Szipi

én az átnevelés kérdését boncolgatnám előszőr. az tény, hogy nem akarom gyökeresen megváltoztatni az alapvető tulajdonságaiban, de sajna ha akarjuk ha nem, az idő és az összeszokás átnevel mindkettőnket. vannak szokások amikhez alkalmazkodni kell. pl: ha együtt éltek, akkor legyen közös igény a tisztaság, mert nem lehet rákényszeríteni a másikat arra, hogy éljen kupiban, rendetlenségbe. itt jön a ránevelés, mert az igényesség fontos dolog. vagy muszáj, hogy mindkét fél vegyen részt a házimunkában, ne az legyen, hogy az egyik hazajön és leül, a másik pedig halálra gürizi magát. és a szünettel sem értek egyet, ilyen még nem is volt az életemben, de nem is akarom. nekem soha nem volt szükségem távolságra. én nem tudok meglenni a szeretett lény nélkül, nem akarom mellőzni a személyét, ha nagyon szeretem, akkor mindent vele akarok átélni, még a leghétköznapibb dolgokat is. szeretem ha együtt csináljuk. soha nem futottam bele az uncsi kategóriába, én mindig tartogatok meglepetéseket mind mondanivalóban, mind gyakorlati dolgokban, hisz folyamatosan megújítom magamat szellemileg is! ha a kedvesemnek vannak barátai, akkor azokat szeretném én is megismerni, sőt a szokásaikat is. a barátokra fordított időnél együtt is lehetünk, hisz mindenről tudunk amiről a másik is, nincs titok. soha nem akarok olyasmit csinálni, amiben a kedvesem nem akart részt venni. mondjuk, lehet, hogy szerencsés alkat voltam, de idáig ami engem lekötött az a másikat is, és nem voltak nézeteltérések. szerintem minden tálalás kérdése. szipi

A legtökéletesebb golyók Két különleges golyó készült el Ausztráliában, egy laboratóriumban idén nyáron: a világ legkerekebb golyói. Áchim Leistner, aki ennek a két - egyenként egymillió ausztrál dollár értékű - szilícium kristálynak a csiszolásáért és polírozásáért volt felelős, több mint negyven évvel ezelőtt érkezett menekültként Németországból. Napjainkban Sydneyben az Ausztrál Precíziós Optikai Központban dolgozik, és arról híres, hogy a világon a legtökéletesebb szilíciumgolyókat állítja elő. Leistner eddig negyven ilyen golyót készített. Legtöbbjüket a világszerte súly- és egyéb méréssel foglalkozó intézetek számára alakította ki, ahol ezeket az eszményi gömböket sűrűség- és térfogatszabványként alkalmazzák. A legutóbbi programtervnek az volt a célja, hogy megalkossák a kilogramm új nemzetközi szabványát, amely a szilíciumatomok tömegén alapul. A több mint harminc éve bevezetett nemzetközi mértékegységrendszerben a tömeg ugyanis az egyetlen, nem matematikai képletben leírt állandóval meghatározott mennyiség. Etalonja egy 39 milliméter magas és ugyanekkora átmérőjű, platina-irídium ötvözetből 118 évvel ezelőtt öntött fémhenger. Ennek felváltására készült el a félarasznyi átmérőjű szilíciumgömb. Ahhoz, hogy tiszta kristályt állítsanak elő, egy szakembergárda Oroszországban természetes szilíciumot párologtatott el gázhalmazállapotúvá. Ez- tán centrifugában választottak el tőle egyetlen izotópot, a szilícum-28-at. A lecsapatott és ismét megszilárdult izotópot Berlinbe küldték, és itt szinte tökéletes kristályt növesztettek belőle. Ebből a kristályból kapott kettőt Leistner. A mester 93 mm átmérőjű gömböket „faragott" belőlük, ehhez ezredmilliméteres szemcsékből álló csiszolóanyaggal dörzsölte a golyók felületét (például alumínium-oxiddal). Aztán tovább polírozta (fényezte) a gömböket milliomod milliméter nagyságú titán-dioxid darabkákkal. Ezt az eljárást maga Leistner találta fel. Fényező szerszámait ugyanolyan kátránnyal vonja be, mint amit Isaac Newton is használt első tükrének kialakításához. A végső simítás már nem is technika, hanem művészet. Más csoportok is készítettek már szilíciumgolyókat, de az ő gömbjeik kereksége 600 milliomod milliméterrel (nm) ingadozott. Leistner 35 nm-re szorította le ezt az értéket. Ha a gömbjeit a Föld méretére nagyítanánk fel, akkor felületüknek legalacsonyabb és legmagasabb pontja között csupán négy méter lenne a szintkülönbség. Ehhez olyan simára kell készítenie a golyókat, hogy a felszíni egyenetlenségek, illetve kidudorodások csak egy atom méretét érhetik el. Leistner óriási kutató- és technikusgárdával dolgozott. Ha sikerült elérnie a 35 nanométeres hibahatárt, akkor az eljárásával megszületett a világ legtökéletesebb gömbje.

