Szipi

1. az, hogy meddig tart egy beszélgetés, az sokmindentől függ. előszőr is az anyagiaktól. másodsorban pedig viszont attól, hogy mennyire jó a beszélőkéd, van-e közös témátok, élvezitek-e egymás társaságát, vagy mennyire hiányzik a másik, esetleg jó hallgatni a hangját, azaz szeretnél csüngeni a szavain. én már beszéltem sokszor sokat fiúval, de én nemhogy eluntam volna, hanem mégjobban felkorbácsolt engem, és nem követett el semmi hibát, hisz minél többet beszélsz, annál jobban ismered, és ugyanez zajlik a személyes talinál is. 2. szerintem a beszélgetés célja ne csak a randi fixálása legyen, főleg ne akkor ha nem túl sűrűn tudtok talizni, és addig még rengeteg idő eltelik. ha egy fiú tényleg csak egy időpont fixálás miatt hív fel, akkor annak tudom be, hogy nem szán rám több időt, és azt érzékelteti velem, mintha csak arról lehetne vele beszélni ami őt érdekli. 3. nem baj ha hadarnak a pasik. én is olyan vok, hogy rövid idő alatt sok infót mondok el. 4. az tény, hogy fontos, hogy ne legyenek a pasik tárgyilagosak hanem olyan emberközelien adják elő a mondókájukat. 5. a mosoly nagyon jó jel. feldobja az embert, és érezteti a másikkal azt, hogy nem letudni akarják őt, hanem igazán fontos az amit mond. 6. az tény, hogy üzenetrögzítőn nem szabad üzit hagyni azzal, hogy hívjál vissza vagy fel amikor ráérsz, esetleg azzal, hogy jelezz nekem és visszahívlak azonnal. de itt irányításról nincs szó. az viszont nagyon fontos, hogy a pasi mindig lépjen a tettek mezejére, ne hagyja lankadni a női figyelmet, és ne teljenek el hetek vagy hónapok mire legközelebb felhívod. 7. bármikor lehet hívni egy csajt, és vegye is fel, vagy ne kapcsolja be a telót, mert az felháborító ha azt a hatást kelti, hogy elérhető, de mégsem. 8. ez nagyon helyes hozzáállás. 9. se nő se pasi ne mondjon olyat, hogy eleget beszéltek már. ez kiábrándító. egy dumit lehet irányítani úgy, hogy mindkét fél érezze mikor van vége. 10-nek kiegészítésként odabiggyesztem nektek, hogyha bármikor izgultok vagy nincs elég pénz a telótokon, nem tudtok fedezni egy hosszabb dumit, akkor maradjon az sms, ami legyen kedves, érdeklődő, és lényegretörő. szipi

