tyll

Neal Stephenson: Gyémántkor Száz évvel később járunk, egy olyan világban, melyet a nanotechnológia gyökeresen átalakított. Automaták állítanak elő mindent az élelemtől a ruházatig, az újságok okospapíron megjelenített, személyre szabott hírforrások, a városok saját immunvédelemmel rendelkeznek, és a mesterséges gyémánt az egyik legolcsóbb és legtartósabb építőanyag. Az emberek ugyanakkor a múltat idéző, szigorú kasztrendszerben élnek, vallásuk, politikai hovatartozásuk, kulturális preferenciáik és természetesen vagyoni helyzetük alapján tagozódva.Nell a legalacsonyabb rendű munkásosztályba született, ahonnan a fennálló társadalmi rend szerint nincs kiút. A kislány kilátástalan élete azonban egy csapásra megváltozik, amikor négyéves korában kezébe kerül egy arisztokrata gyermekeknek szánt tankönyv. Ennek leckéi felnyitják szemét környezete csodáira és megértetik vele, hogy csak úgy viheti valamire, ha sorsának alakítását saját kezébe veszi.Az amerikai szerző regényét méltatói neoviktoriánus poszt-kiberpunk műként jellemezték. A megjelenését követő évben elnyerte a Hugót és a Locus magazin közönségdíját is, finalistája volt továbbá a Nebula-, a John W. Campbell- és az Arthur C. Clarke-díjaknak. Az író szándéka szerint önálló regény, mégis amolyan távoli folytatásaként értelmezhető a korábban magyarul már megjelent Snow Crashnek, megoldást kínál annak néhány nyitva hagyott kérdésére. [Hidden Content]

Neal Town Stephenson (Fort Meade, Maryland, USA, 1959. október 31.) elsősorban sci-fi műveiről ismert amerikai író. Könyveiben jellegzetes, visszatérő motívumként bukkannak fel a matematikai, pénzügyi és tudománytörténeti szálak. Regényei mellett cikkeket is ír a Wired Magazine számára, részmunkaidőben pedig az Amazon vezetője, Jeff Bezos által alapított Blue Origin nevű cég tanácsadójaként dolgozik. A Blue Origin célja egy szuborbitális kilövőrendszer kifejlesztése. Magyarul eddig megjelent művei az 1992-es Snow Crash című regény (2006-ban), az 1995-ös Gyémántkor (The Diamond Age) címmel 2011-ben, és a Seveneves - A hét Éva 2015-ben. Első regénye, a The Big U, 1984-ben jelent meg. Ez a műve sosem lett igazán népszerű és egy ideig nem is volt nyomtatásban. Csak később adták ki újra. Gyémántkor (The Diamond Age 1995, magyarul 2011-ben jelent meg.), egy olyan jövőben játszódik, ahol meghatározóvá válik a nanotechnológia. A Gyémántkor az egyik legismertebb poszt-cyberpunk regénnyé nőtte ki magát az évek során.

Most ellenőriztem, a fájl még létezik. Ideiglenesen berakom ide code nélkül.Időnként rendetlenkedik a Data. [Hidden Content]

Kondor Vilmos: A haldokló részvényes (novella) Gordon Zsigmond, Az Est tudósítójaként jár utána rejtélyes és szövevényes, valamint nem olyan titokzatos ügyeknek is, hogy a tőle megszokott módon segítse az igazság napfényre kerülését a bűnös főváros útvesztőjében. Gyilkos cselédek, svindlerek, kasszafúrók, transzneműek és ledér nőszemélyek töltik meg a füstös lebujokat, zugkifőzdéket és a hírhedt Conti utcát, és keltik életre a múlt századi Budapestet, megmutatva annak kevésbé elegáns, ám talán éppen ezért olyan érdekes arcát. Ugyanakkor bármilyen szórakoztató is ez a miliő, bármilyen kisstílűek a bűnök és pitik a bűnözők, a Bűnös Budapest ciklus folyamatosan arra emlékeztet minket, hogy az elmúlt száz évben a színfalak talán részben megújultak, ám voltaképpen semmi sem változott a fővárosban. A halott részvényes a Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes című kötet összes novelláját, valamint az azóta megjelent történeteket tartalmazza – Budapest és Gordon Zsigmond főszereplésével. [Hidden Content]