Mesterséges emberi bőr Eleget szenvedtek már az állatok a kozmetikai kísérletek során! Az Episkin nevű új készítmény az emberi bőr utánzataként alig egy centiméter átmérőjű kémcsőre feszül a híres L'Oréal cég egyik laboratóriumában. A mesterséges emberi bőr krémszínű, és tapintása a gumira emlékeztet. Olyan esetekben alkalmazzák, amikor valamelyik kozmetikumról úgy vélik, irritálni fogja az emberi bőrt. Ez az első olyan anyag, amely teljes egészében helyettesíti az állatkísérleteket. A L'Oréal lyoni laboratóriumában Estelié Tes-sonneaud kutatócsoportja ún. kollagénhártyán növeszti a bőrrétegeket, miközben mellműtétből visszamaradt sejteket használnak bevonó rétegként. Bizonyos kozmetikumok biztonságos hatását úgy ellenőrzik, hogy a mesterséges bőr egy darabkáját a termékbe helyezik. Később azt vizsgálják, hogy a sejtek közül mennyi pusztult el: sárga vegyi anyagot öntenek rá, és ahol még élő sejtek maradtak, a biológiai szövetek kék színűre változnak. ?A hitelesítés céljából meg kellett mutatnunk, hogy ugyanolyan hatásos eredményeket tudunk elérni, mint az állatkísérletek során" - magyarázza Patrícia Pineau, a L'Oréal tudományos igazgatója. Egymástól független kísérletek azt mutatják, hogy bizonyos esetekben az Episkinnel pontosabban íehet előre meghatározni, miként fog reagálni egy ember a termékre, mint ha élő állatok bőrén kísérleteznének. Az Episkin más esetekben is tökéletesebb az állatkísérleteknél. Például arra is alkalmazható, hogy miután erős ibolyántúli sugárzásnak tették ki, az idősödő emberi bőrt modellezhetik vele. Ha a műbőrhöz festéksejteket (melanocitákat) adnak, akkor a bőr bámulását is utánozhatják. Mindezen kívül a börhártyához még különböző népcsoportokból választott nők bőrsetjeit adják hozzá. A kutatócsoport ilyen módon a kémcsövekben az emberi bőrszínek széles skáláját kapta, amivel megmérhetik, hogy az egyes termékek mennyire erőteljesen fejtik ki napvédő hatásukat. A kutatások nem véletlenül haladnak egyre lendületesebben. 2006 decemberében ugyanis az Európai Unió két olyan törvényt fogadott el, amelynek értelmében 2019-ig a kozmetikai iparban tízezerféle vegyi anyagot kell megvizsgálni, hogy mennyire ingerlik az emberi bőrt. Ugyanakkor az EU kozmetikai irányelve szerint 2009-től nem szabad ezekhez a vizsgálatokhoz kísérleti állatokat alkalmazni. Cris Flower angol kozmetikai szakértő üdvözli ezt az új irányzatot: ?Az a tény, hogy húszévi kutatást vett igénybe, amíg eljutottunk erre a pontra, azt mutatja, milyen nehéz a kísérleti állatok helyettesítése - jelentette ki. - Most már hiteles kísérletek bizonyítják, hogy ezzel a módszerrel nemcsak új samponokat és kozmetikumokat próbálhatunk ki, hanem sokkal szélesebb körben, még az orvosi kutatásban is hasznát vehetjük."

Ingyenáram Remek ötletnek tűnik a New Scientist című angol tudományos hetilap olvasójának elképzelése, hogy egy nagy huzaltekercset kellene Föld körüli keringési pályára állítani. Ekkor ugyanis a Föld mágneses mezejében suhanó tekercsben villamos áram keletkezne. Ezt azután mikrohullámok formájában a Föld bármelyik pontjára lesugározhatná egy megfelelő átalakító készülék, amivel rengeteg energiát lehetne megtakarítani a Földön. Akinek eszébe jutott már hasonló elképzelés, ne dédelgesse tovább zseniális ideáját! Szakértők véleményére támaszkodva ugyanis a szerkesztőség kiábrándító választ adott. Nem lehet szabadon nyerni villamos energiát! Csak valamelyik másik energiafajta kárára. Amikor egy huzal vagy tekercs mozog egy mágneses mezőben, a huzalban keletkező áram olyan erőteret alakít ki maga körül, amely a tekercs mozgásával ellentétesen hat, és igyekszik akadályozni a mozgást. Ezért kell egy dinamót is külső erővel forgatni, mert máskülönben egy szikrányi áram sem keletkezik. A Föld körül keringő tekercsben az indukált áram által keltett erő tehát lelassítja a tekercs mozgását. Ennek következtében az egész szerkezet letér a pályájáról, és végül a Föld felszínébe csapódik. Ha rakétát szerelnénk a tekercsre, hogy keringési pályáján tartsuk, azt találnák, hogy az általa termelt elektromos energia mennyisége sohasem haladja meg azt az energiát, amennyit a tekercs keringési pályájának biztosítására kell fordítani. És akkor még nem is említettük azt az óriási energiát, amely ahhoz szükséges, hogy az áramtermelés beindításához először föld körüli pályára kell juttatni a berendezést. Az energiaveszteség ellenére azonban kecsegtet némi előnnyel ez a megoldás. A NASA kísérletezett már keringő áramvezető huzalokkal. Egyrészt kipróbálták, hogyan lehet áramot termelni egy Föld körül keringő műhold mozgásából, másrészt miként lehet megváltoztatni egy Föld körül keringő műhold pályáját azáltal, hogy villamos áramot vezetnek egy huzalon keresztül. Az első kísérletre 1992-ben került sor, amikor az Atlantisz űrrepülőgépről kb. 270 méter hosszú huzalt tekercseltek le egy távolodó műholdról, de ekkor a huzal megakadt, és több vezeték már nem csévélődött le az 518 kg tömegű műholdról. A második kísérletre 1996. február 22-én került sor, amikor a Columbia űrrepülőgép szállt fel. Ekkor egy olasz hivatalos műhold, amely fokozatosan távolodott az űrrepülőgéptől, 20,7 km hosszú huzal kifeszítését tette lehetővé. A mérések ekkor a vezetékben 3000 volt villamos feszültséget jeleztek. A kísérlet azért volt biztató, mert a szakemberek végső soron 5000 volt feszültséget és 0,5 amper áramerősséget vártak. Ez azonban nem következett be, mert a huzal elszakadt. Úgy tűnik tehát, hogy az „ingyen áramra" még akkor is várnunk kell, ha sok pénzbe kerül...