Lényeges a méret? Az ember sejtjeinek sejtmagjában min­den egyes DNS-fonalat hárommilliárd bázispár alkot. A hagymában viszont tizenhétmilliárdot találunk! „Miért van szüksége a hagymának többre, mint az embernek?" - tette fel a kérdést Ryan Gregory ka­nadai evolúciós biológus, aki a genomok vizsgála­tát tűzte célul maga elé. Azt már az iskolás gyerekek is tudják, hogy a genom az a kémiai báziskészlet, amelynek soroza­tában kisebb szakaszok - a gének - gondoskod­nak az élő szervezetek külső és belső tulajdonsá­gainak átörökítéséről. Amikor Gregory egy genomot vizsgál, ezt nevezi „hagymatesztnek". A kutatók ugyanis már a korábbi DNS-elemzések során döbbenten állapították meg, hogy az emberi DNS-fonalon csupán 1,2 százalék hosszúságot tesznek ki azok a gének, amelyek a fehérjeterme­lést vezérlik. Gyakorlatilag az egész élővilágban kimutatható, hogy a DNS-fonal hosszának 95 szá­zalékában csak „szemét" fordul elő. Legalábbis a mikrobiológusok előtt nem világos, milyen célt szolgálnak ezek a bázisszakaszok. Gregory az összes gerinces állat közül több mint tízezer élő fajt vizsgált meg eddig. A legkisebb genomot a gömbhalban találta 350 millió bázispárral. Egy másik halfaj, a márványos tüdős­kopoltyús hal viszont a legnagyobb genommal, 130 milliárd bázispárral dicsekedhet. Érdekes módon a genom mérete nem az élő szervezet bonyolultságától függ, hanem látszólag azoknak a „szemét" vagy „parazita" DNS-szaka-szoknak a mennyiségétől, amelyeket az óriásmole­kula tartalmaz. Ezek a szakaszok nem vezérelnek semmit, önző módon mindig csak önmagukról ké­szítenek másolatot. Az olyan fajokban, mint például a gömbhal, sokkal kevesebb „önző DNS-szakasz" van, mint az emberben. Mi lehet az oka az óriási eltéréseknek? Meglepő módon egy nagytömegű DNS lemásolása aránylag kis energia-befektetéssel jár. Vannak azonban bizo­nyos megszorítások. A nagyobb genom nagyobb sejtmagot és nagyobb sejteket jelent, ami hátrá­nyos lehet: a nagyobb vörösvérsejtek lassabban nyelik el és bocsátják ki az oxigént. Ez lehet a ma­gyarázata, hogy a gyors anyagcseréjű repülő álla­tok (például denevérek) kisebb genommal is meg­elégszenek. Más feltevés szerint számos szervezet­ben azért nagyok az örökítő anyagot hordozó DNS-szálak, mert ezeknek az élőlényeknek na­gyobb sejtekre van szükségük. Más szavakkal a leg­több DNS csak „töltelékként" szolgál. Ugyanakkor az is igaz, hogy az óriási mennyisé­gű DNS lemásolása lassítja a sejtosztódást. A siva­tagi békáknak - amelyeknek tócsákban kell növe­kedniük - talán ezért van a legkisebb genomjuk a kétéltűek között. Úgy látszik tehát, hogy a „fölösle­ges" DNS-szakaszok jelentősége csak további vizs­gálatokkal deríthető fel.

Gyengélkedő hidak Még mindig nincs megoldás a rejtélyre, vajon miért roskadt össze 2007. augusz­tus 1-én az esti csúcsforgalom idején a Mississippin átívelő minneapolisi híd. Heten meghaltak, nyolcan eltűntek, legalább szá­zan megsebesültek, és ötven autó zuhant a vízbe. Az összeomlás oka eddig ismeretlen. A szakembe­rek szerint legalább másfél évre van szükség, amíg sikerül az eset minden részletét tisztázni. A hídon az Interstate-35 autópálya vezetett át, és Minneapolis két részét kötötte össze. A híd 1967-ben épült, amely az egyik legrosszabb év volt a hídkatasztrófák szempontjából az USA történe­tében. Ekkor omlott össze például az Ohio-folyón átívelő Silver-híd, 46 ember halálát okozva. Persze nemcsak az a kérdés, mi okozta ezeket a balesteket, hanem az is, hogy megelőzhetők-e a hídomlások. Ma már ugyanis a legbonyolultabb megfigyelő eszközök állnak a mérnökök rendelke­zésére, a hidak ellenőrzése azonban nem sokat változott. A mérnökök rendszerint egyszerűen szemrevételezik a hidak szerkezetét (a Margit-hi-dat is így tartják szemmel). A Silver-híd összeom­lása után az Egyesült Államokban új vizsgálati rendszert vezettek be, amely 583 ezer főközleke­dési híd állapotát 0 és 9 között osztályozza. A 9 je­lenti a legtökéletesebb állapotot, a 0 pedig annyira veszélyes, hogy a várható összeomlás miatt le kell zárni a hidat. A minneapolisi híd osztályzata 4-es volt, ami gyenge állapotot jelöl, habár még a hasz­nálható kategóriába tartozik. Az emberi vizsgálattal mindössze az a baj, hogy szubjektív, ezért könnyebben előfordulhatnak té­vedések. 2000-ben az amerikai Szövetségi Autópá­lya Hivatal (FHA) egyik részlege, a Roncsolás-mentes Értékelés Központja vizsgálatot végzett e „szemrevételezös" módszer hatékonyságának megállapítására. Az egyik próba során 49 ellenőrt kértek fel arra, hogy nézzenek meg egy acélhidat, amelyen az FHA szakemberei szerint egy lehetsé­ges súlyos törés kezdeti jelei mutatkoztak. A vizsgálatot végző ellenőröknek csak az egyötöde vette észre a hibát! A technika azonban ma már sokat segít. Olyan érzékelőket szerelhetnek fel, amelyek többek kö­zött mérik az áthaladó járművek súlyát és számol­ják a forgalmat. Ha veszélyes túlterhelést észlel­nek, azonnal jelzik a központban. Hasonlóképpen feszültségmérőket is alkalmazhatnak a belső szer­kezeti egységeken, így azonnal riasztó jelzést kap­hatnak a szakemberek, ha változik valami. Az FHA már olyan eljárást is kifejlesztett, amelynek során lézersugárral egytized milliméter pontos­sággal mérhetik meg, mennyit mozdul el a híd a forgalom hatására. A michigani egyetem munka­társai szénatomokból kialakított parányi nano-csövekből pedig olyan érzékeny hártyát kísér­leteztek ki, amely a hídon a szerkezet legapróbb mozgását is jelzi.

