franek62

Egely György - Vízautók....Antigravitáció A ‘70-es években egy Moszkvics 407-es haladt Medgyesegyháza felé, amikor rendőrök állították le. Felnyitották a csomagtartót: csempészárura és PB-gázzal hajtott autóra vadásztak. Először jó fogásnak látszott, mert az autóban nem volt benzintartály, ám PB-gázpalack sem. Csak egy kis víztartály meg egy teherautó-akkumulátor. Akkor mi hajtotta? Az első részben ennek az autónak a felépítéséről, működési elvéről olvashatunk, megismerhetjük elkészülésének és bukásának történetét. Több hasonló találmány elve és sorsa is azonos: itt lenne még keresnivaló… Ugyanez mondható el az itt ismertetett antigravitációs készülékek, effektusok elveiről, sorsáról. Ez a könyv a Tiltott találmányok és a Borotvaélen folytatása, de jóval több konkrétumot tartalmaz, melyek az elmúlt 10 év során gyűltek össze… A kötet három rövidebb írással zárul: Dávid Mihály mérnök harminc éve jött rá arra, hogyan lehet évekre előre kiszámolni a várható időjárást. Megbízható előrejelzéseit azóta tízezrek használják. De olvashatunk arról is, hogy számításai szerint mikor lesz vége a globális éghajlatváltozásnak. Sarkadi Dezső fizikus írása a dinamikus gravitációs hatásokról szól, melyeket kísérleti eredményekkel támaszt alá. Tassi Tamás mérnök cikke pedig egyszerű és szellemes magyarázatot kínál a relativitáselmélet értelmezéséhez. pdf 3mb [Hidden Content]

Egely György - A kulcs a negyedik dimenzióban! „A Központi Fizikai Kutató Intézetben sokáig foglalkoztam a hirtelen forrásba jövő folyadékokkal kapcsolatos számításokkal, a buborékok és a folyadék közötti kölcsönhatásokkal. Egy idő múlva már álmomban is tudtam, mennyi energiát adhat vagy kaphat egy gömb alakú, gáz halmazállapotú kőzet a környezetétől. És amikor először láttam fotón, hogyan csinált a gömbvillám egy tizedmásodperc alatt a sáros talajból üvegsalakot, tudtam, hogy ez olyan terület, amit lehet is, érdemes is kutatni.” „Ma a gömbvillám még alig-alig ismert, szórványosan előforduló jelensége a természetnek, igazán komolyan nem figyelnek rá; túlságosan furcsa és ritka ahhoz, hogy tudományos program legyen, s a tetejébe eddig még csak véletlenül sem sikerült mesterségesen előállítani.” „Abban biztos vagyok, hogy a feladat három térdimenzióban nem oldható meg, de az is biztos, hogy a végső, tökéletes megoldásig még hosszú az út.” pdf 44mb [Hidden Content]

Egely György - Bevezetés a tértechnológiába 1-2-3. pdf 951mb [Hidden Content] [Hidden Content] [Hidden Content] [Hidden Content] [Hidden Content] [Hidden Content]

Egely György - Gömbvillám Tárgyakat tüntet el… fémdarabok puhulnak meg a környezetében… mozgó járműveket követ… ablaküvegen párologtat lyukat… vályogfalakat fúr ki – csupa olyan tulajdonság, mellyel szemben értetlenül állunk. A gömbvillám talán az utolsó természeti jelenség, amit alapjaiban nem értünk. S nem is érthetjük, míg a megszokott három térdimenzióban gondolkodunk! – állítja Egely György, a kötet szerzője. Lépjünk hát ki ismert terünkből, és képzeljük el a gömbvillámot négy térdimenziós folyamatként! A negyedik térdimenzió nem fikció, hanem lehetőség egy fejlett technikára, mellyel talán megoldható a „matató ménkű” rejtélye. pdf 107mb 1992 [Hidden Content]

Bagossy Brothers Company - Csillag Az Égen 2024 Teljes hossz:82p Teljes méret:191mb Típus: MPEG-1 Audio layer 3 Átlagos bitráta: 320 Kbps Mintavételezési frekvencia: 44.0 KHz Műfaj: pop Év:2024 01.Csillag az Égen.mp3 02.Olyan Ő.mp3 03.Álmodj Énnekem.mp3 04.Elviszlek.mp3 05.Néked Szólnak a Harangok.mp3 06.Kocsis.mp3 07.Vakít a Kék.mp3 08.Maradj Így.mp3 09.Add Vissza.mp3 10.Fészkelek.mp3 11.Elment az Én Rózsám Rég a mélyben.mp3 12.Csak az Ég Tudja.mp3 13.Iszom a Bort (Kollár-Klemencz László).mp3 14.Sanyika.mp3 15.Van Ez a Hely.mp3 16.Visszajövök.mp3 17.Kettőből Egy.mp3 18.Hegedűs.mp3 19.Van Egy Ház.mp3 [Hidden Content]