én is vodás vok, de még nem volt gondom...... szipi

oldódjanak meg a gondjaim.......... szipi

egy igazi csajszika bármilyen meglepinek tud örülni, csak az a fontos, hogy gondoljon vki rá. meglepizheted egy mozgó zenélő képeslappal is akár ha tudod az e-mail címét és van jawa megjelenítője, ha nincs akkor sima mozgó képeslapot. vagy feltölthetsz neki egy szép számot, vagy letölthetsz egy gyönyörő virágcsokrot ábrázoló képet, és azt elküldöd e-mailban csatolva stb....... a lehetőségek tárháza végtelen. én nagyon örülnék annak ha engem a figyelmességgel kitűntetnének, már ez levenne a lábamról, nemhogy még az ajándék. szipi

ps2fan! nemsokára jön a valenti nap(febr.14.). az nemcsak a szerelmesek napja hanem a szeretet napja. küldj neki egy aranyos, szívecskés mms képet, és írj hozzá kedves szavakat pl: "egy nagyon kedves aranyos lánynak szeretettel" ez egy jó ajándék, és minden csaj oda lenne érte. engem tuti levenne egy ilyen figyelmesség a lábamról, pedig nem 12,5 éves vok szipi

azt kívánom, hogy ami kérdőjel az életemben arra azonnal kapjam meg a magyarázatot. szipi

A szerelem ábácéje És boldogan éltek, míg meg nem haltak............. Vajon csak a mesékben létezik a holtomiglan-holtodiglan, vagy az életben is megtörténhet a varázslat? A, mint alkalmazkodás: Egy kapcsolat mindkét féltől megkívánja, hogy türelemmel viselje a hétköznapok nehézségeit. Még akkor is meg kell őrizni az egymás iránti tiszteletet, ha az alkalmazkodás során le kell mondanunk a saját céljainkról. B, mint bizalom: A bizalom a legtörékenyebb dolog a világon, ezért óvni, gondozni és ápolni kell. Jobb elkerülni a hazugságot és az őszintétlenséget, ugyanis a bizalmat csak óriási erőfeszítések árán lehet újra felépíteni. C, mint civakodás: A harmónia és a nyugalom csodálatos dolgok, ám ha elfojtja a bosszúságát, azzal önamgának és a partnerének is árt. Néha nyugodtan engedje ki a gőzt, így ugyanis, akárcsak egy kiadós zápor, kitisztul a levegő! E, mint elfogadni: Ne akarja átnevelni, megváltoztatni a kedvesét! Adja meg neki a szükséges szabadságot, hogy az lehessen aki valójában, hiszen egykor éppen ezek miatt az apró furcsaságok, hóbortok miatt szeretet bele. F, mint féltékenység: Egy japán mondás szerint a szerelem lelke a féltékenység. A partner elvesztésétől való félelem újra fellendítheti a kapcsolatot, ugyanakkor a korlátok és a kémkedés megölik a szerelmet. Gy, mint gyengédség: A szerelem az érintésekből táplálkozik. A gyengédség erősíti a partner biztonságérzetét és bizalmát, ezért ne fukarkodjon a simogatással! M, mint ma és most: Amíg kialakulnak az érzések, sok beszélgetésre és nevetésre szükség van, ezeket nem szabad mindig máskorra halasztani. Ne nosztalgiázzon az elmúlt napok örömteli eseményeire gondolva, és ne álmodozzon a jövőről: csak a jelenben lehet boldog! Ny, mint nyitottság: Bár a szerelmes ember úgy érzi, hogy mindent tud a másikról, ez nem igaz. Éppen ezért a testi együttlétek során is fontos, hogy beszéljen a vágyairól! A partnerének ilyenkor még mindig lehetősége van arra, hogy eldöntse, valóra váltja-e azokat....... Sz, mint szünet: A szerelemben távolságra is szükség van. Akik mindig mindent együtt csinálnak, azok előbb-utóbb belefutnak az unalom problémájába. Néha szüneteltessék a kapcsolatot! Találkozzanak a barátaikkal, és foglalkozzanak egy kicsit önmagukkal is. beraktam nektek ezt az érdekes irományt, várom a véleményeteket róla. én speciel sokmindennel nem értek egyet, de majd később én is kifejtem az álláspontomat. szipi

