
Szipi
Elit-
Pontszám
2,880 -
Csatlakozott
-
Utoljára itt járt
Tartalom típusa
Profiles
Fórumok
Articles
Minden tőle: Szipi
-
A Pilvax kávéházbeli nagy biliárdcsatáiról is híres volt egy fiatalember, akit úgy hívtak: Petőfi Sándor. Ő volt a játék egyik első magyar művelője. Ma már az egész világon játsszák a biliárdot társas és versenyszerű formában. Négyszögletes, sík alapú, zöld posztóval bevont asztalon három egyforma méretű golyóval folyik a játék, és 145cm hosszú dákóval lökik meg a fehér golyót, hogy a másik kettőt (fehéret és pirosat) eltalálja. Ekkor sikerül az ún. karambol. Vajon honnan kaphatta a nevét a játék? Szorgos történészek kiderítették, hogy állítólag egy angol úriemberről. A Billynek nevezett angol szatócs boltját nemigen keresték fel a 'vevők. Erre unalmában Billy kiállt kis boltja elé, és rőfös mérőrúdjával bökdösni kezdte a cégérül kiakasztott csontgolyókat. A golyók a lendülettől összeütköztek, vagyis karamboloztak. A mutatványt többször is megismételte. A járiókelők felfigyeltek rá, fogadásokat kötöttek, és maguk is megpróbálkoztak a játékkal. Így született volna meg a biliárd, amelyet feltalálójáról nevezfék el (Billy' yard = Billy röfje). Vannak azonban más, valószínűbb, bár szintén vitatott elképzelések is a biliárd név eredetéről. Például, hogy a francia bille vagy boule, azaz golyó szóból származik. Végül is akarhogyan szüetett az elnevezés, a játék mára meghódította az egész világot.
-
honnan veszed hogy keresek vagy keresnem kell ilyet??? és honnan veszed azt, hogy nincs ilyen mellettem?? és én miért ne találhatnék egy ilyet ha keresnék? nem tudsz számomra illúzióromboló lenni, hisz én másként látom a dolgokat. bármennyire hihetetlen számodra, de vannak még igényes emberkék a világon rajtam kívül is a másik nem képviselői között!!! és ezek is egymásra szoktak találni. és egy férfit nem keresni kell, jön az magától is, hidd el és ráadásul nemcsak párokról dumizunk, hanem úgy általában. tehát lehet az barát, ismerős, rokon stb...... szipi
-
én azt kívánom, hogy aki rosszat tesz a másikkal, az arra legyen vmilyen módon kényszerítve, hogy élete végéig bűnhödjön, és szenvedjen, vezekeljen. szipi
-
képeken nagyon gyönyörűek a vulkánok, de nem szeretnék ilyen környéken lakni, ahol arra ébredek, hogy megsülök szipi
-
mert még más helyre is el kellett mennem és ez a teszt iszonyatosan hosszú volt, nem vol rá időm amúgy ebben a sátorban nemcsak a forgalom volt nagy hanem a meleg is. a kirakott halak háta mögött pedig kivetítő volt ami megjelenítette a vizivilágot. szipi
-
a kisegyermekekre vonatkozó dolgok rám is igazak . mindig összekuporodom a lehető legkisebbre hidegben. melegben meg elnyúlok mint a rétestészta szipi
-
engem mindig megtalálnak, halálra csípnek, és iszonyatos nagy puklik lesznek rajtam szipi
-
minden ilyen eljárás fejlesztésének örülök. nagyszerű dolognak tartom, mert ha nem muszáj, akkor ne tegyék ki komoly agyműtéteknek az emberkéket, azaz ne nyissák fel őket koponyán keresztül, hanem minél egyszerűbben oldják meg a problémákat. így a gyógyulás esélyei nőnek és a kockázati tényezők viszont csökkennek. szipi
-
a higany csak akkor mérgező ha közvetlenül érintkezel vele. ha nem töröd el a hőmérőt, akkor nincs gond. most már vannak digitálisak is, bár azokkal nem vok megelégedve szipi
-
