angelscrime

Sziasztok! Nézzetek meg engem is http://angelscrime.deviantart.com és http://www.flickr.com/photos/angelscrime Szívesen veszek minden egyes watchot/addot. Néhány képem esetleges kedvcsinálónak: Egyébként amatőr szinten fotózgatok egy Fuji FinePix S1000fd kamerával.

Igencsak meglepődtek a világ vezető tudósai és régészei, amikor a bosnyák származású amerikai régész, Semir Osmanagic azzal a megdöbbentő felvetéssel állt elő, hogy a legősibb bosnyák város, Visocica hegyei piramisokat rejtenek. Közülük a legnagyobb a Nap piramis, amely 220 méter magas, így az eddigi legnagyobbnak hitt Kheopsz-piramist is felülmúlja. Korát több tízezer évesre becsülik. Ráadásul alagútrendszerében magyar rovásírásra bukkantak a régészek. Ha piramisok kerülnek szóba, Egyiptom jut eszünkbe, pedig világszerte több tízezer ilyen jellegű építmény található. Semir Osmanagic ezek nagy részét bejárta, ám a világot megrengető felfedezésre szülőföldjén bukkant. Szarajevótól 25 kilométerre fekszik Visokó városa, ahol a kutatónak feltűnt a hegyek különleges formája. Kiderült: a hegy szívében egy hatalmas kőtömbökből készült lépcsőzetes piramis bújik meg. – Korábban talán azért nem fedezte fel senki a létezését, mert vastag föld és erdő borította – mondta a Borsnak magyarországi látogatásán Semir Osmanagic. – A piramis sarkcsillagi tájolású, pont úgy, mint Kheopsz fáraóé Egyiptomban. A hőkamera kimutatta, hogy gyorsabban elnyeli a hőt, mint a környező hegyek, ez arra utal, hogy üreges. Egy föld alatti alagútrendszer bejáratára is rábukkantunk. A hegyek alatt öt piramis rejtőzik, ezeket a kutató el is keresztelte: a legnagyobb a Nap, amely 220 méter magas, ezt követi a 190 méteres Hold, aztán a Sárkány, a Föld temploma és a Szerelem piramisa. Tovább borzolta a kedélyeket, hogy a Nap, a Hold és a Sárkány piramis tökéletes háromszöget zár be, oldalaik pontosan két kilométeresek. Az alattuk futó alagútrendszer mind az öt piramist összeköti. Osmanagic a terepmunkálatok során emberi maradványokat nem talált, csupán néhány tárgyat: kőkereket, amulettet és öntőformát. Előkerült egy olyan bizonyíték is, ami átírhatja az emberiség történelmét. – Egy fadarab ágyazódott be a kőtömbök közé, amit több ország tudósai megvizsgáltak, és arra a döbbenetes eredményre jutottak, hogy minimum 30 ezer éve egy árvíz öntötte el a környéket, és az alagútnak már akkor ott kellett lennie. Az iskolában azt tanítják, hogy akkoriban csak primitív népek éltek a Földön, de azok nem képesek egy ilyen tökéletes építményt megalkotni – magyarázza a tudós. A Nap piramis több kilométeres alagútjában egy háromtonnás kőtömbön furcsa írásjelekre bukkantak. Szakács Gábor kutató a magyar rovásírásra ismert. – A homokköveken a Tordos- Vinca műveltség rovásjelei találhatók, aminek 39 írásjeléből több mint húszat megtaláltunk a két piramisban. Például a korong jobb alsó sarkában megfeszített íjra helyezett nyílvessző van, ami egy összerótt D és N vagy NY betű. Ezt a több ezer éves írást csak a magyarok használták – állítja a régész. Semir Osmanagicot sokan támadják, számos geológus azt állítja, hogy ezek a képződmények természetes úton alakultak ki. Ő azonban tovább folytatja a piramisok rejtélyének megfejtését.

10/10 Tetszenek az elválasztó karakterek.

