tyll

Indrek Hargla: Melchior és a hóhér lánya [Hidden Content]

Indrek Hargla: Melchior és a kerekeskút lidérce [Hidden Content]

Indrek Hargla: Melchior a patikárius [Hidden Content]

Észt író, valódi neve Indrek Sootak, 1970-ben született. Hargla néven 1998-ban kezdett publikálni. Első elbeszélése, a „Déjà-vu” az Algernon nevű online irodalmi magazinban jelent meg, és az eredeti megközelítésű időutazós sztori rögtön feltűnést keltett. 2000-ben már önálló novelláskötete látott napvilágot, egy évvel később pedig egy regény következett. Számos alkalommal nyerte el az észt Stalker-díjat, és művei egyre előkelőbb helyeket értek el a sikerlistákon. Népszerűsége tovább nőtt, amikor 2010-ben útjára indította történelmikrimi-sorozatát a középkori Tallinn Melchior nevű patikáriusáról

Ray Bradbury: Holdkórosok temetője [Hidden Content]

Lehet, hogy én hibáztam, de ha belelapozol mindkét könyvbe, akkor azt láthatod, hogy az elsőszülöttek, is első könyv, és az idő szeme is első könyv.

Ray Bradbury: Gyógyír búskomorságra [Hidden Content]

Ray Bradbury: Éjfél is elmúlt [Hidden Content]

Ray Bradbury: A Toynbee átalakító [Hidden Content]

Ray Bradbury: A villamos testet énekelem [Hidden Content]

Ray Bradbury: Az öröm masinériái [Hidden Content]

Ray Bradbury: Szép arany almáit a nap [Hidden Content]

Ray Bradbury: Gonosz lélek közeleg [Hidden Content]

Ray Bradbury: R, mint Rakéta [Hidden Content]

Ray Bradbury: A tetovált ember [Hidden Content]

Ray Bradbury: Kaleidoszkóp [Hidden Content]

Ray Bradbury: Marsbéli krónikák [Hidden Content]

Ray Bradbury: Fahrenheit 451 [Hidden Content]

Ray Douglas Bradbury (Waukegan, Illinois, 1920. augusztus 22. – Los Angeles, 2012. június 5.) amerikai író, a science fiction irodalom egyik óriása. Jelentősége nem csak művei minőségében nyilvánult meg, hanem abban is, hogy a sci-fi műfaj jelentős időszakában, az 1950-es években már aktív író volt, így a műfajra írásai hatást gyakoroltak ebben a fontos korszakban. Bradbury művei számos kortárs és későbbi írót inspiráltak, a műfaj egyik „nagyjának” tartották. 1950-ben írta az egyik leghíresebb művét, a Marsbéli krónikákat. A mű határozott társadalomkritika, miközben az atomkor félelmeit is megjeleníti, hirdeti az egyszerű emberi élethez való ragaszkodást és az ellenállást mindenféle rasszizmussal és cenzúrával szemben. Művét úgy jellemzi, hogy inkább fantasy, mint sci-fi, habár a fantasy meghatározás alatt a tudománytól eltérő „képzelt” világot érti. A Fahrenheit 451 című regényét 1953-ban adták ki. Ebből készítette el Truffaut emlékezetes, 451 Fahrenheit című kultuszfilmjét. Napjainkban a Fahrenheit újbóli filmre vitele Mel Gibson cégénél is szóba került.

Stephen Baxter: Antijég [Hidden Content]

Stephen Baxter: Időhajók [Hidden Content]

Stephen Bacter - Arthur C. Clarke: Az idő szeme (időodüsszeia 3.) [Hidden Content]

Stephen Baxter - Arthur C. Clarke: Napvihar (Időodüsszeia 2.) [Hidden Content]

Stephen Baxter - Arthur C. Clarke: Elsőszülöttek (időodüsszeia 1.) [Hidden Content]

Stephen Baxter (Liverpool, 1957. november 13.) angol sci-fi-szerző. Matematikusi és mérnöki diplomákat szerzett, majd egy darabig tanárként dolgozott. Jelentkezett űrhajósnak is, de amikor nem járt sikerrel, minden energiáját az írás felé fordította. 2006 óta a nemzetközi H. G. Wells-társaság alelnöke. Művei számos díjat nyertek mind hazájában, mind külföldön. Arthur C. Clarke-kal először 1997-ben dolgozott együtt, ennek eredménye egy novella lett, a Drót-kontinuum, melyet a Galaktika 176-os számában olvasható magyarul. 2000-ben következett egy regény, a Light of Other Days, majd 2003 és 2007 között az Időodisszeia-trilógia. Ez utóbbi három, közösen írt regényük (Az idő szeme, Napvihar, Elsőszülöttek) magyarul is megjelent. Ezután Baxter ismét a maga útját járta, történelminek álcázott fantasztikus regénysorozatot írt egy különös próféciáról és annak évszázadokon átnyúló hatásairól. Legújabb műve egy duológia (Flood, Ark), amely egy, a Földet elpusztító globális özönvízről és a kevés túlélő új otthont kereső, csillagok közötti útjáról szól. Magyarul az Időodisszeia-trilógián, a Régmúlt napok fényén, az Időhajókon és az Antijégen kívül néhány novellája jelent meg, köztük a Hugo-díjra jelölt Gravitációs kút és Az utolsó kapcsolatfelvétel. A Delta Vision kiadó elkezdte kiadni a Terry Pratchettel közösen írt A hosszú Föld-kvintett köteteit 2015-től. Ezek A hosszú Föld, A hosszú háború, A hosszú Mars, The Long Utopia és a The Long Cosmos