Altamira hasonmása Az ősi barlangot egy Modesto Peres ne­vű vadász találta meg 1868-ban, miu­tán meghallotta kutyája vonítását egy üregből. A hír eljutott a birtok tulajdo­nosához, Marcelino de Sautuolához is. A főnemesi családból származó jogász Madrid­ban élt, és évekig halogatta, hogy megnézze a bir­tokán lévő barlangot. Aztán 1875-ben rászánta magát, és a barlang aljának talajában megmunkált kovaköveket, ősrégi állatok csontmaradványait ta­lálta megkövesedett állapotban. 1879 nyarán tizenkét éves kislánya, Maria is el­kísérte a barlangba. Amíg Sautuola ásott, kislánya egy másik lámpással a barlang belsejébe merész­kedett. Kis idő múlva izgatottan visszaszaladt az apjához, és ezt kiáltotta: „Torros, torros!" Sautuo­la átmászott a barlang belsejébe, és a magasba emelt lámpa fényénél elképesztő látvány bontako­zott ki előtte: a mennyezetet bölények pompás festményei borították! Az első szédületes perc után rádöbbent, hogy ennyire élethűen csak az tudta ábrázolni őket, aki az állatokat nap mint nap látta. Ma már tudjuk, hogy ez az ősember 14 000 évvel ezelőtt élt. Ha valaki napjainkban szeretné megtekinteni Altamirában ezt a „kőkori Sixtus-kápolnát", már nem kell éveket várnia. 2001-ben megnyílt a bar­lang hasonmása néhány száz méterrel az eredeti mellett. A 270 méter hosszú, zegzugos barlang másolatának gondolata az 1980-as évekre nyúlik vissza. Kiderült, hogy a turisták tömege által kilé­legzett szén-dioxid és vízpára pusztító hatással van a híres rajzokra. 1982 óta évente 8500 főben korlátozták a látogatók számát, de a tömegturiz­mus igényeit ez nem elégítette ki. 1992-ben indult meg a barlang hasonmásának felépítése Jüan Navarro Baldeweg tervei alapján. Az Altamira Múzeum és a mesterséges barlang szerkezeti vázát úgy építtették meg, hogy minden rezgést elnyeljen, így a tolongó turisták mozgása nem befolyásolja az eredeti barlang épségét. A barlang domborulatainak másolatát olyan külön­leges berendezéssel készítették, amely öt millimé­teres sávokban tapogatta le az ősi helyiségek fala­it. A hatalmas adathalmaznak a segítségével ez­után létrehozták az új barlang háromdimenziós számítógépes modelljét. A hasonmás nagyobb da­rabjait Madridban formázták meg, és az új múze­umban építették össze. A festményeket Matildé Muzquiz és Pedro Saura vas-oxiddal és szénporral készítette el, utánozva még az őskori művész kéz­mozdulatait is. A 4400 négyzetméteres és 16 millió dollár költ­séggel megépült új létesítmény évente már félmil­lió látogatót tud fogadni. Itt már nemcsak a bar­lang másolata látható, hanem kiállítás és könyvtár is az érdeklődők rendelkezésére áll.

