blox

Lesz Diablo 3 bejelentés vagy nem lesz? A Blizzplaneten van egy jó írás a kesergő Diablo 3 rajongókról. Paul Sams úgy nyilatkozott korábban, hogy még 2007-ban bejelentik mindhárom titkos projektjüket. A Starcraft 2-t a Worldwide Invitationals alkalmával, a Wrathot most a Blizzconon, a Diablo 3-at pedig nagy valószínűséggel a feltápolt, lipcsei kiállításon fogják hivatalosan bejelenteni. Legalábbis ezt remélik, mivel Paul Sams 2006 augusztusában a lipcsei show alkalmával tette a fenti bejelentését.

Kutatók egyetlen protein elvételével hosszabbították meg kísérleti egereik életét. Az egerek annak ellenére, hogy többet esznek, kisebkisebb súlyúak, mint hagyományos társaik. A szóban forgó protein, az AC5 (5-ös típusú adenilát-cikláz) nélkül a test kevésbé hajlamos az adrenalin hormon szívritmus gyorsító hatásaira és valószínűleg a stressz több válfajával szemben is ellenállóbbá válik. A tudósok máris megtették a proteint blokkoló szerek fejlesztésére irányuló első lépéseket. Jelenleg az öregedéssel kapcsolatos kutatások elsősorban a kalóriakorlátozásra összpontosítanak, mellyel elvileg egy metabolikus "ifjúság forrását" aktiválnának. Az új felfedezés szerint egyetlen, szívvel kapcsolatos gén kiütésével is megnyújtható lehet az élettartam, miközben a szervezet még a kalóriakorlátozással kapcsolatos effektusokat is előidézi. A Cell szaklapban publikált kutatást vezető Stephen Vatner kardiológus és kollégái kezdetben csupán azt próbálták kideríteni, hogy az AC5 kiiktatása egészségesebb szívet eredményez-e. Azt már korábbról is tudták, hogy az adrenalin jelzést blokkoló gyógyszerek jótékony hatással vannak a szívinfarktuson átesett vagy szabálytalan szívveréssel rendelkező betegekre. 2003-ban azt is sikerült kimutatniuk, hogy az AC5 nélküli egerek jóval ellenállóbbak a nyomás okozta, szívvel kapcsolatos rendellenességekkel szemben. Idővel azonban az is feltűnt, hogy a mutáns egyedek tovább élnek, mint normális társaik. A héten láttak napvilágot az ezzel kapcsolatos eredmények, mely szerint a génkezelt egerek 30%-kal tovább éltek és nem alakultak ki náluk szív és érrendszeri rendellenességek, valamint csontkopás, ami igen gyakori velejárója az öregedésnek. Több furcsaságot is tapasztaltak azonban a kutatók. Míg a fiatal mutánsok súlya semmiben nem tér el hagyományos társaikétól, az idősebb génkezelt egyedek kisebb súlyúak a normális egereknél, annak ellenére is, hogy több táplálékkal látták el őket. A megfigyelés egy metabolikus változásra utalhat, ami a kalóriakorlátozást utánozza, vélekedett Vatner. Arra is jó esély van, hogy az AC5 nélküli egerek ellenállóbbak a rákkal szemben, tette hozzá a kutató. A hagyományos egerek többsége valamilyen tumor kialakulása következtében pusztul el, ezért elképzelhető hogy a mutánsok azért éltek tovább, mert megúszták a daganatos megbetegedéseket. Mindezek fényében egy AC5-gátló valóságos csodaszernek tűnhet, a dolog azonban koránt sem ilyen egyszerű. Túlélési ráta hónapokban mérve Az AC5 eltűnésével a mutánsok továbbra is reagáltak az adrenalinra, a hormon szívre gyakorolt hatása azonban kevésbé hangsúlyos. Az adrenalin reakció azonban igen jól jöhet a stresszes, gyors reakciókat igénylő helyzetekben, figyelmeztet Michael Bristow, a Colorado Egyetem kardiológusa a Nature hasábjain. Az AC5 egy igen komplikált útvonal része, teljes kiiktatásának szerteágazó következményei még messze nem ismertek. Emellett mentális mellékhatások is felléphetnek, figyelmeztetnek más kutatók. Az AC5-öt nélkülöző egerek nem reagálnak olyan jól a morfinra vagy a pszichotikus tüneteket enyhítő gyógyszerekre, azt azonban Bristow is elismeri, hogy Vatner eredményei rendkívül érdekesek és egy teljesen új utat nyithatnak az öregedés kutatásában. A szakértők úgy vélik az AC5-gátló remek szívgyógyszer lehet, a hosszú életre pedig javasolják többek közt a sebességhatárok betartását, az egészségesebb táplálkozást, vagy a dohányzásról való leszokást.