nagyon aranyos hír ez, csak még mindig nem értem, hogy miért kellene világítaniuk? mi ebbe a poén? szipi

7mérföld, főtér, havazin, ötletház, autómánia, autóvízió, két testőr, menetrend, kalandjárat, híradó, fókusz, magellán. szipi

minden ingatlan valamilyen építési övezetbe van besorolva, és vanak olyan területek, amelyekre valamilyen okból építési tilalom áll fen. és emiatt nem adják ki az engedélyt, jogszabály alapján van tiltva, és ezt tudomásul kell venni, vagy viselni kell a következményeket. szipi

minden csak viszonyítás kérdése, hisz a múltba való elutazás történhet úgy ahogyan a filmekben látjuk, vagy fantázia által, vagy a múltba való visszanézéssel. itt a fizikai dolgot mutatja be ami megvalósítható. szipi

szia kedves wiver! nem csinálsz semmit sem rosszul, csak az a lényeg, hogy már nagyon megváltoztak a mai lányok és az erkölcsi felfogásuk. a lefekvés már ezeknek a mai lányoknak nem nagy szám, nem egetrengető szerelemből teszik, nem vívják ki maguknak a tiszteletet, nem hagyják azt, hogy egy fiú megbecsülje őket, és már az első randin engedik, hogy megtörténjen. engem más fából faragtak, értem küzdeni kell, és kegyetlenül meggyötröm azt aki a közelembe akar férfkőzni, és rengeteg akadályon kell keresztül esnie. szóval meg kell dolgoznia és állni kell a sarat, mert amúgy lenyomom könyörtelenül. szipi

azt kérem, hogy érdek nélkül barátkozzanak velem az emberek, és lehessen rájuk számítani ha bajba kerülök. szipi

ezt már láttam itt fent vhol............... de jóóó volt újra olvasni. szipi

Az ózon a Föld légkörében az ultraibolya (UV) sugárzás hatására keletkezik. Az UV-sugarak a légköri oxigén molekuláit (O2) oxigén atomokra (O) bontják. Ezek az atomok más oxigénmolekulákkal egyesülve ózont (O3) hoznak létre. Az ózonmolekula instabil, ultraibolya sugárzás hatására egy oxigénmolekulára és egy oxigénatomra bomlik. Ez a folytonos ciklus hozza létre az ózonréteget, biztosítva az ózonmennyiség állandóságát. A sértetlen felső légkörben (sztratoszférában) ez az érték 10 ppm, vagyis minden százezer molekulából egy ózon. áíóíóíőáA sztratoszférában körülbelül 15-40 km-es magasságban található az ózonréteg, és a Napból érkező káros ultraibolya sugárzást nyeli el. A légoszlopban lévő ózon mennyisége függ az évszaktól és a földrajzi szélességtől. A trópusok feletti sztratoszférában van a legkevesebb, a sarkvidékeken pedig a legtöbb. Az évszakos változást tekintve pedig tavasszal a legmagasabb a légkör ózontartalma, míg ősszel a legalacsonyabb. A Napsugárzás energiájának mintegy 10 százaléka az ultraibolya tartományban van, amelynek egy része a Föld felszínét is eléri, és a hullámhossza szerint három tartományra osztható (UV-A, UV-B, és UV-C). Az ózonréteg az UV-C sugárzást teljes mértékben, az UV-B sugarakat nagymértékben, az UV-A sugarakat pedig kisebb mértékben nyeli el. Az ózonlyuk kialakulása Elsőként az 1970-es években tapasztaltak ózonkoncentráció csökkenést az Antarktisz feletti sztratoszférában. A mérések gyors ütemű csökkenést jeleztek: míg 1955-ben 320 Dobson-egységet mértek, addig 1975-re ez 280-ra, majd 1995-ben 90-re süllyedt. Mivel az Antarktiszon kívül más régiókban nem mértek ózon koncentráció-csökkenést, ezért közel egy évtizedig mérési hibaként könyvelték el az eredményeket. Ám 1974-ben Paul Crutzen, F. Sherwood Rowland és Mario J. Molina kimutatta, hogy a csökkenés valóságos és globális jelenség, és okozói pedig az ember által a környezetbe juttatott vegyszerek. A felfedezésért a három tudóst megosztott Nobel-díjjal jutalmazták 1995-ben. Az ózon - mivel igen könnyen lebomlik - könnyen lép reakcióba egyes molekulatöredékekkel. Az ilyen kémiai reakciók hatására alakult ki az ózonlyuk. Ezek az anyagok klórt és fluort tartalmazó szénvegyületek, úgynevezett fluorokarbonok, (CFC-k, vagy "kemény freonok", és HFC-k, vagy "lágy freonok") amelyek a sztratoszférába jutva az ultraibolya sugarak hatására elbomlanak, így felszabadulnak belőlük az ózonrétegre veszélyes részecskék, amelyek gyorsítják az ózon bomlását. Egyetlen felszabaduló klórmolekula 100 000 ózonmolekulát képes lebontani, ózonbontó teljesítménye -43 oC alatt éri el a maximumát. (Ez az oka annak, hogy az Antarktisz felett alakul ki legkönnyebben ózonlyuk, ahol a sztratoszféra átlagos hőmérséklete -62 oC.) Az ózonlyuk: Az ózon egy három oxigénatomból álló molekula, amelyet Christian Friedrich Schönbein fedezett fel 1840-ben. Tulajdonságait egy brit fizikus, Gordon Miller Bourne Dobson írta le. Ózonlyuknak nevezzük azt a területet (némiképp hibásan, hiszen a gázok esetén nem lehet szó szerinti lyukról beszélni), ahol az ózonszint 220 Dobson-egység (DU) alá csökken. 200 egység annyit tesz, hogy ha az adott terület feletti ózont maradéktalanul lehoznák a tengerszintre, és fagyásig hűtenék, akkor az összes ózon egy 2 milliméter vastag réteget képezne a felszínen. A trópusokon a jellemző érték 250 és 300 DU az év minden szakában. Mérsékelt égövi tájakon az ózonszint helyi és évszak szerinti ingadozása erős, felmehet akár 475 DU fölé is, és leeshet 250-re is. A legnagyobb antarktiszi ózonlyukat 2006 szeptemberében mérték, kiterjedése megközelítőleg 28 millió négyzetkilométer volt.