Embriók egy biomorzsán Már az ajtón kopogtat a „szép új világ", csak nem mindig vesszük észre. A japán Teruo Fudzsii és munkatársai azon fára­doznak a Tokiói Egyetemen, hogy egy áramköri morzsán (chipen) hím és női ivar­sejteket egyesítsenek automatikusan. A két ivarsejt egyesüléséhez és osztódásának bein­dulásához mesterséges körülmények között egy pa­rányi áramütésre is szükség van. Abban remény­kednek, hogy végül egy teljesen önműködő mester­séges anyaméhet hoznak létre, amelybe ha az egyik oldalon bejuttatnak egy hím ivarsejtet és egy pete­sejtet, akkor a másik oldalon kijön egy többsejtes embrió olyan állapotban, hogy már beültethető egy valódi anya méhébe. „Miközben számos előnye van, hogy in vitro (kém­csőben) állíthatunk elő embriókat, a kémcső még nem biztosítja a legoptimálisabb feltételeket ahhoz képest, amilyen környezet in vivo (az élő szervezet­ben) veszi körül az embriókat" - magyarázza Matt Wheeler amerikai kutató, aki szintén a kémcsöves megtermékenyítő rendszerek automatizálásával fog­lalkozik. Fudzsii csoportja úgy akarja megoldani a kémcsőből adódó problémákat, hogy egy „laborató­rium a morzsán" készüléket szerkesztett, amelynek korongja két milliméter átmérőjű, magassága 0,5 milliméter, és benne húsz petesejt helyezhető el. A megtermékenyülés után ezek addig növeszthetők, amíg készen nem állnak a beültetésre. A valódi mé­het bélelő nyálkahártyasejteket szintén ebben a ké­szülékben növesztik, így a sejtek által termelt vegyi anyagok elérhetik az embriókat, és segíthetik növe­kedésüket. „Sokkal kellemesebb környezetet tudunk teremteni az embriók számára, ha utánozzuk, ami a testben megy végbe" - jelentette ki Fudzsii. Az eddigi kísérletek azt mutatják, hogy sokkal si­keresebb a beültethető embriók előállításához a morzsa (chip), mint a hagyományos 1VF (in vitro megtermékenyítés). Ötven megtermékenyített pete­sejtből, amely a chipen nőtt, 30 fejlődött korai emb­rióvá. Ezzel szemben az IVF-módszerrel ötvenből csak 26 vált embrióvá - egy úgynevezett mikro-cseppben. Ez utóbbinál ugyanis egy csepp ásványi olajjal fedik be a megtermékenyített petesejtet, és kevés tápoldattal akadályozzák meg kiszáradását. Egy másik kísérletben Fudzsii csoportja a chipen növesztett embriókat olyan asszonyokba ültette, akik régóta kisbabát szerettek volna, és az ő pete­sejtjeiket használták a kísérletekhez. A kutató azt találta, hogy az embriók 44 százaléka fejlődött egészséges magzattá. Összehasonlítva azzal a szeré­nyebb 40 százalékkal, amely az IVF-módszer mikrocseppjeiből került ki. „Nemcsak több embrió marad fenn a beültetéshez, hanem úgy látszik, hogy a beültetés után is jobban fejlődnek" - magya­rázza Wheeler. Ha az újfajta biomorzsa beválik, használható lesz genetikailag módosított állatok és őssejtek növesztésére is.