Olcsó helyettesítőt találtak a hagyományos LCD-monitorok színkomponenseire egy mágnesesség hatására a színét változtató folyadék formájában. Az amerikai találmány alapjául szolgáló műanyaggal bevont parányi vas-oxid részecskék könnyedén és rendkívül olcsón állíthatók elő, a velük készülő folyadék pedig a monitorok mellett a hajlékony, újraírható elektronikus papíroknál is alkalmazható lesz, állítja a kutatást vezető Yadong Yin, a riverside-i Kalifornia Egyetem kémia tanszékénekmunkatársa. A vas-oxid részecskék egyenként megközelítőleg 100 nanométer átmérőjűek, melyek a műanyag bevonatnak köszönhetően egy magas töltéssel rendelkező felületet kapnak. Mivel a különálló részecskék töltésüket tekintve megegyeznek, ezért az oldatban taszítják egymást, azonban a vas-oxid mágnesessége miatt egy mágneses mezőnek kitéve összegyűlnek. Az elektrosztatikus taszítással való szembeszegülés és a mágneses vonzás hatására a részecskék szabályos szerkezetbe, úgy nevezett kolloid fotonikus kristályba rendezik önmagukat. A kolloid kristály a részecskék elhelyezkedésének köszönhetően visszaveri a fényt, hullámhossza ugyanis megegyezik a fényével. Emellett a kristályra ható mágneses mező erejének apró változtatásaival módosítható ez a hullámhossz, ami a folyadék színének változását eredményezi. A kutatók ezt a képességet kísérletikben egyszerűen egy mágnes a folyadékhoz való közelítésével és eltávolításával demonstrálták, hatására a vöröstől az ibolyáig a szivárvány összes színe előcsalható, a mágneses mező megszűnésekor a folyadék azonban visszatér eredeti barnás színéhez. "Ez az első fotonos kristály, ami teljes egészében hangolható az elektromágneses spektrum látható tartományában" - nyilatkozott Yin a New Scientist magazinnak. "Számos területen lehetnek alkalmazásai, a szenzoroktól az optikai kapcsolókon át, a hajlékony színes képernyőkig. A rendszer például alkalmas hatalmas képernyők vagy plakátok elkészítéséhez, kiváltva a költséges LCD-monitorokat. Mivel a szín visszatükrözésen alapul sokkal jobb a kültéri alkalmazásokhoz, mint a jelenlegi LCD-k, melyek igen gyengén teljesítenek napsütésben"