engem is rázott meg már áram egy pill-re, dobtam el mindent azonnal. nagyon furi érzés. szipi
-
mindig vmi véletlen által jutnak a kutatók újabb következtetésre....... szipi
-
kiderül, hogy mennyire tudatosan élik a picike kis életüket....... fegyelmezetten........ szipi
-
a légkörünket annyira szennyezzük, hogy én már nem csodálkozok semmin sem. sajna ez a felmelegedési folyamat már nem akadályozható meg, legfeljebb lassítható lenne a folyamat, ha mindenki tudatosan törekedne rá. de akkor is csak 1-2 fokkal lenne alacsonyabb ez hőm-et. szipi
-
„Melyik vércsoportú vért kedvelik legjobban a szúnyogok? Mi alapján válogatják meg áldozataikat?” A langyos nyáresték megkeserítői a zümmögő, vérszívó nőstény szúnyogok. Megfigyelhető, hogy vannak, akiket ezek a rovarok „jobban szeretnek”, azaz többet kínoznak, míg másokat elkerülnek. A hétköznapi embert és a tudósokat egyaránt foglalkoztatja, mi teszi az embert kívánatossá a szúnyogok számára. A különböző lehetséges illetve igazolt szúnyogvonzó vegyi anyagokról itt olvashat. Felmerült, hogy a vércsoport is szerepet játszhat ebben a kérdésben. Kutatók már az 1970-es években vizsgálták, milyen vércsoportú embereket csípnek meg laboratóriumi körülmények között a leggyakrabban. Fontos kiemelni, hogy ezek a kutatások mindig egy adott fajt vizsgáltak, és eredményeik nem tekinthetők általános érvényűnek, hiszen az ismert szúnyogfajok száma 3500-ra tehető. Egy 1972-ben végzett oxfordi kutatás Corinne Shear Wood vezetésével kimutatta, hogy a „0” vércsoport vonzóbb a maláriát terjesztő Anpopheles gambiae szúnyogok számára, mint a másik három, azonban ezt egy másik vizsgálat 1976-ban megcáfolta (Thornton és mtsai.). 2004-ben egy indiai kutatás arra az eredményre vezetett, hogy az Aedes nembe tartozó szúnyogok legjobban a „O” vércsoportot kedvelik, ezt követi az „AB”, majd az „A” és a sor végén kullog a „B” vércsoport (Geetha Viswanathan). Ugyanebben az évben egy japán vizsgálat kimutatta, hogy az Ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) csak azok között tesz vércsoport alapján különbséget, akik szekretorosak, azaz vércsoport-antigénjeik megjelennek egyéb testnedveikben is (pl. nyál, verejték, sperma, stb.) Szekretoros felnőtteknél a másik vizsgálathoz hasonlóan a „0” vércsoportúak szerezték a legtöbb csípést, de a különbség csak az „A” vércsoportúakhoz képest bizonyult statisztikailag szignifikánsnak. A nem szekretoros emberek között a szúnyogok nem válogatnak vércsoport szerint (Shirai Yoshikazu és mtsai.). A fentiek alapján úgy tűnik, a „0” vércsoportúakra jár rá leginkább a rúd a szúnyogok szempontjából. Az egyéb vegyi anyagok azonban nagyobb szerepet játszanak a vonzó-taszító hatásban, mint a vércsoport.
-
Nyár közepére gyakorlatilag eltűnt a hó a Kárpátok hegyeiről. A fehér szín azonban nem hiányzik felülnézetben: itt indul meg minden nap legkorábban a helyi gomolyfelhők kialakulása. A Havasalföldet sújtó szárazság nyomai már Moldvában, kisebb mértékben Brassó környékén is látszanak. A hegyvidékek nedvesebb erdői, illetve a hegyek által felszállásra kényszerített légtömegek miatt már kora délelőtt gomolyok alakulnak ki a Kárpátok felett. Műholdképünkön ezt a jelenséget láthatjuk, a Retyezáttól a Radnai-havasokig, illetve kisebb mértékben a Szigethegységben is. Délutánra e gomolyokból sokszor alakul ki zivatarfelhő is.