Kondor Vilmos: Magda a bestiális Népszínház utcai mindenes Az 1920 és 1937 között játszódó történetekben felbukkannak árverési hiénák, elvetemült gyilkosok, piti tolvajok, szerencsétlen mackósok, nyomozónak állt kézikocsisok, eltökélt detektívek, nyomorult cselédek, elégedett pincelebuj-tulajdonosnők, szemtelen cutrágerek és becsületes trógerek – két dolog közös bennük. Budapest, a város, és Gordon Zsigmond, az újságíró, aki Amerikában nyomozott először, aztán Pestre költözött 1930-ban és írt mindenről, ami a bűnnel kapcsolatos. Bűnösökről, áldozatokról, ártatlanokról, gyilkosokról, azokról, akik másoktól loptak és azokról, akik magukkal végeztek, és mindvégig egy dolog érdekelte csupán: az igazság. Mert a jelek szerint ezzel rajta kívül nem túl sokan foglalkoztak. Kondor Vilmos, „a magyar krimi megalapozója”, novelláskötetében négy, eddig már megjelent írás mellett helyet kapott egy új elbeszélés, valamint egy erre az alkalomra írt kisregény is. [Hidden Content]

Kondor Vilmos: Szélhámos Budapest A fiatal Gordon Zsigmond nemrég tért haza Philadelphiából, ahová magánéleti válságok és a történelem viharai elől menekült. Tíz év távollét azonban hosszú idő, és itthon nem világlátott bűnügyi újságíróként, hanem Az Est lóti-futi zsurnalisztájaként tekintenek Gordonra amíg egy gatyarohasztóan forró napon, a Tabánban holtan nem találnak egy Szatmári nevű színészt és tőzsdealkuszt, akitől a szálak egy hírhedt amerikai szélhámoshoz vezetnek.A svindler Strosnider nagy balhéra készül Pesten, a kérdés csak az, hogy miképpen néz ki a milliókat érő átverés szereposztása, és hogyan tudna Gordon beépülni a svindlerek csapatába. Hajmeresztő kalandjaiban segítségére van Czövek, a szolgálatkész bértaxis, Piri, az izgalmasan vörös színésznőcske, Turcsányi bűnügyi szerkesztőségvezető és persze minden titkok ismerője, Tata, no meg az ő ínyenc lekvárjai. Feltűnnek még a kor elengedhetetlen szereplői: dizőzök és pincérek, kóristák és kíntornások, hamiskártyások és kibicek, főurak és utcalányok, korrupt rendőrök és besúgók, illetve mindezek hátterében a girbe-gurba utcákkal tarkított, mocskosan is csodaszép, szélhámos Budapest.Kondor Vilmos nemzetközi sikerű Bűnös Budapest regényfolyamát már nem kell bemutatni az olvasónak. Legújabb regénye azonban a Budapest Noir előzménytörténete, amelyből fény derül Gordon Zsigmond ifjúkorára, a tőzsdekrachok éveire és kedvenc zsurnalisztánk első pesti ügyére, amelyet a már ismert kalandok sora követ. [Hidden Content]

Kondor Vilmos: Budapest novemberben Ezúttal nem egy cikkről van szó, nem egy tudósításról, egy riportról. Nem arról van szó, hogy Pesten érlelődik valami, s nem is arról, hogy kitört a forradalom. Nem arról van szó, hogy ismét tankok járnak Pest utcáin, és nem is arról, hogy Magyarország független lesz-e. Gordon Zsigmondnak, a sokat látott bűnügyi újságírónak nem a Parlament előtti sortűzről, a Corvin-közről és a háttérben az ország sorsát befolyásoló erőkről kell cikket írnia, és nem is arról, hogy miként harcolnak az emberek Budapesten a szabadságukért. Nem arról kell tudósítania a világot, hogy Pesten megállt az élet, a rádió épületénél harcok dúlnak, nem is arról, hogy mi történik azokkal, akiket ávósnak néznek. Nem. Gordon Zsigmondnak most egy gyilkost kell megtalálnia, aki a szeretteire jelent halálos veszélyt, egy gyilkost, akit ha ő nem állít meg, senki sem fog. Egy városban, ahol a becsület és a tisztesség sajátos fogalmakká váltak, egy városban, ahol csak saját magában bízhat, meg abban, hogy mindenkinek és mindennek ára van. Még a gyilkosnak és áldozatának is. [Hidden Content]