Eleven felhők Carl Sagannak, a neves csillagásznak 1980-ban jelent meg a Kozmosz című könyve, amelyben egyebek között érde­kes ötletet vetett fel. A Jupiter légkörében talán gázzal töltött élő szer­vezetek úszkálnak egyfajta léghajóhoz hasonlóan a felhők között. Megrögzött földi szemléletünk­höz képest ez ugyancsak meghökkentő lehetőség. Azonban létezhet-e az élet víz helyett egy gázbu­borékban? A szakemberek jól tudják, hogy a sejtek anyag­cseréje az enzimeken múlik, amelyek villámgyors harapófogó módjára alakítanak át, vagy tördelnek szét bizonyos molekulákat. Voltaképpen az éle­lem megemésztése is így történik, miközben az élő szervezet energiát von ki a tápanyagokból. A földi életben a víznek az az egyik legfontosabb szerepe, hogy közvetítő közegként szolgál a sejten belül a különféle szerves molekulák - cukrok és aminosavak - szállításához. A buborékos idegen élőlények esetében a gáz­nak kellene ugyanezt a feladatot ellátnia. Az olyan egyszerű molekulák, mint az ammónia, a formal­dehid vagy a propán tetszés szerint sodródhatnak a buborék belsejében, az enzimek pedig, amelyek a buborék belső felületéhez tapadnak, az anyag­csere révérkenergiát vonhatnak ki belőlük. „Tudjuk, hogy az enzimek gőz állapotban is elő­segítik a reakciókat" - magyarázza Douglas Clark angol biokémikus mérnök. Például bizonyos fa­gyasztva szárított enzimek pora még mindig mű­ködőképes, amikor érintkezésbe lép valamilyen gáz alakú molekulával. Az a világ, ahol a víz csupán gőz formájában létezik, néhány vízmolekulát azért tartalmazhat lecsapódott állapotban is az enzimek felületén. Ez lehetővé teszi, hogy az enzimek sokkal hatéko­nyabban fejtsék ki tevékenységüket. A gáz alakú életet talán leginkább a medúzák lebegéséhez hasonlíthatnánk, csakhogy az ilyen felhőlények­nek az éltető közege nem a víz, hanem a Jupiter légköre lehet. Emberi szempontból ugyancsak különös ez az atmoszféra: főként hidrogéngáz alkotja, de más vegyületek is előfordulnak benne. Hőmérséklete mintegy hétszáz Celsius-fok, ami nem éppen a leg-hűvösebb környezet. Az ezer kilométer vastag gáz­burok alatt - a kilencvenezer atmoszférás nyomás következtében - már folyékony hidrogénóceán hullámzik. Ha az élet ilyen környezetben akar bol­dogulni, a gáz alakú életnek olyan egyszerű anyag­cserét kell lebonyolítania, amelyben nem vesznek részt túlságosan nagy molekulák, hanem megelég­szik kisebb szerves molekulákkal, amilyen például az etanol, a formaldehid vagy a propán. Mindez csak a tudomány és a képzelet játékos keveréke? Valójában oda kellene menni, hogy felfedezzük a felhőlényeket!

