tyll

Galaktikus birodalmak [Hidden Content]

Brian W. Aldiss: A rendszer ellenségei [Hidden Content]

Brian W. Aldiss: Szuperállam [Hidden Content]

Brian W. Aldiss - David Wingrove: Trillió éves dáridó [Hidden Content]

Brioan W. Aldiss: Sötét fényévek [Hidden Content]

Brian W.Aldiss: Földburok [Hidden Content]

Brian W. Aldiss: Szürkeszakáll [Hidden Content]

Brian W. Aldiss: Amig világ a világ [Hidden Content]

Brian Wilson Aldiss, OBE (East Dereham, 1925. augusztus 18. – Oxford, 2017. augusztus 19.) angol író, sci-fi-író, a H. G. Wells Society alelnöke. A második világháború után kezdett novellákat írni, első könyve (The Brightfount Diaries) 1955-ben jelent meg. 1958-ban a World Science Fiction Convention-on a legígéretesebb új szerző díját kapta, 1960-ban a British Science Fiction Association elnökévé választotta. A hatvanas években az Oxford Mail irodalmi szerkesztője volt. 1964 körül Harry Harrisonnal elindították az első SF-kritikával foglalkozó folyóiratot, a Science Fiction Horizons-t. Számos SF antológia szerkesztője volt. 2005-ben II. Erzsébet brit királynőtől az Officer of the Order of the British Empire érdemrendet kapta. 1955-ben az Observer kiírt egy pályázatot egy olyan elbeszélés megírására, ami 2500-ban játszódik, és amit Aldiss megnyert a Not For An Age (magyar fordításban: Minden időké ő...) című történetével. A The Brightfount Diaries is elért bizonyos sikereket, ezért a Faber megkérdezte Aldisst, hogy van-e még olyan írása, aminek a megjelentetéséről szó lehetne. Aldiss ekkor már sci-fi-írónak vallotta magát, a kiadó legnagyobb örömére, tekintettel arra, hogy már számos sci-fi rajongójuk volt, és így megjelenhetett Aldiss első tudományos-fantasztikus könyve, a Space, Time and Nathaniel című novelláskötet. Erre az időre már az írásból származó keresete elérte azt a szintet, amit a könyvkereskedésben keresett korábban, ezért úgy döntött, hogy főállású író lesz. 1958-ban a World Science Fiction Convention megszavaszta Aldisst „A legígéretesebb új szerzőnek”, majd 1960-ban megválasztották a British Science Fiction Association elnökének. Az 1960-as években ő volt az Oxford Mail című folyóirat irodalmi szerkesztője. 1964 körül Aldiss és a vele sokáig együtt dolgozó Harry Harrison Science Fiction Horizons címmel elindították a legelső folyóiratot, amely tudományos-fantasztikus művek kritikáit jelentette meg. Ez a magazin rövid fennállása alatt olyan szerzők cikkeit és kritikáit közölte, mint például James Blish, valamint az első szám közölt egy Aldiss, C. S. Lewis, valamint Kingsley Amis közötti beszélgetést, illetve a második szám közölt egy interjút William S. Burroughs-val. Saját írásai mellett különösen sikeres volt antológiaszerkesztőként is. A Faber számára ő szerkesztette az Introducing SF novellagyűjteményt, és a Best Fantasy Stories antológiát. 1961-ben újraközölt sci-fi történetekből készített antológiát a Penguin Books nevű brit kiadó számára Penguin Science Fiction címmel. Ez olyan sikeres volt, hogy több újranyomást is megélt, és további két antológia követte More Penguin Science Fiction (1963) és Yet More Penguin Science Fiction (1964) címmel. Ezek is hasonlóan sikeresek voltak, mint az első kötet, és a három kötet megjelent egy kiadásban is The Penguin Science Fiction Omnibus (1973) címmel. Az 1970-es években is számos gyűjteményes kötetet jelentett meg Space Opera (1974), Space Odysseys (1975), Galactic Empires (1976), Evil Earths (1976), valamint Perilous Planets (1978) címeken, amelyek mind igen sikeresnek számítottak. Ekkortájt szerkesztette a Science Fiction Art (1975) című válogatást is sci-fi magazinokban és képregényekben megjelent képekből. 2005. június 11-én a Brit Birodalom Érdemrendje tiszti fokozatával tüntette ki II. Erzsébet az irodalom területén végzett munkásságáért.

