seekoly

az expresshez lehet ingyen regisztrálni és kapsz

Pl: http://sourceforge.net/projects/quinessence/files/ De itt pl. javaban részletesen le van írva: http://en.literateprograms.org/Quine-McCluskey_algorithm_%28Java%29 --- Úgy tűnik többször ment el a hozzászólásom... Amúgy a google code-search-en is próbálkozhatsz: http://www.google.com/codesearch?q=Quine-McCluskey&hl=en&btnG=Search+Code

Pl: http://sourceforge.net/projects/quinessence/files/ De itt pl. javaban részletesen le van írva: http://en.literateprograms.org/Quine-McCluskey_algorithm_%28Java%29

Pl: http://sourceforge.net/projects/quinessence/files/ De itt pl. javaban részletesen le van írva: http://en.literateprograms.org/Quine-McCluskey_algorithm_%28Java%29

GCC, ha csak compilerre van szükséged http://gcc.gnu.org/ Vagy mingw: http://www.mingw.org/

Helló! 7200.10-es a vinyód? Nem lehet hogy 7200.11-es? A 7200.11-es egy szériahibás vacak.. Én is megjártam vele és rajtam kívül még pár ezer ember, mivel a seagate mélyen tisztelt programozói rosszul írták meg a winchester firmware-ét, aminek következtében a winchester egyszer csak minden előzetes jel nélkül zárolja magát. Ha ez a gondod, akkor ajánlom figyelmedbe az alábbi oldalakat: Én ezen oldal segítségével leheltem újra életet a vinyómba: http://www.mapleleafmountain.com/seagatebrick.html Vagy magyarul: http://forum.hwsw.hu/index.php?showtopic=145640

Java: Bruce Eckel: Thinking in Java C#: könyvet sosem vettem hozzá, nekem elég (volt) az msdn: http://msdn.microsoft.com/hu-hu/default(en-us).aspx Amúgy lényegében ez az a két témakör (Java és .NET programozás) az informatikán belül, amihez felesleges könyvet venni, mert egy éven belül elavul az irodalom.. Ebből következik, hogy igazán magasszintű, magyarnyelvű szakirodalom nem létezik.

Vagy használd a wikipedia-t! Fent van az algoritmus pszeudó kódja: http://en.wikipedia.org/wiki/MD5 http://hu.wikipedia.org/wiki/MD5

Az ISO szabványra. Mikor a 80-as végén megalkották a C++-t, akkor a standard könyvtárak nevei .h-ra végződtek. A nyelv szabványosítása során azonban úgy döntöttek, hogy a könyvtárakban elhelyezett függvényeket az std névtérbe rakják, ami jó ötletnek volt, de a régi forráskódokat ezzel a lépéssel (szabványos C++ fordítóval) lehetletlen lett lefordítani. Ezért a régi könyvtárak, pl. a iostream.h ugyan felhasználhatók, de a szabvány szerint nem támogatottak => elavultak és a tartalmuk nincs benne az std névtérben. Ezért célszerű az új könyvtárakat használni, melyek szinte megegyeznek a régiekkel, de a tartalmuk az std névtérben található. Így a szabvány szerint a nyelv két részből áll, a nyelv magjából és egy standard könyvtárból. Mondjuk ehhez később újabb részek kapcsolódtak, pl. az STL, és a C standard könyvtáraknak egy módosított változata. Így használhatók a régi C könyvtárak pl. stdio.h, de ezek globálisak a programra nézve. Vagy használhatók az standard könyvtárban találhatók pl. cstdio. OK, hogy C++-ban lehet C programot írni, de az attól nem lesz C++. Mint ahogy C-ben is lehet C-szerű programot írni, de az attól nem lesz C pl. while( tomb[ i ] != 0 ) Amúgy C++-hot ajánlom az alábbi könyvet: http://www.research.att.com/~bs/3rd.html Esetleg pdf-ben megtalálható a guglin: http://www.google.hu/search?hl=hu&q=The+C%2B%2B+Programming+Language+filetype%3Apdf&meta= És ha mindenáron parancssorban akarsz fordítani, akkor használd inkább a GCC-t: http://gcc.gnu.org/

van ilyen sor a programban: using namespace std enélkül nem használhatod csak minősítve a cin/cout neveket. Az include direktívában használt header nevekben pedig azért nem célszerű a .h-s nevet használni, mert ezek elavult, nem szabványos header állományok. C-s header-eket ugyan használhatsz C++-ban, de ezek csak a kompatibilitás miatt vannak benne a nyelvben, így a használatuk nem a legszebb kódot eredményezi. De ha már használod, akkor érdemes a C++-os verzióját használni, pl. stdio.h helyett, cstdio, stb.

próbáld meg csak szimplán az iostream-et inkludolni, tehát: #include Az std névtért importáltad?