Kondor Vilmos: Budapest romokban 1946 emlékezetesen forró nyarán véres merényletet követnek el a Teréz körúton, a rendőrség a Vörös Hadsereg segítségével, nagy erőkkel nyomozni kezd. Gordon Zsigmond közelről igyekszik követni az eseményeket, ez azonban nehezebb, mint gondolta volna. Mintha valaki mindig előtte járna egy lépéssel: halottak bukkannak fel körülötte, élők tűnnek el, miközben a rendőrség egyre-másra tartóztatja le Budapest legismertebb bűnözőit, akik ahányfélék, annyiféle bűnért felelnek, mégis van egy közös vonásuk: bűnös módon szerzett pénzük szőrén-szálán eltűnt. Gordon az eltűnt pénzek nyomába indul, nyomozásában pedig egy fiatal amerikai katona szegődik társául. [Hidden Content]

Kondor Vilmos: A Budapesti kém 1943 decemberében Budapesten még egyetlen lövés sem dördült el, és Kállay Miklós kormánya mindent megtesz azért, hogy ez így is maradjon. Az immáron a Reutersnek dolgozó Gordon Zsigmond vonakodva mond igent Ujszászy István, az Államvédelmi Központ vezetőjének és Karády Katalin szeretőjének arra a kérésére, hogy alkalmi futárként segítse Kállay törekvéseit, ám amikor a küldeményt Velencében kézbesíti, összekötőjét megölik, és kis híján vele is végez a merénylő. Fél Európát beutazván Gordon hazatér, és barátjához, Gellért Vladimir felügyelőhöz fordul tanácsért, mert most már biztos abban, hogy kém rejtőzik a legmagasabb kormánykörök környezetében. A gyanúsítottak sora nem hosszú, ám azt még Ujszászy sem érti, kinek dolgozhat a kém, hiszen a Vár szinte hemzseg a német spionoktól, a szövetségesekkel pedig folyamatosan tárgyalnak a különbékéről. Megindul hát a hajsza a kém után, aki belesétál Ujszászy csapdájába, ám azt sem ő, sem Gordon nem gondolta volna még legvadabb álmában sem , hogy ki mozgatja a szálakat. [Hidden Content]

Kondor Vilmos: Bűnös Budapest 1939 szeptembere. A magyar-lengyel határt megnyitották a menekültek előtt, akik tízezrével tódulnak a német és a szovjet csapatok elől. Gordon Zsigmond, a Magyar Nemzet újságírója is ott van a határon, amikor feltűnik neki három vöröskeresztes teherautó. Beszélni akar az egyik sofőrrel, de az továbbhajt. Pár nap múlva Gordon nyomozni kezd, és hamarosan titkos kártyabarlangokra bukkan, amelyekben egyetlen éjszaka alatt vagyonokat lehet veszíteni és nyerni – nem feltétlenül a játékosoknak. Ezzel egy időben Nemes Sándor nyugállományú főfelügyelő olyan megbízást kap, amelyet nem utasíthat vissza, méghozzá olyan embertől, aki nem szokott hozzá a visszautasításhoz. Ki kell nyomoznia, hová tűnt a lengyel katonáknak szánt kábítószer-szállítmány. Nemesnek ismerős az a mocsok és szenny, amely útját kíséri a bűnös városban, ám most olyasvalamibe botlik, amire még ő sincs felkészülve. A két nyomozás egy ponton összeér, Gordon és Nemes találkoznak, és borzalmas titkokra derítenek fényt, titkokra, melyekért semmilyen bosszú nem drága és semmilyen áldozat nem kevés. „Szuggesztív és reményteljes módon teremti meg a magyar krimi 21. századi potenciális (nemzetközi) karriertörténetét.” Rácz I. Péter, prae.hu „Kondor stílusa letisztultabb, a helyzet viszont, melyben főhősét mozgatja, egyre elszomorítóbb lett. Szabó M. István [Hidden Content]

Kondor Vilmos: Budapest Noir Budapest, 1936. október. Gömbös Gyula halott. A Terézváros egyik kapualjában egy fiatal zsidó lány holttestére bukkannak. Az Est helyszínre érkező bűnügyi zsurnalisztája, Gordon Zsigmond kérdezősködni kezd, de mindenütt falakba ütközik. A szálak egyszerre visznek felfelé, a társadalom legfelső rétegeibe, és lefelé, a nyomor és elkeseredettség szörnyű világába. Gordont hajtja szimata és kíváncsisága, és minél jobban el akarják ijeszteni, ő annál kitartóbban követi a nyomokat. Nem tudja, kiben bízhat, nem tudja, kit milyen hátsó szándék mozgat, nem tudja – de nem is érdekli –, mikor milyen érdeket sért. Egy dolgot akar csupán: megtalálni a lány gyilkosát, mert rajta kívül ez senkit sem érdekel. [Hidden Content]

