ztatze

Mindent szeretek, amiben intelligens humor van, abszurd, szatirikus, vagy éppen ellenkezőleg: annyira valós, hogy akár film is lehetne. For example: -spongyabob - főleg az eltúlzott karakterek miatt: spongyabob - gyermeki naivitás, rák úr - kapzsiság, tunyacsáp - pesszimizmus stb. -boci és pipi, én vagyok menyus - nagyon blőd és egyben kreatív (ez a spongyabobra is vonatkozik) (egyszer még szobrot emelek az alkotóinak...) -south park - "Le numéro 1 sous le rebord!" -ezt nem tudom ismeri-e valaki: The vision of the Escaflowne. Japán a dolog, de én németül néztem végig az egészet kétszer (26 rész). Sajnos megfelelő mennyiségű videokazetta hiányában csak a hangját tudtam felvenni PC-re (talán ez furcsának tűnhet de szoktam hallgatni itt-ott).

mondjuk engem is az rémísztett meg a legjobban, hogy jönnek ezek az aranyos, kedves, cukormázas mókusmanók, s már azt hinné az ember hogy ez valami gagyi szar "gyümölcsfalava lakói"-szerű gyerekpszichológia, aztán durr bele! - ami belefér... Különben semmi baj nincs vele, nekem bejön. Ez is csak színesíti a palettát, és mint tudjuk: A széles látókör mindenkinek jár! apropó: a zenéje ver mindent!

novistarnak üzenem hogy ne menjen David Copperfield show-ra, mert csak a trükköket fogja látni szárazon, de szórakozni (szájtátva ámulni) nem fog... (mondom ezt azért, mert én majd leestem a székről annyira tetszett a dolog, és puff neki már az első hozzászóló agyoncsapja a poént... Na schön!)

tévedés! Miden út kómába vezet!

vannak benne nagyon jók, csak az a baj vele hogy nagyon kiszámítható az egész... (ha érted mire gondolok) mellesleg bámulatosnak tartom, hogy mennyiféleképpen meg lehet halni!

valószínű lesz...

neméppen ufós, de mindenesetre furcsa.... Egy ismerősöm még régebben (még a szociban) átmászott a kertjük végén lévő TSZ gyümölcsösbe lopni, de ahogy pár lépést tett a tiltott területen, hirtelen valami hatalmas erejű fénnyel világította meg hátulról és bevilágított előtte még legalább egy kétáras területet. Persze ahogy hátranézett a fény hirtelen kialudt (tegyük hozzá semmiféle fényforrás nincs a közelben). Én csak tőle hallottam az esetet, de mindenesetre ő maga nagyon meg van győződve hogy nem képzelgett, meg ilyesmi, meg hogy az egész igaz... Azóta is mély átéléssel meséli a sztorit, mi pedig leplezett zavartsággal mosolygunk rajta....

én erre jutottam...