tyll

Fritz Leiber: A vándor Paul Hagbolt újságíró egy csillagfotón különös, új jelenségre lesz figyelmes, melyet azonban senki sem akar komolyan venni. Nem sokkal ezután az égbolton egy eddig ismeretlen, új „bolygó” jelenik meg, nyomában pedig egy repülő csészealj, s a Földön megkezdődik a katasztrófák sorozata. Földrészeket borít el a szökőár, a megáradt Temze végigsöpri Londont, a földrengések következtében hatalmas repedések keletkeznek, és emberek kisebb-nagyobb csoportjai menekülnek fejvesztve. Két ember azonban bejut az idegenek űrhajójába… [Hidden Content]

Clifford D. Simak: A város Az emberiség, amikor már képtelen tovább elviselni a szupercivilizált városok zsúfoltságát, de az elért tökéletességtől sem szeretne megválni, úgy dönt, elhagyja a földet, és egy másik bolygóra települ át. Van azonban néhány ember, aki valamiféle kitörölhetetlen, ősi nosztalgia folytán mégsem képes megtenni ezt a lépést, és nem kér a csábító álomból. ők ott maradnak a városban, s az elburjánzó tájakat a kutyák veszik birtokukba. A még tovább élő néhány humanoid robot segítségével ekkor egy másik civilizáció kezdődik, mely évezredek múltán kutatni kezdi saját eredetét.A várost az amerikai SF-szerző legismertebb regényeként tartják számon a lexikonok, e művéért kapta meg a Nemzetközi Fantasy Nagydíjat is. [Hidden Content]

Greg Bear: A vér zenéje (Hugo és Nebula díjas regény) Vergil Ulam, a fiatal, zseniális kutató biocsipek fejlesztésével foglalkozik. Nem tiszteli a szabályokat, különcködik, ezért gyakran kerül összeütközésbe intézetének vezetőivel. Amikor egy genetikai kutatóprogram irányelveit veszi semmibe, kirúgják. Saját vérébe fecskendezve sikerül kimenekítenie kikísérletezett limfocitáit, amelyek gondolkodó, értelmes vírusként szaporodnak és terjednek. Kontinenseket fertőznek meg, s nyomukban sok különös dolog jár. [Hidden Content]

Isaac Asimov: Én, a robot A robotika három törvénye 1. A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen. 2. A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének. 3. A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első és második törvény előírásaiba. Ezzel a három egyszerű szabállyal Asimov mindörökre megváltoztatta a robotokról alkotott képünket. A sci-fi egyik megkerülhetetlen klasszikusának számító Én, a robot összekapcsolódó történetek füzérében mutatja be a robotok útját a primitív kezdetektől kezdve a nem is olyan távoli jövő tökéletességéig – ahol már jóformán az emberiségre sincsen szükség. A novellákban találkozhatunk őrült, spamelo és gondolatolvasó robotokkal, robot politikusokkal és olyan robotokkal, amelyek titkon irányítják a világot, és valamennyi történetet a tudományos tények és a science fiction jellegzetes keveréke jellemzi, ami Asimov védjegyévé vált. [Hidden Content]

John Wyndham: A triffidek napja A neves angol sci-fi író regénye ma kortörténeti kuriózumnak számít, egy olyan történelmi korszak, – az ötvenes évek hidegháborújának – irodalmi dokumentuma, mely nyilvánvaló politikai okokból évtizedekig nem kerülhetett a magyar olvasó elé.Vajon mik is ezek a „triffidek”?Látszatra együgyű és ösztönösen ragadozó húsevő növények, melyekről eleinte csak annyi derül ki, hogy kitűnő minőségű olaj készíthető belőlük. De mi köze van mindehhez egy szovjet titkosügynöknek? Mitől vakul meg hirtelen egyik napról a másikra fél London, s van-e remény a rohamosan terjedő veszély megfékezésére? – Wyndham, a kalandos sorsú író regénye egy percig sem hagyja unatkozni az olvasót, míg ki nem bogozza a pánik és a veszély valódi okát. [Hidden Content]