Honeybeast - Páratlan (2024) Teljes hossz:30p Teljes méret:70mb Típus: MPEG-1 Audio layer 3 Átlagos bitráta: 320 Kbps Mintavételezési frekvencia: 44.0 KHz Műfaj: pop Év:2024 01.Bukta.mp3 02.Pillangók.mp3 03.Kavarog.mp3 04.Nyuszi.mp3 05.Másnap.mp3 06.Csokipapír.mp3 07.Nyomod.mp3 08.MTM24.mp3 09.Páratlan.mp3 10.Fel!.mp3 [Hidden Content]

Lóci Játszik - Best Of (2024) Teljes hossz:39p Teljes méret:92mb Típus: MPEG-1 Audio layer 3 Átlagos bitráta: 320 Kbps Mintavételezési frekvencia: 44.0 KHz Műfaj: pop Év:2024 01.Nem táncolsz jobban, mint én.mp3 02.Te leszel a feleségem.mp3 03.Panelparadicsom.mp3 04.Napölel.mp3 05.Te ennél többet érdemelnél.mp3 06.Két házunk van.mp3 07.Ó nincs.mp3 08.Szociálisan érzékeny dal.mp3 09.Egy lassú.mp3 10.Annak jobb.mp3 11.Ott mennek a jócsajok.mp3 12.Minden úgy jó ahogy van.mp3 [Hidden Content]

Presser Gábor - MUNKAKÖNYV1. (versdalok) (2024) Teljes hossz:68p Teljes méret:153mb Típus: MPEG-1 Audio layer 3 Átlagos bitráta: 320 Kbps Mintavételezési frekvencia: 44.0 KHz Műfaj: pop Év:2024 01.Ajánlás.mp3 02.Xénia.mp3 03.én vétkem.mp3 04.Napszakokba és szerelembe.mp3 05.Ki őriz mit.mp3 06.Az emlékiratok utolsóutáni mondata.mp3 07.Játsszatok rajtam.mp3 08.Van úgy hogy reccs.mp3 09.Kikötő blues.mp3 10.Egy Pilinszky-dallam.mp3 11.Túlcsorduló haiku a szépségről.mp3 12.Metaakusztika.mp3 13.Epitáf.mp3 14.Ima.mp3 15.Téli tájkép Az emlékiratok utolsóutáni mondata.mp3 16.Dalciklus5 (Mint sötétet a fény).mp3 17.Amiről nem volt szó.mp3 18.Ahogy.mp3 19.Ha végig csordul.mp3 20.Dalciklus2 (Úgy örültem jöttödön).mp3 21.oly sok sötét volt éjjelent.mp3 22.bakelittolvaj motozom üres.mp3 23.Elégia a kiránduló kedveshez.mp3 24.Megérintettél.mp3 25.credo.mp3 26.Valaki jár a fák hegyén.mp3 27.Kosztolányi-hommage.mp3 28.DAL.mp3 29.Könnyű fény.mp3 30.forradalmárok kora.mp3 31.Madárzsoké.mp3 32.b-moll szonett A szerelem megemel....mp3 33.Sóhajnyi vers a szerelemről.mp3 34.Slágermuterka búg a lófagyi.mp3 [Hidden Content]

Michael Vickers - A római világ (A múlt születése) Róma története a Tiberis parti szegény kezdetektől a Földközi-tenger térsége és Európa jelentős része feletti hatalom kiterjedéséig tart, vagyis az i. e. 800 körüli időszakban kezdődött és időszámításunk első évszázadaiban ért véget. Lenyűgöző sikertörténet ez. Az ókori írók jóvoltából meglehetősen jól ismerjük a fejlődés főbb vonalait, a hézagokat pedig a régészet tölti ki, és szolgál felbecsülhetetlen tájékoztatással például Róma városa legrégibb lakosainak vagy etruszk szomszédaiknak anyagi kultúrájáról. Az archeológia világítja meg, hogyan lett Róma a jelentéktelen államból a Földközi-tenger térségének vezető ereje mind politikai, mind művészeti tekintetben, és mutatja meg, hogyan közvetítette főként a görög kultúrát a Földközi-tenger medencéjének keleti részéből nyugat felé. A régészet nyújt betekintést abba is, hogy a római birodalom különböző helyi hagyományokkal rendelkező népei hogyan olvasztották magukba a görög-római eszméket. A Palatinuson például a korai vaskor kunyhóinak maradványai Róma szerény eredetére emlékeztetnek; az Ara Pacis domborműveinek tartózkodó eleganciája – bevándorolt görög szobrászok faragták az i. e. 1. század utolsó éveiben – arra vet fényt, hogyan lehetett látvánnyá formálni azokat a római politikai eszméket, amelyeknek gyökerei az öt évszázaddal korábbi Athénba kapaszkodtak; az Inchtuthilban, a skóciai Pertshire-ben nagy szakértelemmel lerombolt erődített tábor pedig impozánsan bizonyítja a római katonai gépezetnek még a visszavonuláskor is érvényesülő szervezőképességét. A régészek különféle módon tájékozódnak a római kultúráról, a közös tényező azonban mindig az anyagi maradványok iránti érdeklődés, akár terepen vagy laboratóriumban. Az egyik régész talán a művészettörténész szemével vizsgálja Róma emlékeit: a másikat főként az emberi környezet története érdekli. Az egyik talán a római császárképmások katalógusát állítja össze, a másik talál Warwickban egy római poloskát, és máris drámai bizonyítéka van rá, milyen kényelmetlen körülmények között éltek edzett őseink. Mi ebben a könyvben egyforma érdeklődéssel követjük nyomon, hogy a középkori, a reneszánsz és a modern ember milyen módon fordult a római múlt felé, hogyan tanulmányozta és tolmácsolta ezt a múltat. pdf 198mb 1985 [Hidden Content]

