tyll

Szabó Magda (1917-2007) 1917. október 5-én született Debrecenben, 2007. november 19-én hunyt el Kerepesen. Érettségi vizsgáját 1935-ben tette le Debrecenben, 1940-ben a debreceni egyetemen szerzett latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. Ugyanebben az évben kezdett el tanítani is: két évig szülővárosában, majd három évig Hódmezővásárhelyen dolgozott. 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa 1949-ben történt elbocsátásáig. Az irodalom szinte minden területén kipróbálta tehetségét, indulásakor verseskötetekkel jelentkezett, később regényeivel vált híressé, s színpadi művei is sikereket arattak. Az 1958-as Freskó és az 1959-ben megjelent Az őz című regényei hozzák meg számára a szélesebb körű ismertséget. 1959-től szabadfoglalkozású író. Sorra követik egymást művei, melyekben a lélektani regények hagyományait is hasznosítva formálja meg jellegzetes alakjait. Önéletrajzi ihletésű munkái az Ókút (1970), valamint a Régimódi történet (1971), melyekből nemcsak az alkotásban szemléletét formáló gyermekkori hatásokról kaphatunk képet, hanem érzékletesen, kordokumentumként is hitelesen számol be a korabeli Debrecen múltjáról és mindennapjairól is. 1985-től öt éven át a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke. 1993-ban a Debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktorává, 2001-ben a Miskolci Egyetem tiszteletbeli doktorává avatták. 2003-ban elnyerte a Femina francia irodalmi díjat Az ajtó című regényért. Az Európai Tudományos Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja volt, Debrecen városának díszpolgára. Abigél Ginát, az elkényeztetett pesti lányt 1943 őszén tábornok apja felpakolja és minden magyarázat nélkül elszakítva megszokott környezetétől egy vidéki református leánynevelő intézetbe viszi. Az árkodi Matulában egyedül maradó kislányt teljesen letöri a szépségtől mentes purintán környezet, ami annyira más, mint amihez hozzá volt szokva, hogy egyszerűen képtelen elfogadni helyzetét. Összevész osztálytársaival, s szökésre készül. A balul sikerült akció után azonban az apja felfedi előtte az igazat, s ezek után Gina önként vállalja a rabságot, s miután kibékül a többi ötödikessel is, 19-en lesznek testvérek, sőt már ő maga is kezd hinni a helyi legendákban. Például a Matula kertjében álló szobor, Abigél varázserejében, aki ha nagy bajban hozzá fordulnak a lányok mindig segít.De a háború és az ezzel járó változások egyre közelednek, s talán a vastag falak se lesznek sokáig biztonságosak egy olyan gyermek számára, akinek Vitay tábornok az apja. epub [Hidden Content] Az ajtó Álmában nem, de életében egyszer kinyílik az ajtó az írónő előtt. Szeredás Emerenc ajtaja, amely mások számára örökre zárva marad. A megingathatatlan jellemű, erkölcséhez és hiedelmeihez tántoríthatatlanul ragaszkodó asszony házvezetőnőnek áll az írónőhöz, ám első perctől nyilvánvaló, hogy ő diktál. Gazdája megmérettetik, és nem találtatván könnyűnek, Emerenc nem csupán otthona, hanem lelke ajtaját is megnyitja előtte, ha csak résnyire is. Így sejlik fel Magyarország huszadik századi történelmének kulisszái előtt egy magára maradt nő tragikus, fordulatos sorsa. Vajon mit őrizget az idős asszony a hét lakatra zárt ajtó mögött?Az ajtó a ki- és bezártság, a születés és a halál ősi jelképe. Állandó kettősség jellemzi a két főhős áhítatosan odaadó, máskor szinte gyűlölködő kapcsolatát is. A szeretet kapujában állnak. Sikerülhet-e végül beljebb vagy elengedni egymást?Az ajtó Szabó Magda talán legismertebb regénye: Szabó István forgatott belőle filmet, és 2015-ben felkerült a The New York Times sikerlistájára. epub [Hidden Content] Régimódi történet Anyámat 1967-ben vesztettem el, azt hittem, sose lesz belőlem ép ember a temetése után. Hogy valahogy talpra álltam, férjemnek köszönöm, aki szokott csöndes estéink egyikén nagyon is felfogott hallgatásomból azzal a szelíd mondattal idézett vissza reális életünkbe: „Rajtad mindig a munka segített, miért nem élsz a magad gyógyszerével? Lenke – mindketten így hívtuk anyámat – mióta élsz, mindig begyógyította minden reális-irreális sebedet. Tündér gyermekének születni nagy áldás, miért nem akarod rögzíteni az emlékét, hogy mások is megismerhessék? Te vagy az egyetlen, aki megteheti és képes erre.” Kétségbeesetten hárítottam a csendes biztatást, képtelenségnek éreztem, hogy megbolygassam összemetélt tudatomat azzal, hogy megpróbáljam visszaidézni a holtat, részint úgy gondoltam, képtelen ötlet, részint olyan beteg és nyomorult voltam a jelenléte nélkül, hogy eleve kudarcnak éreztem a kísérletezést is. A férjem sose kényszerített semmire, ezen az estén és sok rákövetkező, szintén hallgatag estén se tette, csak annyit mondott: „Majd meglátjuk. Lenke megérdemelné, hogy megmutasd az anyádat a világnak, és neki kevés a rózsaszín márvány sírkő a pár soros verssel. Ha valakinek, neked, és egyedül csak neked fog Jablonczay Lenke válaszolni, ha megkérdezed, és elmondatod vele, ami megértéséhez nem voltál a haláláig elég ép vagy teherbíró, magad is asszony, felnőtt.” Az én férjem sose tévedett, ha utat mutatott valahová, behunyt szemmel elindulhattam, jobban ismert önmagánál. A könyvet, amelynek Jablonczay Lenkét életre kellene keltenie, megvalósíthatatlan feladatnak éreztem, ha olykor eszembe jutott, iparkodtam elűzni a gondolatát is. Anyám úgy parancsolt nekem mivoltával, szellemiségével egész életemen át, hogy tudtam, ha ő akarná azt, amit a férjem ajánlott, valami rejtelmes módon elmondaná nekem. Múltak a hónapok, eltelt három év, amikor férjemmel együtt meghívtak Amerikába, a State Department vendégei voltunk. Lenke Amerikában szólt hozzám és utasított: ha vágyol utánam, támassz fel és keress meg. Szavadra visszatérek az örökkévalóságból és elmondom neked mindazt, ami megértésére még túl fiatalnak ítéltelek. De most szabad a pálya, keress meg, egymagad kevés leszel hozzá, de segít neked, ha megkéred, egyház, állam, minden hajdani rokonunk, barátunk, életünk szereplői és szemlélői. Ne félj, kicsim, én is segítek. Ha hazakerülsz Amerikából, állj neki a munkának, keresd meg életem történelmi hátterét, egykori helyszíneit, famíliánkat, egy valamikori régimódi történet drámájának főszereplőit. Papok fognak segíteni, apácák, bankárok, tudósok, most megcsinálhatod a saját magyar Elektrádat, és én melletted leszek addig a percig írás közben, míg oda nem kell, hogy testemből adjalak a valóságos életnek, és boldogan és rémülten először látom meg az arcodat azon a bizonyos langyos október ötödikén. PDF [Hidden Content] Drága Kumacs! Annak idején, 1960 körül Hermann Hesse fedezte fel Szabó Magdát a nyugatnémet Insel könyvkiadónak, s így közvetve a Nyugatnak, a nagyvilágnak. Szabó Magda számára akkor és később is, a korabeli magyar kultúrpolitikának a „tiltás, tűrés, támogatás” hármasszabályával jellemzett viszonyrendszerében roppant fontos volt a külföldi ismertség, a nyugati visszajelzés, amely nemcsak az irodalmi életben, hanem egzisztenciálisan is valamiféle védettség- és biztonságérzetet adott neki. Részben ez is indokolhatja, hogy a leghosszabb, leghűségesebb, legbizalmasabb barátság – az Ókút-beli Agancsos mellett – egy külhoni magyar irodalmárhoz, műfordítóhoz, kritikushoz, a Neue Zürcher Zeitung munkatársához, Haldimann Évához fűzte. Persze ebben fontosabb körülmények is közrejátszottak: a nagy műveltségű, kifogástalan ízlésű, ízig-vérig európai barátnőt Szabó Magda rokon léleknek érezte; nemhiába írja neki egy helyütt: „rengeteget gondolok Rád, és néha eltűnődöm, milyen érdekes, hogy Neked semmit se kell és kellett soha magyarázni, mindjárt megértetted a játékaimat, mintha a kishúgom volnál…” Több évtizedes kapcsolatuk során csak nagy ritkán találkoztak személyesen. Érintkezésük legfőbb eszköze a levelezés volt. Az itt közreadott, 1970 és 2005 között keletkezett százhatvanöt levélből jól látható, hogy Szabó Magda a négyszemközti beszélgetés megfelelőjeként használta a kommunikációnak ezt a formáját: kendőzetlen nyíltsággal, őszinte fájdalommal vagy éppen sugárzó derűvel számolt be mindarról, ami történt vele és körülötte, hétköznapi életéről, utazásairól, betegségeiről, közéleti szerepéről, egyházról, pályatársakról, az irodalmi életről a rendszerváltás előtt és után, sikereiről és az őt érő méltánytalanságokról, imádott férjéről, Szobotka Tiborról, kedvenc kutyáiról-macskáiról, egyszóval bármiről, ami csak barátok közt felmerülhet. Ezekben a levelekben – ahogy Haldimann Éva írja – „benne van az egész élete, hiszen ebből a zseniből csak úgy folyt a téma és a szó”. epub [Hidden Content] Az őz Az őz gyilkosok és áldozatok regénye. Gyilkolt Józsi, a Három Huszár kocsmárosa, és gyilkolt Encsy Eszter, a történet hőse, a színésznő: ki-ki a maga eszközeivel. De a két gyilkos mögött ott lapul a harmadik is, a legveszedelmesebb: a kor, amelyben a színésznő született, amely iszonyatba fullasztotta gyermekéveit, aknamezőre küldte Emilt, korai sírba a munkára képtelen, virágait babusgató édesapát, s örökre kipusztított Encsy Eszterből minden hitet, bizalmat, örülni tudást. Mindaz, amit az élettől kap, későn érkezik: sem siker, sem elismerés, sem pénz, még szerelem se váltja meg többé iszonyú önmagától. És Encsy Eszter, ahogy attól a társadalomtól tanulta, amelyben él, amely fölnevelte, öl: megöli az egyetlen embert, aki valaha szerette, és tettével halálra ítéli önmagát is. Az őz megjelenése idején 1959-ben úgy robbant, mint a bomba. Hermann Hesse ajánló sorai egyengették külföldi útját, azóta harmincöt nyelven olvasható. Én, aki írtam, ha elkerülhetem, nem olvasom: félek tőle. Pedig a nemzetközi sajtó akkor tanulta meg szülővárosom, Debrecen nevét, mert úgy értékelték: …míg a történet gyilkosai és áldozatai megfutják pályájukat, a regény lapjairól az irgalmatlan szenvedélyek forróhidege fagyaszt-éget. epub [Hidden Content] Születésnap Mennyi mindent vár Illés Bori attól a májusi vasárnaptól, amelyen betölti tizennegyedik évét! Úgy érzi, ez a nap határkő lesz életében, ettől a naptól fogva nagylánynak tekintheti magát, s nagylánynak tekintik a felnőttek is. De a várva várt tizennegyedik születésnap csak csalódást, keserűséget tartogat Bori számára. Az igazi születésnap, amely véget vet a gyermekkornak, nem esik egybe a naptár szerinti születésnappal. Váratlanul érkezik a kislány életébe az első komoly próbatétel, amely eldönti: nagylány-e már Illés Bori, kiérdemli-e a felnőttek bizalmát. Szabó Magda kitűnő regénye az igazi születésnap történetét meséli el a fiatal lányolvasóknak. epub [Hidden Content] Tündér Lala Irisz tündérkirálynő örök birodalma fölött beborult az ég: haragszik a varázsló, a hatalmas erejű szereket kotyvasztó vén Aterpater. Hiába öltötte fel a legszebb alakját – fövenyszőke hajú daliaként toppant a szép Irisz elé –, hiába festette ábrándos pillantású kékre eredetileg gonosz-piros szemét: a kétszázezer éves kérő kosarat kapott. S hogy miért? Az igazat kiáltó egyszarvú kis Gigi jóvoltából az országhatárokon belül ez már nem titok: a testőrök nagyszerű kapitánya, a délceg Amalfi áll az ügy hátterében. De kockázatos dolog egy varázslót kikosarazni. Aterpater – akinek már a körme is ősz az öregségtől – nagy ellenfél. És látszólag könnyű a dolga, mert rejtélyes módon eltűnik a királyi jogar. Elcsenője nem más, mint a tündéranya-szomorító kis Lala, Irisz szemefénye. Lala, aki nem szeret rubintáncot járni, aki soha nem akar szappanbuborékba utazni, aki Simon sassal barátkozik, és akinek – deríti ki diadalmasan a varázslói röntgenkészülék – emberszíve van. Ez pedig, a törvények értelmében igen nagy baj. És Irisz úgy érzi minden elveszett…A varázslatosan szép meseregény gyermekeknek, felnőtteknek egyaránt maradandó élmény. epub [Hidden Content]

