Keresés a fórumban

Benedictus de Spinoza - Etika Spinoza (1632-1677) filozófiai fő műve, a posztumusz kiadott Etika a hagyományos és a radikálisan új gondolkodásmód egyedülálló ötvözete. Szisztematikus elméleti mű, de a mindennapi élet éleslátó analízise is, mely előkészíti mind a Teológiai-politikai tanulmányt, mind a Politikai tanulmányt. A negyedik rész végén maga Spinoza így foglalja össze, hogy „milyen haszonnal jár ennek az elméletnek ismerete a gyakorlati életben: Először arra tanít, hogy mi csupán Isten intésére cselekszünk, az isteni természet részesei vagyunk, mégpedig annál inkább, minél tökéletesebb cselekedeteket viszünk véghez, s minél jobban és jobban ismerjük meg értelmünkkel Istent. Előidézi a lélek megnyugvását, megtanít arra, miben áll legfőbb boldogságunk: egyedül Isten ismeretében. Ez késztet bennünket arra, hogy csak azt cselekedjük, amit a szeretet és kötelességérzet sugall. Eltávolodnak az erény igaz értékelésétől azok, akik azt várják, hogy erényükért és jócselekedeteikért Isten őket a legfőbb jutalmakkal fogja kitüntetni, mintha az erény és Isten szolgálata már önmagában is nem épp maga volna a boldogság és a legfőbb szabadság. Másodszor arra tanít, hogyan kell viselkednünk a sors változásai közepette. Arra tanít, hogy a sors mindkét arcát nyugodt lélekkel várjuk és viseljük el, hiszen minden Isten örök határozatából következik ugyanazzal a szükségszerűséggel, amellyel a háromszög lényegéből következik, hogy szögeinek összege egyenlő két derékszöggel. Harmadszor azt tanítja, hogy senkit se gyűlöljünk, ne vessünk meg, ne gúnyoljunk, senkire ne haragudjunk, és senkit ne irigyeljünk. Mindenki elégedjék meg azzal, amije van, segítsen felebarátján, nem könyörületességből, részrehajlásból, sem pedig babonából, hanem egyedül az észtől vezetve, ahogyan az idő és a körülmények megkövetelik. Negyedszer hasznára van az állami közösségnek, amennyiben arra tanít, hogyan kell a polgárokat kormányozni és vezetni, úgy, hogy ne szolgaságban éljenek, hanem szabadon cselekedjék a legjobbat.” pdf 121mb 1997 [Hidden Content]

Shannon McKenna Schmidt, Joni Rendon - Regényes úti célok Mondják, hogy a jó könyv olyan helyekre repít, ahol soha életünkben nem jártunk. Milyen igaz! A Regényes úti célok oly tájakon, helyszíneken csábít felfedezőútra, amelyek annak idején zseniális írókat ihlettek meg. Több mint félezer európai és amerikai helyszínre elrepülhet a kedves irodalombarát Olvasó, mi több, kalandozásai során a megidézett alkotók életének alig ismert, a tárgyalt helyszínhez kötődő mozzanataival is megismerkedhet. Megtudhatja például, hogy: – Ernest Hemingway egy velencei csatorna partján, pezsgőt kortyolgatva olvasgatta a halálhíréről szóló újságcikkeket, miután afrikai szafarija során két repülőgép-szerencsétlenséget is túlélt. – Faludy György recski fogsága idején az út széléről letört bitumendarabbal egészítette ki a sovány kosztot, csillapította kalóriaéhségét. – Washington Irving Hudson-völgyi házikóját réges-régen az Álmosvölgy legendájában életre keltett Van Tassel család lakta. – Jókai Mór igencsak mozgalmas társasági életet élt két nevezetes, sok kortárs szerint egyenesen „botrányos” házassága között. – Sir Arthur Conan Doyle értekezést írt Agatha Christie 1926-ban történt rejtélyes eltűnéséről; később az írónő álnéven újra felbukkant Észak-Angliában. A Regényes úti céloknak ugyanolyan jó helye van az utazóbőröndben, mint a könyvespolcon, hiszen lapjain páratlan tehetségű írók ihletadó tájai elevenednek meg. A Brontë nővérek lápvilága, Wordsworth nárciszoktól tarkálló Tóvidéke, Dosztojevszkij komor köd ülte szentpétervári utcái; az ezerarcú tengerentúl, William Faulker amerikai Délvidéke, Jack London Kaliforniája; és persze Krúdy régi Pest-Budája, Petőfi Sándor és Lázár Ervin jegenyés tolnai tája, Tamási Áron Hargitája… Az irodalom legnagyobbjaihoz kapcsolódó helyszínek, események, világhírű írók otthona, múzeuma, könyvtára, fesztiválok, irodalmi túrák… Ha kedvünk támad egy kis irodalmi utazásra, e kalauz segítségével bízvást nekivághatunk – nagy írók nyomába eredhetünk, felkutathatjuk szeretett tollforgatóink mindmáig létező és működő kedvenc éttermét, fogadóját, kocsmáját és szálláshelyét, sőt imitt-amott még hátrahagyott ingóságaikat is megtekinthetjük. pdf 121mb [Hidden Content]

A reneszánsz pdf 121mb [Hidden Content]