Michael Rogers - A hódító Iszlám (A múlt születése) Az Ezeregyéjszaka meséinek színterét elénk varázsló építészeti emlékek – mecsetek, kegyhelyek, paloták, minaretek, sivatagi várkastélyok, citadellák, fürdõk- leírása szolgál keretül a szerzõ számára, hogy megismertessen bennünket az iszlám kialakulásával, villámgyors terjedésének titkával, a hatalom gyakorlását elõsegítõ politikai és intézményrendszer kialakulásával. Elkalauzol a nem mohamedán hitûek számára tiltott övezetbe, ahol évszázadok óta a Kába áll, az a fekete lepellel borított kocka alakú építmény, amelyben a legendák szerint a bibliai Ábrahám lábnyomát õrzõ Fekete kõ található, továbbá a Salamon temploma helyén épült jeruzsálemi Sziklamecsetbe, s az alkudozók zsivajától hangos szúkokba, az útvesztõkhöz hasonló bazárnegyedekbe. A gazdagon illusztrált könyv lapjain egy különös világ tárul fel, amelynek kultúrája kevéssé ismert a magyar olvasó elõtt, éppen ezért nyújtanak hasznos eligazítást a térképek, rekonstrukciós rajzok és az arab fogalmakat, elnevezéseket megmagyarázó kislexikon. Az iszlám mindenekelõtt rendkívül gyors elterjedésérõl nevezetes. Születését a 622. esztendõre teszik, ekkor települt át Mohamed Mekkából Medinába. Még két nemzedéknyi idõre sem volt szükség, és az egyik irányban már eljutott az Atlanti-óceánig, a másikban Közép-Ázsiáig. Nem kevésbé rendkívüli, hogy az ily gyorsan meghódított területekre – az európai országok kivételével – utólag is mindenütt nagy hatást gyakorolt, s késõbb Dél-Ázsiában és Afrikának a Szaharától délre esõ vidékein is elterjedt. Történelme folyamán számos eltérõ hagyományú, szokású és nyelvû nép került a hatása alá. Joggal vetõdik fel tehát a kérdés, vajon létezik-e egyáltalán olyan közös kultúra és mûvészet, amelyet indokoltan iszlámnak lehet nevezni. Ez a könyv úgy igyekszik megválaszolni ezt a kérdést, hogy az írásos források fényében vizsgálja azokat a helyeket és emlékeket, amelyek az iszlám történetének elsõ nyolcszáz esztendejébõl fennmaradtak, tanulmányozza magukat az épületeket, azok alaprajzát, elrendezését, stílusát és díszítését. Az újabb régészeti kutatások ellenére még mindig sok tennivaló vár az ásatókra. Az iszlámmal foglalkozó régész legfontosabb vizsgálati anyaga a máig megõrzõdött emlékek. A modern tudomány ma már képes arra, hogy a hozzáférhetõ nagyszámú, változatos forrásból szerzett tények és adatok megfelelõ értékelése révén felidézze a középkori iszlám múltat, de ezek a szakmunkák nem a nagyközönséghez szólnak. Vannak ugyanis leküzdhetetlen akadályok: a régész leírhatja, milyenek voltak az épületek, ám az intémények, amelyek helyet kaptak bennük,nem mindig fejlõdtek velük összhangban. Az intézményeket tehát a történészeknek vagy a jogtudósoknak kell értelmezniük. Mivel az iszlám mélységesen konzervatív vallás, sok minden kiderül abból, hogy milyen újításokat utasít el. Kedvezõ esetben a jogi és történeti források teljesebbé teszik a fennmaradt építészeti emlékek és a rajtuk látható feliratok tanulmányozása során szerzett tudásunkat. A korabeli Bagdadból azonban, amely 1258-ig az Abbászida kalifátus székvárosa volt, jóformán semmi sem maradt, az egykori várost a középkori topográfusok leírásaiból ismerjük. A keleti kalifátusnak (Masrik) is csupán néhány nagyvárosában – Sirázban, Nisápúrban vagy Mervben – õrzõdtek meg emlékek. Ami pedig a tunéziai Kairouánt, Córdoba után a nyugati iszlám (Maghrib) második legnagyobb középkori városát illeti, történeti forrásait még nem dolgozták fel megfelelõen. pdf 146mb 1987 [Hidden Content]