Az ugyan szinte biztos, hogy 50 év múlva még melegebb lesz a Földön, de Dr. Michio Kaku elméleti fizikus kicsit mélyebbre ás, és megpróbálja kideríteni, hogy pontosan milyen is lesz az élet 2057-ben. Milyenné válik az emberi test, milyenek lesznek a városok és hogyan működik majd a világ? Ki akar inkább akkor élni? Michio Kaku eredetileg nem jövőkutató hanem elméleti fizikus, többek közt a húrelmélet és számos más teória egyik megalkotója, summa cum laude-val végzett a Harvardon 1968-ban. Később a Berkeley-n doktorált 1972-ben, majd egy évvel később ösztöndíjjal kezdett tanítani a Princeton Egyetemen. A rövid biográfiából is látszik, hogy Kaku nem egy jöttment kuruzsló, hanem korunk egyik kiemelkedő tudósa. Kutatásai során a szuperhúr elmélet, a szupergravitáció és egyéb modern tudományos témák kötötték le, amik során elég közel került a közeljövőt meghatározó technológiák fejlesztéséhez, de emellett egy igen népszerű média figura is vált belőle. Számos független amerikai rádió közvetíti két tudományos műsorát, a Felfedezéseket és a Fantasztikus Tudományt, de 70 tudományos publikációja és könyvei mellett megjárta a legnépszerűbb TV show-kat is, most pedig a Discovery egyik sorozatának lett a házigazdája és szülőatyja is egyben. A 2057 című show három epizódja igyekszik nem elszakadni a realitásoktól, de mégis a legfrissebb tudományos eredmények alapján prognosztizálja a fél évszázad múlva elérhető eredményeket. Dr. Kaku kommentárjaival kísérve egyszerű történetek mentén mutatja be az akkori hétköznapokat. Ezek a történetek ugyan gyenge lábakon állnak, de egy oktatófilmhez képest még vállalható színészi teljesítményt nyújtanak. Az első rész témája az emberi test. Az alapkoncepció egy baleset, mikor is egy fiatalember a harmadik emeletről az ablakon keresztül esik ki és zuhan métereket. Manapság a történet itt véget is érne, hiszen órákkal később holtan találnák meg a szomszédok az úriembert, de nem itt. A jövőben a ruháink olyan apró chipekkel, érzékelőkkel és jeladókkal lesznek felszerelve, amik folyamatosan monitorozzák az életfunkcióinkat és amennyiben valamilyen komoly problémát, vérzést, vérnyomásesést vagy bármilyen egyéb életveszélyes esetet észlelnek, akkor értesítik a mentőket. Ezen túlmenően az egyébként 15 percen belül kiérkező mentő út közben már megkapja teljes kórtörténetünket, és előkészíthetik a megfelelő gyógyszereket, vért vagy bármit anélkül, hogy allergiás reakcióktól vagy bármilyen más speciális érzékenységtől kellene tartaniuk. 50 év múlva a mostani járművek helyett már újabb technológiákat használnak majd, de az emberiség régi nagy sci-fi álma még mindig nem valósul majd meg: nem lesz mindenkinek repülő autója. A technológia körülbelül akkor ér el arra a szintre, hogy már jól működő modelleket tudnak készíteni, de a tömeges elterjedés még várat magára. A hatóságokat viszont helikopterek helyett ilyen járgányokkal szerelik majd fel. A kerekek mellett négy mini-hajtómű kap majd helyet, ami képessé teszi a járművet a helyben felszállásra, majd a hajtóművek elforgatásával nagy sebességű vízszintes mozgásra lesznek képesek, de leszállva a földre, normál járműként haladhatnak. Arról nem szól a fáma, hogy az égi KRESZ vajon milyen lesz, de a mentők, tűzoltók és rendőrök sosem kerülnek dugóba a jövőben, legalábbis addig, amíg az eget el nem takarják az ilyen autók. A lezuhant páciens tehát időben ellátást kap és beszállítják a legközelebbi kórházba, de életmentő beavatkozásokra van szükség. A film szerint szívet kell cserélni, illetve komoly műtéteket kell végrehajtani rajta. A jövő doktorai nem érintkeznek majd közvetlenül a pácienssel, hanem holografikus interfészen keresztül vezérelnek apró robotkarokat úgy, hogy egy nagy kézmozdulat helyettesíthet egy milliméternyi vágást. Egy mozdulattal válthatnak az eszközök között, ráadásul a robotok a kéz természetes remegését teljesen kiküszöbölik. A műtéteket akár távolból is végre lehet hajtani, ami főként a katonaság számára lesz nagy előny. A harctéren megsebesült katonákat robotrepülők gyűjtik össze és már a szállítás közben szakorvosok stabilizálják majd az állapotukat. A sebesültnek vagy betegnek az új szívre vagy bármilyen szervre sem kell majd végigvárni a donorlistát, hanem akár 24 órán belül mesterségesen elő tudnak majd állítani egyet a szövetei és DNS-e alapján. Ezek talán megnyugtató információk, de az már kevésbé, hogy a WC-nk elemezni fogja vizeletünk összetételét, vagy éppenséggel az egész civilizált világ be lesz kamerázva és bárhol megtalálhatnak minket. A második epizódban a városokról esik szó. Az alaptörténet szerint egy régi motoros hacker bácsi (mostanság lehet 20 éves, a filmben inkább 70) érdeklődő unokáját meglepi egy új cápa holopet-tel. Ja igen, a gyerekek manapság kártyákat és mindenféle apró mütyűröket visznek a suliba, a jövőben viszont 3D-s virtuális háziállatokat futtatnak majd. A film szerint a technológia alapjai megvannak már most is, bár azt még biztosan nem sejtik hogyan lesz ebből teljesen szabadon mozgó háziállat. Leila hercegnő és R2D2 akkor már viccnek is rossz lesz. A bonyodalom ott kezdődik, hogy a rosszcsont fiú és a rosszcsont nagyapa nem is sejti, hogy egy komoly vírust sikerült rászabadítani a városra, ami az áramellátást is veszélyezteti, hiszen minden teljesen online vezérelt. Az utak, a