Felmérések szerint a nyugati kultúrákban, főleg Amerikában és az angolszász nyelvterületeken az emberek 8-10 százaléka hisz abban, hogy ha egy hónap tizenharmadik napja péntekre esik, az szerencsétlenséget jelent. Ez a világ egyik legismertebb és legelterjedtebb babonája, aminek eredetét a legendák olyan régmúlt eseményekre vezetik vissza, mint Jézus keresztre feszítése, a templomos lovagok rendjének felszámolása, sőt, az özönvíz, vagy a kiűzetés a Paradicsomból. Valójában a babona messze nem ilyen ősi: a péntek tizenharmadika balszerencsés mivoltáról a legrégebbi írásos említés 1869-ből való, a híres zeneszerző, Gioachino Rossini életrajzából (Rossini egyébként 1868. november 13-án halt meg, ami péntekre esett). Ezelőtt a babona legfeljebb közszájon forgott, de nem volt különösebben elterjedt. A hiedelmekkel, népszokásokkal, babonákkal foglalkozó híres Brewers Dictionary of Phrase and Fable enciklopédia még az 1898-as kiadásában sem emlékezik meg a szerencsétlen péntek tizenharmadikáról; az elátkozott 13-as szám, és a balszerencsés péntek azonban külön-külön szócikket kap benne. Péntek tizenharmadika legendája a néprajzkutatók szerint valószínűleg két egymástól független babona összeolvadásából jött létre, valamikor a huszadik század elején. A tizenhármas a legtöbb ősi kultúrában kiemelt szerepet kapott: Kínában és Egyiptomban szerencsés számnak tartották, máshol pedig szerencsétlennek, mert eggyel több, mint a tökéletesség szimbólumának tartott tizenkettes. A keresztény kultúrkörben az utolsó vacsora bibliai története bélyegezte meg a számot, ahol tizenhárman ültek az asztalnál. Kevésbé ismert, de egy hasonló történet szerepel a viking mitológiában is, ahol Odin és 11 társa tart lakomát, amit a meg nem hívott Loki, a viszály istene tesz tönkre tizenharmadikként, egy mérgezett nyílvesszővel megöli Baldrt, a szépség istenét, ami végül az istenek háborújához, a Ragnarökhöz vezet. A tizenhármas szám rossz híre a XX. század első felében olyan erős volt [3], hogy New York felhőkarcolóinak 80 százalékában kihagyták a 13-ast az emeletek számozásából, a szállodákban nem volt 13-as szoba, a kórházakban 13-as kórterem, a színházak nézőterén 13. sor, az utcákon 13-as házszám. Az ókori Rómában (majd később például a középkori Angliában) a péntek volt a kivégzések napja, így szükségszerűen Jézus keresztre feszítése is péntekre esett - innen származhat a szerencsétlenséget hozó pénteki nap babonája. Az európai pogány kultúrákban a hét ötödik napja szent nap volt, amit az isteneknek szán az ember. Ez is magyarázhatja a babona egy részét, miszerint pénteken elkezdeni egy utazást, vagy bármilyen fontos tevékenységet, balszerencsét hoz, hiszen ezt a napot az isteneknek kellett volna áldoznunk. Az angol „friday" szó a szerelem és a termékenység viking istennőjére, Freyjára utal („Freyja's day"). Egyes történészek szerint a keresztény egyház szándékosan állította be a hívei előtt rivális vallás istennőjét boszorkánynak, Freyja szent napját pedig szerencsétlenséget hozó, elátkozott napnak, boszorkányszombatnak. A szerencsétlen péntek babonája angolszász területeken a legerősebb. A mai napig tartja magát a legenda a HMS Friday nevű csatahajóról, amivel a haditengerészet azt akarta bebizonyítani, hogy a péntekkel valójában nincs semmi baj. A Péntek nevű vitorlást pénteken bocsátották vízre, a kapitány neve James Friday volt - aztán az első útján elsüllyedt, és a teljes legénység odaveszett. Szép történet, kár hogy egy szó sem igaz belőle, legalábbis a brit királyi hajózási múzeum archívuma szerint sosem létezett ilyen nevű hajó. Ahogyan az asztrológusok sem magyarázzák meg, pontosan hogyan