Dannyman

Kicsit félve írok ide, mivel nem szeretnék elkiabálni semmit de... megéri várni srácok. Mármint nem tudom mire, ki mire, de én vártam és meglett az eredménye. Vagyis nagyon úgy néz ki, hogy megvan. Boldog vagyok!

Mese a rózsáról Egyszer volt, hol nem volt, Volt egyszer egy mező. Eme mezőn folyt egy patak Rajta vízilevél és azon békákból egy csapat. A nap sütött az ég kék volt, Ekkor láték egy szempárt, mely derűs mint az égbolt. A tiéd volt az, és egyből tudtam: "Kellesz nekem" - s nem mozdultam, Vártam, figyeltelek: vajon kivel és merre mégy? Eme szerelemre lesz-e valaha remény? Úri hölgy voltál, a király leánya, Bátorságom tovaszállt: ez hát szerelmem átka? Aztán mégis úgy döntöttem, Én leszek a vőlegény, és te pedig a mátka! Lóra pattantam, és apád elé ballagtam. "Add nékem a királylányt, ő minden álmom!" "Nem úgy megy az!" - mondá, "Álld ki a próbákat! Rögtön itt van három. Ha teljesíted őket, talán tiéd lesz a lányom!" Első próbám az volt, hogy kutassam fel a rengeteget, És győzzem le a benne rejlő szörnyeteget. Feladatom elvégeztem: legyőztem a sárkányt, Ezzel megfékezve sok halált és járványt. A király hálás volt, de óvatosságra intett: "Van még feladat, nem csináltad meg mindet!" Majd felküldött a hegyekbe, a tudás próbájára, Hogy megkeressem és belépjek, az ősöreg portájára. Választ kellett adnom: hány csillag van az égen? És én feleltem: "-Annyi, mint tengernek vízében." A feladat megkívánta, hogy az öreget levigyem a várba, És elmondja ítéletét, és kiderült, mindez nem volt hiába: "Királyom, e legény egysmint gazdag s árva! Tudásának földeden sohasem lesz párja!" "Úgy - mondá a király akkor már csak egy dolog van hátra. A végső próba nem más, mint maga a türelem: leányom még nem áll készen, nem tudja, hogy mi legyen! Bátorságod és tudásod lenyűgözte, Ám a házas élet és a boldogság számára nem függ össze. Szeret téged, és veled akar lenni, De még nem kész érted mindent latba vetni. Immár századik esztendeje várok, Szerelmünk s gyümölcse, minden csak egy álom. S valóban: a végső próba mindközül a legnehezebb, Mivel felütötte fejét a szörny, melytől még most is reszketek: A kétely az, mely megpróbált áldozatául szedni, Vajon megéri-e örökre szerelmesnek lenni? Megéri várni rád? Felidézem szép szemed, És rájöttem szeretlek, s hogy tétováztam, döbbenet. Egyszer volt, hol nem volt, Volt egyszer egy mező. Eme mezőn folyt egy patak Rajta vízilevél és azon békákból egy csapat. Fent van a hold, csillagos az ég, S a puszta közepén térdepelek én. Több és több a kétség, Egyre fogy a remény, De mit ér az életem, Ha Te nem vagy enyém? --------------------------- Valentin-napra írtam pár hete, irodalomórára. Nagy siker lett, a lánynak is tetszett akihez szólt.

Egy harcművészet, vagy küzdősport felvétele nem is olyan nagy hülyeség. Körülbelül egy éve Wing-Tsun Kung-Fuzom, és sok téren megváltoztatott, ám a legfontosabb, hogy sokkal magabiztosabb lettem annak hatására. Lehet mondani, hogy hülyeség, de az biztos, hogy a harcművészetek adnak egy tartást, biztonságérzetet ami abban jelenik meg, hogy az önbizalmunk is megnő, amelyet a csajozásnál nagyon jól lehet kamatoztatni!

Superboy! *****! Ő a kedvenc... mondjuk így már minden világos, és basszus... szép húzás, erre nem számítottam!

Tatooine.

Őslakó --> ez a legjobban! Az egész film arról szól, hogy egy szobában beszélgetnek de... nagyon lehengerlő! Meg persze ott van még a Pillangóhatás, és a Donnie Darko, de utóbbit már mondták előttem.