Eddigi pályafutásom során az alábbi nyelvekkel kerültem kölcsönhatásba: (100-200 sornál többet programoztam bennük) c, c++, java, c#, FORTRAN, assembly, R, PHP, javascript, SQL, PL/SQL, lisp, prolog, matlab De hirtelen meg nem tudnám mondani h melyik a legegyszerűbb... Mondjuk ez problémaspecifikus! Pl: - Képfeldolgozásra, ember-számítógép kölcsönhatások modellezésére c-t, c++-t, matlabot használok, mert ebben tudom a legegyszerűbben megoldani a problémát - Neurális hálózatok vizsgálatára c-t, R-t, matlabot (hálistennek mostanában már egyiket sem ) - Numerikus számításokra c, matlab, fortran (bár ezutóbbit rüheltem) - Logikai programozásra: prolog - Windows programozás, GUI: C# ... Persze ne tévesszen meg senkit a fenti lista, ugyanis az adott nyelv szintaktikáját 2-3 nap alatt meg lehet tanulni. A szemantikára már évek is rámehetnek... Ennek megfelelően 3 nyelv van amivel (nem nagyképűségből, de) mindent le tudok programozni: C, C#, matlab

Hogyne lehetne! Pl. .NET alatt használd a System.Windows.Forms.WebBrowser osztályt! http://msdn.microsoft.com/en-us/library/system.windows.forms.webbrowser.aspx PHP-t is lehet minden további nélkül, csak kelleni fog egy webszerver! De ekkor már elegánsabb, ha nem php-ban írod meg a szerveroldali alkalmazást, hanem asp-ben, jsp-ben írsz egy webalkalmazást.

Felejtsük már el 2009-ben ezeket a borland-os dolgokat! Windows alatti programozáshoz használjunk Visual Studiot! Amúgy: #include <iostream> using namespace std; #define COUNT 4 void avg( void ); int main( void ) { double num1, num2; char op; cout << "Kerem adjon meg egy szamot: "; cin >> num1; cout << "Kerem adjon meg megegy szamot: "; cin >> num2; cout << "A ket szam osszeget az \'a\' billentyu lenyomasaval kapja meg." << endl; cout << "A ket szam kulonbseget az \'s\' billentyu lenyomasaval kapja meg." << endl; cout << "A ket szam szorzatat a \'m\' billentyu lenyomasaval kapja meg." << endl; cout << "A ket szam hanyadosat a \'d\' billentyu lenyomasaval kapja meg." << endl; cin >> op; cout << "Az eredmeny: "; switch( op ) { case 'a' : cout << num1 + num2; break; case 's' : cout << num1 - num2; break; case 'm' : cout << num1 * num2; break; case 'd' : cout << num1 / num2; break; default : cout << "Hibas opcio!"; } cout << endl; avg(); } void avg( void ) { int i; double nums[ COUNT ], ans = 0.0; char op; for( i = 0; i < COUNT; i++ ) { cout << "Adj meg egy szamot (" << COUNT << "/" << i << "): "; cin >> nums[ i ]; ans += nums[ i ]; } cout << "A " << COUNT << " szam atlagahoz nyomd le a \'z\' billentyut." << endl; cin >> op; if( op == 'z' ) { cout << "Az atlag: " << ans / i << endl; } } Vagy std::cout -ként tudsz hivatkozni rá, ha nem használod a using namespace std; -t