befolyásolják a csillagok pozíciói a sorsunkat, a péntek 13 babonájában hívőket sem érdekli, miért szerencsétlen a nap, az egyetlen érvük az, hogy a tapasztalat ezt mutatja. De tényleg ezt mutatja? Az elmúlt pár évtizedben több tanulmány is született, amelyek statisztikai adatokkal próbálták alátámasztani, vagy éppen cáfolni a babona igazát, vicces eredményekkel. Egy holland tanulmány 2008-ban a biztosítótársaságok adatbázisai alapján azt állapította meg, hogy míg egy átlagos pénteken 7800 közlekedési baleset történik, ha az a péntek tizenharmadikára esik, ez a szám 7500-ra csökken. Egy 1993-as cikk a British Medical Journalből ennek éppen az ellenkezőjét állítja, itt a szerzők a hatodikára és tizenharmadikára eső pénteki napok statisztikáit hasonlították össze, és arra jutottak, hogy 13-án 52 százalékkal több a baleset. A leginkább zavarba ejtő eredményre egy finn pszichiáter, Dr. Simo Nayha jutott 2002-ben. A 1971 és 1997 közötti halálos közúti balesetek statisztikája alapján dolgozott, és azt találta, hogy egy átlagos naphoz képest péntek 13-án a férfiaknak 2, míg a nőknek 63 százalékkal nagyobb az esélyük, hogy közlekedési balesetben meghaljanak. Abban viszont minden tudományos kutatás szerzője egyetért, hogy az átlagostól eltérő péntek tizenharmadikai adatokról nem a dátum, hanem maga a babona tehet. Ezzel pedig meg lehet magyarázni bármit: ha kevesebb a baleset, az azért van, mert direkt óvatosabbak vagyunk a baljóslatú napon, ha több, az meg azért, mert idegesít a tudat, hogy ma szerencsétlen nap van. A felmérések szerint a péntek 13 babona az 1980-as években élte a fénykorát, amikor Amerikában a 18 és 24 év közöttiek közel harmada hitt abban, hogy ez a nap balszerencsés (ennek egyik oka az lehetett, hogy ekkoriban élte fénykorát a Péntek 13 horrorfilmek sorozata). A modern pszichiátria a péntek tizenharmadikától való beteges félelem fogalmát, ez a Paraskavedekatriaphobia, aminek feljegyzett esetei vannak világszerte, jellemzően angol nyelvterületekről. Igaz, ez önmagában még nem jelent sokat, mert a pszichiátria gyakorlatilag a világ összes fogalmára ráakasztott már egy-egy fóbiát. Mára viszont csillapodni látszik a péntek 13-hisztéria, legalábbis a gyakorlat azt mutatja, hogy az emberek nem maradnak otthon a balszerencsétől rettegve. A Malév kommunikációs vezetője kérdésünkre elmondta, hogy a légitársaság semmilyen változást nem érzékel az utasforgalomban ilyenkor egy átlagos pénteki naphoz képest, és évek óta nem történt olyan sem, hogy egy utas a tizenharmadik sorba kapott jegye miatt reklamált volna. Az amerikai légitársaságokkal ellentétben ugyanis a Malév-flotta összes gépén van 13. sor (az utolsót, amin a 12-est a 14-es követte, egy Boeing 767-est pár éve nyugdíjazták). A Hunguest Hotels szállodaláncnál is hasonló választ kaptunk: a tizenharmadikára eső péntekek forgalma nem különbözik egy átlagos pénteki napétól (kivéve februárban, amikor a Valentin-nap miatt kiugróan sokan utaznak el hosszú hétvégére). A magyar szállodákban is jellemző viszont, hogy kihagyják a tizenhármas szobaszámot, leginkább hagyománytiszteletből, ugyanis ahol van 13-as szoba, ott az semennyivel nem mutat kisebb kihasználtságot, mint a többi. A péntek tizenharmadikát nem lehet megúszni, minden évben legalább egyszer és legfeljebb háromszor összejön. Idén éppen ilyen tripla év van, február után márciusban, aztán novemberben is péntekre fog esni tizenharmadika. A Gergely-naptárban egyébként egy négyszáz évente ismétlődő mintázatban követik egymást a napok és dátumok párosai, és vagy pechünkre, vagy sem, mindenesetre tény, hogy a több tizenharmadika esik péntekre, mint bármilyen más napra.