Én is, csak nem Humor szekcióban... elég nagy idiótaság volt ide bemásolni, mert nem kizárt, hogy meg történt!

Annyit gondolkoztam már rajta, hogy írjak-e ide, de végül mindig úgy zártam le magamban, hogy áh ez nem is érdekes, meg segíteni sem segítek vele másoknak, de most úgy érzem muszáj ezt kiírnom magamból. Szóval van egy lány, akivel már negyedik éve osztálytársak vagyunk. Történt az, hogy beleestem az egyik kirándulás alkalmával, bár lehet, hogy csak az újdonság varázsa volt, mivel három év után azon az osztálykiránduláson kezdtünk el jobban beszélgetni. Kirándulás után felvett msn-re, és amint jobban megismertem kezdett megtetszeni. Persze aztán kiderült, hogy van egy srác a dologban és nekem esélyem sem volt, ezt már tudtam és meg is beszéltük, hogy csak barátok leszünk. Aztán jött a nyár, ami még a lány emlékét is kimosta az agyamból... ...csakhogy aztán beköszöntött az ősz, a suliidő. Persze akkor már nem éreztem nagyon semmit a lány iránt, de úgy hozta a sors, hogy szükségünk volt a másikra, konkrétan együtt táncoltunk. Aztán ahogy telt az idő egyre jobban megismertük egymást, kiderült, hogy már nincs senkije és újra elkezdett tetszeni, sőt még mélyült is a dolog részemről. Tudni kell, hogy ennél a lánynál minden összejött: esélyem volt arra, hogy elkápráztassam többször is, hogy megmutassam mennyi mindent tudok tenni érte, hát még ha járnánk... Persze kiderült, hogy őt az ilyen kápráztató dolgokkal nem lehet levenni a lábáról, sőt... de ez lényegtelen. Az a lényeges, hogy amikor úgy éreztem összejöhet, bepróbálkoztam: a végeredmény az lett, hogy csak barátok leszünk. Elmondta, hogy nagyon kedvel, de nem úgy ahogy én őt, viszont ha nem lennék az osztálytársa, lehet hogy megpróbálta volna velem. Elfogadtam döntését és szomorúan, de tengettem tovább mindennapjaimat. Csakhogy a táncpróbák még mindig tartottak, és nem "szabadultam" tőle: továbbra is együtt táncoltunk, beszélgettünk, msn-en is beszéltünk ésatöbbi, mintha mi sem történt volna. És bár nem kellett volna, egyre jobban beleestem és egyre jobban úgy éreztem, hogy hiba annyiban hagyni az egészet, meg kellene próbálnunk... és ez rajta is látszott és állítom, hogy a mai napig bejövök neki, csak nem akar engem, nem tudom miért. Szóval bepróbálkoztam másodjára is, a tánc lemente után, és úgy voltam vele mostmár akármi lesz: könnyebb lesz. A válasz ezúttal is nem volt, de beletörődtem. Amit akartam ezzel mondani: úgy érzem, hogy ő az igazi, az egyetlen és úgy érzem nem bírom nélküle... de nincs semmi bajom. Nem vagyok letörve, nem vagyok szomorú. Ugyanis ugyan ezt éreztem az előző lánynál akivel nem jött össze. Úgy gondoltam, hogy olyan lányt nem találok mint ő volt ( és ez igaz, mivel nincs két egyforma ember xD ) és hogy soha nem leszek szerelmes többet. Hát ez nem így van, mivel rátaláltam arra a lányra, akiről fentebb írtam. De persze azért hiányzik, és bánom sőt fáj, hogy elveszítettem: egy lánnyal sem találkoztam még aki ennyire különleges volt és fontos számomra... meg egyetlen lánnyal sem jutottam még odáig mint vele. És a szünet alatt nagyjából túlestem rajta, de a szívem mélyén egészen addig várni fogok rá, amíg nem találok egy másik különleges lányt. A lényeg drága barátaim: ha elhagynak vagy nem kellesz egy lánynak ( vagy épp fiúnak ) nem kell csüggedni! Lesz másik biztosan! Csak azt a kis időt lesz nagyon nehéz kivárni, amíg felbukkan a következő! Ennyit szerettem volna, remélem ezzel a kis szösszenettel kiszínesítettem valakinek azt az öt percét, amíg elolvasta. Ó és a fiúknak üzenem: figyeljetek oda a testetekre! Járjatok el konditerembe! Ne legyetek izomagyú kigyúrt állatok, de ha szálkás vagy, az sokat nyom a latba! ( Tapasztalat. )