El akarod olvasni ezt a könyvet. Mert nem akarod, hogy drogos legyen a fiad. Vagy éppen azért, mert függő a lányod. Mert iszonyúan vonz a mámor, vagy mert kegyetlenül taszít a cucc, mégis mindennap beadod magadnak. Vagy csupán tudni szeretnéd, megéri-e tisztának maradni.Szabó Győző színész tíz évig volt szerhasználó, majd a kétezres évek elején elvonókúrára ment, és letette a drogot. Ebben a kötetben felkavaró őszinteséggel meséli el, mennyire kalandos az út a pokolba. Kendermezőkön és mákföldeken vezet keresztül, egészen a halál küszöbéig. Visszafelé viszont annál gyötrelmesebb. Ezen a szenvedéssel teli úton az őt kezelő terapeuta, dr. Csernus Imre vezette végig.A Toxikoma 2012-ben jelent meg először. Azonnal a sikerlistákra került, és azóta számtalan utánnyomást megélt. A kötet alapján készült film 2020 őszén kerül a mozikba.„Te, Győző, nagyon hálás vagyok neked! Azért is, hogy ott voltam veled az osztályon, meg azért is, hogy most ezt a pár sort én írhatom a könyvedben. Ja, meg az életnek!” – Dr. Csernus Imre„A pokoljáráshoz tiszta lélek kell és naivitás, épp olyan, mint a fiatal Szabó Győzőnek volt. Ilyen pakkal lehet igazán hosszan haláltáncot járni. Győzőé egy példátlanul szép és fölemelő élettörténet, mely nem a karrierről, hanem az esélyről, a reményről, a mélységről szól. Vannak jelei a lélek mögül.” – Grecsó Krisztián„Büszke vagyok Győzőre, hogy meg merte írni azt, amivel manapság mindenkinek szembe kell néznie. Aki drogos, akinek ismerőse, barátja drogozik, akinek gyereke lesz vagy nő fel éppen, és annak is, aki úgy tudja, semmi köze ehhez az ügyhöz. A drog itt van körülöttünk, itt van bennünk. Győző kiírta magából. Le a kalappal, tesó.” – Hajós András epub [Hidden Content] mobi [Hidden Content]

A Teremtő titkainak megfejtése : Erich von Dänikent évek óta foglalkoztatja az idegen lények földi látogatása. Sitchin is Däniken nyomában jár az itt elénk tárt bizonyítékaival. Az ókori keleti birodalmak írásaiban is fennmaradt hagyományaiban minduntalan előkerül az a megállapítás, hogy Földünkre a teremtés kezdetén egy távoli bolygóról „istenek” – mai fogalmaink szerint űrhajósok – érkeztek. Az ide érkezett lényeket a héber Biblia nefilimeknek nevezi. Ma már nem is tűnik olyan fantasztikusnak, hogy a nefilimek a tizenkettedik bolygóról származnak, hiszen 1930 előtt – amíg fel nem fedezték – a Plutó is csak a „kísértet” szerepét tölthette be. A tizenkettedik bolygó létezése egyben magyarázatot is ad a Plútó égi pályájának „szabálytalanságára”. A tizenkettedik sorszám pedig abból adódik, hogy anefilimek a kilenc bolygón kívül a Napot és a Holdat is beszámították. Könyvünk ezt az eseményt dolgozza fel a legapróbb részletekig, megfejtve általa a legfőbb rejtélyt, Teremtőnk – teremtőink – titkát, minden vallás közös gyökerét, és most már várhatjuk isteneink visszatérését minden 3600. évben, a Tizenkettedik Bolygó földközeli periódusában. Hacsak azóta is nincsenek itt folyamatosan… A tizenkettedik bolygó I. [Hidden Content] Az istenek városai (A tizenkettedik bolygó II) [Hidden Content]

A Nagy medve fiai (Tokei - ihto 1.) 1870, Észak-Amerika, az aranyláz kora. A fehérek minél több földet próbálnak megkaparintani, csak hogy kielégítsék kapzsiságukat, ezért a kormány rendelete szerint a rézbőrűeknek az év végéig rezervátumba kell vonulniuk. Azonban a dakota Tokei-ihto törzsével együtt bátran ellenáll és felveszi a harcot a fehérek mohóságával. Személyes bosszú is fűti a fiatal indián szívét: apját megölte a kettős játékot űző Vörös Róka nevű sápadtarcú. Tokei-ihtot törzse elküldi tárgyalni a hosszú késekhez, ám a fehérek tőrbe csalják, láncra verik, míg törzsének lakóit rezervátumba viszik. Ott azonban az ígért termőföld helyett kövek és halál fogadja őket. Tokei-ihtora népe megmentésének nehéz feladata vár. Tokei - ihto visszatér (Tokei-ihto 2.) Tokei-ihto, a Medve-csapat fiatal főnöke kiszabadul a fogságból, visszatér népéhez, és sok keserves megpróbáltatáson át végül Kanada földjére vezeti kis csapatát, ahol háborítatlanul élhetnek és dolgozhatnak. A kalandokban bővelkedő történetből megismerkedhetünk az indiánok mindennapi életével, ősi szokásaival, nemes erkölcsével, hagyományos bátorságukkal és olthatatlan szabadságvágyukkal. A két könyv egyben: epub [Hidden Content] Azw3 [Hidden Content]

Természetes halál… vagy gyilkosság?Hogyan ért véget J. Edgar Hoover élete?Valóban fenyegető veszélyt jelentenének Amerikára nézve az egykori FBI-főnök botrányokkal teletűzdelt, magánjellegű fejlegyzései? Egy magas beosztású, befolyásos emberekből álló, titkos csoport, az Inver Brass tagjai mindenesetre így látják. Elhatározzák, hogy eltüntetnek minden nyomot és tanút – rövid úton, csendben, ügyelve a látszatra.Az egyetlen akadály Peter Chancellor, a sikeres regényíró, aki olyan információk birtokába jut, melyek mellett minden korábbi regénye ártatlan tündérmesének tűnik. Halálos versenyfutás indul meg az író és a titkos szervezetek között… Erőszak, rettegés, terror övezi pártharcukat, melynek végén csupán egyetlen vészterhes dokumentum marad sértetlen: A Chancellor kézirat. epub [Hidden Content] mobi [Hidden Content]

Megvalósult az ember évszázados álma: lehetségessé vált a csillagközi utazás! Jelöltek egész csapatai küzdenek egymással, hogy elfoglalhassák megtisztelő helyüket az első csillaghajó fedélzetén, és ezzel együtt a történelemkönyvek lapjain. A más bolygókon értelmes lényeket keresni hivatott expedíció indulása előtt azonban elképesztő titokra derül fény. Az annyira keresett földönkívüliek talán már itt is vannak közöttünk, sőt a csillaghajóprogramba is beszivárogtak. Vajon hányan lehetnek, kik azok, és ami a legfontosabb: mi a céljuk? Kasztovszky Béla Zsoldos Péter-díjas szerző kiváló elbeszélései után ezúttal regénnyel jelentkezik, melyben azonban stílusának kedvelői nem fognak csalódni: számára mint mindig, most is fontosabbak a technikai csodáknál a velük szembesülő esendő emberek – és idegenek. epub [Hidden Content] mobi [Hidden Content]

Steven Pressfield írói tehetségét már megismerhettük a thermopülai csatáról szóló sikerkönyvében, mely A tűz kapui címmel jelent meg kiadónk gondozásában. A háború hullámai című műve ezt a bestsellert is fölülmúlja, hiszen nagyobb horderejű, históriai pontosságra törekvő, ugyanakkor szívszorítóan emberi történetté gyúrja a görög történelem eposzi küzdelmeit.Ha a történelem a rendkívüli személyek életrajza, akkor Alkibiadész élete (i. e. 451-404) a nyugati civilizációk krónikájának egyik kihagyhatatlan fejezete. Periklész rokonaként, Szókratész pártfogoltjaként Alkibiadész korának elismerten a legragyogóbb, legkarizmatikusabb személyisége volt. Plutarkhosz, Platón és Thuküdidész írásai által halhatatlanná vált. Mint ahogy Akhilleusz büszkesége befolyásolta a trójai háború menetét, ugyanúgy meghatározta Alkibiadész akarata és nagyravágyása a peloponnészoszi háború sorsát – azét a huszonhét éven át tartó polgárháborúét, mely az athéni birodalom, valamint Spárta és a peloponnészoszi szövetség között játszódott le.Alkibiadész mint a szárazföldi hadak és a hajóhad parancsnoka soha nem szenvedett vereséget. Athén és kedvelt fiának sorsa elválaszthatatlanul összefonódott. A város és az ember egymás tükörképei voltak mind vakmerőségben, mind nagyravágyásban, mind pedig sebezhetőségben. Együtt győzelemről győzelemre szárnyaltak. Ha elváltak útjaik, a férfi az ellenségeit segítette dicsőségre.A kortársaira gyakorolt hatásáról Arisztophanész azt írja, hogy Athén „szereti és gyűlöli, és nem tud meglenni nélküle". Hírnevük és bukásuk egymástól elszakíthatatlan volt.A háború hullámai lélegzetelállító vallomás Alkibiadész hajóhadának egyik halálra ítélt kapitánya szájából. Kiváló történelmi regény; több szemszögből, hús-vér emberek nézőpontjából láttatja a görög történelem súlyponti konfliktusait. epub [Hidden Content] mobi [Hidden Content]

