tyll

Sidney Sheldon: Az idő homokja [Hidden Content]

Sidney Sheldon: A legszebb tervek [Hidden Content]

Sidney Sheldon: És rátört a sötétség [Hidden Content]

Sidney Sheldon: Vérvonal [Hidden Content]

Sidney Sheldon: Mesterjátszma [Hidden Content]

Sidney Sheldon: Angyalok dühe [Hidden Content]

Sidney Sheldon (született Sidney Schechtel) (Chicago, 1917. február 11. – Rancho Mirage, 2007. január 30.) amerikai író, Oscar-díjas forgatókönyvíró. A második világháború alatt az Amerikai Egyesült Államok légierejénél szolgált pilótaként. Leszerelése után New Yorkban élt, ahol musicaleket írt a Broadway számára, ezek egyikével, a Redhead cíművel 1959-ben elnyerte a Tony-díjat. Később visszatért Hollywoodba, ahol megírta a The Bachelor and the Bobby-Soxer (Az agglegény és a tinédzser) című film forgatókönyvét, amiért 1947-ben a legjobb eredeti forgatókönyv kategóriában Oscar-díjat kapott. Több televíziós sorozat forgatókönyvét is évekig ő írta: Jeannie, a háziszellem (I Dream of Jeannie), The Patty Duke Show, Hart to Hart és Nancy. Regényírásba ötvenéves kora után kezdett, első műve, a The Naked Face (Álarc nélkül) 1969-ben jelent meg, és rögtön meg is kapta az Edgar Allan Poe-díjat a legjobb első regény kategóriában. Regényei egy részéből film is készült: Angyalok dühe, Vérvonal, Ha eljön a holnap, Éjféli emlékek stb.

Anthony Burgess: Gyilkosság Deptfordban [Hidden Content]

Anthony Burgess: Beteg a doktor [Hidden Content]

Anthony Burgess: Egy tenyér ha csattan [Hidden Content]

Anthony Burgess: Gépnaranacs [Hidden Content]

Anthony Burgess, született: John Burgess Wilson (Manchester, 1917. február 25. – London, 1993. november 22.) brit regényíró, költő, zeneszerző, műfordító, újságíró, zongorista, nyelvész, tudósító. Manchesterben született, az Egyesült Államokban és Európában is élt, később hosszú időre Délkelet-Ázsiába költözött. Művei főleg a fikción alapulnak. Az egyik legjelentősebb alkotása a Gépnarancs (A Clockwork Orange), mely egy elképzelt jövőben játszódik, központi témája pedig az erőszak. Tanulmányokat jelentetett meg olyan kiemelkedő írókról és költőkről, mint James Joyce, Ernest Hemingway, William Shakespeare és D. H. Lawrence. Language Made Plain és A Mouthful of Air című írásai pedig a nyelvészet területén jeleskednek. Termékeny újságíró volt, több nyelven is írt. (Egyes források szerint nyolc nyelven tudott, mások tizenhárom nyelvről számolnak be: kínaiul, héberül, japánul, perzsául és svédül jól, angolul, franciául, olaszul, spanyolul, németül, oroszul, malájul és walesiül folyékonyan beszélt. Műfordítással és adaptálással is foglalkozott (Oedipus the King, Cyrano de Bergerac). Olyan színpadi előadásokhoz írt forgatókönyvet, mint a Jesus of Nazareth vagy a Moses the Lawgiver. 1956-ban szerezte a Sinfoni Melayu című zenei szerzeményét. 1982-ben pedig a BBC mutatta be Blooms of Dublin című szintén zenei művét.