metal4ever: nem bántásból, de azokhoz a tanácsokhoz, amiket a többiek leírtak én még ajánlanám a bátorságot. Két havonta, amikor előkerül a topic, te mindig előjössz, hogy adjunk neked tanácsot, majd "megfogadod" aztán pár hónap múlva, mintha mi sem történt volna, megint jössz tanácsokat kéregetni. Látod, a többiek szívesen adnak tanácsot, de jó lenne már egyszer arról olvasni, hogy be is próbálkoztál egy lánynál de nem sikerült vagy épp hogy sikerült! Ha nem teszel semmit, akkor nem is lesz semmi.

Tudom nem rám tartozik, de ha fáj neki, akkor csak neked volt jó? Vagy hogyisvanez?

anti141, nagyon gyanús vagy te nekem, épp az ablak felé bámultunk hmm? Valld be hogy te voltál!

Én örülnék egy 7. résznek, nagyon szerettem az összes Rockyt, kivéve a 4.-et, azon azt hittem bealszok Apollo halála után... Szerintem a 6. rész hozta az előző részek színvonalát, habár nem lett olyan jó, mint az első kettő. És szerintem hihetetlen sem volt, rókabőrhöz képest eléggé logikus sztorivezetést kapott, ilyen kb. a való életben is megtörténhetne. ( Max. azért nem, mert a kihívást elutasították volna. ) És nem értem miért szánalmas az, hogy ringbe száll? Szerintem becsülendő, ha valaki ennyire hű az álmaihoz ( már ha tényleg erről van szó... de kb. mennyi annak az esélye hogy erről van szó? xD ) és ilyen idősen is végbeviszi azt. És nevetségesnek sem nevezném, öregnek öreg, de nagyon jó formában van, akkor meg miért ne? Arra leszek kíváncsi, hogy a szereplőgárda megmarad-e ( pölö Milo Ventigmila ) a 6.-ból.

Szerintem csináld azt a kombinációs dolgot, viszont ha hazakísérted, akkor csókold meg. ( Én személy szerint nem merném bevállalni, csak ha biztos vagyok benne, h egy kicsit is tetszek a csajnak, de mindenki ezt ajánlgatja ezen a fórumon, szal hajrá... más tanácsot úgy sem fogsz hallani. xD ) Vagy csókold meg, vagy válassz egy másik alkalmat arra, hogy rákérdezz. Ilyen programok után ne kérdezz rá, mert ha esetleg tök jól érezte magát veled, te meg rákérdezel, akkor lehet így elrontod a kedvét vele vagy összezavarod, ami miatt menekülőre fogja. És az kínos.

Húú, hát valaki tényleg elmondhatná mit csináljon az ember fia! Fiúk asszonnyák legyünk bunkók, mert ha kedvesek vagyunk akkor csak barátok lehetünk a lánnyal. Csajok meg kedves fiúkra vágynak akik jófejek stb... Jeee. xD

Reni felhozott egy érdekes dolgot egy másik topicban. Illetve számomra érdekes dolgot. Az volt a lényeg, hogy volt egy srác aki a barátja volt és elkezdett rá hajtani, Reni meg nem akart vele összejönni, mert csak mint barát gondolt rá. És akkor az lenne a kérdésem, hogy honnan lehet tudni, hogy egy lány barátként gondol rád? Csak mert azt a lányt, aki tetszik nekem, már egy ideje ismerem és mondjuk úgy haverok vagyunk. Régebben sokat beszélgettünk, de csak órákon. ( Jah, órákon, de figyeltem is közben! ) Na most kb. ennyi. És akkor egy pillanatra eszembe jutott, hogy mi van ha ő is csak mint egy haverra gondol rám és véletlenül sem akarna többet? Ezt honnan lehet tudni? Vannak ilyen árulkodó jelek? Bár lefogadom elég nehezet kérdeztem, ezt én is vágom, de hátha mégis van valami ilyesmi.