Egy ragyogó januári napon Ann Moore és udvarlója, Roy Bazzard egy kis sportrepülőgépen vikendezni indul a fiú szüleihez. Ámde alighogy felszállnak Newcastieból, a hétvégi pihenésnek és a kilátásban levő pásztorórának egyszeriben befellegzett: Roy, a pilóta eszméletlenül a kormányra roskad – és nem is fog magához térni egyhamar… Amikor nyolcvan kilométerrel odébb egy repülőoktató meghallja Ann rémült sikoltozását, tisztában van vele, hogy a lánynak – akinek halvány fogalma sincs a repülőgép-vezetésről – egyetlen esélye maradt: egy tapasztal pilótának „le kell imádkoznia” az égből, magyarán a teendőket rádión diktálva meg kell kísérelnie leszállítani a földre, mégpedig úgy, hogy eközben ott repül közvetlenül mellette, és árgus szemmel figyeli, hogyan követi a lány az utasításait. Persze – amit azt minden légjáró tudja – a leimádkozás, próbálkozzék vele akár a legjobb repülőoktató a világon, mindig halálos kockázat… epub [Hidden Content] AZW3 [Hidden Content]

Milyen természeti katasztrófa pusztította ki a dinoszauruszokat? Melyik olasz vulkán pusztította el Pompejit 79-ben? Mikor volt a nagy San Francisco-i földrengés? Melyik híres léghajó borult lángba, amikor 1973-ban a földbe csapódott? Ezekre és sok már kérdésre is választ kaphatunk ebben a gazdagon illusztrált összeállításban, amely a világ legnagyobb katasztrófáit mutatja be. A katasztrófák közül néhányat a természet erői okoztak, másoknak az ember hiányos megértése vagy hibája volt az oka. De mindegyik arra emlékeztet bennünket, hogy a bolygó, amin élünk, kiszámíthatatlan és veszélyes hely. A könyv száz olyan katasztrófáról mesél, amely megrázta a világot. PDF [Hidden Content]

Explore the evocative Star Wars concept art of legendary artist Ralph McQuarrie in this miniature art book. Hold a galaxy of legendary designs in the palm of your hand with Star Wars: The Concept Art of Ralph McQuarrie Mini Book. Featuring over 100 stunning concept images from the original Star Wars trilogy as well as the many books and publications inspired by the Star Wars galaxy, this mini book is bound together at a readable pocket-book size and is the perfect collectible item for Star Wars fans of all ages. Angol kiadvány szöveg nélkül. PDF [Hidden Content]

„Rák, ez a jó kezdőszó” – vezeti be az olvasót Esterházy Péter naplója első lapján új életébe. Majd a mondat teremtette csöndben beszélni kezd: ismerjük és nem ismerjük ezt a hangot, mely hol távolról szól, hol közelről, játszik, fürkész, olvas, imádkozik, és néha szinte énekel annak a másiknak, aki ott benn fészkel. Aztán meg-megsötétedik, és kedvetlenül elhallgat. Napokra. Mit lehet tenni, ha a test, amely addig mindenestül a munkát szolgálta, egyszerre az írás ellen fordul? Hogyan rögzíti napjait az író, akinek minden műve valóság és költészet szétszálazhatatlanságára épül? Mi történik az „ontológiai derűvel”, amikor a halálos betegség mindennapi gyakorlattá válik? Megírható-e szerelemként a hasnyálmirigyrák? Nem egyszerű történet. epub [Hidden Content] mobi [Hidden Content]

