugati ember akkor lesz képes a jövőben megmaradni, identitását megtartani, ha visszatér a nyugati gondolkodás kezdeteihez, amikor a nyelv erejével szembeszállt a létezők egészével, rákérdezve arra, ami van. Az új világ, melyet az új technológia hoz ránk, páratlan esélyt kínál a kérdezésre. pdf 2mb https://data.hu/get/13157249/EMBER20PDF.zip

Rényi Pál Dániel - Győzelmi kényszer Rényi Pál Dániel, a 444.hu politikai újságírójának első könyve, a Győzelmi kényszer bár jórészt futballról szól, nem focikönyv. A szerző több tucat háttérbeszélgetés, interjú, beszéd, élménybeszámoló, korábban ismeretlen archív dokumentum, és több száz cikk alapján rakta össze információmozaikját, amiből kibontakozik Orbán Viktor politikai gondolkodásának fejlődéstörténete. A Győzelmi kényszer pályamenti történetek sokaságán keresztül segít megérteni, miért hasonlítanak a magyar politika mindennapjai egy soha véget nem érő kiesési rangadóhoz, ahol mindenáron győzni kell, minden nap, és mindig eggyel veszedelmesebb az ellenfél. pdf 2mb https://data.hu/get/13134260/GYOZELMKENYPDF.zip