John Waechter - Az ember őstörténete (A múlt születése) „Az ember korai története bonyolult mozaik, amelynek egyes darabjait több tudományág, a geológia, a botanika, az állattan és a fizika egyaránt vizsgálja. Az őstörténész persze számos forrásra támaszkodhat. Könyvünk nem csupán ennek az őstörténetnek a vázát akarja összeállítani, hanem igyekszik megvilágítani azt is, hogy a mozaik egyes darabkáiból hogyan lehet mind teljesebbé tenni a képet az emberiség régmúltjáról.” pdf 100mb 1988 [Hidden Content]

Nicholas Postgate - Az első birodalmak (A múlt születése) A Tigris és az Euphratész, illetve a Nílus völgyét gyakran a közel-keleti civilizáció ikerbölcsőjének nevezik. Valóban igaz, hogy a görögség és a rómaiak Közel-Kelettől örökölt, és sajátjukkal alakított kulturális hagyományai ebből a két nézőpontból származnak. Egyiptom és Mezopotámia azonban – bár nagyjából egy időben születtek – korántsem egypetéjű ikrek. Egyiptom egyöntetűségével – egy uralkodó, egy folyó, egy nyelv és egy nép – szembeállítva, Mezopotámia a népek és dinasztiák zavarba ejtő egyvelegének adott otthont. Amikor a civilizáció i. e. 3000 körül, a mai Irak déli részén felvirradt, a sumereket találjuk ott megtelepülve. Eredetük ismeretlen. nyelvük ellenállt minden más nyelvvel történő rokonítási kísérletnek, pedig megpróbálkoztak a baszkkal, a magyarral és a kínaival is. Rajtuk kívül délen és az Euphratész mentén feljebb akkádok éltek, akik, úgy sejtjük, valaha nomádok voltak az Arab-sivatagban, mint ma a beduinok, és akárcsak ezek, sémi nyelvet beszéltek. A letelepült lakosság a délnyugati határtérségben egész történelme során kilátástalan harcot vívott az effajta betolakodó törzsekkel: először az akkádokkal, az asszírok és babilóniak őseivel, azután az amurrúkkal, az arámiakkal és végül az arabokkal. Mindegyikük nyelve a sémi nyelvcsaládhoz tartozik, s idővel mindannyian beleolvadtak a letelepedettek közösségébe. Nem ők voltak az egyedüli jövevények: északkeleten minduntalan vad és – ellenfeleik szerint – barbár hegyi népek bukkantak fel. Jóllehet általában megelégedtek függetlenségük megőrzésével, legalább két ízben – a gutik i. e. 2 l50 körül és a kassúk 1500 1150 körül elözönlötték és uralmuk alá hajtották a déli területeket. Sumertől közvetlenül keletre Elám országa terült el, fővárosa Szúza volt. Ez az ország, habár szomszédai politika és kulturális tekintetben háttérbe szorították, a 3000 éves együttélés során megőrizte egyéni sajátosságait… Alig másfél évszázaddal ezelőtt a mezopotámiai világról még nem tudtak többet, mint amit görög történetírók homályos tudósítása elmondott, az asszír királyok pedig csupán félelmetes nevek voltak az Ószövetségből. Ma tudjuk, hogy előttünk mintegy 2500 évvel a Tigris és az Euphratész völgye olyan társadalomnak adott otthont, amelynek műveltsége az egész Közel-Kelet tudományos és műszaki központjává és máig fennmaradt üzleti, valamint közigazgatási módszerek szülőhelyévé tette ezt a vidéket. Az íráshoz használt agyagtáblák tartósságának köszönhetően Mezopotámia írnokai nemcsak irodalmi műveket és katonai győzelmekről szóló beszámolókat hagytak ránk, hanem mindennapi életük legapróbb részleteit is. Így a régészeknek páratlan lehetőségük van arra, hogy az ősi nyelvek szakértőivel együtt rekonstruálják annak a társadalomnak a szerkezetét és fejlődését, amely az első írástudó civilizációt megteremtette. pdf 47mb 1992 [Hidden Content]