Kondor Vilmos: A korona ügynöke (Szent Korona trilógia 3) Gyra Miklós 1876-ban a nem túl sikeres pesti ügyvédek életét éli: van egy irodája a halszagú Hal téren, benne egy hivatalszolgája, meg egy védence, akit azzal vádolnak, hogy megsértette a császárt. Nem túl kényelmes lakását feleségével és kisfiával osztja meg, ám ezt a polgári idillt váratlanul darabokra robbantja egy küldemény. Tartalma egy napló, feladója pedig egy Wargha nevű férfi. A könyvet forgatva Gyra előtt szövevényes történet tárul fel, melynek középpontjában a Szent Korona áll. Gyra nem kevesebbet akar megtudni, mint hogy ki árulta el a koronát, amely az 1848-49-es szabadságharc végóráiban nyomtalanul eltűnt, hogy aztán néhány évvel később hirtelen megtalálják, s így magyar királlyá koronázhassák vele Ferencz Józsefet. Ki fedte fel a Habsburgok előtt a rejtekhelyét? Ki volt a korona árulója – vagy megmentője? A jó eszű ügyvéd elindul, hogy a frissen egyesített Budapesten utánajárjon a dolognak, kerül, amibe kerül…A korona ügynöke a koronát védelmező család, a Wertheimerek első generációjának történetét meséli el. Érdekfeszítően, kalandokban bővelkedőn és történelmi szempontból hitelesen, azaz pontosan úgy, ahogy az egy kiváló történelmi kalandregénytől elvárható. [Hidden Content]

Kondor Vilmos: A koronaőr második tévedése (Szent Korona trilógia 2) 1919 áprilisának végén Budapesten az emberek már feladták a normális életnek még a látszatát is. A városban a tanácskormány tevékenységének köszönhetően eluralkodott a káosz, alig van ennivaló, a múltnál csak a jövő bizonytalanabb. Ez az egész felfordulás azonban nem különösebben érinti Wertheimer Miklós leszerelt főhadnagyot, aki a spanyolnáthából felgyógyulván aggasztó híreket hall a Szent Koronáról. Olyan híreket, amelyek félelemmel töltik el őt, akár az olasz tüzérségi sortűz a fronton. A Wertheimerekről mindenki tudja, hogy a Szent Korona adósai, ezért Miklós mindent megtesz, hogy a korona utolsó őrét meggyőzze: képes elhárítani a koronára és az országra leselkedő veszedelmet. Vakmerő tervének végrehajtásában testvérére, Lajos és barátai segítségét kéri. A két Wertheimer látja, hogy egyetlen esélyük az azonnali cselekvés, és akcióba lendülnek. Miklós feleségét és két kicsi fiát hátrahagyva indul el, nyakában a bolsevik rendőrséggel, hogy küzdve árulással, halálos veszéllyel, puccsistákkal és szervízre szoruló repülőgépekkel mentse meg a koronát, amelyet a jelek szerint mindenki magára hagyott – azokat leszámítva, akik a legszörnyűbb sorsot szánták neki. Céljuknál pedig csak módszereik ördögibbek. [Hidden Content]

Kondor Vilmos: A másik szárnysegéd (Szent Korona trilógia 1) Wertheimer Miklós hadnagy, Horthy kormányzó szárnysegéde alapvetően hétköznapi figura. Három dolog fontos a számára: az egyenruhája, a becsülete és a kocsija. Ám október 15-én egyszerre kerül veszélybe mindhárom: a kormányzó fiát az orra elől rabolják el, majd Magyarország, ha csak pár óra erejéig is, de kilép a háborúból, és a nyilas hatalomátvétel fenyegetése dermesztő valósággá válik. A katasztrófa elkerülhetetlen, ezért a kormányzó és legbelsőbb köre egyszerre két olyan feladattal is megbízza Wertheimer hadnagyot, amelyek egyenként is embert próbálóak: menekítsen ki az országból egy geológust, mielőtt Szálasi és veszett csatlósai elkapnák, és menekítse ki az országból a Szent Koronát. Azt a Szent Koronát, amely eddig soha nem hagyta még el Magyarország területét, azt a Szent Koronát, amely Wertheimer hadnagy számára sokkal többet jelent egy koronázási ékszernél. Pár óra elteltével egy fiatal lánnyal az oldalán hagyja maga mögött Pestet, hogy végrehajtsák a lehetetlen feladatot, miközben hungarista rendvédelmi szervek és náci kommandósok lihegnek a nyakukba. Nem telik el huszonnégy óra, és a szárnysegédnek már nem csak a becsülete, az egyenruhája vagy a kocsija miatt kell aggódnia: még a legártatlanabbnak látszó helyeken és a legbarátságosabb emberek között is csapdába kerül; egyik pillanatról a másikra űzött vaddá válik, hazája pedig ellenséges területté. A nyilasok és németek azonban kitartóak, nem adják fel, ahogyan Wertheimer Miklós sem adja fel. Soha. Még az élete árán sem. [Hidden Content]