Bohumil Hrabal (Brno, 1914. március 28. – Prága, 1997. február 3.) cseh író. Morvaországban, Brno-Židenicé-n született. Apja neve nem ismert. Nevelőapja František Hrabal sörgyári könyvelő, akihez anyja, Marie 1920-ban ment férjhez. A kis Bohumil nem volt jó tanuló, az iskolánál sokkal jobban érdekelte a sörgyár világa és a munkások történetei, különösen nevelőapjának testvére, Jozef volt rá nagy hatással. A nymburki (más források szerint polnai) sörgyárban eltöltött gyermekkor élményei és a kisvárosi hangulat Hrabal számos későbbi művében alapvető motívumként jelenik meg. 1935-ben érettségizett és beiratkozott a prágai Károly Egyetem jogi karára, de a háború és a német megszállás miatt tanulmányait csak 1946-ban fejezte be. A háború alatt rövid ideig vasúti forgalmistaként dolgozott Kostomlatyban, ebből az élményből született a Szigorúan ellenőrzött vonatok (1965), amelyből Jiří Menzel rendezett Oscar-díjas filmet. Volt biztosítási ügynök, kereskedelmi utazó, és az 1950-es években a kladnói vasműben dolgozott fizikai munkásként Vladimír Boudníkkal. 1963-tól foglalkozásszerűen ír. Az 1970-es évek elején a csehszlovák hatóságok számos könyvét nem engedték megjelenni, többek között az Őfelsége pincére voltam (Obsluhoval jsem anglického krále) és a Városka, ahol megállt az idő (Městečko, kde se zastavil čas) című műveket. Egy darabig szamizdatokban és külföldön is publikált. Galambetetés közben, a prágai Na Bulovce kórház ötödik emeletéről kizuhanva halt meg. Halálát többen hrabali szatirikus, fekete humorral megkomponált öngyilkosságnak tartják. Szigorúan ellenőrzött vonatok …Hrabal a sínekhez vezette a bizottságot. Miután – hogy be ne piszkolja egyenruháját – a földre terített egy zsebkendőt, letérdelt a vágány mellé, és fülét a sínre szorítva így szólt: „A 804-es számú vonat most haladt Kamenné Zbožin.” „Ezt hol tanulta?” – álmélkodott a vizsgabiztos… Így kezdődött Bohumil Hrabal forgalmista-karrierje, amelynek élményeit Jiři Menzel Oscar-díjas filmjének köszönhetően egy csapásra világhírűvé lett kisregényében, a Szigorúan ellenőrzött vonatokban dolgozta fel.A mű a második világháború utolsó napjaiban, egy cseh kisváros vasútállomásán játszódik. A történet hőse Miloš, az ifjú forgalmista, akit sikertelen öngyilkossága után (az ereit vágta fel, merthogy nem sikerült férfivá válnia szerelmével a kis kalauzlánnyal) kiengednek a kórházból, és újra szolgálatra jelentkezik az állomáson, ahol különös társaság verődött össze. Először is itt van Hubička forgalmista úr, a nagy szoknyavadász és bohém életművész, aki egy unalmas szolgálati éjjelen az összes fellelhető hivatalos bélyegzőt rányomja a távírász kisasszony pucér ülepére, amiből is éktelen skandalum kerekedik. A botrány legfőbb kárvallottja természetesen nem Hubička forgalmista, hanem az állomásfőnök úr, a megszállott galambtenyésztő, aki csak ezekért az apró szárnyas jószágokért él-hal. Galamblelkűnek nem mondható neje, az esténként az irodában horgolgató főnökné asszony viszont nemes természetességgel nyisszantja el nyulak-baromfiak nyakát. Ebbe a kisszerű, ám a háborús körülmények között mégis idillinek tetsző világba robog bele egy szigorúan ellenőrzött vonat, egy lőszerszállító katonai szerelvény, amelyet Hubička forgalmista úr szíve szerint felrobbantana. A hősi feladatra az immár férfivá érett Miloš vállalkozik…Hrabal játékosan, humorral-iróniával fűszerezve írta meg az alaptónusában tragikus és végkicsengésében felemelő történetet, hogy ezáltal még szembeszökőbb legyen a náci megszállás, a második világháború komor valósága. „Mennyiben lehet egymás mellé állítani két motívumot…” – töpreng Hrabal saját kisregényén. „A nevetségesség, az obszcén a tragikus esemény tőszomszédságában, mely utóbbi fölött ott magasodik a fő motívum: az ellenséggel vívott harc.”Hrabalnak ezúttal is sikerült bravúrosan megoldania a feladatot: remekművet írt. [Hidden Content] Sörgyári Capriccio „Ez az írásom krónika; anyámról, apámról és nagybátyámról szól. Amíg a való világban voltak, olyan erősen fogták le írógépem billentyűit, hogy nem rajzolhattam meg életük költészetének grafikonját. Ma már senki nem fogja a kezemet, s én ámulattal rá-rádöbbenek, hogy nem vagyok már fiatal, s hogy a mulasztás veszélye fenyeget, mert egyedül én adhatok hírt immár arról a sörgyárról, arról a kisvárosról, ahol megállt az idő. Chagall festészetének gaviatikus stílusa ihletett, s a külső, szembeszökő eseményeket feljegyző és montírozó poétikát a vágy belső modelljével ötvöztem, és ez a vágy tette lehetővé, hogy egy fiatalasszonnyá változzam, a képzelet zseblámpájával bevilágítsak a múltba, és megjelenítsek egy életszeletet, melyből szövegbe menthető egy gyönyörű asszony, akit elnyelt a könyörtelen idő." [Hidden Content] Őfelsége pincére voltam „És a valósággá vált hihetetlen nem hagyott el engem, én hittem a hihetetlenben, a meglepő meglepetésben, a döbbenetben, ez volt a vezérlő csillagom…" – elmélkedik a regény hőse, aki kis pikolófiúból milliomos szállodatulajdonossá lett, majd a háború és a kommunista hatalomátvétel után vagyonát vesztve, magányos útkaparóként ismeri fel az élet halálosan keserű örömét. „Jól figyeljenek arra, amit mondok" – figyelmeztet bennünket újra és újra Hrabal; és mi figyelünk hökkenten, ámuldozva – ilyen történeteket nem tud más, csak ő, az örök csibész, a legszürreálistább realista, akinek szemében megszépül minden: mint a széttárt lábú szállodai örömlány virágokkal felcicomázott szőrdombocskája, olyan szépségesen tárulkozik ki előtte minden egyes megismételhetetlen sorsú ember. S ebben a hihetetlenül tobzódó szépségben és derűben mégis benne van a kor minden rettenete is: a nácizmusé, amely a tiszta, új német embertípus helyett borzalmas idiótát szül, és a kommunizmusé, amely a könyv lapjain fergeteges bohózatként jelenik meg.Hrabal 1971-ben, tizennyolc nap alatt írta ezt a regényét, amelynek minden mondatából árad az a fajta szellemi, politikai és korántsem mellékesen erotikai szabadság, amely az akkori hatalom számára természetesen tűrhetetlen volt a modern közép-európai irodalom egyik legnagyszerűbb alkotása így csak 1989-ben jelenhetett meg legálisan az író hazájában. [Hidden Content] Díszgyász Bohumil Hrabal Díszgyász című kötetében – éppúgy, mint életrajzi ciklusa előző darabjában, a Sörgyári capricció-ban –, anyja, apja, nagybátyja emlékét idézi. S az álmos kisvárosét, ahol ezúttal nekilódul az idő és a történelem, hogy a családi krónika hőseit belevesse egy kegyetlen háború hétköznapi megpróbáltatásaiba, és egy „tudó tudatlan” gyermek segítségével levizsgáztassa őket tisztességből, emberségből.A regény világa realitásban gyökerező, ugyanakkor hallatlanul szellemes is. Hrabal humora, a jellem- és helyzetkomikum frappáns alkalmazása, a remekbeszabott alakok szerepeltetése, és az író pszichológiai érzéke miatt a mű mindenkihez szól. [Hidden Content] Egy osztályismétlő emlékezései "Bezárom a kört, felgöngyölöm az emlékek celofánját, és ha valaki arra gondolna, hogy nem illik így írni arról, ami elmúlt, jusson eszébe, hogy e sorok írója egy volt enfant terrible, az osztály réme és bajkeverő, hogy elsőben a tanító úr kézen fogva vezette be, mint a csikót kantárszáron. Hogy megbukott és háromszor nem volt kielégítő a magaviselete. Ó, ifjúságunk szépsége és ereje!” Erről a "rettenetes gyerekről” – és a későbbi rettenetes felnőttről – szólnak a nagy cseh író megrendítően őszinte, fájdalmasan szép elbeszélései. Az iskoláskor, a diákévek, a sörgyári időszak és ennek mintegy ellenpontjaként a magányos, keserves, utolsó évek, a "macskás” időszak – ez az életrajzi szál, amelyre az írások felfűzhetők. E két nagy korszak párhuzamba és szembe állítása, összekapcsolódása és ellentmondása, az ebből adódó feszültség adja a szövegek igazi erejét. A bölcső és a koporsó között feszülő húr – hogy Hrabal egyik írásának a címét idézzük –, ez lehetne a kulcsszava a kötetnek, amelyben a permanens osztályismétlő, aki meg van győződve róla, hogy az életben éppoly keservesen bukdácsol, mint annak idején az iskolában, a legegyszerűbb és mégis legnehezebben megválaszolható kérdést teszi fel magának: "Ki vagyok? Ki voltam? És ki leszek – ha még leszek egyáltalán?” Talán ez a kötet megadja a választ. [Hidden Content] Táncórák idősebbeknek és haladóknak Egy rendkívül hányatott életű író (jegyzőgyakornok, vasúti pályamunkás, raktáros, távírász, forgalmista, tisztviselő, ügynök, kladnói vasmunkás, papírhulladék-csomagoló és díszletmunkás) roppant színes világából ad ízelítőt a kötet három elbeszélése. Szerzőjük a mai cseh próza legolvasottabb és legtöbb vitát kiváltó írója. Pedig első könyve csak 1962-ben, negyvenkilenc éves korában jelent meg. Elbeszéléseinek legfőbb jellegzetessége az, ahogyan a reális és szürreális elemek, a fekete és fehér, az útszéli és emelkedett, a komikus és tragikus szüntelenül keveredik, ölelkezik, egymásba fonódik bennük. A vén suszter egyetlen végeérhetetlen tücsök-bogár mondata (Táncórák idősebbeknek és haladóknak) így lesz maga az élet színes, zavaros, parttalanul s mindent összemosón hömpölygő áradata. Az unalmában és dévajságában a távírdászkisasszony csupasz ülepét az állomás összes pecsétjével ellátó, majd német szerelvényeket robbantó forgalmista esete (Szigorúan ellenőrzött vonatok) éppen az erős ellentétek együttes fényében hat oly véres-valóságosan. És a szélhámoskodó ügynökök kalandjai (Bambini di Praga 1947), a kalandjaik során felbukkanó mulatságos és megható figurák, a groteszk helyzetek, az egymással feleselő végletek Hrabal ellentéteket szintézisbe fogó tükrében a valóság „égi mását” mutatva bizonytják, hogy a bonyolult ellentmondásoktól terhes, egyszerre szép és csúnya élet valójában egyértelműen szép. [Hidden Content] A városka ahol megállt az idő Ismert s mégis az újdonság erejével, varázsával ható jelenetek, motívumok, szereplők köszönnek vissza a világhírű cseh író kisregényében vagy – a szerző műfaji meghatározása szerint – szövegében, amelyet a cseh irodalom értői Hrabal hetvenes években keletkezett művei közül a legjobbak közé sorolnak. Az olvasó ismét találkozhat Anyuval, Francinnal, Pepin bácsival és az Elba-parti városka többi szeretetreméltó, utánozhatatlan emberséggel életre keltett, megrajzolt lakójával. Ismét bekalandozhatjuk a sörgyárat, végigsétálhatunk a folyóparton, betérhetünk Pepin bácsival a női kiszolgálású vendéglőkbe, kószálhatunk a városkában, ahol immár végleg megállt az idő, a régi idő, a Hrabal-hősök ideje. A vidám sörgyári történetekhez képest a szerző melankolikusabb hangot üt meg a Városkában. Míg a Sörgyári capriccio egy felszabadult burleszk, addig a Városkára a nosztalgikus melankólia, helyenként a groteszk balladai hang a jellemző: szomorú és komikus, tragikus és groteszk jelenetek láncolata teremt különleges atmoszférát e megkapó hangulatú, mesterien megkomponált kamaraműben, melyben a szerző egy letűnt világot, a régmúlt aranyidőket, mindannyiunk emlékezet megszépítette gyermekkorát varázsolja örök életűvé és örök érvényűvé. [Hidden Content] Rózsalovag A napló Hrabal számára is lepel, amely alatt minden elfér, amely bármilyen műfajt és stílust elvisel: az ember életgyónást végezhet el általa, mintha egy pappal beszélgetne, írhat bele verset, mintha szerelmének szavalna, kivágott aktuális újságcikkeket és régi fényképeket ragaszthat bele, anekdotákat, történeteket szerkeszthet bele, megörökíthet benne semmitmondó mindennapi eseményeket és fantasztikus utazási élményeket. Sőt: nyíltan pletykálhat, szitkozódhat és akár átkozódhat is benne. [Hidden Content] Tükrök árulása „Totális realizmusnak” nevezte Hrabal azt az írásmódot, amelyre 1952-ben Jarmilka című elbeszélésével talált rá, megszabadulva a szürrealizmus „képtelen metaforáitól”, „szójegeceitől”, kladnói vasmunkásként „fogta fel”, hogy úgy kell írnia, „mintha riportban számolna be az emberekről, a beszédükről, a munkájukról s egyáltalán az életükről”. Ez a kulcsnovella, a Jarmilka csak megcsonkított, öncenzúrázott formában jelenhetett meg korábban, s így került be a nálunk 1977-ben kiadott Tükrök árulása című kötetbe is. Most végre a teherbe ejtett csúnyácska munkáslány történetének teljes szövegét olvashatjuk, s a náci koncentrációs táborokról szóló hátborzongató oldalakat élesen ellenpontozza a „szocialista építőmunka” gunyoros ábrázolása. A 77-es kötetet a Jarmilka mellett az 1989-ben megjelent A Perkeo márkájú atomgép című visszaemlékezés egészíti ki, amely az író első igazán hrabali korszakának születéséről tudósít. Az 1951 és 1956 között írt elbeszélésekben rendre megjelennek Hrabal addigi hányatott életének színterei (volt vasúti forgalmista, ügynök, vasmunkás, papírhulladék-csomagoló, díszletmunkás), s különös fénytörésben villan fel számtalan komikus és tragikus emberi sors; a Poldi-kohó munkásai, akik „remény nélkül emlegetik a besározott reményt”, az érzelmes fegyőr, aki tudja, hogy az embereknek „legalább egyszer naponta meg kell mutatni az élet naposabb oldalát is”, a papírhulladék-gyűjtő, aki teli van emlékekkel, melyek visszaidézése „jobban lesújt, mint annak idején maga a valóság”, a cementgyári festőzseni, aki mindent elöntő szürkeségből impresszionista színeket varázsol, a vak lány a vonaton, aki oly gyönyörűnek látja a világot, „mint egy csöbör nagyságú szív”, vagy akár csak „néhány akasztott ember, akikkel átzörgött az úton egy villamos”. [Hidden Content] Házimurik (Házimurik I) A nagy közönségsikert aratott "sörgyári” könyvek mellett Hrabal írt egy másik önéletrajzi trilógiát is, amelynek köteteiben (Házimurik, Vita Nouva, Foghíjak) sajátos módon nem a szerző, hanem a feleség szólal meg első személyben, azaz: Hrabal egy "közelálló kívülálló” szemével látja és láttatja önmagát. Ez a „harmadik személyű önvallomás” újabb pszichológiai és művészi bravúr a pályán.A trilógia első kötete, a Házimurik egyfajta kettős életrajz: Hrabal és felesége hol párhuzamosan futó, hol egymásba kapcsolódó története.A negyvenes-ötvenes évek Kelet-Közép-Európájában tipikus módon mélybe lecsúszottak, perifériára sodródtak, mindent újrakezdők históriája ez, azoké, akik tizenhárom szobás családi villákból vagy legalábbis négyszobás szolgálati lakásokból indultak, és a nagy garral beharangozott új élet hajnalán silány albérleti szobákban, jószívű ismerősöknél húzták meg magukat.A tehetős polgárcsalád jogi doktorátussal rendelkező s félig-meddig önkéntes proletárrá züllött fia és a kitelepített szudétanémet nagypolgári famíliából származó leány mindent elveszített, s mégis hihetetlenül gazdag: megadatott számukra a létezés öröme, a kis dolgok nagy szeretete. És mi lehetne alkalmasabb e hrabali élet-krédónak a megfogalmazására, mint egy szerelmi történet: a két sokat próbált ember találkozik, és egymásba szeret.Amiről Hrabal ír e kisregényben, elemeiben jól ismert korábbi műveiből, s talán kissé banális is: napfény ragyog a Moldva menti fák koronájában, nyári eső mossa a málladozó vakolatú libeňi házak falát, sörisszák hahotájától hangos a kültelki kocsma, nyugdíjasok ülnek a kapu előtti kispadon, autodidakta filozófusok elmélkednek életről-halálról, forradalomról-háborúról, jogról-igazságról… vagyis maga a sokszínű élet tárul föl előttünk ahogy feltartóztathatatlanul hömpölyög, elevenen lüktet a hrabali elbeszélés árja. [Hidden Content] Vita nuova (Házimurik 2) A Vita nuova a Házimurik folytatása. Annak az új önéletrajzi trilógiának a második kötete, amelyben Hrabal feleségének szavaival mondja el közös életük történetét. E középső résznek látszatra alig van cselekménye: az itt szereplő – 1955-től 1962-ig tartó – időszakban a történelem legfeljebb egy-egy utalás erejéig van jelen.Az egymás után sorjázó képekben feltűnnek ugyan a Hrabal korábbi műveiből már ismert különc figurák – Vladimír, Hant'a, a festő Smejkal –, de nekik is legfeljebb hangulati jelentőségük van.A mű szempontjából sokkal fontosabb a belső világ ábrázolása. A Vita nuová-ban ugyanis Hrabal valóban a legintimebb dolgairól vall. Arról, hogy miként válik éppen ezekben az években igazi íróvá; hogyan küzd meg – elsősorban önmagával, a saját kishitűségével, szorongásaival – az áhított írói címért; hogyan lesz „ász”, „az írás világbajnoka”.Hrabal ebben a periódusban még teljesen „a maga ura”: nincsenek cenzorai, de olvasói sem. Önmaga előtt kell hát számot adnia minden belső rezdülésről, s a mélybe szállás e dantei útját olyan ritka őszinteséggel, akkora erkölcsi erővel és annyi lélektani hitellel érzékelteti, hogy könyve valóságos ön-eposszá nő. [Hidden Content] Foghíjak (Házimurik 3) A Foghíjak, Hrabal önéletrajzi trilógiájának harmadik kötete, a beérkezés krónikája. Az író, aki addig sorra-rendre az asztalfióknak alkotta műveit, a hatvanas évek közepétől szinte egyik napról a másikra híres lesz. Egymást követik sikeresnél sikeresebb kötetei, a Szigorúan ellenőrzött vonatok című film elnyeri az Oscar-díjat, ő maga tagja lesz az írószövetségnek, s tevékenységét a megújhodó Csehszlovákia felszabadult légkörében állami díjjal jutalmazzák. Ebbe a karriertörténetbe azonban éles cezúrát von 1968. augusztus 21-e. Hrabal a felszámolás alatt álló írók listájára kerül, kéziratait visszaadják a kiadók, ráadásul aggódnia kell személyes biztonságáért is. Hrabal kegyetlenül pontos portrét rajzol önmagáról. A zseniális ötlettel felesége nevében elkészült arcmás nem kíméli jellemének legkiáltóbb torzulásait és ellentmondásait sem. Ő az, aki mindig és mindenben világbajnok akart lenni, s akit közben a legnagyobb fokú kishitűség gyötör. Aki bátorságról és szabadságról papolt, s most reszketve, felfordult gyomorral lesi, nem áll-e meg kapuja előtt egy fekete autó. Aki könyörtelen és kegyetlen tudott lenni az emberekhez, s könnyekig meghatódik egy tejet lefetyelő cirmos macskakölyök láttán. Aki epeműtétje után bebeszéli magának, hogy rákja van, és meg fog halni, de azért a tepertőről és a rozspálinkáról sem tud lemondani, sőt a nyaralójuk melletti erdő minden odvas fájában elrejt egy-egy üveget, hogy biciklitúrái során legyen mivel felvidítania magát. Öngúny és önimádat váltja szüntelenül egymást ebben a portréban, amely éppúgy csupa ellentmondás, akárcsak a háttérként felrajzolt világ, ahol csúf és szép, útszéli és fennkölt keveredik elválaszthatatlanul. [Hidden Content] Véres történetek és legendák A kötet az 1948 és 1986 között írt időszak elbeszéléseit gyűjti egybe, amelyek sokáig csak íróasztalfiókban hevertek. Magukkal ragadó kis történetek ezek, szórakoztatóak, és elgondolkodtatóak is egyben, néhol szürreális, néhol meg fűtött erotikával teli. Szóval nagyon is Hrabali. Ajánlom mindenkinek. [Hidden Content]