Irwin Shaw: Fönn a csúcson Irwin Shaw a szórakoztató irodalom nagymestere, számos világhírű regény (Gazdag ember, szegény ember, Oroszlánkölykök, Pap, katona, kondás) szerzője. 1979-ben írt regényének, a Fönn a csúcson-nak főszereplője, Michael Storrs agyondédelgetett gyerekként kezdi pályafutását, s felcseperedvén ezt azzal kompenzálja, hogy keresi az életveszélyt – ami veszedelmes sportot valaha kitaláltak (ejtőernyős ugrást, sárkányrepülést, síelést, szörfözést), azzal ő mind megpróbálkozik. Vakmerősége futtatja zátonyra a házasságát is, pedig csak hosszas keresgélés után találta meg végre az igazit. Felesége szemtanúja egy négyes ugrásnak, amelybe ketten belehalnak, s könyörög hogy Michael hagyjon fel az élete kockáztatásával, mert ő nyugodt életet, gyereket akar. Amikor minden szó hiábavalónak bizonyul, otthagyja a férfit. Michaelnek egyéb gondjai is támadnak. Noha sikeres üzletember, a New York-i világot kibírhatatlannak tartja, végül csapot-papot otthagyva Vermontba, egy kis sífaluba menekül, és felcsap síoktatónak. A sorsot azonban itt is óriási igyekezettel hívja ki maga ellen, mígnem új szeretője, a gyönyörű szállodásné egy szép napon kis híján agyonlövi. A fordulatos, izgalmas, gyönyörű helyszínekben bővelkedő regény világszerte sikert aratott. [Hidden Content]

Irwin Shaw: Pénz szerelem szépasszonyok A szelíd lelkű, Biblia olvasó éjszakai portás a legváratlanabb módon hatalmas összegre tesz szert. Mivel tudja, hogy a pénz nem egészen tiszta, Európába megy és ezzel elkezdődik egy őrült körforgás: kis- és nagystílű csirkefogók, csábos nők, háborodott vagy mosolyogtató figurák kavalkádja, melyben mindent a régen vágyott gazdagság mámora mozgat… [Hidden Content]

Irwin Shaw: Gazdag ember, szegény ember (Pap, katona, kondás) Irwin Shaw családregénye igazi sikerkönyv, mely egy szegény amerikai család életét mutatja be közvetlenül a második világháború utáni két évtizedben. Három főhőse van, a Jordache család gyermekei, akik egy New York melletti kisvárosban, egy szegényes pékműhely fölötti lakásból indulnak el a felnőtt életbe. A szülők – az első világháborúban megrokkant, Németországból emigrált pék és az amerikai árvaház felnőtt sérült lelkű anya – mindketten érzelemszegény, korlátolt emberek. Az örökös veszekedéstől és panaszkodástól visszhangzó ház egyetlen útravajója a gyermekek számára a pékműhelyben éjszakákon át verejtékező apa becsületességének sajátos törvénye és a megkínzott, egoista anya taszító magatartása.A testvérek jelleme is változatos képet mutat. Gretchen, a szép nagylány céltudatossága butasággal és erkölcsi lazasággal keveredik. Rudolph jó tanuló, mintagyerek, szívós, törekvő típus. A kisebbik fiú, Thomas nyers fizikai erejével, kötekedő, lázadó magatartásával tűnik ki. Egyetlen dolog köti össze őket: mindhárman ki akarnak szabadulni a kisvárosi pékség fullasztó családi légköréből… [Hidden Content]

Irwin Shaw - Ronald Searle : Párizs, Párizs Irwin Shaw, a kitűnő amerikai író és Ronald Searle képzőművész neve egymás mellett áll e könyv címe fölött: a könyv formájának ötlete közös barátjuktól származott, s az ötlet megvalósításának folyamatában jutottak arra az elhatározásra, hogy az író is, a rajzoló is külön-külön, egymástól függetlenül lát hozzá a feladatához, és közvetlenül nem működnek együtt. így készült ez a könyv, amelyben az olvasó Párizs képét kapja — kettős tükörben. Shaw Párizsa alapos és sokoldalú információt nyújt, Searle Párizsa a karikatúra torzító módszerével kinagyítja a gyengeségeket. Shaw Párizsa impresszionista „képek" sorában vonultatja fel a város utcáit és lakóit, üzleteit és vendéglőit, ételeit és szenvedélyeit, Searle Párizsa társadalmi és politikai fonákságokról „beszél" — rajzban. Shaw Párizsa sehol máshol át nem élhető élmények sorozatának megírásával teszi olvasóját is kicsit „Párizs-lakóvá", Searle Párizsa mindennek önállóan megélt képi mását nyújtja. A könyv műfaja szabálytalan útirajz és szabálytalan városmonográfia; az útirajzot is, a városleírást is időről időre esszéisztikus és novellisztikus leírások szakítják meg. E betétek — amelyek hol nagyon mulatságosak, hol súlyos társadalmi mondandókat hordoznak — sohasem kerekednek az alapvető Párizs-élmény fölé: a könyv konkrét és mégis lírai képet fest Párizs három időszakáról. [Hidden Content]

