tyll

Arthur C. Clarke: Holdrengés Lehet, hogy az utasok sikoltoztak vagy kiáltoztak, Pat nem hallotta. A tenger megelevendett és mozgott, olyan erők hatására, amelyek felébresztették időtlen álmából… A Szeléné lefelé csúszott és ide-oda bukdácsolt a hihetetlen lejtőn. Pat látta,hogy a végtelen poráradat legördül a kráter csillagokkal körültűzdelt száján. Az erőlködő motorok némi előnyre tettek szert, de már nem elegendőre. A por már a jacht falánál emelkedett, elérte az ablakok alsó szegélyét, s végül teljesen eltakarta őket. Pat tanácstalannak érezte magát, leállította a motorokat. Lassú halál várt rá és társaira. Sötétségben és csöndben süllyedtek bele a Hold porába… [Hidden Content]

Ivan Jefremov: A bika órája „A Bika órája – írja könyvének előszavában Jefremov – válaszként született…” A tudományos-fantasztikus irodalom nagyon sokszor fest koromfekete és nagyon sokszor rózsaszín képet a jövő világáról. Pedig – Jefremov szerint – az volna legfőbb feladata, hogy az embert felkészítse a várható fejlődésre, nagy feladatainak végrehajtására.A Sötét Láng nevű csillaghajó már-már tökéletes és magasrendűen emberi utasai a Tormansz bolygón ősi és szörnyű állapotokat találnak, zsarnokokat, kizsákmányolást, fejlődésben megrekedt társadalmat. Megkísérlik rendbe hozni a különös bolygó életét.Értetlenségbe, ellenséges indulatokba, tudatlanságba ütköznek. Jefremov új regénye ugyanúgy mérföldkő a szovjet tudományos fantasztikus irodalomban, mint előző művei, a magyarul is megjelent „Az Androméda-köd”, a „Csillaghajók”, vagy a nagy vitát kavart „Kígyó szive” volt.Jefremov világszerte ismert és elismert író, hazájában és külföldön egyaránt őt tartják a szovjet tudományos-fantasztikus irodalom egyik legnagyobb alakjának. [Hidden Content]

Michael Chrichton: Az androméda törzs Egy pályájáról letért műhold darabjai egy Új-Mexikói kisvároska mellett zuhannak le. Még mielőtt a NASA szakemberei a helyszínre érkeznének, a kisváros néhány felelőtlen lakója begyűjti és felnyitja a roncsot. Meggondolatlan tettük halálos veszélyt jelent közösségükre és az egész emberiségre is – a szatellit ugyanis egy földönkívüli organizmust – egyfajta vírust – is magával hozott az űrből, amely percek alatt végez a település szinte összes lakójával. A hadsereg azonnal lezárja a fertőzött területet, és egy különlegesen felszerelt mozgó laboratóriumot telepítenek a városba. Légmentesen záródó védőruhába öltözött tudósok fésülik át a fertőzés helyszínét, begyűjtik a műholdat, és őrült versenyt futnak az idővel, hogy megtalálják a vért pillanatok alatt száraz, finom porrá változtató félelmetes idegen organizmus ellenszerét, mielőtt elszabadul a kór, és órák leforgása alatt elpusztul az emberiség. A rejtély kulcsát minden bizonnyal a két túlélő rejti – egy alkoholista, és egy bömbölő csecsemő, akikre látszólag nem hatott a kór… [Hidden Content]

Francis Carsac: A világűr Robinsonjai "Ismét a szörnyre néztem: élénk lila színe elhalványult, és most egy kerek, zuzmóval borított sziklához hasonlított. Pary egyre közeledett.Éreztem, hogy baj lesz…A szerelő mosolygott, ismét intett, és meggyorsította lépteit… A szörny hirtelen ismét lila színű lett, és Paryre vetette magát… Kattanás hallatszott, egy kékes szikraféle érte a kanadait, aki összerogyott, a lila szörny pedig elnyelte…Az iszonyattól elhűlve fékeztem. Az állat visszafordult, és egyenesen felém tartott…"Óriási repülő hidrák, lila amőbák, rémítő szörnyek közé kerülnek egy rejtélyes kataklizma következtében Carsac tudományos-fantasztikus regényének robinsonjai. Össze kell szedniük minden erejüket és tudásukat, hogy emberi lakóhellyé változtathassák az idegen bolygót, a Tellust.Carsac – eredeti nevén Francois Bordes geológus és őstörténész – az izgalmas kalandot, a robinzonádot és az elgondolkoztató utópiát egyesíti világhírű, számos nyelvre lefordított regényében. [Hidden Content]