Fáj a torkom, rossz a közérzetem, plusz még egymillió lelki bajom is van, egyszóval nem túl jól...

1. Duffy - Mercy 2. Dixie Chicks - Am I The Only One 3. Fuel - Falls On Me 4. Seether ft Amy Lee - Broken 5. Placebo - Every Me and Every You

Furcsa, hogy az ikonokat emelted ki erről az oldalról, pedig az csak egy kisebb része. Szerintem jelentősebb rajta a fényképészet, az elektrografika és a digitális, ill. hagyományos képzőművészet. Aki közzé akarja tenni bármilyen irányú művészeti munkásságát (vagy akár Firefox kiegészítőit, komolyan, olyan menüpont is van ), akkor mindenképpen ezt az oldalt javaslom.

Az iPodtól és a BlackBerrytől a Twitterig és Wikipédiáig megvizsgáltuk, miként és kik nevezték el ezeket a híres termékeket. Kifejleszteni egy nagyszerű technológiai terméket vagy szolgáltatást csak a csata megnyerését jelenti manapság, nem a háborúét. Legalább ekkora kihívás kitalálni egy első látásra remek nevet, ami nem túl laza, vagy csak egy szűk kör számára érthető és nem foglalta már le valaki. A következő tíz technológiai termék gyártója jókora marketing-hozzáértésről, józan észről és humorérzékről tett tanúbizonyságot akkor, amikor érdekes, meglepő, mulatságos és néha előre megjósolható módon választotta ki kreációja nevét. iPod: „Nyisd ki a kompkikötő ajtaját, Hal!” Az Apple MP3 lejátszójának fejlesztésekor Steve Jobs, az Apple stratégiájáról beszélt: „A Mac a bázisa a többi ketyerének.” Vinnie Chieco szabadúszó írót az Apple azért alkalmazta, hogy segítsen elnevezni az MP3 lejátszót a 2001-es piacra dobás előtt. Ő ezt a gondolatot vitte tovább. Elgondolkodott azon, hogy milyen központok, bázisok, központi egységként funkcionáló dolgok jöhetnek szóba az elnevezéskor, és végül az űrhajó koncepciójával jött elő: elhagyhatod a hajót egy űrkomppal, de vissza kell térned, hogy feltankold. Az MP3 lejátszó prototípusának előlapja a 2001 Űrodüsszeia Discovery űrhajóján lévő kompkikötő ajtajaira, meg az űrkomp kerek ablakára emlékeztetett. Ez a motívum meg csak tovább erősítette a kapcsolatot. A Pod név elé került egy „i” és máris megvolt a kapcsolat az „iMac”-hez. BlackBerry: édes függőség A kanadai Research in Motion (RiM) 2001-ben a Lexicon Branding tanácsadó cég segítségét kérte abban, hogy elnevezzenek egy vezeték nélküli e-mail eszközt. A konzultáció a RiM alapítóit meggyőzte arról, hogy az „e-mail” kifejezést ne használják az elnevezéskor, lévén akkor még sok felhasználó idegenkedett volna ettől a technológiától. Ehelyett olyan nevet kerestek, amely az öröm és a nyugalom érzetét idézi fel. Valaki a csapatból megjegyezte, hogy a sok gomb a készüléken olyan, mint egy csomó mag. A Lexicon számos zöldség és gyümölcs nevét megvizsgálta, mielőtt végül a fekete szedret javasolta volna. Utóbbi ugyanis utal az eszköz színére és a gyümölcs kellemes ízére egyaránt. Firefox: másodszorra telitalálat A Mozillánál a saját bőrükön tapasztalták meg, hogy olyan nevet választani, amely kifejezi egy termék esszenciáját és még nem használja senki, nem éppen egyszerű. A Mozilla böngészőjének korai változatát még Firebirdnek (tűzmadár) hívták, de ezt a nevet már egy másik, nyílt forráskódú projekt is használta, így a Mozilla átnevezte a böngészőt Tűzrókának, ami a vörös panda egy másik neve – legalábbis az angol nyelvben. Miért? „Mert könnyű megjegyezni, és jól is hangzik, ezenkívül unikum, és tetszett nekünk” – mondták a cég nagy öregjei. No és mi a legjobb benne? Eddig senki más nem használta! Twitter: a digitális madárraj 140 karakteres csivitelése Amikor Biz Stone társalapító meglátta az alkalmazást, amit Jack Dorsey készített 2006-ban, arra emlékeztette, ahogy a madarak kommunikálnak: „Rövid információs futamok... Mindenki csiripel, és jól érzi magát.” Stone-nak támadta a névötlete „twttr”, amihez aztán a csapat hozzáadta a magánhangzókat. (Twitter: csivitelés, csicsergés.) Nehéz még egy olyan kifejező nevet kitalálni a technológia világában, mint a Twitter. Amit Stone eredetileg „triviális” kommunikációs kitörésekként írt le, óriásit fejlődött – jelentős kommunikációs formává, rövid hírek lelőhelyévé és a negyvennegyedik amerikai elnökválasztási kampány fórumává. Windows 7: a 7-es hatalmában bízva A Microsoft következő operációs rendszerének megérkezése még jócskán odébb van, de már tudjuk, hogy a cég visszatért a bevált elnevezési filozófiához. Vista? Jaj! Windows 95 és XP? Sokkal jobban beváltak! Mike Nash a Microsofttól a következőképpen jelentette be a nevet: „Hogy egyszerűen fejezzük ki magunkat, ez a Windows hetedik kiadása, ezért logikus egyszerűen csak Windows 7-nek hívni.” Mi arra fogadnánk, hogy a Microsoft vezetői abban bíznak, a hetes szám meghozza majd a szerencsét, amit el is várnak tőle. Igazán nem ártana némi szerencse a Vista után… (A 7-es számmal kapcsolatos megjegyzés a kaszinókban népszerű Craps nevű kockajátékra, ahol a játékos akkor nyer, ha 7-et vagy 11-et dob. Innen az amerikai nyelvhasználatban gyakran előforduló „szerencsés hetes”. ThinkPad: az egyszerűség kifizetődő Az elismerésre méltó noteszgépsorozat 1992-ben jelent meg a piacon. Az egészen világos és egyértelmű koncepcióval ellentétben, az elnevezésével kapcsolatban már jókora zűrzavar volt az IBM-nél. A termékfejlesztésért felelős csoport egyszerű nevet szeretett volna és tetszett nekik a ThinkPad, de az IBM „névadó bizottságának” nem, merthogy ennek nem volt száma, és minden IBM-terméknek kell, hogy száma legyen. Arról már nem is beszélve, hogy a ThinkPad hogyan fordítható le más nyelvekre? (Magyarra pont elég bénán, talán a legkevésbé szerencsétlen a gondolkodó mappa.) De a fejlesztők addig kardoskodtak az ötletük mellett, amíg a név maradt, és még a Lenovo is megtartotta, amikor 2005-ben megvásárolta az IBM PC-üzletágát. Android: titkolódzó, de nem izgalmas Azt gondolhatnánk, hogy az Open Handset Alliance új, mobileszközökre szánt nyílt forráskódú platformjának története – amelybe beletartozik az új G1 telepakolva Google-dolgokkal – meglepő és mulatságos. De nem, nem annyira! Még 2005-ben a Goggle csöndben felvásárolt egy frissen alakult céget, amelyet Android, Inc.-nek hívtak. Wikipédia: pont az, aminek hangzik A Wikipédia szerint a Wikipédia elnevezés két szó, a wiki – technológia, amelynek segítségével közösen készíthetünk weboldalakat – és az enciklopédia – azok a nagy könyvek, amelyekből szemérmetlenül plagizáltunk a házi feladatok elkészítéséhez – szavak összevonásával jött létre. Ma a srácok a Wikipédiát használják az enciklopédiák helyett arra, hogy szemérmetlenül kimásolják a házi dolgozatokat. Macskaszerű simulékonyság és stílus A Macintoshok operációs rendszerének a nevében az X nem betű, hanem a római 10-es szám, azon egyszerű oknál fogva, hogy ez az operációs rendszer tizedik kiadása. A megszállott Apple-mániások legnagyobb bosszúságára azonban mindenki csak „óesiksznek” hívja. Az operációs rendszer különböző verzióinak kódnevei mind nagymacskákra utalnak: gepárd, puma, jaguár, párduc, tigris, leopárd, hóleopárd és ha igazak a pletykák, a hiúz lesz a következő. Red Hat Linux: jó név, számos jelentéssel A társalapító Bob Young – képünkön – a Vörös Kalap Linux név több eredetéről is beszámolt már. Az egyik verzió szerint Marc Ewing társalapító, aki a nagyapja vörös Cornell Lacrosse kalapját viselte a főiskolán, ismert volt technológiai tudásáról, így akinek valami technikai problémája volt, a vörös kalapos sráchoz fordult segítségért. Egy másik változat szerint Ewing minden szoftver projektjét Rad Hatnek hívta és sorszámozta, tehát Red Hat 1, Red Hat 2 és így tovább. Amikor a Linux kifejlesztésébe vágtak, kézenfekvő volt, hogy egyszerűen csak Red Hat Linuxnak nevezzék el.