Fölmerült a kérdés, mi történik a fotonnal, a foton energiájával, ha a hullámot különböző módokon befolyásoljuk. Ismeretes a régebbi interferencia-kísérletekből, hogy a fénysugárzás a tovaterjedés irányában véges hosszúságú hullámsorból, hullámvonulatból áll. Ha egy interferencia-kísérletben az útkülönbséget egyre növeljük, akkor az interferencia egy az illető fénynemre jellemző útkülönbségen túl megszûnik. Ez az útkülönbség éppen a hullámsor hossza. Ez alapon a fénykibocsátás lefolyására a következő átlagos képet nyerjük. Egy atom kisugárzása 1 százmilliomod mp. nagyságrendű ideig tart; ez mégfelel zöld fény esetében kb. 1 millió teljes rezgésnek. Ez idő alatt a hullámfront kb 1 méter utat tett meg, tehát az atomból kijövô hullámzás egy egyre jobban kiterjedô gömbhéjat tölt meg, melynek vastagsága kb 1 méter. Ebben a gömbhéjban történhetik meg valahol a foton energiaátadási jelensége, mely szinte pontszerűen nyilvánul, pillanatnyilag, míg a hullámsor kiterjedés térben és időben véges. Az egyszerű elképzelés azt mondaná, hogy a foton valahol ebben a térrészben “utazik”. Rekesszük ki ennek a hullámsornak egy részét azáltal, hogy ernyőt helyezünik a hullám útjába, melyen nyílás van. Akkor a gömbhéjból “hurkát” csináltunk. Ezt a hurkát elmetszhetjük keresztirányban is, úgy, hogy olyan “pillanatzárat” alkalmazunk, amelyet százmilliomod mp-nél kisebb ideig tartunk nyitva, és így a hurka nem mehet át rajta egész hosszában (Kerr-cellával ilyen rövid pillanatzár megoldható), vagy pedig kettéoszthatjuk törés és visszaverôdés által, midőn egyik hurka a megtört, másik a visszavert sugárban halad.