Ken MacLeod (Stornoway, Lewis sziget, Skócia, 1954. augusztus 2.) skót sci-fi-szerző. A Glasgow-i Egyetemen zoológiát hallgatott, doktori disszertációját a biomechanikáról írta. Egy ideig komputerprogramozóként dolgozott. Ezalatt kezdte írni első regényét is, amely végül 1995-ben jelent meg The Star Fraction címmel. Ezzel vette kezdetét a Fall Revolution sorozat, a közeljövő balkánosodott Nagy-Britanniájában játszódó trilógia. A The Star Fraction 21. századában törvények szabályozzák a tudományos haladást, ám ez sem vethet gátat a mesterséges intelligenciák forradalomba torkolló fejlődésének. A sorozat szokatlan lezárásaként MacLeod egy negyedik kötetet is írt, amely azonban nem továbbviszi a történetet, hanem azt vizsgálja, mi történik, ha a főhős az első rész végén más döntést hoz, vagyis egy párhuzamos világot vázol föl, nem épp derűs ecsetvonásokkal. Az ezredfordulón fogott bele a Fénynél sebesebben című trilógiába. Ez két idősík között ugrálva követi az emberiség erőfeszítéseit, hogy egy intergalaktikus testvériség egyenrangú tagjává válhasson. A trilógia első két kötete (Kozmonauták vára, Sötét fény) magyarul is megjelent. Ken Macleod: Kozmonauták vára [Hidden Content] Ken Macleod: Sötét fény [Hidden Content]

Köszönöm, hogy feltetted jobb minőségben. Törekszem, hogy jó minődégű könyveket tegyek fel. Sajnos egy két esetben előfprdul, hogy ami megven az olvasható, megsém olyan jó minőségű. Ilyenkor örülök, mert, én is le tudom cserélni a gyüjteményemben egy jobbra a meglévőket.

Tim Powers: Anubisz kapui I-II. Egy ősi, egyiptomi mágus, akinek hatalma képes megváltoztatni az egész világ történelmét… Napjaink milliárdosa, aki rejtélyes módon visszautazik Angliába, 1810-be… Egy testek között vándorló vérfarkas, aki ölni is képes, csak hogy megőrizhesse titkát… Lord Byron, akit arra programoztak: gyilkolja meg György Királyt… És a történet hőse, Doyle Professzor, akinek fogalma sincs, mibe csöppent, amikor elvállalja Samule Taylor Coleridge tanítását… A valaha született legjobb történelmi fantasy, mely méltán lett a rajongók millióinak kedvence! I.rész [Hidden Content] II.rész [Hidden Content] [Hidden Content]

Tim Powers: Ismeretlen vizeken John Chandagnac bábjátékos, aki azért tartott Jamaicába, hogy bosszút álljon az apai örökségét elorzó bácsikáján, kalózok fogságába esik, és ott választhat: vagy beáll a martalócok közé, vagy halálnak halálával hal. Mivel megvan a magához való esze, megragadja a kínálkozó lehetőséget, és hamarosan Jack Shandyként próbálja állni a sarat kardpárbajokban, tengeri csatákban és vudu-varázslatok közepette a trópusi szigetvilág legsötétebb zugaiban. Ám most újabb kihívással kell szembenéznie, mert a legendás Feketeszakáll toborozni kezd a legkönyörtelenebb kalózok közt, legyenek azok élők vagy akár élő halottak, hogy hétpróbás legénységével útnak indulhasson egy másik legenda nyomában: az Örök Ifjúság Forrása után kutatva. Jack Shandynek minden jártasságára szüksége lesz a kardvívásban, a varázslásban, sőt még a bábozásban is, ha meg akarja szabadítani saját magát és szíve szerelmét a démoni Feketeszakáll karmaiból. A többszörös World Fantasy- és Philip K. Dick-díjas szerző, akinek Anubisz kapui című regényével már találkozhattak a magyar olvasók, ezúttal egzotikus és mágikus tengeri kalandokat kínál, mely olyannyira filmre kívánkozik, hogy végül is ez a szolgált a negyedik Karib-tenger kalózai-mozi alapjául. [Hidden Content]