Javítottam. Mindkét részt külön-külön felraktam.

Steven Saylor (Port Lavaca, Texas, 1956. március 23. –) amerikai író. A legismertebb munkái az ókori Róma életébe bevezető, Gordianus, a Nyomozó életútját és ügyeit feldolgozó regényei. 1991-ben jelent meg az első ókori Rómával foglalkozó regénye, melynek központi alakja Gordianus, a Nyomozó. "A könyvsorozat első kötetének ötlete az első római utazásom során született meg, amelyre csak elég későn, 29 éves koromban került sor. A tömegkultúra megszállott fogyasztójaként ért első benyomás meghatározó volt, csak romokat láttam, de ez önmagában lenyűgözött. Amikor hazaértem az Egyesült Államokba, úgy éreztem, mintha gondolatban Rómában maradtam volna. Sokat gondolkodtam, hogy milyen könyveket írjak, és szép lassan a krimi irányába sodródtam, amelyet az ókori Rómával társítva egy eleddig ismeretlen műfajt hoztam létre"" - nyilatkozta a Római vér című kötet hátteréről.[1] Ugyanakkor maga a névválasztás sem lehetett a véletlen műve, minden bizonnyal hatást gyakorolt rá a "gordiuszi csomó" (angolul: Gordian knot).[3] A római kori „Poirot-történet” nem várt sikere immár tizenkét kötet megszületéséhez vezetett (saját elnevezése alapján ez a Roma Sub Rosa-sorozat). Saylor a detektívtörténeteket ötvözi a történelmi regénnyel, miközben a hangsúly érezhetően a történelmi korszak-leíráson van. A sorozat mindvégig valós történelmi személyekhez, politikai intrikákhoz, bírósági ügyekhez, ókori botrányokhoz kapcsolódik. Motivációját Saylor azzal írta le, hogy: „E rengeteg híres történelmi alak egyike sem ágyban, párnák közt lehelte ki lelkét. Úgymond, a nyeregben haltak meg. És büszkék lettek volna erre. A történelmi feljegyzések nem megszokott, átlagos emberekről szólnak. Hanem Caesarról, Pompeiusról, Kleopátráról, olyan emberekről, akiket manapság elmegyógyintézetbe zárnának. Esetleg Bill Gates, vagy Hannibal Lecter válna belőlük – nem tudom, melyik. Ezek az emberek teljesen énközpontú, már-már mániákus életet éltek. Fogalmam sincs, hogyan sikerült nekik. Ezzel szemben az átlagember valahogy eltűnik a történelemben, nehéz rájuk akadni, megtudni, milyenek voltak valójában, miféle értékrend szerint éltek.”[3] Éppen emiatt Saylor elképzeléseitől nem áll messze egy egész "nyomozó-dinasztia" sorsának nyomon követése Róma különböző korszakaiban. A hét csoda (Roma Sub Rosa (Gordianus 1) Kr. e. 92-t írunk.Gordianus, tizennyolcadik életévét betöltvén, élete legnagyobb kalandjára indul: megtekinti a világ hét csodáját. Ekkor még nem hívják „Nyomozónak” – ám ez a kíváncsi ifjú római a hét csoda mindegyikénél olyan rejtéllyel szembesül, amely próbára teszi képességeit. Utazásaira tanára, a szidóni Antipatrosz szegődik társául, az akkori világ legünnepeltebb poétája, aki ugyanakkor meglehetősen csavaros észjárású öregember. Mielőtt útnak indulnak, Antipatrosz megrendezi a saját halálát, hogy álnéven járhassa a világot. A történetek hátterében ott forrong az a politikai zűrzavar, amely fenekestül forgatja majd fel a római világot. Tanár és tanítványa együtt látogatnak el Görögország és Kis-Ázsia híres városaiba, majd Babilóniába és Egyiptomba. Szemtanúi lesznek az első Olümpiai Játékoknak, egzotikus ünnepségeken vesznek részt, és megcsodálhatják a legkáprázatosabb építményeket, amelyeket emberi kéz valaha alkotott. Útjukat gyilkosságok, boszorkányságok és egyéb kísérteties jelenségek kísérik. [Hidden Content] A nílusi rablók (Roma Sun Rosa) Gordianus)2) Kr. e. 88-ban minden jel arra utal, hogy újra háború készülődik. Rómától Görögországon át egészen Egyiptomig forrong az egész civilizált világ. Az ifjú Gordianus egy ideje Alexandriában él, nyomozással és rejtélyek megoldásával keresi kenyerét. Amikor nem dolgozik, gyönyörű rabszolganőjével, Bethesdával tölti idejét, és várja, hogy a világ visszanyerje józan eszét. Ám azon a napon, amikor betölti huszonkettedik életévét, két haramia elrabolja tőle Bethesdát, ugyanis összetévesztik egy gazdag ember szeretőjével. Gordianus sietve a keresésére indul, mert tudja, hogy ha az emberrablók rájönnek a tévedésükre, kegyetlen bosszút állnak a lányon, márpedig ő jóval többet érez iránta, mint egyébként szabad polgárok szoktak a rabszolgájuk iránt. Gordianus nagy hasznát veszi mindannak, amit az apjától tanult: fel kell kutatnia a bűnözők búvóhelyét, hogy meggyőzze őket, tud nekik akkora értéket kínálni, amekkorát Bethesda jelent az ő számára. Miközben Alexandria utcáit lassanként elborítja a káosz, és egyre sűrűsödnek a zendülések a hírre, hogy Ptolemaiosz király fivére lerohanni készül a várost, Gordianus egy vakmerő és rendkívül veszélyes küldetés résztvevője lesz. Be kell törnie Nagy Sándor sírhelyére, hogy ellopja a világhódító hadvezér arany szarkofágját. Steven Saylor ismét visszatér főhőse, Gordianus fiatalkorába, amikor még nem nevezték Nyomozónak. A nílusi rablók a késő római köztársaság korában játszódó sikeres történelmi krimisorozat legújabb kötete, A hét csoda folytatása. [Hidden Content] A fúriák haragja (Roma Sub Rosa (Gordianus)3) I. e. 88.: az egész ókori világ háborúban áll. Nyugaton az itáliai államok Róma ellen lázadnak; keleten Mithridatész a seregével a birodalom ázsiai provinciáit hódítja meg. Még a viszonylag békésnek mondható Alexandriában sincs nyugalom, mert új fáraó került hatalomra, és az utcákon tombol a káosz. Az ifjú Gordianus ennek elmúlását várja Bethesdával, amikor titkos üzenetet kap korábbi tanítójától és barátjától, Antipatrosztól. Épp Epheszoszban tartózkodik Mithridatész kíséretében, és úgy érzi, az élete közvetlen veszélybe került. Gordianus a megmentésére indul, noha tudja, hogy ehhez ellenséges vonalak mögé kell hatolnia. Ráadásul hatalmas és halálos erők keresztezik az útját, és saját terveiket erőltetik az ifjúra. Gordianus hamarosan már nem is tudja eldönteni, kinek az oldalán áll, miközben muszáj megfejtenie a titkos üzenet mögött húzódó rejtélyt, hogy mentse a saját életét és mindenkiét, aki fontos neki. [Hidden Content] Római Vér (Roma Sub Rosa (Gordianus)4) Időszámításunk előtt 80-ban, egy izzasztóan forró napon, az egyik római bordélyház előtti téren rátalálnak a brutálisan meggyilkolt gazdag földbirtokos, Sextus Roscius holttestére. A példátlan bűncselekménynek egyetlen gyanúsítottja van, az áldozat fia. A vád: apagyilkosság. A büntetés: halál. Annak is a legkegyetlenebb fajtája, amely még a harcedzett rómaiakat is elborzasztja. Az ifjabb Sextus Roscius ügyvédje nem más, mint Marcus Tullius Cicero. Ő pedig pontosan tudja, ki az, aki segíthet ebben a reménytelen helyzetben. Így Gordianus, Róma egyetlen magánnyomozója kézbe veszi az ügyet, és a gyilkosok nyomába eredve a város szegénynegyedeiben és fényűző palotáiban gyűjti a nyomokat, hogy megmentsen egy olyan embert, aki fejét lehajtva várja végzetét… [Hidden Content] A Vesta-szüzek háza (Roma Sub Rosa (Gordianus)5) Gordianus, a Nyomozó arról híres, hogy a baj soha nem kerüli el. Róma szennyes és gazdag utcáit járva igyekszik kideríteni az igazságot, és gyakran nem nyomokat, hanem holttesteket talál. Gordianus – aki nemcsak megfejteni képes a titkokat, hanem megőrizni is – nem tétlenkedett a Római vér és A végzet fegyvere közt eltelt nyolc évben. A Vesta-szüzek háza ennek az időszaknak a legizgalmasabb történéseit eleveníti fel.Jól belegondolva, tulajdonképpen semmi szokatlan nem történt vele, csak a szokásos: emberrablás, fej nélküli holttest, gyilkosság, kísértetjárás és szentségtörés ügyében kell nyomoznia. És természetesen sok minden másra is fény derül Gordianus életében. Hogyan került Belbo hozzá? Hogyan találkozott Lucius Claudiusszal? Mit csinált Alexandriában? És nem utolsósorban: miről is szólt Catilina afférja a Vesta-szüzekkel? [Hidden Content] Egy Gladiátor csak egyszer hal meg (Roma Sub Rosa (Gordianus)6) A Római Vér és a Catilina Rejtélye közti időszakot tárgyaló novelláskötetben Steven Saylor igazi ínyencségeket tálal fel. Beavat bennünket sz ókori Róma mérgezett süteményeinek, illetve a mennyei garumnak a receptjébe, és Gordianus, a Nyomozó segítségével megtudhatjuk azt is, hogyan került az első cseresznyefa Rómába.De mindez semmiség a főételhez és a legvégén érkező desszerthez képest… Egy harckocsiverseny körüli összeesküvés miatt érkezünk a Colosseumba, ahonnan csak azért ruccanunk át egy másik arénába, hogy megtudjuk, hányszor halhat meg egy gladiátor? Ez legalább olyan találós kérdés, mint Arkhimédesz néhány feladványa (Gordianus a tudós sírjának rejtekhelyét is megtalálja) vagy hogy miért hallgat egy hadvezér a fehér szarvasborjúra? [Hidden Content] A végzet fegyvere (Roma Sub Rosa (Gordianus)7) Egy titokzatos gyilkosság, két szökött rabszolga, öt nap a kegyetlen megtorlásig. Tíz év telt el a Római vér történései óta, és Gordianus, a nyomozó most kénytelen elhagyni szeretett városát. Az egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb római polgár, Marcus Crassus megbízásából délre utazik, hogy Baiaében nyomozzon egy politikai vonatkozásokkal is terhelt gyilkossági ügyben. A szörnyű tett elkövetésével két rabszolgát vádolnak, akik állítólag a lázadó Spartacus seregébe menekültek az igazságszolgáltatás és Crassus pusztító haragja elől. de Gordianus nem hisz a látszatnak. Nevelt fia, Eco társaságában megpróbálja felderíteni a gazdag tengerparti villák árnyékában rejtőző titkokat és a fényűzés álarca mögött megbúvó sötét hazugságokat. Az idő egyre fogy, és Gordianus számára még soha nem volt ekkora a tét. Minél előbb meg kell oldania a rejtélyt, ha nem akarja, hogy Crassus elrettentő példaként a ház mind a kilencvenkilenc rabszolgáját kegyetlenül kivégeztesse.