lakások, az üzletek, az épületek, autópályák, egyszóval minden be van drótozva és fel van szerelve érzékelőkkel, jeltovábbító rendszerekkel. A megoldás előnye, hogy a bűnözés visszaszorítható, a forgalmi dugó körülbelül olyan fogalom mint manapság a pestisjárvány, illetve az információ kezelés, a kommunikáció soha nem látott akadályokat hág majd át. A hátrány viszont, amire a sorozat készítői nem fókuszáltak annyira, a magánélet szinte teljes hiánya. A biztosítók valószínűleg rákényszerítenek majd, hogy mindenhova érzékelőket tegyünk és következő évben a fejünkhöz vágják majd, hogy hányszor fogyasztottunk alkoholt, mennyire ettünk zsíros ételeket vagy éppen fogyasztottunk-e valamilyen tiltott tudatmódosítót. Kösz nem, de mégis. A filmben kialakult szituációt a rendőrség egy teljesen új ága oldja majd meg, akik ennek a fejlett elektronikus világnak az őrzői. A teljes rendszerre való rálátással pillanatok alatt visszakeresik a vírus forrását, lokalizálják és már indulnak is begyűjteni őket. A városban ez idő alatt a vírus megbénítja a forgalmat, amit a kétségbeesett utasok sem tudnának megoldani, hiszen a járművek jó része automata módban működik - 50 év múlva a városi közlekedés során szinte kizárt, hogy szabadon lesznek engedve az emberek, gépek vezérlik majd a közlekedést, így sokkal jobb kihasználtságot adva a teljes úthálózatnak, jobb dinamikát a csúcsidőknek. A központilag vezérelt közlekedésben szinte elképzelhetetlen a dugó és a közúti baleset is. Halleluja, de ismét egy szabadsággal kevesebb. Az sem okoz majd problémát a jövőben, hogy a nehezen elérhető vagy ritkán lakott területeket behálózzák, figyeljék vagy kommunikáljanak ott is. A harmadik epizódból kiderül, hogy már most tesztelik az első lézer alapú nagy sávszélességet biztosító gerinchálózatokat. Ez a megoldás műholdakon keresztül, célzott lézersugarakkal több ezer kilométert hidalhat majd át, illetve az addigra sok giga-terra-peta bitesre duzzadt adatéhséget is képesek lesznek kielégíteni. A Föld körül akkor már újabb sok ezer műhold kering majd. A köztes hálózati kommunikációért óriási Zeppelin-szerű léghajók felelnek majd, amik néhány tíz kilométer magasan keringve egymással és a földi adókkal is összekapcsolódva alkotják majd a jövő internetjének gócpontjait. Az űrutazás akármilyen nagy álom, még ekkor is csak gyerekcipőben jár majd. A légkörön kívül egyre több kutatóbázis létesül majd, ahol a legfontosabb feladat az energiakrízis enyhítése lesz. 2057-re az utolsó néhány csepp olajon osztozkodik majd a világ, miközben a mostanság az energiatermelésből csak néhány ezreléket vagy százalékot adó technológiák törnek majd előre. Dr. Kaku nem teszi le a voksát sem a napelem, sem a biomassza mellett, hanem véleménye szerint az összes alternatív technológiának szerepe lesz. A napelemek problémája jelenleg, hogy a szén alapú áramtermeléstől is alacsonyabb, vagy csak közel azonos hatásfokon képes a fényt elektromossággá alakítani, a többi pedig hő formájában feleslegesen távozik a rendszerből. Ez az alacsony hatékonyság megöli az ötletet, mert drága és mellesleg szintén környezetszennyező módon termel áramot. A később az űrben zajló kutatások viszont várhatóan rátalálnak egy olyan összetételre, amivel a jelenlegi 20-30% körüli hatékonyság helyett (ami abból adódik, hogy a fénynek csak bizonyos spektrumát tudják használni), 80% feletti hatékonyságot érnek el. Az ilyen jellegű űrbéli kutatásokhoz természetesen nem ártalmas, ha virágzó kapcsolat van a fent és a lent között. Régóta álmodozik mindenki egy nagy űrlift létrejöttéről, ami a mester szerint a jelenleg ismert anyagok felhasználása mellett lehetetlen. Még a titán sem elég erős és könnyű ahhoz, hogy egy vezető szálat hozzanak létre az űrállomás és a földi bázis között. Tudósok viszont már most kísérleteznek egy olyan anyaggal, ami az acéltól kb. 100-szor erősebb, de huszad annyi súlyú. A mesterségesen is nehezen előállítható anyag a méhkaptár mintázatát idézi és amennyiben sikerül belőle erős, stabil szálakat is létrehozni, akkor elkezdődhet a projekt gyakorlati kivitelezése. Az utazó kabin nem lenne túl nagy és a földi bázisról indított lézersugár adná a meghajtást, így feleslegessé válna az üzemanyag cipelése is. Ami viszont nem változik az emberiségben még a jó szándékú tudósok szerint sem, hogy önzőek, kapzsik és hatalommániások lesznek a népek akkor is. A filmben az USA mellett egyenlő erejű félként szerepeltetik Kínát, illetve az EU is feltűnik gyakran. Kína és az USA harca nyilván a legnagyobb kérdés a jövőt nézve, de érdemes lenne fogadásokat kötni, hogy milyen nyelven beszélnek majd 50 év múlva a világ nagy részén. Aki ismeri az űrcowboy sci-fi-ben egy kevert angol-kínai nyelv dívik a galaxis nagyrészében. Az energiakrízis miatt biztosan lesznek háborúk és vesztesek is, lesznek új fegyverek, láthatatlan katonák és precíz robotok. Ha a technika úgy fejlődik tovább, mint eddig, akkor mindenből előbb lesz fegyver, mint házi készülék. A sorozat ugyan igyekszik minden jelenlegi kutatást számításba venni a jövő fürkészéséhez, de mégis csak egy sokadik utópia. Dr. Kaku már valószínűleg nem éli meg amit jövendölt, de bizonyára hozzátesz még ezt-azt az elkövetkezendő generációk mindennapjaihoz. A filmet a tematikus adón folyamatosan vetítik majd, illetve elérhető DVD formátumban is.