Irwin Shaw. Oroszlánkölykök Irwin Shaw nevét az Oroszlánkölykök című regénye nyomán ismerte meg a világ. A háborúban önkéntesként részt vett író három katona – egy német náci, egy amerikai értelmiségi és egy üldözött zsidó – párhuzamos élettörténetén keresztül mutatja be a szövetségesek nyugati hadműveleteit, az amerikai hadigépezet működését és a partraszállás drámaian izgalmas óráit. [Hidden Content]

Irwin Shaw, született Irwin Gilbert Shamforoff (New York, 1913. február 27. – Davos, Svájc, 1984. május 16.) amerikai regény-, dráma- és novellaíró. Bevonult a hadsereghez, szolgált a második világháborúban. Első regénye az Európában szerzett háborús tapasztalatairól szól (Oroszlánkölykök (The Young Lions), 1949). Az igazi sikert is ez az antimilitarista, antifasiszta háborús regénye hozta meg, amely három katona, egy osztrák, egy amerikai értelmiségi és egy zsidó életútját fonja egybe. 1958-ban sikert hozott a megfilmesítés, maga az író azonban nem volt vele igazán elégedett. A mccarthyzmus megjelenését feldolgozó The Troubled Air 1951-ben látott napvilágot. Ott volt a legfelsőbb bíróságnak szóló petíció aláírói között, melyben követelték a John Howard Lawson és Dalton Trumbo elleni, az Amerika-ellenes tevékenységek bizottságának meghallgatásán alapuló vád felülvizsgálatát. Kommunistának bélyegezték, Hollywoodban feketelistás lett. 1951-ben elhagyta az USA-t, élete hátralevő részét főleg Párizsban és Svájcban töltötte. Ebben ez évtizedben még néhány forgatókönyvet írt (Desire Under the Elms, Fire Down Below). Európában több bestseller szerzője lett (Lucy Crown (1956), Két hét a másik városban (Two Weeks in Another Town) (1960), Gazdag ember, szegény ember (Rich Man, Poor Man) (1970) (amelynek később Beggarman, Thief) címen írta meg a kevésbé sikeres folytatását), Evening in Byzantium.

Alfred Bester: A nyikorgó idegen (novelláskötet) Benne a címadó novella A Delfin sorozat időről időre megajándékozza olvasóit a legmodernebb műfaj, a sci-fi egy-egy kötetével. Akik szívesen olvassák a történelmi környezetben játszódó „kosztümös” izgalmas históriákat, azok a jövő (vagy a jelen) képzelet szülte kalandjaira is kíváncsiak. Kötetünk ezúttal egy szovjet és egy csokorra való amerikai elbeszélést tartalmaz. Az egyik vidám, a másik komoly, a harmadik izgalmas és döbbenetes – ám valamennyi elgondolkoztató, különös írás, akárcsak századunk e különös és elgondolkoztató műfajának minden alkotása. epub [Hidden Content]