A C#-nek nem sok köze van a C-hez. És még csak a C++ továbbfejlesztett változatának se mondanám. A C#-t leginkább a Java-hoz lehetne hasonlítani (de azt is csak óvatosan). A C# az a programozási nyelv, ami a legközvetlenebb módon tükrözi az alatta működő .NET keretrendszert. A .NET frameworkről pedig tudjuk h a win32 api leváltására találták ki, ergo a C#-nek igen jelentős szerepe van/lesz a windowsos világban. A C pedig az ALGOL-ból vett át sokmindent Az OK, h nagy százalékban megegyeznek a lexikális egységek, de ettől a még a C eljárásorientált, a java pedig OO. Ami egy elég jelentős különbség. Nem is szólva a java menedzselt kódjáról. A Javascript szintaxisa és neve hasonló ugyan a Javahoz, de nincs közvetlen köze egymáshoz a két nyelvnek. Pl. js-ben nincs osztályfogalom. A tanulást el lehet kezdeni a C elsajátításával, de akkor plusz 1-2 évet rá kell fordítanod. Tapasztalataim szerint ennél rövidebb idő alatt nem lehet megérteni a C filozófiáját. Főleg h közben elég sok más ismeretet is el kell sajátítani, pl. az oprendszer működését. Persze a .NET elsajátítása is igénybe vehet 10-20 évet, de sokkal gyorsabban tud látványos eredményeket elérni vele az ember, mint C-ben. (mondjuk ennek meg is van az ára)

A válasz egyértelmű: C# De ehhez is szükséged lesz futtatókörnyezetre.

Esetleg: Procedure Kivon(VAR V1:int64; VAL V2:uns8; RESULT R:int64); Begin Kivon; //R=V1-V2 MOV((type int32 V1), EAX); MOV([EAX], EAX); SUB(EBX, EBX); MOV(V2, BL); SUB(EBX, EAX); MOV(EAX, (type int32 R)); MOV((type int32 V1[4], EAX); MOV([EAX], EAX); SBB(0, EAX); MOV(EAX, (type int32 R[4])); End Kivon;

Terjesztd ki 3D-be: http://www.gamedev.net/reference/articles/article915.asp Vagy: http://www.gamedev.net/reference/articles/article2138.asp

Nincsmit! Ez egy nagyon hasznos oldal, ha a C-vel (C++ -vel) akarsz megismerkedni: http://www.cplusplus.com/reference/clibrary/ Ha használtad már a MSVS-t, akkor ne cseréld le mert úgy is az lesz a végállomás ha Windows alatt programozol!

Helló! A Borlandot már évek óta nem fejlesztik, így nem érdemes foglalkozni vele! Ha C-ben akarsz programozni akkor használd a GCC-t, vagy windows alatt mingw-t. Ez utóbbi a devcpp IDE-vel együtt egész jól használható! Ha komolyabb alakalmazásokat akarsz írni (többszálú, GUI, sok adat kezelése, esetleg OpenGL, ...), akkor Visual Studio! - Nincs más választás! Azonban kezdő fejjel elég íjesztő lehet az MSVS a maga 5-6 Gb-jával, így első lépésként mindenképpen a DevCpp-t ajánlom! + tartsd szem előtt, hogy ISO C++ != Borland C++ != MS Visual C++ != ... != ANSI C Tehát C++ -ban lehet C programot írni és fordítani (fordítva nem), de az attól nem lesz C++!

és elolvastad az hsz-mat? Windows => activeperl http://www.google.hu/search?hl=hu&q=download+activeperl+&meta=

a PERL-höz inkább interpreter kell! Milyen oprendszeren akarod használni? Ha unix alatt akkor nagy vszínűséggel már fel van telepítve a futtató környezet, ha nem akkor le kell tölteni és telepíteni a disztribnek megfelelőt! Ha vindóze alatt, akkor szükséged lesz az active perl nevezetű környezetre! Bővebben: http://en.wikipedia.org/wiki/Perl futtatás: PERL HelloWorld.pl

nézz utána a lengyelformának! Vagy megpróbálhatod felépíteni a kifejezés gráfját, ami viszonylag gyorsan és rugalmasan kiértékelhető!

Mi lenne, ha elolvasnád a helpjét? Pl: http://www.quest3d.nl/wiki/index.php?title=Main_Page - van rajta egy pár tutoriál és egy demo dvd Másik: http://www.coniserver.net/wiki/index.php/Main_Page Vagy ajánlom figyelmedbe a blender nevezetű programot: http://www.blender.org/ ehhez sztem sokkal több leírás létezik! Sok sikert és kitartást (főleg)!

ha másfél éve foglalkozol a C#-el, akkor érdemes lenne a GDI+ -t választanod! http://www.google.hu/search?source=ig&hl=hu&rlz=&q=gdi%2B&meta=