A Blizzardnak van egy harmadik, teljesen új játékot készítő csapata, árulta el az E3 alatt Frank Pearce, a Blizzard alapítója és a fejlesztési részleg szenior alelnöke. Ezt eddig is tudtuk, viszont a Gamasutra által készített interjú alapján a cég közel 350 főt foglalkoztat, ebből a WoW csapat 135, a Starcraft II 40, az említett hármas csapat szintén 40, míg a renderstáb 85 alkalmazottal dolgozik. A fennmaradó 50 ember a tesztelésért és a hangokért, illetve zenéért felel. A fejlesztőket is beleszámítva világszerte 2700 embert foglalkoztat a cég, melyek zöme természetesen a WoW-vel kapcsolatos fogyasztói igényeket orvosolja. A "Team 3" egy hihetetlen jó projekten dolgozik. Nem mondhatom min, de döbbenetesen jó lesz, mondta Frank Pearce, majd a szintén jelen lévő Blizzard PR-os szórt villámokat szemeivel, miután a Gamasutra csapata plusz információkat próbált kihúzni belőle. A helyzet elég furcsa, mivel azt vetíti előre, hogy az ismertek mellett egyetlen projektjük van készülőben. Igaz már a számoknál anomáliákat észleltünk. Korábban úgy nyilatkoztak, hogy a Blizzardnál 400 ember dolgozik a fejlesztésen, ebből 100 a WoW-n és miután kiderült, hogy a Starcraft 2-n mindössze 40 ember dolgozik, sejteni lehetett, hogy két további projektet készítenek nagy titokban. A Ghostot ugyebár külsős cég csinálta, eddig, tehát ők nem számítanak. A WoW az egyik, a Starcraft II. a második ismert csapat. Nomármost a mostani álláspont alapján egyetlen plusz projekten dolgoznak, dolgozik az a bizonyos Team 3 és nincs további csapat. Az év elején közzétett álláshirdetés szerint Nextgen MMO-hoz kerestek embereket és szinte biztosra vehető, hogy a Diablo III. készül teljes gőzerővel. Tehát ez azt jelenti, hogy megvan az esélyem a szeppukura, ugyanis a Nextgen MMO nem más, mint a Diablo III. Még két eshetőség van: újból befagyasztották a Diablo III-at és tényleg valami mást csinálnak, bár a Blizzconon nagy valószínűséggel bemutatnak egy új játékot. Nos, a Blizzard nem szokta a friss projektjeit évekkel a megjelenés előtt bemutatni, tehát visszakanyarodtunk a Diablo-hoz. A másik eshetőség pedig, hogy félrebeszélnek, bár ennek nem sok értelmét látjuk. Visszatérve a számokra. Egy régi, 2004-es IGN-es interjúban a Blizzard egyik embere úgy nyilatkozott, jelenleg 25 ember dolgozik a rendereken (a Diablo 2 idején az átvezetőkön csupán 14 ember dolgozott a Blizzard North/South-nak egyszerre!), majd néhány évvel később megkérdezték őket, miért nem csinálnak egész estés renderfilmet, mire a válasz az volt: ahhoz úgy 100 emberre lenne szükségük. Ezért sántít a 85 fős renderstáb kijelentés Frank Pearce részéről, bár lehet, hogy három játékhoz indokolt ilyen létszám.