-
A legutóbbi időkig csak elvétve érkeztek hazai megfigyelések a nyári időszakban kora este vagy hajnalban látható világító felhőkről. Idén júniusban azonban érezhetően megszaporodtak hazánk felett a világító felhők, ami a globális felmelegedés újabb jele lehet. Napnyugta után fél-másfél órával, amikor a sötétedő égbolton előbukkannak a fényesebb bolygók és csillagok, nyugati irányban a horizont felett időnként kékes, ezüstös színű, esetleg narancsos vagy arany szegélyű, feltűnően fénylő felhők tűnnek fel. Erősen elütnek a többi felhőtől, melyek ekkor már csak sötét foltokként vetülnek az égboltra. A jelenség a keleti égen, hajnalban is megfigyelhető a csillagászati és a navigációs szürkület ideje alatt. Az ún. világító felhőket 1885 óta tartja számon a tudomány. Mibenlétükről hosszasan vitáztak a tudósok. Ma már tudjuk, hogy ezek a szokatlanul nagy légköri magasságban, mintegy 80 km-en lévő, nagy kiterjedésű felhők igen ritkásan elhelyezkedő jégtűkből állnak. Ezek a jégkristályok még akkor is visszaverik a Nap fényét, amikor az már mélyen a horizont alatt van, és amikor a szokványos felhők (amelyek maximális magassága 30 km lehet) már régen elsötétültek. Kiterjedésük a 10–100 ezer km-es nagyságot is elérheti, azonban igen gyér szerkezetüknek köszönhetően össztömegük ilyenkor is csak 1–2 kg vízjégnek felel meg. Ennek köszönhetően a fényesebb csillagok fénye minden akadály nélkül áthalad rajtuk.
-
sziasztok! berakok ide egy érdekes cikket, hátha elindít egy dumit köztetek. szipi Homokvihar dúl a Marson Hatalmas homokvihar akadályozza az Opportunity marsjárót, hogy beereszkedjen a Viktória-kráterbe. Pedig a Mars-kutatás szempontjából igen jelentős adatokhoz juthatnának a kutatók, ha a marsjárónak sikerül kőzetmintákat gyűjtenie az idős kráter belsejéből. Bár a két marsjárót eredetileg csak három hónapos, alig 600 méteres küldetésre tervezték, a NASA kutatói igencsak elégedettek lehetnek, hiszen az Opportunity és a Spirit már több mint három évvel túlteljesítette a „normát”. A két marsjáró 2004 elején szállt le a vörös bolygó felszínén, és azóta folyamatosan adatokat gyűjt és küld a földi irányító központba. Az Opportunity a három év alatt már összesen több mint tíz kilométert tett meg. Ráadásul 2007 elején, egy fejlesztés révén tovább javult az Opportunity mozgása, és könnyebbé vált számára a terepakadályok kikerülése. A robot az elmúlt időszakban a Viktória-kráter peremén gyűjtött adatokat. Az alábbi képen látható, hogy a kráterhez való megérkezésétől, vagyis 2006. szeptember 16-tól (a marsi tartózkodásának 951-dik napjától) idén június 24-ig (1215-dik napig) egy hurokszerű utat járt be. Az Opportunity most újabb kihívás előtt áll: be kell ereszkednie a kráterbe, és ott mintákat kell gyűjtenie. A kutatók már megtalálták a beereszkedés legoptimálisabb helyszínét, de a közel egy hete tartó homokvihar akadályozza a marsjárót a művelet végrehajtásában. A homokvihar nem csak az Opportunity-t, de a bolygó másik oldalán lévő Spiritet is hátráltatja „A hónap eleje óta tartó homokvihar miatt csökken a beeső fény mennyisége, ez pedig csökkenti az Opportunity energiáját. A napelemek teljesítménye 765 Wattról 402 Wattra csökkent, ezért június 30. óta a robot csökkentett üzemmódban működik” – nyilatkozta a hírügynökségeknek John Callas, a NASA szakértője. Hosszú távon viszont nem jelent veszélyt a vihar a