Kurt Vonnegut: Utópia 14 Mikor a General Electric Corporation egykori sajtófelelőse 1950-ben a szabadúszó élet mellett döntött, hogy magazinokban publikált novelláival szűkös megélhetést biztosítson magának, nyilvánvalóan meg sem fordult a fejében, hogy fél évszázad múltán a Második Világháború utáni amerikai regényirodalom egyik meghatározó alakjaként fogják számon tartani. A tömörséget igénylő, csattanóra kiélezett rövid történetekben tökélyre vitt írásmód visszaköszön Vonnegut nagyobb lélegzetű írásaiban is, sőt, akár egyik stílusjegyének is tekinthető, de az első regény megalkotásakor még kevésbé merészen merített ebből a forrásból. Az Utópia 14 cselekménye bevallottan Aldous Huxley Szép új világának történetvezetését követi, Vonnegut ugyanakkor azzal menti magát – mintha szükség lenne erre! –, hogy Huxley viszont Jevgenyij Zamjatyin „Mi” című regényéből kölcsönzött ihletet a cselekményhez. Az Egyesült Államokban 1952-ben megjelent Utópia 14 (a közismertté vált, vagyis nem a silány pornográf kötetek közé kirakott angol nyelvű második kiadás Gépzongora címen ismert) tipikus antiutópia, melyben a világot – vagyis Amerikát – az EPICAC XIV elnevezésű szuperszámítógép vezeti, kizárva az emberi gyarlóságból eredő hibákat. A rendszer egyetlen és legnagyobb fogyatékossága, hogy ily módon a pusztán szakképzett emberek elértéktelenednek, hiszen mindent rögzít és tökéletesít a gépbe zárt szellem, a központi metaforaként értelmezhető gépzongora. Minden hatalom a nagyvállalatoké, és a tényleges termelésből semmilyen részt nem vállaló mérnököké és menedzsereké. Ez ellen a világ ellen lázad fel a sokra hivatott Paul Proteus doktor, aki többre vágyik, minthogy közönséges csavar legyen a gépezetben. Hamarosan rá kell azonban döbbennie, hogy a lázadók is marionett-bábuként használják őt. Vonnegut ebben a regényében veti fel először komolyan a szabad akarat és az eleve elrendeltség kérdését, ami végigkíséri egész írói pályafutását, és az „Időtörés”-ben teljesedik ki véglegesen. E posztmodern probléma határozza meg a későbbi alkotások alapmotívumait és időkezelését, és köszön vissza többek között A Titán szirénjei és Az ötös számú vágóhíd tralfamodori lényeinek világfelfogásában, vagy a Bajnokok reggelije vegyületektől vezérelt ember-gépezeteinek ötletében. Üde színfolt a regényben a klasszikus tudományos fantasztikum egyik jellegzetes figurája, a bratpuhri sah alakjában megjelenő idegen szemlélő. A sah – habár a nyugati civilizáció szemszögéből tekintve egy társadalmilag visszamaradott ország uralkodója –, a lényegre tapint rá, amikor körútja során minden amerikait „takaru”-nak, vagyis rabszolgának titulál. [Hidden Content]