MISZLAY ZSOLT: Az első magyar óceánrepülés 1931: "Igazságot Magyarországnak" A"Justice for Hungary" (Igazságot Magyarországnak) amerikai magyarok áldozatkészségéből épült repülőgép volt, amellyel Endresz György pilóta és Magyar Sándor navigátor 1931. július 15-16-án az Atlanti-óceánt rekordidő alatt repülték át. Az esemény mind a mai napig nem él igazán a köztudatban, bár nagysága, jelentősége óriási. A nagy magyar repülős álom, az óceánrepülés kezdeményezője Magyar (Wilczek) Sándor volt. A szervezést az Egyesült Államokban élő magyarság végezte közadakozásból, a Detroitban megalakult American-Hungarian Transatlantic Comittee, amely darabonként 1 dollárért árusított levelezőlapok árából kívánta az óceánrepülés költségeit fedezni. 1930 februárjában Harold Sidney Harmswort Rothermere viscount (1868-1940), az angol Daily Mail újságkonszern elnöke 10 000 dollárt ajánlott fel annak a magyar pilótának, aki első ízben repül át New Yorkból Budapestre. Az ő javaslatára kapta a repülőgép a "Justice for Hungary" nevet. 1930 júniusáig az Egyesült Államokban és Kanadában mintegy 5000 dollár, Magyarországon viszont csak 45 dollár gyűlt össze, ami még a repülőgép megrendeléséhez sem volt elég. Ekkor jelentkezett egy, az Egyesült Államokban korábban letelepedett magyar iparos, Szalay Emil, aki majdnem teljes mozgatható vagyonát, több mint 25 ezer dollárt áldozott az ügy érdekében. Így végre minden adott volt a nagy vállalkozás elindításához. A nagy vállalkozás A kiválasztott Lockheed Sirius, kétüléses, egyfedelű repülőgép korának egyik legsikeresebb, hosszú távra is alkalmas repülőgépe volt, nevéhez több rekord is kapcsolódik. A "Justice for Hungary" 1931. július 15-én startolt az új-foundlandi Harbour Grace (a Kegyelem Kikötője) repülőteréről Endresz György pilótával és Magyar Sándor navigátorral a fedélzetén. A tökéletesen működő gép és a profi páros már a táv első felén rekordot döntött: 13 óra 50 perc alatt érték el az ír partokat. Az út további szakasza azonban a megromlott időjárás miatt már nem mondható ilyen szerencsésnek. A kényszerű manőverezés és kerülgetés miatt eltolódott a mátyásföldi landolás, pedig ott már ezrek várták türelmetlenül a Lockheed Sirius feltűnését. Már magyar területen, Győr közelében az óceánrepülők észlelték, hogy a motor üzemanyag-ellátása akadozik, további hetven kilométer megtétele után a benzinvezeték eldugult és a hajtómű leállt. Siklórepülésben közelítették meg a talajt, és 1931. július 16-án délután Bicske határában, egy kukoricatáblában kényszerleszállást hajtottak végre. [...] A Harbour Grace-től Bicskéig megtett 5770 km-es utat a két magyar óceánrepülő pontosan 25 óra 20 perc alatt teljesítette, gyorsabban, mint addig bárki, óránként 250 kilométeres átlagsebességgel. Nemzeti hősök A rekordereket nemzeti hősként fogadták 1931. július 20-án Budapesten, a Millenniumi Emlékműnél, ahová százezrek ünneplése közepette érkeztek. [...] Endresz György továbbra is pilótaként dolgozott, Magyar Sándor azonban még 1931-ben visszautazott Amerikába, hírnevének köszönhetően elhelyezkedett a repülőiparban. [...] Egy évvel később a világ óceánrepülőinek találkozójára repült a géppel Endresz György, Bitai István rádiótávírász navigátorral. 1932. május 22-én Rómában tartották az óceánrepülők világkongresszusát, melyre meghívták mindazokat, akik átrepülték az Atlanti-óceánt. A magyarok május 21-én 15 órakor értek Róma Littorio repülőterére, ahol leszálláskor a gép átpördült, lezuhant, és mindkét férfi meghalt. Olaszországban ünnepélyes külsőségek között elbúcsúztatták őket, a temetés itthon történt, hatalmas tömeg együtt érző részvételével. Feledékeny utókor Endresz Györgyről a háború előtt Budapest belterületén teret, az akkor még önálló négy városrészben utcát neveztek el, de 1945 után a "hálás utókor" ezek nevét megváltoztatta. Síremléke sem lenne a Kerepesi temetőben, ha 1979-ben a repülés néhány lelkes barátja - részben saját zsebből fizetve - a korhadt fakereszttel megjelölt, addigra rendkívül elhanyagolt állapotba került sírhelyére fekete márványoszlopot nem állíttat. [...] Szólni kell arról a süttői vörös kőből faragott, fehér márványtáblával díszített emlékoszlopról is, amelyet a Közlekedési Múzeum és a Magyar Repülő Szövetség állított Bicske határában, a magyar óceánrepülés fél évszázados évfordulója alkalmából. A jeles eseménynek hazánkban jelenleg ez az egyetlen emlékhelye. Szántóföldön van, nem nagyobb, mint egy szerény síremlék, de ez is több a semminél.