robotokra, miután elül, újra „teljes gőzzel” dolgozhatnak. A kráter belsejébe való „bepillantás” a kutatók reményei szerint nagy előrelépés lesz a Mars-kutatásban. A kráter ugyanis valószínűleg egy 2-3 milliárd évvel ezelőtti meteor-becsapódás következtében keletkezett. A kutatók remélik, hogy a robotgeológus segítségével szabadon álló idős kőzetek nyomára bukkanhatnak. A robotnak a jelenlegi tervek szerint legalább 30 métert kell ereszkednie a kráter belsejébe. Ez a vállalkozás viszont nem éppen kockázatmentes. A szakértők azzal is számolnak, hogy a marsjáró valószínűleg nem lesz képes kijönni a kráterből. Bár a két marsjáró még működik, a NASA kutatói már az újabb kutatórobot útját készítik elő. Augusztus 3-a és 24-e között lövik fel a Phoenix Mars Lander nevű új generációs marsjárót, és a tervek szerint 2008. május végén érkezik meg a vörös bolygóra. Az új robot arra a kérdésre keresi a választ, hogy a bolygó felszínének közelében lévő jég rendszeresen megolvad-e, és ha igen, ez lehetővé teszi-e a mikroorganizmusok megjelenését?
-
75 ezer évvel ezelőtt az indonéziai Szumátra szigetének északnyugati részén kitört a Toba tűzhányó. A vulkánkitörés az elmúlt kétmillió év legnagyobbika volt, a gigantikus robbanás legalább 7,7 billió tonna magmát szabadított fel. Tömegét tekintve ez több mint 19 millió Empire State Building. A vulkán helyén ma krátertó terül el. A levegőbe került nagymennyiségű hamu, amely a nyári monszun szeleknek köszönhetően a Dél-Kínai tengertől egészen az Arab-tengerig szürke felhőt képezhetett, valószínűleg évekre elfeledtette a Napot bolygónkkal, és jelentősen csökkent az átlaghőmérséklet is. A vulkáni télben évszázadokon keresztül csupán 3-5 fok körül lehetett az átlaghőmérséklet. A korábbi feltételezések szerint a környezeti katasztrófa nagy mértékben befolyásolta az emberiség történetét is: a DNS-vizsgálatok azt sugallták ugyanis, hogy a hatalmas pusztítást a mai embernek csupán néhány ezer őse élte túl. A nemrégiben napvilágot látott régészeti leletek szerint azonban a pusztítás mégsem volt akkora, mint ahogyan azt korábban feltételeztük - nyilatkozta a nemzetközi hírügynökségeknek a Cambridge-i Egyetem archeológusa, Michael Petraglia. Ugyanolyan leletek, mint Afrikában Petraglia és munkatársai a dél-indiai Jwalapuram falu közelében a Toba-vulkánból származó, két és fél méter vastag hamuüledéket fedezett fel. Több száz kőpengét és egyéb eszközt is találtak közvetlenül a réteg felett. Úgy vélték érdemes lenne megvizsgálni a hamu alatti részt is - ahol szinte ugyanolyan maradványokra bukkantak. A rendkívül hasonló leletek egy része tehát a kitörés előtti időkből, a többi pedig a kitörés utáni korból származik. A régészek találtak vörös okker darabokat is, amelyeket őseink testfestéshez és barlangrajzokhoz használtak, valamint ezekkel ragasztották össze eszközeiket is. A dél-indiai településen feltárt 75 ezer éves eszközök nagy hasonlóságot mutatnak az Afrikából, ugyanebből az időszakból származó eszközökkel. A kutatásról a Science tudományos magazin legfrissebb száma számolt be. „Az itt élő vadászó-gyűjtögető életmódot folytató lakosságnak igencsak szívós, rátermett lehetett, hogy megküzdött egy ilyen hatalmas katasztrófával - nyilatkozta Petraglia a LiveScience-nek. „Ha letelepedett embercsoportról lett volna szó, a tobai szuperkitörés hatalmas felfordulást okozott volna.”