„Saylor a történelmet vegyíti a bűnügyi regények elemeivel, és az eredmény egy újabb lebilincselő olvasmány… Hiteles és érdekfeszítő, könyvet kapunk a Római Birodalom mindennapjairól, mely a krimik és a történelmi regények kedvelőinek egyaránt örömet szerez majd." BOOKLIST [Hidden Content] Catilina rejtélye (Roma Sub Rosa (Gordianus)8) Gordianus hátat fordított Rómának, és a város minden mocskát maga mögött hagyva családjával új életet kezdett egy birtokon Etruriában. De az új élet idillje nem tart sokáig, ugyanis egykori ügyfele, a mostanra már komoly politikai karriert befutott Cicero egy szívességet kér tőle: lássa vendégül néhány napra ellenfelét, Catilinát. A Nyomozó vonakodva ugyan és értetlenkedve, de végül igent mond. A titokzatos és hírhedt populista politikus, Catilina hamatrosan meg is jelenik, és néhány beszélgetés után Gordianusban gyötrő kérdések ébrednek. Lehet, hogy Catilina nem is akarja megbuktatni a Köztársaságot? Lehet, hogy Cicero a valódi összeesküvő? Ha igen, akkor Catilina miért bujkál, és miért szervezkedik? Gordianus nem akar belekeveredni az ügybe, de amikor egy fej nélküli holttestet talál a birtokán, kénytelen cselekedni, hiszen olyan rejtéllyel áll szemben, amely nemcsak a Köztársaságot sodorhatja veszélybe, hanem a családját is. [Hidden Content] Venus kezében (Roma Sub Rosa (Gordianus)9) Időszámításunk előtt 50-ben, egy hideg januári estén két idegen kopogtat be Gordianus, a nyomozó otthonába. Egyikőjük egy egyiptomi követ, a másik pedig egy eunuch pap. Dio, a filozófus olyasmit kér Gordianustól, amit a Nyomozó nem tud teljesíteni: segítsen neki életben maradni. Ám mire a Nap felkel, Dio halott. Brutálisan meggyilkolták. Gordianus pályafutása legveszélyesebb nyomozása elé néz. Egy kétes hírnevű, gyönyörű asszony fogadja fel, hogy találja meg Dio gyilkosát. A Nyomozó vonakodva, de elvállalja az ügyet, amelynek során eljut Róma legmagasabb politikai köreibe és legféltettebben őrzött hálószobáiba. Útját árulás, csalás, hazugságok, perverz titkok és sötét bűnök övezik, és ismét rá kell jönnie: semmi és senki sem az, aminek látszik. Gordianus két dologban lehet biztos csupán: Dio halott, és mindenki meg akarja akadályozni abban őt, hogy megtalálja az igazi gyilkost. [Hidden Content] Gyilkosság a Via Appián (Roma Sub Rosa (Gordianus)10) A szerző a történelmet vegyíti a bűnügyi regény elemeivel. Az eredmény: egy újabb lebilincselő olvasmány. Fáklyák lángja világítja be az elegáns márványfalakat, az utcákon feldühödött tömeg őrjöng. Időszámításunk előtt 52-ben járunk. Publius Clodius meztelen holttestét éppen Róma utcáin akarják keresztülvinni. Róma egyik leggazdagabb – és talán legkorruptabb – polgárát a csodálatos Via Appián gyilkolták meg. Mindenki Milót, Clodius ellenfelét gyanúsítja a gyilkossággal. Róma a káosz szélén tántorog. A legnagyszerűbb szónokok – Cicero és Marcus Antonius – készülnek a perbeszédeikre, miközben Gordianus, a nyomozó munkához lát. Megbízója nem más, mint a nagy Pompeius. Gordianust a nyomok a Via Appia egy elhagyatott részéhez vezetik, ahol választ talál arra kérdésre, amely megmentheti a hatalomtól megrészegült, félelemtől remegő, őrülettől tomboló Rómát… [Hidden Content] Rubicon (Roma Sub Rosa (Gordianus(11) Caesar hatalmas sereg élén Róma felé közeledik, a városban lassan eluralkodik a pánik. Gordianus a felfordulás kellős közepén saját otthonában fedezi fel Pompeius, a Nagy Vezér, és nem mellékesen Caesar ellensége kedvenc unokatestvérének holttestét. Mielőtt Pompeius elmenekülne Rómából, arra kényszeríti a Nyomozót, hogy kerítse kézre a gyilkost. Biztosítékképpen elviszi magával Gordianus vejét is. A Nyomozó hamar kideríti, hogy a meggyilkolt férfi egy veszélyes kém volt, és útra kel Brundisium felé, ahol Caesar és Pompeius seregei néznek farkasszemet egymással. Gordianusnak nemcsak a mindent eldöntő csatát kell túlélnie, és megmenteni a vejét, hanem egy rettenetes titkot is fel kell fednie. [Hidden Content] Eltűnt Massilíában (Roma Sub Rosa (Gordianus)12) Gordianus, a nyomozó Massiliába (a mai Marseille-be) indul, hogy megkeresse fiát, Metót, aki nyomtalanul eltűnt. A várost körülvették Caesar seregei, és csak idő kérdése, hogy mikor törik meg a kiéhezett Massilióták ellenállását. Amikor Gordianus végül bejut az ostromlott városba, munkához lát, hogy kiderítse, mi történt fiával. Ám alighogy megérkezik, szemtanúja lesz annak, amint egy fiatal nő lezuhan az öngyilkosok sziklájáról. Lelökték vagy magától vetette le magát a mélybe? És mi köze lehet a nő halálának Metóhoz? Gordianus akarata ellenére nyomozni kezd. A tét kettős: nemcsak azt kell kiderítenie, hogy mi történt a nővel és a fiával, hanem eközben még életben is kell maradnia. [Hidden Content] Próféciák köde (Roma Sub Rosa (Gordianus)13) Róma, időszámításunk előtt 48. Miközben Julius Caesar és Pompeius véres küzdelmet folytat a Birodalom távoli szegleteiben, Róma városában a kémkedés, a mohó vagyonszerzés és kíméletlen árulások mindennapossá váltak. Ebben a veszélyes időszakban egy fiatal jövendőmondó, Cassandra vánszorog oda Gordianushoz, és meghal a karjaiban. A többek által őrültnek tartott nő azt állította, hogy nincsenek emlékei saját életéről, viszont azt tartották róla, hogy látta a jövőt. Ezért a képességért még Rómában is sokan hajlandóak nagy összegeket áldozni. Vagy éppen ölni. Gordianus megszállottan keresi a lány halálának okozóját. Nyomozása során eljut Róma leghatalmasabb asszonyaihoz, és amit talál, az nemcsak az életét sodorja veszélybe, hanem Róma jövőjét is befolyásolhatja. [Hidden Content] Caesar itélete (Roma Sub Rosa (Gordianus)14) I.e. 48. Caesart és Pompeiust, a két rivális római hadvezért leköti a világ uralmáért folytatott harc. Most mindketten Egyiptom felé indulnak, ahol Pompeius utolsó, elkeseredett lépésként akart partra szállni a Nílus deltájában, míg Caesar legendás találkozása Kleopátrával olyan tüzet szít, amelyet évszázadokig jegyez majd a történelem. De Egyiptom az árulások földje, melyet kettészakít a királynő, és öccse, Ptolemaiosz között dúló gyilkos rivalizálás. E feszült légkörbe érkezik Gordianus, a nyomozó, aki felesége, Bethesda betegségére keres gyógyírt a Nílus szent vizében. Terveit azonban felül kell írnia, amikor egy sokkal nehezebb feladat előtt találja magát: bizonyítania kell gyilkossággal vádolt, kitagadott fiának ártatlanságát. Caesar ítélete bevégzi Gordianus fiának sorsát, választása Kleopátra és Ptolemaiosz között pedig a Római Birodalomét. [Hidden Content] Caesar diadala (Roma Sub Rosa (Gordianus)15) A római polgárháború befejeződött. Pompeius halott, Egyiptomot Kleopátra a római légiók segítségével tartja vasmarkában, és hosszú idő után Caesar is visszatér Rómába. Habár a szenátus diktátorrá választotta, a városban egymást érik a pletykák, melyek szerint Caesar királlyá akarja koronáztatni magát. Azt is suttogják, hogy nem sikerült minden ellenfelét félreállítania. Gordianus nemrég tért haza Egyiptomból feleségével, és ugyan felhagyott nyomozói munkájával, mégis képtelen visszautasítani Caesar feleségének, Calpurniának segélykérését. Az asszony álmai vészt jósolnak, sőt katasztrófát: egy Caesar elleni összeesküvést. Calpurnia már felbérelte Gordianus egyik barátját, hogy járjon utána a szóbeszédnek, ám őt holtan találják. A vezér négy diadalmenetet tervez a következő napokra, így jóval kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül, mint bármikor korábban, ezért felesége sürgetve kéri Gordianust, derítse ki, mi igaz az összeesküvés híréből. Bár Gordianus nem rajong Caesarért, elvállalja a megbízatást. Az irányítás azonban kicsúszik a kezéből, és ugyan minden tőle telhetőt megtesz, senki sem érezheti magát biztonságban, és senki sem tudhatja, hova sodorják az események. [Hidden Content] Caesar Trónja (Roma Sub Rosa (Gordianus)16) Steven Saylor a legújabb regényében a történelem leghíresebb gyilkosságát helyezi középpontba: Rómában vagyunk Kr. e. 44-ben, nem sokkal martius idusa előtt. A római szenátus által élethosszig diktátornak választott Julius Caesar megkegyelmez maradék ellenségeinek és megjutalmazza barátait. Elhagyni készül a várost, hogy légiói segítségével meghódítsa a Pártus Birodalmat. Indulás előtt azonban akad néhány elintéznivalója. Gordianus, aki évtizedekig nyomozott a hatalmasságok bűnei és gyilkosságai ügyében, és bebocsátást nyert a lovagi rendbe, elhatározza, hogy visszavonul. Csakhogy martius 10. napjának reggelén először Cicero, majd Caesar is a házába hívja. Ugyanazt kérik tőle: éleslátása és szimata segítségével derítsen fel egy esetleges összeesküvést a diktátor ellen. De Caesar mást is közöl vele. Mivel egyik legfőbb bizalmasa Meto, Gordianus fogadott fia, hálája jeléül olyan kitüntetésben akarja részesíteni a Nyomozót, amely nemcsak az ő életét, hanem az egész családja jövőjét is megváltoztatja. A szenátus következő ülésén, martius 15-én nagy kegyben kívánja részesíteni. Gordianusnak tehát le kell porolnia régi tudományát, és le kell lepleznie a Julius Caesar életére törő cselszövőket. Ha léteznek egyáltalán. Ezalatt viszont másféle összeesküvések is szövődnek. Martius idusa gyorsan közeleg, és legalább egy gyilkosságra biztosan sor kerül. [Hidden Content]