László Ervin - Világváltás Egy új kor hajnalát vagy az összeomlás végnapjait éljük? válaszúthoz közeledünk: az egész világot érintő fordulóponthoz. A túlélésünk vált kétségessé. Rajtunk múlik, hogy összeomlás következik vagy áttörés egy új típusú világ felé. Erről szól László Ervin új könyve. Tudományos kutatások eredményeire támaszkodva elemzi az emberiséget válasz út elé állító környezeti és társadalmi veszélyeket. De ennél sokkal többet is tesz: az átalakulásnak ebben a drámai korszakában „útikalauzt” nyújtó új szemlélettel áll elő. A legújabb tudományos eredményeket felhasználva vázol fel egy új világképet: a világunkban a kvantumjelenségektől kezdve a bioszféra evolúcióján át egészen a csillagrendszerekig sokkal nagyobb a koherencia, mint ahogy azt korábban képzeltük. Ha sikerül megértenünk a változó világunk összefüggéseit és kialakítanunk egy új, egységen alapuló világképet, akkor már a megérzéseinkre és a bölcsességünkre támaszkodva magabiztosan haladhatunk előre. László Ervin a párizsi Sorbonne Egyetemen a legmagasabb tudományos fokozatot szerezte meg, négy egyetem választotta díszdoktorává (az Egyesült Államokban, Kanadában, Finnországban és Magyarországon). Számos díjjal tüntették ki, többek között 2001ben megkapta a japán békedíjat, a Goidíjat, 2004-ben pedig Nobel békedíjra jelölték. Filozófiát, rendszerelméletet és jövőkutatást adott elő különböző egyetemeken az Egyesült Államokban, Európában és a Távol-Keleten. A nemzetközi humanitárius és kutatásszervező központnak, a Budapest Klubnak alapítója és elnöke, a General Evolution Research Group (Általános Evolúciókutató Csoport) alapítója és igazgatója. Több mint 70 könyv szerzője, könyveit 20 nyelvre fordították le. Jelenleg Olaszországban él. pdf 65mb 2008 [Hidden Content]

Gubcsi Lajos (szerk.) - 1000-1100 évvel ezelőtt Magyarok a Kárpát medencében A 895–896-ban a Tisza, majd a Duna vidékén hazát talált magyarság néhány év alatt betöltötte a teljes Kárpát-medencét, egyben egyesítette az itt élő kisebb népeket. 907-ben, a pozsonyi csatában egész Európának megmutatta, hogy megvédi új hazáját. A csaknem évszázados európai katonai „kalandozások” után véglegesítette határait, tekintélyét, fejedelmei, majd első királya, István révén elfoglalta megbecsült helyét Európában, amelynek aztán majd egy évezreden át védőpajzsa lett. Most, 1100 évvel később, történetesen akkor, amikor Magyarország tölti be a 27 tagállamból álló Európai Unió elnöki tisztét, tisztelettel tárjuk olvasóink elé első európai lépéseinket, azt az időt, amikor végleges hazát teremtettünk a Kárpát-medencében a magyaroknak és a velünk együtt oly sokáig békében élő népeknek” – írja előszavában dr. Gubcsi Lajos, a könyv szerkesztője, a Zrínyi Média ügyvezetője. pdf 20mb 2011 [Hidden Content]

Georgina Herrmann - Perzsa reneszánsz (A múlt születése) "A múlt születése sorozat legújabb kötete a mintegy négyezer éves iráni kultúra történetének azzal az ezeréves időszakával foglalkozik, amely Nagy Sándor halálától az iszlám hódítás koráig telt el. Ez a korszak, amelyet a Szeleukidák, párthusok és szászánidák uralma fémjelez, valóban a perzsa újjászületés kora. Ekkor valósul meg Nagy Sándornak az az álma, hogy Kelet és Nyugat kultúrája egyetlen hatalmas birodalomban egyesüljön. Elképzelését részben a Szeleukosz hadvezér által alapított dinasztia tagjai, részben – meglepő módon – az őket követő egykori nomád néptörzs, a párthusok váltották valóra. A korszak második felére pedig egy új iráni nemzeti dinasztia, a magukat a dicső Akhaimenidák törvényes örököseinek valló Szászánidák uralkodása alatt megszilárdul egy virágzó, a környező népeket is leigázó, óriás birodalom, amellyel beköszönt az iráni kultúra fénykora, a perzsa nemzeti irodalom kialakulásának, a gazdaság és kereskedelem virágzásának a kora. Georgina Herrmann könyvének azon túl, hogy a sorozat egyik legolvasmányosabb darabja, az adja különös értékét, hogy a perzsa középkornak azt a jelentős, ám feltűnően kevéssé ismert korszakát tárgyalja gazdag képanyag segítségével, amelynek számos hatása napjainkban is kimutatható. Mert a jog, az adózás, a közigazgatás ekkor kialakult rendszere lényegében változatlan maradt az arab uralkodók idejében, „szászánida” ezüsttárgyakat és selymeket még az iszlám első évszázadaiban is készítettek, a remek mívű mongol stukkók a párthus kori stukkókból fejlődtek ki, akárcsak a Szafavidák egész homlokzatot beborító kárprázatos csempemozaikjai, míg Európában a lovagrend és a középkori harcmodor származik a párthusoktól és Szászánidáktól. A „perzsa reneszánsz” azonban nemcsak hatásaiban, hanem tárgyi emlékeiben is gazdag. Olyan páratlan műalkotások fémjelzik, mint Assur királyi palotája, Qaleh-e Jazdagird felséges vára, Takht-e szoleimán rejtélyes tűztemploma, a niszai ivókürtök és I. Ardasír lenyűgöző szikladomborművei: tanúi mind annak a kornak, amely máig élő vallások, filozófiai irányzatok sokféleségét is megteremtette." pdf 75mb 1977 [Hidden Content]