Kondor Vilmos[(1954 (?) –) magyar író, első regénye, A Budapest noir 2008-ban jelent meg. Kondor Szegeden járt egyetemre, majd Párizsban folytatta tanulmányait. A Sorbonne-on vegyészmérnöki diplomát szerzett, majd visszatért Magyarországra. Jelenleg egy nyugat-magyarországi gimnáziumban tanít matematikát és fizikát. A szerző történelmi krimi-sorozata, főszerepben Gordon Zsigmond bűnügyi riporterrel, aki 1936 és 1956 között dokumentálta a főváros és az ország bűnéletét, nem egyszer maga szolgáltatva igazságot az áldozatoknak. . Írásaiban különös hangsúlyt kapnak a hangulati elemek, korabeli helyszínek hiteles megidézése, valós személyek szerepeltetése, ez a korfestő írói törekvés lényegében egyenértékű Kondornál a fordulatos cselekményszövés szándékával.

William Peter Blatty (New York, 1928. január 7. – Bethesda, Maryland, 2017. január 12.) amerikai író, forgatókönyvíró, filmrendező, producer. Az órdögűző című regénye 1971-ben jelent meg , és azonnal siker lett. William Peter Blatty ördöngős regénye igazi bestseller. A szerző agyafúrt módon, biztos kézzel alkalmazza művében a borzongató hatáskeltés eszközeit. Szinte észrevétlenül célozza meg tudatunk mélyrétegeit, elfojtott indulatok törnek fel – káromkodások, obszcenítások hagyják el egy tizenkét éves lány száját, akit megszállt a Sátán… Áldozatok sora jelzi a földöntúli gonoszság evilági diadalútját. Blatty alig hagy szusszanásnyi pihenőt szorongni vágyó olvasóinak. A pszicho-horror történetet átszövi krimi elemekkel. A keresztény vagy pogány misztika szerelmeseit bevezeti az ördögűzés „segédtudományába”. Ám ezeknek az áltudományos fejtegetéseknek valódi hitelt kölcsönöz a démoni erő megdöbbentően aprólékos részletekből összeálló, így olvasva is filmszerűen érzékletes víziója. Az eredmény nem lehet kétséges: az olvasó szorongva figyeli a harcot a Gonosz és a Jó között (ez utóbbi egy jezsuita pszichiáter formájában ölt testet) s közben kéjes érzéssel merül el félelmeinek tengerében – egészen a falióra szívbajt hozó, éjféli megkondulásáig…

Henri Charriére: Szabad vagy pillangó A párizsi alvilágban Pillangóként ismert Charriére-t gyilkosság miatt, amelyet pedig – haláláig így vallotta – nem ő követett el, életfogytiglani száműzetésre ítélték. Pillangónak tizenhárom évi kényszermunka és számos meghiúsult szökési kísérlet után végül sikerül a „télak”. De mihez kezdjen most végtelen szabadságával? Minden vágya, hogy visszatérjen Párizsba, s bosszút álljon azokon, akik elvették az ifjúságát. Csak az a bökkenő, hogy megfogadta, nem követ el semmi törvénybe ütközőt Venezuelában, amely egy év próbaidőre befogadta. Márpedig becsületes úton nem gyűjthet össze pár év alatt annyi pénzt, amennyi az utazáshoz és a bosszú megvalósításához szükséges… Megannyi veszélyes kaland után feltűnik Charriée életének igazi asszonya, a nagy szerelem, Rita. A közös küzdelmek után végül eljön a várva várt siker, a győzelem. [Hidden Content]