Timothy Thomas "Tim" Powers (1952. február 29., Buffalo, New York) amerikai sci-fi- és fantasy-szerző. Powers kétszer nyerte el a World Fantasy díjat sikeres regényeiért, a Last Call-ért és a Declareért. 1988-as regénye, az Ismeretlen vizeken szolgált alapjául a Monkey Island című videójáték-sorozatnak, és A Karib-tenger kalózai: Ismeretlen vizeken című filmnek, mely már többé-kevésbé a megnevezett regényen alapszik. Powers regényeinek legnagyobb része a történelem nagy eseményeinek és korszakainak átértelmezésén alapszik. Hiteles, rögzített történelmi tényeket mutat be regényeiben, új szemszögből bemutatva. Gyakran felbukkan még történeteiben az okkultizmus és a természetfeletti. Powers első, ismertebb regénye a The Drawing of the Dark (1979) volt, de a valódi világsikert az Anubisz kapui hozta meg neki, ami elnyerte a Philip K. Dick-díjat, valamint sok nyelven megjelent, köztük magyarul is. Powers részmunkaidőben tanít írást a Residence for the Orange County High School of the Arts-on, ahol Blaylock vezeti a kreatív írás szakot, és a Chapman Egyetemen, ahol Blaylock tanít. Powers és a felesége Kaliforniában élnek, Muscoyban. A Clarion science fiction/fantasy írók műhelyének mentora.

A 21. századi Amerika egészségügyi rendszere összeomlott, a törvénykezés az ellátást az állampolgárok teljes és végleges sterilizálásához köti, a kórházakban pedig az orvosokat komputerek és robotok váltják föl. Mindezzel a kormányzat a vérengzésbe torkolló egészséglázadásokra keresett megoldást, de a helyzetet némiképp túlreagálta. A rendszerből kikerültekkel illegalitásba menekült orvosok foglalkoznak csak, akik ha kell, műtenek a konyhaasztalon is. Ám az egészségügyi készleteket a hatóságok szigorúan felügyelik, rendelkezéseik kijátszása csupán alvilági módszerekkel sikerülhet. Billy az ellenálló orvosok köré szerveződött földalatti mozgalom tagja, csempész, azaz „pengefutár”. Az életét kockáztatja azért, hogy mások megmenekülhessenek. A rendszer ellensége ő, mégis az amerikai nép egyik utolsó reménysége.E könyv utóélete legalább olyan izgalmas, mint maga a történet. Alan E. Nourse 1974-es regényét Hollywood leopciózta, és meg is kezdődtek az előmunkálatok. A legendás William Burroughs irodalmi forgatókönyvet készített belőle, a film azonban sosem valósult meg. A forgatókönyv végül Ridley Scott kezébe került, akinek nagyon megtetszett a cím, így megvásárolta a jogokat… hogy egy egészen más filmet forgathasson le, a Szárnyas fejvadászt. Alan E. Nourse - William S. Borroughs: Pengefutár [Hidden Content]

„Torokszorító történet… tele érzelmekkel és kalandokkal!” – Wall Street Journal AMIKOR az ember felelőtlen kísérleteket végez állatokon, ne csodálkozon, ha a dolog kicsúszik az irányítása alól. Ez történik egy brit laboratóriumban, ahol szigorúan titkos biológiai kutatómunka folyik. KÉT kísérleti állatnak sikerül megszökni, és a szabadságvágytól vezérelve kóboréletbe kezd az északnyugat-angliai tóvidék gyönyörű tájain. Idilljüknek ismét az emberek beavatkozása vet véget: mivel a KUTYA alapvetően húsevő, a környéken eltünedező birkák először a gazdákat riasztják, majd megjelenik a hatóság is, és híresztelni kezdi, hogy a szökevények egy veszélyes biológiai fegyvert hordoznak magukban. A két kutya tehát újra menekülőre fogja, és csupán egyetlen barátban bízhat, egy agyafúrt rókában, aki minden kelepcéből ismeri a kiutat. Az izgalmas hajsza ezzel ELINDUL… A többszörösen díjnyertes angol szerző világszerte ismertté vált könyveivel, melyek közül többet meg is filmesítettek. Történeteiben az állatszereplők szájába emberi szavakat ad, hogy így mondjon véleményt nemcsak róluk, de rólunk, emberekről is. Ez a megkapó története több hónapot töltött a New York Times bestsellerlistáján, és kétség sem férhet hozzá, megérdemelten. Richar Adams: Gazdátlanok [Hidden Content]

Nick Cutter: A szekta [Hidden Content]

Nick Cutter: A falka [Hidden Content]

Nick Cutter: Mélység [Hidden Content]

Nick Cutter (eredeti nevén Craig Davidson) kanadai író. Torontóban nőtt fel, és napjainkban is ott él. 2005-ben a Rozsda és csont című novelláskötettel hívta fel magára a figyelmet, amit Clive Barker, Bret Easton Ellis és Chuck Palahniuk is rendkívüli módon méltatott, a címadó novellából pedig Jacques Audiard forgatott többszörös díjnyertes filmet. Davidson később még egy novelláskötet és két regényt írt a saját neve alatt, majd 2014-ben felvette a Nick Cutter álnevet, és az új, többnyire horror műfajú műveit már ekként írja. Clive Barker továbbra is nagy rajongója, és többen is a horror egyik új nagy tehetségének tartják, a The Troop (A falka) című regényéért megkapta a rangos James Herbert-díjat.