Edward Kidder - Az ősi Japán (A múlt születése) Robbanásszerű technikai-technológiai fejlődés, mellette az ősi hagyományok, szigorú szokások őrzése – két véglet, amely egyaránt jellemzi Japánt. Hiába pusztítottak a szigeteken gyilkos polgárháborúk, hiába sújtották természeti katasztrófák, elemi csapások, a régészek számára Japán történelme kristálytisztán áttekinthető, mert a japánok oly módon halmoztak egymásra kulturális szokásokat és társadalmi gyakorlatokat, hogy alig-alig vetettek el belőlük valamit. „A régi hagyományokhoz való kitartó ragaszkodásuk a romba dőlt épületek és szobrok rendszeres restaurálásához vezetett az évszázadok során, a kézművesség hagyományai pedig a ami napig fennmaradtak, s a szobrászok most is a régi eljárások szerint munkálják meg hagyományos szerszámaikkal az anyagot – és az ősi szellemben.” Mégis, elsősorban a kutatórégész vizsgálódásai és ásatásai segítenek hozzá, hogy teljesebb legyen a kép az ősi társadalom közösségi természetkultuszáról, hiedelemvilágáról, gazdagok és szegények anyagi kultúrájáról. „Ez a könyv a japán föld és nép eredetének vizsgálatát tűzte ki célul. A kötetben közölt felfedezések szinte kivétel nélkül az utóbbi harminc évben születtek, de hátterükben ott áll a japán mitológia, s ott vannak az i. sz. 1. évezredből fennmaradt kínai és japán nyelvű írott emlékek. A japán őstörténet mélyen visszanyúlik a paleolitikumba, s pillanatnyilag több feltárásra kijelölt terület található itt, mint bármely más országban. A szigetlakók nemzedékeinek kultúrája, táplálkozása, hiedelemvilága, lakáskörülményei kezdenek alakot ölteni a szemünk előtt. Kiderül, hogy a Kínából átvett rizskultúra és vasöntés, a Koreából átszármazott buddhizmus hozzáidomult egy hierarchikus társadalom közösségi természetkultuszának és samanizmusának korábbi hagyományaihoz. A régészeti kutatás nem mindenütt kapcsolódik ásatáshoz: a templomok restaurálása során régi építőik keze nyoma is sok mindent elárult; a kőalapzatok felfedték letűnt paloták, templomok és városok alaprajzát, helyzetét, nagyságát és szerkezetét. Újabban azonban az ilyen területeken is gyakran feltárják ásatással…” – írja bevezetőjében Edward Kidder. pdf 73mb 1987 [Hidden Content]

John Reich - Az ősi Itália (A múlt születése) A múlt születése sorozat e kötete azért számíthat az olvasó érdeklődésére, mert olyan korba vezet el a Földközi tenger középső térségében, amely mintha ködbe veszett volna az utókor elől, Hiszen „nemcsak az ősi Itáliáról tudunk keveset, hanem még a korai vaskorban élt népekről gyűjtött ismereteink sem számottevőek. Az etruszkok – pedig Itália nem római kultúrájú népei közül őket ismerjük a legjobban – mindmáig a »titokzatos nép« őstípusát testesítik meg, s ezt a mítoszt hasztalan igyekeztek a tudósok eloszlatni. A többi népről, a daunusokról, a picenumiakról és társaikról szinte mit sem tudunk… A megoldás a régészek kezében van. Az Olaszországban nemrégiben végzet ásatások bizonyítják, hogy a korai vaskori Itália számos emlékét rejti még a föld. Az elmúlt harminc évben a Földközi-tenger térségének alighanem erről a területéről származik a legtöbb új információ… Könyvünk kísérletet tesz az újabb felfedezések összefoglalására és arra, hogy összefüggő ismertetést adjon róluk. Céljából fakadóan tehát csak afféle időleges beszámoló” – írja a szerző John Reich igen szerényen. Pedig Az ősi Itália című könyvével gazdag régészeti anyagot, friss tudományos eredményeket és az új felfedezések izgalmát kínálja az olvasóknak. Szokatlan nyíltsággal ír a kutató gondjairól is, a leletek és az írott források egybevetésének a nehézségeiről, a régészet és a múlt kutatásával foglalkozó tudományok belső fejlődési problémáiról. Munkája során annak a kornak az Itáliáját pásztázza végig, amelyben a római világhatalom még a jövő ígéretének sem látszott. De kitekint a Mediterráneum egészére is, ahol a görögség és a föníciai kereskedelem volt a két meghatározó tényező. Azokról a népekről pedig, amelyek oly nagyszerű alkotásokat hoztak létre, mint a Todi Mars, a Malavolta-fej – az umber szobrászat remeke – vagy az etruszk harcos bronzszobra, rokonszenves kérdésekkel rajzol hol határozottabb, hol halványabb körvonalú képet a szerző. A könyv ismeretanyaga lenyűgözően nagy, közlésmódja gördülékeny. Gazdagon illusztrált, rendkívül színes, olvasmányos munka, amely korszerű ismereteket kínál mindazoknak, akiket foglalkoztat az európai kultúra kialakulása, örökségünk születése.pdf 88mb 1987 [Hidden Content]