Alfred Bester: Tigris, tigris Ez egy aranykor volt, a kalandozások, az intenzív élet és a durva agónia korszaka. Vagyon és tolvajlás, fosztogatás és erőszak, kultúra és bűn korszaka. A szertelenség kora volt, a különcök elbűvölő évszázada… A dzsauntolás – helyváltoztatás, pusztán az elme erejével – alapjaiban rendítette meg és fenekestül felforgatta a társadalmat. A Naprendszer kettészakadt; a Belső Bolygók és a Külső Holdak közötti gazdasági feszültség véres, kíméletlen háborúvá eszkalálódott, minden készen állt arra, hogy az emberiség elpusztítsa önmagát. Gulliver Foyle, harmadosztályú segédgépész százhetven napon át sodródott az űrben egy kilőtt teherhajó roncsán. Egy tudatlan barom, aki megadóan várja a halált. Ám egy napon feltűnik egy hajó, egy testvérhajó, mely megmenthetné, de sorsára hagyja… Foyle bekattan, és a közönyös átlagember nem létezik többé. Szörnyetegek, különcök és hóbortosok kora ez… és ebben a forrongó huszonötödik században veszi kezdetét Gully Foyle ádáz bosszújának története. [Hidden Content]

Alfred Bester: Az arcnélküli ember Az Arcnélküli Ember ott van mindenütt, az utcán, a bankban, a reptéren. Csak néz, fenyegetően, szótlanul, iszonytató tekintetével lidércnyomássá változtatja Ben Reich álmait. A Birodalom vállalat főnökének napjai és éjszakái e fantom nélkül is épp eléggé zaklatottak, életét megkeseríti üzleti konkurense, Craye D’Courtney. Reich küzdelme kilátástalan, s végül elszánja magát a legdrasztikusabb megoldásra: el akarja tenni láb alól kíméletlen riválisát… De hogyan lehetne megúszni a gyilkosságot egy olyan világban, 2301-ben, ahol a rendőrség munkáját agyfürkészek és kémlelők segítik, akik szinte már azelőtt tudnak a készülő bűntényről, hogy a gyilkos elkövetné azt? Ben Reich tudni véli a megoldást… „Az Arcnélküli Ember a sci-fi aranykorának gyöngyszeme; remekül megírt, lebilincselő történet a huszonnegyedik század izgalmas világában.” – John Caldwell [Hidden Content]

Alfred Bester (Doylestown, Pennsylvania, 1913. december 18. – New York, 1987. szeptember 30.) amerikai sci-fi-író, forgatókönyvíró, szerkesztő és képregényrajzoló. A klasszikus sci-fi egyik nagy alakja. A University of Pennsylvanián tanult, tagja volt a híres Philomathean Society nevű egyetemi írói csoportnak. Ezután beiratkozott a Columbiai Jogi Egyetemre, de nem fejezte be tanulmányait. 1936-ban vette feleségül Rolly Goulkót, aki Rolly Bester néven híres színésznő lett a Broadwayn. Alfie, ahogy barátai nevezték, az '50-es évek közepén Európába költözött, de rövid idő múlva visszatért New Yorkba, és csak a '80-as években költözött végleg Pennsylvaniába. Bester 25 évesen publikálta első novelláját, a The Broken Axiom-ot, ami a Thrilling Wonder Stories 1939. áprilisi számában jelet meg. Ekkor ismerkedett meg Robert A. Heinleinel, akivel barátok lettek. 1942-ben meghívást kapott a DC Comics-tól, hogy készítsen különböző DC-sztorikat. Így Bester olyan híres képregényekbe is besegített, mint a Superman. Hamarosan Lee Falk híres Fantomját is ő készítette. Az '50-es évek elején, közel nyolc évnyi kihagyás után kezdett újra sci-fi novellákat publikálni, és egészen addig dolgozott az Astounding számára, amíg Campbell bele nem mélyedt az L. Ron Hubbard-féle dianetikába és az ebből kinövő szcientológiába. Ekkor váltott Bester és lett a H. L. Gold szerkesztette Galaxy Science Fiction írója. Bester a hosszú kihagyás után lassan kezdett erőre kapni, és az '50-es években megírta az klasszikus SF két kiemelkedő regényét, Az arcnélküli embert (The Demolished Man) és a Tigris! Tigris!-t. (Először egy magazinban jelent meg, négy részletben. Ezután könyvformában is napvilágot látott Angliában Tiger! Tiger! címen. Későbbi könyvkiadásai azonban már a The Stars My Destination, azaz A célom a csillagok címet viselik. Sok helyen hivatkoznak azonban rá továbbra is Tiger! Tiger! címen.) Az arcnélküli ember 1953-ban megjelent regény az első Hugo-díjas regény, ugyanis abban az évben osztották ki először a díjat. A regény először a Galaxy-ban jelent meg '52-ben folytatásokban. A regényben Bester az általa oly jól művelt krimi-sci-fi keveréket alkalmazza, telepatikus szereplőkkel. Az 1955-ben megjelent The Stars My Destination (Tigris, tigris)sokak szerint Bester legjobb regénye. A történet bizonyos ötleteit akkor találta ki, mikor Rómában élt. A főhős hányattatásait pedig egy kínai férfi, bizonyos Poon Lim történetéről mintázta, aki 133 napot töltött egyedül a Csendes-óceánon a második világháború alatt. A könyv egyfajta modern Monte Cristo grófja feldolgozás, a főhőst a bosszú vezérli egy barokkos jövőben, melyet a feje tetejére állított a jaunt, a teleportáció. Ez a regény szintén a Galaxy-ban jelent meg folytatásokban.