Arkagyij és Borisz Sztrugackij: Nehéz istennek lenni/ A hétfő szombaton kezdődik A Csukló Erdő sötét titkokkal volt tele… Állt az erdőben egy öreg, földbe süppedt faház is. Ide érkezett meg egyik éjjel don Rumata, a kétkardos lovag. Különös műveletekbe kezdett. Széthányta a limlomot, a tárcsán beállította a számkombinációt, és felemelte a páncélszekrény tetejét. A kis méretű „Midas” tábori szintetizátor még a fehér villanyfényben is furcsán festett a széttúrt szemét között. Rumata néhány lapát fűrészport dobott a bevezető tölcsérbe. A szintetizátor halkan zümmögött, és a rozsdás bádogvödör fenekére csörögve hullottak a király arcélével ékesített aranypénzek… Kétkardos lovag és villanyfény? Fűrészporból szintetizált aranyérmek? Mese és tudományos fantasztikum? Összemérhetetlen távolságok kerülnek egymás mellé a Sztrugackij fivérek két új regényében, felcsigázva még a tudományos-fantasztikus irodalom meglepetéseihez hozzászokott olvasó kíváncsiságát is. Egyik regényben a középkor ütközik össze a jövő szupertudományos világának emberével, a másikban a mese és a misztikum a már-már mesés tudománnyal. [Hidden Content]

Sakyo Komatsu: A holnap elrablói Elnémult a Föld minden fegyvere…Aztán egy napon megszûnt az elektromosság…És egy másik napon nem lehetett meggyújtani a benzint, a kerozint és az olajat… [Hidden Content]

Frederik Pohl - C. M. Kornbluth: A Venus-üzlet Elképzelhető-e ragyogóbb üzleti ötlet, mint áruba bocsátani egy egész bolygót? Szőröstül-bőröstül, mindenestül. Amerika egyik legnagyobb reklám-ügynökségének igazgatója fantasztikus tervet teregetett álmélkodó és rajongó munkatársai elé.Eladó a Venus! Eladó a Venus!Ezzel az ötlettel kezdődtek Mitchell Courtenay ötcsillagos osztályvezető életveszélyes kalandjai. Emberrablók, összeesküvők, kábítószeren élő elnyomottak, szadista gyilkosok, elszánt politikusok közé vetette sorsa. A jövő évezred Amerikájának nagyon is mai alakjai, cselszövései, ellentmondásai közé, hogy azután egy űrhajóval maga is elinduljon a Venusra.De lakható-e a Venus?Pohl és Kornbluth világhírű regénye, a science fiction irodalom egyik klasszikus remeke. [Hidden Content]

Bernhard Kellerman: Az alagút Amerika legnagyobb tõkései dollármilliárdokat kölcsönöztek a vállalkozáshoz. Az építkezések színhelyére ömlött az anyag és a gép. Lakatlan és hasznavehetetlen területek fantasztikus árakon cseréltek gazdát. Kisemberek milliói rohantak a bankokba, hogy részjegyeket vásároljanak. Kitört az új aranyláz! Százezrek indultak el, munkások, mérnökök, technikusok, hogy az Óceán alatti munkahelyek poklában megépítsék az Alagutat, és összekössék Amerikát Európával. És az egész vállalkozás mögött egyetlen elszánt ember állt: Mac Allan mérnök, a munka megszállottja.Az ő nevét harsogták a lapok, emlegették a milliomosok és a szegények, nõk és férfiak. Ki ez a Mac Allan? Jótevője vagy ellensége az emberiségnek? Vagy mind a kettő?Róla és művéről szól Kellermann sodró tempójú technikai utópiája, az Alagút. [Hidden Content]

Olaf Stapledon: Szíriusz Olaf Stapledon az angol tudományos-fantasztikus irodalom egyik klasszikusa. Munkáiról elragadtatással nyilatkozott Priestley, Hugh Walpole, Arnold Bennett és a század első évtizedeinek nagy utopistája, H. G. Wells is. Szíriusz című regénye tulajdonképpen fantasztikus kutyatörténet, amely alkalmat ad az írónak, hogy elmondja véleményét korának Angliájáról, a társadalom ellentmondásairól, általában az emberi kapcsolatokról, barátságról, szerelemről, de művészetről és a tudományról is. Szíriusz, a főszereplő, kutyatestében emberi értelemmel él, megismeri a békét és a háborút, aztán üldözötté válik, a rövidlátás, a babona és a boszorkányüldözés áldozatává. A könyv fájdalmas és megrendítő, elszomorító és felemelő egyszerre – példázat és kalandregény, melyet nyugodtan állíthatunk Jack London híres és felejthetetlen kutyatörténetei mellé. [Hidden Content]