A Firmenich nevű svájci cég kutatóinak legújabb eredményeiről számol be a Daily Telegraph: a genfi laboratóriumban átfogó, tudományos hónaljszagvizsgálat zajlott. A főként az élelmiszer- és a kozmetikai ipar számára dolgozó kutatók 24 férfitől és 25 nőtől vettek izzadságmintákat, miután azok vagy a szaunában töltöttek el negyed órát, vagy egy szobabicikli tekerésével. A minták elemzésekor a nőknél nagy mennyiségben találtak egy olyan kénalapú (alapállapotban szagtalan) összetevőt, amit a hónaljban tenyésző baktériumok a tiol nevű vegyületté alakítanak. A tiol egyik jellemzője az átható, hagymára emlékeztető illat. A férfiaknál az izzadságképződés kicsit másként működik, a tőlük származó mintákban egy zsírsav nagy koncentrációja volt feltűnő, amit ugyanezek a baktériumok egy másik anyaggá alakítanak át, amire viszont a sajtszag jellemző. A tesztercsapat tagjainak véleménye egyébként az volt, hogy a nőktől származó minták illata a kellemetlenebb (ők persze nem tudtak arról, hogy milyen mintákat szagolgatnak, és miért). A kísérletet vezető Christian Starkenmann szerint az eredményeik hasznosak lehetnek a kozmetikai ipar számára, speciálisan nők, illetve férfiak számára fejlesztett dezodorok összetételének kikísérletezésekor. Más tudósok már szkeptikusabbak a kutatással kapcsolatban, ők azzal érvelnek, hogy az izzadság összetétele nagyban függ a genetikai adottságoktól és étkezési szokásoktól, ezért ha megismételnék a kísérletet új alanyokkal, új helyen, valószínűleg teljesen más adatokat kapnának.

Ezeken én kifeküdtem A tankolós a legnagyobb :D

Dexter (kedvenc ) Grace Klinika Született feleségek Jóbarátok Gossip Girl Skins South Park Tru Calling Bűbájos boszorkák Hetedik mennyország Fiúk a klubból

Egy két évvel idősebb bátyám van, de nem tekintem a testvéremnek. Sajnálom a helyzetet, mert sok olyan barátom van, akinek jó a kapcsolata a testvérével, és irigylem is, de nálunk ez másképp alakult. Kiskoromtól kezdve csak arra játszik, hogy minél jobban idegesítsen és keresztbe tegyen nekem, és nem csak hülyeségből, hanem teljesen komolyan...

Kedvemtől függ. Nem igazán szeretem a szórólapokat, mert eddig kevés olyannal találkoztam, amin tényleg számomra is érdekes információ volt.

Pannonos vagyok már egy ideje, teljesen elégedett vagyok vele.

Enyémek sem váltak el, most ünnepelték a 20 éves házassági évfordulójukat.