Clark

Lukács, egész jó lett a műved.

Ahogy elnézzem eddig a szavazást, a honfoglaló viszi a pálmát

A feliratok jók lettek, de a halálfejes akármi már nem illik hozzá

Megérkeztek a Földre a NASA októberben felbocsátott STEREO műholdjainak első képei a Napról. A két műhold jövőre háromdimenziós képeket is küld majd, de a mágneses mezőkről, hurkokról és koronakitörésekről készült felvételek máris lenyűgözőek. A Nap, ahogyan eddig még alig láttuk. Az amerikai űrhivatal október 25-én bocsátotta fel azt a két műholdat, amelyek segítségével sztereóban térképezik majd fel a Napot. A projekt neve STEREO, ami a Solar Terrestrial Relations Observatory-ból (Nap-Föld-kapcsolat obszervatórium) alkotott betűszó. Az 550 millió dolláros költséggel megépített két szonda egyenként tizenhat vizsgálati eszközt vitt magával. A háromdimenziós képek ugyanúgy készülnek, mint a régi sztereófényképek: a két műhold különböző pályán repül majd, hogy eltérő távolságból rögzíthesse a képeket, és így teremtsen mélységérzetet. A két műhold eleinte a Földéhez közeli pályán kering, azután fokozatosan elválnak egymástól, és négy év múlva már a Nap két ellentétes oldalán lesznek. Először 2007 áprilisában kerülnek olyan pozícióba, hogy háromdimenziós képek készülhessenek. Az első megfigyelési nap december 4-én volt, az első képek pedig a múlt héten érkeztek a Földre. A szondák elsődleges feladata a napkitörések, flerek és a koronaanyag-kidobódások vizsgálata. A háromdimenziós képektől a kutatók azt remélik, hogy jobban megértik majd ezen jelenségek keletkezését és jelentőségét. Mágneses buborékok A flerek kísérőjelensége a koronaanyag-kidobódás. A flerek során bekövetkezett erővonal-átrendeződésnek olyan következménye is lehet, hogy az aktív vidék fölötti mágneses erővonal-kötegek elszakadnak a felszínhez közeli részeiktől, szabaddá válva a napátmérő sokszorosára fúvódnak fel, majd nagy sebességgel eltávoznak a Naptól, rossz esetben egyenesen a Föld felé, ahol kárt tehetnek a műholdakban, túlterhelhetik az elektromos hálózatokat, és a Föld mágneses erőterét felszakítva sarki fényt okozhatnak. A koronaanyag-kidobódások a naprendszer legnagyobb összefüggő alakzatai. Olyan gigantikus buborékok, melyeket a mágneses tér tart össze. Egy átlagos példányánál a kidobott anyag tömege kb. egymilliárd tonna, a nyugodt Nap ennyit anyagot bocsát ki a napszél révén kb. negyedóra alatt. Forrás:index.hu

samsung Melyik rosszabb: Foci vs Amerikai foci

fhm Melyik rosszabb: RTL Klub vagy TV2-ő?

Szitakötő

Egész jó lett WRC

DIGI TV melyik rosszabb: Chello vagy ADSL?

Nyomás

Dárc

A kérdés adott

Ez komoly lett

Az én részemről ZIDANE, meg FIGO de ő nincs

A NASA számtalan fotó áttanulmányozása után arra a következtetésre jutott, hogy az elmúlt években patakok csordogáltak a Marson. Akkor viszont folyékony víznek is kell lennie, ahol meg van víz, ott többnyire van élet is. A magyar csillagászok üdvözlik az amerikaiak felzárkózását. A Mars Global Surveyor szonda fényképei a NASA szerint azt bizonyítják, hogy a vörös bolygó felszíne alatt folyékony víz található. Gyanús volt Az amerikai űrkutatási hivatal szondája 1999 óta több ezer hasadékot fényképezett le, és kettő ezek közül olyan tüneteket mutatott, mintha víz folyt volna bennük a közelmúltban. A bolygó felszínét hat éven át fotózta a szonda, és a különböző időpontokban készült képek összehasonlítása után arra jutotta a kutatók, hogy az elmúlt években jöttek létre a vízátfolyások. Az új képeken ugyanis olyan foltok látszanak, amelyek a régebbieken még nem voltak ott. Azt korábban is gyanították, hogy a Marson található hasadékokat és medreket egykor folyók formázták, eddig viszont úgy gondolták, hogy ezek a folyók már jéggé fagytak. A világos színű lerakódások láttán a kutatók újragondolták a dolgot, és belátták, hogy mégiscsak lehet folyékony víz a Marson. A bolygó felszínén uralkodó alacsony hőmérséklet és légnyomás miatt a víz nem maradhat sokáig folyékony halmazállapotban, a kutatók ezért azt feltételezik, hogy a felszín alól induló vízkitörésekről lehet szó. Egyelőre nincs elmélet arra, hogy miért nem fagy meg a víz a felszín alatt, és hogy egyáltalán mennyi folyadék lehet a vörös bolygón, írta az MTI. Tudtunk róla A lelet alátámaszthatja a marsi életről szóló feltételezéseket, ugyanis a folyékony halmazállapotú víz jelenléte - ellentétben a jéggel vagy a vízgőzzel - jó alap az élet megjelenéséhez. A NASA szakemberei szerint az új lelet felveti annak lehetőségét, hogy a Mars felszíne alatt megvannak az élet kialakulásához szükséges körülmények. A magyar kutatók nem lepődtek meg az eredményeken. Horváth András csillagász, a Planetárium korábbi igazgatója már évekkel ezelőtt kijelentette, hogy a Mars-Odyssey szonda mérései elég bizonyítékot szolgáltattak a marsi víz jelenlétéről. A kutató szerint a bolygón négy helyen van víz a talaj felső fél méterében. A Magyar Tudomány novemberi számában publikált, Gánti Tiborral, Bérczi Szaniszlóval, Pócs Tamással, Kereszturi Ákossal és Sik Andrással közös tanulmányában arról ír a csillagász, hogy a Mars felszíne alatt rendszeres időközönként, és viszonylag hosszú ideig megtalálható a víz folyékony állapotban. Sőt - áll a tanulmányban - a bolygón található sötét foltok a marsi élet bizonyítékai, a marsfelszíni organizmusok nyomai. A csoport a NASA interneten is elérhető nagyfelbontású fotóinak az áttanulmányozása után jutott erre a következtetésre. Horváth András az Indexnek elmondta, hogy a képek megjelenése mindenképp jó hír, de azokból semmi olyan nem derül ki, amit magyar kutatók ne tudtak volna már eddig is. Azért örül a fotóknak, és annak, hogy most már az amerikai kollégák is kezdik megismerni a vörös bolygót. Forrás:index.hu