Henri Charriére: Pillangó 1969 májusában jelent meg először Charrière regénye Franciaországban, s 1970 májusáig egymillió példányban fogyott el. Ez a minden idők egyik legnagyobb francia könyvsikere csakhamar más országokban is elindult a siker útján, és mindenhol, ahol csak megjelent, bestseller lett belőle. A szerzőt, az 1973. júliusában elhunyt Henri Charrière-t (alvilági becenevén: Pillangót) 1931-ben egy selyemfiú meggyilkolásával vádolták, és a hamis tanúk segítségével életfogytiglani kényszermunkára ítélték. Pillangó sohasem tudott beletörődni az ítéletbe. Tudta, hogy ki a tettes, és hosszú büntetése alatt megfogadta, sőt eszelősen ragaszkodott elképzeléséhez, hogy megszökik a fegyenctelepről, és bosszút áll az ügyészen, az esküdteken, a hamis tanúkon, azokon, akik az „enyészet útjára” küldték. Elkezdődött tehát Pillangó fantasztikus szökés- és kalandsorozata, s ezeket örökítette meg később Charrière a Dumas és Victor Hugo fantáziáját is túlszárnyaló, izgalmas, fordulatos könyvében. [Hidden Content]

Henri Charrière [onrí sárijér], becenevén Pillangó (franciául: Papillon; Saint-Étienne-de-Lugdarès, Ardèche (megye), 1906. november 16. – Madrid, 1973. július 29.) francia börtönviselt író, akinek sikerült megszöknie az Ördög-szigeten levő büntetőtelepről 1945-ben, a Francia Guyanán. Charrière Délkelet-Franciaországban született, két nővére volt. Édesanyját tizenegy éves korában vesztette el, nem sokkal ezután elszegődött a francia flottához, amit azonban otthagyott és Párizsba ment, ahol megházasodott, de törvényen kívülivé vált. A mellkasán levő lepke formájú tetoválás után kapta a Pillangó becenevet. Később megvádolták egy kerítő, Roland le Petit meggyilkolásával és 1931. október 26-án életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték. Charrière mindvégig tagadta a vádakat, melyek szerinte csak koholmányok voltak. Ártatlanságát azóta sem tudták igazolni, ezért máig sem világos, ő tette-e, avagy volt-e bárminemű érintettsége az ügyben. Először a Caenban levő Beaulieu börtönbe szállították, majd hajóra tették és Guyanába vitték, arra a helyre, ahol ártatlanul annak idején Alfred Dreyfus is raboskodott. A hajón ismerkedett meg Louis Degával, akit pénzhamisítás miatt ítéltek el. Ismeretségük később barátsággá változott. Saint-Laurent-du-Maroniban kötöttek ki, ahonnét Degát és Charrière-t egy dzsungelbeli munkatelepre vitték. Két társával Clousiot-val és Maturette-val megszöktek egy csónakon, amelyet helyi leprások adtak nekik. Ezzel elhajóztak a kolumbiai partokig. Ott ugyan elfogták őket, de Charrière innen is kivágta magát, majd egy gyöngyhalászattal foglalkozó indián közösségben lelt menedéket, ahol kapcsolatot létesített egy indián nővel. A kolumbiai hatóságok csakhamar letartóztatták és kiadták a franciáknak. Évekig magánzárkában sínylődött, végül könyve szerint telepesként az Ördög-szigetre szállították, de ezt a Francia hatóságok vitatták, és kiadták a fegyenctelepi feljegyzéseket miszerint sosem volt ott bebörtönözve. Elmondása szerint ekkor már Dega is ott élt. Charrière elmebajt színlelt és a börtön elmegyógyintézetébe került, ahonnan megint megpróbált megszökni egy másik fegyenccel. Együtt próbáltak meg elúszni Guyanától, de társa megfulladt. Charrière végül elérte Venezuelát, ahol új életet kezdhetett. 1952-ben megházasodott és nyitott egy éttermet Caracasban. Tizenhét évvel később megírta a Pillangó című kalandregényt, amelynek önéletrajzi elemei is vannak (egyes kritikusok szerint mások tetteit is sajátjaiként adta elő), és kiadta Franciaországban. A könyv nagy sikert aratott, és egy évvel később Patrick O'Brian lefordította angolra. A könyv egymillió példányban kelt el csak Charrière szülőhazájában.