Nekem lejött. Ha nem tudod kivárni amig a Datások szöszmötölnek a vírusellenőrzéssel felrakom a megára: [Hidden Content]

Ken Liu: A papirsereglet és más történetek A kínai származású Ken Liu a generációjának az egyik legeredetibb, legkülönlegesebb és legelgondolkodtatóbb novellistája. Az írásai rendre rámutatnak a varázslatosra a hétköznapi dolgokban. A papírsereglet és más történetek e kivételes tehetségű szerző legjobb műveit gyűjti össze az évtizedből. Egy fiatal férfi a távoli jövőben a kultúrája és múltja végső megsemmisülése ellen küzd a Mono no aware című történetben, amiért 2013-ban odaítélték Liunak a Hugo-díjat. A papírseregletben egy varázslatos origami tigris döbbenti rá a főszereplőt, hogy a szeretet nem ismer határokat. Ez a novella volt az első az irodalmi díjak történetében, ami egyszerre kapta meg a Hugo-, Nebula- és World Fantasy-díjakat, és mindmáig sokan hivatkoznak rá, hogy szívszaggató végkifejlete a fantasztikumot egészen új módon ábrázolja. A Jó vadászatot! című ázsiai steampunk történetben az olvasó végigkísérheti a mágia különböző korokhoz való csodálatos alkalmazkodását. A kötet további részeiben is igazi műfajkavalkáddal találkozunk: egyaránt olvashatunk űroperát (Hullámok), Black Mirror-szerű disztópikus rémálmot (A visszatérő vendég) és szépirodalmi alkotást (A betűmágus), illetve a mágikus realizmus és az időutazás segítségével Kína történelmébe is betekintést nyerhetünk (Aki lezárta a történelmet). A kötetet a megjelenése után 2017-ben Locus-díjjal tüntették ki. PDF [Hidden Content] Epub [Hidden Content] Ken Liu: A láthatatlan bolygók Ken Liu, A papírsereglet és más történetek című novelláskötet Hugo-, Nebula-, World Fantasy- és Locus-díjas írója ezúttal szerkesztőként tér vissza egy olyan antológiával, ami a kínai science fiction egyedi és különleges világát mutatja be. A Láthatatlan bolygókban hét szerző tizenhárom novellája található – köztük már a nemzetközi irodalmi vizeket meghódító, díjnyertes alkotások, valamint kevésbé ismert írások, melyek Liu személyes kedvencei –, és Cixin Liu kivételével kizárólag a feltörekvő nemzedék kap lehetőséget benne. Mindegyik történet Kína lehetséges jövőit mutatja be a sci-fi széles eszköztárával, legyen szó akár a társadalom feletti uralkodásról, világépítő patkányokról, vagy olyan robotokról, akik túlélték az építőiket. A történetek mellett három komolyabb terjedelmű esszé is helyet kapott az antológiában: A lehetséges univerzumok legrosszabbika és a lehetséges földek legjobbikában Cixin Liu, A Háromtest-probléma Hugo-díjas szerzője a kínai sci-fi irodalom történelmét mutatja be, és reflektál arra, hogy milyen jelenleg az ország leghíresebb szerzőjének lenni a műfajban; Csen Csiu-fan A szétszakított nemzedék című írásában a fiatalabb generációk folytonos küzdelméről ír az ország radikálás átalakulásának következtében; Hszia Csia, a kínai sci-fiben végzett kutatásaiért az országban elsőként Ph.D.-vel kitüntetett szerző pedig arról értekezik tanulmányában, hogy Mitől lesz kínai a kínai science fiction? mobi [Hidden Content] epub [Hidden Content] Ken Liu: Az istenekkel nem lehet végezni A papírsereglet és más történetek című, több irodalmi díjjal kitüntetett gyűjtemény szerzőjének új novelláskötete. Ken Liu a szépirodalom eszköztárát használó, modern science fiction egyik legnagyobb hatású alkotója. Művei számos nyelvre lettek lefordítva, és már több novelláját adaptálta Hollywood. Legújabb, Az istenekkel nem lehet végezni című kötetében tizennyolc lenyűgöző történet olvasható, melyek korunk legfontosabb kérdéseivel foglalkoznak, legyen szó migrációról, klímaváltozásról vagy emberi mivoltunk megértéséről. Liu rendre elmélkedik a haza és otthon, a család és szeretet fogalmain, írásainak általános célja, hogy tőlünk távolinak, idegennek tűnő közegbe helyezzen nagyon is létező, jól ismert dilemmákat, kérdéseket. A novellák megjelenítik a 21. századi ember világát, mindennapjait, vágyait és küszködését, sokszor a technológiához való kapcsolatán keresztül. Noha sok történet a jövőben játszódik – vagy holnap, vagy évszázadokkal később –, az üzenetük állandó érvényű. Ritkán lehet részünk ennél különlegesebb olvasmányélményben. PDF [Hidden Content] Epub [Hidden Content]

Trencsényi-Waldapfel Imre: Görög regék és mondák Műveltségünk minden ága a görög kultúra törzséből nőtt ki. Nem nélkülözheti a mai ifjúság sem az ókori görögség hitvilágának ismeretét, még ha az általános és szakmai műveltség anyaga annyira kibővült is, hogy a görög írók olvasása háttérbe szorult.Fontosnak tartottunk annak idején, hogy a feldolgozás munkáját az ókori világ egyik legkitűnőbb magyar ismerője, Trencsényi-Waldapfel Imre végezze el, hogy könyvünk ne csak élvezetes olvasmány, hanem pontos ismeretek forrása legyen.A Görög regék sikerét a számos kiadás is bizonyítja. epub [Hidden Content] Boronkay Iván: Római regék és mondák Két évezreden át nevelte az ifjúságot önfeláldozó hazaszeretetre és férfias helytállásra Mucius Scaevola, Horatius Cocles és a többi római hős példája, akiket Livius, Vergilius és Ovidius klasszikus írásai tettek halhatatlanná. Ma már nem oktatják széltében a latin nyelvet, s így a római jellem évezredes példái sem hatnak közvetlenül a nyelvórai olvasmányok anyagán át. Éppen ezért olyan fontos, hogy ma is minden fiatal korán megismerje ezeket a halhatatlan történeteket, amelyek Boronkay eleven stílusú feldolgozásában jutnak el az olvasók új generációjához. epub [Hidden Content]