jól hangzik, de kérdés árban mit jelent ez?

Egyes vélemények szerint a keresőcég online irodai csomagjának kibővítése után a következő lépés már egy önálló operációs rendszer piacra dobása lesz. Ez ugyan számos kérdést vetne fel, ám talán nem ártana egy kis verseny az egyeduralomhoz szokott piacon. Az ilyen és hasonló találgatásoknak saját történelmük van, ám az utóbbi napokban ismét felerősödtek a jól értesültektől származó pletykák, főleg miután a Google ismét kibővítette Docs & Spreadsheets névre hallgató online szolgáltatáscsomagját. A webes szövegszerkesztő és táblázatkezelő fejlesztésben ugyanis megjelentek a valódi könyvtárak és fájlkezelés, ami egyeseket rögtön az operációs rendszerekre emlékeztet. "Szinte az indulás napjától kezdve sok kérdést és javaslatot hallottunk a felhasználók részéről a könyvtárakkal kapcsolatban" - magyarázta Ron Schneider, a szolgáltatás blogoldalán közzétett bejegyzésben. A visszhang meglehetősen pozitív, annál is inkább, mert a laikusoknak a fájlokra és könyvtárakra alapozott hagyományos elrendezés jóval könnyebben emészthető, mint a címkékre és fülekre szervezett újabb megoldások. Ráadásul a szolgáltatáson belül könnyen másolhatunk, mozgathatunk át egyes fájlokat, ehhez pusztán át kell húznunk őket a kívánt könyvtárba. A fájlkezelés mellett megújult a kereső is, amely immár gépelés közben mutatja a lehetséges találatokat, míg az ikonok és kezelőgombok szintén új kinézetet kaptak. Eric Schmidt, a cég vezére eközben kijelentette, hogy a PowerPoint-hoz hasonló, prezentációk szerkesztését és összeállítását célzó eszközt is hozzáadnak a csomaghoz, a kínálat így hamarosan teljessé válhat. Nem véletlen, hogy éppen a napokban vásárolták fel a Zenter nevű céget, amely kezdőként saját megoldásán dolgozott. Persze ez önmagában még nem jelenti azt, hogy a Google operációs rendszeren dolgozna. A verseny mindenesetre jót tenne a szoftverpiacnak, hiszen eddig az asztali vonalon egyik kihívó sem tudta kikezdeni a Windows egyeduralmát, igaz az is kérdéses, hogy az erre berendezkedett szoftveripar és a kényelmes felhasználók jól fogadnák-e az újabb versenyző felbukkanását.

született titokban 1 másik csiga

(RPGWatch) A 100 dolcsis jegyek már elkeltek a BlizzCon rendezvényre, ahol a fincsi Starcraft 2 kipróbálási élvezetek mellett a látogatók kapnak egy béta kulcsot a Blizzard szupertitkos, eddig még be nem jelentett játékához. Vajon miről lehet szó?

kidugja az első kis kockáját és kész

hogy lehozza a