Vas, mangán A vas és a mangán létfontosságú elemek és kis mennyiségben az élő szervezetben is előfordulnak. Az emberi szervezetben levő vas háromnegyed része a hemoglobinban tárolódik, a vasionok a biokatalízisben és a szállításban, a mangán pedig a fotoszintézisben játszik szerepet. A vizekben leggyakrabban előforduló szennyezők a vas és a mangán ionjai (Fe3+ és Mn2+), melyek elsősorban ízrontó hatásúak, azonban a mangán nagyobb koncentrációban idegkárosító. Néha előfordul, hogy a vízvezeték csapjából sárgásbarna színű víz folyik. Ennek oka lehet, hogy a vízben oldott Fe2+ és Mn2+ ionokat ún. vas- és mangánbaktériumok Fe3+ ionokká és MnO2-dá oxidálják. Cink A cinkionok (Zn2+) a biológiai rendszerekben egyrészt enzimaktivátor, másrészt szerkezetalakító ion. A szem kötőhártyájában is nagy a cink koncentrációja. A vizekben a cink is gyakori szennyező és fontos biológiai szerepe ellenére nagyobb mennyiségben károsítja a növényeket. Kadmium A kadmium is a cinkcsoport tagja, ám a cinkkel ellentétben igen mérgező. A kadmium felhalmozódik a vesében, és a csontképzési folyamat enzimjeit gátolja. Csontlágyulást és nyálkahártya-károsodást okoz. Az emberi szervezetből csak 10 év alatt ürül ki. A kutatások szerint a kadmium a fehérjékkel stabilis komplexet képezve gátolja azok hatását. A kadmium élettani hatását Japánban fedezték fel. Kadmiummal szennyezett bányavíz jutott rizsföldek közelébe a Jinzu folyó árterében, majd a rizs bejutott az emberek szervezetébe. A kadmium által okozott betegséget Itai-itai kórnak nevezzük (japánul azt jelenti: nagyon fáj). Higany A kadmiumhoz hasonlóan a higanynak sincs biológiai szerepe, mérgező hatását többek között annak tulajdonítják, hogy könnyen kötődik tiol (-SH) csoportokhoz és alapvető biokémiai reakciókat gátol. A higany idegméreg, a halak és a tengeri emlősök testében feldúsul, így bejuthat az emberi szervezetbe is. A higany élettani hatását is japánok derítették fel, a fentebb említett Minamata öbölbeli szennyezés nyomán. Az öböl környékén lakók szervezetébe a nyersen fogyasztott hallal és kagylóval került be a higany, és súlyos szervi elváltozásokat, mozgásszervi problémákat, vakságot és az agysejtek elhalását okozta. Az emberekben felhalmozódott higany következtében évek múltán is világot láttak torzszülött csecsemők. Ólom Az ólom zavarja az agyfunkciókat, a vérképző és kiválasztó szerveket, valamint elraktározódik a csontokban. A könnyen megmunkálható ólom vízvezetékcsövek csőrendszerének utolsó szakaszában jelen van. Az ólomcső felületén PbCO3 réteg van. Ha a vízben több a szénsav, akkor ezt a réteget a víz Pb(HCO3)2 keletkezése közben oldja. Ez a vegyület pedig igen mérgező. A fémek (főleg a nehézfémek) egyrészt az ipari tevékenység (pl. festékipar), másrészt a nem megfelelő hulladékkezelés útján kerülnek a vizekbe. Sajnos gyakran előfordul, hogy veszélyes hulladékokat juttatnak a tengerbe, vagy égetéssel semmisítik meg a tengeren a hulladékokat. Ennek következményeképpen egyre gyakoribbak a halak bőrbetegségei. Az általános előírás szerint a mérgező nehézfémek összmennyisége nem haladhatja meg a 0,5 mg/l értéket. Vannak azonban olyan szennyezők, amelyek káros hatása már mg/l koncentrációnál is jelentkezik.