-
Veszélyes lehet az áram Az áramütés súlyossága nagyon eltérő lehet, az enyhe bizsergést okozótól a halálosig. A legnagyobb feszültségű áramütést a villámcsapás okozza, ez azonban rendkívül ritka. A leggyakoibb a háztartásokban előforduló áramütés, melynek gyakran gyerekek az elszenvedői. Sajnos a szülők sokszor nem gondolnak rá, mekkora veszélyt jelent egy mindent kipróbálni akaró kicsi számára egy-egy konnekor, bedugva felejtett hajszárító, háztartási gép. A gyerekeket időnként a szájukon át éri áram ütés, mivel beletömik a vezeték végét: ílyenkor a súlyos trauma, az égési sérülés mellett még az arc is torzulhat, ílyenkor szájebészeti kezelésre is szükség lehet. Az áram leggyakoribb belépési pontja testbe a kéz, a második a fej, a kilépési pont általában a lábon van. A belső sérülések jellege az áram testen belül megtett útjától függ: végzetes következménnyel járhat, ha útba esik a szív. A fejet érintő áramütés az agyat károsíthatja, szemekhez közel haladó áram szürkehályogot okozhat. A legjobb minden óvintézkedést megtenni, szakemberrel szereltetni az elektromos vezetékeket, a használati szabályokat betartani. De ha mégis megesik az áramütés, gyorsan kell cselekedni. Azonnal ki kell kapcsolni az áramot. Ha nincs rá gyorsan mód, valamilyen áramot nem vezető eszközzel kell ellökni a sérültet az áramütést okozó tárgytól. Ha eszméletét veszti, stabil oldalfekvésbe,kell helyezni, hogy a"légutak szabadok legyenek. Ha tiszta tudatú, akkor sem szabad itatni, mozgatni. Azonnal kérjünk orvosi segítséget.
-
Peterendőrség A társas rovarok és a mézelő méhek kilenc faját tanulmányozta Tom Wenseleers holland és Fracis Ratnieks brit kutató. A méhek telepeiben a dolgozók voltaképpen olyan nőstények, amelyeknek működik a petefészkük, ennélfogva petéket is tudnának rakni, de ehelyett rendszerint a királynő utódait nevelik fel. Vajon mi tartja vissza őket attól, hogy a saját utódaikat neveljék fel? A válasz erre: a "peterendőrség". Wenseleers és Ratnieks rájött, hogy a hatékony rendőrségi ellenőrzés során a királynő vagy úgynevezett rendőrdolgozók megeszik a többi dolgozó által lerakott petéket. " A méheknél az ellenőrzés annyira jól működött, hogy a 98-100 %-ban elpusztították a dolgozók által lerakott petéket, ennélfogva a dolgozók közt ezreléknél is kisebb volt azoknak az aránya, amelyek sikerrel raktak le petét" - meséli Ratnieks. Meglepő viszont, hogy néhány darázscsoportban, különösen azok között, ahol a rendőrők szorosabb rokoni kapcsolatban voltak a dolgozókkal, az ellenőrzés felületes volt, és csaknem a dolgozók fele a saját petéjét rakta le. A kutatók azt is megfigyelték, hogy amikor a dolgozókat nem kötötte össze szorosabb rokoni kapcsolat, sokkal szigorúbban ellenőrizték egymást is. Érdekes, pedig rovarokról van szó.