Matt Ridley - Génjeink Az új évszázad vélhetően legjelentősebb tudományos felfedezése, az emberi genetikai állományt tartalmazó 23 kromoszómapár feltérképezése majdnem annyi kérdést vet fel, mint amennyire válasszal szolgál. Kérdéseket, amelyek mélyrehatóan fogják megváltoztatni a betegségekkel, élettartammal vagy a szabad akarattal kapcsolatos gondolkodásmódunkat. Kérdéseket, amelyek hatással lesznek további életünkre. A Génjeink egyedülálló bepillantást nyújt e hihetetlen, igazi áttörést jelentő eredmények rejtelmeibe. Matt Ridley minden egyes kromoszómapárról egy-egy újonnan felfedezett gént ragad meg, és rajtuk keresztül részletes képet fest fajunk és őseink történetéről, az élet hajnalától a jövő gyógyászatának lehetőségeiig. A Huntington-kórtól a daganatos betegségekig, a génterápia alkalmazási lehetőségeitől a fajnemesítés rémképéig Ridley sorra veszi azokat a tudományos, filozófiai és etikai kérdéseket, amelyek a genetikai állomány feltérképezésének eredményeként merülnek fel. Ez a könyv megvilágítja, hogy mit jelenthet e tudományos mérföldkő nekünk és gyermekeinknek, és mit jelent az egész emberiségnek. pdf 61mb 1999 [Hidden Content]

Mária Hajková - Mit főzzünk burgonyából? pdf 12mb 1989 [Hidden Content]

A.Bryant Ph.Galde - A kristálykoponya üzenete Ki készítette? Miért? És hogyan? Ez csak néhány a számos kérdésből, amelyekről ebben a világ legelképesztőbb, legmisztikusabb leletéről, a kristálykoponyáról készült tanulmányban olvashat. A koponya állítólag Atlantisz 12000 éves túlélője, és eddig még feltáratlan ismereteket rejt magában az emberiség és a világ eredetéről. A múzeumok és az egyetemek csak két életnagyságú, kvarckristályból megformált koponyát ismernek el. A híres Mitchell- Hedges koponya – amelyről ez a könyv szól – a tökéletesebb. Milyen megdöbbentő eredményekre vezetett a tudományos szakértők által végzett törvényszéki rekonstruálás? Hogyan használták ősi papok jóslásra a koponyát? Milyen csodálatos hatással van azokra, akik megérintik vagy pusztán csak megtekintik a koponyát ábrázoló képet? Miért van itt? A kérdésekre választ kaphat ebből az új, érdekes könyvből. A képeket a biokristálytan szakértője, Frank Dorland készítette, aki hat évig tanulmányozta és vizsgálta a kristálykoponyát. pdf 3mb 1992 [Hidden Content]

David Oates Joan Oates - A civilizáció hajnala (A múlt születése) „Földünk számos pontján különböző időpontokban születtek és tűntek le civilizációk. Más-más okok hozták őket létre, de volt egy közös vonásuk: mindegyik rendelkezett olyan természeti adottságokkal, amelyek virágzó gazdaság kibontakozását, s a hozzá kapcsolódó társadalmi intézmények fenntartását elősegítették. Mivel egyetlen kötet aligha adhatna képet róluk, s két régész erejét mindenképpen meghaladná a feladat, ez a könyv két okból is a Közel-Keletet választotta tárgyául. Először is azért, mert ez a térség szolgáltatja a legkorábbi s talán a legismertebb példát arra a folyamatra, amelynek során az első földművelő települések írástudó, városlakó közösségekké formálódtak. Másodszor, mert ezek a közösségek teremtették meg annak a mezopotámiai kultúrának az alapját, amely nemcsak közvetlen földrajzi környezetére, hanem az európai civilizáció forrását jelentő mediterrán területek kultúrájára is nagymértékben hatott… Az utóbbi kétszáz esztendőben a Közel-Kelet gyakran volt színtere különböző európai hatalmak vetélkedésének, mivel itt haladtak át az Indiába, illetve a Távol-Keletre vezető útvonalak. Nem meglepő tehát, hogy a régiségek iránt a diplomáciai szolgálatok tagjai és az utazók kezdtek elsőként érdeklődni. Figyelmüket azonban hosszú ideig az ősi civilizációnak csak a látványos emlékei kötötték le. Részben azért, mert ők a bibliai elbeszélések illusztrációit látták bennük, részben azért, mert az ember legrégebbi múltjáról való gondoskodás, következésképpen az őstörténet tanulmányozása Európában is csak alig több mint száz évvel ezelőtt kezdődött el. Könyvünkben nyomon követjük az őstörténet tudományának kialakulását, s azt is, hogy e tudomány révén – főleg az utóbbi három évtizedben – milyen mértékben gyarapodtak az ismeretek a Közel-Kelet legkorábbi településeiről. A legtöbb kutatási eredmény, amellyel foglalkoznunk kell, az utóbbi harminc évből származik” – írják könyvükről a kötet szerzői, David és Joan Oates. Pályájukat a nimrudi (Kalhu) ásatásoknál kezdték. David Oates ma a londoni egyetem elő-ázsiai régészeti professzora, s elsősorban Észak-Mezopotámia történeti tájegységeinek gazdasági és politikai életével foglalkozik. Joan Oates ásatásai Mandali térségében – amely e könyvben is több helyütt szóba kerül –, az élelemtermelő közösségek korai történetében egy fontos átmeneti szakaszt tártak fel. Ő egyébként a gazdaságtörténeti régészet elismert szakértője lett, jelenleg az elő-ázsiai régészet professzora Cambridge-ben. E méltán világhírű munka olvasmányként is lebilincselő, tudományos igényű és értékű írásmű: az emberiség történetének egy olyan korszakát mutatja be, amely szinte teljesen ismeretlen a magyar olvasók előtt. pdf 64mb 1976 [Hidden Content]