Manapság talán sokan úgy gondolják, hogy az időutazás lehetetlen. Pedig, ha a mai fizikai tudásunkat és az elemi logika szabályait felhasználjuk, könnyen eljuthatunk egy merőben ellentétes álláspontra. Ebben a cikkben tudományos megalapozottsággal fogjuk bizonyítani az időutazás lehetőségét, és egyszerű - mindenki által otthon is kipróbálható - gyakorlati módszert adunk ennek kipróbálására. Sajnálatos, és bizonyítást nyert tény, hogy ezzel a módszerrel csak egy irányba, a múltba tudunk időutazást végrehajtani. Ne féljünk az időparadoxontól! Módszerünkkel sajnos testi mivoltunkban nem, csak mint megfigyelők lehetünk jelen a múltban. Látni fogjuk, hogy időutazás, úgymint múltba nézés, már számos alkalommal előfordult történelmünk során. Sőt könnyen visszatekinthetünk a nagyon távoli múltba, akár még az ember kialakulása előtti időkbe is. Persze, ha igazán távolra akarunk visszamenni, ahhoz speciális optikai eszközökre van szükség. A következőkben megismerhetjük a módszert és a bizonyítást logikailag sorrendbe állított tényekre alapozva: Hogyan érzékeli az ember a külvilágot? Érzékszervein keresztül. (Hogy melyik érzetnek mi a jelentése, azt a korábbi emlékek határozzák meg.) Bátran nevezhetjük a legfőbb és legfontosabb érzékelési formának a látást. Mit látunk? Ha bármit látunk (az álmokon és a teljes sötétben, csukott szem esetén is látható világos foltokon kívül), valójában a dolgok által kibocsátott vagy a róluk visszaverődő fényt észleljük szemünkkel. Annak színét és erősségét. Milyen is a fény? A fény elektromágneses hullám, amely légüres (akadálymentes) térben a végtelenségig terjed, viszont a fényerősség a távolság növekedésével négyzetes arányban csökken (kétszeres távolságban már csak negyede lesz). Tudjuk, hogy a fény véges sebességgel terjed, ugyanis körülbelül 300 ezer kilométert tesz meg egy másodperc alatt. Ezeknek a megállapításoknak a segítségével már könnyű megoldani a múltba nézés problémáját. Alkalmazzuk az elemi logika szigorú szabályait és hosszas elmélkedés után vonjuk le a megfelelő következtetéseket! Így a következőket állíthatjuk: A fény terjedéséhez idő kell. z a fény, amit a szemünkkel felfogunk, valamennyi idővel az észlelés pillanata előtt indult el egy fényforrásból vagy egy tárgy felületéről. Tulajdonképpen az adott idővel korábbi állapotot látjuk. Most eltekintünk a szemünk és agyunk feldolgozási sebességétől, amelyek ezt az időt szintén csak növelik. Tehát, minél távolabbra nézünk, annál régebben indult fénysugarakat láthatunk. Például, ha a Napra nézünk, annak nyolc perccel korábbi állapotát látjuk, mivel a Nap olyan messze van, hogy fénye nyolc percig utazik, míg eléri a Földet. Ha "ellopnák" a Napot, nyolc percig észre sem vennénk! Ha csupán egy másodpercet szeretnénk visszanézni a múltba, akkor nézzünk fel a Holdra, amely a fénynek alig több, mint egy másodpercre van a Földtől. A Merkúr Földközelben: 4,3 perc. A Vénusz Földközelben: 2,1 perc. A Mars Földközelben: 3 perc. A Jupiter Földközelben: 33 perc. A Szaturnusz Földközelben: 1,1 óra. Az Uránusz Földközelben: 2,4 óra. A Neptunusz Földközelben: 4 óra. A Plútó Földközelben: 4,3 óra. A Naphoz legközelebbi szomszédos csillag a Proxima Centauri: 4,3 év. Az égbolt legfényesebb csillaga a Szíriusz: 8,6 év. Galaxisunk a Tejútrendszer legtávolabbi csillagai: 80 ezer év. A Tejútrendszerhez legközelebbi szomszédos galaxis, az Androméda-köd: 2,5 millió év. És végül említsük meg, hogy a rádiótávcsövekkel észlelhető legtávolabbi objektumokról több, mint 10 milliárd éve utaznak hozzánk a rádióhullámok. (A fényhez hasonlóan a rádióhullám is elektromágneses hullám, de szabad szemmel nem látható.) Láthatjuk, hogy (bioreceptoros, auto-fókuszos, intelligens) időgépünk, a szemünk, igazán a múltba lát. Néhány további érdekesség és következtetés: Eddig nem szóltunk a hangokról, amelyek szintén hullámként terjednek (hanghullámok). A hang terjedési sebessége sokkal kisebb, mint a fényé. A hang nem terjed légüres térben, mert közvetítő közegre van szüksége. Tulajdonképpen a hang a közvetítő közeg rezgését, és annak terjedését jelenti. Így a terjedési sebesség függ attól is, hogy miben terjed a hang: levegőben, vízben, szilárd anyagokban. Levegőben a hang sebessége körülbelül 340 méter másodpercenként. Ha meghallunk egy mennydörgést, amit egy tíz kilométerrel távolabbi villámcsapás okozott, akkor tulajdonképpen a fél perccel azelőtti múltat halljuk. A vízfelszínen is terjednek hullámok. Egy-egy nagyobb tengerfenéki földrengésről sajnos csak néhány óra múlva szereznek tudomást a partlakók, amikor az óriási árhullám végigsöpör lakóhelyükön. Visszatérve a fényre és a látás tulajdonságaira, értelmezzük szigorúan a tényeket! Bármilyen közelre is nézünk, biztos, hogy valamennyi időbe telik, amíg a látvány eljut a tudatunkig. Így tehát valójában mindig a múltat, illetve sohasem a jelent látjuk.

Vajon hogyan jön létre szervezetünk sejtjeinek ámulatba ejtő változatossága, amikor minden egyes sejtünk ugyanazt a genetikai információt hordozza? A válasz részben a DNS különleges csomagolásában rejlik. A Nature közelmúltban megjelent cikkében arról olvashattunk, hogy a kutatók most kezdik feltérképezni azokat a sejttípusokra jellemző különbségeket, amelyek bonyolult módon szabályozzák, milyen információ olvasható ki örökítőanyagunkból. Új korszak kezdődik a sejtbiológiában. Sorra jelennek meg a szakfolyóiratokban a cikkek, amelyek arra keresik a választ, miként képes ugyanaz a genetikai állomány egészen eltérően kifejeződni, és sokféle különböző sejttípust létrehozni. A DNS-molekula szerkezetét és az ember genetikai állományának (genomjának) szekvenciáját nagyjából ismerjük. A napjainkban kezdődő poszt-genomikai kutatások célja megérteni a genom egészének komplexitását, szerkezetét és rendszerként való működését. szipi

mi minden jótól annyira elvunk maradva, de miért? szipi

ilyet még nem is láttam, köszi. szipi