-
Az egyirányú higanyszál Mindenki tudja, hogy a higany - ha melegítik - kitágul a hőmérőben, ezért mutatja testünk lázas állapotát. De lefelé már nem hajlandó magától vissúhúzódni: le kell rázni. Ha a higany annyira könnyen szalad fel, miért nemmegy le ugyanígy? Nézzük meg hőmérőnket közelebbről! A hajszálcsőben (a kapillárisban egy keskeny szűkületet (illetve egy csomópontot) látunk, ezen keresztül mozog a higany föl és le. Fölfelé nagy erő szorítja, hogy legyözze az ellenállást, és áthaladjon a szűkületen. Egy táguló folyadék nyomása igen nagy lehet. Amikor kivesszük a hőmérőt a hónunk alól, és a hőmérő végén a higanygömb hőmérséklete csökken, a higanyszál nem folyik vissza, hanem az elért legmagasabb szinten marad. A higany persze összehúzódik a gömbben, de nem tudja az egész szálat visszahúzni a hajszálcsőben. A higanyatomok közötti vonzóerő ugyanis túlságosan gyenge, ezért a szál elszakad a szükületnél. A higany alsó része persze továbbra is összehúzódik, így légritka tér keletkezik az elszakadt szál két vége között. Amikor lerázzuk a hőmérőt, voltaképpen egy körív mentén mozgatjuk a karunkat. A centrifugális erő a kör széle felé lendíti a higanyt, amely ennek következtében a súrlódás és a szükület ellenére lefolyikaz üveggömbbe, így a higany két fele megint egyesüL.
-
Telehold és földrengés A telehold indította el az Indiai-óceánban azt a földrengést, amely azután a végzetes szökőárat idézte elő 2004. december 26-án - erre a következtetésre jutott az új vizsgálat. Robin Crokett angol kutató és munkatársai nemrég ugyanis gondosan átvizsgálták azokat a geodéziai adatokat, amelyek 2004 októbere és 2005 augusztusa között a Föld apró remegéseiről adtak hírt, illetve dagályok magasságát jelezték a Jáva-Szumátra tengeri árok mentén. Meglepetésükre azt találták ki, hogy a jelentősebb földrengések 86 %-os valószínűséggel újhold és telehold idején jelentkeztek, amikor a dagály során vízszint isa legmagasabb. "Új- és telehold idején nagyobb víztömeg nehezedik a kéreglemezek találkozására" - magyarázza Crokett. Ez adhatja meg a végső lökést egy földrengés kipattanásához. Időközben Sebastian Hainzl német kutató és munkatársai azt vették észre, hogy eső is kiválthat földrengéseket. Olyan adatokat gyűjtöttek össze, amelyek azt mutatják, hogy 2002-ben Délkelet-Németországban mekkora földmozgások jelentkeztek párhuzamosan esőkkel és talajvíznyomásokkal. Arra a következtetésre jutottak, hogy a nagy viharok esővize olyan mélységben szivároghat a talajban, ahol a nagy sziklatömegek feszülnek egymáshoz. És innen a víz hatására már 4 km mélységben földrengések pattanhatnak ki.
-
szia kedves atmex! az igényességet nemcsak elvárom hanem én is nyújtom még eszembe jutott, hogy rendkívüli módon utálom, ha késik egy fiú. ne rendelkezzen az én időmmel, ne várakoztasson, és főleg ne minden alkalommal. gusztustalan ha próbára teszik az ember türelmét. szipi
-
igen, igen. a neten is utánanéztem ennek, és a legnagyobb megdöbbenésemre a mostani fel sem volt tüntetve amúgy miután megnézte az ember a kiállítást, utána kapott egy kérdőívet, amit ha kitöltöttem volna, nyerhettem volna ajándékot, azt hiszem viziutat stb..... szipi
-
szia kovax! ezzel a gondolatoddal tökéletesen egyetértek veled....... nem lehet testrészekre, jó vagy rossz tulajdonságokra lebontani egy embert, ha szereted, akkor jön a rózsaszín köd, és vége a világnak. szipi