Szenoo, egész jó lett, csak egy picit a csaj lett rosszúl kivágva

Nyámnyila

Sánta

Jó lett, nagyon szép, mindent te csináltál a képen?

Rómeó

Epekő

Az emberiség történetének legnagyobb mértékű természetpusztítása folyik, derül ki a WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet tanulmányából, a kétévente kiadott Élő Bolygó Jelentésből. A tanulmány arra figyelmeztet, hogy az emberiség "ökológiai lábnyoma" 1961 és 2003 között háromszorosára nőtt. Az ökológiai lábnyom olyan érték, amely hat különböző elemből területre számítva megadja, hogy életmódunk mekkora hatással van a természetre. Az egy főre jutó átlagos ökológiai lábnyom 2003-ban 2,2 hektár volt, bolygónk 11,3 milliárd biológiailag aktív föld- és tengerfelületével és 6,1 milliárd emberrel számolva viszont az derül ki, hogy valójában minden emberre csak 1,8 hektár jut. Ez a túlhasználat a Föld természeti tőkéjének gyors feléléséhez vezet, a WWF szerint már most 25 százalékkal több természeti erőforrást használunk, mint amennyit a természet regenerálni képes. Különösen a fosszilis energiahordozók (szén, földgáz, kőolaj) fogyasztása által okozott lábnyom nőtt aggasztó mértékben - 1961 és 2003 között a kilencszeresére. Az Élő Bolygó Jelentés rávilágít arra is, hogy ha ilyen ütemben haladunk, 2050-re az emberiség annyi természeti erőforrást fog elhasználni, amennyihez két bolygóra lenne szükség. Mi is duplán fogyasztunk Országokra vetítve hazánk 3,5 hektáros ökológiai lábnyomával a 32. helyen áll. Bolygónkra a legnagyobb terhet az Egyesült Arab Emirátusok, Egyesült Államok és Finnország rója, de szorosan felzárkózva ott van mögöttük Kanada, Kuvait és Ausztrália is. A tanulmány szerint ha minden ember olyan mértékben fogyasztana, mint az amerikaiak, öt Föld is kevés lenne fajunknak. A nagy lábon élők Helyezés Ország Ökológiai lábnyom (hektár) 1. Egyesült Arab Emirátusok 11,9 2. Amerikai Egyesült Államok 9,6 3. Finnország 7,6 4. Kanada 7,6 5. Kuvait 7,3 6. Ausztrália 6,6 7. Észtország 6,5 8. Svédország 6,1 9. Új-Zéland 5,9 10. Norvégia 5,8 11. Dánia 5,8 12. Franciaország 5,6 13. Belgium és Luxemburg 5,6 14. Nagy-Britannia 5,6 15. Spanyolország 5,4 16. Svájc 5,1 17. Görögország 5,0 18. Írország 5,0 19. Ausztria 4,9 20. Csehország 4,9 32. Magyarország 3,5 A jelentés kitér biológiai sokféleség változására is. A szervezet 695 szárazföldi faj, 344 édesvízi és 274 tengeri faj populációváltozását követte nyomon, és ijesztő eredményekre jutott. 1970 és 2003 között egyharmaddal csökkent a gerinces fajok száma, a szárazföldiek 31 százaléka, az édesvíziek 28 százaléka, a tengeriek 27 százaléka tűnt el ebben az időszakban, Magyarországról ebben az időszakban pusztult ki a viza és a törpesas. Borúlátó tudósok A jelentés a fogyasztási mohóság mellett a környezetszennyezést, az erdőirtás és a túlzott halászatot is az okok között sorolja fel. "Azonnal 80 százalékkal kellene csökkentenünk az üvegházhatást erősítő gázok kibocsátását" - kommentálta a tanulmányt a Reuters hírügynökségnek a Princeton Egyetem atmoszférakutatója, Michael Oppenheimer. "Nem halaszthatjuk tovább, hogy megtegyük a változtatáshoz szükséges lépéseket." - nyilatkozta a jelentésre reagálva Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója. "Nem lesz könnyű életszínvonalunkat úgy emelni, hogy közben csökkentjük a természetre mért káros hatásokat. Vagy a romboló túlfogyasztást választjuk, melynek szörnyű következményeit már látjuk, vagy rákényszerülünk a fenntartható életvitelre." Forrás:index.hu

Zsemle

sziporka, bocsi ókor

Óm