Bölcs, fürge agyú, szinte zseniális ember – bár első látásra csak egy mogorva képű, gyűrött ruhás öreg, aki erős guangdongi tájszólással beszél. Detektív – kívülállók számára azonban hivatalos földjós, akit a feng shui elveivel mit sem törődők általában alábecsülnek. Megfontolt, filozofikus keleti – aki azonban hajlandó lelkesen tanulgatni a divatos angol szlenget. Az irodalmi nyomozók társaságának egyik legfrissebben, az ezredfordulón született tagja – akinek a nyomozásait biztosan sosem felejted el. C. F. Wong, a Keleti bölcsességek szerzője, a C. F. Wong és Társai iroda egyetlen tagja, a feng shui lakberendezés tudósa igazi (és modern) szingapúri Sherlock Holmes, akit Nury Vittachi honkongi író talált ki. Kilenc mulatságos és meglepő novellát tartalmaz a könyv. A könyv elején Wong detektív éppen vadonatúj helyzetbe kerül, ugyanis egy új kisegítővel, Joyce-szal kell megbarátkoznia, aki ausztrál, vagyis nyugati, nőnemű és fiatal, vagyis a meglett korú és agglegényes detektív életét kész mindenben feldúlni, ráadásul úgy protezsálták be a céghez, ami persze előítéleteket ébreszt Wongban. Hamarosan azonban rá kell jönnie, hogy Joyce-ban sokkal több van, mint a smink, a telefoncsevegés, a hangos zene és a szleng iránti olthatatlan imádat. A különös páros a nyomdahibák esetének már teljes egyetértésben vág neki, az oroszlánrész problémáját meg sem oldhatnák egyedül, a rés a falon című fejezet idejére pedig már elválaszthatatlanokká válnak a nyomozásban. A kilenc izgalmas történet ismeretlen és különleges világba repíti el az olvasót szerethető főszereplőkkel és igazán különleges bűnügyekkel, valamint szakadatlan humorral szórakoztatva. Nury Vittachi: A Feng Shui detektív [Hidden Content]

Mi történne, ha a terroristák győznének? Ez a 21. századi Amerika egészen más világ, az egykori Egyesült Államok északi része iszlám köztársaság, délen pedig a keresztény fundamentalisták vetették meg lábukat. New York és Washington radioaktív romhalmaz, Phoenix kiürült, Chicagóban pedig külön kis polgárháború dúl. Seattle a muszlim területek új fővárosa, ahol ugyanúgy tombol a futballőrület és a médialáz, mint régen, de a nők csadorban járnak, alkohol helyett az emberek Dzsihád-Kólát isznak, a minaretekből pedig a müezzinek imára hívó kántálása visszhangzik. Rakkim Epps, az elit kiképzést kapott bérgyilkos állami megbízásból nyomozni kezd egy eltűnt történésznő után, akinek leleplező bizonyítékok lehetnek a kezében az USA elleni atomtámadások kitervelői ellen. Azt azonban nem sejti, hogy őutána is kutat valaki, egy ördögi megbízó által felbérelt zseniális pszichopata, aki ugyancsak művésze a gyilkolásnak, és mindent elkövet annak érdekében, hogy az igazság titokban maradjon. Robert Ferrigno stílusteremtő politikai thrillere briliánsan ötvözi a keleti és nyugati civilizációk világát, elolvasásának hatására a napi hírek is új értelmet nyernek az ember szemében. „Egy lenyűgözően jó író könyve." – Elmore Leonard „Ferrigno egyforma tehetséggel adagolja az izgalmakat és a humort, aki olvasni kezdi a könyvét, legközelebb csak az utolsó oldal után teszi le." – The Washington Post Robert Ferrigno: Ima egy bérgyilkosért [Hidden Content]

Sidney Sheldon: Ránk szakad az ég! [Hidden Content]

Sidney Sheldon - Tilly Bagshawe: A sötétség múltán [Hidden Content]

Sidney Sheldon: Istenek malmai [Hidden Content]