Növényi riadólánc A kutatók nem régóta tudják, hogy a növények S. 0. S.-jeleket küldenek, amint támadás éri őket. Például, ha rovarok kezdik falni a levelei­ket, a növények olyan illóanyagokat bocsáta­nak ki, amelyek odavonzzák a támadó rovarok ellenségeit. Még meglepőbb azonban, hogy a szomszédos növények, amelyeknek a leveleit nem károsítják a rovarok, szintén továbbadják ezeket a jeleket. De miért bocsátanak ki má­sodlagos jelzést olyan egyedek, amelyek nin­csenek érintve a támadás során? Ezt a rejtélyt sikerült megoldania két japán kutatónak, Juta-ka Kobajasinak és Norid Jamamurának. Véle­ményük szerint a törzsfejlődésben itt egyfajta rokoni kiválogatódásról van szó. „Feltevésem szerint a másodlagos jeladók azért hívnak se­gítséget, hogy megmentsék a családot" - ma­gyarázza Kobajasi. A kutatópáros ugyanis törzsfejlődési modellt alkalmazott annak a kimutatására, hogy mi­lyen esetekben fejlődik ki ez a rokoni segélyhí­vás. Számításaik azt mutatják, hogy erre akkor kerül sor, ha az S. O. S.-jelzés nem sok energiát emészt fel a növény részéről, másrészt valószí­nű, hogy rokon növényfajok élnek a közelben. Kobajasi szerint végsősoron a sértetlen nö­vényszomszédok feltehetőleg azért bocsátják ki a másodlagos jelet, hogy segítsenek károso­dott társaikon.

Fecsegő férfiak A hallgatag férfi mítosza régóta él az amerikai köztudatban. A cowboyok - John Wayne és társai - keveset beszélnek, hamarabb nyúlnak a pisztolyhoz. Ezt a megrögzött hiedelmet 2006-ban egy tudományos könyv is igyekezett alátámasztani, amikor Louann Brizendine, a San Franciscó-i egyetem kutatója azt állította tanulmányában, hogy a nők naponta átlagosan 20 000 szót ejtenek ki, ezzel szemben a férfiak csak 7000-et. A texasi egyetem kutatója, James Penne-baker azonban más véleményen volt, ezért egy olyan kis eszközt szerkesztett, amely rendsze­res időközönként részleteket rögzített amerikai és mexikói egyetemisták beszélgetéseiből. Munkatársaival azután a beszélgetéseket ele­mezve becsülték meg azt a számot, amely a be­szédszavak napi mennyiségét jellemzi. Az ered­mények rácáfolnak az erős és hallgatag férfi eszményképére. A férfiak ugyanis egyáltalán nem tettek lakatot a szájukra: naponta átlago­san kb. 16 000 kifejezést használtak (ez a ma­gyar nyelvben kb. 12 000 szónak felel meg), de a kutatók ugyanezt a számot kapták az egyete­mista lányok vizsgálatakor is! Természetesen ezek csak átlagadatok. Mindkét nemben az ún. extrovertált típusok több mint 24 000 szót használtak naponta, míg az introvertáltak meg­elégedtek 8000 szóval.

a reggeli mokka adásában is szerepeltek, és a viktorka előadta magát, hogy ők megállapodtak a dáviddal, hogy nem olvasnak internetet, újságot stb... dávid be is tartotta, de viktorka nem! honnan tudta a kinti híreket? hogy készülnek neki a pólók? gazdag család biztosan elmondta neki telón keresztül, és győzelemre sarkallják a viktort, szinte elkönyvelték a győzelmet vagy egyszerűen megvették. és ezzel nem lehet senkit kizárni, hogy musical énekes. és a viktor micsoda? egy jellegtelen senki, akinek egy kialakult stílusa sincs amiben otthon lenne. dávid ellen próbáltak negatív hangulatot kelteni, de remélem, azért az emberek megtámogatják őt, mert méltó lenne a címre. nem is értem, hogy miért egy amerikás, magyarul normálisan nem tudó embert raknak győztesnek, aki végig akcentussal énekli a magyar számokat. a biztosítékot az vágta ki nálam, amikor a mokka műsorvezetőnője(demcsák zsuzsa) egyértelműen, hidegen és gorombán kijelentette, hogy egyértelmű már, hogy viktorka nyeri. kérdem én, ha így is lenne, miért kell stresszelni a dávidot, miért kell belevágni az ideget? miért nem lehet legalább egy halvány esélyt adni a dávidnak arra, hogy nyerjen? én nem lennék a helyébe, mert nem bírnám ezt a nagy nyomást. és dávid nagyon jó testű, okos, intelligens, szexi pasi, és jó a hangja. szipi