Isaac Asimov: A mezítelen nap Asimov a robotika jól ismert három alaptörvényéből kiindulva ismét felelevenítette a logikailag támadhatatlan alaptételeket, melyek szerint a robot nem árthat az emberéletnek. A Külső Világok egyikén, ahol már régóta elszármazott emberek élnek a saját törvényeik szerint, mégis egy rejtélyes haláleset történik, aminek pedig egyáltalán nem lett volna szabad előfordulni. Hogyan történhetett? A Külső Világok hatóságai felveszik a jó öreg Földdel a kapcsolatot, és Baley, a jó nevű és Galaktikaszerte ismert nyomozó közreműködését kérik, hogy segítsen nekik felderíteni az ügyet. Baley vérbeli szakember módjára lát a dologhoz, s megbízói nem is csalódnak benne: kideríti a gyilkosság valódi okát, mely igen nagy meglepetést okoz egy olyan világban, ahol már rég elfelejtették az erőszakot. [Hidden Content]

Alfred Bester: Tigris, Tigris Ez egy aranykor volt, a kalandozások, az intenzív élet és a durva agónia korszaka. Vagyon és tolvajlás, fosztogatás és erőszak, kultúra és bűn korszaka. A szertelenség kora volt, a különcök elbűvölő évszázada… A dzsauntolás – helyváltoztatás, pusztán az elme erejével – alapjaiban rendítette meg és fenekestül felforgatta a társadalmat. A Naprendszer kettészakadt; a Belső Bolygók és a Külső Holdak közötti gazdasági feszültség véres, kíméletlen háborúvá eszkalálódott, minden készen állt arra, hogy az emberiség elpusztítsa önmagát. Gulliver Foyle, harmadosztályú segédgépész százhetven napon át sodródott az űrben egy kilőtt teherhajó roncsán. Egy tudatlan barom, aki megadóan várja a halált. Ám egy napon feltűnik egy hajó, egy testvérhajó, mely megmenthetné, de sorsára hagyja… Foyle bekattan, és a közönyös átlagember nem létezik többé. Szörnyetegek, különcök és hóbortosok kora ez… és ebben a forrongó huszonötödik században veszi kezdetét Gully Foyle ádáz bosszújának története. Minden idők egyik legjobb science fiction regénye! [Hidden Content]

Arthur C. Clarke: A gyermekkor vége A két politikai nagyhatalom közötti fegyverkezési versengés egyszerre értelmét veszíti, amikor a Föld égboltján megjelennek az idegenek űrhajói, s ettől a pillanattól kezdve az arcukat és megjelenésüket szigorúan titkoló lények gyámkodnak a földi evolúció felett. Az idegenek földi helytartójukon keresztül tartják a kapcsolatot a különböző kormányokkal, s nem kerüli el figyelmüket a titokban szerveződő, olykor különböző vallási köntösben megjelenő ellenzéki mozgalmak léte sem. Végül a fokozódó nyomás miatt az idegenek ígéretet tesznek arra, hogy 50 év elteltével felfedik kilétüket és jövetelük valódi célját. Jan Rodricks azonban képtelen kivárni ezt a hosszú időt: potyautasként felszökik az egyik űrhajóra, hogy eljusson az idegenek Földön kívüli támaszpontjára. Mire azonban visszaér, a Föld sorsa nem várt fordulat elé került… [Hidden Content]

A Móra Ferenc Könyvkiadó a Galaktika Fantasztikus könyvek mellett egy másik sorozatot is elindított,a Sci-Fi mestereit, melynek az volt a célja, hogy a Galaktika könyvekből kimaradt, és klasszikus fantasztikus regényeket megjelentesse. Sajnos a sorozat csak rövid ideig élt, mert 1992-ben befejezték a sorozatot. Viszont igényes sci-fi irók művei jelentek meg. Arthur C. Clarke, Isaac Asimov, Ursula K. Leguin, John Wyndham stb. A sorozat szerkesztője Kuczka Péter volt.

Csernai Zoltán: Atleóntisz [Hidden Content]

Isaac Asimov: Alapítvány [Hidden Content]

Pierre Boulle: A majmok bolygója [Hidden Content]

René Barjavel: Az óvatlan utazó [Hidden Content]

Örülök, hogy tetszik, igyekszem feltölteni a teljes sorozatot.

Zsoldos Péter: A feladat [Hidden Content]

Szepes Mária: Surayana élő szobrai [Hidden Content]

Cserna József: Dráma a holdon [Hidden Content]

M.Jemcev - J. Parnov: Világlélek [Hidden Content]

Clifford D. Simak: A város [Hidden Content]

Brian W Aldiss Szürkeszakáll [Hidden Content]

Krysztof Borun: Antivilág [Hidden Content]

Dmitrij Bilenkin: Hullámverés a marson [Hidden Content]

Alexandr Dnyeprov Bíbormúmia [Hidden Content]

Abe Kobo: A negyedik jégkorszak [Hidden Content]

Karinthy Frigyes: Delejes halál [Hidden Content]