Alistair Maclean - Alistair Macneill: A kód Az UNACO, azaz az ENSZ Bűnüldözési Szervezete már több évtizedes múltra tekint vissza, de eddigi története során még sohasem fenyegette ilyen nagy veszély működését. Féltve őrzött és kódolt dokumentumaikat egy repülőtéri merénylet során terroristák kaparintják meg, s túszul ejtik a szervezet titkosírás-szakértőjét, Abe Silvermant, a hajdani Moszad ügynököt. Kik állnak a merénylet hátterében? Milyen világpolitikai indítékai vannak az akciónak? Sikerül-e megakadályozni egy tervezett puccsot Oroszországban s ezzel egy világkatasztrófát? Sabrina Carver, Mike Graham és C. Whitlock, az UNACO legtapasztaltabb akciós ügynökei most ezen fáradoznak… [Hidden Content]

Alistair Maclean: Apokalipszis Egy nap különös vendég keresi fel Cavell, a lecsúszott magánnyomozó irodáját. Keménykalapot visel, fekete esernyő fityeg a karján, és olyan savanyú, mint egy belvárosi könyvelő… Már ez is épp elég ok a gyanakvásra, de amikor kiderül, hogy mindezek mellett még egy titkos nemzetközi szervezet titkára is, aki lopott katonai szérumokat hurcol az aktatáskájában, Cavell barátunk fejében megszólal a vészcsengő. Pisztolyával szóra bírja látogatóját, és mit ad isten, a könyvelő-titkár-kém mégsem az, akinek látszik. Később még több bonyodalom adódik, Cavell pedig már nem is tudja, ki az, aki tényleg az, aminek látszik, és ki az, aki nem. Nincs mit tennie, hóna alá csapja japán gyártmányú mordályát, elbúcsúzik bájos feleségétől, és elindul felkutatni a rosszfiúkat… [Hidden Content]

Alistair Maclean: Őfelsége hadihajója Az Ulysses hadihajó sohasem hasította egymagában a tenger vizét. Korábban is, most is a halál volt állandó kísérője. Ha a halál megérintette csontos ujjával egy-egy tartályhajó oldalát, a magas oktánszámú benzin robbanása nyomán elszabadult tüzes pokol, ha teherszállító hajót érintett, a hadianyag rakományostól a tenger fenekére süllyedt, gerincét kettéroppantotta egy német torpedó, ha ujja rombolóra mutatott, az nyílegyenesen fúródott a Barents-tenger szürkésfekete mélységébe, s dübörgő motorjai lettek az ítélet-végrehajtók, s a halál ujja a tengeralattjárót jelölt meg, az vadul a víz felszínére tört, ahol ágyútűz semmisítette meg vagy szelíden alásiklott a tenger fenekére, s a kábult, döbbent legénység azért imádkozott, bárcsak szakadna be a hajótest, és lenne vége egy szempillantás alatt mindennek, mert rettegtek a véget nem érő,ziháló, fulladásos haldoklástól oldalent a vaskoporsóban. Ahol megjelent az Ulysses, nyomában járt a halál. [Hidden Content]