Umberto Eco: A rózsa neve Az Úr 1327. esztendejében járunk. Melki Adso és mestere, Baskerville-i Vilmos egy császárbarát apátságba érkeznek. (Adso, a történet elbeszélője a később bekövetkezett szörnyűséges események miatt nem ad pontos helymeghatározást az apátságról.) Az apát úr az éles eszű és tapintatos Vilmost – akit viselkedése és előneve alapján Sherlock Holmes középkori elődjének tekinthetünk – kéri fel arra, hogy segítsen felderíteni egy, az apátságban történt különös halálesetet. Otrantói Adelmust, a fiatal kora ellenére is nagy tekintélynek örvendő miniatúrafestőt egyik reggel a kecskepásztor holtan találta az Aedificium keleti őrbástyája alatti meredély tövében. Viharos éjszakán történt a tragédia, meg sem lehetett állapítani, a szerencsétlen vajon melyik ablakból zuhant ki. Gyanúra adott okot viszont az, hogy másnap egyetlen nyitva hagyott ablakot sem találtak, ráadásul az ablakok olyan magasságban vannak, hogy azokon képtelenség véletlenül kiesni. Vilmos a tőle elvárt tapintattal és ravaszsággal lát neki a nyomozáshoz, Adso segédletével. Hamarosan újabb halálesetek történnek. A nyomok az apátság féltve őrzött könyvtárába vezetnek, ahová Vilmos és Adso is csupán titokban tudnak bejutni. A szörnyű bűntények árnyékot vetnek az apátságra, amely pedig nagy horderejű eseménynek ad otthont: itt találkoznak a ferencesek és a pápaság képviselői, hogy teológiai vitát folytassanak Jézus szegénységéről. Ebben a látszólag egyszerűnek tűnő kérdésben támadt nézeteltérések ugyanis már-már az egyházszakadás rémével fenyegetnek. A bűntények miatt az apát úr végül a Szent Inkvizíció beavatkozását kéri. A kor egyik legkönyörtelenebb inkvizítora, Bernardo Gui érkezik az apátságba. Gui alaposabb tájékozódás nélkül eretnek összeesküvésként értékeli az eseményeket, a demokrácia álcája mögött ítélkezik, máglyákat állíttat. A máglyahalálra ítéltek egyike az a fiatal parasztlány, aki a szerelmet jelenti Adso számára… [Hidden Content]

Umberto Eco (Alessandria, 1932. január 5. – Milánó, 2016. február 19.) olasz író, szemiotikus, irodalomkritikus és filozófus, a modern európai kultúra nagy irodalmára és tréfamestere. Édesapja azt szerette volna, ha ügyvéd lesz a fiából, de ő inkább a Torinói Egyetem irodalom és középkori filozófia szakát választotta. Egyetemi tanulmányai alatt elveszítette Istenben való hitét, és kilépett a katolikus egyházból. Ezután a Radiotelevisione Italiana (RAI) alkalmazásában dolgozott mint kulturális szerkesztő. Az itt megismert avantgárd művészek nagy hatással voltak Eco későbbi írói karrierjére. 1954-ben BA diplomát szerzett filozófiából, két évvel később pedig megírta Aquinói Szent Tamásról szóló doktori disszertációját, ami a BA diplomamunkájának kibővítése volt, és egyetemi előadói karrierjének kezdetét is jelentette. Az igazi világhírt végül irodalmi munkássága, közelebbről A rózsa neve (ford. Barna Imre, Árkádia Kiadó, 1988) c. regényével nyerte el. Az Iron Maiden nevű brit heavy metal együttes is írt egy 11 perces eposzt e mű alapján, címe Sign of the Cross, és az X-Factor (illetve a Rock in Rio) albumon található. A filmipar is felfigyelt rá, és megbízták a francia Jean-Jacques Annaud-t, hogy Sean Conneryvel és Christian Slaterrel a főszerepben filmre vigye a történetet. A film elkészítésében a legnagyobb francia középkortörténészek egyike, Jacques Le Goff is közreműködött. „Meg akartam ölni egy szerzetest." – nyilatkozta szerényen Eco, amikor motivációiról kérdezték.