hát, ezt több oldalról szoktam vizsgálni, és még az eddig tapasztaltakat is hozzáteszem. nem egyszer tapasztalhattuk, hogy olyanok lettek a megasztrárok akikről nem is értettük mit is keres ott. de ha meg is nyerte, utána is egy lecsúszott senki maradt, mert nem tudott élni a lehetőséggel. nézzük meg caramelt, sose hallok róla, amik megjelentek lemezek iszonyatosan rosszak, pedig kedvencem volt. ott van tóth vera. egy lecsúszott, szánalmas vki lett belőle, aki egy egy fellépéséen iszik mint a gödény, eléggé közönséges megnyilvánulásai vannak, és elszállt vele a ló eléggé rendesen. itt a viktor gyerek. nem értem miért tetszhet a csajoknak, de engem totál hidegen hagy. egy iszákos, lecsúszott, verekedős botrányhős, akinek ez az utolsó esélye arra, hogy kilépjen a lány és fiútesója árnyékából. mindketten sikeresek. linda az énekben, és ben pedig az üzleti életben alkot nagyokat. egyedül viktorka a lecsúszott sikertelen senki aki nem tud mit kezdeni az életével. de ha netán most meg is nyeri, nem sokra jutna vele. nem véletlen, hogy 6 éve próbál fellépni a tesójával, és sehol nem fogadja be a közönség a hangjukat, számaikat, oda se figyelnek a koncerteken rájuk, mert nem olyan számokat, stílust játszanak amik megmaradnának az emberek füleiben. én voltam koncertjeiken teljesen véletlenül, mert hip-hop versenyt néztem és ott léptek fel. iszonyat sz*r volt a hangjuk, és mindenki alig várta, hogy vége legyen a szánalmas nyikorgásuknak. üresek, semmitmondóak, és unatkozni lehet az előadásukon. dávidot pedig megrémiszti az, hogy a zsűri nem szimpatizál vele. túl nagy a nyomás rajta. hányok attól, hogy a viktorka egyértelműnek tekinti azt, hogy ő lesz a megasztár, és már a haverok nyomják a nevével ellátott pólókat. szóval a favoritom a dávid, de legszívesebben én krisztiánt raktam volna megasztárnak meg. szipi

mindig azt kell mérlegelni, hogy ki milyen típusú kapcsolatot akar, vagy tud megvalósítani. fontos eldönteni, hogy igényli-e a másiknak a közelségét mindig, és ez mennyire legyen sűrű. vki nem tud meglenni a másik nélkül, vki pedig olyasmire van beállva, hogy hagyják szabadon, de néha kell egy kis összeborulás. ezek a típusú emberek nem igénylik annyira a közelséget. és a távkapcsiban ott van az is, hogy nem igazán ismerjük meg a másiknak az életterét, a napi szokásait, rigolyáit, vki pont ettől menekül, bár bírja a partnerét egyébként. szükséges megemlíteni azt is, hogy ki tudja anyagilag fedezni a távolságból adódó áthidalásokat. szipi

hangulatilag rendben vok de közérzetileg, egészségileg viszont iszonyat. szipi

szerintem nincs korhoz kötve az, hogy kit és miért néznek meg. lehet egy fiatal kiscsaj roppant ápolatlan, gusztustalan, vagy undorító testű, elhanyagolt, és mit ér a fitalságával ha így néz ki? semmit. és ha idősödik az ember, azzal nem jár együtt a csúnyulás. nagyon kívánatos lehet egy idősebb nő vagy pasi is. a lényeg, hogy adjon magára, és igényes legyen. nem véletlenül engedhettem meg én sem azt a luxust, hogy nálam fiatalabb pasijaim legyenek én, kisgyereknek nagyon ronda voltam, és erre csak későn jöttem rá sajnos. vhogy nem szúrt szemet, de a régi fotókat nézegetve majdnem elájultam. elhatároztam, hogy változást eszközölök, és meg lett a kellő hatás is amikor megláttak az osztálytársaim, nem is ismertek fel, és annyit mondtak: miből lesz a cserebogár, meg, hogy írtó kívánatos vagy azt tudod ugye? na, erről ennyit, kellett nekem a változás......... de jóóóóóó dolog, ha kellemesen elismerik az ember nőiességét. szipi