D.W. Harding - Az őskori Európa (A múlt születése) pdf 130mb 1985 [Hidden Content]

Alan Johnston - Az archaikus Görögország (A múlt születése) A múlt születése sorozat legújabb kötete az archaikus Görögországgal, az i. e. 1100 és 500 közötti évszázadok, a mükénéi civilizáció és a klasszikus kor közötti időszak eseményeivel, művészeti emlékeivel foglalkozik. A szájhagyomány útján terjedő és később lejegyzett irodalmi művek fontos dokumentumok e korszakról, de mivel a történetileg hitelesnek tekinthető adatok mitikus és meseszerű elemekkel keverednek bennük, különösen fontos szerep várt a régészetre: tárja fel azokat a tárgyi emlékeket, amelyek hozzásegítenek az archaikus görögség társadalmának, történelmének, vallásának, mindennapi életének megismeréséhez. A klasszikus korszak nagyszerű műalkotásai sokáig háttérbe szorították az archaikus kor iránti érdeklődést, holott ezekben az évszázadokban is páratlan remekművek keletkeztek: méltóságot sugárzó isten- és emberalakok szobrai, arcukon a híres „archaikus mosoly”, egyre fejlődő technikával és gazdagodó motívumkinccsel megalkotott, fekete- és vörösalakos vázafestmények, melyeken a korábbi korszakokban alkalmazott geometrikus díszítmények helyét idővel átvették a mitológiai jelenetek s mindennapi élet eseményeit – sportolók küzdelmét, temetést, mesteremberek munkálkodását – ábrázoló képek. A görög társadalom életében is jelentős vívmányokat hoztak ezek az évszázadok: a palota-központú királyságokból ekkor alakultak ki a városállamok, ekkor született meg az athéni demokrácia, s a görög kultúra hatása ekkor terjedt el az anyaország határain túl, az ebben az időszakban alapított gyarmatvárosokban. Maguk a görögök is ekkoriban vették át más kultúrák, főként a közel-keleti vallás és művészet számos elemét. A könyv gazdag képanyaga segítségével nemcsak a korabeli szobrászat és vázafestészet remekműveivel ismerkedhet meg az olvasó, hanem például az első görög pénzérmékkel, a korszak háborúiban használatos fegyverekkel és az építészeti emlékekkel is: lakóépületekkel és templomokkal (köztük a delphoi szentéllyel) és nem utolsósorban az ásatások helyszínével, magával a görög tájjal. pdf 73mb 1984 [Hidden Content]

Clive Foss Paul Magdalino - Róma és Bizánc (A múlt születése) pdf 119mb 1990 [Hidden Content]

A. Rosalie David - Az egyiptomi birodalmak (A múlt születése) Az olvasó először Egyiptom négyezer éves történelmével ismerkedhet meg: a homályba vesző kezdetek után fényes fellendülés következik az Óbirodalom korában, ezt követően hanyatlás az újjáéledés váltakozik, mígnem a nemzetközi nagyhatalommá váló ország tekintélye és gazdagsága az Újbirodalom korában eléri tetőpontját. Miután a szerző áttekintést nyújt az Egyiptomot felkereső egykori utazók, antik történetírók és felfedezők beszámolóiról, részletesen bemutatja azokat az eseményeket, régészeti ásatásokat, amelyek lázba hozták a világot: többek között a Rosette-i kő megtalálását, a hieroglif írás megfejtését, Tutanhamon sírjának feltárását. pdf 176mb 1986 [Hidden Content]