És végül, de nem utolsó sorban, David Baldacci szerkesztésében jelent meg a Szétlövés novelláskötet, amely tartalmaz egy Harry Bosch történetet. A novellák között megtalálható, Jeffrey Deaver Lincoln Rhyme, illetve Lee Child Jack Reacher és Steve Berry Cotton Malone egy-egy története is. [Hidden Content]

Michael Connelly: Bosszú Harry Bosch, a Connelly regények népszerű hőse ezúttal Las Vegas csillogó, kegyetlen világába vezeti az olvasót. Bosch egy hollywoodi gyilkosság nyomába ered. A szálak az amerikai maffiához vezetnek, a szerencsejátékok fővárosába. Michael Connelly megdöbbentően mutatja be az álmok városának valódi, kevésbé tetszetős arcát – ahol csak a pénz az úr, és mit sem számít az emberi élet, a tisztesség vagy a szerelem. A sötét erőkkel szemben az egyetlen esély, ha a jók felveszik a harcot a maffiával, a korrupt rendőrökkel, az irigységgel és a kicsinyes bosszúval szemben. Ki osztja végül a lapokat? A keresztapa? A mindenre elszánt feleség? A kapzsi szerető? epub [Hidden Content] PDF [Hidden Content]

Michael Connelly: Perújrafelvétel Michael Connelly igazi legendának számít a bűnügyi krimi műfajában. Huszonhét regényét eddig harminckilenc nyelvre fordították le, s több mint 42 millió példányt adtak el belőlük. Köteteiben két kiemelkedően népszerű figurát teremtett meg: Harry Bosch nyomozót, illetve Mickey Haller védőügyvédet. A Perújrafelvétel című krimiben e két karizmatikus férfi útjai keresztezik egymást. Ezt a sztorit azok is élvezni fogják, akik Connelly sötét hangvételű detektívtörténeteit kedvelik, és azok is, akik Connellyben a tárgyalótermi krimik mesterének, John Grishamnak a riválisát látják. Mickey Haller, aki egész életében a bűnösöket védte, álmában sem gondolta, hogy valaha is átigazol a másik oldalra, és a vádat fogja képviselni. Ám egy szép napon a huszonnégy évre elítélt gyerekgyilkost, Jason Jessupot szabadlábra helyezik. Az egykori DNS-minták újraértékelésének köszönhetően ügyét a teljes felmentés és a nem kevés kártérítés reményében újratárgyalják. Haller nem kételkedik Jessup bűnösségében, de csak azzal a feltétellel vállalja az ügyet, ha együtt dolgozhat Harry Bosch nyomozóval és az Államügyészi Hivatal legjobb ügyészével, Maggie McPhersonnal. Haller és csapata egy minden hájjal megkent sztárvédőügyvéddel találja szemben magát, aki a médiát is felhasználja, hogy védencét az igazságszolgáltatás áldozataként tüntesse fel. A szabadlábon védekező Jessup nappal a média reflekorfényében valódi celebként viselkedik, éjszakánként azonban különös átváltozáson megy keresztül. Csupán Haller és Bosch tudja, hogy senki sincs biztonságban – hiszen lehet, hogy a gyilkos ott folytatja, ahol huszonnégy éve abbahagyta… [Hidden Content]

Michael Connelly: A hazugság csapdájában Mickey Haller védőügyvéd élete végre kezd rendbe jönni – kétévnyi tévelygés és kihagyás után visszatér a tárgyalóterembe. Amikor neves kollégáját, Jerry Vincentet meggyilkolják, Haller megörökli tőle addigi legnagyobb ügyét: neki kell védeni a befolyásos hollywoodi producert, Walter Elliotot, akit felesége és annak szeretője megölésével vádolnak. Hallernek jócskán akad dolga Elliottal, akit szemlátomást jobban érdekelnek a filmjei, mint a lehetőség, hogy egy életre rács mögé dugják. Miután a védelem stratégiájának kulcsfontosságú része hiányzik, Mickey gőzerővel készül a tárgyalásra, s ha ez nem lenne elég, az is kiderül, hogy Vincent gyilkosa alighanem őt szemelte ki következő áldozatának.Itt lép be a képbe Harry Bosch, aki elszántan nyomoz Vincent gyilkosa után, és mindent elkövet a kézre kerítéséért, még ha ehhez csaliként is kell használnia Hallert. Bosch és Haller – nyomozó és ügyvéd – mindeddig ellentétes oldalon álltak, ám ahogy nő a nyomás, és mindketten egyre nagyobb kockázatot vállalnak, be kell látniuk, hogy nincs más választásuk, mint egy csapatban dolgozni. [Hidden Content]