kedves hisztor! a gombás fertőzést valahonnan te azt elkaptad. vagy nyilvános helyen vagy a barinődnek vannak gondjai. okvetlenül vizsgáltasd meg, nehogy maradandó problémáid legyenek(pl: nemzőképtelenség stb...). ha gomba, akkor lehet, hogy kapsz rá vmi kenőcsöt, és hamar túl leszel rajta. de azt nagyon fontos megemlítenem, ha egy párnak bármiféle gombás vagy egyéb más nemibetegsége van, akkor közösen kellene elmenni a dokihoz. és hogy miért mondom ezt? mert ha mindketten fertőzöttek vtok, akkor hiába gyógyul ki belőle az egyik, akkor a másik vissza fogja fertőzni. egy ping-pong effektus fog kialakulni, és ez mindkettőtökre nézve veszélyes. a nőknél is komolyba csaphat át ha nem kezelik. a kellemetlen tünetekről már nem is beszélek......... szipi

nagyon rosszul vok mivel megint meg vok fázva és ráhúzódott a gyomromra, megy a hasam, lázas vok, hányingerem van, alig bírok enni, és fáj az arc és homloküregem. szipi

most rossz lett a kedvem, mert elrontották. majd kiheverem. szipi

a komor idő ellenére is jól érzem magam. szipi

Keresem azt, aki szerethet engem, aki talán meglátja a jót bennem. Valahol vár hogy vígasztaljon, magához húz, hogy marasztaljon. Keresem azt aki így elfogad, aki talán végig mellettem marad. Elviseli számtalan hibámat, felvidít, ha marcangol a bánat. Keresem azt aki kiegészít, aki minden akadályra felkészít. Ha megtalálnám, megtartanám, mindennél fontosabbnak tartanám. Keresem azt aki talán nincs, pedig Ő lenne nekem a legdrágább kincs!!! szipi

jól vok. szipi

Amíg fiatal vagy minden szépnek látszik, hulló könnyed szivárványá válik. De amint az évek lassan szállnak, úgy gyűlnek a szívedben e gondolatok, árnyak. Hogy te szeretsz úgy szeretnek mások, Igy lesz ellenséged jó barátod. S kit idővel melléd rendel az ég, szorítsd meg erősen mind a két kezét. S ha majd minden álmod valósságá válik, akkor ne felejtsd el, légy jó mindhalálig. szipi

delhusa gjonit. olyan önelégült, beképzelt, önhitt, betegagyú figura. totál rossz az önképe. álomvilágban él, halálra tömjénezi magát, közben egy senki. csak az olyan embereket tűri el maga körül akik hajbókolnak neki, vagy nyalják a s*ggét. a hozzávezető út a nagy nyálas nyelvcsapás, behódolás. szipi

egy kicsit bosszankodva érzem magam, de próbálok rajta túllendülni. szipi

nem baj ha fiatalabb vagy nála. nem a kor számít hanem az, hogy a lány fogadóképes-e az irányodba. tetszel-e neki vagy sem. ha igen, akkor úgy is összehoz titeket az élet. szipi

nincs tökéletes nő vagy férfi, legfeljebb olyan van, hogy milyen az a nő vagy pasi aki kell neked, azaz milyen tulajdonságokkal bírjon. de ez meg relatív, és ráadásul nagyon szubjektív dolog. mindenkinél változnak az igények, és ami az egyiknek a tökéletes, a másik számára a legelviselhetetlenebb dolog. szipi

jól vok szipi