Alekszandr Beljajev: Az utolsó atlantiszi / A levegőkereskedő Megrepedt a föld, a vulkánok kitörtek, a partokra zúdult a tenger, összeomlottak az aranyos város templomai és palotái… Fejvesztetten menekült, aki tudott… És Atlantisz csodálatos birodalmát elnyelték a hullámok… Valóban így volt? Valóban létezett Atlantisz, vagy csak álomnak, hihetetlen mesének tekintsük történetét? Régészek, utazók, geológusok történészek, oceanográfusok kutatnak még ma is az elsüllyedt világrész után. Az írók kétezer év óta számos változatban megírták Atlantisz legendáját. Egyik legérdekesebb könyv Atlantiszról Alekszandr Beljajevnek, a szovjet irodalom Verne Gyulájának megrázó regénye, „Az utolsó atlantiszi”.Másik művében az emberiség legnagyobb kincséről, a levegőről beszél az író. Egy titokzatos férfi kinyújtja mohó kezét a levegő után. Az időjárás megváltozik, szélviharok vágtatnak, felkavarodik a világ… Megmenekül-e az emberiség? Izgalmas, feszült olvasmány, fantasztikus kalandok sorozata „A levegőkereskedő”, Beljajev egyik legjobb munkája. [Hidden Content]

A Kossuth Fantasztikus Sorozat 1970 és 1975 között jelent meg Kuczka Péter szerkesztésében. Bár a Kossuth Könyvkiadó több fantasztikus művet kiadott annak idején, mégis ez a 17 könyvet tartják a kiadó legszínvonalasabb sci-fi műveinek. Érdekessége, hogy az adott korszakban a drágább könyvek közé tartoztak, és kemény borítóval jelentek meg.

Nagyon szívesen. Van még a tarsolyban, úgyhogy folytatni fogom.

Huh, sikerült a végére érnem. Végezetül pár szót szeretnék szólni. Nagyon örülök, hogy ennyien érdeklődnek a régi klasszikus fantasztikus irodalom után. Mivel régi könyvekről van szó sokan észrevehették, hogy a borítóképek nem tökéletesek. Mivel a könyveket nem én készítettem, és sajnos nincs rá időm, hogy jobb borítóképeket szerkesszek a könyvekhez, ezért így kerültek feltöltésre. Aki nem elégedett vele az találhat jobb minőségű borítókat a neten, és Calibre vagy más programmal átszerkesztheti a könyveket. A könyvek tördelése, szerkesztése rendben van. A könyveket külön külön tettem fel, mivel arra gondoltam, hogy bizonyára vannak olyanok, akik nem szeretnék az összes könyvet letölteni, csak egy-két könyv érdekli őket. A könyveket E-pub formátumban raktam fel, de onliine konverter segítségével átalakítható, mobi, prc, vagy AZW3 formátumra, ha valakinek erre lenne szüksége. Még egyszer mindenkinek köszönöm a kitüntető figyelmét, és jó olvasást kívánok. Megpróbálom a Galaktika Fantasztikus könyvek 1988-1994 között kiadott könyveit is elérhetővé tenni.

Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak [Hidden Content]

William kotzwinkle: E.T. a zöld bolygó könyve [Hidden Content]

Frank Herbert: Dűne 1-2 [Hidden Content]

Alan Dean Foster: A nyolcadik utas a halál [Hidden Content]

Szepes Mária: A Tibeti orgona [Hidden Content]

Fábián László: Itt a bobókat is megölik? [Hidden Content]

Gyertyán Ervin: A kiberneroszok tündöklése és bukása [Hidden Content]

Csernai Zoltán: A tollaskígyó utolsó visszatérése [Hidden Content]

Szepes Mária: A változatlanság hullámhosszán [Hidden Content]

Johanna Braun - Günther Braun: A nagy varázsló tévedése [Hidden Content]

C. S. Lewis: A csendes bolygó [Hidden Content]