Csukás István: Vakáció a halott utcában Meleg, fülledt nyár van. A lakótelep szép és új, viszont borzasztóan unalmas. Semmi kaland, semmi izgalom.Szerencsére néhány gyerek felfedez a közelben egy szemmel láthatólag lebontásra ítélt utcát. Halott ez az utca, üresek a házak, a redõnyök leeresztve. De nézzünk csak szét egy kicsit alaposabban: valóban kihalt és érdektelen? Nem is olyan biztos…Kiderül, hogy ugyancsak van mi után nyomozni. Talán még igazi halott is akad a halott utcában! [Hidden Content] Csukás István: Keménykalap és krumpliorr „Gá, gá” – kiált a Vadliba őrs. Harci kiáltásuk vajon miféle kalandokat jelez? Nos, ezek a derék legénykék a regény elején még nem sejtik, miféle kalandokba csöppennek. Egyelőre csak beteg pajtásukat, Pétert akarják elszórakoztatni. De hát vajon mivel? Erre a célra egy kitalált cirkusz a legjobb, legalábbis addig, ameddig az elképzelt cirkuszból – igazi nem lesz. Márpedig lesz! Közben értékes teknőcök tolvaját kergetik, bebarangolják Budapest minden zegét-zugát, közben botrány tör ki a divatbemutatón, és…na, a többi már legyen ennek a vidáman pergő, izgalmas regénynek a titka!A regénybeli történet szolgál alapul az azonos című tv-filmhez. [Hidden Content] Csukás István: Nyár a szigeten Melyik gyerek ne szeretne egyszer szülői felügyelet nélkül táborozásra indulni? E könyv kis hősei pontosan ezt teszik, és hamarosan kiderül, hogy nem is olyan könnyű dolog a felnőttek segítsége nélkül boldogulni…Annak idején nagy sikerű tévéfilm is készült a könyv alapján. [Hidden Content] Csukás István: Mirr- Murr a kandúr – Ez igen! Itt biztos nem találnak meg! – gondolta a pajtásaival, Paprikajancsival, Kiscsacsival, Morzsával meg a többiekkel bújócskát játszó Mirr-Murr, egy szempillantás alatt fölmászott az ajtófélfán, és belebújt a szögön lógó ócska kabát zsebébe. Ezzel aztán el is döntötte a további sorsát. Hogy miért? A kabátot, zsebében Mirr-Murr-ral, megvette egy házaló, Mirr-Murr egyik gazdától a másikhoz sodródott, s végül számtalan kaland után igazi kóbor macska lett belőle, annyira igazi, hogy a Nagy Odvas Kéményen odaülhetett a Legnagyobb Kóbor Macska melletti díszhelyre. [Hidden Content] Csukás István: Süsü a sárkány Több mint huszonöt éve bocsátotta útjára Csukás István Kossuth-díjas író legendává let mesehősét, Süsüt, a sárkányt. A behemót, ám szívében szelíd, híres egyfejű, akit háromfejű apja kitagadott, az emberek közé került. Előbb riadalmat keltve, azután szeretettől övezve. Bár vágya, hogy elnyerje a királylány kezét, nem teljesül, de kárpótlásul a Fő-fő Udvari Sárkány címet azért megkapja. Kalandjainak ártatlan sutasága, kedves humorral ábrázolt figurája révén, a gyerekek és a már felnőtt gyerekek kedvence lett. [Hidden Content] Csukás István: Süsü újabb kalandjai Remélem, hogy emlékeztek még Süsüre, a híres egyfejű sárkányra? Aki egyszer is hallott róla, nem fogja többet elfelejteni! Mert nemcsak hatalmas volt, mint egy hegy, hanem jószívű is és szelíd! Mikor barátja, a kóbor királyfi elfoglalta a trónt, Süsüt rögtön kinevezte udvari fő-fő sárkánynak.Az udvari népek kihasználták a jószívű, dolgos Süsüt. De ő szívesen dolgozott, törte a követ, pesztrálta a kiskirályfit; annak azonban már kevésbé örült, amikor rettentőnek kellett lennie. Végül foglyul ejtette Torzonborz királyt meg a hadseregét, és ismét ünnepelt hős lett a királyi udvarban. [Hidden Content] Csukás István: Pom Pom meséi Van-e még valaki, aki nem ismeri Pom Pomot? Ha igen, akkor most igazán megismerheti. Ő és meséinek kacagtató, jószívű, csetlő-botló hősei most összegyűltek, hogy újra és újra megnevettessenek és elgondolkodtassanak bennünket. Itt van Szegény Gombóc Artúr, a Radírpók, Festéktüsszentő Hapci Benő, a bátor Tintanyúl, Madárvédő Golyókapkodó, és eljöttek a civakodó cipőikrek is. [Hidden Content] Csukás István: A versíró kutya Bonifác, a postás, komoly feladat elé állítja Kutyánszky Kázmért, a versíró kutyát. A kézbesítendő levélen se cím, se feladó. Kázmért azonban nem olyan fából – illetve kutyából – faragták, aki megtorpan az első akadálynál. Felteszi postássapkáját, és vidáman nekiindul előkeríteni a levél ismeretlen címzettjét. Csukás István, a gyerekek között is népszerű, Kossuth-díjas író ismét szívderítő történettel lepte meg olvasóit, kicsiket és nagyokat. [Hidden Content] Csukás István: Csicsóka és a moszkítók A Keménykalap és krumpliorr, a Vakáció a halott utcában és még sok más, érdekes, vidám gyermekkönyv írója ezúttal is fergeteges, jókedvű történettel lepi meg olvasóit. Azt persze mindenki hamar kitalálja, hogy a Csicsóka gúnynevű fiatalember a regény főhőse, azt már kevésbé, hogy a moszkitók szúnyogok-e vagy ugyancsak játszótéri legénykék. Hogy aztán ki mindenki lép még a színre, kit miért és miért nem rabolnak el, továbbá mi a célja a három kedves kóklernek egy bizonyos kutyakozmetika megnyitásával, hát ez már maradjon ennek a kedves, vidám és persze izgalmas könyvnek a titka! [Hidden Content] Csukás István: A nagy Ho- Ho- Ho- horgász télen Gyerekek és felnőttek kedvencének, a Nagy Ho-ho-ho-horgásznak a kalandjaival ismerkedhetünk meg e könyvben. Vajon mit csinál hősünk télen? Természetesen horgászik. Ott, ahol tud: fürdőkádban, akváriumban, szökőkútban… Csukás István e kedvesen csipkelődő történetekben kétbalkezes, ám kitartó hőse segítségével nemcsak a gyerekarcokra lop mosolyt, hanem a felnőttszívekben szunnyadó, romlatlan játékosságot is felébreszti, Sajdik Ferenc immár klasszikusnak számító rajzai segítségével. [Hidden Content]

Nemzeti Színház, 2008–2013. Sokunk színházi és színháztörténeti ismerete nem tud fölidézni még egy ennyire sikeres és tartalmas öt esztendőt a Nemzeti Színház történetéből.Csupa remek előadás? Egy frászt. Ilyen meg olyan. Csupa rendkívüli színész? Egy frászt. Ilyen meg olyan.Új közönség? Igen. Nemzetközi terep? Igen.Milyen igazgató Alföldi? Hogyan változott az extravagáns celeb megfontolt, érett vezetővé?Botrányok? Dögivel. Parlamenti szereplés? Szinte „repertoárdarab”.Csúcsok? Szép számmal. Bukás? Akad.Bánk bán, Csongor és Tünde, Az ember tragédiája. Moliere, Shakespeare, Schiller. Heiner Müller, Klaus Mann, Martin Sperr, John Osborne.És mit mondanak mások? Írók, rendezők, színészek, bentről és kintről. Megszólalnak – van véleményük.Nevek. Udvaros, Závada, Serban, Rába, Sinkó, Törőcsik, Ascher, Térey, Mohácsi, Esterházy, Znamenák, Parti Nagy, Nádasdy, Gergye, Radnay – és sokan mások.Csáki Judit írja, Alföldi Róbert kommentálja. Alföldi színháza – öt nemzeti év. epub [Hidden Content] Mobi [Hidden Content]

Michael Schumacher, egy név amely mára már fogalommá vált. Viszonylag rövid életében számtalan sikerre tekinthet vissza, s talán lassan a győzelmei számát sem tudjuk majd figyelemmel követni. Schumi mondhatni mindent elért, amit a számára kiszabott pályán el lehetett érni. Vagy talán mégsem? „Nem látok ésszerű indokot arra, hogy abbahagyjam a versenyzést. Még nem. Az az igazság, hogy nagyon élvezem. És ha tehetném, állandóan csak versenyeznék” – mondja ő maga. Ha rá hallgatunk – és miért ne tennénk azt –, akkor a történetnek még messze nincs vége. Hiszen a tehetséges fiatalember mindössze 31 éves. Aztán – ahogy mondani szokták –, igaz, hogy a három a (magyar) igazság, no de hány a ráadás? epub [Hidden Content] mobi [Hidden Content]

A. Senna autóversenyző az 1988. évi versenyidényben került a FORMA-1 élvonalába. Azt szinte mindenki elismeri, hogy Jim Clark óta ő a legjobb vezető. A Keith Sutton fotóival illusztrált könyv Senna és a hozzá közelállók szemén keresztül rajzol hiteles portrét a FORMA-1 géniuszáról.Megjelenik a gyermek, aki dzsipet vezet kuplung nélkül. Megismerjük azt a fiatalembert, aki bámulatba ejtette a Forma Ford 1600 verseny mezőnyét és nézőközönségét.Az egész könyvet át- meg átszövi Senna személyiségének sokoldalúsága, filozófiája, küzdelme önmagával és a világgal. A lebilincselő regény egy rendkívüli ember rendkívüli portréja. [Hidden Content]

Amikor valaki a személyes terünk „szentélyébe” tolakszik, amikor az otthonunk elveszíti meghitt biztonságát, vagy a munkahelyünk telepatikus csatatérré változik, akkor ez a könyv nekünk szól!A szerző a telepatikus önvédelmi technikák valóságos kincsestárát tárja fel előttünk, amelyet sok évszázaddal ezelőtt a szellemi tanítók és a harcművészetek mesterei alkalmaztak. [Hidden Content]

„Rájöttem, hogy a Busido a halálban gyökerezik.” A Hagakure (jelentése: „Levelek alatt") a Szamuráj Útjára, a Busidóra vonatkozó rövid tanítások, történetek és feljegyzések gyűjteménye a XVIII. sz. elejéről, amelyet a később zen szerzetessé vált szamuráj, Jamamoto Cunetomo diktált le lelkes tanítványának. Az eredeti szöveget kézzel másolták, és adták körbe a Nyugat-Japánban élő Nabesima-klán fiatal csatlósai körében. A második világháború után egyetlen könyvet sem ítéltek el olyan hevesen, mint a Hagakurét. A műnek jelentős szerepe volt abban, hogy felbátorítsa a japán fiatalságot, akik a háború utolsó, elkeseredett szakaszában ezzel a klasszikussá vált idézettel vállalták az önkéntes halált: "Rájöttem, hogy a Busido a halálban gyökerezik.” A beható tanulmányozás azonban megmutatja, hogy a Hagakure nem más, mint Cunetomo szenvedélyes gyűjtésének eredménye, amelyet békeidőben állított össze a Szamuráj Útjáról. Ez pedig az „úgy halj meg, mint egy igazi szamuráj” alapgondolatán, azaz a bátor, igazságos és erényes harcos ideálján nyugszik. A magyar nyelven először megjelenő forrás a teljes szövegből közel négyszáz történetet tartalmaz; azokat, amelyek a leghívebben tükrözik a Hagakure szemléletét, filozófiáját. [Hidden Content]

A magyar olvasóközönség előtt nem ismeretlen Bengt Danielsson neve. Elég, ha „A boldog sziget”, az „Elfelejtett szigetek”, a „Bumeráng-expedíció”, „Gauguin élete Tahitin” című, magyarul is megjelent, sikeres műveire utalunk. A svéd író a Déli-tenger világának szerelmese és szenvedélyes kutatója. Elsősorban Polinézia érdekli, számos írásában e szigetvilág lakóinak életével foglalkozik. Ebben a könyvében sem hűtlen témájához: a szigetvilág múltjának egyik különös epizódját beszéli el, egy angol hajó tengerészeinek lázadását, a szigetek közti bolyongásukat és rendkívüli nehézségekkel járó megtelepedésüket. A hihetetlenül kalandos történet, amely a XVIII. század végén esett meg, nem egy író fantáziáját megmozgatja, sőt amerikai filmprodukció is készült róla. Bengt Danielsson könyvét az különbözteti meg a legtöbb hasonló tárgyú írástól, hogy alapos kutatásokra támaszkodva, tárgyilagosan ismerteti az eseményeket, ami csöppet sem csökkenti ennek a hol romantikus, hol spamelo, hol vérfagyasztó históriának az érdekességét. [Hidden Content]

Pótoltam.